Október végén kéthetes turnéra érkezik New York-ba a Magyar Állami Operaház: október 30. és november 11. között három operát, három balettelőadást és két gálakoncertet tekinthetnek meg az érdeklődők a Koch Színházban, illetve a Carnegie Hallban. Ókovács Szilveszter főigazgatóval a programról és a vendégjátékról telefonon készített élő interjút a Bocskai Rádió KCSP-ösztöndíjas munkatársa, Miklós Melánia.

Ókovács Szilveszter elmondása alapján nyolc évvel ezelőtt terveztek egy Los Angeles-i Bánk bán előadást Placido Domingo vezényletével, ami nagy áttörést jelentett volna nemzeti operánk számára, ám ez akkor meghiúsult. Az egy évvel később hivatalba lépő direktor tervei között azóta szerepelt Erkel operájának amerikai bemutatása. Amikor másfél évvel ezelőtt adódott a lehetőség, hogy erre az időszakra kibérelhető a New York-i Koch Színház, nem is választhatott más nyitóművet az Opera 134 éves történetének első teljes értékű tengerentúli vendégjátékára, mint a Bánk bánt, amelyet Vidnyánszky Attila új, mélyértelmű és a jelen korra is reflektáló rendezésében hoznak el.

Az évfordulók is meghatározták, hogy milyen műveket válogattak be a turnéra. Amellett, hogy idén emlékezünk a magyar romantikus operát megteremtő zeneszerző, az Operaház első zeneigazgatója, Erkel Ferenc halálának 125. évfordulójára, a legtöbbet játszott magyar misztériumjáték, Bartók Béla Kékszakállú herceg vára című egyfelvonásosa is ebben az évben ünnepli a 100 éves jubileumát – New York-ban magyar produkcióként, magyar énekesek előadásában, szcenírozott formában most először kerül majd színre. Az elmúlt 30 év leggyakrabban játszott kortárs magyar egyfelvonásosát, Vajda János Thoman Mann kisregénye, a Mario és a varázsló alapján írt operáját választották mellé párdarabként. A harmadik opera igazi különlegességnek számít: a keszthelyi születésű, zsidó származású, Bécsben élő, németül beszélő, ám magát mindvégig magyarnak valló zeneszerző, Goldmark Károly monumentális nagyoperája, a Sába királynője ritkán látható mű, noha 100 évvel ezelőtti bemutatásakor meghódította a világ operaszínpadait.

Részlet Erkel Ferenc Bánk bán című operájából (Fotó: Nagy Attila)

A vendégjáték második hetében a balett lesz fókuszban, amelynek repertoárja legalább olyan erős, mint a színpadra kerülő operáké. Ókovács Szilveszter szándékai szerint ezzel sikerül megmutatni Magyarország kultúrnagyhatalmi voltát, amely abban nyilvánul meg, hogy az Opera egyrészt komolyan veszi a nemzeti sajátosságait, azaz a saját nyelvéből, kultúrájából és hagyományaiból bontakoztatja ki az identitását – a november 4-i gálaest például megemlékezik az 1956-os események gyász-évfordulójáról. Másrészt a nemzeti kérdések boncogatása mellett ugyanolyan fontos érték számára a szintetizálás és a befogadás, ezért a nagy nemzetközi műveket is előszeretettel játssza. Míg az operai hét a magyar jellegzetességeket mutatja be az amerikai közönségnek, addig a balett hét a nemzetköziségre koncentrál. Annál is inkább, mivel a Magyar Nemzeti Balett 120 fős társulata, amelyet a világ 10 legjobb együttese között tartanak számon, fele részben külföldi művészekből áll. A klasszikus koreográfiák közül A hattyúk tavát és a Marius Petipa-féle Don Quijote bravúrbalettet, a kortárs táncestek közül pedig Hans van Manen holland koreográfus alkotásait hozzák el. A gálaesten is közreműködnek a Nemzeti Balett szólistái, az énekesekkel együtt mutatva fel az Opera társulatának erejét, művészi színvonalát.

A hattyúk tava jelenetkép (Fotó: Nagy Attila)

A Carnegie Hallban megrendezésre kerülő, november 5-i hangverseny meghívottjaként Aldo Finci olasz zeneszerző műveit játssza a zenekar, majd az est második felében magyar vonatkozású műveket is bemutatnak, többek között Amerikához köthető zeneszerzők, Bartók, Dohnányi szerzeményeit, valamint Kálmán Imre és Lehár Ferenc vígopera-áriáit. Vendégként Placido Domingo először dirigál a Carnegie Hallban, a koncert énekes sztárja pedig a szomszédos Metropolitan Opera színpadán évekig ünnepelt Rost Andrea lesz. A Metropolitan másik magyar sztárdívája, Marton Éva Domingóval együtt vállalta a vendégjáték védnökségét, ami az Opera magyar, egyben nemzetközi jellegét szimbolizálja.

A magyar művészek közül a legjobbak érkeznek: olyan sztárok, akiket az amerikai közönség már ismer – Komlósi Ildikó Juditként a Kékszakállúban, Molnár Levente a Bánk bán bariton címszerepében -, illetve olyan nemzetközi hírű énekesek, akik még nem léptek itt fel: Palerdi András basszus, Sümegi Eszter és Gál Erika szopránok, László Boldizsár tenor. A jövő ígéretes tehetségei közül bemutatkozik Szemere Zita koloratúrszoprán, aki Melindát énekli majd az Erkel-operában.

Az Opera jelenleg felúítás alatt álló történelmi épülete az Andrássy úton (Forrás: Wikipedia)

Mindeközben otthon, Budapesten zajlik az Operaház történelmi épületének felújítása, többfelé turnézik a társulat és készülnek a Puccini-évadra. Egyedülálló vállalkozásba fogtak: májusban három hét alatt bemutatják Puccini összes operáját, szám szerint 12 művet. De pillanatnyilag az amerikai turnéra koncentrálnak, ez a legfontosabb, hiszen egy új helyen, befogadó színházban, másféle szabályok között szeretnék ugyanazt a minőséget megmutatni az amerikai közönségnek, mint Magyarországon. Sok nehézséget kell megoldaniuk, utaztatják például a teljes technikát, Ókovács főigazgató azonban bízik abban, hogy a siker feledtetni tudja majd a megterhelő költségeket és a rengeteg munkát.

Ennek feltétele pedig, hogy megteljenek a 2500 fős nézőterek, ezért szeretettel és számos kedvezményes jegyvásárlási lehetőséggel várják az itt élő magyar közösséget. Hogy együtt ünnepeljük a magyar kultúra sikerét itt, Amerikában is.

Az Operaház rádiónk hallgatóinak tett ajánlatát ezen a linken érhetik el:
https://bocskairadio.org/wp-content/uploads/2018/07/HSO_special_offer.pdf

Ókovács Szilveszter portéját Emmer László készítette, a képek forrása: www.opera.hu

Az interjú készítője és lejegyzője rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.

A Bocskai Rádió Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa 2018/19-ben. Rádiós és újságírói tapasztalataival 9 hónapig segítette munkánkat. Színvonalas eseménybeszámolóival, interjúival, esszéivel gazdagította írott és rádiós anyagainkat. Részt vett a Cserkész Rádió és TV szerkesztésében, a Duna TV számára készített riportok készítésében, valamint Diaszpóra hírek és Clevelandi emlékek témában saját rovatokat indított. Ötletéből született meg az 56-os karácsonyi emlékek háromrészes filmes riport. Színházi és dramaturgi tapasztalataival hozzájárult a nemzeti ünnepek méltó clevelandi megünnepléséhez az október 23-i és március 15-i műsorok összeállításával. A Bocskai Filmklub első évadának szakmai szervezője volt.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.