Deák Nóra az ELTE Angol-Amerikai Intézet Könyvtárának vezetője, aki több mint egy évtizede kutatja az észak-amerikai diaszpóra történetét. Az idei AHEA-konferencián Pittsburgh-ben Kossuth Lajos húga, Kossuth Zsuzsanna amerikai történetét mutatta be, ami egy „színes kitérő” a munkásságában. Előadása után beszélgetett vele rádiónk ösztöndíjasa, Miklós Melánia.

Deák Nóra nemcsak az egyik egyetemi könyvtár vezetőjeként tevékenykedik Budapesten, hanem tudományos igényű nemzetközi kutatásokat végez, doktori cím megszerzésére készül, kétszer kapott Fulbright-ösztöndíjat, egyszer pedig a Mikes Kelemen Programban is részt vett, valamint tagja és önkéntes segítője az AHEA-konferenciát szervező Amerikai Magyar Oktatók Egyesületének (American Hungarian Educators Association) is. A rendszerváltás évében, 1989-ben járt először az Egyesült Államokban, ahol egy nyári gyerektáborban volt felügyelő. Amikor ez lejárt, egy ismerős amerikai házaspár meghívására Bostonba utazott, ahol a városban sétálgatva felfedezett egy szobrot, amelyről kiderült, hogy az ’56-os magyar szabadságharc tiszteletére emelték. Ez volt az első találkozása az amerikai magyar diaszpórával.

Interjúnk Deák Nórával

Később, 1993-ban ösztöndíjasként a Washington-i Kongresszusi Könyvtárban kutatott több hónapig, amely elmondása szerint „egy könyvtáros számára a csúcsok csúcsa”. Itt ismerkedett meg magyar származású amerikai könyvtárosokkal, akikkel a mai napig tartja a kapcsolatot. Ilyen Basa Molnár Enikő is, az AHEA egyik alapítója, akinek köszönhetően Nóra is bekapcsolódott az egyesület munkájába. 2007/2008-ban Fulbright-ösztöndíjjal hosszabb időt töltött Amerikában, ekkor a New Jersey állambeli New Brunswick-ban már a magyarok nyomait kutatta. Ennek keretében az amerikai magyar református egyház levéltári adatait vitte be számítógépre, majd a második ösztöndíj alkalmával az ’56-os magyar menekültek amerikai befogadásával foglalkozott, és a Camp Kilmer menekülttábor regisztrációs kártyáin talált 32.000 magyar bevándorló adatait dolgozta fel, kiegészítve oral history interjúkkal. Mivel ezt a diaszpóra közösséget ismerte meg, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Mikes Kelemen Programjában is ide jelentkezett. Olyan könyvgyűjtemények és hagyatékok után kutakodott 2017 decemberétől a következő év februárjáig, amelyeket a tulajdonosok szívesen ajánlottak fel Magyarországnak, illetve folytatta az ’56-os menekültekkel való interjúkészítést. Ezek az Országos Széchényi Könyvtár történeti interjútárába kerültek, és elérhetők a kutatók számára.

A gyűjtőmunka során Nóra nemcsak az írott anyagokra figyelt, hanem az audio-vizuális dokumentumokra is. Tudott pl. arról, hogy a Rutgers Öregdiák Szövetség előadássorozatáról a 70-es években készültek hangfelvételek, amelyeket sikerült megszereznie és digitalizálnia. Hasonlóan értékes „felfedezésének” számít egy New York-i tévés operatőr archív anyagainak felkutatása, amelyeket készítőjük nagy örömmel adott át az OSZK gyűjteménytárának. Az egyedi és megismételhetetlen felvételek bemutatják az itt élő magyar közösségek életét, múltját, s bár az anyag óriási és még nem került feldolgozásra, Nórát örömmel tölti el a tudat, hogy valamikor ez is elérhető lesz.

Az ’56-os menekültekkel összefüggő kutatását doktori disszertáció témának is választotta, amelyből tanulmányokat írt és publikált, valamint előadott konferenciákon. A forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára Egerben rendezett tudományos konferencián külön szekció foglalkozott a diaszpórával, és az itt előadott prezentációja megjelent a találkozó szakmai folyóiratában is. Nyomozó szellemnek tartja magát, akit inspirál, ha valaminek utána kell járnia. Azt mondja, amikor elkezdett foglalkozni az ’56-os menekültekkel, össze-vissza számokat talált arra vonatkozóan, hogy hányan vándoroltak ki külföldre. „Addig nem nyugodtam, míg rá nem jöttem, hogy pontosan miért különböznek a számok. Mivel ez egy folyamat volt, különböző időpontokban készültek a statisztikák, ez az oka az eltéréseknek” – mesélte.

Deák Nóra előadása az AHEA-konferencián Kossuth Zsuzsannáról

Az idei AHEA-konferencián Kossuth Zsuzsanna emigrációban eltöltött időszakáról adott elő. A témának akkor eredt a nyomába, amikor a New York-i magyar főkonzulátus egy emléktábla felavatását vette tervbe Kossuth húgának feltételezett sírjánál. Ekkor járt utána, hogy Zsuzsanna hogyan érkezett New York-ba, mivel foglalkozott, hogyan halt meg, milyen körülmények között temették el és mi történt a hamvaival. Kossuth 1853 tavaszán már túl volt a számára nagy népszerűséget hozó amerikai előadókörúton, amikor a legkisebb húga Amerikába érkezett. A tüdőbaj egy év alatt végzett vele, hamvait az Első Presbiteriánus Egyház manhattani templomának kertjében, egy kriptában helyezték el. Mivel nem engedték kihantolni, ma is ott nyugszik. Amerikában elsősorban a Kossuth név miatt övezte nagy tisztelet, Magyarországon azonban saját jogon emlékeznek rá, mint az első hadi kórházakat kiválóan megszervező főnővérre. „Önkéntes ápolónői hálózatot épített fel, összeírta a tábori kórházak felszerelését, együttműködött orvosokkal, és meg kellett küzdeni azzal az előítélettel is, hogy ő egy hivatalt vezető nő. Ebben volt kimagasló a teljesítménye” – összegezte Deák Nóra, aki szerepel a Kossuth Zsuzsanna amerikai történetéről készülő dokumentumfilmben is, amelynek már az utómunkálatai zajlanak.

Bár Nóra rendszeresen visszajár az Egyesült Államokba, Clevelandben csak egyszer volt, amikor 2014-ben a Magyar Kongresszuson adott elő az ’56-os menekültekről. Főként az AHEA-konferenciákon vett részt, amelynek segíti a kommunikációját is, hiszen nagyra tartja a szervezet tevékenységét: „Annyira tiszteletre méltó és csodálatos, hogy ebben a nagy országban, Amerikában, a magyarok hogyan őrzik a hagyományaikat és az identitásukat, az önazonosságukat. Ennek egyik kifejezőmódja, hogy akik valamelyik felsőoktatási intézményben magyar nyelvet és kultúrát tanítanak, egyesületet működtetnek, van egy konferenciájuk és évente összejönnek, hogy tapasztalatot cseréljenek vagy megosszák egymással a kutatási eredményeiket.” Elmondása szerint azonban más nagy múltú szervezetekhez hasonlóan ez a családias, zártkörű rendezvény is küzd az elöregedéssel, ezért igyekeznek bevonni a fiatalokat és az újonnan érkező hazai ösztöndíjasokat, oktatókat, kutatókat. Ennek a nyitásnak a része az egyesület Facebook-oldalán követhető megújult kommunikáció is, amely Deák Nóra ötletére és szerkesztésében valósult meg.

A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.