A diplomatáknak nem az a feladatuk, hogy az őket fogadó kormányt kritizálják – nyilatkozta lapunknak adott interjújában a német keresztény pártok, a CDU és a CSU parlamenti frakcióvezető-helyettese. A Budapestre látogató Hans-Peter Friedrich szerint Európa nem bánik tisztességesen Magyarországgal.

– Michael Roth német szociáldemokrata külügyi államminiszter néhány nappal ezelőtt azt mondta, aggódik amiatt, hogy Magyarország nemzetközileg elszigetelődik. Osztja ezeket a nézeteit?
– Nem értek egyet vele. Látom, hogy egyes európai országokban, például Németországban nem túl pozitívak a baloldali újságírók által Magyarországról írt cikkek. Szerintem Magyarország gazdaságilag nagyon jól teljesít, erős és sikeres miniszterelnöke van. Orbán Viktort elsöprő többséggel, demokratikus úton választották meg. Nem tisztességes, ahogyan Magyarországgal bánik Európa.

– Miért éri ennyi bírálat Magyarországot?
– Azért, mert a szocialisták nem tudják felfogni és elfogadni, hogy egy konzervatív politikusnak ilyen elsöprő többsége lehet. Természetesen lehetnek vitára okot adó döntések a kormány részéről, vehetjük példaként az internetadó kérdését, ami, valljuk be, nem egy túlzottan jó ötlet. Európa más kormányai is előhozakodnak rossz ötletekkel, de sem Brüsszel, sem más külföldi ország nem avatkozhat bele egy szuverén állam belügyeibe.

– Tekinthetjük politikai nyomásgyakorlásként a beavatkozást, például azért, mert Európa más fővárosaihoz képest Budapest kevésbé kritikus Moszkvával?
– Nem hinném. Ha mégis így lenne, nem ez lenne a megfelelő út. Kelet-Európa egyébként különleges helyzetben van, hiszen erősen függ az orosz gázellátástól. Ezeknek az országoknak érdekükben áll jó gazdasági kapcsolatokat kiépíteni Oroszországgal. Ezt Nyugat-Európának is meg kell értenie. A szankciók ügyében ugyanakkor szükség van szolidaritásra az uniós tagállamok között.

– Kedden magyar újságírókkal beszélgetve ön azt mondta, hogy Magyarország szabadságszerető ország, amely mindig is elutasította a külföldi gyámkodást. Kire gondolt? Brüsszelre, Washingtonra, netán Moszkvára?
– Mindenkire, aki nem tiszteli egy ország szuverén és demokratikus döntéseit. Huszonnyolc szuverén tagállamból álló közösség vagyunk. Együtt akarjuk megvédeni a szabadságunkat és az értékeinket. Közös érdekeink vannak, közös kihívásokkal nézünk szembe. Ebben a közösségben minden államnak joga van a saját útján járni, a saját felelősségére, a saját történelmét, kultúráját és mentalitását tekintetbe véve. Ezt tiszteletben kell tartani.

– A Magyarország és az EU, illetve a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok megromlottak az utóbbi években. Hogyan látja a magyar–német kapcsolatok alakulását?
– A kapcsolatok minden szinten kiválók, és erre büszkék lehetünk.

– Kormányzati szinten sem lát problémákat?
– Nem. A berlini kormány nem csak a szociáldemokratákból áll. A koalíció tagja a CDU és a CSU is.

– Az amerikaiak nemrég a magyar kormányzathoz közel álló tisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból. Ez a politikai nyomásgyakorlás egyik eszköze lehet? Szokásosak az ilyen büntetőintézkedések szövetséges államok között?
– Egyértelműen nem szokás. Nem sokat tudok erről az ügyről. Azt sem tudom, hogy a budapesti amerikai ügyvivőnek (André Goodfriendnek – a szerk.) milyen felhatalmazása van a washingtoni kormánytól. Nagyon nem szokványos, hogy egy diplomata interjúkat ad és beleavatkozik egy külföldi ország belügyeibe. A diplomatáknak nem az a feladatuk, hogy az őket fogadó kormányt kritizálják. Ez a külügyminiszterek felelőssége.

Forrás: mno.hu

Reklám

Nem futballhuligánokat, hanem politikai aktivistákat vett őrizetbe a rendőrség a Fidesz székházánál vasárnap történtek miatt – mondta a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában hétfő este a Fidesz frakcióvezetője.
Rogán Antal a vasárnapi, internetadó elleni demonstrációval kapcsolatban azt mondta: az nem civil, hanem egyértelműen pártpolitikai kezdeményezés volt, a szervezők felelőssége pedig kiterjed arra, hogy a rendezvény után van-e randalírozás.
“Az MSZP teljesen egyértelműen olyan embereken keresztül szerveztette meg ezt a tüntetést, akik kötődnek hozzájuk” – fogalmazott a politikus.

A frakcióvezető szerint a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén a pártok is megismerhetik, hogy kik azok, akiket a rendőrség őrizetbe vett: ők nem futballhuligánok, hanem politikai aktivisták.
Arra a felvetésre, hogy a demonstráció főszervezője, Gulyás Balázs által indított internetes oldalon az jelent meg, hogy provokátorok térítették el a tömeg egy részét, az erőszakos cselekmények pedig a Fidesznek kedveznek, Rogán Antal azt mondta: “ezek azok a politikai aktivisták, akikkel ők dolgoztak együtt az elmúlt években”. Hozzátette: “velük szerveztettek már a HaHában (Hallgatói Hálózat) a hallgatókkal különféle akciókat, ez már előfordult egyszer a Fidesz székházánál, ők ugráltak a köztársasági elnök hivatalánál, a Sándor-palotánál, ugyanazokat az embereket látjuk, és ezeknek a politikai kötődéseik teljesen egyértelműek”.
Rogán Antal megismételte: az erőszak és a vandalizmus elfogadhatatlan, ez nem a politikai párbeszéd formája.
“Két héttel vagyunk túl egy önkormányzati választáson, a harmadik választást veszítik el ebben az évben, és úgy tűnik, hogy ezt képtelenek elfogadni, és ezért egyszerűen erőszakos módszerekhez nyúlnak, mert talán ez az utolsó kivezető út a saját belső konfliktusaiban is. De ezt az emberek többségének nem kell elfogadnia” – mondta a frakcióvezető.

magyartudat.com

Reklám

„Ha valaki egyszer koronaőr lesz, az örökre az is marad” – mondta Kun Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára október 27-én, hétfőn az Ötszázötven éves Koronaőrség című ünnepi konferenciáján, a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban.<

Nagyszabású ünnepi konferenciával emlékezett meg a Magyar Koronaőrök Egyesülete a Koronaőrség fennállásának ötszázötvenedik évfordulójáról. Az előadások felidézték a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő Szent Korona és őrzői történetét Szent István korától napjainkig.

Woth Imre, a Magyar Koronaőrök Egyesülete elnökének előadásából kiderült: az 1464. évi II. törvény – amely részletesen szabályozta a Szent Korona őrzésének körülményeit – sorsfordító volt a koronaőrség történetében. A törvény megalkotásának előzménye az volt, hogy Erzsébet királyné, Albert király özvegye, az 1440-ben udvarhölgyével ellopatta a magyar Szent Koronát Visegrád várából, és csecsemő fia koronázására próbálta felhasználni. Miután terve kudarcba fulladt, a királyné Bécsbe menekült, ahol a koronát nyolcezer aranyért zálogba adta Frigyes császárnak. Ettől kezdve a magyar uralkodók nem tudtak törvényt hozni, hiszen uralkodásukat nem szentesítette a korona. A trónra kerülő Hunyadi Mátyás – ismerve és elfogadva a Szent Korona egyedüli érvényességét – meg sem kísérelte elődje, I. Ulászló mintájára más koronával pótolni a Szent Koronát. Királlyá választása után hat évet várt a koronázásra, míg végül 1463-ban nyolcvanezer magyar forint ellenében Frigyes visszaszolgáltatta a koronát. A korona hiányából fakadó problémákon okulva, Mátyás koronázását követően az 1464. évi II. törvény részletesen szabályozta a Szent Korona őrzésének körülményeit, amely szerint a koronaőri teendőket a rendek által választott személyekre, a koronaőr főurakra kell bízni, az őrzés pedig a szokott helyen, Visegrádon történjék.

A konferencián szó esett arról is, hogy a Tanácsköztársaság idején feloszlatták a koronaőrséget, akik azonban a mostoha körülmények között is helytálltak annak ellenére, hogy a hatalmon lévők között felmerült a korona beolvasztásának vagy elárverezésének ötlete is. A második világháború hányattatásai után a Szent Korona amerikai kézbe került, a Magyar Királyi Koronaőrség pedig 1945-ben hosszú időre megszűnt.

A rendszerváltás után, 1991-ben vitéz Vitéz József – aki 1941-1945-ig a korona mentésében is szerepet vállalt – létrehozta a Koronaőrök Egyesületét, melynek tagjai vitték tovább a hagyományt egészen 2011. május 30-ig, amikor a Magyar Honvédség állományába tartozó Honvéd Koronaőrség hatvanhat év után, ünnepélyes keretek között ismét átvette a Szent Korona őrzését.

„A koronaőrség ötszázötven éve ugyanazzal foglalkozik, mint amiért annak idején létrehozták. Ez világrekord, hiszen még a pápa biztonságáért felelős Svájci Gárda is »csak« ötszáz éves múlttal dicsekedhet” – mondta el a honvedelem.hu kérdésére válaszolva Woth Imre. Hozzátette: az egyesület 2011. május 30-ával beteljesítette azt a küldetést, amiért létrehozták. A hagyományőrző tevékenységet azért folytatják tovább, hogy a jövőben szolgálatból kiöregedő koronaőröknek biztosítsanak egy olyan helyet, ahol összegyűlhetnek, és mind lélekben mind gyakorlatban folytathatják korábbi munkájukat, amely egy életre szól.

Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária

Forrás: honvedelem.hu / Kovács Dániel

Reklám