Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat kígyóként a talaj szintjén iramítva – sziszegvén néha a kíntól, többször a béna dühtől, megalázott. Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a gazban, az aljban. Mint évszázadokon át a behúzott vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem fáj fejem aggjai közt. A nádkúpban remegő lányok közt, mialatt átrobogott a tatár. A szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak néma ajak-mozgás mímelte a szót, mert hangot sem tűr a török, mert arcba csap ostor -: most mutatod meg, most igazán – nekem is, mire vagy jó, most a pedigréd: a címered, hajszálgyökerednek kőharapó erejét. Összemosolygás nyelve; a titkon össze-világló könnyek nyelve; a hűség nyelve; a föl nem adott hit tolvaj-nyelve; remény laissez-passer-ja; szabadság (percnyi szabadság, kortynyi szabadság, foglár háta mögötti szabadság) nyelve; tanár-kigunyolta diák, szerzsán-legyalázta baka, összeszidott panaszos, hivatalnokok-unta mamácska nyelve; csomaghordók, alkalmi favágók, mert gyárba se jó, szakmára sem alkalmas (mert nyelv-vizsgát se megállt) proli nyelve; az ifjú főnök előtt habogó veterán nyelve; a rendőrőrsön azonnal fölpofozott gyanúsított mélyebbről fakadó tanúság-tétele, mint Lutheré; kassai zúgárus, bukaresti cselédlány, bejruti prostituált szüle-hívó nyelve; köpések-mosta, dühpírja-törölte orcájú fiaid közül egy, íme: szólni tudó más nyelveken is, hű európaiként mondandói miatt figyelemre, bólintásra becsült más népek előtt is: nem léphet föl oly ünnepi polcra, nem kaphat koszorút oly ragyogót, amelyet, szaporán lesietve ne hozzád vinne, ne lábad elé tenne, mosollyal bírva mosolyra vonagló ajkad, fölnevelő édesanyám.
1904. november 18-án este a Király Színház zenekarában Konti József karmesteri pálcájának intésére felcsendül először Kacsóh Pongrác gyönyörű muzsikája, és ezzel elkezdődik – nem csak az előadás, hanem a “János vitéz” azóta is megállíthatatlan karrierje. “Petőfi szőke Iluskáját és János vitézét ma operett-formában játsszák a Király Színház színpadán. Feltámadt körülöttünk az egész gyönyörűséges regevilág, a pipacsvirágos rét, ahol Kukoricza Jancsi nyáját legelteti, a söprűn lovagoló gonosz mostoha, a szerelmes francia királylány, a piros dolmányos huszársereg és a szépséges Tündérország, ahol János vitéz viszontlátja szíve Iluskáját. Be szép is ez a mese. Üde és pompázatos, mint a réti virágból font koszorú. Sok édes poézis és bűbájos naivitás. Olyan, aminő csak a nép lelkéből és a nép költőjének fantáziájából fakadhat… Kacsóh Pongrác a költő nyomán haladva nem törölve le durva kézzel a szép mese hímporát, édes naivitását, nem zavarta meg ízléstelen operett-trükkökkel, csodálatos szép muzsikája magyarságával, őszinte népies hangvételével élesen különbözik minden eddigi operettzenétől” – írja Páriss Pál “Az Újság” hasábjain megjelenő kritikájában másnap. “Fedák Sári játssza János vitézt. Amikor cifra szűrében, karikás ostorával nagyokat csattintva a színpadra lép, zajos tapssal fogadja a közönség… – folytatja “Az Újság”-beli leírást Páriss Pál -, a szőke Iluska-szerep a színház új tagjának, Medgyaszay Vilmának jutott. (Ez a darab hozza meg átütő sikerét.) Nagyon szépen énekelt és játszott. Iluska mostohájának szerepében a fiatalságát sikerrel palástoló Csatay Janka vívta ki a közönség elismerését. Bagó trombitás szerepét felejthetetlenül és meghatóan játszotta Papp Mihály, a humorról a francia király szerepében Németh Jóska gondoskodott, alaposan megkacagtatva a publikumot…” – fejezi be a korabeli leírás.
Kacsóh Pongrác “János vitéz”-ével új korszak nyílik meg a magyar zeneirodalom, a hazai operett és a Király Színház történetében. Ez a darab jelenti az operett és a Király Színház aranykorát – mondja Rátonyi Róbert az “Operett” című kétkötetes operett-történeti áttekintésében.
Forrás:
Írta és az összeállítást készítette: Takács István
„Meghasadt az égbolt, mert egy nép azt mondta: Elég volt” Forradalmi megemlékezések Torontóban Dancs Rózsa
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulóját az idén Torontóban több napon át ünnepeltük. Október 22-én a torontói főkonzulátus rendezésében a Todmorden Art Gallery-ben emelkedett hangulatú megemlékezésre került sor Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter, L. Simon László parlamenti államtitkár, Dr. Ódor Bálint új magyar nagykövet jelenlétében. A Magyar Kanadai Képzőművészek A színek és formák rapszódiája c. őszi tárlata felemelő hangulatot kölcsönzött a rendezvénynek, mintegy bizonyítván, hogy a forradalom után Kanadába érkezett 37,565 menekült és leszármazottaik mennyi gazdagsággal járultak és járulnak hozzá a befogadó ország multikulturális társadalmának arculatához.
A jelenkori képzőművészeti kiállítás mellett ismételten megcsodálhattuk azt a hatalmas anyagot, amelyet u.n. Oral History Project néven készített a Rákóczi Alapítvány elnöke, Papp Zsuzsa, karöltve az Ontario-i Multikulturális Történelem Társasággal a forradalom 50. évfordulójára. Mint tudjuk, az összegyűlt anyagot, miután Nemzeti Kiállítást rendeztek 2006-ban Hungarian Exodus (L’Exode Hongrois) névvel Kanada akkori főkormányzója (Governor General) Michael Jean védnökségével, egész Kanadában bemutatták. Ezen az esten az ünnepi szónok Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter volt. Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország és a magyar emberek nagyon sokat küzdöttek a saját szabadságukért és azért, hogy Európát újra lehessen egyesíteni. Ha magyar emberek közül nagyon sokan nem áldozták volna az egész életüket azért, hogy Magyarország, Közép-Európa és innentől fogva egész Európa szabad legyen, akkor Európa nem lenne az, ami ma. Kanadai magyar művészek által bemutatott kulturális program és a Tokaji Wine Boutique Restaurant vendéglátása eemelte az este hangulatát. Mint minden évben, az idén is, október 23-án, az 1956-os szabadságharcra emlékezve a ünnepélyes zászlófelvonásra került sor a torontói Városháza előtt, ahol L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára köszöntötte az egybegyűlteket, aki majd vasárnap a helybeli Szent Erzsébet Templomban sorra kerülő megemlékezésen is ünnepi beszédet mond. Kora délután koszorúzásra kerül sor az Ontario tó partján 1964 óta létező Budapest Parkban. A festői környezetben található Budapest Park fő ékessége az ’56-os emlékmű, amelyet a Rákóczi Alapítvány adományából emeltek, valamint a két kopjafa, amelyeket Heinemann Aladár és felesége, Éva 2008-ban adományozott a szabadságharcos mártírok emlékére. A két masszív, messzire tekintő, Erdélyt, azaz a szétszakíthatatlan magyar egységet jelképező emlékoszlopot a kovásznai Bodor János újságíró-fafaragó, a Háromszék c. napilap munkatársa cseresznyefából faragta, névjegyét ősi rovásírással véste az alapba. Itt helyezték el a torontói és környékbeli volt szabadságharcosok ebben az évben is a kegyelet koszorúit, amelyek fölött a magyar zászló a kanadaival együtt hirdeti a nemzetek szabadság iránti elkötelezettségét. 23-án este a Magyar Könyvbarátok Társasága, a Magyar Harcosok Bajtársi Szövetsége és a Rákóczi Alapítvány közösen rendezett megemlékező ünnepséget a Lambton Villában. A zsúfolásig megtelt nagyteremben a közönség lélegzetvisszafojtva hallgatta az alkalomra meghívott ünnepi szónokot, Dr. Szakály Sándort, a budapesti Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját, aki szerint az 1956-os forradalom a 20. század magyar történelmének egyik legmeghatározóbb, noha nagyon rövid, de az egész 20. századra jelentősen kiható eseménye volt. Emlékeztetett arra, hogy 1989-ig nem lehetett Magyarországon 1956-ról emlékezni és fejet hajtani a hősök emléke előtt, akik akkor életük árán vállalták azt, hogy egy meggyötört, kifosztott, kommunista hatalomátvétel utáni Magyarországon valami mást próbáljanak építeni. Budapesten a 301-es parcellában és mellette, a 298-as parcellában azok fekszenek, akik 1945 után próbáltak tenni valamit a hazáért, az országért, hogy ne azzá váljék, amivé Moszkvában 1945 előtt elgondolták. Egy olyan szatellit országgá, ami az akkori Szovjetuniót mindenben követő, kiszolgáló, vagy az akkori Szovjetunióból visszaköltöző egykori kommunisták hazája lesz. Szakály professzor előadása sok téves információt eloszlatott, évtizedeken keresztül elhallgatott históriai igazságot a helyére tett. A jelenlévők fennállva, vastapssal hálálták meg lelkes szónoklatát.
“Halaszthatatlanul meg kell mutatnunk a Nagyvilágnak, hogy milyen erő rejlik a felvidéki magyar tanítóságban!”Vass Lajos, 1992. IV. 11.
Ez volt a tegnap esti (2014. okt. 24.) nagyszerű előadásnak is az üzenete, amikor este 7 órakor a Nyugat Oldali Református Egyház dísztermében, a közel 150 clevelandi magyar közönség elé lépett a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Wass Lajos Kórusa. Csillogó szemekkel és álló, szűnni nem akaró tapssal jutalmazták ezt a lélekemelő előadást, amihez még nagyban hozzájárult a Csalló Népi együttes nagyszerű népzenéje és népdalai is, akik velünk együtt utaznak és lépnek színpadra ezen az Észak-amerikai turnén . Utolsó előtti fellépésükhöz mérten ezen az ötven felvidéki magyar művész-pedagóguson egyáltalán nem látszott a fáradtság, látszott, hogy mindannyian szívből-lélekből elkötelezettek e magyarságtudat ápoló, hagyományt megtartó művészeti ágnak, amit zenének hívunk.
Az előadás után a kórus két karnagya nagyon készségesen vállalta, hogy leül a Bocskai Rádió riporterével és azoknak akik valami oknál fogva nem tudtak eljönni, azoknak röviden bemutassák a kórust és annak fontosságát az anyaországon kívül szakadt szlovákiai magyarok életében.
Részlet a clevelandi koncertből (a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Wass Lajos Kórusa engedélyével):
A BOCSKAI RÁDIÓ 382. honismereti rejtvényjátéka. 2014. október 12.
382. honismereti rejtvényjáték - 2014. október 26.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Kaczvinszky Tamásné, Thurner Klára, Bárányné, Kerecseny Alice, Farkas Erzsébet
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Köszönöm a Clevelandi Magyar Történelmi Társulat és az Egyesült Magyar Egyletek meghívását a clevelandi és szabadságszerető nem magyarok ünnepségére.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az idei 1956-os megemlékezésükön megoszthatom Önökkel gondolataimat.
A világon sok helyen, sokan elmondták már – a francia Raymond Arontól a brit Margaret Thatcherön és Ronald Reaganen át II. János Pál pápáig –, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar nép szabadság, igazság és független haza melletti csodálatos és egyértelmű kiállását jelentette.
Ma már sokat tudunk 1956-ról, és mégis az az érzésünk, hogy itt egy öröklétű történelmi eseményről van szó, amelynek tanulságai kimeríthetetlenek.
Ennek három oka van.
Az első, hogy a magyar nép az emberiség évezredes álmait megtestesítő univerzális értékek mellett állt ki 1956-ban. Ha egy szóban akarnám összefoglalni, akkor ez a szabadság. A szabadság az emberi méltóságban gyökerezik, az embernek az a képessége, hogy gondoskodjon önmagáról, családjáról, szűkebb-tágabb közösségeiről, hazájáról.
Szétesik és jövőtlenné válik az a társadalom, amelynek tagjait függésben tartják, ahol büntetik a kezdeményezést, ahol a boldogulás egy szűk csoport kegyétől függ. Csak szabad emberek tudnak „jó és igazságos rendet” létrehozni, és ellenállni az önkénynek. 1956 a magyar nép példamutatása volt arra, hogy a szabadságért és az emberi méltóságért ki kell állni még akkor is, ha ezért nagyon nagy árat kell fizetni.
És az ár 1956-ban igazán nagy volt…
Engedjék meg, hogy Király Béla tábornokot, történészt idézzem: „A szovjet agressziót követően Kádár János – a szovjet ügynök – újkori történelmünkben példátlan terroruralmat vezetett be. Mint ilyenkor történni szokott, a nemzet legjobbjai váltak a szabadság vértanuivá.”
Kádár, Apró, Dögei és tettestársaik 229 embert végeztettek ki, 20 ezer embert börtönöztek be, 13 ezer embert internáltak, a sortüzekben és jogi eljáráson kívül megöltekről máig is csak becsléseink vannak.
A rendszer gondoskodott arról, hogy az életben maradottak és családtagjaik a börtönökből és internálásból szabadulva is 1989-ig folyamatosan csökkentett és korlátozott szabadságjogokkal és életlehetőségekkel bírtak.
Végül még egy adat: 200 ezer ember menekült el Magyarországról.
Gondolják meg! Az ország lakosságának közvetlenül vagy közvetetten mintegy 4-6 %-a vált a megtorlások áldozatává. Olyan ez, mintha a 320 milliós Egyesült Államokban úgy 15 millió embert vetnének különböző retorziók alá, közülük 6 és fél millió embert elüldöznének Amerikából.
E megdöbbentő adatok fényében még lenyűgözőbb az az önfeláldozás, amelyet a magyarok a szabadság és az emberi méltóság melletti kiállással tanusítottak. És mégis, elmondhatjuk, hogy nincs ember, aki azt mondaná, nem érte meg, nem kellett volna harcolni!
A második ok, ami miatt ’56 öröklétű, hogy ez a kiállás szimbólikus jelentőségre tett szert. A történelemben sok felemelő példát ismerünk egy-egy nép hősies küzdelmére sokszorta nagyobb túlerővel szemben. 2494 évvel ezelőtt így tett Leonidász a Thermopülai-szorosban, vagy 462 évvel ezelőtt Dobó István Eger várában. 1956-ban azonban különleges dolog történt: egy önkényuralmi rendszer aljas számítással megszervezett gépezete ellen kelt fel a nép szabadsága visszaszerzése érdekében. Senki nem kényszerítette a magyarokat, hogy akkor és ott az életüket kockáztassák, és mégis: szinte az egész nemzet egyszerre érezte úgy: ebből elég volt. Engedjék meg, hogy Márai Sándort idézzem:
„És a világ beszél csodáról, … És minden rendű népek, rendek Kérdik, hogy ez mivégre kellett. Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? Mért nem várta csendben a végét? Miért, hogy meghasadt az égbolt, Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.” …
És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik – Ők, akik örökségbe kapták –: Ilyen nagy dolog a Szabadság?”
Igen, ilyen nagy dolog! 1956 ezért figyelmeztető jel a világon mindenütt, ahol megsértik az emberek szabadságát és méltóságát: egyszer elfogy a türelem és a legszervezettebb önkényuralmat is meg lehet dönteni.
Gondoljunk csak bele Közép-Európa II. világháború utáni történelmébe: az 1968-as prágai tavasz, az 1980-as évekbeli lengyel Szolidaritás, a Tőkés László 1989-es hősi kiállásával induló román forradalom esetében, és a berlini fal lerombolásakor úgy éreztük, hogy az 1956-ban kezdett szabadságért és emberi méltóságért folytatott küzdelem beteljesítéséről van szó.
Még ma is hátborzongató visszagondolni arra, ahogyan 1956 élő szelleme áthatotta a 25 évvel ezelőtt rendezett Pán Európai Pikniket, a Vasfüggöny lebontását, és hivatkozási alapként szolgált a kelet-németek átengedéséhez Ausztriába. A nagyszerű miniszterelnök Dr. Antall József sokszor világossá tette, hogy munkáját 1956 szellemében végzi, s ez különösen megmutatkozott a Varsói Szerződés megszüntetésében, és a szovjet megszálló hadsereg kivonultatásában mutatott eltökéltségében.
1956 szimbólummá vált, amely azonban nem valami poros múzeumi darab. Soha nem szabad elfelejtenünk Ronald Reagan 1967-ben mondott szavait: “A szabadság törékeny jószág, kihalása sohasincs távolabb egy emberöltőnél. A szabadságot nem örököljük, minden generációnak magának kell kiküzdenie és megvédenie azt.”
A szimbólumokat ápolni kell, évről-évre fel kell idézni az 1956-os forradalom hősi és tragikus napjait, meg kell hajtanunk fejünket 1956 hősei, áldozatai, túlélői és menekültjei előtt.
Külön köszönet illeti Önöket és mindazon magyarokat a világ minden táján, akik életben tartották a forradalom és szabadságharc emlékét, és világossá tették a diktatúra vezetői és cinkosaik számára, hogy az igazságot ideig-óráig elnyomhatják, de végsősoron győzni fog mindenütt, ahol embereket rabságban tartanak. Köszönet illeti Önöket azért, hogy a kemény és puha diktatúra idején, amikor otthon „ellenforradalomnak” hazudták a hősi napokat, Önök fórumot és lehetőséget biztosítottak az igazság elmondására.
A harmadik ok, ami miatt 1956 öröklétű és kimeríthetetlen tanulságokkal bíró történelmi esemény az, hogy egy kis nép megváltoztatta nagyon sok (elsősorban nyugati ember) gondolkodását, s ezzel bizonyos későbbi történelmi döntéseket is.
A dolog egyszerűen kezdődött: a kommunisták és a szovjetek tettei a magyarok melletti szolidaritás és jószándék óriási hullámát eredményezték Nyugat-Európában és Amerikában pártállástól függetlenül. A becsületes és jó emberek nem szeretik, ha az erősebb terrorizálja a gyengébbet. Az érzelmi bevonódás ugyanakkor rávilágított arra, hogy itt mindannyiunkat érintő mélyebb problémákról van szó: a nemzeti függetlenségről, a szabadságról, és az igazság illetve az igazságtalanság mibenlétéről.
Ha a franciáknak vagy az amerikaiaknak jár a szabadság és a függetlenség, akkor a magyaroknak, akik ezért 1956-ban fegyvert fogtak, jár-e a segítség? Igazságos-e, hogy a magyarok rendelkezhessenek a sorsuk felett? Helyes-e, ha valamilyen más praktikus ok miatt nem halljuk meg a magyarok segélykiáltását és nem segítünk rajtuk? Ezek 1956 kérdései.
De ezek a kérdések merülnek fel a mai, Európai Unión belüli viták, vagy némely, a magyar-amerikai viszonylatban elhangzó nyilatkozat kapcsán. Joguk van-e a magyaroknak saját demokratikusan megválasztott parlamentjük, kormányuk és önkormányzataik irányításával szabadon és önállóan dönteni a sorsuk felett? Vagy talán más országok választott politikusainak vagy hivatalnokainak kell megmondani, hogy a magyaroknak mit kell tenniük, hogyan kell élniük? A magyarok már döntöttek: a nyugati zsidó-keresztény hagyományú világ része vagyunk, így kívánunk élni, tehetségünkkel, képességeinkkel elkötelezetten gyarapítva szövetségeinket, az EU-t és a NATO-t.
Az 1956-os forradalom mindenki számára világossá tette, hogy bár a reálpolitikai érdekek határozzák meg a nemzetek és kormányok döntéseit, de a mi nyugati kultúránkban igenis helye van a minden embernek és nemzetnek kijáró szabadság, emberi méltóság és igazsághoz való jog értékeinek.
1956-ban a modern reálpolitikusok végülis nem nyújtottak valóságos katonai segítséget, s ezzel a magyaroknak még 34 évig a szovjet zsákutcában kellett élniük. A nyugati kormányok, intézmények és az egyszerű emberek rengeteg segítséget nyújtottak ugyanakkor a forradalom menekültjei számára munkahelyek, tanulási lehetőségek formájában.
A történészek mindmáig megegyeznek abban, hogy 1956-ban megmutatkozott a kommunizmus igazi arca. A nyugati világban ennek következtében megtorpant a nyugati kommunista és félkommunista pártok és mozgalmak Szovjetunió által támogatott előrenyomulása. Franciaországban és Olaszországban a baloldal mintegy negyed évszázadra kikerült a kormányzati hatalomból. Nyugat-Európa és az USA megerősítette a NATO szövetségi rendszerét.
Amikor aztán végül összeomlott a szocialista rendszer, fény derült a 40 évnyi tervgazdaság katasztrófális gazdasági következményeire, s a gazdaságinál is mélyebb károkat okozó bűncselekményekre és jogsértésekre. A legszomorúbb, hogy meggyengítették és szétzilálták a társadalmi szöveteket, súlyosan aláásták az emberi ambíciókat. Ahogyan John O’Sullivan fogalmazta: „Mi nyugatiak 1989-ben végre teljes mélységében bepillanthattunk a „létező szocializmus” valóságába. A magyar hazafiak ezreinek önfeláldozása nélkül viszont ezt a leckét már korábban, és a saját bőrünkön tapasztaltuk volna meg.”
Mennyire igaz a keserű pesti vicc: „Mi a legrosszabb a kommunizmusban? Az, ami utána jön.” Ránk szabad magyarokra, gyermekeinkre és unokáinkra vár a kommunizmus okozta sebek begyógyítása.
Nagyon sokan tettek lényegbevágó megállapításokat 1956-ról. Számomra az 1956 jelentőségét legpontosabban megragadó mondatokat egy, a szabadságot a magyarokhoz hasonlóan legfontosabb értéknek tekintő ország elnöke tette. Engedjék meg, hogy az ő szavaival fejezzem be a beszédemet.
John F. Kennedy a magyar forradalom első évfordulóján így fogalmazott:
“1956. október 23-ra a szabad emberek és nemzetek örökké emlékezni fognak. Ez a bátorság, a lelkiismeret és a győzelem napja. Nincs még egy olyan nap az emberiség történetében, amikor ennyire tisztán megmutatkozott volna, hogy bármilyen csekély is a siker esélye, bármekkora áldozatot kell is hozni, az emberben él a szabadság iránti olthatatlan vágy.”
“October 23, 1956, is a day that will live forever in the annals of free men and nations. It was a day of courage, conscience and triumph. No other day since history began has shown more clearly the eternal unquenchability of man’s desire to be free, whatever the odds against success, whatever the sacrifice required.“
A clevelandi magyar társadalom vasárnap délután, 2014. október 19-én, megemlékezett az 1956-os forradalomról. A nap a belvárosi Mindszenty Plázán kezdődött, ahol Dr. Csák János, Magyarország angliai nagykövete 2011-2014 között, megkoszorúzta az 1956-os emlékművet. Kisérte a fia Máté. Később, a Szt. Imre templomban, az Egyesült Magyar Egyletek és a Clevelandi Magyar Történelmi Társulat közreműködésével rendezett megemlékezésen mondta Csák az ünnepi beszédet.
Fotó: Horváth Mihály
A műsor az amerikai és magyar himnuszokkal kezdődött, Peller Miklós orgona kíséretével és Ft. Antal András atya, a Szt. Erzsébet Egyházközség plébánosa, nyitó imájával. A programot kiegészítette a Szt. Imre kórus énekszámai, a Nyugat Oldali Magyar Evangélikus Templom Kis Magyar Kórus Énekkar előadása Nt. Tamásy Zoltán vezényletével és Tamásy Márton orgona kíséretével, versszavalások 1956-ról, és a 14. sz. Görgey Arthur cserkészcsapat fiúk előadásával.
A megemlékezést, amit Chmielewski Erika, a 34. sz. Zrínyi Ilona leány cserkészcsapat segédtisztje és a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége Clevelandi csoport képviselője vezetett le, a Szózat és a Székely Himnusszal végződött. A program után, sütemény és kávé mellett, a templom nagytermében az 1956 szabadságharcról volt egy nagyszabású kiállítás amit Lázár András, a Clevelandi Magyar Történelmi Társulat múzeum kurátora és Bogárdy Imre, az 1956 menekültje, állítottak össze.
Régi vita zajlott régi és új szereplőkkel kedden este a foghíjas Európai Parlamentben, amikor a képviselők néhány éven belül már harmadszor, az új Ház pedig első ízben megvitatta az alapjogok és a demokrácia helyzetét Magyarországon. A vita, a korábbitól eltérően, feltételezhetően ezúttal nem eredményez majd külön parlamenti állásfoglalást.
Több mint egy éves szünet után október 21-én visszatért az Európai Parlamentbe Magyarország, amikor a strasbourgi plenáris a szocialisták és demokraták és a liberálisok frakciójának kezdeményezésére az esti órákban megvitatta a magyar demokrácia és az alapjogok helyzetét.
Az ezúttal “csupán” alig több mint egyórás plenáris vitáról feltűnően hiányoztak a különböző pártcsoportok tenorjai, köztük a liberálisok, a szocialisták, a zöldek, de a néppártiak frakcióvezetői, nagyjából teljes létszámban felvonultak viszont az EP magyar tagjai, hogy ki-ki saját meggyőződése és álláspontja alapján bírálja vagy védelmezze a magyar kormány elsősorban médiával és civil szervezetekkel kapcsolatos lépéseit.
A Tanácsot képviselő olasz elnökség államtitkár-helyettesének lényegében egyetlen bejelentése volt, mégpedig az, hogy az új Európai Bizottság megalakulása után az olasz elnökség vitát kezdeményez majd a Tanácsban Brüsszel idei márciusi közleményéről, amelyben az alapjogokat ért rendszerjellegű támadások esetén javasolt egy köztes, jogállamisági mechanizmust.
Martine Reicherts, Viviane Reding utódja az Európai Bizottságban részben ennek a javaslatnak az ismertetésére, részben az aktuális kérdések brüsszeli érintettségére szorítkozott. Elmondta, hogy a civil szervezetekről Norvégia és a magyar kormány között kirobbant vita nem tartozik az EU hatáskörébe, mert nem uniós pénzekről van szó. Arra pedig jelenleg nincs bizonyíték, hogy a civil szervezeteket bármi is akadályozna abban, hogy jogorvoslatért bíróságokhoz forduljanak. Az idén júliusban elfogadott reklámadót jelenleg vizsgálja a Bizottság, és ha az uniós szabályokkal ellentétes rendelkezéseket talál benne, akkor Magyarországnak módosítania kell a törvényi hátteret – közölte. Szólt arról is, hogy az adatvédelmi biztos mandátumának idő előtti megszüntetése ügyében, amiben az Európai Bíróság igazat adott a Bizottságnak, a testület lezárta a kötelezettségszegési eljárást.
Az ezt követő vitában a Fidesz-KDNP képviselőit is magába foglaló Európai Néppárt részéről kevés kivétellel elhárították vagy visszautasították az Orbán-kormány politikáját érintő bírálatokat, míg a baloldali és a liberális képviselők a már ismert vádakat olvasták a magyar kormány fejére, és a kifutó Bizottságnál határozottabb fellépésre szólították fel az utódot.
A vita a képviselői “kékkártyák” gyakori használata miatt lényegében egy pingpong meccsre emlékeztetett, amelyen állítást tagadás követett. A korábbi magyar témájú plenáris vitákhoz hasonlóan különösen a majdnem teljes létszámban jelenlévő magyar néppárti képviselők mutattak nagy aktivitást a vita során, ami a korábbitól eltérően feltételezhetően ezúttal nem eredményez majd külön parlamenti állásfoglalást.
A magyar kormány bírálói közül az elmúlt években magyar specialistává vált Sophie in’t Veld, holland liberális képviselő hangsúlyozta, hogy a vita igazából nem Magyarországról, hanem az Európai Unióról szól. Úgy vélte, hogy az alapjogok helyzete Magyarországon aggodalomra ad okot, mert nem csupán egy-egy törvénnyel van probléma, hanem törvények sorával, amelyek valóságos hálót alkotnak. Reményének adott hangot, hogy a következő Bizottság bátrabban és kevésbé jogászkodó módon áll majd hozzá a kérdéshez. Megismételte azt az egy nappal korábbi meghallgatáson már kifejtett véleményét, hogy nem az amerikai kormánynak kellene ráncba szednie Budapestet azzal, hogy belépési tilalmat rendel el egyes kormányközeli tisztviselőkkel szemben.
Judith Sargentini, egy másik holland képviselő, a zöldek vezérszónoka szerint az Európai Bizottságnak el kellene ismernie, hogy Magyarországon a korábbi beavatkozások ellenére tovább romlott a helyzet. Példaként említette, hogy a felszólítások ellenére “szabályok nem változtak”, a média pedig még mindig erős nyomás alatt van.
Többen, köztük az Egyesült Baloldal vezérszónoka is szóvá tette Orbán Viktor kijelentését az illiberális demokráciáról. Ennek kapcsán aztán vita bontakozott ki a liberális demokrácia és a kereszténydemokrácia közötti különbségekről. Szájer József, a néppárti frakció magyar elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök egy másfajta politikát védelmez. “Azt állítja, hogy a kereszténydemokrácia nem vállalható?” – fordult Sargentinihez Hölvényi György, a néppárti frakció tagja. Balczó Zoltán a Jobbiktól pedig azt kérte, mutassák meg neki, hogy az EU alapszerződésében hol van az leírva, hogy egyedül a liberális demokrácia a járható út.
Frank Engel, az Európai Néppárt korábbi magyar árnyékjelentéstevője azonban arra intette a magyarokat, hogy nem képzelhetik annyira különlegesnek magukat, hogy egy olyan demokráciát találjanak fel, ami illiberális. Leszögezte, hogy csak egy ilyen liberális demokrácia áll összhangban az európai demokráciával. Fontosnak nevezte, hogy erről tényleges vita folyjon.
Válaszul a néppárti képviselők állítására, miszerint az ellenzék nem tud belenyugodni sorozatos választási vereségeibe, az Egyesült Baloldal képviselője, de a szocialista Szanyi Tibor is felhívta a figyelmet arra, hogy az EBESZ a tavaszi parlamenti választásokat ugyan szabadnak minősítette, de nem tisztességesnek. Gál Kinga, fideszes képviselő ugyanakkor arra szólította fel a kétkedőket, hogy ne akarják a saját akarata ellenében védelmükbe venni a magyar népet.
“Egyetlen esetet sem voltak képesek felidézni. A gyakorlatban egyetlen szabályszegés sem történt” – reagált a sorozatos bírálatokra a magyar képviselőnő.
A civil szervezetek elleni kormányzati akció megítéléséről is vita alakult ki. A fideszes Kósa Ádám szerint olyan civil szervezetek ellen lépnek fel a hatóságok, amelyeknél pénzügyi törvényszegések gyanúja merült fel. Jávor Benedek (Együtt-PM, zöldpárti) ugyanakkor arra mutatott rá, hogy “a civil szervezetek ellen folyó vizsgálatban elhangzott vádak napról-napra változnak, és a kormányzati szerveknek egyébként sincs törvényes joguk arra, hogy vizsgálják őket. “Ami jelenleg Magyarországon zajlik, az más országok és mozgalmak számára is követendő példa lehet” – tette hozzá a politikus.
A svéd Cecilia Wikström, a liberálisoktól egyenesen úgy vélekedett, hogy “a rend helyreállítása céljából Magyarországgal szemben el kellene indítani a 7-ik cikk szerinti eljárást”. Timothy Kirkhope, brit konzervatív képviselő ezzel szemben azt mondta, hogy nem az EU feladata, hogy ítéletet mondjon ilyen kérdésekben.
A svéd képviselő szerint ugyanakkor a magyar kormány újra és újra megsértette az alapvető jogokat, legyen szó a Médiatanácsról, a bírák korai nyugdíjazásáról, vagy a hajléktalanok büntethetőségéről. A liberális képviselőnő úgy látja, hogy Orbán egy új szintre jutott, amikor Putyint és Erdogant nevezte követendő példának. Kifogásoltam, hogy a Tanács mindmáig nem reagált érdemben az EP magyar ügyben született állásfoglalásaira. “Az egyének jogait kell megvédeni, nem a kormányokét” – közölte.
A vita során szópárbaj bontakozott még ki a fideszes Schöpflin György és a szocialista Ujhelyi István, de különösen a jobbikos Morvai Krisztina és a holland liberális Sophie in’t Veld között.
Gyürk András, a magyar néppárti képviselőcsoport vezetője pedig úgy vélte, hogy ezeknek a vitáknak semmi értelme, hiszen “ebben a házban még soha semmilyen probléma nem oldódott meg, bezzeg a magyar kormány kész volt a változtatásokra”. Véleménye szerint a magyar baloldalnak is többet ártottak ezek a viták, mint használtak és ennek is hatása volt gyenge választási szereplésükre. “Magyarország egy jól működő demokrácia” – tette még hozzá. “Ez nem fog örökké tartani, 2018-ban változás lesz” – jósolta mintegy válaszképpen a szocialista párti Ujhelyi István.
Balázs Géza nyelvész és néprajkutató, aki egyben az ELTE tanszékvezető tanára is és Tóth Etelka, számtalan magyar helyesírási kiadvány szerkesztője, főiskolai docens vehették át a díjakat hétfőn Budapesten.
Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal adományozták a díjat, amelyet olyanok kaphatnak meg, akik a legtöbbet tették a magyar nyelv ápolásáért az elmúlt évben határon innen és túl – nyilatkozta a díjátadó ünnepségen Kiss Róbert Richard, a Magyar Nyelvőr Alapítvány társadalmi tanácsadó testületének az elnöke.
A díjazottakat a kuratórium három testület képviselői közül választja ki: a határon túliak és a Magyarországon élők köréből, és azok közül, akik a legtöbbet tették azért, hogy az alapítvány céljai megvalósulhassanak. A kitüntetés 300 ezer forint pénzjutalommal jár.
Az alapítvány célkitűzése, hogy támogassa a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat az 1872-ben elindult Magyar Nyelvőr című folyóirat szellemiségének megfelelően. Az alapítvány Marosvásárhelyen ezer könyvet osztott szét középiskolás diákoknak és olyan tanárokat díjaztak, akik sokat tesznek Erdélyben a magyar nyelv ápolásáért, megőrzéséért.
Az ünnepségen bemutatásra került Kiss Róbert Richard A fantasztikus nyelv című műve is. A kötetben találhatunk a leggyakoribb családnevekkel és híres sportklubokkal foglalkozó fejezeteket is. Érdekességképpen még olvashatunk a nyelvekről és nyelvváltozatokról, ezen belül a határon túli magyarok szavairól, a csángók eredetéről és a diáknyelvről.
Megszavazta a Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottságot az Európai Parlament. Belevág az államreformba a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Megszavazta a Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottságot az Európai Parlament. A november elsején hivatalba lépő testületben Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos lett. Jean-Claude Juncker azt ígérte, hogy még idén karácsony előtt beterjeszti a már korábban kilátásba helyezett, 300 milliárd eurós beruházásösztönző csomagtervet.
Belevág az államreformba a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János az átalakítások szempontjai között a vállalkozás megkönnyítését, a gazdasági bürokrácia csökkentését és a növekedés támogatását hangsúlyozta. Tarthatatlannak ítélte, hogy a 4 millió 100 ezer adófizetőből csaknem 1 millió az államtól kapja a fizetését.
Elbocsátja dolgozóinak negyedét a Külgazdasági és Külügyminisztérium a jövő héten. Szijjártó Péter tárcavezető megerősítette az Origo hírportál értesülését, amely szerint a minisztérium 900 dolgozójából 220 kapja meg a felmondólevelét október 31-én. Hozzátette: azért döntöttek a leépítés mellett, mert nagyjából 400-an foglalkoznak a szervezet működtetésével, ami szerinte mintegy kétszerese a szükségesnek.
Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás a külgazdasági és külügyminiszter dunakeszi ingatlanvásárlása ügyében. Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke elmondta: az erre irányuló kezdeményezések alaptalanok, mert Szijjártó Péter vagyonnyilatkozatának május 6-ai leadásakor még nem volt a tulajdonában a kérdéses ház.
Az adótörvény-javaslat, és benne az internetszolgáltatásra vonatkozó indítvány visszavonását követeli az MSZP. Közben Ujhelyi István, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának magyar delegációvezetője az Európai Bizottsághoz fordult azzal, hogy a tervezett internet-adó megfelel-e az információhoz való szabad hozzáférés uniós alapelvének. Az internetadó tervének visszavonását sürgetik szakmai szervezetek is. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közben azt mondta: a szolgáltatókat megkezdett gigabájtonként 150 forinttal terhelő közteher esetében is felső korlát bevezetését javasolja a kormánypárti képviselőcsoport.
Tiltakozik a béren kívüli juttatások adóterhének tervezett emelése ellen a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A kedden benyújtott adótörvény-tervezet a korábbi 14-ről 27 százalékra emeli a munkáltatói juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulást. Ezt korábban a Liga Szakszervezetek is bírálta.
Mintegy 2 milliárd forintos kárt okozott az az áfacsalás, amelyet 3 éve egy amerikai étolaj-importőr jelzett a magyar hatóságoknak – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hozzátette: az ügynek 14 gyanúsítottja van, közülük 8-an már vizsgálati fogságban vannak. A 12 hazai székhelyű gazdasági társaságból álló bűnszervezet áfa-befizetés nélkül hozott Magyarországra különböző élelmiszeripari termékeket, cukrot, étolajat és kávét Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából.
Az amerikai beutazási tilalom nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáltatná ki az MSZP. Az LMP a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teljes átvilágítását sürgette, hogy feltárják a washingtoni tiltás okait. Egyúttal parlamenti vizsgálóbizottság felállítását indítványozták, amit a szocialisták mellett a Jobbik és az Együtt-PM is támogat. Jávor Benedek zöldpárti európai parlamenti képviselő EP-meghallgatást kezdeményez az Egyesült Államok által kitiltott magyar vezető köztisztviselők ügyével összefüggésben.
A vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A szervezet azt közölte: több esetben feljelentést tesznek hűtlen kezelés, költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanújával. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: Magyarországra hívja Norvégia illetékes miniszterét, és új megállapodás megkötését javasolja neki a támogatások ügyben, mert kiderült, hogy a pénzek osztását végző Ökotárs és más alapítványok visszaéltek a norvég kormány bizalmával.
A versenyt növeli a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítésében a gazdasági bizottság által javasolt módosítás – közölte Rogán Antal, az országgyűlési testület fideszes elnöke. A gazdasági bizottság kedden benyújtott módosító javaslata szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hozzájárulásával az a földgázipari vállalkozás is létesíthetne szállítóvezetéket, amelynek nincs szállítási rendszerüzemeltetési engedélye. Jávor Benedek, a Zöldek európai parlamenti frakciójának képviselője szerint a földgáztörvény tervezett módosításai Magyarországon kivételezett szereplővé teszik a Gazprom orosz energetikai vállalatot, amelyre így sem a magyar törvények, sem az uniós előírások nem vonatkoznak majd.
Több mint ötszázan vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett felvonuláson Budapesten. Korábban Gulyás Gergely, az Országgyűlés elnöke a Műegyetemen azt mondta: az ország tekintélyének védelmének nemzeti minimummá kellene válnia. Kispesten Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke az egyes emberek számára is megvalósuló szabadságról szólt ünnepi beszédében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig Óbudán úgy fogalmazott, hogy az 1956-os forradalom a magyar nemzeti önbecsülés, az egymásra találás példájává vált. Tóbiás József, az MSZP elnöke Kaposváron azt mondta, hogy ma is küzdeni kell a szabadságért. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a szabadságszeretetet és a bátorságot nevezte 1956 üzenetének Nagymaroson.
Semjén Zsolt: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye a jogfosztásunk és diszkriminációnk egyik legfájóbb sebe.
A román felsőoktatási miniszter szerint minden rendben van a kisebbségek anyanyelvű oktatásával. Semjén Zsolt viszont arról beszélt Erdélyben, hogy a MOGYE ügye a magyarság diszkriminációjának és jogfosztásának egyik legfájóbb sebe.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (középen) a IV. Székelyföldi Vadásztalálkozón (Fotó: MTI/Haáz Sándor)
Visszautasította Semjén Zsolt bírálatait Mihnea Costoiu román felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter, aki szerint Bukarest kiemelt jelentőséget tulajdonít az anyanyelvű oktatásnak, ezért minden szinten és szakon támogatja, illetve finanszírozza a kisebbségi nyelveken szervezett oktatást. A magyar miniszterelnök-helyettes pénteken a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kollégiumának pénteki avatóján megjegyezte: szégyen, hogy a – magyarországi költségvetési támogatásból működő – tanintézmény finanszírozásához a román állam egy fillérrel sem járul hozzá. A bukaresti parlament 2012-ben fogadta el az intézményi akkreditációról szóló törvényt, ekkor jogilag lehetővé vált a magánegyetemként működő Sapientia román állami támogatása, ennek elmaradásánál azonban a hatóságok többször arra hivatkoztak, hogy a többi romániai magánegyetem sem részesül állami támogatásban.
„Romániában a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok és hallgatók az óvodától az egyetemig anyanyelvükön tanulhatnak. Olyan romániai egyetemeken, mint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem államilag finanszírozott magyar tannyelvű felsőoktatás működik” – fejtette ki Costoiu az Agerpress hírügynökségnek. A román oktatási törvény ugyanakkor – a közösség negyedszázados követelésének dacára – nem teszi lehetővé önálló magyar állami egyetem megszervezését. A 2011-es tanügyi törvény elvben biztosít bizonyos autonómiát a magyar tagozatoknak, de a MOGYE esetében ezt a román többségű egyetemi szenátus elszabotálta. A romániai magyar fiatalok nem képviseltetik magukat a felsőoktatásban számarányuknak megfelelően, s csak harmaduk tanul az anyanyelvén.
„Marosvásárhelyen a MOGYE a magyarság diszkriminációjának és jogfosztásának egyik legfájóbb sebe. Nem valamilyen plusztámogatást, kegyet vagy privilégiumot kérünk, csak azt, ami emberi jogi alapon és egyébként hatályos törvény alapján megillet minket. A magyarság számára az önálló döntési jogkörrel rendelkező magyar kar az egyetlen elfogadható megoldás” – fogalmazott Semjén péntek este a MOGYE magyar tagozatának tanévnyitóján. „Az erdélyi értelmiség sorsa az orvostanhallgatókon is múlik, így helytállásukkal az erdélyi magyarság megmaradását is szolgálják” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Mint mondta, a MOGYE körüli harc a megmaradásért folytatott küzdelmet jelképezi.
Semjén Zsolt szombaton részt vett a IV. Székelyföldi Vadásztalálkozón a Kovászna megyei Árkoson, tegnap pedig felavatta Keresztes Sándor egykori kereszténydemokrata politikus, volt vatikáni nagykövet emléktábláját a Kolozs megyei Magyarókerekén.
Szávay: Nem a családokon kell spórolni A Jobbik alelnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a kormány a túlzottdeficit-eljárás újraindításától tartva 110 milliárd forintot zárolt az idén is a kiadásokból, ami érinti azon határon túli magyar családokat is, amelyek magyar iskolába járatják gyermeküket. Szávay István elmondta, az oktatási támogatás összege 22 400 forintról 17 200-ra csökkent, s míg két éve visszapótolták a hiányzó 720 millió forintot, tavaly és az idén ez már nem történt meg. Az ellenzéki politikus felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul intézkedjen a hiányzó összeg folyósításáról. Szávay szerint nem az érintett családokon kellene spórolni, hanem például a Nemzetstratégiai Kutatóintézeten vagy a Bethlen Gábor Alap működésén. Jelezte, hogy a következő költségvetési vitában is kérik majd a támogatások növelését.
A korábban jelzettől eltérően a héten nem várható döntés az Európai Labdarúgó Szövetségben (UEFA) az október 11-én lejátszott román-magyar Európa-bajnoki selejtezőn történ rendbontások ügyében.
A fegyelmi bizottság eredetileg csütörtökre tűzte ki a tárgyalás időpontját, döntését pedig ezen a héten hozta volna nyilvánosságra.
A magyar szövetség (MLSZ) szóvivője, Sipos Jenő az MTI érdeklődésére pénteken azt mondta, hogy a héten nem várható ítélet.
Az UEFA honlapja szerint az 1-1-es döntetlennel zárult összecsapással kapcsolatban a románokat nézőtéri rendbontás, tűzijáték és petárda használata, illetve dobálása, valamint lézerfény használata miatt vonhatják felelősségre, és a testület a játékosok helytelen viselkedésével is foglalkozik, mivel öt sárga lapot gyűjtöttek be.
A magyar felet a vendégdrukkerek nézőtéri rendbontása, tűzijátékozás és a magyar futballisták túl sok – hét – sárga lapja mellett a szurkolók rasszista megnyilvánulásaiért büntethetik.
