A szavazás megkezdése előtt valamennyi urnát az első választó jelenlétében zárják le a szavazatszámláló bizottságok a vasárnapi önkormányzati és nemzetiségi voksoláson, a 13 540 szavazókörben.

A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazni érkező első választópolgár személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető.
A bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák és a mozgóurna üresek-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat, a nemzeti színű urnazáró szalagot megköti, az urnákra címkéket ragaszt, amelyeket lebélyegez.
A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnából – annak szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnába (az erre szolgáló nyíláson kívül máshol) szavazólapot betenni.
Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák a szavazás folyamán végig a bizottság látóterében vannak, a korábbi voksolásokkal ellentétben nem kell ellenőrző lapot elhelyezni bennük. Mozgóurnás szavazás során azonban az urna lezárása után kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd a mozgóurnába dobják.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán 3177 település 10 351 szavazókörében voksolhat a választásra jogosult 8 millió 170 ezer választópolgár. A nemzetiségi választáson a 241 ezer névjegyzékben szereplő nemzetiségi választópolgár 3189 szavazókörben adhatja le szavazatát.
Még a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság feladatai közé tartozik a választási iratok, nyomtatványok elhelyezése. Ebben az időszakban, tehát a szavazás 6 órai megkezdéséig a bizottság és a választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben, kivéve a sajtót és a nemzetközi megfigyelőket.

MTI

Reklám

A feladat nem a külvilág érdekeinek képviselete a magyarok között, hanem a magyarok érdekeinek képviselete a külvilágban – szögezte le Kövér László, az Országgyűlés elnöke a politikai elit felelősségével kapcsolatban a Parlamentben tartott történészkonferencián. A Megszállástól – megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944 -1949 című rendezvény bevezető előadásában a házelnök felvetette: vajon miért vesztette szem elől a magyar állam történelme során többször – például az ország három részre szakadása, a dualizmus, vagy a XX. században 1919-1920, illetve 1944 idején is – legfontosabb feladatát, az ország és a nemzet védelmét. 

A politikus felidézte: 1944 tavaszán a német hadsereg és vele a barbarizmus vette át az uralmat az országban, 1945-től pedig egy másik barbár hadsereg és hatalom hosszú-hosszú évtizedekre meghatározta nem csak a nemzet sorsát, de még azt is, hogy mit kell arról írni, gondolni. Az elfogultságok és kényszerek a mai napig hatnak.

“Lássuk magunkat világosan, egyértelműen” – szögezte le a volt miniszterelnök, aki a jövőre nézve úgy vélekedett: jól kormányzott, szilárd, többé-kevésbé egy véleményen lévő közgondolkodás lehet képes elviselni azt, ami a következő évtizedekben várható. A kormány által tavaly ősszel létrehozott és ez év elejétől működő Veritas intézet hétfői egész napos konferenciáján elhangzó előadások a II. világháború utolsó szakaszában bekövetkezett német, majd az azt követő szovjet megszállás történeti egységben szemlélt témáját járják körül.

Az előadásokon szó lesz többek között a korszak nagyhatalmainak politikájáról, az 1944-es megszállást végrehajtó német csapatok és a Magyar Királyi Honvédség ellenállásának esélyeiről, a német megszállás magyarországi zsidóságra gyakorolt hatásáról, a magyarországi zsidóság vagyonvesztéséről 1944-1947 között, a Szálasi-féle nyilas-hungarista hatalomátvételről, a világháborút követő új hatalom kiépítéséről, a politikai rendőrségről, valamint a szexuális erőszak és a megszálló seregek témaköréről.

A Veritast alapító kormány szerint az intézet feladata: “A nemzeti összetartozás erősítése, a magyar közjogi hagyományok méltó módon történő bemutatása, az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes, a mai kor elvárásainak megfelelő, multidiszciplináris szemléletű, kutató, elemző, ismeretterjesztő igényű és a nemzettudatot erősítő jellegű feldolgozása, a közösségi emlékezet és a reálisan megalapozott nemzeti történelmi tudat kialakulásának támogatása.”

Forrás: www.hirado.hu

Reklám

Az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatási bizottsága szerint Navracsics Tibor alkalmas EU-biztosnak, de a testület nem támogatja, hogy a kultúra, az oktatásügy, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság portfólióját kapja meg a magyar jelölt – közölték a szakbizottság hétfői brüsszeli ülése után.

Az ülésen részt vevő Molnár Csaba, a DK EP-képviselője újságíróknak elmondta, a testület kétszer szavazott. Először 15 igen vokssal, 10 ellenében, 2 tartózkodás mellett megszavazták, hogy Navracsics alkalmas EU-biztosnak. A második szavazás arról szólt, hogy a Jean-Claude Juncker leendő bizottsági elnök által összeállított tárcát megkaphatja-e a magyar jelölt. Itt 14 volt a nemleges és 12 az igenlő szavazatok száma, 1 tartózkodás mellett.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő azt mondta az ülés után újságíróknak, most Juncker megítélésén múlik, hogy miként lehet továbblépni, vagyis hogy a portfólió eredeti felelősségi területeinek egy részét elveszik-e vagy teljesen már tárcát kínálnak a magyar biztosjelöltnek.
Szerinte Navracsics Tibornak “nem a szakmai teljesítményét értékelték” a szavazáskor. “Nagyon sok kritika politikai jellegű volt az Obán-kormánnyal és Magyarországgal szemben, és nem a biztos felkészültségével volt kapcsolatos” – tette hozzá a kárpátaljai EP-képviselő, a kulturális és oktatási bizottság tagja.
Akik nemmel szavaztak – tette hozzá -, azok többnyire azt kritizálták, hogy nem hiteles számukra az európai elkötelezettsége, nem olyan a politikai háttere, amilyet ők el tudnak fogadni egy biztossal szemben.
Molnár Csaba úgy kommentálta az EP-szakbizottsági döntést, hogy “Navracsics Tibor, ahhoz, hogy meg tudja szerezni a hőn áhított európai bizottsági pozícióját, háromszor tagadta meg most az írásbeli kérdések ügyében mesterét, Orbán Viktort”. A DK-s politikus szerint a magyar jelölt megtagadta az Orbán-kormány oktatáspolitikáját és médiareformját, valamint az általa is irányított bírósági reformot. “Csökkenti a hitelességét ennek a megtagadásnak az, hogy amikor pozícióban volt magyar miniszterként, akkor ezt nem tette meg” – jegyezte meg.
Elmondása szerint a szakbizottsági ülésen csak a jobbközép néppárti frakció állt ki teljes mellszélességgel Navracsics mellett.
Molnár Csaba szerint Juncker most vagy egészen más tárcát kínál a magyar jelöltnek, vagy szűkíti az eredetileg neki szánt portfóliót, vagy felkéri a magyar kormányt, hogy jelöljön új biztost. A DK-s EP-képviselő az első változatot valószínűtlennek tartja, arra tekintettel, hogy sok biztosjelöltet már meghallgattak, és ebben a szakaszban már nehéz lenne “csereberélni” a tárcák között. Ezért úgy véli, hogy Juncker a tárcához eredetileg tartozó négy terület közül egyet, kettőt vagy hármat el fog venni.
Közleményében a Fidesz-KDNP EP-delegációja azt emelte ki, hogy “Navracsics Tibor meghallgatása az Európai Parlamentben egyértelmű siker volt”, felkészültségét érdemben senki nem tudta megkérdőjelezni.
“A parlamenti szakbizottság baloldali többsége ugyanakkor módosítást javasolt a portfólió tartalmát illetően, ahogy ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik. A biztosi portfóliók részletes tartalmát illetően a bizottság elnökének kizárólagos hatáskörében van a döntés” – írták közleményükben a magyar néppárti EP-képviselők, akik az elmúlt hetek “pártpolitikai alapú és ideológiai jellegű támadásait is figyelembe véve különösen nagy sikernek” tartják, hogy Navracsics Tibort a szakbizottság meggyőző többséggel támogatta az EU-biztosi alkalmasságát illetően.
Az MTI brüsszeli tudósítója jól tájékozott uniós forrásból úgy értesült: a biztosjelölti kiválasztási folyamat ismerői azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a Navracsicsnak szánt tárcától elvonják az uniós polgárság felelősségi területét, és átadják azt Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság leendő alelnökének. Ebben az esetben a magyar biztos a kultúra, az oktatás és az ifjúságpolitika területéért lehetne felelős. Az AFP francia hírügynökség szintén úgy értesült uniós forrásokból, hogy az uniós polgárság felelősségi területét más biztosnak adná Jean-Claude Juncker. Mindez napokon belül tisztázódhat.
A jog szerint az Európai Parlamentnek és bizottságainak nem áll módjában, hogy egy-egy biztos kinevezését megvétózza, a plenáris ülés egyetlen egyszer szavaz arról, hogy támogatja-e az egész biztosi kollégium kinevezését. Még soha nem volt példa arra, hogy a plenáris ülés leszavazza a biztosi testület kinevezését, vagy akár egy bizottság leszavazzon egy kijelölt biztost.
Ennek veszélye egyetlen egyszer fenyegetett, 2004-ben, amikor az Olaszország által jelölt, és José Manuel Barroso által igazságügyekért, szabadságért és biztonságért felelős biztosnak kijelölt, mélyen hívő és vallásos Rocco Buttiglionével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel, hogy nem fogja tudni garantálni a diszkriminációmentességet hivatala gyakorlása közben. Korábban úgy nyilatkozott, hogy bűnnek tartja a homoszexualitást, és nézetei szerint a család célja, hogy a nők gyereket szülhessenek, és élvezhessék egy férfi védelmét, aki gondoskodik róluk. Bizottsági meghallgatásán Rocco Buttiglione kiállt véleménye mellett, és közölte, hogy személyes nézetei nem befolyásolják majd a munkáját. Ennek dacára José Manuel Barroso kénytelen volt átalakítani a tárcák elosztását, Buttiglione visszalépett, Róma pedig Franco Frattinit küldte Brüsszelbe.

MTI

Reklám

Tisztelt Ügyvivő Úr!

Elöljáróban kijelentjük, hogy a CÖF-CÖKA közössége hiszi és vallja, hogy az Egyesült Államok és Magyarország szövetsége szent és sérthetetlen. Államközi kapcsolataink nem függhetnek az országainkban éppen hatalmat gyakorló pártok vagy az ellenzékiek szimpátiájától.

Megtisztelő volt számunkra, hogy nagykövetségükön adhattuk át Obama elnök úrnak szóló nyílt levelünket. A jövőre nézve biztató volt, hogy Ön barátsággal és nyíltsággal fogadta küldöttségünket.

Obama elnök úr napokban tett nyilatkozata szerint nagyra becsüli a civil közösségeket, azok erősítésére törekszik. Értékelve mondatait, úgy érezzük, hogy Magyarország egyik legjelentősebb polgári közösségének levelére rövidesen válaszolni fog.
A válasz azért is fontos számunkra, mert az – legyen negatív, vagy pozitív – a tanulságok levonása után iránymutató lehet népes közösségünk számára.

Ügyvivő úrral történt megbeszélésünk során éreztük, hogy megértette mondanivalónkat és figyelemmel volt véleményünkre. Tárgyalásunk során közösen hangsúlyoztuk az egyéni emberi jogok fontosságát és hitet tettünk a szólásszabadság és a szabad véleménynyilvánítás mellett. Pillanatig sem éreztük, hogy egy nagyhatalom szentélyében folytatott megbeszélés során térdre kellene borulnunk, sőt, biztatást kaptunk a nyílt, egyenes beszédre.

Mi ezt megszívleljük és komolyan vesszük!

Előbbiekből kiindulva meglepő volt, hogy ügyvivő úr az ATV riporterének nyomására általánosságban kijelentette, hogy a magyar kormány a civil közösségek ellen látható módon támadást indított. Ugyanakkor megnyugvással vettük tudomásul, hogy Ön elhárította a riporter pártérdekű provokációját, ami azt célozta, hogy Ön mondja ki, hogy Magyarországgal szemben az Egyesült Államok szankciókat fog alkalmazni.

Magyarországon 70-80 ezer civil szervezet működik, tudomásunk szerint a KEHI a Norvég Alap pénzosztó tevékenységét vizsgálva 13 szervezetnél végez ellenőrzést. Önnek tudnia kell, hogy a KEHI hivatott a Nemzeti Együttműködési Alap kiírt pályázatainak nyerteseit és veszteseit egyaránt vizsgálni. A NEA közel 13 ezer pályázatot fogad be, és az éves 3 milliárd forintos keretből kb. 5 ezer pályázatot nyilvánít nyertesnek.

Összehasonlításképpen az ÖKOTÁRS Alapítvány évi másfél milliárdos keretéből megközelítőleg 150 szervezetet nyilvánított nyertesnek, miközben a pályázati keret több mint 1/3-át 13 szervezet nyerte el. Ezt a gyakorlatot a jövőben valószínűleg érdemes megváltoztatni.

A Norvég Civil Alap kezelői magukra nézve is kötelezőnek elfogadhatnák a magyarországi civil törvény előírásait, amely többek között a közpénzek elosztását részletességgel szabályozza.
Nyugati országok mintájára nálunk sem tiltott, hogy a különböző pártok alapítványai és az önkormányzatok támogathatják azokat a civil közösségeket, amelyek velük azonos vagy hasonló értékrendet képviselnek, és a közjót szolgálják. Az ilyen juttatások is szigorú pénzügyi- és adószabályokhoz vannak kötve. Minden magyar civil egyesület és alapítvány érdeke, hogy az állampolgárok átláthassák a közpénzek felhasználását. A CÖF-CÖKA is önmagára nézve is kötelezőnek fogad el minden törvényes vizsgálatot, miközben érdeke, hogy a vizsgált szervezetek megőrizzék tisztaságukat.

A jogállamiság és a demokrácia érvényre juttatását célozza a civil kontrol, amely az USA-ban is hatékonyan működik. A civilek jelzésére a regnáló államhatalom is választ kell, hogy adjon.
A demokráciában működő jogi eljárások hasznos és kiváló példáját láthattuk, amikor az Egyesült Államokban fény derült a Watergate ügyre, vagy éppen Clinton elnök fehérházi liezonjára.

Tisztelt Ügyvivő Úr!

A baráti országok között elhangzó viták, pro és kontra érvek, ahogy Ön is mondta, csak kölcsönösségre épülhetnek. Az egyenes beszéd szorosabbá fűzi az együttműködést. Kormányaink közötti nyílt állásfoglalások csak akkor nem minősülnek prejudikációnak, ha azok vizsgálatokkal alátámasztottak.

A CÖF-CÖKA reményei szerint állampolgáraink biztosak lehetnek abban, hogy országaink vezetői a vitás kérdéseket a jövőben közös állásponttal lezárják.

Budapest, 2014. szeptember 29.

CÖF-CÖKA Vezetősége

Forrás: civilosszefogas.hu

Reklám

A magyar labdarúgó-válogatott Dárdai Pál új szövetségi kapitány bemutatkozó mérkőzésén 1-1-es döntetlent ért el a nagy rivális románok otthonában az Európa-bajnoki selejtezősorozat szombati játéknapján.

Az első félidőben nagy mezőnyfölényben futballozó hazaiak a 44. percben Raul Rusescu révén szereztek vezetést, a fordulást követően a 82. percben azonban Dzsudzsák Balázs szabadrúgásból egyenlített.

A magyar csapat ugyan továbbra is, immár 33 éve nem tudja legyőzni riválisát, azonban 1981 után nem kapott ki idegenben, ráadásul Dzsudzsák révén 1972 után szerzett újra gólt vendégként.

A magyar válogatott így két mérkőzés után egy ponttal áll csoportjában, kedden a Feröer-szigetek vendégeként folytatja szereplését a sorozatban.

MTI

Reklám