A magyar miniszterelnök szerint Magyarországnak az elmúlt három évben sikerült olyan teljesítményt elérnie, amelyet az ellenfelek is sikeresnek minősítenek. Orbán Viktor ezt szerdán mondta a Magyar Diaszpóra Tanács III. ülésén, a Parlamentben, ahol a tanácskozás képviselőin keresztül a jövő évi országgyűlési választáson való részvételre biztatta a diaszpórában élő magyarokat.
A kormányfő a mintegy száz résztvevő előtt tartott beszédében kijelentette: Magyarország megadta válaszát a nyugati civilizáció válságára, és abban bízik, hogy ez egy jó válasz volt. Szerinte ugyanis az eltelt három évben az ország olyan teljesítményt ért el, amelyet az ellenfelek is sikeresnek minősítettek az elmúlt időben.
Az természetes, ha a barátok sikeresnek látják mindazt, amit a kormány tesz, de ha az ellenfelek is elismerik, az az igazi bizonyíték – mondta Orbán Viktor, felidézve, hogy Magyarországnak a saját önállóságáért, gazdaságpolitikájáért sok nemzetközi szereplővel kellett vitáznia, így az Európai Unióval, az Európai Parlamenttel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Mára azonban ezek az intézmények ugyan “fogcsikorgatva” – folytatta -, de a tények alapján kénytelenek leírni jelentéseikben a magyar gazdaság eredményeit, például a csökkenő államadósságot, a három százalék alatti költségvetési hiányt és a növekedést.
Utalt a fokozatosan javuló gazdasági teljesítményt prognosztizáló, kedden közzétett európai bizottsági előrejelzésre, hangsúlyozva, hogy az alapján Magyarország minden tekintetben jobban teljesít, mint az uniós átlag. Ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van, de hogy a magyar irány még az ellenfelek szemében is eredményre vezet, az komoly siker – mondta.
Hozzátette, reméli, hogy ezzel az uniós jelentéssel Magyarországon is lezárul az a vita, amely arról szól, hogy az irány, az alkotmányos alap helyes-e, és a vita ezután arról zajlik majd, hogy ezeken a stabil alapokon milyen kisebb változásokkal kell folytatni a megkezdett munkát.
A nemzetpolitikára rátérve Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács képviselőin keresztül a jövő évi magyarországi parlamenti választáson való részvételre – illetve az azt megelőző regisztrációra – biztatta a diaszpórában élő magyarokat.
A kormányfő szavai szerint így közjogi értelemben visszakapcsolódhatnak majd a nemzet vérkeringésébe. “Közös felelősség, hogy ne tékozoljuk el mindazokat az esélyeket, amelyeket nagyon nehéz, izzadságos és verejtékes munkával” az elmúlt három évben sikerült elérni – mondta.
Üdvözölte továbbá, hogy fontos nemzetpolitikai kérdésekben egyetértés mutatkozik a magyar politikai élet meghatározó szereplői között. Példaként említette a kettős állampolgárságról szóló törvényt és a közelmúltban tartott Székelyek nagy menetelését. Szerinte ahogyan a nemzetpolitikában ígéretes együttműködés felé haladnak, úgy az más nagy kérdésekben – például az alkotmány ügyében vagy gazdasági témákban – is létrejöhet majd az évek során.
Szavait nagy taps fogadta, amikor jelezte: jó esély van a diaszpóra magyarságának indított Kőrösi Csoma Sándor-program folytatására.
Orbán Viktor mintegy negyvenperces beszédében ismét hosszan kifejtette azt az álláspontját, amely szerint a világban ma egy nagy átrendeződés zajlik, amelyben megkérdőjeleződnek a korábban érvényes gazdasági, politikai és kulturális előfeltevések. Ezt a magyarok sem hagyhatják figyelmen kívül, ezért is hirdette meg a kormány például a keleti nyitás stratégiáját – közölte.
Felhívta egyúttal a figyelmet arra, hogy a változásokkal egyúttal az a gondolkodásmód is elveszítette érvényét, amely szerint a sikerhez azt kell tenni, amit Nyugaton csinálnak, az ő társadalmi-gazdasági modelljüket kell követni. Ezzel összefüggésben szintén utalt az említett európai bizottsági jelentésre, amelynek tendenciájából szerinte az is kiolvasható, hogy “az az érv, miszerint nekünk azt kellene csinálni, mint amit a többiek, a nyugatiak csinálnak, ma már nem állja meg a helyét”.
Kormánya erre az új helyzetre lehetőségként tekintett, nem ijedt meg, és a magyar észjárás szerint kialakított egy másfajta gazdasági, kulturális, szociális-társadalmi rendszert – mondta. Hivatkozott a csaknem két éve hatályos új magyar alkotmányra, amely – mint mondta, ellentétben a kereszténységet és a munkára épülő gazdaságot feladó Európával – elismeri Magyarország keresztény hagyományait, és világossá teszi, hogy egy munkára épülő gazdasági rendszert kell kialakítani.
A miniszterelnök egyúttal rámutatott a gazdasági siker és a nemzeti önbecsülés összefüggésére, jelezve: ha egy ország, öntudatot akar erősíteni, az elismertségét akarja növelni, akkor gazdasági sikerekre szükség van. Nagyon nehéz ugyanis úgy önbecsülést és nemzeti öntudatot erősíteni, hogy folyton magyarázni kell, miért vagyunk gazdaságilag sikertelenek. Mennyivel könnyebb ezt megtenni – magyarázta -, ha azt lehet mondani, Magyarországot meg lehet nézni, mert bár még nem Németország, de a fejlődés tendenciái alapján egyre-másra ér el sikereket. Megjegyezte, ha minden igaz, Magyarország a régióban betöltött korábbi éllovas pozícióját a régióban egy-két éven belül vissza fogja nyerni.
A Magyar Diaszpóra Tanács a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét. Az ülés végén a résztvevők a tervek szerint zárónyilatkozatot fogadnak el. Csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülését tartják, amelyen szintén felszólal a miniszterelnök.
MTI
Reklám 
