Az oktatási minisztérium égisze alatt működő Tudományos és Műszaki Információs Központ az év első heteiben hozta nyilvánosságra a 2019/20-as tanévre vonatkozó adatainak halmazát. Ezeket áttanulmányozva a felvidéki magyar iskolák és oktatás helyzete is kirajzolódik. Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője a napokban összesítette a tanintézményeinkre vonatkozó adatokat.
Az Eurostat adatai szerint az utóbbi hét évben Magyarországon felére, 3,4 millióról 1,8 millióra csökkent a szegénységben élők száma. Ilyen mértékű javulást egyetlen uniós tagországban sem regisztráltak. Lakner Zoltán Lehel szociológussal, a Kopp Mária Intézet munkatársával az adatok hátterében zajló gazdasági folyamatokról, társadalmi változásokról beszélgettünk.
– A rendszerváltozás utáni első húsz év rettenetes örökséget hagyott ránk. Létbizonytalanság, a középosztály meggyengülése, a mélyszegénységben élők tömegének felduzzadása. Mikor történt a fordulat?
– A 2010-ben hivatalba lépő jobboldali kormány első feladata a romeltakarítás volt. Az államcsődöt valóban sikerült elkerülni, de a szegénységi mutatóink 2012-ig még romlottak. A küzdelemben a fordulat évének 2013-at tekinthetjük. Abban az évben már kimutatható volt némi elmozdulás a mélypontról, azóta pedig folyamatosan és töretlenül csökken a szegénységben élők száma és a szegénység mélysége is.
– Mely társadalmi csoportokat érintette leginkább a javulás, kik maradtak ki a kedvező folyamatokból?
– A szegénység minden dimenzióban, minden régióban, minden társadalmi csoportban és csaknem minden háztartástípusban csökkent 2012 óta. Az emberek természetesen az úgynevezett jövedelmi szegénységet érzik a bőrükön leginkább. Ezt a mutatót a legnehezebb kimozdítani a holtpontról, nekünk sikerült, hetedével, 12,4 százalékra csökkent a nagyon alacsony jövedelemből élők aránya, az uniós átlag 15-16 százalék körül mozog. A helyzet javulását összességében – azaz a többi uniós mutatóval együtt – mintegy másfél millió ember érzékelhette.
– Ezek szerint az adatok igazolják, hogy Magyarországon a gazdasági növekedés előnyei szétterülnek a társadalomban?
– 2012–13-tól gyakorlatilag évekre leállt az infláció. Ennek köszönhetően minden béremelkedés érzékelhető reáljövedelem-növekedést eredményezett. Ráadásul a munkanélküliségi mutatók is radikális és folyamatos javulásnak indultak. A 2010-ben mért 11 százalékos munkanélküliségi ráta 3-4 százalékra apadt, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. E folyamatokkal párhuzamosan 3,7 millióról 4,5 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma. Vagyis az emberek zöme már nem segélyből él, hanem munkával szerzett jövedelemből. Ráadásul aki dolgozik, egyben adózik is, így megnövekedtek a költségvetési bevételek, azaz nőtt az az összeg, amit szociális kiadásokra, családtámogatásokra lehet fordítani. Mindez megmutatkozik a fogyasztásban is. Ha számításba vesszük a 2019-es becsült és a 2020-ban várható vásárlási adatokat, akkor elmondhatjuk, hogy az utóbbi hét évben 50 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás. Ez szintén milliókat érint.
– Hogyan alakult a mélyszegénységben vagy súlyos anyagi nélkülözésben élők helyzete?
– 2010-ben nagyjából négyszázezer főt tett ki a mélyszegénységben élők száma, tehát azoké, akiket egyszerre érintett a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi nélkülözés és a munkaszegénység, azaz gyakorlatilag senki nem dolgozott a családban. Ez a szám mára 100-105 ezer főre apadt.
– Ez nagyrészt a közmunkaprogramoknak köszönhető?
– Sok méltatlan kritika érte ezeket az intézkedéseket, de tény, hogy a leromlott állapotú, munkakultúra nélküli emberek tízezreit e programok révén lehetett visszavezetni a munka világába. Látjuk a statisztikai adatokból, hogy az induláshoz képest kétharmadával csökkent a közmunkások száma, vagyis a korábbi tartós munkanélküliek zöme el tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.
– A biztató adatok mellett ugyanakkor még mindig óriási különbségek mutatkoznak az egyes régiók között…
– A klasszikus területi különbségek valóban megmaradtak ugyan, ám sikerült elérni, hogy ha szerény mértékben is, de csökkenjen a távolság közöttük. Jelentős változás következett be a legelmaradottabb régiók, a Közép-Duna-vidék, az Észak-Alföld és Északkelet-Magyarország lakóinak élethelyzetében is. A jövedelemnövekedés hatására javult az itt élők életszínvonala, életminősége is. Arról is érdemes szót ejteni, hogy a háztartások bevételein belül minden régióban növekedett a munkajövedelmek aránya. 2010-ben ez átlagosan 65 százalék volt, mára eléri a 74-et. Ez azt jelenti, hogy az emberek saját erőfeszítéseiknek köszönhetik a korábbinál lényegesen magasabb jövedelmet, ami nagyon szorosan összefügg az elégedettségi index javulásával is.
– Az ENSZ által mért boldogságindexünkben tehát az is megmutatkozik, hogy saját erőnkből vagyunk képesek javítani az életünkön?
– Nem véletlen, hogy éppen a közép-alföldi régióban növekedtek legnagyobb mértékben az elégedettségi mutatók és a boldogságindex is, amit természetesen befolyásolnak az egyéni élethelyzetek, a családi viszonyok, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a közösséghez tartozás érzése, a jövőbe vetett bizalom. Érdekes képet mutat, hogy a legfiatalabbak, a 18–29 évesek körében optimisták a legtöbben a jövő alakulását illetően.
– Talán éppen azért, mert fiatalok?
– Nyilván van benne életkori sajátosság is. De ne feledkezzünk el arról, hogy az ifjúsági munkanélküliséget a 2002-es 11-ről sikerült a szocialista–szabad demokrata kormányoknak 25 százalékra duzzasztani. Mára ez az arány szintén radikálisan leapadt, miközben jelentősen csökkent azoknak a fiataloknak a száma, akik nincsenek jelen sem az iskolákban, sem a munkaerőpiacon.
– Mi a helyzet a cigányság körében tapasztalható szegénységgel?
– A KSH adataiból is látszik, amit saját kutatásaim is alátámasztanak, hogy a roma népesség már egyfajta félutas modernizációval jellemezhető. Közülük egyre többen vannak, akik tartósan dolgoznak, nemcsak alkalmi vagy idénymunkából tesznek szert jövedelemre, hanem megélhetésük alapját a folyamatos tevékenységből származó munkabér jelenti. Nemcsak az életszínvonaluk változik ezzel, hanem jelentős mértékben az életmódjuk is. Különösen figyelemreméltó a roma nők fokozott arányú munkába állása, ma már nagyjából minden harmadikuk dolgozik, noha korábban a roma családok tradicionálisan otthon tartották az asszonyokat és a lányokat. Ennek a jövőre nézve is óriási a jelentősége. Emellett évek alatt azt is sikerült elérni, hogy a falvakban élő cigányságnak közel fele eljusson odáig, hogy a háza előtt virág, mögötte zöldségeskert van, és munkával gondoskodik a családja ellátásáról.
– Ennek ellenére létezik mintegy háromszáz, zömmel cigánylakta kistelepülés, ahol nem történt előrelépés, szinte megállt az élet, és az uzsora, a nyomor és a kilátástalanság határozza meg a mindennapokat.
– Ezért indult tavaly útjára Vecsei Miklós vezetésével a Jelenlét program, amely a Máltai Szeretetszolgálat tapasztalataira építve igyekszik áttörést elérni ezeken a településeken is. A karitatív és civil szervezetek munkatársai a helyiekkel együtt, kormányzati támogatással élve próbálnak kivezető utat találni a nehéz helyzetből. Ezt a munkát a máltaiak Monoron kezdték el mintaszerűen. Ott ma már nem bukdácsolnak a gyerekek az iskolában, és nem is maradnak ki idő előtt. A gyerekek taníttatása pedig kulcskérdés, csak ezen az úton lehet elérni, hogy folytatódjék és sikerrel járjon a roma népesség felzárkózása, modernizációja.
– A kormány erre hivatkozva döntött úgy, hogy kötelezővé teszi az óvodáztatást a gyerekek hároméves korától.
– Ez a főként a cigány népességet megcélzó lépés óriási jelentőségű volt. Lehetőséget ad rá, hogy a gyerekek szocializációja korán megkezdődjön, elejét véve, hogy később az első-második osztályban kerüljenek emiatt hátrányba a társaikkal szemben. A siker érdekében persze építeni kellett több száz óvodát, kiképezni és elhelyezni több ezer óvónőt, elindítani a Biztos Kezdet Gyerekházak hálózatát. Mert ezek adják az alapját a tanodahálózat későbbi sikerének vagy azoknak a mentor- és ösztöndíjprogramoknak, amelyek segítik a roma gyerekeket szakmát szerezni, leérettségizni vagy eljutni a diplomáig.
– Az ellenzék egyik fő vádpontja, hogy még mindig magas a gyermekszegénység.
– Egyelőre valóban nem lehetünk elégedettek, hiszen a gyerekek 22 százalékát érinti. Ám e területen is komoly javulást hozott, hogy jelentősen változott a családok anyagi helyzete. Emellett szót kell ejtenünk azokról a természetbeni juttatásokról, amelyeket nem mér egyetlen uniós statisztika sem. Ezek közül is kiemelkedő fontosságú, hogy ma már a gyerekek zöme ingyen vagy nagyon kedvezményesen étkezhet az óvodában és az iskolában, és ingyen jut hozzá a tankönyvekhez.
– Milyen mértékig számolható fel a szegénység?
– Még hosszú az út addig, míg sikerül megszüntetni a szegénységet Magyarországon. De az Eurostat adatai szerint az ország már nem tartozik a legszegényebbek közé, sőt, a közepes jövedelemszerkezetű tagországok felső régiójába sorolnak minket. Egyenlőtlenségi viszonyaink is jobbak az európai átlagnál, vagyis csökkent a különbség a legmagasabb és legalacsonyabb jövedelműek átlagos bevételei között. Ez részben annak is köszönhető, hogy az utóbbi években az alacsony jövedelmű társadalmi csoportok bevételei növekedtek a legnagyobb ütemben. Emellett a tények azt mutatják, a szociális ellátórendszer is viszonylag hatékonyan működik, e tekintetben az Európai Unióban az ötödik-hatodik helyen állunk.
– A baloldali szociológusok azonban azt mondják, a többi V4-tagországban a magyarnál jobb a helyzet…
– Valóban, a V4-eknél szintén dinamikusan javul a gazdaság teljesítménye és a lakosság szociális állapota, jövedelemszerkezete előrébb tart a miénknél. A kritikusok azonban elfeledkeznek arról a tényről, hogy náluk nem volt nyolc évig tartó dilettáns, balliberális kormányzás, ezért alig érintette őket a 2008-as gazdasági válság. Magyarország viszont már annyira legyengült 2008-ra, hogy a kormányváltás után csak nagy áldozatok árán tudott úrrá lenni a csődhelyzeten. Az ebből származó régiós versenyhátrány ellenére mára elmondhatjuk, sikerült eljutnunk addig, hogy megtörjük azt a spirált, ami korábban mindig a szegénység újratermelődéséhez vezetett.
A 20. századi történelem szégyenteljes sorsfordulóinak egyike volt a magyarországi németek elűzetése szülőföldjükről – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője vasárnap, a német ajkú lakosság kitelepítésének emléknapja alkalmából tartott békásmegyeri megemlékezésen.
Természetesen a Super Bowlról van szó. Magyar idő szerint hétfőn 0.30-tól rendezik a profi amerikaifutball-liga (NFL) nagydöntőjét, az 54. Super Bowlt, melyen az Amerikai Főcsoport (AFC) bajnoka, a Kansas City Chiefs és a Nemzeti főcsoport (NFC) győztese, a San Francisco 49ers küzd meg egymással a Vince Lombardi-trófeáért – olvasható az MTI beharangozójában.
FRISSÍTÉS:
A Kansas City Chiefs nyerte a profi amerikaifutball-liga (NFL) nagydöntőjét, az 54. Super Bowlt. A Miamiban rendezett összecsapáson az Amerikai Főcsoport (AFC) bajnoka 31-20-ra győzte le a Nemzeti Főcsoport (NFC) legjobbját, a San Francisco 49ers együttesét. A Kansas City története második bajnoki címét szerezte, 1970 után, azaz ötven év elteltével ért újra a csúcsra.
54. Super Bowl:
Kansas City Chiefs-San Francisco 49ers 31-20 (7-3, 3-7, 0-10, 21-0)
Miami, 64 767 néző
………………….
Az alapszakaszban nyújtott teljesítménye alapján egyik csapat nagydöntős szereplése sem meglepetés, ugyanakkor a San Francisco menetelése váratlan volt, mivel az előző idényt mindössze négy győzelemmel zárta. Az egyetlen együttes az NFL-történetében, amely egy ilyen szezont követően ért a csúcsra, a St. Louis Rams volt 2000-ben.
A Kansas City Chiefsben az előző szezon legértékesebb játékosának megválasztott irányító, Patrick Mahomes a vezér. A 24 éves játékos jól kezdte az idényt, utána viszont térdsérülés miatt több mérkőzést is kihagyott. A rájátszásban ugyanakkor eddig ellenállhatatlannak bizonyult, két mérkőzésen 615 yardot passzolt, 8 touchdown-átadással, eladott labda nélkül. Vezetésével a Kansas City a Houston Texans elleni összecsapásán a második negyed elejéig összeszedett 24 pontos hátrányát pillanatok alatt dolgozta le és 51-31 nyert, majd a Tennessee Titansnek sem volt ellenszere, hiába vezetett 17-0-ra.
Az ötven év után először Super Bowl-résztvevő Chiefsnek a nagydöntőben már szinte biztosan nem férne bele egy komolyabb hátrány, mivel a San Francisco 49ers mind támadó-, mind védő egységét tekintve sokkal erősebb, mint korábbi két ellenfele. A 49ers mindkét playoff-mérkőzésén rendkívül sima győzelmet aratott hazai pályán, előbb Minnesota Vikings együttesét 27-10, majd a Green Bay Packerst 37-20-ra verte. Utóbbi találkozón már 27-0-ra vezetett a harmadik játékrészben. Mindezt tette úgy, hogy az irányító Jimmy Garoppolónak mindössze nyolc passzkísérletre volt szüksége. A 49ersnek amúgy is erőssége a futás, ebben legnagyobb fegyvere a vezetőedző Kyle Shanahan, aki rendkívül kreatív az ilyen játékok kidolgozásában.
Mindkét vezetőedző rendelkezik már Super Bowl-tapasztalattal, Shanahan a 2017-es nagydöntőben még az Atlanta Falcons támadóinak koordinátora volt, csapatával 28-3-ra vezetett a harmadik negyedben a New England Patriots ellen, amely azonban a finálék történetének legnagyobb fordítását bemutatva, az első hosszabbítással zárult összecsapáson 34-28-ra nyert. Andy Reid segédedzőként 1997-ben a Green Bay Packersszel már a csúcsra ért, vezetőedzőként azonban csak az 2005-ös, ugyancsak a New England Patriots-cal szemben elbukott nagydöntőt tudja felmutatni. Akkor a Philadelphia Eaglest vezette. Érdekesség, hogy az akkori és a mostani döntő között eltelt 15 év a második leghosszabb „szünet” a Super Bowlokat megjárt vezetőedzőket tekintve.
A San Francisco a hetedik nagydöntőjére készül, hatodik végső sikerével pedig beérheti az örökrangsor élén a Pittburgh Steelers és a New England Patriots együttesét. A Kansas City a klub történetének eddigi egyetlen Super Bowl-győzelme, 1969 óta nem volt résztvevő.
A fogadóirodáknál a Chiefs minimális különbséggel favorit, a szakértők szoros döntőt várnak.
A világ legnézettebb egyestés sporteseménye természetesen nemcsak a játékról, hanem a lélegzetelállító körítésről, és az őrült összegekről is szól. A mérkőzést közvetítő Fox csatorna több mint 100 kamerával – első alkalommal 8 és 4 K felbontásban – készül, a félidőben ezúttal Jennifer Lopez és Sharkira lép majd fel, egy félperces reklámért 5,6 millió dollárt (1,7 milliárd forint) kell fizetnie a hirdetőknek. A legolcsóbb jegyek a feketepiacon jelenleg 4500 (1,373 millió forint) és 5000 (1,525 millió forint) dollár között mozognak.
(888 / MTI)
Bodrogi Gyula kapja idén a Páger Antal-színészdíjat; a művész vasárnap veheti át a makói önkormányzat elismerését Maros-parti városban, a Hagymaházban.
A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő zsűri – Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája – úgy döntött, hogy idén Bodrogi Gyula veheti át az elismerést, „Téni bácsi” legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását.
Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben. Gyermekként pedagógusnak készült, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát, pályáját néptáncosként kezdte. 1954-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, színész diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, és az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol húsz éven át volt színész, rendező és töltött be különböző vezető posztokat. 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek azóta is tagja.
Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.
Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Több emlékezetes filmben szerepelt együtt Páger Antallal, így az 1960-ban készült Noszty fiú esete Tóth Marival című filmdrámában, Keleti Márton 1963-as Hattyúdalában vagy a 1965-ben bemutatott Húsz órában, melyet Fábri Zoltán rendezett.
Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek. Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle show-műsoroknak és kabaréknak.
Művészi munkájáért számos rangos elismerést kapott: 1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a nemzet színésze.
(Magyar Nemzet / MTI)
A kérdéseket Veres Sándor állította össze.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114
Telefon:
(216) 523-3900
Nyitvatartási idők:
Keddtől péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óra között.
A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Általános Iskolája és Diákotthona a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával a 2020/2021-es tanévre a diaszpórában élő magyar származású, magyar gyökerekkel rendelkező, 8. osztályt végzett 14-15 éves diákok számára angol-magyar két tanítási nyelvű 5 évfolyamos gimnáziumi képzést hirdet meg, maximálisan 34 fővel, kötelező diákotthoni bentlakással.
A képzés kimenete magyarországi érettségi vizsga, emellett választás esetén nemzetközi érettségi vizsga.
A képzés része a tanítási év során hétvégenként, szakkollégiumi rendszerben a magyar kultúra különböző szegmenseinek megismerése is. Az intézmény kínálatában szerepelnek különböző sportolási lehetőségek is (kézilabda, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, szertorna, kajak-kenu, íjászat, küzdősportok, asztalitenisz, stb.).
A felvételi eljárásban részt vehet az a felhívás feltételeinek megfelelő fiatal, aki 2020. március 15-ig beadja a kitöltött jelentkezési lapját és csatolja annak kötelező mellékleteit:
– a jelentkező motivációs levele (magyar vagy angol nyelven)
– a szülő(k) motivációs levele(i) (magyar vagy angol nyelven)
– általános iskolai bizonyítvány másolata (7. év végi, 8. félévi)
– lelkészi ajánlólevél és/vagy cserkészvezető ajánlólevele és/vagy a vasárnapi iskola vezetőjének ajánlólevele és/vagy bármely helyi magyar közösség vezetőjének ajánlólevele
– adatkezelési hozzájárulás
A jelentkező diákok 2020. március 15. és 2020. április 30. között előre egyeztetett időpontban skype szóbeli vizsgán vesznek részt. A vizsga bizottság előtt zajlik, nem szaktárgyi jellegű. Célja a jelentkező személyiségének, magyar és angol nyelvtudásának, érdeklődési körének megismerése.
A fentiek alapján az intézményvezető 2020. május 15-ig dönt a felvételről.
A képzés a felvételt elnyerő azon diákok számára ingyenes, akik legkésőbb 2020. június 30-ig (a beiratkozás napjáig) igazolni tudják magyar állampolgárságukat, vagy az annak megszerzésére benyújtott kérelmüket.
A napi háromszori étkezésért térítési díjat kell fizetni (jelenleg 858 Ft/nap).
A képzéssel és a felvétellel kapcsolatos kérdéseket az alábbi fogadunk:
e-mail (magyar és angol nyelven): diaszpora@reformatus-sp.sulinet.hu
telefon: Nagy-Baló Csaba igazgató +36-30-200-1136 magyar nyelven
Kiss Norbert szaktanár +36-30-337-1108 angol nyelven
Képzés ismertető
A Sárospataki Református Gimnázium közel 500 éves múltra tekint vissza. A történelem mindig szánt feladatot az iskolának és diákjainak, megélt virágzó és hanyatló korszakokat. A XX. század háromszor adott lendületet a pataki oktatásnak: 1931-től az angol internátus keretei között a modern nyelvek elsajátítására nyílt lehetőség, 1987-től a két tannyelvű oktatás bevezetése az egész országból ide vonzotta a kiváló képességű diákokat. Az egyházi iskola újra indulása (1990) még nagyobb távlatokat nyitott: a szaktudományos, a nyelvi ismeretekhez a keresztyén értékrend és életvezetés régi-új nevelési stratégiáját kínálja a XXI. század elbizonytalanodó, érték válságtól szenvedő embere számára. Az itt tanuló diák magyarságát tudatosítják a múlt példái, diáktársaikként tisztelhetik Kossuth Lajost, Kazinczy Ferencet, Móricz Zsigmondot, az iskolai kapcsolatok segítségével a ma kisebbségben élő nemzettársainak életét is megismerheti. A tehetség kamatoztatása, az egészséges életmód, a szolgálat és a szeretet parancsa adhat értelmet a diák mindennapjainak.
Az úgynevezett diaszpóra osztály öt (1+4) évfolyamos képzésben venne részt. A bevezető év a magyar nyelv elsajátításáról, ill. a felzárkóztatásról szólna, főleg az érettségi tantárgyak esetén. Azt követően a hazánkban honos és törvények által szabályozott két tanítási nyelvű képzésben vennének részt. Ennek a képzésnek a része lenne az érettségire, valamint a felvételire való felkészítés is.
A képzés magyarországi érettségi vizsgával zárul, az egyes vizsgatárgyakból közép- vagy emelt szinten. Az utolsó két év folyamán – választás szerint – lehetőség lenne felkészülni a nemzetközi érettségi vizsgára is.
A szakkollégiumi rendszer, mely a hétvégéket fogja lefedni, a magyar kultúra különböző szegmenseit kívánja megismertetni a diáksággal. Az ötéves programhoz szervesen kapcsolódik a „Patrónus Keresztszülői” hálózat támogató munkája is. A patrónus család hétköznap a gimnáziumban tanuló és a diákotthonban élő diákot hétvégenként, a szünetekben és ünnepekkor családtagként fogadja saját lakókörnyezetében, második családjaként, „Patrónus keresztszülő”- ként támogatja.
Forrás: kulhonimagyarok.hu
Életének 85. évében szombaton elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító. A chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora – a Károli Gáspár Református Egyetem díszpolgára – emigráns íróként sokat tett a magyar irodalom nemzetközi elismertetéséért.
Makkai Ádám 1935. december 16-án született Budapesten. Édesapja, Makkai János országgyűlési képviselő, újságíró volt, édesanyja, Ignácz Rózsa pedig színésznő, író, műfordító. Családjában több református lelkész is volt: nagyapja, Ignácz László Kovásznán szolgált, nagybátyja és keresztapja, Makkai Sándor – akit erdélyi magyar íróként és pedagógusként is számon tartunk – 1926-tól 1936-ig az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke volt. Középiskolai tanulmányait részben a Lónyay utcai Református Gimnáziumban végezte és először ő is a református teológiára felvételizett. Végül francia-magyar szakon bölcsészeti tanulmányokat kezdett az ELTE-n, majd 1956-ot követően – miután elhagyta az országot – az Egyesült Államokban, a Harvardon szerzett diplomát és a Yale-en doktori fokozatot. A világ számos részén oktatott és kutatott, Kuala Lumpurtól Hongkongon át Chicagoig. 1969-től 2004-ig az illinois-i egyetem rendkívüli professzora volt.
A NAGYOK – portrésorozat / Makkai Ádám – 1. rész
1974-ben megalapította az amerikai nyelvészszövetséget (Linguistic Association of Canada and United States), amelynek hosszú ideig ügyvezető elnöke is volt. Több nyelvészeti folyóirat létrehozásában is közreműködött, kultúrtörténeti jelentőségű műve a magyar költészetet bemutató In Quest of Miracle Stag című kétkötetes angol nyelvű antológia, amely 2002-ben magyarul is megjelent A csodaszarvas nyomában – A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából címmel. 1965-ben írt doktori disszertációja, az Idiom Structure in English (Az angol nyelv idiómáinak struktúrája) az angol nyelvészet egyik alapkönyve lett.
1966-tól jelentek meg verseskötetei. 1952 és 2005 között született költeményei a Jézus és a démonok imája című gyűjteményes kötetben olvashatók. Egy-egy írása a Confessio folyóiratban is megjelent. „A költő az isteni terv munkatársa. Makkai Ádám hisz a költészet, az alkotás erejében” – írta róla Jókai Anna 75. születésnapján.
A NAGYOK – portrésorozat / Makkai Ádám – 2. rész
2011-ben Kossuth-díjat kapott „a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként”. 2016-ban a Kossuth Nagydíjjal tüntették ki „világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként”. Ugyanabban az évben a Magyar Szent István Rend kitüntetést is megkapta. „Úgy lett világpolgár, hogy közben féltőn óvta hűségét az anyanyelvhez” – méltatta akkor Áder János köztársasági elnök.
Forrás: reformatus.hu
A chicagói Gála Bál az Egyesült Államok közép-régiójának egyik legkiemelkedőbb eseménye, amelyre az elmúlt hétvégén, 2020 január 25-én került sor a Chicagói Magyar Klub szervezésében. A rendezvénynek a Concorde Banquets Hall és Konferencia Központ adott otthont. A bál tiszteletbeli meghívott vendége Lauer Rice Andrea, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke, valamint a Diaszpóra Tanács amerikai elnöke volt. A bál fővédnöke Dr. Bencsik Zita Magyarország chicagói főkonzulja.
A chicagói Gála Bál az Egyesült Államok közép-régiójának egyik legkiemelkedőbb eseménye, amelyre az elmúlt hétvégén, 2020 január 25-én került sor a Chicagói Magyar Klub szervezésében. A rendezvénynek a Concorde Banquets Hall és Konferencia Központ adott otthont. A bál tiszteletbeli meghívott vendége Lauer Rice Andrea, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke, valamint a Diaszpóra Tanács amerikai elnöke volt. A bál fővédnöke Dr. Bencsik Zita Magyarország chicagói főkonzulja.
Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Saturday, February 8, 2020
(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)
Chicagó Gála Bál összefoglaló 2. része itt tekinthető meg.
Bevezetőként röviden szeretném ismertetni az Egyesült Magyar Egyleteket, mint ernyőszervezetet. Fő célkitűzése a clevelandi és környéki magyar szervezetek egységbe való állítása. Az össz magyarságot érintő közösségi ügyekben megfelelő képviselet nyújtása, illetve a magyar kultúra védése, ápolása, tovább fejlesztése és terjesztése. Az Egyesült Magyar Egyletek rövidített nevén EME, 14 magyar szervezetet és 8 egyházat foglal magába.
De vajon „csak” ennyit takar ez a szervezet? Szerintem a valóságban ennél sokkal többet. A vezetőség tagjai nap mint nap azon fáradoznak, hogy megtalálják és megteremtsék a mai világban nagyon vékony vonalon működő összhangot, sok szervezet és egyház közötti „diplomáciai hidat”. Arra törekednek, hogy minden szervezet egyenlőképpen tudja érvényesíteni akaratát, elképzeléseit, illetve megtartsa egyediségét úgy, hogy közben egy nagy egész részese lehessen. Az EME mindenkinek próbál működési teret biztosítani.
Az Egyletek működése nagyon komplex. Gondoljunk csak bele…van a belső kis hálózat, ami a vezetőségi tagokból, tisztviselőkből áll. Van a jóval nagyobb hálózat, ami összefogja a különböző magyar keresztény felekezetű vallási irányzatokat ilyen például: a katolikus, református, baptista, adventista vallás, illetve a magyar nonprofit szervezeteket, mint például cserkészet, magyar iskola, történelmi társaság kultúrkert, kereskedelmi kamara stb. És van a még tágabb értelemben vett hálózat, a globálisan működő más magyar diaszpóra közösségekkel való kapcsolattartás és együttműködés. Nagyon fontosnak találja és kiemelten kezeli a szoros kapcsolattartást és kapcsolatépítést az anyaországgal is. Erős támogatást érez a magyarországi kormány részéről a különböző pályázatok, ösztöndíjasok, delegációk révén. A vezetőségi tagok nagyon sok magyar rendezvényen képviseltetik magukat. Ennek a sokrétű hálózati rendszernek az alap mozgatórugója az EME.
A különböző nagy történelmi megemlékezések szervezője, mint például a 1848-49-es Magyar Forradalom és Szabadságharc, 1956 október 23-ai forradalom stb. szervezését vállalja fel. Ezen ünnepségeket minden évben más helyszínen, más magyar közösségnél szervezi, hogy ezáltal is az örök körforgást és a szervezetek és kisebb magyar csoportok közötti kapcsolattartást erősítse és fenntartsa.
A tevékenységének égisze alá tartozik a magyar emlékmű gondozás is. Mint például a Kossuth szobor fennmaradása, megőrzése, aminek tiszteletére évenként megemlékező napot is tart.
Az EME segítséget nyújt a kihelyezett magyar konzulátuson keresztül az egész magyarságot érintő különböző jogi, illetve technikai helyzetek megoldásához. Képviseli a nemzetet és annak értékeit.
Az Egyesült Magyar Egyletek szervezésében, idén újra megrendezésre került a mára már hagyományossá vált biennális választói közgyűlés. A kétévente tartandó gyűlés nagy eseménynek számít a clevelandi magyar vezetők közösségi életében. Ezen összejövetelre január 23-án, csütörtökön este 6:30 – kor került sor. A rendezvénynek a Szent Imre Római Katolikus Templom keretén belül működő cserkészház adott otthont.
Ez alkalommal a különböző egyházak és szervezetek vezetői és képviselői gyűltek össze, a jelenlévők száma meghaladta a 30 tagot. Az esemény a résztvevők fogadásával, regisztrációjával, illetve a tagdíjak befizetésével kezdődött. Ezután egy nyitóima következett, aminek keretén belül hálát adtunk, hogy ez a gyűlés megvalósulhatott, illetve, hogy a clevelandi magyarság vezetői, képviselői békességben összegyűlhettek és megvitathatják a múlt évet és a jelent, jövőt illető kérdéseket.
Az imádságot követően Dr. Szentkirályi Endre, az Egyesült Magyar Egyletek elnöke hivatalosan köszöntötte a gyűlés vendégeit. Ide tartoztak az idei év Körösi Csoma Sándor Program képviselői is, név szerint: Szabó Éva – Bocskai Rádió, Patarica Edvin – Külföldi Magyar Cserkészszövetség, Szabó Péter Bertalan – Magyar Evangélikus Egyház, illetve jómagam Jártó-Kocsis Emőke az Egyesült Magyar Egyletek ösztöndíjasaként.
A gyűlés következő részében a beszámolók következtek. Ezek összességében rávilágítottak az elmúlt 1-2 év megvalósításaira, illetve az új célkitűzésekre. A power point-os slide bemutatók a következő sorrendben zajlottak: egyleti jegyző, az elnök, a kincstárnok, az ellenőrök.
Az elnöki beszámoló keretén belül én is tartottam egy bemutatót magyar és angol nyelven, ami a Kőrösi Csoma Sándor Program keretén belül megvalósított eddigi munkámról, illetve a program második szakaszára nézve, az újabb célkitűzésekről szólt. A beszámoló információkat, tényeket egy színes PPT illusztrálta.
A kötelezettségek számadásáról szóló rész a hivatalos közgyűlési szavazással folytatódott. Ez egy nyilvános szavazás volt, ahol az EME köztisztviselői újabb mandátumot nyertek.
Név szerint: Dr. Szentkirályi Endre elnök, Györky Judit alelnök, Strada Pál pénztáros, Boros Miklós jegyző, Daroczy Zsuzsa és Hokky Károly ellenőr. Kivételt képezett a titkári pozíció, ahol tisztségváltás történt, ugyanis Nagy Sándor három év értékes munka után visszalépett és a szabadon maradt pozíciót az elkövetkezendő 2 évben Fazekas Róbert fogja betölteni.
A gyűlés utolsó szakaszát az új célok kitűzése és bemutatása jelentette. Ilyenek voltak például az újabb QR kódok beüzemelése, felinstallálása – ezek a műemlékek, szobrok tekintetében nagyon fontosak, mivel ezen kódok segítségével bárki információkhoz juthat a műemlékről az online alkalmazás segítségével – illetve, az újabb tervezői gyűlések időpontjainak leszögezése, lehetséges szabály változások ismertetése, az október 23, március 15-ei ünnepségek megszervezése, a „We belong together project” megbeszélése, illetve más esetek kidolgozása.
A rendezvény sikeréhez a clevelandi KCSP -s csapat is aktívan hozzájárult. Szabó Éva interjú készítésével, Patarica Edvin technikai közreműködésével, Szabó Péter Bertalan az Evangélikus egyház képviseletével, illetve reklámozásával és jómagam Jártó-Kocsis Emőke színes és tömör bemutatóval.
A közgyűlés eredményesen, jó hangulatban zajlott. Most egy újabb lendületű fejezet indul a clevelandi magyarság életében. Ezúton mondok köszönetet mindannyiunk nevében Szentkirályi Endre elnöknek az önzetlen és értékes munkájáért, gratulálok az EME tisztviselőinek az újabb mandátum elnyeréséhez és egy eredményekben, megvalósításokban és harmonikus együttműködésben zajló munkát és időszakot kívánok!
Jártó-Kocsis Emőke, KCSP
Cleveland, 2020. január 24.
A tartalomból:
Cserkész Rádió / TV – 2020. február 2-i adása
A tartalomból:- Két éves a Cserkész TV- Jasper Ferenc beszámolója a Téli Kirándulásról- Interjú Pigniczki Eszterrel a cserkészszövetségek magyarországi gyűléséről – Interjú Jókay Jutkával a a 19-es számú Hunyadi Mátyás Cserkészcsapat parancsnokával- Cserkész hirdetések
Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Sunday, February 2, 2020
(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)
Igét hirdet: Nt. Tóth Péter, a Lorain-i Református Templom lelkipásztora.
[useyourdrive dir=”1jBkdFZxemheGrCR4ysK9T2o73UMbCCr8″ account=”115321388504888070881″ mode=”audio” include=”1OkLcC5evBg1TQjLyHHoCTvzF03FZSxAZ” viewrole=”administrator|author|contributor|editor|subscriber|guest” downloadrole=”all” mediabuttons=”prevtrack|playpause|nexttrack|volume|current|duration|skipback|jumpforward|speed|shuffle|loop|fullscreen” hideplaylist=”1″]
Az osztrák minisztertanács egyhangúan megszavazta az egészségügyi miniszter, Dr. Andrea Kdolsky által előterjesztett zeneterápia-törvényt – Ausztriában ezentúl hivatalosan is gyógymódként ismerik el és használják a zenét.
Az orvos és kezelt személyes kapcsolatán alapuló zeneterápia önálló gyógymódnak számít, hatása pedig egyértelműen pozitív a testi-szellemi egészség visszaállítása és fejlesztése szempontjából. A zeneterápia sokrétű alkalmazási területe egyebek között magában foglalja a pszichiátriát, a neurológiát, a pszichoszomatikát, a geriátriát, a gyermekgyógyászatot, a belgyógyászatot, az onkológiát valamint a rehabilitációt.
A terápiás forma kimutathatóan segít pl. pszichózisoknál, kómában, koponya-agy traumában, gyakorlása azonban megalapozott tudományos képzést követel. Az oktatás Bécsben a zene- és ábrázolóművészet egyetemén zajlik, ahol a zeneterapeuták négy éves képzés után diplomát kapnak. Más európai államokban korábban is létezett zeneterápiára vonatkozó foglalkoztatási törvény – az osztrák kormány éppen ezért, a szakemberek kivándorlását megelőzendő léptette érvénybe most a Kdolsky-féle törvénytervezet.
