Reklám
Elhunyt a koronavírusra az elsőként figyelmeztető kínai orvos
Belehalt az új koronavírus okozta betegségbe csütörtökön az a kínai orvos, aki az elsők között próbálta meg felhívni a figyelmet a járvány veszélyére – jelentette a kínai sajtó. A vuhani kórház előbb cáfolta, majd megerősítette az orvos halálhírét.
Reklám
Meghalt Kirk Douglas, a 103 éves színészlegenda
Százhárom éves korában meghalt Kirk Douglas hollywoodi színészlegenda, a Spartacus című film főszereplője – halálát fia, Michael Douglas jelentette be szerdán a Facebook- és az Instagram-oldalán.
Reklám
Folytatódik az Irinyi Terv
A magyar iparvállalatok technológiai és energiahatékonysági fejlesztéseit támogató Irinyi Terv 2,5 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
Reklám
Emelkednek az egyetemi és főiskolai ösztöndíjak
Februártól emelkednek az egyetemi és főiskolai ösztöndíjak, mivel az egy főre jutó hallgatói támogatás összege is nőtt – közölte Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az MTI-hez pénteken eljuttatott videójában.
Reklám
Legalább egy balkáni államot léptetne be az unióba mandátuma alatt Várhelyi
Az Európai Bizottság a nyugat-balkáni bővítést tartja az egyik legfontosabb feladatának – jelentette ki Várhelyi Olivér európai uniós bővítés- és szomszédságpolitikai biztos csütörtökön Belgrádban, hozzátéve, azt szeretné, hogy legalább egy térségbeli ország csatlakozzon a közösséghez még az új összetételű brüsszeli testület mandátumának 2024 végi lejárta előtt.
Reklám
Példaként tekintenek a magyar modellre
Konzervatív körökben modellként tekintenek hazánkra, legyen szó a gazdasági erőfeszítésekről, a családpolitikáról vagy a keresztény értékek védelméről – mondta a Magyar Nemzetnek a magyar delegáció tagjaként Rómába látogató Orbán Balázs. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a római konferencia a konzervativizmusról szóló párbeszéd intellektuális fórumaként szolgált, ahol sokan voltak kíváncsiak a magyar miniszterelnök véleményére.
Reklám
Az EU júliusban léphet a Minority SafePack ügyében
Pozitívan fogadta az Európai Bizottság a nyolc éve elindított Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés hatására kidolgozott javaslatokat, amelyek alapján július 10-éig hoz majd döntést arról, hogy megindítja-e a jogalkotási folyamatot – közölte Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke Brüsszelben szerdán.
Reklám
Kelemen Hunor: a kormány „lenullázta” az előrehozott választások melletti érveket
A szerdai bizalmi szavazáson megbuktatott kormány „lenullázta” a parlamenti választások előre hozása mellett szóló érveket azáltal, hogy előző este 25 sürgősségi rendeletet fogadott el – jelentette ki a magyar közmédiának nyilatkozva Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Szerinte Ludovic Orban kormánya visszaélt a rendkívüli helyzetekre kitalált jogalkotási lehetőséggel, erről pedig – az ombudsman óvása alapján – az alkotmánybíróságnak is véleményt kell mondania. „Nem lenne jó úgy nekiszaladni az előrehozott választásoknak, hogy a kedden elfogadott sürgősségi rendeletek életben vannak” – szögezte le Kelemen Hunor.
Hozzátette: eddig támogatta, a parlamenti választások előre hozását, de ezek után szerinte inkább arra kell készülni, hogy a törvényhozás kitölti mandátumát és csak novemberben lesznek parlamenti választások.
A kormány a parlamenti választásokra vonatkozó törvény módosító sürgősségi rendeletet fogadott el keddi ülésén, felkészülve arra az esetre, hogy a parlament megszavazza az ellenzéki szociáldemokraták és az RMDSZ által beterjesztett bizalmatlansági indítványt, és így lehetőség nyílik az előrehozott választások „kiprovokálására”.
Nem lesz miniszterelnök-jelöltünk, megvárjuk, hogy kit javasol az államfő erre a tisztségre – jelent meg Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hivatalos Facebook-oldalán, miután szerdán a parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt.
A jogszabály egyebek közt megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és arról intézkedik, hogy a tavalyi európai parlamenti, illetve elnökválasztáshoz hasonlóan a külföldi szavazókörök három napig tartsanak nyitva. Az RMDSZ és a szociáldemokraták által is kifogásolt másik előírás szerint a választópolgárok nem csak a lakhelyük szerinti megyében voksolhatnak, hanem bármely szavazókerületben.
Szerdán azért vonta meg a bizalmat a parlament Ludovic Orban kormányától, mert egy másik – a helyhatósági választást szabályozó – törvényt próbált parlamenti vita nélkül életbe léptetni, amellyel kétfordulóssá akarta tenni a polgármester-választást a júniusi önkormányzati voksoláson.
„Mi már tavaly megállapodtunk a Nemzeti Liberális Párttal, hogy sem sürgősségi kormányrendelettel, sem felelősségvállalással nem módosítja az önkormányzati törvényt, mi nem támogathatunk olyasmit, ami a magyar érdekképviseletet meggyengíti, ezt ne kérje tőlünk senki. Ezt az ígéretét megszegte a kormány, és ezért a bizalmatlansági indítványt alá is írtuk és meg is szavaztuk A mostani szavazásunk a bizalmatlansági indítványra vonatkozott. Nincsen szándékunkban más többséget senkivel kialakítani” – mondta az RMDSZ elnöke, cáfolva azt a feltételezést, hogy a szövetség támogatná a szociáldemokraták visszatérését a hatalomba.
(Maszol)
Reklám
Fürjes Balázs: Büszkék vagyunk, hogy a Puskás Aréna száz százalékban magyar
Fürjes Balázs államtitkár a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) budapesti, 83. kongresszusán kedden a Puskás Arénában azt mondta, büszke arra, hogy a létesítmény száz százalékban magyar részvétellel épült fel.
A Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár több fő elvet is felsorolt, amire az építésnél figyeltek: ezek egyike volt, hogy teljesen magyar legyen az aréna.
Nagyon büszkék vagyunk, hogy a tervezéstől a kivitelezésig mindent hazai cégekre tudtunk bízni – fogalmazott az államtitkár, aki szerint a múlt figyelembe vételével szerették volna a világ legjobb stadionját felépíteni, ami a labdarúgó-események mellett konferenciáknak, koncerteknek is otthon ad majd, ráadásul mindezt úgy, hogy átlagos áron építették.
A gálavacsorán beszédet mondott Martin Kallen, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) eseményszervező részlegének ügyvezetője is. Kiemelte, a Puskás Aréna nagyszerű létesítmény, rekordgyorsaságú felépítéséhez pedig gratulált az államtitkárnak.
MTI/Koszticsák Szilárd
Még 105 nap van a kontinensbajnokság kezdetéig, amely egész Európát megmozgatja majd – utalt arra, hogy idén 12 város, közte Budapest adhat majd otthont a labdarúgó Eb-nek. Hozzátette, a torna döntőjét reményeik szerint közel 300 millióan nézik majd a televízióban világszerte.
A kedd esti eseményen több jelenlegi és egykori klasszis sportoló is részt vett, így többek között Király Gábort, Kamuti Jenőt, Gera Zoltánt, Gyurta Dánielt és Babos Tímeát is megtapsolták a jelenlévők.
(Magyar Nemzet / MTI)
Reklám
Hosszú Katinka átvette Az év európai női sportolója díjat
A díjat Charles Camenzuli, az AIPS európai elnöke adta át Budapesten a háromszoros olimpiai bajnok úszónak, aki tavaly a 200 és 400 méter vegyesen aratott világbajnoki győzelmével érdemelte ki az elismerést.
Reklám
Ki lesz Trump ellenfele? Iowában mérkőznek a demokraták
Sanders? Biden? Warren? Vagy Buttigieg? Most tartják az USA Iowa államában a demokraták első komoly elnökválasztási elővoksolását, ami nagyban meghatározza majd, ki indulhat végül novemberben a regnáló Donald Trump elnök ellen. Helyzetjelentésünk az amerikai baloldali-liberális tábor állapotáról!
Január 15-én már Iowa állam székhelyén, Des Moines-ben tartották meg a talpon maradt tizenegy induló közül a hat bármiféle eséllyel rendelkező aspiráns tévévitáját. A demokrata jelöltek élbolya most Joe Bidenből, Barack Obama volt alelnökéből, Bernie Sanders szocialista vermonti szenátorból, Elizabeth Warren massachusettsi szenátorból, Pete Buttigieg volt South Bend-i polgármesterből, Amy Klobuchar minnesotai szenátorból és Tom Steyer üzletemberből áll.
A mostani, viszonylag szoros versenyben a tévéviták során előforduló kisebb-nagyobb bakik és emlékezetes pillanatok mindig dobnak vagy gyengítenek az érintett jelölteken 5-6 százaléknyit, így a jelöltek ottani teljesítménye támpont az aktuális tendenciák megértéséhez. Az utólagos értékelések szerint a január 15-ei vitát Joe Biden nyerte meg, egész egyszerűen azáltal, hogy az eddigiekkel ellentétben
se rasszista, se durván anakronisztikus irányban nem botlott meg legendásan rakoncátlan nyelve,
nem utalt bakelitlemez-lejátszókra és szegregált iskolabuszokra, de a pályán lévő ellenfelek közül nem is tudta senki úgy sarokba szorítani, mint az azóta már kiesett Kamala Harris kaliforniai szenátor tette júniusban.
Bár előnye a legtöbb államban lassan olvadni látszik, a jelenleg éllovas Bidennek a kezére játszik az eseménytelen idő: ha a mostani állapothoz képest semmi nem történik júliusig, bizonyosan ő lesz a demokrata elnökjelölt. Épp ennek az ellenkezője mondható el a jelenlegi élboly sereghajtóiról, Pete Buttigiegről és Amy Klobucharról. Ha ők nem produkálnak megkapó jeleneteket a vitákban, nem is maradhatnak versenyben sokáig.
Az iowai közvélemény-kutatások az országos összképnél valamivel szorosabb meccset mutatnak, ami azzal magyarázható, hogy a kevésbé népszerű jelöltek egy része (így az országosan bőven tíz százalék alatt álló Buttigieg és az alig mérhető Klobuchar) intenzívebben koncentrál az Iowához hasonló early primary state-ekre, azaz korai előválasztásokat tartó államokra. A két legfrissebb felmérés egyike Bernie Sanderst mutatja 28 százalékon (7 százalékos előnyben Bidennel szemben), a másik Joe Bident 29 százalékon (4 százalékkal Sanders előtt).
Az állandóan erre-arra kilengő, napi taktusban érkező felméréseknél jobban mutatja az erőviszonyokat a folyamatosan frissülő polling average, azaz a különböző felméréseket súlyozásával számított kutatási átlag. Ebben Bernie Sanders január 25. óta vezet, most 22,2 százalékon áll, 1,2 százalékkal Biden előtt. A harmadik helyezett Pete Buttigieg 15,4 százaléknyi szavazót, Elizabeth Warren 14,7 százalékot, Amy Klobuchar 10,1 százalékot tudhat maga mögött. A minden apróságra reagáló amerikai közvéleménynek jó tükre az, hogy január 24-én még Biden vezetett Iowában, december 29-én Buttigieg, november 11-én Warren, azelőtt pedig október 4-ig stabilan Biden.
Ezekből az adatokból az derül ki, hogy
Joe Biden az országos átlagnál gyengébben teljesíthet Iowában,
és minél közelebb kerülnek az egyes államok előválasztásai, annál inkább a nyakában lihegnek vetélytársai az adott államok felméréseiben. Bár országos átlagban Biden stabil 26,7 százalékkal vezet, Iowában már nem ő az éllovas, ahogy a következő előválasztást tartó New Hampshire-ben sem – itt szűk nyolc százalékot ver rá Sanders. Nevadában is tör felfelé a bozontos hajú szocialista, Biden csak 1,8 százalékkal vezet, míg Dél-Karolinában nagyon stabil, 20 százalékos az előnye.
Biden kezében komoly fegyvertény az, hogy több, mint háromszor annyi kormányzó, szenátor és képviselő támogatja nyilvánosan, mint a második helyezett Elizabeth Warrent. A politikai együttműködési készséget mérő endorsementekből Bidennek összesen 50 darab van, az iowai képviselőkből kettő támogatja, a nevadaiak közül pedig még egy. Az early primary state-ekből rajta kívül csak Pete Buttigiegnek van nyilvános támogatója, egy képviselő Iowából és egy New Hampshire-ből.
Ha a politikusok kampányaihoz befolyó állampolgári támogatásokat a mögöttük álló mozgalmak erőmérőjének tekintjük, akkor viszont Bernie Sanders mögött áll a legdinamikusabb mozgalom: 34,6 millió dollárral támogatták az állampolgárok 2019 utolsó negyedévében, míg Pete Buttigieg-et 25,2 millióval, Joe Bident pedig csak 23,3 millióval. Ebben a tekintetben viszont zavaró tényező két milliárdos, Mike Bloomberg volt New York-i polgármester és Tom Steyer részvétele a választáson. Főként saját pénzükből finanszírozott kampányaik Bloomberg esetében 200, Steyernél 157 millióból gazdálkodhattak az elmúlt negyedévben.
Iowa úgynevezett swing state, azaz
hol ide, hol oda, de általában az elnökválasztás végső győztesére szavazó állam.
A 2016-os választáson Donald Trump 10 százalékos előnnyel tarolt itt, de azelőtt kétszer is behúzta az államot a demokrata Barack Obama, második indulásakor pedig George W. Bush is megnyerte. Ezért komoly lakmusztesztje az iowai jelölőgyűlés annak, hogy a 2016-ban Trumpra szavazó mérsékelt választókat milyen politikai üzenetekkel lehet megszólítani.
A demokrata jelöltek esetében mindenképpen beszélhetünk közös politikai minimumról, nagyon sok kérdésben ugyanis nincs választék, minden esélyes jelölt ugyanazt az álláspontot képviseli. Ilyen például a nagyvárosokban koncentrálódó demokraták ellenében a vidéki, főleg republikánus szavazókat helyzetbe hozó Elektori Kollégium: ezt az intézményt mindenki eltörölné, ahogy a magánkézben lévő börtönöket és a halálbüntetést is. Egyetértés van a szövetségi minimálbér kérdésében (15 dolláros órabért akar minden jelölt), valamint a DACA-program, azaz a kiskorú illegális bevándorlók deportálását megtiltó intézkedés tekintetében is egy véleményen van az Iowában esélyes öt jelölt: mind állampolgárságot adnának a DACA érintettjeinek.
A legkiélezettebb – és a választópolgárok életét leginkább befolyásoló – vita az egészségügy kérdésében folyik. Mindenki meg akarja változtatni a 65 év alattiaknál piaci biztosítók által üzemeltetett, idősebbek esetén pedig államilag finanszírozott, méregdrága egészségügyi rendszert, de csak a magát szocialistának valló Bernie Sanders és Elizabeth Warren támogatja az ún. Medicare for All rendszert,azaz a teljes átállást az államilag finanszírozott egészségügyre.
A többi jelölt tervei hagynának még némi teret a magánbiztosítók számára is. Ehhez kapcsolódik a nevetségesen drága amerikai gyógyszerek kérdése is: Sanders, Buttigieg és Klobuchar gyógyszerimporttal oldaná meg a problémát, Biden a külföldi gyógyszerárakhoz igazított hatósági árat vezetne be, míg Elizabeth Warren szerint állami kézbe kellene venni a gyógyszergyártást.
Szimbolikus kérdés az abortusz: bár mindenki liberális állásponton van, a radikálisabb Sanders, Warren és Buttigieg szinte korlátozások nélkül lehetővé tenné a terhesség megszakítását, míg a mérsékeltebb Biden és Klobuchar legalább a Roe v. Wade legfelsőbb bírósági per által engedélyezett korlátozásokat megtartaná. Ugyanígy szimbolikus – és a Demokrata Pártban kis mozgásteret nyújtó – kérdés a marihuána legalizálása: Bidenen kívül a többiek mind legalizálnák, míg a volt alelnök csak dekriminalizálná a fű fogyasztását. A fegyvertartás ügyében is szűk spektrumon mozognak a vélemények: mindenki szigorítaná a fegyvervásárláshoz szükséges előzetes ellenőrzéseket és betiltaná a gépfegyverek forgalmazását. Biden, Sanders és Buttigieg, azaz az „urak” viszont gondoskodnának a már állampolgári kézben lévő gépfegyverek visszavásárlásáról is.
A bevándorlás kérdésében a demokrata kánont, azaz
az illegális bevándorlás tényállásának eltörlését Sanders, Warren és Buttigieg támogatják.
A mérsékeltebb Biden nem legalizálná a törvénytelen határátlépést, a konzervatív szavazók átcsábítására bazírozó, magát Iowában „barátságos szomszéd szenátorként” hirdető Klobuchar pedig még több pénzt költene a határkerítés megépítésére.
Rázós és megosztó téma még a börtönből szabadult elítéltek választójogának kérdése. Biden és Klobuchar ebben a kérdésben nem foglaltak állást, valószínűsíthető, hogy ők nem kezdeményeznék a jelenlegi, a választójog visszaadását a kormányzókra bízó szabályozás megváltoztatását. Warren és Buttigieg minden szabadult rabnak visszaadná a választójogot, míg Sanders szerint a bűnözők akár a börtönből is nyugodtan szavazhatnának.
Donald Trump elnökségének zászlóshajó-projektje volt a nagy 2017-es adócsökkentés, amelynek egyrészt áldásos hatása volt a gazdaságra, másrészt azonban a leggazdagabb amerikaiak zsebébe is dollármilliárdokat tett vissza. Az intézkedéssel egyik demokrata sem ért egyet. A mérsékeltek, Biden és Klobuchar a 2017-esnél alacsonyabb szintre emelnék csak fel az érintett adónemeket, Sanders és Buttigieg visszaállítanák a 2017-es állapotot,a Wall Street legádázabb ellensége pedig Elizabeth Warren,
aki a 2017-esnél is magasabb adókat vetne ki az amerikai cégekre és állampolgárokra. Sanders és Warren ezen kívül még egy új vagyonadó kivetését is megígérték.
Ugyanígy a két legbaloldalibb jelölt, Sanders és Warren azok, akik teljesen ingyenessé tennék az amerikai egyetemi alapképzést. Buttigieg csak „tehermentessé” tenné, azaz olyan ösztöndíjrendszert dolgozna ki, melynek következtében az iszonyúan magas amerikai tandíjakat kigazdálkodni nem tudó diákoknak sem kellene diákhitelt felvenniük, míg Biden és Klobuchar az egyetem első két évét tenné ingyenessé. Ők a fennálló diákhitelek elengedését sem támogatják, csak felülvizsgálnák a rendszert, míg Warren és Buttigieg részben, Sanders pedig egészben elengedné (vagyis az állami büdzséből kifizetné) ezeket a hiteleket.
NATO-tagállamként Magyarországot leginkább a demokrata elnökjelöltek védelempolitikai elképzelései érinthetik: Sanders, Warren és Klobuchar megkurtítanák a katonai költségvetést, míg Biden és az afganisztáni veterán Buttigieg növelnék azt. A jelenleg a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonák terepen tartását azonban csak a mérsékeltek, Biden és Klobuchar támogatják,
a többiek haladéktalanul „hazahoznák a fiúkat”.
Akár a fej-fej mellett haladó Biden és Sanders, akár más jelölt lesz az iowai előválasztás szerencsés nyertese, Kamala Harris és a fekete emberjogi harcosok megnyugodhatnak: mind az öt jelölt elkötelezte magát a rabszolgaság miatti kártérítések lehetőségének alapos megvizsgálása mellett, így a végeláthatatlan amerikai kultúrharc bármelyikük győzelme esetén bővülhet egy újabb megosztó kérdéssel.
A demokrata választók tehát most Iowában dönthetnek kedvenc jelöltjeik sorsáról, aztán Iowa után februárban még New Hampshire-ben, Nevadában és Dél-Karolinában lesz jelölőgyűlés vagy előválasztás, aztán pedig beindul a gőzhenger: március során 25 állam demokratái gyűlnek egybe koronázni.
(Kohán Mátyás / Mandiner)
Reklám
Meloni szerint fantasztikus a magyar családpolitika
De a magyar kormány iszlamizáció elleni fellépése is nagyon szimpatikus az Olasz Testvérek elnökének.
Magyarországot nevezte példaképnek Giorgia Meloni a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke a Rómában zajló Nemzeti Konzervativizmus című konferencia hétfő esti megnyitója előtt újságírói kérdésekre válaszolva. Giorgia Meloni kijelentette, hogy a magyar kormány „családtámogató és születésvédő” politikáját tanulmányozni és utánozni kell. Ezenkívül kiemelte a 15 százalékos adókulcsot is: a Magyarországon „jól működő modelleket át kell venni” – jelentette ki. Az FdI közleménye szerint Giorgia Meloni és Orbán Viktor a konferencia esti megnyitója előtt találkozott egymással. „A találkozó a politikai kapcsolatok és a közös európai nézetek megerősítését szolgálta. Olyan Európát akarunk, amelyik erős és tudatában van a különböző nemzetek identitásának, és amely végre a népek és nem a lobbik oldalán áll” – nyilatkozta Maria Cristina Caretta, az FdI képviselője.
A sajtónak nyilatkozva Meloni elmondta, hogy Orbán Viktorral nem beszéltek a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kapcsolatáról. Hozzátette azonban, hogy ha a Fidesz és az EPP útjai esetleg különválnak, „örömömre szolgálna, ha az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához csatlakozna”. Giorgia Meloni a konferencia előtt a SkyTg24 olasz hírtelevízióban „szövetségesének” nevezte a magyar miniszterelnököt. Ott is kiemelte, hogy példaértékűnek tartja a magyar kormány pénz- és adóügyi politikáját, a magyarországi határvédelmet, a „fantasztikus” családtámogatási rendszert, valamint az „iszlamizáció ellenes” fellépést. Giorgia Meloni hozzátette, az Európai Uniót „az bántja”, hogy Orbán Viktor azon kormányfők egyike, aki úgy gondolja, hogy „az Európához való tartozás nem jelent lemondást a nemzeti szuverenitásról”. „Magyarország önállóságát védi a nemzetállamok szabadságát sérteni tűnő EU-val szemben” – jelentette ki Meloni.
A 2000-ben, Hollandiában konzervatív fiatalok alapította Edmund Burke alapítvány szervezte konferencia az Isten, becsület, nemzet: Ronald Reagan, II. János Pál pápa és a nemzetek szabadsága címet kapta. A római belváros egyik szállodájában zajló találkozón többek között Ryszard Legutko lengyel filozófus, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció elnöke, Marion Maréchal a francia Nemzeti Tömörülés (NT) politikusa, az ezt vezető Marion Le Pen unokahúga szólal fel, valamint Douglas Murray brit író, az amerikai Christopher DeMuth, aki Reagan elnök egykori tanácsadója volt, Yoram Hazony izraeli író.
Giorgia Meloni kedden Washingtonba utazik, ahol az úgynevezett National Prayer Breakfast találkozón szólal fel, Donald Trump amerikai elnökkel egy napon. Elemzők rámutattak, hogy az amerikai konzervatív erők szemében Giorgia Meloni képviseli a hozzájuk legközelebbi európai jobboldal megtestesítőjét. A Time magazintól 2020 egyik politikai kulcsszereplőjének kikiáltott Meloni a jelenleg 12 százalékra mért FdI-t a második legnagyobb olasz jobboldali erővé tette, mely megelőzte Silvio Berlusconi Hajrá Olaszországát (FI) is. Giorgia Meloni hangsúlyozta, hogy az FdI képviseli Olaszországban a jobboldalt. Hozzátette, hogy az FdI nem versenyzik a Matteo Salvini vezette Ligával.
(Mandiner / MTI)
Reklám
Reklám
