Brüsszel, 2020. január 10.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozik az európai uniós tagországok külügyminisztereinek rendkívüli ülése után Brüsszelben 2020. január 10-én.
MTI/KKM/Paseczki Lidia
Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Közel-Keleten kialakult feszültség ne éleződjön tovább, hiszen az súlyos hatással járna Európa biztonságára – jelentette ki Szijjártó Péter pénteken, az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli brüsszeli ülése után.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a közel-keleti helyzettel foglalkozó tanácsülésen minden magyar szempontot sikerült érvényesíteni az álláspontok harmonizálása során.
Ezek között szerepel a terrorizmus elleni harc folytatása, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, valamint a térségben jelentkező feszültség fokozódásának elkerülése.
A tárcavezető hangsúlyozta, a Közel-Kelet és Európa biztonsága szorosan összefügg, ugyanis egy feszült, instabillá váló helyzet újabb migrációs hullámokat okozhat. Magyarország egyetért azzal, hogy nem szabad Irakot káoszban hagyni, amely komoly biztonsági fenyegetést jelentene az európai kontinens és az egész világ számára.
Kijelentette, a terrorizmus elleni küzdelmet folytatni kell a teljes győzelem eléréséig, ugyanis az Iszlám Állam felszámolását célzó harc még nem ért véget.
Komoly sikereket értük el, de győzelmet még nem arattunk
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a terrorszervezet ellen szerveződött nemzetközi koalícióban szolgáló mintegy kétszáz magyar katona megbecsült résztvevője az Iszlám Állam elleni küzdelemnek.
Magyarország határozott véleménye szerint meg kell akadályozni, hogy akár eggyel is emelkedjen az atomfegyverrel rendelkező országok száma – húzta alá.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter rámutatott, fenn kell tartani a transzatlanti egységet a kérdésben, annak megbomlása súlyos biztonsági fenyegetést jelentene.
Líbiával összefüggésben azt mondta, az ország helyzetét illetően mára a két kulcsszereplő Oroszország és Törökország, az Európai Unió teljes mértékben „a partvonalon kívülre szorult”.
Cél a tűzszünet elérése és az ENSZ által jóváhagyott rendezési terv érvényesülésének elősegítése. A fegyverembargó kérdésének pedig érvényt kell szerezni – szögezte le Szijjártó Péter.
Az amerikai elnök felvetette a NATO főtitkárának a szervezet közel-keleti kibővítésének tervét. Ezt maga Donald Trump elnök közölte csütörtökön újságírókkal, hozzátéve, hogy új nevet is javasolt a katonai szövetségnek.
Az elnök azt követően beszélt erről, hogy – még szerdán – telefonon egyeztetett Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral. Az újságíróknak Trump azt mondta: Stoltenberg „izgalomba jött” az észak-atlanti szervezet közel-keleti kiterjesztésének ötletétől.
„Szerintem a NATO-t muszáj lenne bővíteni, és a Közel-Keletet kellene bevonnunk. Tényleg” – mondta Donald Trump az újságíróknak. Úgy vélekedett, hogy az észak-atlanti katonai szövetségnek kellene „átvennie” a térséget az Egyesült Államoktól, mert – mint fogalmazott – „ez nemzetközi probléma”.
„És akkor mi hazatérhetünk, vagy nagyjából hazatérhetünk, ott lesz a NATO” – hangoztatta. Hangsúlyozva, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által kiépített, úgynevezett kalifátus felszámolásában az Egyesült Államoknak vezető, döntő szerepe volt, azt sugalmazta, hogy most a NATO-n a sor. „Mi elcsíptük az Iszlám Államot. Nagy szívességet tettünk Európának” – jelentette ki.
„Tehát azt mondtam (Stoltenbergnek), hogy szerintem a NATO működési területét meg kell növelni, és hogy a szövetségnek kellene az Iszlám Állammal foglalkoznia” – fejtette ki, miután megismételte korábban számtalanszor hangoztatott elégedetlenségét azzal, hogy a tagországok nem kellően járulnak hozzá anyagilag a szövetség működéséhez. Majd hozzáfűzte: „segíteni fogunk, de a teher egyelőre a miénk, és ez nem korrekt”.
Amerikai elemzők emlékeztetnek rá: a NATO a hétvégén, az iráni Kászim Szulejmáni tábornokot Bagdadban megölő amerikai célzott dróntámadás után bejelentette, hogy átmenetileg felfüggeszti a terrorellenes kiképző munkáját Irakban. Szerdán a Fehér Házban tett nyilatkozatában Donald Trump már utalt rá, hogy sokkal aktívabb részvételt javasol majd a NATO-nak a térségben.
Az elnök nem konkretizálta, hogy szerinte mely közel-keleti országoknak kellene NATO-tagságot biztosítani. De azt felfedte, hogy hogyan gondolja a NATO névváltoztatását. „NATO és ME (a Közel-Kelet angol rövidítése) együtt, vagyis úgy lehetne nevezni, hogy NATO-ME. Micsoda gyönyörű név! Én igazán jó vagyok névadásban!” – dicsérte meg magát.
Csütörtökön Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója is egyeztetett telefonon Stoltenberggel. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint a NATO aktívabb szerepvállalását vitatták meg a regionális stabilitás megteremtésében és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben.
Morgan Ortagus külügyi szóvivő elmondta: Pompeo és Stoltenberg elítélte Irán „destabilizáló hatású erőszakos törekvéseit”. A két politikus megerősítette a NATO változatlan elkötelezettségét az Irakban és Afganisztánban folytatandó terrorellenes harcban is, amelynek elsődleges célja az Iszlám Állam újraéledésének megakadályozása.
A legnagyobb magyar lapátkerekes gőzhajó roncsait óriási ballonok segítségével emelik ki.
Az egykori magyar luxusgőzös kiemelése több hónapos technikai felkészülés után kezdődhet el, a hajótest kiemelését heteken belül kezdi el a KÉSZ Csoportba tartozó MA-HARD Vízépítő Kft. A szakemberek októberben hozták felszínre a még 2012-ben elsüllyedt roncsot, azóta zajlott a tervezés, a terület előkészítése és a szükséges eszközök gyártása.
Jelenleg a Tisza Szeged melletti részén úszó hajótest köré vízforgató rendszert telepítettek, hogy a kialakuló jégréteg ne okozhasson további károkat a hajótestben és ne akadályozza a téli mentőakciót. A földmunkák mostanra elkészültek, jelenleg a bekötési pontok kialakítása zajlik a hajótestben és a parton.
A látványos kiemelést 15 darab, egyenként akár 80 tonna teherbírású, 10 méter hosszú és 1,5 méter átmérőjű, felfújható ballonnal végzik majd, ezek a hajó alatt gördülve segítik a partra vételt.
A hajó rövid története
A lapátkerekes gőzhajót a Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében építették 1917-ben; 1919-től a SAS, 1930 és 1944 között a Szent Imre, később a Felszabadulás, végül a Szőke Tisza nevet viselte. 1958-ban átépítették, ettől kezdve üdülőhajóként, majd 1973-tól állóhajóként, diszkóként is működött és a szegedi városkép elválaszthatatlan részévé vált.
Még többet a Szellemvárosok blogon olvashatnak a hajóról.
A címlapképen a hajó látható az 1945. évi 100 pengős hátulján.
Budapest, 2016. március 22.
Látogatók a Széchenyi Gyógyfürdõ és Uszoda medencéjében 2016. március 21-én. Az ENSZ 1992-ben nyilvánította március 22-ét a víz világnapjává, amelynek célja a környezet és ezen belül a Föld vízkészletének védelme.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A Budapest Gyógyfürdői (BGYH) Zrt. által üzemeltetett fürdőket és strandokat 2019-ben több mint 5 millió vendég kereste fel, ami az előző évi forgalomhoz képest közel 13 százalékos növekedést jelent – közölte a BGYH az MTI-vel pénteken.
A közlemény szerint a kitűnő eredmény elsősorban a folyamatos fürdőfejlesztéseknek és a Budapestre irányuló, folyamatosan növekvő turisztikai forgalomnak köszönhető. A vendégforgalom 2010-hez képest 72 százalékos növekedést mutat.
Kiemelik, hogy a társaság várható 2019-es bevétele meghaladja a 18,3 milliárd forintot, ami az előző évi bevételekhez képest 20 százalékos növekedés.
Az elemzés szerint a fürdők kimagasló forgalmat bonyolítottak tavaly decemberben, az év utolsó hónapjában több mint 430 ezer látogató érkezett a fürdőkbe. Az összes állandó fürdő vendégforgalma közül kiemelkedett a 2018 őszén kibővült Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő, valamint a zuglói Paskál fürdő. A Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdő szintén beváltotta a beruházásához fűzött reményeket, a 2019 júliusában újra nyitott fürdőt tavaly több mint 120 ezer vendég kereste fel.
A fürdők közül a legnagyobb forgalmat 2019-ben is a Széchenyi Gyógyfürdő bonyolította, amely a forgalmát 8 százalékkal növelte. A fürdő tavaly közel 1,8 millió vendéget fogadott, ez a BGYH összforgalmának több mint 35 százalékát teszi ki. Csak decemberben a Széchenyi fürdő napijegyes vendégforgalma közel 14 százalékkal emelkedett az előző év decemberéhez képest.
Tavaly a budapesti fürdőkben több mint 400 forgatócsoportot, sajtó munkatársat fogadtak a világ minden tájáról.
Nagyobb hangsúlyt kap, és erősödik az állami bormarketing-tevékenység – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és az Agrármarketing Centrum (AMC) pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a közösségi bormarketing állami feladatainak hatékony ellátása érdekében a kormány a magyar bor eladásának ösztönzését célzó feladatokkal, így többek között a bel- és külföldi kiállításokon való megjelenés megszervezésével az AMC-t bízza meg. Az MTÜ a továbbiakban a magyar bor ernyőmárkájának (Magyar bor – személyesen) gondozását, valamint a borturizmus fejlesztésének és népszerűsítésének feladatait látja el. Ezzel a lépéssel – mint írták – a magyar borok még erősebb részévé válhatnak Magyarország turisztikai márkájának, és a borturizmus fellendülésével hozzájárulhatnak a Magyarországra látogató turisták átlagos tartózkodási idejének meghosszabbodásához, mind a hazai turizmus területi és időbeli eloszlásához.
Az MTÜ 2020-tól célzottabban foglalkozik a borturizmus fejlesztésével, az ide kapcsolódó utazások ösztönzésével, a magyar borvidékek ismertségének növelésével itthon és külföldön. Célja mindezek mellett a kialakított eszköztár, a több nyelven elkészített kiadványok, térképek, fotó- és videóanyagok, webes felületek további fejlesztése, hogy ezeket az ágazati szereplők is hasznosíthassák a kommunikációs tevékenységük során. A döntés értelmében számos bormarketinghez kötődő feladatot a jövőben az AMC lát majd el, a többi között a világ legnagyobb borszakmai vásárán, a 2020. március 15-17. között megrendezendő ProWein Düsseldorf 2020 kiállításon már az AMC valósítja meg és üzemelteti a magyar bor közösségi standját, a tervek szerint összesen 45 magyar pincészet részvételével.
Az év végén esedékes parlamenti választások előrehozásáról állapodott meg Ludovic Orban román miniszterelnök Klaus Iohannis államfővel. A voksolásokat a májusban vagy júniusban tartandó önkormányzati választások időszakában tartanának meg.
Orban ezt az államfővel folytatott pénteki egyeztetése után, az elnöki hivatal udvarán jelentette be újságírónak, de nem volt hajlandó elárulni, benyújtja-e lemondását, vagy megvárja – esetleg megpróbálja kiprovokálni -, hogy a parlament mozdítsa el posztjáról.
A jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető kormányfő szerint mielőbb lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok jelenlegi nézeteit tükröző parlament alakuljon, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) által uralt jelenlegi törvényhozás fékezi az elnök és a kormány reformtörekvéseit.
Hosszú Katinkát és Rasovszky Kristófot is az elmúlt év legjobbjának választotta a vizes sportokat tömörítő európai szövetség (LEN).
A voksoláson – amelyen a nemzeti szövetségek, illetve a LEN tisztviselői vettek részt – a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú a szavazatok 50 százalékát begyűjtve, az előző két esztendőben győztes svéd Sarah Sjöströmöt megelőzve, 2013, 2014, 2015 és 2016 után pályafutása során az ötödik alkalommal érdemelte ki az elismerést a nők mezőnyében.
A nyíltvízi szakágban a férfiaknál győztes Rasovszky Kristóf a voksok 39,2 százalékát megszerezve, mindössze 1,7 százalékkal előzte meg a német Florian Wellbrockot, ezzel megvédte címét.
A férfi úszók között Milák Kristóf a második lett, ahogyan Keszthelyi Rita is a női vízilabdázóknál, míg a férfi pólósoknál Vámos Márton negyedikként zárt.
Orbán Viktor miniszterelnök évindító nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Karmelita kolostorban. Ezzel együtt a miniszterelnök a közösségi oldalon is élőben jelentkezett délelőtt 11 órától.
A legkevesebbet keresők bére nőtt a legjobban
Orbán Viktor a gazdasági helyzetről közölte, hogy fantasztikus teljesítményt sikerült elérni azzal, hogy meghaladta a foglalkoztatottak száma a 4,5 millió főt. Ilyenre nem volt példa a rendszerváltás óta – tette hozzá. A kormányfő nem elégedett azzal, hogy a csehek megelőzik a foglalkoztatotti létszámban Magyarországot. A jövőben el kell érni a cseh szintet – tette hozzá. A kereszténydemokrata kormányzás legfontosabb lépése, hogy a legkevesebbet keresők bére nőtt a legjobban. Ez a szegénység felszámolásának a legjobb útja – mondta a kormányfő.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a hazai szegények száma 1,3 millióval csökkent 2010 óta, de csak a nulla az elfogadható szám. A kormányfő elmondta, hogy a legszegényebb települések fejlesztések területén újabb lépések lesznek.
Az új munkahelyek 38 százaléka ázsiai beruházásokhoz kötődik – mondta a kormányfő. Ez visszaigazolása a korábban meghirdetett keleti nyitásnak – tette hozzá. A koreaiak voltak a legnagyobb beruházók – mondta a kormányfő.
Tervszerűen kell alkalmazkodni a klímaváltozáshoz
Nem zárhatjuk úgy a mostani pénzügyi évet, hogy a kórházaknál adósság legyen, és ehhez minden forrást megkap a szaktárca – mondta Orbán Viktor. A klímavédelem kapcsán úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy a kormány elfogadta az új energiastratégiát. A Kárpát-medence alkalmas arra, hogy a legkedvezőtlenebb klímaváltozás esetén is fennmaradjon a mostani élet, képesek vagyunk a tiszta környezetet megtartani, ha tervszerűen alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz. Orbán Viktor kijelentette, hogy 21 olyan ország van a világon, akik úgy növelték a gazdaságukat, hogy csökkent a szén-dioxid-kibocsátás.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy olyan országokat előzünk meg mint Németország, Hollandia és Ausztria a klímapolitika területén. A villamosáram nagy részét Paks fogja nyújtani, és csupán 10 százalék olyan villamosenergia-termelő hely marad, ahol lesz CO2 kibocsátás – tette hozzá. A kormányfő szerint 2050-re klímasemleges országgá lehet tenni, de ehhez 50 ezer milliárd forintra van szükség. Ezt az összeget a nagy klímarongálóktól kell beszedni. Elfogadhatatlan, hogy a klímaváltozás elleni összegeket a kohéziós forrásoktól vegyük el. Legvégül pedig támogatni kell az atomenergiát – tette hozzá.
A klímacselekvési tervben benne lesz, hogy 2022-től csak elektromos buszokat lehet forgalomba állítani. Minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, valamint mentesíteni kell a hazai folyókat a műanyag palackoktól – jelentette be a kormányfő.
Orbán Viktor miniszterelnök évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Nagyszabású egészségügyi fejlesztések
Folytatódik az egészségügyi szakdolgozók béremelése 2020-ban, és a remény, hogy sikerül őket itthontartani – mondta a kormányfő. Orbán Viktor elmondta, hogy lépésekben kell haladni. Első helyre kell tenni a kórházi várótermek, és egyéb helységek rendbetételét. Így minden három évnél idősebb ilyen helységet fel kell újítani. A kórházi adósságok tekintetében véget kell vetni a mostani helyzetnek, így 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat fel semmilyen adósságot – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor februárban ismerteti a gazdaságvédelmi akciótervet
Nagy kihívás lesz a 2020-as év Magyarország számára. Orbán Viktor közölte, hogy a magyar modell úgy volt sikeres, hogy az eurózóna növekedése is nagy volt. A kérdés, hogy működik-e a magyar modell úgy, hogy az eiurózónában nem lesz növekedés. Egy külön gazdaságvédelmi akcióterv nélkül nem leszünk sikeresek, és ennek a részleteit a februári országértékelő beszédben térek ki – mondta a kormányfő.
Egyre nagyobb a migrációs nyomás a határon
Orbán Viktor elmondta, hogy 2019-ben 450 ezer illegális bevándorló jutott be Törökországba, ami 70 százalékos emelkedés 2018-hoz képest. Tavaly 180 százalékkal több migráns ment Görögországba Törökország felől – tette hozzá. Egyre többen érkeznek a magyar-szerb határhoz. Jelentősen megnőtt a migrációs nyomás a magyar-szerb határon. Naponta több mint 100 migránst kell elfogni – mondta a kormányfő. Új egységeket, és újabb rendőröket irányítottunk a határra – mutatott rá a kormányfő.
A miniszterelnök kérdésre elmondta, hogy elsikkadt az a szakaszgyőzelem, amit Brüsszelben elért Magyarország. Úgy látja, hogy a tranzitzónák megőrzése nagy eredmény volt, világosan kimondták, hogy nem fogvatartás a tranzitzóna-rendszer. Úgy véli a kormányfő, hogy a határvédelmi rendszert meg tudják őrizni. Orbán Viktor szerint Európában vannak olyan országok, akik azt szeretnék, ha az ő világuk átalakulna, és ezért megéri dolgozni. Ez az ő döntésük – tette hozzá. Ezzel szemben állnak azok az országok, akik nem akarják ezt a világot.
A kormányfő közölte, hogy nem azért harcoltunk a kommunistákkal, hogy a kivívott világunkat feladjuk. Orbán Viktor elmondta, hogy az unió feladata, hogy ezt a két különböző jövőt elképzelő országcsoport együttműködését fenntartsa. Orbán Viktor közölte, hogy neki nincs Soros-fóbiája, de egy olyan erőcsoporttal áll szemben a kormány, aminek az a célja, hogy befolyást gyakoroljon az európai politikára. A legtöbb ország ezt nem teszi szóvá – mondta Orbán Viktor, sőt az EU pénzzel támogatja ezeket a szervezeteket. Soros György egy tehetséges magyar ember – mondta Orbán Viktor. Jobb lenne barátnak, mint ellenségnek, de ezzel a ténnyel kell együtt élnünk. Minden európai intézményben ott vannak a Soros György által befolyásolt emberek – mondta a kormányfő. Ezeket a tényeket fel kell fedni.
Amikor az iraki kormány felmondja a szerződést, akkor evakuáljuk a katonákat
Orbán Viktor arról beszélt, tény, hogy rakétatámadás ért olyan bázisokat, ahol magyar katona is volt. Egyetlen magyar katona sem sérült meg. Úgy döntött a kormány, hogy egy magasrangú katonai vezető megy a helyszínre. Ha szükséges, akkor minden adott az azonnali evakuálásra – mondta a kormányfő. Kormányközi megállapodás része a magyar katonák iraki tartózkodása. Amikor az iraki kormány felmondja a szerződést, akkor evakuáljuk a katonákat – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar energiastratégiát és katonai stratégiát eddig sikerült külön tartani. Az európai álláspont az izraeli-amerikai állásponthoz legyen közel Irán ügyében – ezt támogatja Orbán Viktor. A kormányfő szerint a Török Áramlat megnyitása jó hír Magyarország számára, miközben a hazai napenergia fejlesztése az energiafüggetlenséget biztosítja. A miniszterelnök szerint Oroszország nem használja az atomerőmű-építést politikai befolyásszerzésre. Erre eddig egyébként sem volt példa. Az ország érdeke, hogy meginduljon a romániai gázkitermelés, de ezt nem tudja a kormány befolyásolni.
A mi győzelmünk nem végleges, mindennap meg kell nyerni a politikai vitákat
Ott ahol az ellenzéknek jobb jelöltjei voltak, ott ők nyertek, és nem a Fidesz – mondta egy másik kérdésre Orbán Viktor. A mi győzelmünk nem végleges, mindennap meg kell nyerni a politikai vitákat – tette hozzá. Az ellenfél a pályán van, és ezt mindenkinek tudomásul kell vennie.
Száz nap jár a fővárosi önkormányzatnak – mondta Orbán Viktor az Origo kérdésére. Van 100 napjuk, és még egy költségvetést is meg kell csinálniuk, mindez nagy kihívás. Mi a főpolgármesternek megmondtuk, hogy teljesítünk mindent amit Tarlós Istvánnak ígértünk, és aláírtunk. Várjuk, hogy jól kormányozzanak – tette hozzá.
Az osztrák kancellár arra a kérdésre, hogy az FPÖ egy szélsőjobboldali párt, és lehet-e velük kormányozni azt felelte, hogy a választók döntenek – idézte a kormányfő Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozatát azon kérdésére, hogy Dunaújvárosban egy szélsőjobboldali jelöltet támogat a baloldali ellenzék. Azt, hogy melyik párt szélsőjobboldali azt a választók döntik el- tette hozzá. Akárhogy minősítgetjük a pártokat, az emberek szavazatával nyerik el a koalíciós gondolkodás lehetőségét – mondta a kormányfő. Legyünk jobbak náluk és szavazzanak ránk, nem könnyű. Kormányról is lehet nyerni, az az igaz teljesítmény. Nekünk kétszer is sikerült – tette hozzá.
Balliberális dominancia van továbbra is a médiában
Orbán Viktor egy másik kérdésre közölte, hogy ha ebben a teremben egy titkos választást tartanak, akkor 80-20 százalékban veszítene. Ezzel a ténnyel számolni kell, mert a média világában van egy baloldali-liberális dominancia. Most is ellenszélben vagyunk, de a korábbiakhoz képest van változás – mondta a kormányfő.
Két nemzeti konzultáció jöhet ebben az évben
Túl hosszú volt a politikai kampány Magyarországon, és ennek a logikája inkább küzdelmes, és az emberek nem szeretik – mondta egy másik kérdésre Orbán Viktor. Le kell zárni a kampányidőszakot, és többek között vissza kell térni a nemzeti konzultáció rendszerére. Legalább kettőt szeretnék ebben az évben tartani – tette hozzá.
Nem akarok kapkodni a kormányátalakítás területén, és ha nincs rendkívüli nyomós ok, akkor nem szoktam változtatni -– mondta egy kérdésre Orbán Viktor. A stabilitás egy nagyon fontos érték.
Január elsejétől ingyenesen vehetők igénybe a komáromi városi buszok. A három vonalon közlekedő buszjáratok díjmentes használatáról még tavaly október végén döntött a képviselő-testület.
Komárom városa tömegközlekedési koncepciótervezetének azt a változatát fogadta el a képviselő-testület, amely szerint Szlovákiában elsőként ingyenesen vehetik igénybe az utasok a buszjáratokat. Keszegh Béla polgármester azzal érvelt a javaslat elfogadása mellett, hogy a buszok üzemeltetése közel 350 ezer eurójába kerül a városnak, míg a jegybevételekből befolyó összeg alig éri el az üzemeltetésre fordított összeg tíz százalékát. Tehát a város már eddig is komoly ráfordítással működtette a buszjáratokat. Komárom érdeke pedig a tömegközlekedést igénybe vevő utasok számának növelése, még akkor is, ha ez a város számára több kiadással jár.
A bevezetett intézkedéstől azt várják, hogy többen használják majd a buszokat, ami hosszabb távon forgalomcsökkenéshez vezethet, ezzel arányosan pedig csökkenne a környezeti terhelés is.
Egyben történelmet is ír a város, hiszen Szlovákiában Komárom lett az ingyenes tömegközlekedés úttörője, holland és magyarországi példákat követve. „A járatokat észszerűsíteni kellett, mivel voltak köztük teljesen kihasználatlanok is” – ezt már Varga Tamás alpolgármester mondta el megkeresésünkre. Szerinte az ingyenes tömegközlekedés főleg a reggeli és délutáni csúcsforgalomban jelenthet segítséget a munkába, iskolába járóknak. Véleménye szerint anyagi segítséget is jelent a családoknak, hiszen eddig a diákok és a nyugdíjasok is fizettek. „Igaz, keveset, de mégiscsak kellett fizetniük a tömegközlekedésért Komáromban, ami közel havi húszeurós spórolást jelent egy család életében” – hangsúlyozta.
A buszok ingyenességéről egyelőre kevesen tudnak – jegyezte meg az alpolgármester, ezért kampányt indítanak a tömegközlekedés népszerűsítése érdekében.
Márciustól pedig a buszok ajtajára szerelt utasszámláló érzékelőket szerelnek, hogy az üzemeltető pontos képet kapjon arról, mennyien veszik igénybe az ingyenes közlekedést, hiszen a cél az, hogy ennek a kedvezmények köszönhetően egyre többen használják majd a tömegközlekedést Komáromban.
Nem csak a komáromiak élhetnek ezzel a lehetőséggel, a városi buszokra természetesen felszállhatnak, és szintén díjmentesen utazhatnak a városba érkező turisták, illetve a környező települések lakosai is
– tudtuk meg Varga Tamástól. Amennyiben igény lesz rá, a járatokat bővíthetik, illetve sűríthetik – ennek a lehetőségéről még az októberi testületi ülésen beszélt Keszegh Béla polgármester.
Ma ünnepli 99. születésnapját Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, a nyári olimpiák legidősebb aranyérmese.
Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később Keletire magyarosított. 1937-től 1938-ig a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. 1939-ben lett a válogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot – papírokat vásárolva magának, Juhász Piroskaként – Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét. Édesapja és több családtagja az auschwitz-i koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről.
A második világháború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás versenyzője volt, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok – ezzel kivívta az örökös bajnoki címet -, hétszeres csapatbajnok lett. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon. 1949-ben a főiskolai világbajnokságon négy arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst-, és egy bronzérmet is gyűjtött.
Keleti Ágnes, a nyári olimpiák legidősebb aranyérmese. Fotó: Szabó Gábor – Origo
Első olimpiájára 1948-ban jutott ki, de a londoni játékokon végül mégsem szerepelhetett, mert balszerencsés módon az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett. Négy évvel később, a helsinki olimpián már megmutathatta, mire képes. Ekkor már harmincegy esztendős volt – a legtöbb tornász ennyi idősen már régen befejezte pályafutását.
Helsinkiben műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett. Pályafutása csúcsára 1956-ban Melbourne-ben ért: talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga összeállítású kéziszercsapat tagjaként, míg egyéni összetettben és csapatban ezüstérmet szerzett. Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni.
Keleti Ágnes olimpiai eredményeivel (10 érem, ebből 5 arany) minden idők legeredményesebb magyar sportolóinak rangsorában Gerevich Aladár (10/7) mögött a második, a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő.
A melbourne-i olimpiáról nem tért haza. 1957-ben Izraelben telepedett le, egy ottani magyarhoz ment férjhez, két fia született. A rendszerváltás után jött haza először, azóta többször hazalátogatott. Meghatározó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésében, 1958 és 1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt, eközben 1959-ben és 1960-ban az olasz válogatott olimpiai felkészítését is vezette. 1957 és 1980 között az izraeli Testnevelési Főiskola torna tanszékének vezető tanára, 1983 és 1988 között a Maccabi Tel-Aviv, majd a Ráánai Torna Klub tornaszakosztályának edzőjeként tevékenykedett. Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen választotta a nyugdíjas életformát.
Keleti Ágnes, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője. Fotó: Szabó Gábor – Origo
Több kitüntetésben is részesült. 1949-ben a Magyar Köztársasági Sportérdemérem arany fokozatát, 1951-ben a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója címet, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet kapta. 1981-től a Zsidó Sporthírességek Csarnokának (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja. 1995-ben MOB Olimpiai aranygyűrűt kapott, 2002-ben a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) beválasztotta a Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai közé, 2003-ban MOB Érdeméremmel tüntették ki, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2005-ben megörökítette kéznyomát és aláírását a Magyar Sportcsillagok Falán, 2008-ban bekerült a Magyar Tornasport Halhatatlanjai közé, 2011-ben Magyar Tornasportért Díjat, Elnöki Érdemérmet és MOB emlékplakettet, 2015-ben Prima Primissima díjat kapott.
1992-ben a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesületnek, a Halhatatlanok Klubjának alapító tagja volt. Mozgalmas életútjára a 2002-ben megjelent Egy olimpiai bajnok három élete című sikeres könyvében emlékezett vissza.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti a december 28-án, életének 96. évében elhunyt Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zeneszerzőt, karvezetőt, zenepedagógust, a nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagját.
Szőnyi Erzsébet zeneszerző, Erkel-, Liszt- és Kossuth-díjas, Bartók-Pásztory-díjas, Kiváló Művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ny. tanszékvezető tanára, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze, zenepedagógus, karvezető és Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerének világszerte ismert népszerűsítője volt – olvasható az Emmi szerdai közleményében.
Tanulmányait 1942-47 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. Olyan legendás mesterei voltak, mint Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Szabolcsi Bence, Szegedi Ernő, Viski János, Weiner Leó és Ferencsik János.
1947-48-ban a párizsi Conservatoire de Musique et d’art Dramatique növendékeként Tony Aubin-nél, Nadia Boulanger-nél, valamint Olivier Messiaen-nél tanult. Akadémiai tanulmányai mellett 1945-től a Szilágyi Erzsébet Gimnázium ének-zene tanára volt, 1948 és 1981 között a Zeneakadémián tanított, ahol 1960-tól tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozott. 1964-ben a Zenei Nevelés Nemzetközi Társasága (ISME) elnökségi tagjává választották. 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke volt. 1992-96-ig a Magyar Zenei Kamara, 1996-tól a Magyar Muzsika Fórum társelnöke volt. 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 1993-94-ben a Magyar Rádió felügyelő-bizottságának elnöke lett. A hartfordi (USA) Kodály Musical Training Institute tagja, a francia Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke. A nemzetközi Kodály Társaság (IKS) és a varsói Chopin Társaság tiszteletbeli tagja. 2006. óta a pittsburgi Duquesne Egyetem (USA) díszdoktora volt.
Mint írják, éveken át vezette a Szilágyi Erzsébet Gimnázium leánykórusát. Negyven éven át szervezője volt az először 1967-ben megrendezett esztergomi Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetemnek. 1994 óta a törökbálinti zeneiskola viseli a nevét. 2003-tól vezetésével rendezték meg a Szőnyi Erzsébet Regionális Szolfézsversenyt, amelyen a térség zeneiskoláinak szolfézstanulói vesznek részt. 2005-ben létrehozta a Zenélő Gyermekekért Alapítványt.
2006-ban Törökbálint képviselő-testületétől Volf György-díjat kapott, 2009-ben a város díszpolgára lett.
Életének 82. évében elhunyt Felföldi Anikó Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja – közölte a Budapesti Operettszínház a honlapján.
Felföldi Anikó 1938. április 28-án született Budapesten, játszott a Nemzeti Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban, a Vidám Színpadon. A Budapesti Operettszínház tagja volt 1966 óta, 1994-től a színház örökös tagja.
Kecskeméten 1957-től, a Vidám Színpadon 1959 és 1966 között játszott, ezután lett a Fővárosi Operettszínház tagja. Operettek és musicalek főszerepeit egyaránt eljátszotta, s több nagysikerű filmben és tévéjátékban szerepelt. Saját zenés tévéshow-kat is készített, valamint számos külföldi produkcióban is részt vett. Színházi szerepei mellett szinkronizált is.
Temperamentuma, remek tánctudása főként szubrett szerepekben érvényesült. Hosszú időn át vendégszerepelt Triesztben Daisy Parker szerepében (Ábrahám Pál: Bál a Savoyban), de fellépett a világ számos más pontján is.
Főbb szerepei között van Bianca (Spewack-Porter: Csókolj meg, Katám); Anita (Bernstein: West Side Story); Corinna (Hervé: Nebáncsvirág).
Filmjei között megtalálható a Felfelé a lejtőn (1958); a Pesti háztetők (1961); a Germinal (1963, magyar-francia); a Meztelen diplomata (1963); a Nyulak a ruhatárban (1971); a Szeleburdi család (1981) című alkotás. Televíziós munkái között van a Katit keressük (1961); Az attasé lánya (1963); a Princ, a katona (1966); a Veszedelmes labdacsok (1966); a My Fair Lady (1971 NDK); a Bunbury (1972 NDK); az Annie, a puskás lány (1973 NDK); a Beszterce ostroma (1976); a Maya (1978); A próbának már vége (1988); az Egy szoknya, egy nadrág (1992) című film.
Művészetének elismeréseként 1979-ben Jászai Mari-díjat, 1981-ben Bársony Rózsi-emlékgyűrűt kapott, 1984-ben érdemes művész kitüntetést, 1993-ban Déryné-díjat vehetett át.
Mint a Budapesti Operettszínház honlapján olvasható közleményben áll, 2018. április 26-án a színház Kálmán Imre Teátrumában ünnepelték a művésznő 80. születésnapját, amelyen a Színház- és Filmművészeti Egyetem nevében Hegedűs D. Géza díszoklevelet adományozott a részére.
Felföldi Anikó elnökségi tag volt a Magyar Színész Kamarában (MASZK), részt vett az Előadói Jogvédő segélyezési munkájában. Színitanodákban vizsgáztatott, rendszeres tagja volt a Pécsi Országos Színházi Találkozó zsűrijének.
A színésznőt az Operettszínház saját halottjának tekinti.
Mindenki meghalt a Teherán mellett szerdán reggel lezuhant ukrán repülőgép fedélzetén az iráni állami televízió közlése szerint. Ezzel egybehangzó bejelentést tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hazája iráni képviseletének információi alapján.
Megtalálták mindkét feketedobozt
Megtalálták a Teherán mellett szerda reggel lezuhant ukrán utasszállító repülőgép mindkét feketedobozát – jelentette az iráni állami televízió.
Egy iráni tisztségviselő úgy nyilatkozott: mindkét feketedoboz megrongálódott, de várhatóan hozzá lehet majd férni a bennük rejlő adatokhoz.
Az iráni polgári repülési hatóság vezetője a Mehr iráni hírügynökség jelentése szerint azt közölte: Irán nem fogja átadni a feketedobozokat a szerencsétlenül járt gépet gyártó Boeing vállalatnak. Ali Abedzadeh azt is elmondta, hogy még nem tudják, Irán melyik országba fogja elküldeni a feketedobozokat az adatok elemzésére.
Az ukrán légitársaság szerint a gép jó állapotban volt, a személyzete nem hibázhatott
A MAU ukrán légitársaság képviselői szerint az Iránban szerda reggel lezuhant utasszállító repülőgépük jó állapotban volt, és a járat jól képzett személyzete sem követhetett el hibát.
„Ez volt az egyik legjobb repülőgépünk kiváló, megbízható személyzettel” – jelentette ki Jevhenyij Dihne, a MAU elnöke kijevi sajtótájékoztatóján.
Ihor Szosznovszkij repülési műveleti alelnök hozzátette: mivel a gép elérte a 2400 méter magasságot, minimális az esélye annak, hogy a személyzet hibát követhetett el. A gép személyzetét két pilóta, egy oktató és hat utaskísérő alkotta. Volodimir Japonenko parancsnok 11 600 óra repüléssel rendelkezett, szinte valamennyit Boeing típusú gépen repülte, Szerhij Homenko másodpilóta pedig 7600 repülési órával.
Olekszandr Safijev, a MAU műszaki igazgatója elmondta, hogy gépet 2016-ban gyártották, közvetlenül a Boeing üzeméből szerezték be. Utoljára január 6-án esett át műszaki ellenőrzésen. A MAU nem kapott semmilyen jelzést a pilótáktól sem Teherán felé repülve, sem onnan a felszállás előtt arról, hogy műszaki meghibásodást észleltek volna.
Az államfő azonnal hazatért a hír hallatán
A Boeing 737-es típusú utasszállító gépen 167 utas és 9 fős személyzet volt a hírforrások szerint.
Az Ukraine International Airlines repülőgépe nem sokkal a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után, pontosan meg nem határozott műszaki problémák következtében zuhant le – jelentették iráni hírforrások. Annyit lehet tudni egyes hírforrások szerint, hogy a gép egyik hajtóműve kigyulladt, és a pilóta elvesztette az uralmát a jármű felett.
Az iráni légiforgalmi irányítás szóvivője közölte, hogy baleseti vizsgálóbizottság van a helyszínen a katasztrófa körülményeinek kivizsgálására, valamint katasztrófamentők. A mentők egyik tisztségviselője megerősítette, hogy a gépen tartózkodók közül senki nem élte túl a katasztrófát.
Az IRIB teheráni tévéállomás híradása szerint Teherán közelében már megtalálták a lezuhant gép egyik feketedobozát, és átadták az illetékes hatóságoknak.
Az AP hírügynökség tudósítója is eljutott a helyszínre, és látta, hogy a gép mezőgazdasági területen zuhant le. Darabjai nagy területen szóródtak szét, és köztük láthatók voltak a holttestek.
Az ukrán elnöki hivatal szerda reggeli tájékoztatása szerint Volodimir Zelenszkij államfő azonnal megszakította ománi látogatását, és hazarepül Kijevbe.
Zelenszkij közleményben részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak. Közölte, hogy a katasztrófa helyszínén tartózkodik a teheráni ukrán konzul.
A szerencsétlenséget senki sem élte túl. Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
Jordániai sajtóértesülés: az iráni légvédelem lőtte le az ukrán gépet
Az ammáni újság internetes felületén megjelent hírében nem hivatkozik semmilyen forrásra, és nem közöl részleteket sem.
Ukrajna iráni nagykövetsége ugyanakkor közölte szerda reggel, hogy a katasztrófát nem terrortámadás, hanem hajtóműhiba okozta.
A rendkívüli helyzetek teheráni hivatala szerint az utasok zöme iráni volt.
Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) pontosította reggel, hogy a gépen 168 utas és 9 fős személyzet volt. A katasztrófa miatt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő utasítására az RNBO operatív törzset hozott létre, amelynek tagja a többi között a kormányfő, a külügyminiszter, a védelmi és a belügyi tárca vezetője.
A magyar uniós biztos is részvétét fejezte ki
Részvétét fejezte ki szerda reggel a Twitteren Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosa, valamint Valdis Dombrovskis, a testület gazdasági ügyekért felelős alelnöke a Teherán melletti repülőgépszerencsétlenségben meghalt áldozatok családtagjainak és szeretteinek.
„Szörnyű az a hír, amely Teheránból érkezett reggel” – írta Várhelyi Olivér a közösségi oldalon. „Mély részvétem mindazok családtagjainak és szeretteinek, akik a tragikus sorsú” ukrán járaton ültek – tette hozzá.
A lett Dombrovskis „a legmélyebb részvétét” tolmácsolta.A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint 176 ember halt meg, mert az ukrán légitársaság repülőgépe Teherán mellett nem sokkal a felszállás után feltehetően hajtóműhiba miatt lezuhant. A balesetet senki sem élte túl.
Hatott az ombudsmani hivatal figyelmeztetése: az oktatási minisztérium módosított a felvételik szabályzatán, kizárva azt a lehetőséget, hogy az egyetemek ellenőrizzék a felsőoktatási intézményekbe jelentkező kisebbségi diákok román nyelvi kompetenciáját.
A felvételi szabályzatot módosító miniszteri rendelet kedden jelent meg a Hivatalos Közlönyben – hívta fel a figyelmünket Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. A rendelet előzményeként az ombusmani hivatalnak adott tavaly októberi válaszában közölte: kiküszöböli a kisebbségekhez tartozó diákok hátrányos megkülönböztetésének lehetőségét.
Mint korábban írtuk, Molnár Zsolt ombudsmanhelyettes hívta fel még júliusban az oktatási minisztérium figyelmét arra, hogy az egyetemi felvételi 2016-ban elfogadott szabályzat a diszkriminációra ad lehetőséget, az egyik előírásának értelmezhetősége miatt ugyanis néhány felsőoktatási intézmény román nyelv ismeretéből is vizsgáztatta azokat a felvételizőket, akik nem román tannyelvű középiskolában végeztek.
Korábban az oktatási minisztérium megtagadta az egyetemi felvételi szabályzatának módosítását. Többek között arra hivatkozott, hogy az érettségi román szóbeli vizsgája nem tükrözi a diákok nyelvtudásának szintjét, mert a nyelvi kompetenciákat nem az európai szabványnak megfelelően méri. Ezt a választ Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke felháborítónak tartotta, és bejelentette, hogy az intézmény hivatalból eljárást indít a minisztérium ellen.
A kedden megjelent rendeletben a minisztérium megtiltja az egyetemeknek, hogy román nyelvvizsgára kötelezzék azokat a felvételizőket, akik romániai iskolában, de nem románul végezték a tanulmányaikat. Ezek a diákok a szabályzat szerint az érettségi oklevelükkel igazolják a román nyelvi kompetenciáikat.
