Elkészült a Székelyföldi Legendárium rajzfilmsorozatának első évada: közel harminc legendát és mondát ismerhetnek meg a nézők a tizenhárom összefüggő rész során. A nagyközönség márciusban láthatja először az alkotást.

Összesen tizenhárom, átlagosan nyolcperces összefüggő részből áll a székelyföldi legendákat bemutató rajzfilmsorozat, amelyen jelenleg az utolsó simításokat végzi a csapat – fejtette ki a Székelyhonnak Fazakas Szabolcs ötletgazda, a sorozat képi forgatókönyvírója, operatőre, producere. Mint mondta, nem kevés munka áll a székelyudvarhelyi stúdió munkatársai mögött, hiszen

a projekt még 2015-ben kezdődött el, és 2018 közepéig csak tanulásról szólt.

Utóbbihoz több ország neves szakembereitől is segítséget kaptak. „Első lépésként legyártottunk egy részt, majd ezt folyamatosan frissítettük, újítottuk a tanultak alapján, hiszen el kellett jussunk egy bizonyos szintre ahhoz, hogy másfél évvel ezelőtt elkezdhessük a jelenlegi sorozat legyártását” – emlékezett vissza a kezdeményező.

A rajzfilmek különlegessége, hogy noha 3D-ben készültek el, a legendákat 2D-ben láthatják a nézők. Az évadban lévő történeteket Csaba királyfi lovának aranypatkója köti össze, amelyet Zete és Rika már az első részben megtalálnak. Ennek segítségével látják ugyanis a legendákat. Az Ördög, valamint segítői, Csetlik és Botlik persze mindent megtesznek, hogy megszerezzék a patkót, hiszen azzal megsemmisíthetik a legendákat. Ezt próbálja megakadályozni Zete, Rika, Nagyapó és Szőrmanó.

A sokszor komikus, akciódús és rengeteg korunkbeli utalást tartalmazó részek során

közel harminc székelyföldi legendával és mondával ismerkedhetnek meg a nézők

– fogalmazott a producer. Hozzátette, van olyan rész, amelyben négy-öt monda is szerepel, hiszen a rajzfilmpiac megköveteli, hogy a lassú, vontatott animációs filmek helyett pörgősebb cselekmény legyen. Arra is kitért, hogy az évad első két részével már számtalan díjat bezsebeltek nemzetközi szinteken.

„Mi nem DVD-s polcra gyártjuk ezeket a rajzfilmeket, hanem azt szeretnénk, hogy a tévécsatornák műsorsávjában is helyük legyen a világ minden táján. Éppen ezért készítünk román és angol szinkront is” – osztotta meg terveiket Fazakas Szabolcs. Rámutatott, biztos benne, hogy más nemzetiségű gyerekek és felnőttek számára is élvezhetők a székelyföldi legendákat bemutató rajzfilmek, hiszen közérthető cselekményük, mondanivalójuk van.

A sorozat ősbemutatója március végén lesz Székelyudvarhelyen, a későbbiekben pedig igyekeznek minél több helyszínen levetíteni. Fazakas Szabolcs elmondta, már elkezdték a sorozat következő évadának gyártását. Egyelőre csak annyit árult el erről, hogy nem csak székelyföldi legendákat mutatnak majd be, hanem a Kárpát-medence más részeiről származókat is.

(Székelyhon)

A Tordán elfogadott vallásügyi törvény kihirdetésének 452. évfordulóját ünnepli a Magyar Unitárius Egyház (MUE). A tordai országgyűlést valamint az ott elfogadott vallásügyi határozatot emléktörvénybe foglalta és január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította 2018-ban a Magyar Országgyűlés.

„1568-ban január 6-13. között tartották az Erdélyi Országgyűlést az akkori rendek és a fejedelem: a magyarok, a szászok, a székelyek rendjei, az egyházak képviselői és János Zsigmond. A szászok már felvették Luther Márton tanait, és egy előbbi országgyűlés Kálvin János tanait is elfogadta. Folyamatosak voltak a hitviták – Dávid Ferenc és munkatársai nagy sikereket értek el ezeken a hitvitákon. Már úgy beszéltek róluk, mint a kolozsvári vallás hirdetőiről. Sok, külföldről, Nyugat-Európából menekült teológus húzódott meg Erdélyben ezidőtájt – foglalta össze Székely Kinga Réka, a MUE hitéleti- és misszió előadó-tanácsosa.

Az országgyűlés, nagyon bölcsen – tanulva mások szenvedéséből – úgy döntött, hogy vérfürdők, vallásháború helyett, inkább hirdeti a páli tanítást: a hit Isten ajándéka.

Ugyanakkor legyen a híveknek papválasztó joga. Történelmi igazságtétel, hogy 2018-ban a Magyar Országgyűlés, mint az 1568-as Erdélyi országgyűlés jogutódja, egyöntetűen elfogadta a törvényjavaslatot, és január 13-át a Vallásszabadság emléknapjává nyilvánította” – részletezte.

Ünneplések

Helyi szokás szerint vasárnap együtt üli a vallásszabadság ünnepét a két székelyudvarhelyi unitárius gyülekezet, ezúttal a Bethlen-lakótelepi templomban. A 11 órakor kezdődő istentiszteleten a szószéki szolgálatot Simó Sándor belvárosi lelkész, a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör esperese végzi.

Gyergyószentmiklóson a 11 órai istentisztelet után a vallásszabadság emléktáblájánál folytatódik az emlékünnep. A MUE szervezésében Tordán, a vasárnap 16 órakor kezdődő megemlékező istentiszteleten Újvárosi Katalin, székelymuzsnai lelkész, Kolozsváron, 13-án a belvárosi unitárius templomban 17 órától Demeter Sándor Lóránd lesz az igehirdető.

(Székelyhon)