Székely gyerekek, az Oklánd gyermekcsoport és a Berde Mózes Unitárius Gimnázium tagjai adtak adventi betlehemes műsort csütörtökön az Országházban.

A történelem során az anyaország és Erdély is sok vihart élt meg, Erdély azonban még mindig őrzi kincseit. Ezekből a kincsekből hoztak most a homoródoklándi és székelykeresztúri fiatalok – mondta el köszöntőjében az Országgyűlés elnöke.

Kövér László emlékeztetett arra, a betlehemre lehet úgy is tekinteni, mint hagyományra, szép történetre, amely veretes szavakkal meséli el mindazt, amit őseink hittek, s amelyek szerint berendezték az életüket. Mint hozzátette, a „hitben élők” számára azonban a betlehem tanúságtétel a szerető Istenről, az összetartozásról és arról, hogy a család Istentől megáldott dolog.

Kelemen Levente homoródoklándi unitárius lelkész hangsúlyozta: miként a szent családnak karácsony éjszakáján, úgy a 2004. decemberi népszavazás idején a határon túli magyarok számára sem volt hely a hazájukban, hiába őrizték magyarságukat mintegy száz éven át. Akkor indult el a Tiszteletbeli Székely Mozgalom, amely „sokat tett azért, hogy sokan másként gondolkodjanak”, de maradt még tennivaló – fogalmazott Kelemen Levente.

A homoródmenti Oklánd gyermekcsoport adventi műsorát a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium ének- és zenekara kísérte az Országház Kupola­csarnokában.

(Demokrata / MTI)

Reklám

2022 végére 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány az államadósság GDP-hez mért arányát – mondta Varga Mihály csütörtökön.

A pénzügyminiszter kiemelte: a költségvetés helyzete stabil, a magyar államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képest folyamatosan mérséklődik, 2019 végére 66 százalék körüli mértékre csökkenhet a 2018 végi 70,2 százalékról.

Varga Mihály jelezte: az államadósságon belül a kormány tovább kívánja növelni a lakosság kezében lévő állampapírok arányát, a célok szerint a mostani mintegy 7500 milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra szeretnék emelni a háztartásoknál lévő állampapírok mennyiségét. Hangsúlyozta: a magyar állampapír plusz értékesítése kiválóan halad, az eladott mennyiség a héten átlépheti a 3000 milliárd forintos határt.

A miniszter hozzátette, hogy a magyar állampapír plusz értékesítésének hatására a lakosság kezében lévő államadósság aránya 25 százalékra emelkedik, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kezelt központi költségvetési adósságon belül ez az arány eléri a 30 százalékot. Varga Mihály kijelentette: a magyar állampapír plusz konstrukcióján jelenleg nem kíván változtatni a kormány.

A pénzügyminiszter elmondta: tovább kell csökkenteni az állam devizában fennálló adósságát, az elmúlt években már jelentős eredményeket értek el ebben, a korábbi, 50 százalék fölötti szintről 20 százalék körüli szintre mérséklődött a devizaadósság aránya. A kedvező folyamatoknak köszönhetően az állam az utóbbi időben minden eddiginél olcsóbban finanszírozhatta a működését, 2012 óta mind a rövid, mind a hosszú állampapírok hozamai jelentősen, hozzávetőleg 7 százalékponttal csökkentek – emelte ki a tárcavezető.

Emlékeztetett: míg 2009-ben a GDP 4 százalékát tették ki a kamatfizetéssel járó kiadások, 2020-ra a tervezett mérték 1,9 százalék, ami a 10 évvel ezelőttinek kevesebb, mint a fele. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az állampapírok futamidejét kívánatos növelni, ennek jegyében az ÁKK 2020-ban egy új, 20 éves benchmark államkötvényt bocsát majd ki. Ezzel párhuzamosan 2020 január elsejétől egy új, hosszú államkötvény indexet (HMAX néven) is bevezet az ÁKK, amely a 3 évnél hosszabb futamidejű államkötvényeket fogja tartalmazni. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a hosszú futamidejű intézményi befektetéseket az eddigieknél hatékonyabban kezeljék – mutatott rá a pénzügyminiszter.

Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a 2019-es adósságkezelés kapcsán megjegyezte: a magyar állampapír plusz (MÁP+) nemcsak a lakosság kezében lévő állampapír-állomány arányának növekedését, hanem a lakosságnál lévő papírok futamidejének megnövekedését is támogatta, ennek hatására 1,6 évről 2,6 évre emelkedett az átlagos hátralévő futamidő. Jelezte: a jövő évben 1058 milliárdra rúgó forintkötvény jár le, ezzel párhuzamosan 3768 milliárd forintot tesz ki a lejáró lakossági állampapírok állománya. Így az államháztartás jövő évi teljes finanszírozási igénye a GDP 15 százalékát éri el, azaz 7305 milliárd forintot tesz ki, a lejáró devizakötvények állománya 741 milliárd forint lesz. Ezzel párhuzamosan a nettó finanszírozási igény a GDP 0,8 százalékát éri el, 367 milliárd forintra rúg majd.

Az ÁKK vezérigazgatója jelezte: az új 20 éves államkötvény első aukciója január 16-án lesz, emellett januártól már bevezetik a HMAX indexet, mely a hosszabb futamidejű államkötvényeket tartalmazza. Kurali Zoltán elmondta: az új, 20 éves benchmark államkötvényt 2041-es lejárattal dobják piacra. A lakosság kezében lévő állampapírok esetében 1000-1200 milliárd forint állománynövekedéssel számolnak, jövőre lejár 800 milliárd forintnyi nem lakosság kezében lévő lakossági papír – jegyezte meg.

Kurali Zoltán közölte: az ÁKK jövőre maximum egymilliárd euró értékben tervez devizakötvény-kibocsátást , de ez inkább a lakosságot, valamint a jen- és jüanpiacokat érinti majd. A jen- és jüanpiacokon úgynevezett zöldkötvények piacra dobását tervezik – tette hozzá.

Varga Mihály kérdésre elmondta: lényegében elkészült a nyugdíjkötvény, már az idén piacra tudták volna dobni, de a sok új termék mellett nem akarták ezt is elindítani, így a bevezetése 2020 első felében várható. A pénzügyminiszter egy másik kérdésre közölte: a papíralapú MÁP+ esetében azt tapasztalják, hogy a postán inkább a 10 ezer forinthoz közeli címleteket veszi a lakosság, a kincstári értékesítések esetében az átlagos befektető 3,5 millió forint összegben vásárol.

(Mandiner /MTI)

Reklám

Ismét kalapot emelhetünk a magyar orvosok felkészültsége, élenjáró szakértelme és újszerű megoldásokra képes hozzáértése előtt – mondta a köztársasági elnök szerdán Budapesten, a Sándor-palotában, ahol tiszteletvacsorán látta vendégül a fejénél összenőtt bangladesi sziámi ikerpár szétválasztásán dolgozó orvosi csapat vezetőit, tagjait és segítőit.

Áder János köszöntőjében kijelentette: a műtét elmélete és gyakorlata, a megalapozó kezelések és beavatkozások sora mind azt mutatta meg, hogy példátlanul nehéz feladatra vállalkoztak a szakemberek.

Bátorságukat tudásukra, korábbi teljesítményükre és arra a bizonyosságra alapozhatták, hogy nincsenek egyedül, lesznek társaik a munkában, mert vannak tehetséges magyar egészségügyi szakemberek, akik bárhol a világban megállják a helyüket – mondta a köztársasági elnök.

Idézte Korányi Sándort, a magyar orvoslás történetének egyik iskolateremtő egyéniségét, aki száz éve egy ünnepi beszédében úgy fogalmazott, hogy az orvostudományban egyetlen igazság van, a tudásnak és az emberszeretetnek az igazsága.

„Tudás és szeretet, szellem és lélek. Együtt ad értelmet a mindennapok küzdelmeinek”

– hangoztatta Áder János.

Azt mondta, hogy feleségével, Herczegh Anitával együtt azért hívta meg a szakembereket a Sándor-palotába, hogy kifejezze tiszteletét a munkájuk iránt, nagyrabecsülését a teljesítményükért. Magyarország minden polgára büszke lehet önökre, tudásukra és emberségükre – fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy a tudás és az áhítat sosem hiányzott a sziámi ikrek szétválasztása során.

Ami az elmúlt 23 hónap 55 ezer munkaórájában történt, ismét megmutatta, hogy nagy tudású orvosaink és szakápolóink vannak, akik nem csupán képesek követni a tudomány fejlődését, nem csupán naprakészek a legújabb technológiák és terápiák ügyében, de ha kell, új utakat is nyitnak – jelentette ki Áder János. Csak az utóbbi néhány évben ez már a sokadik alkalom, hogy büszkék lehetünk a magyar orvosok és kutatók itthon és külföldön elért világraszóló eredményeire – tette hozzá.

Az államfő felhívta a figyelmet arra az új kockázatbecslő eljárásra, amellyel a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika orvosai nagy pontossággal előre tudják jelezni a szívinfarktust. Roska Botondnak, a Magyar Szent István-rend idei kitüntetettjének köszönhetően pedig hamarosan látássérült emberek sokasága kaphatja vissza szemének fényérzékenységét, így a szeme világát – mondta a köztársasági elnök.

Áder János jelezte azt is, hogy Kelet-Közép-Európában elsőként Magyarországon, Budapesten nyílt olyan egyedülálló egészségügyi oktató- és kutatóintézet, ahol vágás nélküli műtéti technikákat tanítanak és alkalmaznak. Megtörtént az első magyarországi tüdőátültetés is, valamint behelyezték az első szívizom-erősítő pacemakert – sorolta az államfő.

A fejüknél összenőtt hároméves kislányokat 33 órás maratoni műtéttel választotta szét a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány magyar orvosi csapata augusztus 1-jén és 2-án a bangladesi fővárosban, Dakkában.

Az egyik gyerek, Rabia már az operáció utáni ötödik napon magához tért, fejlődik, beszél és játszik. Rukiánál azonban nagyjából egy hónappal a műtét után súlyos agyi bevérzés lépett fel, aminek oka a korábban eredményesen kezelt fertőzéses szövődmények visszatérése miatti véralvadási zavar volt. Ennek következtében állapota jelentősen romlott, októberben ugyanakkor ő is elhagyhatta az intenzív osztályt, és a javulás jeleit mutatja. Felépülésének várható mértékéről azonban továbbra sem lehet felelős nyilatkozatot tenni – írta az alapítvány december elején.

A teljes egészében magyar tervezésű és kivitelezésű műtétsorozat első fázisa a közös agyi fő szállítóérszakasz szétválasztása volt érpályán belüli módszerrel. Ezt Hudák István idegsebész vezetésével végezték tavaly Dakkában.

A második fázis, a speciális, magyar tervezésű szövettágító implantátumrendszer beültetése és fél évig tartó fokozatos tágítása Budapesten zajlott Pataki Gergely plasztikai sebész irányításával.

Az augusztus eleji végső szétválasztás a műtétsorozat harmadik szakasza volt Csókay András idegsebész vezetésével. Fontos szerepet kapott benne Valálik István idegsebész, az aneszteziológiai és intenzív terápiás szakmai vezető pedig Csapody Marcell volt.

A most zajló negyedik szakasz rehabilitációt, valamint koponyarekonstrukciós műtéteket jelent Pataki Gergely és Csókay András irányításával. A következő beavatkozás a jövő év első negyedében várható.

A tiszteletvacsorák hagyományát Áder János azzal a szándékkal teremtette meg, hogy időről időre felhívja a figyelmet a Magyarország hírnevét öregbítő kiemelkedő teljesítményekre.

(Demokrata / MTI)

Reklám

A kormány két kórházat akar fejleszteni Budán: a dél-budai centrumkórház (DBC) felépítése mellett a Szent János kórházat szeretné centrumkórházzá alakítani – mondta Pokorni Zoltán (Fidesz), a XII. kerület polgármestere szerdán.

A kormánypárti politikus a Fővárosi Közgyűlés ülésének ideje alatt tartott sajtótájékoztatón bejelentette, a jövőben részt vesz a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) ülésein, miután Karácsony Gergely főpolgármester folytatta elődje, Tarlós István azon gyakorlatát, hogy a testületbe jelölte a legnagyobb támogatottságú ellenzéki jelöltet.

Pokorni Zoltán kifejtette, az FKT következő ülésén hat napirendi pontról tárgyalnak, a kormány kezdeményezésére pedig a budai egészségügyi fejlesztések kérdése is terítékre kerül.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, a kabinet érvelni kíván a dél-budai centrumkórház eredeti helyszíne mellett, de hajlandó mérlegelni a főváros által felajánlott, Kelenföldi pályaudvarhoz közeli területet is.

A XII. kerület polgármestere emlékeztetett, a kormány többször kijelentette, nem kíván semmilyen fejlesztést megvalósítani a főpolgármester, illetve a kerületi polgármesterek akarata ellenében, ugyanakkor szerinte a városvezetésnek a Városliget esetében azt is érdemes figyelembe vennie, hogy a Liget-projekt nem önmagában áll, ahhoz kapcsolódik az állatkert területén található Pannon Park-fejlesztés is, amelynél komoly pénzügyi gondok mutatkoznak. Pokorni Zoltán reményét fejezte ki, hogy nem marad félbe ez a beruházás.

Kérdésre válaszolva szólt arról is, úgy látja, lesz megállapodás a főváros és az állam között a járóbeteg-ellátás és az atlétika közös fejlesztésében.

(Origo / MTI)

Reklám