Csaknem kétszeresére nőtt az egyházak oktatási és köznevelési szerepvállalása 2010 óta – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán.

Semjén Zsolt kiemelte, hogy az egyházak által fenntartott köznevelési intézményekbe csaknem 220 ezer gyermek jár, ami az összes tanuló 14 százaléka, szemben a korábbi 6 százalékkal.

Az etikaoktatás, illetve a bevett egyházak által szervezett hit- és erkölcstan már az általános iskolák mind a nyolc évfolyamán működik, és minden második gyermek az utóbbit választja – tette hozzá a politikus.

Semjén elmondta, hogy a szociális szakellátások területén 2010-hez képest 15-ről 23 százalékra, a gyermekvédelmi ellátások terén 5-ről 34 százalékra, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások esetében pedig 11-ről 36 százalékra nőtt az egyházi részarány. Összességében Semjén Zsolt szerint szociális területen az egyházi arány 11 százalékról 33 százalékra, nagyjából háromszorosára emelkedett.

Az egyházaknak juttatott forrásokról szólva közölte: míg 2010-ben 23 milliárd forint állt rendelkezésre, 2011 és 2019 között összesen több mint 731 milliárd forint támogatás jutott az egyházaknak.

Külön kiemelte a miniszterelnök-helyettes a külhoni egyházi támogatásokat, amelyekre 2010-ben 163 millió forintot fordított az állam, 2011 és 2019 közt a költségvetésben összesen 23,5 milliárd forint volt ez az összeg.

Semjén Zsolt elismerésre méltónak nevezte azt a tényt, hogy az Eurostat szerint Magyarország költi a legtöbbet egyháztámogatásra.

A bizottság előtt a politikus kitért az egyházakra vonatkozó törvény 2018-as módosítására, szólt a katolikus, a református az ortodox és a zsidó egyházakkal az elmúlt években kötött megállapodásokról, valamint a fontosabb rendezvénysorozatokról is. Ezek közül kiemelte a reformáció 500. évfordulóját, valamint a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelynek megrendezését a kormány is támogatja.

(Origo / MTI)

Reklám

Meg kell teremteni a sok gyereket felelősen vállaló családok kiemelt társadalmi-gazdasági elismerésének körülményeit – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke hétfőn Budapesten.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Jövőnk a gyermek – Adalékok a népességgyarapodás társadalmi programjához című kiadvány bemutatóján fontosnak nevezte, hogy javuljon a gyermekvállalási hajlandóság Magyarországon.

Ehhez azonban nem elegendőek a gazdasági ösztönzők vagy a legkülönbözőbb kormányzati programokban megjelenő anyagi támogatások.

Kovács Árpád közölte, hogy évente több tízezerrel több magyar hal meg, mint amennyi születik, a generációk között új feszültségek jelentek meg, a család szerepe, védelmet nyújtó ereje pedig halványul.

A Gyermek- és Családbarát Magyarországért Alkotóműhely gondozásában megjelent tanulmánykötetet méltatva sürgette a népességfogyás okainak feltárását.

A mintegy 400 oldalas könyv jelentőségét úgy érzékeltette, hogy sohasem volt annyira sürgető, hogy egy széles társadalmi konszenzuson alapuló, társadalmi konszenzushoz vezető, szemléletváltozáshoz is hozzájáruló munka szülessen”, mint most.

A kormány családtámogatási programjára utalva azt mondta, hogy a népességfogyás „közös kibeszélésének” és „gondolati konszenzusának hiányában” a megvalósuló intézkedések – mint fogalmazott – „a még oly sok pénz” sem adhat önmagában megoldást.

Kovács Árpád figyelmeztetett, hogy nincs több vesztegetni való idő, hiszen ha nem születnek további érdemleges intézkedések, belátható időn belül súlyosan károsodik, emberi erejét vesztheti az ország.

Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének A demográfiai kihívás, mint a versenyképesség meghatározója című előre megírt előadását az eseményen Báger Gusztáv, az MNB Monetáris Tanácsának tagja ismertette.

A globális és magyarországi népesedési tendenciákat és kilátásokat is bemutató prezentáció megállapítása szerint a versenyképességi fordulat egyik kulcseleme a demográfiai fordulat. Ennek feltétele, hogy 2030-ig évente 2000 gyermekkel növekedjen az újszülöttek száma Magyarországon. Az előadás a többi között javaslatot tesz az állami családtámogatások “elköltési hatékonyságának” további növelésére.

A jegybank elnöke további javaslatokként fogalmazta meg egyebek mellett az egészségügy „családbarátabbá tételét”, a mesterséges megtermékenyítés nagyobb támogatását, a gyermekvállalást gátló betegségek jobb megelőzését, a gyes és a gyed növelését, a részfoglalkoztatás támogatását, valamint a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának további bővítését is.

Báger Gusztáv, a bemutatott kötet egyik társszerkesztőjeként szólt arról, hogy reményei szerint a tanulmánygyűjtemény jobbító szándékú elemzései és javaslatai elősegíthetik a gyermekvállalást és a családi élet gazdagítását, a nemzet megmaradását. Kiemelt célnak nevezte továbbá a 35 évesnél idősebb szülőképes nők gyermekvállalásának ösztönzését is. A javaslatok között szerepelt a hivatásos szülők életmodelljének bevezetése is.

(Origo / MTI)

Reklám

A tavalyi turisztikai rekordév volt, és az idén is megdől minden turizmussal kapcsolatos rekord – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Párisi Udvar Hotel Budapest szálloda hivatalos megnyitóján.

A miniszter hozzátette, míg Magyarország 9 éve a szakadék szélén állt, gazdasága ma már európai szinten is kimagasló teljesítményt nyújt, amiben a turizmusnak kiemelt szerepe van.

Közölte, Budapest az európai turisztikai célpontok élvonalába tartozik.

A magyar főváros jelentős fejlődésen ment keresztül, és egyre nő az érdeklődés iránta, Például öt év alatt 86-ról 147-re nőtt azoknak a városoknak a száma, ahonnan Budapest közvetlen légi járattal elérhető.

Kiemelte:

Budapest a világ egyik legbiztonságosabb fővárosa, Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, a biztonság egyre fontosabb érték lett.”

A miniszter rendkívül fontosnak nevezte, hogy a fővárosban minél több színvonalas szálláshely legyen. A kínálat most újabb hotellel bővült, amely hozzájárul Budapest szállodai színvonalának növekedéséhez és a dinamikus fejlődéshez is.

A több mint 100 éves műemléképület felújításának 13 milliárd forintot meghaladó beruházásához az Eximbank 8,2 milliárd forintos hitelt nyújtott – ismertette Szijjártó Péter.

Hozzátette: elismerés illeti a szálloda üzemeltetőit, akik 12 szállodát üzemeltetnek Budapesten és több mint 600 embert foglalkoztatnak.

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója közölte, tavaly az ország lakóinál másfélszer több turista fordult meg az országban, ez a lendület idén is folytatódik.

Idén Budapest Európa legjobb úti célja lett Barcelonát megelőzve. A magyar turizmus aranykorát éli”

– mondta.

A most megnyílt szállodáról elmondta: az ismét Budapest ikonikus épülete lett, önmagában turisztikai attrakció, visszakapta régi pompáját.

Schwindt-Kiss Andrea, a Párisi Udvar Hotel Budapest igazgatója arról beszélt, hogy az épület mindig kiemelt helyet foglalt el Budapest életében. Felújítása 2014-ben kezdődött, mára újra régi fényében tündököl, az ötcsillagos szállodát a Mellow Mood Hotels üzemelteti – mondta.

(Origo / MTI)

Reklám