Debreceni fizikusok az ötödik alapvető kölcsönhatást fedezhették fel

Egy különleges jelenséget, a természet ötödik alapvető kölcsönhatását fedezhették fel Debrecenben – jelent meg 2016 nyarán a Nature honlapján. Az Atommagkutató Intézet (Atomki) kísérleti eredményeit – a csoportot Krasznahorkay Attila, az intézet magfizikai osztályának vezetője irányítja – világszerte próbálják megismételni. Idén a debreceniek sikeresen reprodukálták az eredményt.

Az eddig ismert négy alapvető kölcsönhatás – gravitációs, elektromágneses, gyenge és erős kölcsönhatás – kimutatható az atomok magjában. Feltételezhetően az ötödikként emlegetett sötét kölcsönhatás is ott lehet. Az amerikai kísérleti fizikusok 2016-os közleményükben azt írták, hogy ez a kölcsönhatás protonfóbiás, azaz nem szereti a protonokat, inkább a neutronok között hat. A debreceni fizikusok eredetileg nem ezt keresték.
Krasznahorkay Attilának egy holland kollégája, F. W. N. de Boer említette a 2000-es évek elején, hogy különös eltérést tapasztalt, amikor a hetes tömegszámú lítiumot protonokkal sugározta be. A bombázás hatására a lítium-atommagok egy része nyolcas tömegszámú, rendkívül instabil berilliummá alakult, amely pillanatok alatt tovább bomlott, elektron-pozitron párokat kisugározva magából. A holland által látott különös eltérést Debrecenben nem tudták kimutatni. Utólag kiderült, mi volt a gond: rossz volt a németalföldi szakember spektrométere. Ennek ellenére a magyar fizikusok tovább vizsgálták a protonbombázás termékét. Új, sokkal érzékenyebb berendezést építettek, majd újrakezdték a munkát.

Az elektron-pozitron pár egymáshoz képesti szögének emelésével elvileg csökkennie kell a kisugárzott elektron-pozitron párok számának. Ez egy ideig csökkent is, de 140 fokos szögnél hirtelen újra megemelkedett, majd nagyobb szögeknél újra a nullához közelített a keletkezett részecskepárok száma.

Krasznahorkay Attila és csoportja 2012-ben vette észre a borzasztóan kicsiny anomáliát. 2016 januárjában publikált tanulmányukban azt írták, hogy a berillium egy új, eddig ismeretlen részecske formájában adja le energiáját, majd ez a részecske alig 100 mikrométernyi út megtétele után elektronra és pozitronra bomlik. Újabb elemzésekkel kiderítették, hogy e részecske tömege csupán 34-szer nagyobb az elektronénál, azaz 17 MeV/c2. A logikus következtetés: a debreceni fizikusok ennek a különleges részecskének – amit sokan X17-es részecskeként emlegetnek – a bomlását detektálták. Az X17 létezését azonban a részecskefizika széles körben elfogadott „standard modellje” nem tudta értelmezni. Természetes volt a fizikusok kételkedése, akik arra gyanakodtak, hogy a megfigyelt anomáliát valamilyen kísérleti hiba okozhatta.

– Ha pontosabban meg akarjuk ismerni az új részecskét, akkor tisztább körülmények között kell előállítani. Például elektronok és pozitronok ütköztetésével, amikor csak az elektromágneses kölcsönhatás van jelen. A sötét fotonnak az elméletileg jósolt csatolási állandója nem pontosan egyezik az általunk talált részecskéjével – a mienké ugyanis kisebb. Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell választ találni – nyilatkozta 2016-ban a Magyar Időknek a debreceni fizikus.

Krasznahorkay Attila a CNN kérdésére elmondta, idei publikációjukban arról írtak, hogy a hélium atommagját gerjesztve hasonló kísérleteket végeztek, mint korábban a berilliummal. Megfigyeltek egy másik anomáliát, amit ugyanazzal az X17-es részecskével tudtak értelmezni. Most már két különböző, rendkívül jelentős eredményük van, amelyek alátámasztják az X17 részecske létezését. Így bizonyították, hogy a megfigyelt anomáliákat nem a spektrométerük műszaki problémái okozták. A kutatótól megtudtuk, az új cikket az ArXiv internetes portálra tették fel és a Physical Review Letters folyóirathoz küldték be közlésre.

A megfigyelések a fizikában már Einstein óta feltételezett, de eddig még nem bizonyított ötödik természeti erő irányába mutatnak, amely a kulcs lehet az egyesített mezőelmélet (unified field theory) kidolgozásában. Utóbbi koherens magyarázatot adna az összes természeti erőre, a galaxisok kialakulásától kezdve a legapróbb részecskékig bezárólag. A debreceni fizikusok kétszer észlelték az X17 létezésére utaló jeleket, de ezt más kollégák nem tudták reprodukálni.

Kizárható-e a mérési anomália, kérdeztük a kutatót. – Ez egy igen nehéz mérés, ezért érthető, ha az emberek óvatosak. Több helyen is beadtak pályázatokat a megfelelő detektorok, sőt még gyorsítók építésére is, amihez azonban évek kellenek. Egyelőre csak egy CERN-es kísérlet publikált erre vonatkozó eredményeket. Az X17 részecske létét azonban sem megcáfolni, sem megerősíteni nem tudták. További kísérleteket is terveznek világszerte, de azok is csak hosszú évek múlva fognak eredményeket szolgáltatni – tájékoztatta lapunkat Krasznahorkay Attila.

Jonathan Feng, a Kaliforniai Egyetem professzora az amerikai hírportálnak arról beszélt, hogy évek óta követi a magyar csapat munkáját, és véleménye szerint közel járnak hozzá, hogy egy mindent alapjaiban megváltoztató áttörést érjenek el. Ha sikerül reprodukálni az eredményeket, akkor az egyértelműen Nobel-díjat jelent.

(Ötvös Zoltán / Magyar Nemzet)

Reklám

Meg kell reformálni az Európai Uniót, az eurózónát, magát az eurót – hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön Budapesten azon a rendezvényen, amelyen bemutatták új könyvét, „Az amerikai birodalom kontra európai álom” című művet. A könyv előszavát Orbán Viktor miniszterelnök írta.

Az MNB elnöke elmondta: létrehozása pillanatában hibás, sőt káros politikai koncepcióra épült az euró megteremtése, mivel 1992-ben, az euró elindulásakor a közös európai pénztől az európai országok szorosabb együttműködését, gazdaságának erőteljes bővülését várták, szemben a Szovjetunióval, a szovjet birodalommal. A Szovjetunió azonban pont abban az évben bomlott fel – mutatott rá Matolcsy György.

Később, az elmúlt évek során ezzel szemben a dollár, az amerikai birodalom valutájának versenytársa lett az euró, amelyet sem az Egyesült Államok vezetése, sem annak politikai és gazdasági elitje nem néz jó szemmel. Amerika emiatt mind nyílt, mind rejtett eszközökkel igyekszik meggátolni az európai birodalom felemelkedését, megerősödését – tette hozzá.

Matolcsy György kiemelte: Európának vissza kell térnie a gyökereihez, a szellemi és kulturális örökségéhez, sokszínűségéhez, és ezekre építve kell választ adnia a XXI. század kérdéseire, a technológia, a digitalizáció és a pénz hármas kihívására.

Matolcsy György rámutatott: az eurózóna tagállamai az euró bevezetése előtt a gazdaságot tekintve jobban, gyorsabban fejlődtek, és ezt tetézte, hogy később az Európai Unió, az eurózóna lemaradt a világméretű gazdasági versenyben.

Napjainkban ismét kétpólusúvá kezd válni a világ, az Egyesült Államok mellett Kína játssza a vezető szerepet a globális gazdasági, technológiai versenyben, ezzel kezd egy új hatalmi egyensúly kialakulni a világban. Az angolszász nyugati világ mellett Eurázsia lesz az új hatalmi központ – hangsúlyozta.

Matolcsy György úgy vélte: bár Magyarország még nem vezette be az eurót, de gondolkodni kell azon, hogy milyen feltételek mellett kellene újraépíteni Európát, az eurózónát, milyen háttérrel kellene elindítani az euró megreformálását, mert napjainkban Magyarország Európa egyik legizgalmasabb gondolatébresztő, alkotó műhelye – mutatott rá a jegybank elnöke.

(Demokrata / MTI)

Reklám

Megszületett a döntés arról, hogy kik lesznek a tagjai annak az új testületnek, amelyik jövő év elejétől felügyeli majd a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tizenegy tagja között pénzügyi szakemberek, tudósok és vállalatvezetők is helyet kaptak.

Januárban kezdi meg munkáját a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) nevű szervezet, amelyet a tudományos kutatások finanszírozásának átalakítása miatt hívott életre a kormány. A tanács felállításáról még júliusban határozott az Országgyűlés, amikor a kutatási intézményrendszer reformjáról, többek közt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) létrehozásáról is döntöttek.

Az NTT-ről eddig mindössze annyit lehetett tudni, hogy tagjait a hazai állami, gazdasági és tudományos szféra meghatározó szereplői közül választják ki, minden területről három-három főt. Mostanra viszont kiderült, kik is azok a prominens személyek, akik helyet kapnak a tanácsban, melynek elnöke Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lesz. Lapunk birtokába kerültek a november 11-i keltezésű, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett felkérő levelek.

A kormányfő ezekben arról tájékoztatja az érintetteket, hogy a januártól felálló NTT olyan testület lesz, amely szakmailag felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) alapjának működését. Mindemellett ez a testület lesz hivatott támogatni és felügyelni a kormány kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységét.

Orbán Viktor a tizenegy fős NTT társelnökének Günther Hermann Oettingert, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztosát kérte fel. A tagok között pedig tudós professzorokat, cégvezetőket és egy minisztert is találunk.

A tanács munkájában részvételre kérték Pakucs Jánost, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnökét, Varga Mihály pénzügyminisztert, valamint Birkner Zoltánt, az NKFIH elnökét.

A tudományos szférát Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és Závodszky Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetének professzora fogja képviselni. A vállalati szektorból pedig Jakab Rolandot, az Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját, Orbán Gábort, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, illetve Világi Oszkárt, a Mol csoportszintű innovatív üzletágak és szolgáltatások ügyvezető igazgatóját választották ki a feladatra.

Levelében a kormányfő kiemelte: a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújításának legfőbb célja, hogy megteremtse a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit, mindezzel pedig növelje Magyarország versenyképességét.

Az átalakítás részleteit rögzítő nyári előterjesztést egyébként Palkovics László nyújtotta be a parlamentnek, akkor ő is azt hangsúlyozta: nincs félnivalója az Akadémiának, mert a kutatások szabadsága és függetlensége nemhogy csökkenni, hanem éppen nőni fog a reform nyomán.

A területre szánt források bővítése is eldöntött kérdés: 2020-ban az ideinél mintegy 32 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat a K+F+I ágazat, mindez 25 százalékos emelkedést jelent az idei ráfordításokhoz képest, vagyis az állami támogatás várhatóan a 160 milliárd forintot is meghaladja majd.

(Csókás Adrienn / Magyar Nemzet)

Reklám