Minden eddiginél több, 5700 magyar gazda ajánlott fel búzaadományt a Magyarok Kenyere – 15 millió Búzaszem program keretében az idén.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett program idei zárásaként pénteken a kárpátaljai Nagydobronyban tartott adományozó ünnepségen Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége és a program fővédnöke, valamint Jakab István és Győrffy Balázs, a két szervezet vezetői adtak át adományokat – közölték a szervezők az MTI-vel.
A helyi Irgalmas Samaritánus Gyermekotthonban két tonna liszten kívül játékokat és számítástechnikai eszközöket kaptak a gyermekotthon lakói.
Mint írták, idén minden eddiginél szélesebb körben, a Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva, immáron kilencedszer indult útjára a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. Ennek keretében a Kárpát-medencében gyűjtenek búzát magyar gazdák, majd az abból készült liszt gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezetekhez kerül.
Idén 791 tonna búza gyűlt össze, összesen mintegy 5700 magyar gazda – 3551 határon inneni és 2117 határon túli – felajánlása révén. Az adományozók száma csaknem negyedével haladta meg a tavalyi 4600 főt. A felajánló gazdálkodók a learatott búzájuk egy részét minden évben a gyűjtőpontokra viszik, amelyek július közepétől augusztus közepéig várják az adományokat. Augusztus közepétől az összegyűjtött búzát közeli malmokban őrlik meg.
A magyar gazdák által összegyűjtött, a tavalyi mennyiséget húsz százalékkal meghaladó 791 tonna búza a közreműködő malmok őrlése után mintegy 472 tonna lisztet eredményezett, amely több tízezer gyermek ellátását szolgálja.
Ma van a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja.
Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartanak. A Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/45 – 2019/20 című rendezvényen köszöntőt mond Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke. Megnyitja Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. Nyitó előadást tart Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
A központi megemlékezés – a kormány honlapján közzétett program szerint – délután lesz a III. kerületben a Tímár utca, Lajos utca, Goldberger Leó utca, Árpád fejedelem útja közötti parkban, a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél. Köszöntőt mond Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke, beszédet mond Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.
Kora este a Magyar Nemzeti Múzeum és a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága a Ferencvárosi pályaudvaron a Málenkij robot- emlékhelynél szervez megemlékezést. Köszöntőt mond Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. Megemlékező beszédet mond Menczer Erzsébet.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én határozott úgy, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ekkor léphetett ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, amelynek tagjai túlélték a Gulág borzalmait.
A határozat szerint arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akit 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akit a második világháború után 5-25 esztendőre száműztek a Gulág rabtelepeire a „magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.
A Loma Bolában megrendezett siklóernyő-világkupán Honti Adélnak köszönhetően megszületett a sportág történetének első magyar világkupa-győzelme, ami a hazai lehetőségeket tekintve óriási bravúr.
Óriási sikereket ért el az argentínai Loma Bolában megrendezett siklóernyő-világkupán az öttagú magyar csapat. A csaknem egyhetes futamon a franciák mögött, az olaszokat megelőzve második lett a Honti Adél (a nőknél egyéniben 1. helyezett), Takáts Pál (3.), Vértes Balázs (14.), Rácz Balázs (15.) és Budai Péter (32.) alkotta magyar küldöttség, az pedig már önmagában is óriási szenzáció, hogy Honti Adél révén megszületett a magyar siklóernyőzés első világkupa-győzelme.
Fontos kiemelni, hogy a mai technikai feltételek miatt annyira kiegyensúlyozottá vált a mezőny, hogy a 120 pilóta akár felének is esélye lehet az egyéni győzelemre. Arról nem is beszélve, hogy az időjárás is elég szeszélyes volt, megesett, hogy a kedvezőtlen feltételek miatt a szervezők kénytelenek voltak lefújni az aznapi versenyt. Bár Simonics Péter szövetségi kapitány személyesen nem lehetett ott az argentínai versenyen, az eredmények láttán ő is elégedetten csettintett – csak azt sajnálja kicsit, hogy itthon méltatlanul kevés emberhez jutnak el a sportágban elért bravúros eredményekről szóló hírek.
„Nagyon jó eredményt ért el a magyar csapat, igaz, az idei macedóniai világbajnokság és a tavalyi törökországi világkupa eredményei alapján lehetett sejteni, hogy jól fogunk szerepelni. Szép lassan, a sok munkának köszönhetően jutottunk el idáig – mondta Simonics Péter. – Ezért is örülnék, ha több ember hallana az eredményeinkről, mert büszkén állítjuk, vannak világ- és Európa-rekordereink, acro világbajnokaink és most már világkupagyőztesünk is. Ahhoz képest, hogy harminc évvel ezelőtt honnan indultunk, hogy a Hármashatár-hegyen gyakorlatilag rongyokkal versenyeztünk, nagyon messzire jutottunk. Óriási utat tettünk meg, a magyar siklóernyőzés az erős középmezőnyhöz tartozik, közvetlenül az elitet alkotó alpesi országok mögött. Nagyjából húsz országban űzik komolyabban a sportágat, és mi ott vagyunk az első tízben, ami a lehetőségeinkhez képest hatalmas teljesítmény.”
A sportág legjobbjainak számító franciáknál például óriási támogatást kap a sportág, fakultatív módon oktatják az iskolában, és a versenyzők meg is élnek belőle.
Ehhez képest a magyarok óriási áldozatokat hoznak, hogy ilyen eredményeket érjenek el.
„A sportág minden szempontból hatalmas áldozatot követel. Önmagában a felszerelés sem olcsó, egy kétéves modell már elavultnak számít, amivel esély sincs jó eredmény elérésére egy rangosabb versenyen. Arról nem is beszélve, hogy ahhoz, hogy valakinek – mondjuk – legyen öt repült órája Olaszországban, el kell oda utazni, megszállni és fedezni az ezzel járó költségeket. Ez hatalmas áldozat a versenyzőktől. Szinte mindannyian harmincas-negyvenes éveikben járó családos emberek, és egyelőre nem nagyon kopogtat az ajtón az utánpótlás.”
Simonics Péter emellett azt is hozzátette, hogy a legidősebb hobbiversenyzőjük nyolcvanéves, vagyis sohasem késő belevágni a siklóernyőzésbe.
FRISSÍTÉS: A szavazóhelyiségek 99,3%-os os előzetes feldolgozottság mellett Klaus Johannis 63,12%-on, Viorica Dăncilă 36,89%-on áll.
Külföldről több mint 940 000 szavazar érkezett.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elérte célkitűzését – Klaus Johannis államfő 65 százalék fölötti eredménnyel nyerte meg az elnökválasztást – hangsúlyozta vasárnap este Ludovic Orban liberális pártelnök. A kormányfő szerint a PSD egy retrográd alakulat, amely nem lesz képes ismét megerősödni.
A PNL székházában nyilatkozó Orban rámutatott, alakulata elérte a 65 százalék fölötti eredményre vonatkozó célkitűzést, és ezért köszönetet mond mindazoknak, akik elmentek szavazni és Klaus Johannisra adták a voksukat. „Biztosítjuk őket, hogy teljes komolysággal, felelősséggel és hozzáértéssel képviseljük majd őket, teljes odaadással dolgozunk majd egy erős, modern, fejlett, normális Románia felépítésén” – fogalmazott.
Rámutatott, meglátása szerint a PSD egy retrográd párt, a „Kommunista Párt szelleme, amely még kísért Romániában”, veszélyeztetve a demokráciát, a gazdasági fejlődést és „az emberek esélyét a tisztességes életre”.
Orban ugyanakkor ama meggyőződésének adott hangot, hogy a PSD nem lesz képes ismét megerősödni.
Klaus Johannis jelenlegi államfő győzelmére számítanak az elemzők a vasárnapi román elnökválasztás második fordulójában. Nagyszeben egykori polgármestere tekintélyes, tizenöt százalékos előnnyel vág neki a döntő menetnek, ahol az a Viorica Dăncilă lesz az ellenfele, akit nemrég bizalmatlansági indítvánnyal buktattak ki a miniszterelnöki székből.
Klaus JohannisViorica Dăncilă
A megméretés célegyenesében a két államfőjelölt közötti élő televíziós vita elmaradása volt a fő téma. Míg a szociáldemokrata exkormányfő megfutamodással vádolta Johannist, amiért az nem kíván kiállni egy nyílt kétoldalú összecsapásra, addig az újrázásra készülő államfő azzal érvelt, hogy nincs megbeszélnivalója annak a Szociáldemokrata Pártnak a vezetőjével, amely korábban offenzívát indított a román demokrácia ellen. A vita helyett mindkét jelölt külön-külön igyekezett üzenni a médián keresztül a közvéleménynek. Ezt a párhuzamos csatát az elemzők szerint Dăncilă nyerte meg, mivel ő több maratoni sajtótájékoztatón is elfogadhatóan állta a sarat, ellenfele viszont csupán egy jól koreografált rendezvényen beszélgetett az őt támogató médiumok képviselőivel.
Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője lapunknak elmondta, tizenöt százalékos előnye birtokában Klaus Johannis biztonsági játékot választott. Nem mozdult ki a komfortzónájából, kerülte a közvetlen összecsapást ellenfelével, az eredmény tartására törekedett. Az elemző megjegyezte, ez a módszer könnyen ellene fordulhat, hiszen az a néhány betanult frázis, amellyel a pártján, a Nemzeti Liberális Párton (PNL) kívüli tábort szeretné a második fordulóban maga mellé állítani, kevésnek bizonyulhat a tartalom teljes hiányának helyettesítéséhez és a fanatikusan elkötelezett híveken kívüliek mozgósításához.
A fő üzenetek szerint Dăncilă a „románokat tisztelő”, nekik nemzetközi tisztelet is kivívó, „román szívű” államfő akar lenni, kampányában jelentős hangsúlyt kapott a nemzeti büszkeség. Johannis ezzel szemben egy vállalkozóbarát, a közös európai értékeket tiszteletben tartó, a kommunista örökséggel végképp szakító, a modernizálás útjára lépő „normális Románia” ígéretével kampányolt.
A jobbközép, néppárti PNL által jelölt Johannis esélyeit növeli, hogy a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség a német nemzetiségű elnök támogatására buzdította híveit. Így tett a jobboldali, nacionalista Népi Mozgalom Párt is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről Kelemen Hunor pártelnök közölte: a magyar választópolgárok lelkiismeretére bízza, hogyan voksolnak. – Nem zárható ki, különösen a nagyvárosi magyar fiatalok, értelmiségiek részéről, hogy ezúttal is szépen felsorakoznak Johannis vagy éppen Dăncilă mögé, holott mindkettő bizonyította már, fikarcnyit sem érdekli őket a magyarság mint közösség – mondta el az erdélyi magyarok várható viszonyulására vonatkozó kérdésünkre Pászkán Zsolt elemző.
Elkészítés: A pulykamellfilét vágjuk fel 4 egyenlő szeletre, és klopfolóval egyenként formázzuk téglalap alakúra.
Közben finomra vágott vöröshagymát kevés olajon dinszteljünk aranysárgára, és pirítsuk hozzá a kockára vágott csiperkegombát és a gépsonkát. A sót, borsot ne hagyjuk ki belőle! Keverjünk bele 2 evőkanál lisztet, töltsük hozzá a tejet, és forraljuk fel. A tűzről levéve hagyjuk kihűlni, és morzsoljuk bele a sajtot.
Ezzel kész a töltelék, melyet az előkészített húsokra egyenlő arányban el kell osztani. A húsokat ügyesen göngyöljük fel, és formázzuk téglalap alakúra.
Ezután a nyers burgonyát reszeljük gorombára, tegyük hozzá az egész tojást, adjunk hozzá 3 evőkanál lisztet, fűszerezzük sóval, borssal, őrölt köménnyel, majd az egészet keverjük jól össze.
Az így kapott masszába forgassuk bele a húsokat, és közepesen forró, bő olajban süssük ropogósra.
Tálaláskor éles késsel szeleteljük a húsokat karikákra, adjunk mellé gombás rizst.
Éveken keresztül úgy gondolták a szakemberek, hogy a nők azért halnak meg a férfiaknál gyakrabban szívroham következtében, mert más tüneteket produkálnak, ezért nem jutnak elég hamar megfelelő kezeléshez. Egy friss kutatás azonban most megcáfolta ezt az elméletet: kiderült, hogy semmi különbség nincs a két nem szívinfarktusos tünetei között, így a megoldást máshol kell keresni.
2018-ban megjelent egy tanulmány a Journal of the American Heart Association tudományos folyóiratban arról, hogy az Egyesült Államokban sokkal több nő hal meg szívinfarktusban, mint férfi. Ezt akkor azzal magyarázták, hogy a nőknek más tüneteket produkál a szívinfarktus, amiket nehezebb észrevenni, ezért vannak nagyobb veszélyben.
Most azonban egy friss kutatás, amely szintén a Journal of the American Heart Association folyóiratban jelent meg, ezt az egész elméletet megcáfolja.
Az Edinburghi Egyetem kutatása bebizonyította: a nőknek és a férfiaknak ugyanolyan tüneteik vannak, csak nem mindegy, hogy mikor fordulnak velük orvoshoz.
Ami a módszereket illeti, a friss kutatás nem az orvosok által megállapított szívinfarktusokat vizsgálta, hanem szívinfarktus-gyanús emberek vérmintáit, amiből sokkal egyszerűbben kimutatható, ha valakinek ilyen problémája volt. A megállapított szívinfarktusokhoz ugyanis már az kell, hogy az illető tényleg annyira rosszul legyen, hogy sürgősségi ellátásban részesüljön. A vérmintákat egyébként független nővérek elemezték, akik semmit sem tudtak a diagnózisokról. Így lett végül a kutatás teljesen független és objektív.
Mivel a kutatókat így nem befolyásolták a leírt tünetek, később megállapíthatták, hogy a szívinfarktuson átesett betegek mind ugyanolyan tüneteket produkáltak (mellkasfájdalom és a bal kar fájdalma, zsibbadása), mindegy, hogy férfiak vagy nők voltak-e.
Ennél még érdekesebb egy szintén tavalyi kutatás, ami a Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (PNAS) tudományos folyóiratban jelent meg, és ami arról számol be, hogy a nők nagyobb eséllyel halnak bele a szívrohamba akkor, ha férfi orvos kezeli őket.
A női orvosok kezei alatt alapvetően kevesebb szívinfarktusos beteg hunyt el, mindegy, hogy férfi volt-e, vagy nő.
Szakértők szerint ennek az az oka, hogy az orvosi tréning alatt akaratlanul is szexizmust nevelnek a férfi rezidensekbe – ezt az is bizonyította, hogy a női kollégákkal együtt dolgozó férfi orvosok statisztikái szignifikánsan javulni kezdtek.
ARLINGTON, VIRGINIA - OCTOBER 30: U.S. Marine Corps Gen. Kenneth McKenzie, commander of U.S. Central Command, participates in a press briefing October 30, 2019 at the Pentagon in Arlington, Virginia. Gen. McKenzie and Hoffman provided an update on the special operations raid that targeted former ISIS leader Abu Bakr al-Baghdadi in Idlib Province, Syria. (Photo by Alex Wong/Getty Images)
Az amerikai erők mintegy 500 fővel napokon belül felújítják hadműveleteiket Kelet-Szíriában az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen – jelentette be Kenneth McKenzie tábornok, a Középső Parancsnokság vezetője szombaton Bahreinben, a Manama Dialogue elnevezésű biztonságpolitikai konferencia záró napján.
Az IÁ 2014-től kezdődően Szíria és Irak egy jelentős részét ellenőrzése alá vonta, de mára csaknem az egész területet elveszítette az ellene összeállt nemzetközi katonai koalíció hadműveleteinek következtében. Abu Bakr al-Bagdadit, aki kezdettől fogva a dzsihadisták „kalifátusának” élén állt, októberben ölték meg az amerikai erők. Mindezek ellenére még mindig veszélyesnek tartják a szervezetet.
Donald Trump amerikai elnök tavaly decemberben bejelentette, hogy az Egyesült Államok kivonja erőit Szíriából, ami megrökönyödést váltott ki szövetségeseiből. Később közölte, hogy egy kis létszámú kontingenst mégis hátrahagy az ország északkeleti részén, hogy megakadályozza az IÁ megerősödését, az olajmezők megtámadását.
McKenzie tábornok most újságíróknak elmondta, hogy a mintegy 500 katona az Eufrátesztől keletre, Deir ez-Zór várostól Haszakéig és egészen az ország északkeleti sarkáig műveleteket fog végrehajtani a következő hetekben. Az amerikaiak korábbi helyi szövetségesükkel, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű fegyveres lázadószervezettel fognak együttműködni – tette hozzá.
Az SDF gerincét az YPG nevű kurd milícia adja, amely ellen a török hadsereg offenzívát indított október elején Szíria északi részén, mert az IÁ mellett ezt is terrorszervezetnek tekinti, és fenyegetésnek Törökországra nézve.
Delegates pose for a family photo at the G20 Foreign Ministers' Meeting in Nagoya, Japan, November 23, 2019. REUTERS/Kim Kyung-Hoon - RC2QGD9Q506Y
A gazdaságilag legfejlettebb húsz ország (G20) külügyminiszterei szombaton megállapodtak a csoport nagojai csúcstalálkozóján abban, hogy kezükbe veszik az irányítást a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megreformálását illetően – jelentette ki Motegi Tosimicu japán külügyminiszter.
A Kyodo japán hírügynökség megjegyzi: e bejelentésre az Egyesült Államok és Kína közötti „adok-kapok” jellegű vámtarifa-háború közepette került sor. „Mivel a multilaterális keretbe vetett bizalom megrendült, a G20 arra az álláspontra helyezkedett, hogy a WTO-t meg kell reformálni oly módon, hogy az képes legyen reagálni több aktuális ügyre is” – mondta az ülést elnöklő Motegi a japán Nagoja városában tartott kétnapos találkozó végén.
A Kyodo szerint a találkozón a külügyminiszterek megvitatták a WTO megreformálásának módjait, miközben Japán, az Egyesült Államok és más országok arra törekszenek, hogy a genfi székhelyű szervezet javítsa vitarendezési rendszerét. Ezt a pontot egyébként – mint arra a japán hírügynökség emlékeztet – a G20-vezetők júniusi oszakai csúcstalálkozóján kiadott nyilatkozatban is érintették.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azonban nem vett részt a G20 külügyminisztereinek nagojai csúcstalálkozóján, a Kyodo szerint ezzel mintegy tükrözve Washingtonnak az álláspontját, hogy nem érdekelt a többoldalú gazdasági és pénzügyi politikai párbeszédben. Helyette John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes vett részt a világ gazdaságának mintegy 80 százalékát képviselő csoport ülésén.
Motegi az Egyesült Államok és a világ második legnagyobb gazdaságának számító Kína közötti kereskedelmi feszültségekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: „el kell mélyítenünk a párbeszédet, hogy konkrét erőfeszítéseket tegyünk a szabad és tisztességes kereskedelem fellendítése érdekében”.
A multilateralizmus és szabad kereskedelem fenntartására szólított fel a nagojai csúcson Vang Ji kínai külügyminiszter és államtanácsos is. „A világgazdaság visszaesésének növekvő kockázata, valamint az egyre növekvő egyoldalúság és protekcionizmus közepette a világ instabilitással és bizonytalansággal néz szembe” – mondta Vang, hozzátéve: „pozitívan kell cselekednünk”.
Potápi Árpád János köszöntőjében kiemelte: a kormány legfontosabb nemzetpolitikai küldetése úgy megerősíteni a magyar-magyar kapcsolatrendszert, hogy szétszakíthatatlanná váljon. Emlékeztetett: a szocialista kormányzás utolsó évében alig több mint 9 milliárd forint jutott ilyen célokra, miközben ez az összeg mára meghaladja az évi 100 milliárdot.
Felidézte: a kabinet 2010 óta radikális fordulatot hajtott végre a nemzetpolitikában, az első négy év a keretrendszer kialakításáról szólt, amelyre alapozva azóta sikerült előrelépni a szülőföldön való boldogulás területén is. Magyarország gazdasági erejére alapozva születtek meg azok az eredményesen működő programok, amelyek nyomán megújul, erősödik a Kárpát-medence – fogalmazott.
A rendezvény jelentőségét méltatva Potápi Árpád János hangsúlyozta: a 2014 óta hagyományosan évente megrendezett eseményen nyolcvannál több fiatal vesz részt a Kárpát-medence külhoni területeiről. Mivel nemzetet csak rájuk lehet építeni, a gyerekeket, fiatalokat szolgáló programok megvalósítása a cél – húzta alá, megjegyezve, hogy a határon túli intézményhálózat bővítése, fejlesztése kapcsán is kiemelt figyelmet fordítanak erre a korosztályra.
E szempontból és immár gazdasági tekintetben is elmondható: a Kárpát-medence egyre egységesebbé válik – tette hozzá az államtitkár. Utóbbi kapcsán kitért arra is: az elmúlt időszakban megindult gazdaságfejlesztési programok a határon túli területek szinte minden vállalkozásához juttattak a fennmaradásukat, fejlődésüket segítő támogatásokat.
A magyar vállalkozók 92,4 százalékban magyar munkavállalókat foglalkoztatnak és gazdasági partnereik többségét az anyaországban keresik, illetve találják meg, az e célra fordított források tehát a Kárpát-medence egészének gazdasági erejét növelik és hozzájárulnak Magyarország gazdasági fejlődéséhez is – szögezte le.
Mindez reményt nyújt arra is, hogy a magyarság egészére jellemző demográfiai helyzet megváltozzon és 2030-ra megálljon a népességfogyás, majd a lélekszám tekintetében is elinduljon a magyarság gyarapodása – mondta Potápi Árpád János.
Szólt arról, hogy az Országgyűlés döntése értelmében 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz, ezen belül a nemzetpolitikai államtitkárság az erős magyar közösségek tematika köré szervezi majd programjait a következő évben. Ennek jegyében a hangsúly a közös sikerek és eredmények számbavételén, összegzésén és megismertetésén lesz, amely hozzásegítheti a nemzetet ahhoz, hogy a vesztes 20. század után a 21. század nyertese legyen – hangoztatta az államtitkár.
A cargo ship is seen next to containers at a river port during sunset in Huaian, Jiangsu province, China September 14, 2019. Picture taken September 14, 2019. REUTERS/Stringer ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY. CHINA OUT. - RC1EAACE1980
Nagyon remélték a piacok az első, részleges megegyezést, de mégsem jön össze az idén
„Nem teljesen érti” Washington követeléseit a kínai miniszterelnök, megrekedtek a kereskedelmi háborút lezárni célzó tárgyalások. Jövőre várható az első lépés.
Az elmúlt napok tárgyalásai után arra lehetett számítani, hogy néhány kérdésben még idén megegyezésre jut Kína és az Egyesült Államok, ezzel jórészt megszűnhet a köztük fennálló kereskedelmi háború. Most azonban úgy tűnik, hogy mégsem mennek ilyen simán a dolgok: az év hátralévő része nem lesz elég arra, hogy a legfontosabb kérdésekben dűlőre jussanak a felek.
A megállapodás egyelőre csak részleges lenne, egy átfogóbb megegyezési folyamat első fázisát jelentené. A Reuters a Fehér Házhoz közel álló forrásokra hivatkozva nyilvánosságra hozta, hogy a részmegállapodás aláírása a jövő évre csúszhat át, mivel Peking a kínai árukat sújtó amerikai pótvámok nagymértékű visszavonását várja, Washington pedig szintén egyre komolyabb követelésekkel állt elő.
A Bloomberg szerint Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes, aki kínai részről a kezdetektől vezeti a kétoldali kereskedelmi tárgyalásokat, egy szerda esti beszédében arról számolt be, hogy „nem teljesen érti” az amerikai követeléseket, de ennek ellenére hisz abban, hogy a megállapodás első szakasza tető alá hozható.
A Wall Street Journal szerint az amerikai tárgyalók ahhoz kötik a következő tárgyalási fordulót, hogy Kína hajlandó-e ígéretet tenni a szellemi tulajdon védelmét, a kényszerített technológiatranszfert és az amerikai mezőgazdasági termékek beszerzését illetően.
Ezek kezdettől fogva a legfontosabb kérdések, talán még fontosabbak, mint maga az amerikai kereskedelmi deficit Kínával szemben, ami elvileg a kereskedelmi háború kiváltó oka volt.
Az év folyamán már többször úgy tűnt, hogy közel a megállapodás, de aztán mindig elakadt a folyamat. A patthelyzet feloldására merült fel a részmegállapodás, ami lehetővé tenné, hogy a kereskedelmi háború kedvezőtlen hatásai mérséklődjenek, a világgazdaság fellélegezzen, ugyanakkor a nehezebben megoldható vitás kérdésekre később találjanak megoldást a felek.
Januárban azonban a remények szerint már összejön a megállapodás, aminek valószínűségét növeli, hogy közeledik az amerikai elnökválasztási kampány, és a kezdetben az amerikai választók számára szimpatikus Kínával szembeni fellépés ma már népszerűtlen, hisz a kereskedelmi háború hatásai most már az amerikai gazdaságot is megviselik.
A PIM és tagintézményeinek gyűjteményezési stratégiája két elv mentén alakul, egyrészt a már meglévő gyűjtemények kiegészítésére törekszenek, másrészt ajándékozás, felajánlások révén – mondta el Demeter Szilárd főigazgató sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
A Kézirattárban négy különgyűjtemény közül hármat – Ady, József Attila és Móricz – gazdagítottak, a Könyvtár és Digitális Tartalomszolgáltató Főosztályhoz került többek között Kabdebó Tamás emigráns magyar író hagyatéka, a Művészeti Relikvia- és Fotótár egyebek mellett Tolnai Ottó vajdasági író és költő rajzait szerezte be. A Múzeumi Dokumentációs Adattár az intézménytörténet szempontjából fontos iratanyagokkal, a Médiatár mintegy tízórányi hangfelvétellel és filmtekercsekkel bővült Nagy László és Szécsi Margit hagyatékából. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Koncz Zsuzsa fotóművész munkáival, a Kassák Múzeum Kassák Lajos személyes és családi dokumentumaival is bővíthette gyűjteményét.
A Kézirattár 20 darab hagyatékot gyarapított, szerzeményeztek Jókaitól, Gyulai Páltól, Mórától, Kodolányitól, számos a Nyugatban publikáló szerzőtől, Szabó Dezső hagyatékából, Juhász Ferenctől és Petri Györgytől is.
A Könyvtár és Digitális Tartalomszolgáltató Főosztály összesítve a három gyűjteményegységet (könyv-, időszaki kiadvány-, kisnyomtatvány gyűjtemény) 193 tételt és több ezer műtárgy értékű dokumentumot szerzeményezett, amelyek között található vásárlás és ajándék is. Fontos eredménynek tekintik a Kabdebó Tamás-hagyaték hazahozatalát, a gyűjteménye került a New Yorkban kiadott Előre című magyar emigrációs lap majdnem teljes sorozata, valamint Tóth László felvidéki magyar író, költő, lapszerkesztő és felesége, Ozsvald Zsuzsa gyűjteménye.
Nagy László költő hagyatékából került a Művészeti Relikvia- és Fotótár gyűjteményébe az 1970-es években általa festett Szécsi Margit-portré és Ady Endre arcképe, valamint a saját kezűleg készített fa karosszéke, Nemes Nagy Ágnes hagyatékából a költőnő biedermeier íróasztalával és használati tárgyaival is bővült a Tár.
A Médiatár megvette a Nyitott Műhely rendezvényeiről készült hangfelvételeket, Balla Demeter fotóművész hagyatékából hangfelvételek kerültek elő Tandori Dezsővel kapcsolatban, s szintén Tandori versmondásával gyarapodott a gyűjtemény másik forrásból is. Vásároltak videóművészeti alkotást is, Hegedűs 2 László képzőművész Ady halálának 100. évfordulója alkalmából készült videóját.
A Múzeumi Dokumentációs Adattár az egykor a PIM-ben dolgozó Szilágyi János és Lencsó László intézménytörténet szempontjából fontos iratanyagaival bővült. Az anyag a intézményi tevékenységüket, kapcsolati hálójukat egyaránt dokumentálja.
Az OSZMI gyűjteményezte mások mellett Avar István színművész, Pártos Géza rendező és Róna Viktor balettművész hagyatékát, az intézményhez került Páger Antal színművész hagyatéka, Beck Judit festőművész 29 műve – köztük négy Radnóti Miklós portré -, valamint Szeleczky Zita színművész emigrációs levelezése.
A Kassák Múzeum megvásárolta a Kiss Ferenc-avantgárdgyűjtemény egy részét, mintegy ezer darab egyedi dokumentummal, kézirattal, levéllel és fotográfiával gazdagodva ezáltal. Az anyagban többek között Kassák Lajos, Simon Jolán, Pán Imre, Bodri Ferenc és Uitz Béla kéziratai, levelei mellett megtalálhatók a magyar avantgárd más jelentős dokumentumai is. A múzeum számára talán egyik legértékesebb tételt jelentik Kassák Lajos személyes és családi dokumentumai, fotói, de hasonlóan kiemelkedő a Pán Imre kéziratait tartalmazó anyagrész is.
