Szomorú szívvel írja dr. Pereszlényi-Pintér Márta, hogy élettársa Pintér Antal – Tóni – szombat este 2019 november 23.-án hosszú betegség után visszaadta a lelkét a teremtőjének. A Jó Isten nyugosztalja lelkét.
Tóni még Erdélyben született 1942 február 3.-án, édesapja id. Pintér Antal csendőr volt, édesanyja Kubovics Erzsébet. A háború után családja Németországba menekült, majd először New York államban Buffalo város környékén lakott, utána Cleveland városba költözött, a magyar Buckeye környéken laktak. Öccsével együtt cserkészkedett és több magyar egyesületnek tagja volt. A columbus-i Ohio State egyetemen szerezte meg első diplomáját, ahol ROTC (Reserve Officers Training Corps) tagja volt, utána az amerikai hadseregben szolgált, ahol elérte a “Captain” rangot. Leszerelése után MBA (Masters of Business Administration) diplomát szerzett Cleveland State University-ben, miután több nagyobb amerikai cégnél dolgozott (American Greetings, Yellow Pages, Abbott Laboratories, nagyobb kórházaknál) Columbusban, Pittsburghban, és Clevelandban, mint konzultáns. Aki ismerte, tudja, hogy a szenvedélye a fotózás volt. Tóni végakarata az volt, hogy a temetés csak családbeli legyen.
Gyászolja felesége, öccse Pintér Ferenc, és számos barát és családtag Magyarországon, Szlovákiában, Erdélyben, az USÁ-ban és Kanadában.
Vigasztalást a szomorú hozzátartozóknak, adjon az Isten békés, csendes nyugodalmat neki. Nyugalma legyen csendes, emléke áldott.
Az amerikai elnök elmondta: az elmúlt három hónapban ezen dolgozott, és a feladat nem könnyű, aprólékos munkát igényel. Trump arra a kérdésre, hogy az erre vonatkozó végső döntést mikor hozzák meg, csupán annyit közölt, hogy a közeljövőben.
Kitért a válasz elől arra a kérdésre is, hogy a drogkartellek ellen is indítanak-e a terroristák elleni harcokban már alkalmazott dróntámadásokat. „Nem mondom meg, hogy mit fogok tenni” – mondta az EFE spanyol hírügynökség jelentése szerint.
Donald Trump már márciusban, a Breitbart News című jobboldali orgánum munkatársainak azt mondta, hogy „nagyon komolyan fontolóra vette” a mexikói drogkartellek terrorszervezetté nyilvánítását.
Republikánus törvényhozók régóta szorgalmazzák ezt a lépést. Chip Roy texasi képviselő és Mark Green, Tennessee képviselője márciusban fel is vetette a javaslatot, hogy terroristáknak „kijáró” szankciókkal sújtsák a kábítószer-kereskedő csoportokat, de a kezdeményezés akkor abbamaradt. Azóta ismét felerősödtek a terroristává nyilvánítást követelő hangok, és immár demokrata párti politikusok körében is.
Az Egyesült Államok törvényei szerint terrorszervezetnek minősülnek az olyan csoportok, amelyek terrorakciókat hajtanak végre, vagy megvannak az eszközeik terrorakciók végrehajtására, valamint veszélyeztetik amerikai állampolgárok életét vagy az amerikai nemzet biztonságát. Ha egy személyt, vagy egy csoportot terroristának nyilvánítanak, akkor ezek az emberek nem léphetnek be az Egyesült Államokba és amerikai állampolgároknak tilos tudatosan támogatást nyújtaniuk nekik.
Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter helyi idő szerint kedden válaszul kijelentette: Mexikó „soha nem fogja elfogadni a szuverenitásának megsértését jelentő lépéseket”. „Határozottan fogunk fellépni. Már továbbítottam az álláspontomat az Egyesült Államoknak, valamint a határokon átívelő bűnözés elleni fellépésre vonatkozó állásfoglalásunkat” – írta egy Twitter-bejegyzésben. „Az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet” – tette hozzá.
A mexikói külügyi tárca ezt megelőzően egy közleményben arról tájékoztatott, hogy „a lehető leghamarabb” magas szintű találkozót szeretne az Egyesült Államokkal, hogy ismertesse álláspontját Trump kijelentését követően. A mexikói külügyminiszter kapcsolatba fog lépni amerikai hivatali kollégájával, Mike Pompeóval, hogy megvitassa vele ezt a nagyon fontos kérdést – pontosított a tárca. „A mexikói kormány folytatja diplomáciai munkáját egy olyan megegyezés érdekében, amely az együttműködés és a hírszerzés révén biztosítja mindkét ország biztonságát” – tették hozzá.
Strasbourg, 2019. november 27.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság bizottság megválasztott elnöke az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2019. november 27-én. Von der Leyen azen a napon terjeszti a parlament elé jóváhagyásra az általa vezetett testület tagjainak névsorát.
MTI/AP
Megszavazta az Európai Parlament (EP) szerdán az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amelyben a magyar Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért lesz felelős.
A strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát. A jóváhagyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A szabályok alapján a leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség.
A Jean-Claude Juncker vezette biztosi testületet 423:209 arányban hagyták jóvá öt évvel ezelőtt. Elődje, José Manuel Barroso esetében ez 488:137, illetve 478:84, Romano Prodi esetében 510:51 pedig volt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság bizottság elnöke átveszi a szavazás eredményéről szóló dokumentumot David Sassolitól, az Európai Parlament elnökétől Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
Ursula von der Leyen: Lássunk munkához!
A magyar Várhelyi Olivérrel a soraiban mutatkozott be a leendő Európai Bizottság szerda reggel Strasbourgban. Az Európai Parlament (EP) képviselői déltől szavaztak az Ursula von der Leyen vezette biztosi testület egészéről. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felel majd. A legnagyobb frakciók – az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, illetve a Macron-féle liberálisok – előre jelezték, hogy megszavazzák a biztosi csapatot. Von der Leyen a „Lássunk munkához!” mondattal kezdte a biztosok bemutatását, majd közel negyven perces beszédet szentelt Európa-víziójának.
Ebben újra nyomatékosította, hogy a zöld ügy és a klímavédelem kiemelt jelentőséggel bír majd a következő bizottsági ciklusban. A holland Frans Timmermans feladata lesz, hogy a gázkibocsátás csökkentése a kontinens versenyképességének javításával történjen. A digitalizáció hasonlóképp kulcsszerepbe jut: a dán liberális Margrethe Vestager bizottsági alelnökként felelhet a portfólióért. A német politikus a migrációról is mint hosszú távon velünk maradó problémáról beszélt. – Haza kell térniük azoknak, akiknek nincs joguk itt lenni – hangoztatta Von der Leyen, hozzátéve: az uniós bevándorláspolitika a szolidaritás és felelősségvállalás jegyében kell, hogy megvalósuljon. A migrációs kérdések java a görög Margaritisz Szkínászhoz tartozik, aki „az európai életforma népszerűsítése” című tárcát viheti. Utóbbi eredetileg „az európai életforma védelme” nevet viselte, de balliberális-zöld nyomásra Von der Leyen végül alakított a portfólión. A belga Didier Reynders és a cseh Vera Jourová mint a jogállamiságért felelős biztosok mutatkoztak be Strasbourgban. A feladatukról Von der Leyen elmondta: az európai értékeknek és a jogállamiság kritériumainak minden tagállamban érvényt kell szerezni. Természetesen a brexit is szóba került, mint az EU előtt álló kihívás. Von der Leyen „örök maradáspártiként” azonosította magát, és az EP kilépéspárti képviselőinek zúgolódása közepette hozzátette: a legfontosabb cél, hogy a britek és európaiak közötti kötelék a brexit után is érintetlen maradjon.
A Von der Leyen-bizottság már most történelminek mondható, miután első alkalommal vezeti nő az uniós végrehajtó testületet. A volt német védelmi miniszter arról is büszkén beszélt, hogy a testületben mindössze egy női biztos híján nincs meg a teljes nemi egyenlőség. Politikailag is színes a csoport: az európai jobbközép tíz, a balközép pedig kilenc biztossal képviselteti magát, míg a liberálisoknak hat tagjuk ül a bizottság soraiban. Egykori polgármesterek, miniszterek, diplomaták, orvosok és mérnökök is akadnak a biztosok között – ezzel szintén Ursula von der Leyen büszkélkedett el Strasbourgban.
A bizottság következő elnöke a beszédét a harminc évvel ezelőtti bársonyos forradalomról való megemlékezéssel kezdte, majd több alkalommal is Václac Havel volt cseh köztársasági elnököt idézte. – Dolgozzunk valamiért, mert az jó, nem pedig azért, mert csak így van esélyünk a sikerre – fogalmazott Von der Leyen, aki szerint az Európai Unió nem csak pártokról és száraz szakpolitikáról, hanem sokkal inkább az emberekről kell hogy szóljon. Ennek megfelelően egy személyesebb történetet is meghallgathattunk tőle: egyik testvére rákban halt meg, így a Von der Leyen-bizottság a betegség kezelésében és gyógyításában is élre törne.
Látványos távolmaradással üzentek a székely megyék lakói a román politikai elitnek az államfőválasztás vasárnapi második fordulójában, amely a hivatalban lévő Klaus Johannis elsöprő győzelmével zárult.
A részvételi adatok önmagukért beszélnek: Hargita megyében a választásra jogosultak mindössze 22,86 százaléka járult az urnák elé, míg Kovászna megyében 25,86 százalékos részvételt jegyeztek, miközben az országos átlag 49,87 százalék. A székelyföldi adatok „beszédességét” megerősíti, hogy az érdektelenség képzeletbeli dobogóján harmadik helyezett megyében, Vasluiban a szavazópolgárok 37,53 százaléka voksolt,
tehát már a „bronzérmeshez” képest is jelentős a le-, jobban mondva a távolmaradás.
A statisztikák fényében kijelenthető, hogy a székelyekre Kelemen Hunor felhívása sem hatott: mint ismeretes, az RMDSZ elnöke vasárnap szavazásra buzdított. „Minden választáson részt kell venni. Szavazni kell, amikor van lehetőség a politikai életet befolyásolni. Én is így tettem, és erre bíztatok mindenkit!” – közölte hivatalos Facebook-oldalán a pártelnök vasárnap délben.
Az eredménytelen mozgósítás más, tömbmagyar vidékeket magában foglaló közigazgatási egységekben is érződött:
Szatmár megyében a választók csupán 37,83 százaléka járult az urnák elé, de az országos átlag alatt teljesített Maros (43,88), Szilágy (48,36) és Bihar (49,35) megye is.
Kelemen Hunor: várható volt az alacsony részvétel
„Gratulálok Klaus Johannisnak! Azt reméljük, hogy elnökségének a következő öt éve az előző öt évhez képest változást hoz. Mivel nem kell aggódnia az újraválasztás miatt, még inkább a jövő és a polgárok felé fordulhat, több tiszteletet kap a magyar közösség is – nyilatkozta az RMDSZ szerint Kelemen Hunor. – A magyarlakta megyékben előreláthatóan alacsony volt a részvétel. Ez annak tulajdonítható, hogy sem Johannisnak, sem Dăncilának nem volt koherens üzenete közösségünk irányába, csak a kampány utolsó perceiben kérték a szavazatunkat.” Egyébként az RMDSZ becslése szerint az erdélyi magyar választópolgárok 36,6 százaléka járult az urnák elé vasárnap.
Ugyanakkor kiugróan magas, 62 százalékos részvételt regisztráltak Kolozs megyében – ennél élénkebb, 68 százalékos szavazókedvet országos szinten csak a Bukarestet is magában foglaló Ilfovban regisztráltak. Az erdélyi-partiumi-bánsági megyék közül Szeben 58,13, Brassó 56,63, Temes 55, Fehér pedig 54,89 százalékkal tűnik ki, miközben Hunyad 50,9, Beszterce-Naszód 50,4, Arad 49, Krassó-Szörény 46, Máramaros pedig 45,4 százalékkal zárt.
Amúgy valamennyi erdélyi megyében Klaus Johannis diadalmaskodott. A legnagyobb arányú győzelmet a hivatalban lévő államfő szülőföldjén, Szeben megyében aratta, ahol begyűjtötte a szavazatok 85,28 százalékát. Hargita megyében az urnák elé járult választópolgárok 70, Kovásznában 72, Marosban 73, Kolozsban 81, Szatmárban 72, Biharban 66, Szilágyban 69 százaléka voksolt Johannisra.
Budapest, 2019. november 26.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes köszönti a keresztényüldözésrõl szóló második nemzetközi konferencia vendégeit a budapesti Corinthia Hotelben 2019. november 26-án.
MTI/Szigetváry Zsolt
Magyarországon nem lesz egyetlen templomból sem bevásárlóközpont, sem mecset – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az üldözött keresztényekről szóló, kedden kezdődött nemzetközi konferencián.
Semjén Zsolt kiemelte: igyekeznek mindent megtenni, amit a keresztény civilizáció érdekében meg tudnak tenni, és igyekeznek minden segítséget megadni a keleti keresztény testvéreknek, akik a legnehezebb üldöztetést szenvedik el.
Kitért arra, hogy a keleti keresztények kétszeres szenvedésnek vannak kitéve, egyrészt elszenvedik azt, amit mindenki más a Közel-Keleten, másrészt keresztény kisebbségként vannak jelen az iszlám többségben.
A szó szoros értelmében keleten borzalmas keresztényüldözés zajlik – mondta Semjén Zsolt, aki ugyanakkor feltette a kérdést: nem reális fenyegetettség, hogy száz év múlva Európában, nyugaton is eljön a keresztényüldözés ideje? Párizsban, Marseille-ben, vagy Brüsszelben?
Feltette azt a kérdést is: nem azzal kezdődik a keresztényüldözés, amikor nyugaton meghurcolnak egy tanítónőt, mert egy kis kereszt van a nyakában, vagy amikor az óvónőknek elő akarják írni, hogy egy kisfiút nem nevezhetnek kisfiúnak, a kislányt pedig kislánynak?
Értékelése szerint egy keresztényüldözés van, aminek vannak szofisztikáltabb és brutálisabb formái. Nekik ugyanakkor az a küldetésük, hogy minden keresztényüldözéssel szemben fellépjenek – fogalmazott Semjén Zsolt.
Ismertette: a magyar kormány kétféle módon próbálja ezt megtenni, az alkotmányban rögzítették, hogy minden állami szervnek kötelessége a keresztény civilizáció védelme. Beleírták továbbá az alaptörvénybe azt is, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, és, hogy a magzati élet emberi élet és a fogantatástól védelem illeti meg.
Kitért arra is, hogy az elmúlt 10 évben háromezer templomot újítottak fel, illetve építettek. Magyarországon egyetlen templomból sem lesz bevásárlóközpont, sem mecset – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt szerint nem a keleti keresztényeknek kell hálásnak lenniük, hanem nekünk, mert bemutatták az igazságot, az igazi tanúságtételt, a krisztusi értékeket. „Önök valóban jópásztorok, akik a nyáj mellett vannak, példát és erőt adnak nekünk” – fogalmazott, hozzátéve: a jövőben is számíthatnak Magyarország támogatására.
Gloria von Thurn und Taxis hercegnő magyar nyelven mondott köszönetet a kormánynak és Orbán Viktor kormányfőnek azért, amit az emberi jogokért tett és tesz. Kiemelte az emberi élet védelmét a fogantatástól a halálig, a házasság védelmét, és külön szólt a vallásszabadság védelmének fontosságáról.
Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció nyugalmazott prefektusa kiemelte: a keresztények szenvedése fémjelzi földi életüket, az ember a szenvedéssel együtt él, ismeri az ezen keresztül megjelenő fájdalmat. A kereszt, amelyet a világ Megváltója cipelt vállán, a válasz a kérdésekre – fogalmazott.
Viktor Hamm tiszteletes, a Billy Graham Evangelistic Association alelnöke arról beszélt, hogy a keresztényüldözés valóság, és már azelőtt elkezdődött, hogy megszületett volna maga a keresztény vallás. Az üldöztetést már Jézus megjósolta, követőit a történelem során üldözték, hasonlóan a mostani üldözöttekhez – mutatott rá.
Az üldözés azonban nemcsak félelmet szül, de elpusztítja a keresztény tudatot is több generációra visszamenően – sorolta a jelenséggel megjelenő veszélyeket. Szerinte a szabad világnak is fel kell készülnie az üldöztetésre, mert az „már úton van”.
Orbán Viktor: Európa megmentéséhez azok a keresztények adhatják a legnagyobb segítséget, akik ma szükséget szenvednek
Európa megmentéséhez azok a keresztények adhatják a legnagyobb segítséget, akik ma szükséget szenvednek – jelentette ki Orbán Viktor a második alkalommal megrendezésre kerülő Konferencia a Keresztényüldözésről elnevezésű rendezvényen. A miniszterelnök hozzátette, a Hungary Heps – Segítő Magyarország segélyprogram azt adja az üldözött keresztényeknek, amire jelenleg a legnagyobb szükségük van, és ők azt adják cserébe, amelyre Európának: hitet, kitartást, a megmaradás képességét. Orbán Viktor ugyanakkor úgy vélte, nem különválasztható Európában és a világ más tájain tapasztalható keresztényüldözés, egy egész kultúra áll szervezett támadás alatt: a mi kultúránk, a mi civilizációnk.
Mi, európai keresztények is nagy bajban vagyunk – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Budapesten második alkalommal megrendezett Konferencia a Keresztényüldözésről elnevezésű rendezvényen. Az eseményen több magasrangú egyházi vezető és politikus felszólalása mellett Donald Trump amerikai elnök üdvözlőlevelét is felolvasták.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A kereszténység segíti a népek és nemzetek megmaradását
Orbán Viktor köszöntőjében arról beszélt, az 1100 éve a Kárpát-medencébe érkezett magyarságot folyamatosan az foglalkoztatja, hogy míg más előttünk érkezett népek eltűntek, kipusztultak vagy továbbálltak, mi megmaradtunk, holott rokontalanok vagyunk, nyelvünk és kultúránk csak ránk jellemző. A miniszterelnök úgy vélte, vitathatatlan katonai erényeink és életerőnk önmagában nem lett volna elegendő a megmaradásunkhoz, ehhez a keresztény hit felvételére is szükség volt. Kiemelte, ebből kiindulva a magyar Alkotmány is elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét, mint fogalmazott,
a magyar nép és kormány hisz abban, hogy a kereszténység segíti a népek és nemzetek megmaradását. A magyar nép és kormány hisz abban, hogy a keresztény erények megtartása békéhez és boldogsához vezetheti azt, aki gyakorolja.
Orbán Viktor arról is beszélt, ez a felismerés, ez a bizonyosság kötelez arra is, hogy a magyarság erejéhez megfelelő mértékben kiálljon az üldözött keresztények mellett. Úgy vélte, a konferencia és a megjelent felszólalók és vendégek a bizonyosság arra, hogy a világ népességének 0,2 százalékát kitevő magyarság kiállás igenis fontos.
A jó jót isnpirál, a kiállás bátorságot szül, a példa messzire terjedhet, a cselekvés felszabadítja a bénultságot
-fogalmazott.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Egy egész kultúra áll szervezett támadás alatt
A miniszterelnök szerint nem különválasztható az Európában és a világ más tájain tapasztalható keresztényüldözés. Úgy vélte, miközben tény, hogy minden vallása miatt üldözött öt emberből négy keresztény,
Európa csendes, újra és újra csendes, egy rejtélyes erő zárja le az európai politikusok száját, megbénítja a karjaikat.
Hozzátette, Európában csak emberjogi kérdésnek lehet nevezni a keresztényüldözést, a keresztények tragédiája külön, elkülönítve nem nevezhető meg. Orbán Viktor úgy vélte, ameddig Európában a keresztényüldözést pusztán humanitárius problémaként kezelik, a legfontosabbról nem beszélnek, azaz, hogy
egy egész kultúra áll szervezett támadás alatt: a mi kultúránk, a mi civilizációnk.
A miniszterelnök kifejtette, a támadás több foronton valósul meg, népességcserével, bevándorlássa, gúnyolódással és megbélyegzéssel, a politikai korrektég szájkosarával. Orbán Viktor elmondta, Magyarországon bevándorlásellenes hangulat van, a keresztény kultúra megvédését követelő közösséggel, amely azt vallja, ne a bajt hozzuk Európába, hanem a segítséget vigyük helybe, a rászorulóknak. Társadalmi egyetértés van abban is, hogy hogy a segítséget közvetlenül a bajbajutott közösségekhez kell eljuttatni, egyházaik vezetőivel kell felvenni a kapcsolatot, hiszen ők teljes felelősséget vállalnak a közösségükért, és kitartanak az áldatlan kötülmények között is. Hozzátette, a magyarok úgy vélik, jogukban áll megvédeni keresztény kulturájókat, és az ebből fakadó életformát.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Mi, európai keresztények is nagy bajban vagyunk
Orbán Viktor arról is beszél, a legnagyobb tévedés amit egy európai ember mondhat a keresztényüldözésről, hogy az vele nem történhet meg,
sokan ringatják magukat ebbe a hitbe, pedi a terror többször is lecsapott már
-fogalmazott, hozzátéve, az Iszlám Állam számos harcosa járt európai iskolába, és számos szélsőséges iszlám radikális érkezett Európába a bevándorlásnak köszönhetően. Mint megjegyezte, a demográfiai előrejelzések szerint lesznek olyan európai országok, ahol már a közeljövőben meg fognak változni a vallási, kulturális arányok.
A probléma sokkal közelebb van hozzánk, mit azt sokan gondolják. Európát pedig csak az menheti meg, ha visszatalál keresztény gyökrei
-fogalmazott, kiemlve,
mi, európai keresztények is nagy bajban vagyunk.
Orbán Viktor úgy vélte, Európa megmentéséhez azok adhatják a legnagyobb segítséget, akik ma segítséget szenvednek. Hozzátette, a magyar segélyprogram azt adja az üldözött keresztényeknek, amire szükségük van, és ők azt adják cserébe, amelyre Európának: hitet, kitartást, a megmaradás képességét.
US President Donald Trump signs an executive order on Iran sanctions in the Oval Office of the White House on June 24, 2019. (Photo by MANDEL NGAN / AFP)
Hálás vagyok Magyarország elkötelezettségéért a vallásszabadság világméretű előmozdításának érdekében – üzente Donald Trump amerikai elnök a második nemzetközi keresztényüldözéssel foglalkozó budapesti konferencia alkalmával. Mint fogalmazott, Isten áldjon mindenkit, aki a konferencán részt vesz, és azokat, akik kiállnak a vallásüldözéssel szemben – írja a PestiSrácok.hu.
Levélben köszöntötte a budapesti keresztényüldözéssel foglalkozó konferencia résztvevőit, és a vallásszabadság védelmezőit Donald Trump amerikai elnök. A keddi rendezvényen felolvasott üzenetben az amerikai elnök kiemelte, adminisztrációja mindig a vallásszabadságot igyekezett védelmezni, és nagyon hálás Magyarországnak és a magyar külügyminisztériumnak, hogy a vallásszabadságot az Egyesült Államokkal közösen igyekszik előremozdítani. Íme Donald Trump hazánknak címzett teljes levele.
„Melegen köszöntöm a második Nemzetközi Konferencia Keresztényüldözésről résztvevőit Budapesten.
Az Egyesült Államok mindig erősen védelmezte szabad hit és élet elidegeníthetetlen jogait. Nagyon örülök, hogy Magyarország az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkársága osztja Amerika elhivatottságát a vallásszabadság megőrzésében, és köszönöm nekik ezt a találkozót. Ez a konferencia egy fontos emlékeztető, hogy mindannyian osztozunk abban a felelősségben, hogy megőrizzük ezt a szent, alapvető jogot.
Sajnos túl sok embert üldöznek a hitéért világszerte, bármilyen vallású is legyen. A kormányom továbbra is fel fog lépni ez ellen, és igyekszik megvédni és terjeszteni a vallásszabadságot, hogy az mindenki számára elérhető legyen. Szeptemberben egy fontos csúcstalálkozót tartottam az ENSZ Közgyűlésén, ahol bemutattam a „Globális felhívás a vallásszabadság védelmére” programot. Felszólítottam a közéleti és üzleti vezetőket, hogy tegyenek konkrét lépéseket, hogy megakadályozzák a kormányelemeket és egyéb nem állami szereplőket a lakosok hitének üldözésében, és hogy biztosítsák az istentiszteleti helyek szentségét és biztonságát.
Két évvel ezelőtt elindítottuk a programot. Ez a fórum a vallásüldözés áldozatainak és családjaiknak ad lehetőséget, hogy megosszák tapasztalataikat, a globális vezetőknek pedig egy platformot biztosít, ahol megtárgyalhatják a vallásszabadságot érintő problémákat, és ezek megoldását. Júliusban a második Miniszteri Konferencia a Vallásszabadság Elősegítéséért eseményen történelmet írtunk, mint a legnagyobb ilyen típusú vallásos rendezvény. Tovább építettük erre a sikerre, a kormányom vezeti a Nemzetközi Vallásszabadság Szövetséget a vallásüldözés elleni tevékenységünk részeként.
Produktív és emlékezetes konferenciát kívánok mindenkinek. Hálás vagyok a résztvevőknek az odaadásukért ez iránt az alapvetően fontos célért, a vallásszabadságért. Együtt fogunk tovább dolgozni azon, hogy biztosítsuk minden hit számára, hogy szabadon, az elnyomástól való félelem nélkül élhessenek és hihessenek.
Új Bánk bán-előadást mutatnak be a Coopera és partnerei együttműködésével 2020-ban Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás, amelynek címszerepében Molnár Levente gyergyói származású művészt láthatja majd a közönség, egyben tisztelgés a nemzeti összetartozás éve előtt – hangzott el sajtótájékoztatón.
A címszereplő Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes • Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vadász Dániel, a Coopera alapító producere az esemény keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a 2020-ban induló, hazai és nemzetközi turnét is magába foglaló előadássorozat erdélyi díszbemutatója 2020. augusztus 9-én lesz a csíksomlyói Nyeregben, ahová mintegy 100 ezer embert várnak a szervezők. Az opera anyaországi bemutatójára jövő év augusztus 20-án kerül sor a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A külföldi turné első állomása az opera hazájába repíti a magyar nemzeti operát: októberben az olaszországi Genova ad otthont az előadásnak – közölte a producer.
Vadász Dániel elmondta, hogy a tervek szerint három évig játszanák az új produkciót és ez alatt csaknem száz előadást láthatna a közönség.
Az első két előadást a Kolozsvári Magyar Opera Zenekarával, Vegyeskarával és Balettkarával közösen hívják életre, a későbbiekben pedig, ahogy a Coopera előadásai kapcsán lenni szokott, helyi színházak karai csatlakoznának be az énekesek mellé. Magyarországon többek között a debreceni Csokonai Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban és a Győri Nemzeti Színházban is színpadra állítják az előadást. „Számomra és számunkra a nemzeti összetartozást nem lehet szebben kifejezni, mint a művészettel, anyaországi és határon túli művészek közös alkotásával” – mondta Vadász Dániel.
A produkcióba a Kossuth- és Jászai-díjas Vidnyánszky Attila és a Liszt-díjas Molnár Levente mellett olyan kiemelt művészeket sikerült bevonni, mint a szintén Liszt-díjas Kesselyák Gergely karmester, valamint Kováts Kolos és Kálmándi Mihály Kossuth-díjas operaénekesek. Melinda szerepében a Honthy-díjas Fischl Mónikát, míg Gertrúd szerepében a Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett mezzoszopránt, Mester Viktóriát láthatja a közönség. A produkció első szereposztásában színpadra áll még Boncsér Gergely és Kendi Lajos is – emelte ki Vadász Dániel.
Fischl Mónika operaénekes, Molnár Levente operaénekes, Kesselyák Gergely karmester, Vidnyánszky Attila rendező és Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója beszélget a budapesti sajtótájékoztató előtt • Fotó: MTI/Balogh Zoltán(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/kultura/ezer-szallal-kotodik-erdelyhez-az-uj-jovore-bemutatando-bank-ban-eloadas)
Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy nagy örömmel fogadta a megkeresést, különös tekintettel arra, hogy az augusztus 20-ai előadások mindig kiemelt ünnepként szerepelnek a Szabad Tér Színház nyári évadában. Vidnyánszky Attila – akinek elmondása szerint ez lesz a hetedik Bánk bán-rendezése – elmondta, hogy nagy ajándék számára, hogy ő rendezheti az előadást, ami óriásai kihívás lesz számára. „Mint mondta, a legjobban megírt magyar színdarabnak tartja a Bánk bánt, amely shakespeare-i magasságokat ér el. A történet mindig aktuális, a legnagyobb dolgainkról, örökké létező problémáinkról, lehetőségeinkről szól” – tette hozzá.
Kesselyák Gergely Liszt-díjas karmester kitért arra, hogy a Bánk bán ősverzióival szemben ő a Nádasdy-féle átdolgozás mellé áll, de nyitva hagyja azt a kérdést, hogy végül milyen előadást láthat majd a közönség.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az előadáshoz az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a múzeum közreműködésével egy utazó kiállítással készülnek, amely a Bánk bán opera és dráma több mint 200 éves történetét mutatja be. Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója elmondta, hogy megtisztelő számukra, hogy ebben a felállásban egy új Bánk bán részesei lehetnek. A darab helyi jelentőségét hangsúlyozva hozzátette: több mint 150 év alatt alig volt Kolozsváron olyan évad, amelyből kimaradt a repertoárból Erkel Ferenc műve.
Legújabb lemezén vékony jégen táncol a Ferenczi és a Rackajam
Ferenczi György és a Rackajam az amerikai Nashville-ben vette föl legújabb lemezét, az Áldás rockandrollt Pál István Szalonnával, a gazdagon díjazott népzenésszel, hegedűművésszel. És ha már ott voltak, beédesgették az akusztikus hangrögzítési technikájáról híres Nashville Prime Studióba a Paul Simon zenekarából ismerős Jim Oblon gitárost is. A Rackajam egyébként már hét lemezt rögzített Nashville-ben, és sikeres koncerteket is adnak Amerikában – úgy fest, a cowboy-betyár atmoszféra nemcsak itt, a betyárok földjén kelendő, hanem a cowboyokén is.
Kilenc népdal, betyárnóta, katonanóta, mulatós, sírva-vigadós műdal van itt teljesen rackásítva, a 48-as című, három nótából álló tételből kettőt már hallottunk a Betyárjátékon is. Itt persze más egy kicsit, ahogy az illik a zenekar kimondatlan szellemiségéhez: mindig keresni, mindig variálni. Amikor a Betyárjátékról írtam, akkor is az atmoszférát emeltem ki mint a Rackajam egyik fő erényét, és ez most sincs másképp, akármilyen lejátszón érezhető a világbajnok hangzás, becsületes lejátszón meg mintha tényleg ott ülnénk a zenebohóc zsiványok meg a wurlitzer zongorák, mandolinok, kürtök, miegymások között egy kancsó borral, mint főzsivány, akinek épp elhúzzák a nótáját.
Vékony jégen táncol a Ferenczi és a Rackajam: egy rossz lépés, és az egész szétzenebohóckodott, bluegrasszal, blueszal meg bossa novával összekutyult népdalcsokor átfordul giccsbe, ripacskodásba és öncélú virtuózkodásba. Nem is való ez a zene mindenkinek: kicsit ínyencnek, kicsit bolondnak kell lenni hozzá. Nyitott zenebolondnak mindenképpen, hisz az egyik dalban egymásnak felelgetve szólózó herflire, gitárra, hegedűre bólogathatunk, a másikban meg csárdaszagú csordavokállal emelkedhetünk a puszták fölé, vagyis sokféle stílusból kapjuk az érzés javát. Érdemes többször hallgatni ezt a lemezt, pláne túltenni magunkat azon, hogy Ferenczi amellett, hogy nemzetközi szinten is az egyik legizgalmasabb herflis és frontember, abszolút nem népdalénekes, és sokszor nem is énekel, hanem szuszog, motyog, hangicsál, dudorászik. Az a fülem, amelyik tökéletesre polírozott, hangról hangra simára gargalizált intonációval előadott népdalokhoz szokott, ilyenkor szeretne Ferenczi mellé még egy énekest. A másik fülem ellenben emlékszik az autentikus népi gyűjtésekre, ahol a tiszta forrást reprezentáló nénik és bácsik éppolyan szuszogva és motyogva énekelnek, mint itt Ferenczi. És sokadik hallgatásra végül a két fülem között megszületik a megnyugtató bizonyosság, hogy jó ez így, ahogy van. Legfeljebb csordavokálból lehetne egy kicsit több.
Jáger Jóska balladájában meg a hegedűre pakolt lézerágyúeffektből egy kicsit kevesebb. Szeretem a Pink Floydot, a space-hangzást meg a viccet is – de hogy jön ez szerencsétlen Jáger Jóskához, akit a ballada szerint a Bakony-erdő közepébe temetnek, nem pedig az űrbe lőnek ki…?
Azt az iszonyatos húzást viszont, ami az Áll a hadihajó című nótában megy végig, tanítani kellene. Minden percben várnánk, hogy ellaposodik, megdöglik, eltinglitanglisodik az egész, de mire ez tudatosodna bennünk, a kürt, a herfli, a cajon vagy a sokszor emlegetett csordavokál visszahozza a dögöt. És amilyen borzongató érzékenységgel le tudják keverni a számokat, hogy az ember rögtön pörgetné visszafelé, nehogy lemaradjon egy hangról… Érzik, nagyon érzik!
Ferenczi and Rackajam: Áldás rockandroll. Gryllus Kiadó, 2019, Budapest.
Gera Marina megnyerte a Nemzetközi Emmy-díjat az Örök tél főszerepében nyújtott alakításáért.
Magyar győzelem is született a Nemzetközi Emmy-díj gálán hétfőn este: Gera Marinának ítélték a legjobb színésznő kategóriában a díjat. Gera Marinát a Szász Attila rendezte, Örök tél című film főszerepében nyújtott alakításáért ismerték el. Első alkalommal fordult elő, hogy Magyarországról egyáltalán jelöltek alkotást e rangos nemzetközi televíziós versenyben, amelyen az Egyesült Államokon kívül készült legjobb televíziós produkciókat ismerik el.
Gera Marina 1984-ben született Szegeden. A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. 2008-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2008-2009 között a Szputnyik Hajózási Társaság társulatának tagja lett, majd 2009-től szabadúszó. Játszott többek között a Munkaügyek és az Aranyélet c. magyar sorozatokban is.
Az Örök tél egy 2017-ben készült magyar történelmi filmdráma, mely a második világháború végén Magyarországot megszálló szovjetek által málenkij robotra Gulag- és Gupvi-táborokba hurcolt több százezer némaságra ítélt áldozatnak állít emléket. A rendszerváltás után huszonnyolc évvel ez az első játékfilm, amely hitelesen mutatja be a kényszermunkára elvitt százezernyi magyar történetét.
A másik magyar jelölt, a legjobb tévé-minisorozat kategóriában indult Trezor című tévéfilm nem kapott díjat. Mindkét mű forgatókönyvét Köbli Norbert írta, és mindkettő producere Lajos Tamás. A New York-i Hilton szállóban tartott díjátadón a legjobb dráma kategóriában a brit BBC televízió McMafia című alkotása nyert, a legjobb vígjátéknak a brazil Az utolsó macskajaj (The Last Hangover) című komédiát ítélte a zsűri, a legjobb dokumentumfilmnek pedig a holland Bellingcat – Igazság egy igazság utáni világban című alkotás bizonyult. A biztonságos kikötő című ausztrál mű a legjobb minisorozat díját nyerte el. Haluk Bilginer török művészt a legjobb férfiszínészként ismerték el.
A Nemzetközi Emmy-díjat kiadó Nemzetközi Televíziós Művészeti és Tudományos Akadémia (IATAS) kitüntette a CNN amerikai hírtelevízió és a PBS amerikai közszolgálati televízió műsorvezetőjét, Christiane Amanpourt, valamint díjazta az amerikai HBO csatorna Trónok harca (Game of Thrones) című, több mint 200 országban vetített televíziós sorozatának két rendezőjét, David Benioffot és D.B. Weisst is.
A Külföldi Magyar Cserkészszövetség november 2-án tartotta Központi Tiszti konferenciáját Buffaloban. A tiszti konferencia kiváló alkalmat ad különböző csapatokból érkező tisztek és segédtisztek számára találkozni más csapatokban dolgozó tisztekkel, olyan témákat tárgyalni amelyek kis közösségi életünket érintik, mások szemszögéből meghallgatni a gondokat, sikereket, megismerkedni a KMCsSz felsőbb vezetőségével.
A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Tiszti Konferenciája már több évtizedes múltra tekint vissza, valamikor az 50-es években kezdték el. Immár sokadik éve a Buffaloban található Harvest House egyházi közösségi ház a helyt adó. Fontos kihangsúlyozni, a szervezők elsősorban az egyetemista korosztályból kerülnek ki, ami által biztosítják, hogy azok a témák kerüljenek megbeszélésre, amelyekre a fiatal vezetőknek szükségük van, saját vezetői munkájukban tapasztalják ezeket. A tiszti konferencián nemcsak a keleti parton működő cserkészcsapatok képviseltették magukat; idén például Floridából is érkeztek vezetők. A cserkészvezetők részére készített program mellett, a KMCsSz vezetősége is megtartotta időszaki Intézőbizottsági gyűlését.
A konferencia legnagyobb sikerének talán a jól összeállított menetrend tudható be. A vezetők nem előadások sorozatával készültek, amelyek elhúzódhatnak több órán keresztül is, hanem egy jó ütemre összeállított, változatos programmal. A zászlófelvonást követően képekkel élénkített élménybeszámolót láthattunk a 2019-es Világ-dzsemboriról amelynek 275 magyar résztvevője volt, ezek közül 22-en a KMCsSz tagjai. Ezt követte a Központi Akadályversennyel kapcsolatos műhelymunka, amelyen három csoportban dolgoztunk, ötleteltünk az eddigi akadályverseny tapasztalatairól, jövőjével kapcsolatosan. Érdekes téma volt, hogy az akadályversenyre való felkészülés mennyire befolyásolja az éves próbarendszer alkalmazását az őrsi összejövetelek alkalmával, esetleg jobban lehetne összehangolni a kettőt, vagy más célokat kitűzni. Majd következett „Építsünk országot” címmel a 2020-as Jubileumi Nagytáborral kapcsolatos tudnivalókról beszámoló. Világjáró cserkészek előadássorozatában beszámolót kaptunk egy Ecuadorban, 2 évet, mint tanitő, nevelő, nagy szegénységben önkénteskedő bostoni cserkésztől. A Reggeli kávézás alkalmával a szövetség három képviselőjével, illetve tapasztalt csapatparancsnokaival, és fiatal segédtisztjével folytatott beszélgetés alkalmával, előre beküldött 40 kérdésből, 10-et kiválasztottak véletlenszerűen. A beszélgetés alkalmával érdekes volt látni a különböző korosztályú, különböző területen tapasztalatot szerzett cserkészvezetők meglátását.
A nagyobb beszámolók mellett lehetőség volt kiscsoportos beszélgetésekre is. A következő témakörökben folytattunk eszmecserét: felelős beosztás, delegálás; duolingó házasságok; új, ismeretlen szülőkkel ismerkedés; átlátni a káoszt; reformpedagógia, demokratikus nevelés. Ezek a beszélgetések különösen hatékonyak hiszen a csapatokat érintő problémákról szólnak, különböző csapatokból érkezőkkel együtt tapasztalhatjuk, hogy mindannyian hasonló problémákkal küzdünk. Azok a cserkészek vezetik ezeket a beszélgetéseket, akik tapasztalataikat, megoldásaikat kívánják megosztani. A konferencia programjában természetesen elengedhetetlenek a különböző játékok, éneklés, esti tábortűz, amely kikapcsolódást biztosít, és a kötetlen esti beszélgetések.
A konferencia részvevői számára jó példát nyújt, hogy a szervezőkön kívül, a vezetők is résztvevőként jelennek meg, őrsökben dolgoznak, sorakoznak zászlófelvonásnál, tábortűzi számot készítenek. Mit jelent ez egy mindennapokban aktív cserkészvezető számára? Elsősorban, hogy nem hárul rá a mindennapi vezetői felelősség, , újra gyerek-cserkésznek érezheti magát. Saját tapasztalatból tudom mondani, hogy az ilyen jellegű feltöltődésre minden cserkészvezetőnek szüksége van.
A beszélgetésért köszönet Pándi Árpádnak a konferencia koordinátorának.
PATARICA EDVIN,
KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR PROGRAM, KMCSSZ ÖSZTÖNDIJASA, CLEVELAND
Budapest, 2019. november 25.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelõs államtitkár beszédet mond a Népesedési Kerekasztal megalakulásának 10. évfordulóján tartott ünnepségen a Kopp Mária Intézetben 2019. november 25-én. Mellette Székely András, a kerekasztal kutatási vezetõje és Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelõs államtitkár.
MTI/Soós Lajos
A kormányzat továbbra is várja a Népesedési Kerekasztal javaslatait, mert a cél változatlan, a demográfiai helyzet javítása, a fiatalok gyermekvállalásának támogatása – mondta az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a civil szervezet megalakulásának 10. évfordulóján.
Novák Katalin a Népesedési Kerekasztal alapítójáról elnevezett Kopp Mária Intézetben tartott konferencián elmondta, ez a szervezet volt az első, amelyik a népesedés ügyéről mint sorskérdésről beszélt, és párbeszédet, cselekvést és egy nemzeti minimum elfogadását sürgette. Kopp Mária orvos és férje, Skrabski Árpád szociológus, demográfus kutatásai, javaslatai és gondolatai ma is megkerülhetetlenek demográfiai kérdésekben. Ugyanaz a cél, amit ők megfogalmaztak a fiatalok által vágyott gyermekek megszületésének segítése, támogatása. A magyar fiatalok ma is ugyanúgy gyerekeket szeretnének és házasságban kívánnak élni, a kormány feladata ezért az, hogy az előttük álló akadályokat elmozdítsák.
A Népesedési Kerekasztalt még olyan időben alapították – két Gyurcsány-kormány után, a Bajnai-kormány idején –, amikorra teljesen szétverték a családtámogatási rendszert. Szerinte ennek a családellenes kormányzati időszaknak a legsúlyosabb következménye az volt, hogy a fiatalok elvesztették a jövőbe vetett hitüket, bizalmukat, márpedig a gyermekvállalásról szóló döntések életre szólóak. Ahogy 2010-ben a nemzeti kormány megalakulása idején, úgy most is inspirációt jelent a Népesedési Kerekasztal működése, és a kormány számít a további javaslataikra is. Megköszönte azt is, hogy nem szűntek meg kritikusnak lenni, amikor arra szükség van, nem hagyják őket elkényelmesedni, és arra is figyelmeztetik őket, hogy mindig van teendőjük.
Az államtitkár asszony a csaknem egy évtizedes kormányzati intézkedések eredményei közül kiemelte, hogy az elmúlt 40 évben a házasságkötések száma soha nem volt olyan magas, mint idén augusztusban.
A várható kormányzati feladatokról szólva azt mondta, a nem anyagi jellegű juttatások területén is előre kívánnak lépni, például a rugalmas munkavállalás elősegítésével, vagy hogy minél jobbak, biztonságosabbak legyenek a szülés, illetve a születés körülményei.
Soltész Miklós, egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, korábbi szociálpolitikáért felelős államtitkár pedig azt mondta, hogy az elmúlt két kormányzati ciklus családpolitikai intézkedései mára megszokottá, természetessé váltak, pedig azok mostanra már 9 oldalnyi intézkedéssort tesznek ki. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kopp-Skrabski házaspár évtizedekkel korábban elvégzett kutatásai a mai napig érvényesek, például az, hogy a házasságban élők, valamint gyerekeik egészségesebbek lesznek.
Székely András, a Népesedési Kerekasztal koordinátora – felidézve Kopp Mária ma is érvényes gondolatát – arra hívta fel a figyelmet, hogy civil szervezetek, kormányzati szereplők, vállalkozók, egyházak és szakértők széles körű összefogása kell ahhoz, hogy a demográfiai helyzet javuljon és a kívánt gyerekek megszülessenek.
Conan a Mike Pencetől kapott fejvakarásnak is nagyon örült.
Kitüntette hétfőn Donald Trump amerikai elnök az amerikai hadsereg azon kutyáját, amely részt vett az amerikai különleges erők október rajtaütésében Abu Bakr al-Bagdadi ellen, az október végén Szíriában végrehajtott akcióban megölték az Iszlám Állam vezérét.
Az amerikai elnök a jelzők sokaságával halmozta el Conant, a belga malinois-t, amely megsérült az akcióban. „Hihetetlen, briliáns, okos, abszolút harcos, nagyon különleges” – jellemezte Trump a belga pásztorkutyát. „Jelenleg valószínűleg ő a világ leghíresebb kutyája” – tette hozzá, amint egy medállal és egy plakettel jutalmazta a hős kutyát.
Conant azonban a híradások szerint jobban érdekelte az, ahogyan megvakarta a fejét Mike Pence, inkább az alelnökhöz fordult, további kényeztetésre várva. „Conan egy valódi hős” – hangoztatta Pence megsimogatva a kutya fejét.
Trump elmondta, hogy eredetileg szájkosarat akartak adni Conanra, de az amerikai elnök úgy vélte, hogy az esetleg kiváltaná támadó ösztönét. „Ma nem rossz a hangulata, biztonságban vannak” – mondta Trump a Fehér ház rózsakertjében megrendezett eseményre összegyűlt több tucat újságírónak, operatőrnek és fotósnak.
Budapest, 2019. november 25., hétfő (MTI) – Életének 99. évében, hétfő hajnalban Budapesten elhunyt Horváth János volt fideszes országgyűlési képviselő – tájékoztatta a család az MTI-t.
Horváth János 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. 2003-tól 2014-ig ő volt a parlament korelnöke. Horváth János 1921-ben született a Fejér megyei Cecén. A közgazdász végzettségű politikus 1944-ben részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomban, emiatt a Gestapo letartóztatta, majd halálra ítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. 1945-től nemzetgyűlési képviselő volt, 1947-ben azonban a Magyar Közösség-ügyben, koholt vádak alapján négy év kényszermunkára ítélték, parlamenti mandátumától megfosztották. 1951-ben szabadult.
Az 1956-os forradalom leverése után emigrált, előbb Strasbourgban a Magyar Forradalmi Tanács egyik szervezője, majd New Yorkban a Kossuth Alapítvány egyik létrehozója lett. A Columbia Egyetemen végzett tanulmányainak befejezése után az egyetem oktatója, majd 1968-tól a Butler Egyetem közgazdászprofesszora volt. Az infláció, a munkanélküliség, az agrárszféra és a növekedés témakörét kutatta.
Magyarországra 1997-ben költözött végleg vissza. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem vendégprofesszora volt. 1998 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki. 2007-ben megkapta az amerikai Truman-Reagan Szabadság Emlékérmét, majd 2011-ben az Amerikai Magyar Koalíció kitüntetését a magyar-amerikai kapcsolatok előmozdításában játszott kiemelkedő tevékenységéért.
2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki az amerikai magyar emigrációban végzett tevékenysége, közéleti szerepvállalása, példaértékű életútja elismeréseként. 2013-ban Radnóti Miklós antirasszista díjat, 2014-ben Bajcsy-Zsilinszky-emlékplakettet és Mindszenty-emlékérmet kapott.
MTI / bták / ppd
Horváth János – 2016 Washington, DC
A Bocskai Rádió 2016-ban Magyarország Washington-i Nagykövetségének udvarán felállított Pesti Srác emlékmű leleplezésekor készített interjút Horváth János országgyűlési képviselő úrral.
