A belföldön leadott szavazatok 87 százalékának összeszámlálása alapján Klaus Johannis hivatalban lévő elnök a voksok 36,71 százalékát szerezte meg a vasárnapi államfőválasztáson.

A hivatalos részeredmények megfelelnek az urnazáráskor a közvélemény-kutatók által közzétett exit poll becsléseknek. Az Állandó Választási Hatóság (AEP) által szolgáltatott adatok szerint a 9,3 millió érvényes szavazat közül 2,9 milliót kapott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben újrázni készülő államfő.

A második helyen Viorica Dăncilă (PSD) áll 24,09 százalékkal (1,9 millió szavazat), majd Dan Barna (USR-PLUS) következik 13,6 százalékkal (1,1 millió voks). A Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje – aki az exit pollok közzététele után még a többnyire jobboldali érzelmű diaszpóra szavazataitól remélte azt, hogy felhozzák a második helyre – ekkora hátrányt akkor sem dolgozhat már le, ha külföldön valamennyi román állampolgár rá szavazott volna.

Mircea Diaconu (UN OM Szövetség) 9,2 százalékot kapott (752 ezer szavazat), Theodor Paleologu (PMP) pedig 5,57 százalékot (452 ezere szavazat). A nem végleges adatok alapján Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje 4,22 százalékon áll, 342 ezer szavazattal a voksok 87 százalékának összeszámlálása után.

Egyébként a külföldi választókörökben, ahol egész hétvégén, három napon keresztül lehetett voksolni, vasárnap romániai idő szerint 23 óráig 673 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás – eddigi csúcsot jelentő – második fordulójában. A választási folyamat tovább azonban tart Argentínában, Brazíliában, Chilében, Kolumbiában, Kubában, Mexikóban, Peruban, az Amerikai Egyesült Államokban, Uruguayban és Venezuelában. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 21 órakor zárnak.

(Krónika)

Reklám

1899-ben épült meg Gyergyószentmiklós református temploma, a helyi közösség pedig vasárnap ünnepelte a hajlék fennállásának 120. évfordulóját.

„Feladatunk van, amit elődeink bíztak ránk: ők megépítették a templomot, nekünk pedig feladatunk, hogy itt legyünk a templomban” – fogalmazott Ősz Sándor egyházmegyei főgondnok a vasárnapi ünnepélyes istentiszteleten, ahol a gyergyói reformátusok az istenháza 120 éves fennállását ünnepelték.

Az eseményen Szegedi László lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület missziós előadója hirdetett igét, a tékozló fiú példázatára alapozva hangoztatta: a templom az az atyai otthon, amelynek ajtaja mindig nyitva áll, várja a visszatérésünket akkor is ha egy időre elhagyjuk azt.

Mátyás István lelkész rámutatott: templom, az épület önmagában csak kő, beton, és csak akkor lelki hajlék, ha ezt hívek töltik meg élettel. Nagy Zoltán, Gyergyó­­szentmiklós polgármestere katolikusként is megtiszteltetésnek tartotta, hogy szólhatott az ünnepen, és hangsúlyozta,

most, amikor nyugaton templomokat bontanak le vagy alakítanak át más célokra és egyre távolodnak a keresztény értékektől, nagy dolog, hogy itt nem a leépülés jellemző.

Az ünnepi istentiszteleten Ősz Sándor Előd egyháztörténész tartott előadást a gyergyószentmiklósi református templom és a protestáns hitű közösség múltjáról, a 16. századtól, amikor az a protestantizmus első hatásai itt is éreztették magukat, és ennek jeleként a Szent Miklós templom plébánosa családot alapított.

A 19. század végén jelentkezett igény, hogy hivatalosan is létrejöjjön egy gyülekezet, és 1899-ben épül meg a templom a Szatmári József ditrói gyógyszerész felajánlásából kapott gyergyószentmiklósi főtéri telken.

Ez volt az akkori Csík vármegye első református temploma.

Az 1899 októberében Bartók György püspök jelenlétében felszentelt lelki hajlékot még mintegy 200 hívő vallotta magáénak, jelenleg mintegy ezer a gyergyószéki reformátusok létszáma, a régi épületet az 1990-es években a Bíró Sándor lelkipásztor által vezetett közösség többnyire közakadozással, az eredeti méretének háromszorosára bővítette, elnyerve mai arculatát.

(Gergely Imre / Székelyhon)

Reklám

A kürti 22. számú Majer István cserkészcsapat mellett működő Kürti Cserkészszülők Klubja meghívására érkezett Magyaródy Szabolcs öregcserkész a felvidéki községbe, cserkészek, cserkészszülők, és civil érdeklődők körébe. A környező falvakban működő csapatokból is érkeztek cserkészek, és jelen volt Csémi Szilárd – Kismedve, az SzMCs ügyvezető elnöke is.

A Hamiltonban élő 95 éves cserkészt a fia, Tamás kísérte el a meghívás helyszínére. Szabolcs bá’ minden évben hazalátogat, és a Budapesten töltött idő alatt szívesen tart előadásokat több témakörben, cserkészeknek, civileknek, nemzetről, hazáról, gazdasági és társadalmi problémákról, és a tengerentúli magyarság megőrzésének lehetőségeiről.

Magyaródy Szabolcs a háborút követően a kommunista rezsim elől menekülve hagyta el Magyarországot, nagybátyja internálásának súlyos következményei miatt. Bécsi, skóciai, és angliai tartózkodást követően végül Kanadában állapodott meg, ahol családjával él.

Kezdeteben cserkészszülőként, majd öregcserkészként komoly missziót vállalt fel a magyar cserkészközösség körében, melyet Teleki Pál munkatervnek nevezett el.

Mivel fiatal korában tagja volt a Magyar Királyi Külügyi Társaság ifjúsági csoportjának, megtapasztalta, hogy Magyarországnak soha nem volt megfelelő külföldi propagandája. Ebből kifolyólag téves és hamis, rágalmazó irodalom alapján beszéltek a magyarokról és Magyarországról. Ezért a könyvtárak felmérésével kezdte a munkát társaival, akikkel összegyűjtve a magyarság számára kedvező könyveket, szétküldték azokat az amerikai médiának és egyetemeknek.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után nagy érdeklődés lett a magyar ügyek iránt, akkor több kiadványt újranyomtattak, és célzott irodalmat adtak ki, új műveket, fordításokat. A későbbiek során már a világháló is segítette a munkájukat. 120 ezer könyvet és CD-t osztottak szét ingyen, köztük az egyetemi könyvtáraknak és a Budapesten működő nagykövetségeknek.

A cserkészet – melyet cserkészszülőként tapasztalt meg, és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség 105. számú Magyar Öregcserkész Csapatának parancsnokaként folytat immár nyugdíjasként több mint három évtizede – egész életét meghatározta. Ma is a Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség vezetőjeként tart előadásokat Kanadában, Magyarországon és az elszakított országrészekben egyaránt.

2004-ben Teleki Pál Emlékérmet kapott, majd 2011-ben Magyar Örökség díjban részesült, melyet az angol nyelvű, magyar történelmi vonatkozású honlap, a Corvinus Libry alapításával és működtetésével, valamint magyarságszolgálati tevékenységével érdemelt ki.

A kürti előadásnak Sütő Zsolt „Strekov 1075” néven ismert borászata adott otthont. A népes közönség előtt Szabolcs bá’ ismertette életének mérvadó szakaszait, munkásságát, cserkészmunkáját, és beszélt céljairól, a közeljövőben megjelenő könyvről, melyben lejegyezte élete jelentős állomásait. Beszélt arról, miként motiválhatják és segíthetik a cserkészszülők és az öregcserkészek a csapat munkáját.

Bemutatta a kanadai magyar cserkészek munkáját, mely az ottani magyarság túlélésének egyik eszköze. „A cserkészet egy éltre szól” – mondta. Majd finom humorából adódóan így folytatta: „Volt cserkész nincs. Aki egyszer fogadalmat tett, az mindig is cserkész marad, csak éppen nem fizet tagsági díjat.”

Kérdésekre felelve a hallgatóság megtudta tőle, hogy fia és lánya is cserkész, sőt az unokái is, és mindenki anyanyelveként beszéli a magyart. Magyar-kanadai állampolgár, de magyarnak vallja magát. „Magyarnak születtem, anyám magyarnak nevelt” – mondta. Felesége, Rózsika 91 éves, nehéz, de szép és tartalmas éveket tudnak maguk mögött. Még a kutyájuk is magyar, a Morzsa névre hallgató puli. 85 éves korában még csapatparancsnok volt az öregcserkészek táborában, és tíz napon át sátorban aludt.

Arra a kérdésre, hogy mi az egészséges, hosszú élet titka, ezt válaszolta: „Egyetek mindig természetes nyersanyagból készített ételeket! Soha ne hagyjátok abba sem a fizikai, sem a szellemi tevékenységet! És legyenek céljaitok! Mindig tervezzetek és tűzzetek ki magatok elé célokat. Ezeket a dolgokat tehetjük hozzá a négy jól megválasztott nagyszülőtől örökölt génekhez. Ám ehhez azért még kell néhány dolog.”

Szabolcs bá’ a „néhány dolog” alatt bizonyára a jó munkát, a tiszta lelkiismeretet, a becsületet, a hűséget, a kötelességteljesítést értette, és mindazt, amivel a tíz cserkésztörvény értelmében igyekszik élni mindenki, aki cserkészfogadalmat tett.

A vendéglátók nevében Szendi Erika, a Cserkészszülők Klubjának vezetője, Jávorka Orsolya csapatparancsnok és a jelenlévő cserkészvezetők mondtak köszönetet. Cserkésztapssal és a „Jó munkát!” cserkészköszöntéssel kívántak minden jót, erőt, egészséget, és a munkásságáról szóló könyv mielőbbi megjelenését. Szeretetvendégséggel és kötetlen beszélgetéssel zárult a találkozó.

(Berényi Kornélia / Felvidék)

Reklám