41.4 F
Cleveland
2026. május 15. - péntek
Facebook Mail Paypal X Youtube

Főoldal Blog Page 681

Az eutanázia ellen foglalt állást az olasz püspöki kar

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-
Stefano Russo püspök szerint a társadalom elveszítette józan gondolkodását.

A társadalom elveszítette józan gondolkodását Stefano Russo püspök, az olasz püspöki kar (Cei) titkára szerint, aki így kommentálta csütörtökön az olasz alkotmánybíróság előző napi felmentő ítéletét egy támogatott öngyilkossági ügyben.

Stefano Russo kijelentette, nem érti, hogyan lehet a kegyes halál esetében „szabadságról beszélni, amikor ez a halál kultúráját alapozza meg”. Hozzátette, hogy a társadalom elveszítette józan gondolkodását.

Az olasz püspöki kar titkára többek között figyelmeztetett, hogy az emberi élet önkéntes vagy támogatott megszakítása oda vezethet, hogy a beteg, magatehetetlen személyek szenvedésükben inkább ezt az utat választják, csakhogy ne legyenek például családtagjaik terhére. Az olasz egyház képviselője az orvosok lelkiismereti szabadságának tiszteletben tartását szorgalmazta. Angelo Becciu bíboros, a vatikáni szentté avatási kongregáció prefektusa hangsúlyozta, hogy a bírósági döntés olyan szemléletet terjeszthet el, amelyben az emberélet könnyen megszakíthatóvá válik.

Az olasz alkotmánybíróság a 2017-ben egy svájci klinikán elhunyt olasz állampolgár – a balesetben teljesen megbénult – Fabiano Antoniani, művésznevén Dj Fabo ügyében döntött, és felmentette az eutanázia-aktivista Marco Cappatót, aki a beteg Antonianit elkísérte utolsó útjára. Cappato, az olasz Radikális Párt politikusa önként jelentette fel magát az olasz hatóságoknak. Az olasz jogszabályok szerint akár 12 év börtönt kockáztatott, az olasz alkotmánybíróság azonban felülvizsgálva a korábbi bírósági döntéseket, úgy határozott, hogy nem áll fenn a támogatott vagy előidézett öngyilkosság bűncselekménye.

Ez az első alkalom, hogy olasz bírói testület felmentő végzést hoz egy eutanázia-ügyben. Az olasz katolikus orvosok egyesülete (Amci) emlékeztetett, hogy az olasz orvosok több mint 80 százaléka kész lelkiismereti okokból megtagadni az eutanáziát vagy bármilyen más életmegszakító beavatkozást.  Az olasz orvosok országos szövetsége még az ítélet előtt hangsúlyozta, hogy az orvosok számára tilos az öngyilkosság bármilyen formájú támogatása.

A szervezet az olasz parlamenttől várja a kérdés jogi rendezését.

(Mandiner / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Magas rangú rendőröket vettek őrizetbe Szlovákiában

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-
A Denník N című szlovák napilap úgy tudja, hogy adatokat gyűjtöttek újságírókról és vezető ügyészekről

Újságírók törvénytelen megfigyelése gyanújával őrizetbe vett a szlovák belügyminisztérium vizsgálati osztálya egy volt és egy jelenlegi magas rangú tisztet, valamint egy harmadik rendőrségi vezetőt – jelentette csütörtökön a szlovák média.

A rendőrségi vezetők – közöttük Pavel Vorobjov, a Nemzeti Bűnüldözési Hivatal (NAKA) pénzügyi hírszerző osztályának volt igazgatója, valamint Milan Michálik, a pénzügyi hírszerző egység jelenlegi igazgatóhelyettese – őrizetbe vételét a belügyminisztérium is megerősítette.

A Denník N című szlovák napilap úgy tudja, hogy a rendőröket azzal gyanúsítják, hogy egyebek mellett a Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkoltatásával vádolt Marian Kocner üzletember számára gyűjtöttek adatokat újságírókról és vezető ügyészekről.

Vorobjov korábban azt mondta, hogy Tibor Gaspar akkori rendőrfőnök megbízásából gyűjtötte az adatokat, később megváltoztatta a vallomását. Gaspar tagadta a vádat.

Vorobjov korábban a rendőrség hírszerző osztályának a vezetője volt, de idén a saját kérésére áthelyezték.

Az érintett újságírók korábban vallomást tettek a rendőrségen. Elmondták, hogy valaki a rendőrségen belül listát vezetett róluk, benne személyes adatokkal, a hozzátartozóikra és a gépkocsijukra vonatkozó adatokkal.

2017-ben Kocner megfenyegette Ján Kuciakot, hogy „piszkos információkhoz” jutott a családjával kapcsolatban, és közzéteszi ezeket az információkat. A Kocner üzleteit leleplező Kuciak ezért a rendőrséghez fordult, de azt ügyet félretették.

(Mandiner / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Megnyílt a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-

Nagy István agrárminiszter a magyar mezőgazdaság legrangosabb seregszemléjének, valamint az anyaországi és a határon túli gazdák ünnepének nevezte a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK), amelyet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke nyitott meg csütörtökön a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Nagy István arról is beszélt, hogy a rendezvény több mint egy évszázada mutatja be a magyar mezőgazdaság legjavát; mottója idén A fejlődés hagyománya, amely kifejezi, hogy a magyar agrárium korszakváltás küszöbén áll.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, aki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke hangsúlyozta, a kiállításon bemutatott technológiák és eszközök igazolják, hogy Magyarország a 21. században is képes versenyképesen működtetni az agrár-élelmiszeripari gazdaságot. Az OMÉK idei díszvendége a Marokkói Királyság – tette hozzá.

A magyar gazdaság jól teljesít, és ehhez a gazdák sikere, teljesítménye is hozzájárul: a mezőgazdaság teljesítménye tavaly elérte a 2720 milliárd forintot, 2010 és 2018 között 33 százalékkal emelkedett, ezzel a legjobb eredményt érte el Magyarország az Európai Unióban (EU) – mondta Nagy István. A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének 54 százalékát, tehát több mint a felét az agrárium adta, a többlet közel 1,7 milliárd euró volt – ismertette a miniszter.

Szavai szerint az OMÉK jó lehetőséget teremt arra, hogy a tárgyalások során Magyarország tovább szélesítse együttműködéseit Marokkóval és a nemzetközi partnerekkel.

Mohammed Sadiki, a Marokkói Királyság agrárminisztériumának államtitkára elmondta, hogy afrikai viszonylatban Marokkó Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, amely kiváló lehetőségeket nyújt a jövőben is. A két ország gazdasági kapcsolatai rendkívül jól alakulnak, ezen belül kiemelt területnek számít az élelmiszeripar, az agrárium és a vízgazdálkodás.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője kitért arra is, hogy a világgazdasági trendek alapján az OMÉK a jövőben vásári és szakmai jellege mellett egy regionális, üzleti élelmiszeri fórummá és kiállítássá fejlődhet, ez nemcsak az országimázsnak tenne jót, hanem a magyar élelmiszeriparnak is.

Az AMC ügyvezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban a vasárnapig tartó rendezvény mintegy 40 ezer négyzetméteren 680 kiállítóval várja a szakmai érdeklődőket és a nagyközönséget egyaránt. Az idén az OMÉK fókuszában a magyar élelmiszeripar áll, emellett többek között készülnek szakmai programokkal, állat-, valamint mezőgazdasági gépbemutatóval, látványkonyhákkal, kóstoltatásokkal, a gyerekek számára élménygazdasággal és könnyűzenei koncertekkel is.

(Magyar Nemzet / MTI)
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Meghalt Jacques Chirac

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-
French President Jacques Chirac attends a ceremony in tribute to Wartime French Resistance heroine Lucie Aubrac, 21 March 2007 at the Court of the Army museum of Les Invalides in Paris. In October 1943 Aubrac, who died late 14 March in a Paris hospital at the age of 94, was with a group of fighters who ambushed a truck bearing Raymond Aubrac and 13 other resistance members from Gestapo headquarters in the southeastern city of Lyon. It became one of the most celebrated Resistance exploits of World War II, and the theme of two films "Lucie Aubrac" and "Boulevard des Hirondelles." AFP PHOTO PATRICK KOVARIK (Photo by PATRICK KOVARIK / AFP)

A volt francia elnök 86 éves volt.

Jacques Chirac 1932-ben Párizsban született. Franciaország miniszterelnöke, Párizs polgármestere és az ország köztársasági elnöke is volt. 86 évesen halt meg.

Chirac a francia történelem páratlan karriert megért, nagyszerű, konzervatív politikusa. 1995-ben és 2002-ben köztársasági elnöknek választották, 12 évig vezette az országot. (Az új francia alkotmány szerint 7 év helyett 5 év az elnöki mandátum, ezért tartott második periódusa 5 évig.) Kétszer volt miniszterelnök (először Giscard d’Estaing alatt, 1974 és 1976 között), majd Mitterrand idején (1986 és 1988 között – ez volt a francia köztársaság első úgynevezett kohabitációja, vagyis, amikor ellentétes politikai oldalról került ki az elnök és a miniszterelnök). 1977 és 1995 között pedig Párizs főpolgármestere volt.

Többször volt miniszter és ő alapította a későbbi, rendkívül sikeres francia jobbközép kormánypártot, az RPR-t és 1976-tól 1994-ig ő volt az elnöke. Az RPR utódpártját, az UMP-t is ő alapította.

Miután 2007-ben véget ért elnöki periódusa, népszerűsége nem csökkent, sőt. 2018-ban a Yougov felmérése szerint a franciák szerint Chirac a történelem második legnépszerűbb elnöke. (Az első érthetően Charles De Gaulle.)

Jacques Chirac korábbi francia államfő halála kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök – a magyar emberek nevében – levélben fejezte ki együttérzését Emmanuel Macron köztársasági elnöknek és a francia nemzetnek – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke csütörtök délután.

Orbán Viktor: Jacques Chirac politikai hagyatéka a következő generációk számára is útmutatás

„Mély megrendüléssel értesültem arról, hogy a mai napon elhunyt a modern kori francia politika egyik legkiemelkedőbb alakja, Jacques Chirac elnök úr” – írta Orbán Viktor, felidézve: „felemelő pillanat” volt, amikor 1998-ban, első kormányalakítása idején Chirac elnök meghívására Párizsba látogathatott, ahol személyesen ismerhette meg „Franciaországért végzett elkötelezett munkáját és a francia nemzet iránti odaadását”.

Párizs, 2001. december 10. Orbán Viktor miniszterelnököt az Elysée-palotában fogadta Jacques Chirac francia köztársasági elnök, aki átadta a külföldi kormányfõknek adható legmagasabb francia állami kitüntetést, a francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztjét. A képen: Orbán Viktort kitünteti Jacques Chirac.Fotó: Sándor Katalin / MTI

„Megtiszteltetés és egyben ösztönzés is volt számomra, hogy Európa egyik nagy építőmesterével egy időben, egyszerre szolgáltuk hazánkat. Meggyőződésem, hogy politikai hagyatéka nem csupán nemzedékem vezető politikusait inspirálja, de az elkövetkező generációk számára is követendő útmutatást jelent” – fogalmazott részvétlevelében Orbán Viktor.

A nyilvánosságtól évek óta visszavonult, hosszú ideje súlyos neurológiai betegségben szenvedő volt elnök halálhírének bejelentése után a francia parlamentben megszakították az ülést, és egyperces néma csönddel emlékeztek rá a képviselők.
“Az életem egy része tűnik ma el” – reagált Nicolas Sarkozy volt jobboldali elnök (2007-2012), aki közvetlenül a politikai mentorának tekintett Jacques Chiracot követte az államfői székben, míg a szocialista Francois Hollande exelnök (2012-2017) a “harcostól” búcsúzott, aki “személyes viszonyt tudott kialakítani a franciákkal”.
Emmanuel Macron jelenlegi államfő élő televíziós beszédben emlékezik meg este Jacques Chiracról.
Angela Merkel német kancellár “fantasztikus partnernek és barátnak” nevezte az elhunyt volt francia elnököt, míg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy “Európa az egyik jelentős figuráját, Franciaország egy nagy államférfit, jómagam pedig egy hű barátot veszítettem el”. Szaad Haríri libanoni miniszterelnök pedig Franciaország “egyik legnagyobb emberétől” búcsúzott.
A hazai közéletben valamennyi párt vezetője megemlékezett Jacques Chiracról.
Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke arra emlékeztetett, hogy Jacques Chirac “képes volt ellenezni a háború őrületét Irakban”, míg apja, a pártalapító Jean-Marie Le Pen, akit 2002-ben Chrirac győzött le az elnökválasztás második fordulójában azt mondta, hogy “egy halottat, még ha ellenfél is volt, megillet a tisztelet”. Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetője szerint Chirac olyan elnök volt, aki “mindenkinél jobban szerette Franciaországot”.
Hosszú politikai karrierje alatt Jacques Chirac többször volt miniszter, két alkalommal miniszterelnök, 12 éven át pedig államfő.
A külpolitika terén – az Ötödik Köztársaság alapítójának, Charles de Gaulle-nak a nyomdokait követve – a független francia diplomácia megvalósítására, Franciaország nagyhatalmi státuszának megőrzésére törekedett, különös tekintettel a Washingtonhoz fűződő viszonyban. Nemzetközileg legemlékezetesebb külpolitikai lépése az Egyesült Államok vezette iraki invázió határozott ellenzése volt 2003-ban.
Franciaország az ő elnöksége alatt vezette be az eurót és törölte el a sorkötelezettséget, illetve kezdett lépéseket tenni a NATO védelmi szövetségébe való visszakapcsolódás felé.
Jacques Chirac volt az első francia elnök, aki elismerte a második világháború alatti Vichy-kormányzatnak a holokausztban betöltött szerepét, amely miatt formálisan bocsánatot kért a zsidó néptől.

(Origo / Magyar Nemzet / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Külhoni magyarok is indulhatnak önkormányzati jelöltként

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-

Passzív választójoggal rendelkezők választhatók az Alaptörvény szerint.

Az önkormányzati választáson 11 olyan jelölt indul, aki magyar állampolgár, de nincsen magyarországi lakcíme – közölte a Nemzeti Választási Iroda az MTI érdeklődésére.

Az Alaptörvény szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak – például a határon túl élő magyaroknak – passzív választójoguk van, aktív azonban nincs, így választhatók ugyan, de nem választók az önkormányzati választáson.A

Ez azt jelenti, hogy elvileg képviselő, polgármester vagy akár főpolgármester is lehet egy magyar állampolgár, ha nincs Magyarországon bejegyzett lakcíme, ehhez azonban regisztrálnia kell a központi névjegyzékbe.

(Mandiner / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

A Kolozs megyei Györgyfalván felavatták a magyarországi támogatással felépített óvodát

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-

A Kolozsvár melletti Györgyfalván szerdán felavatták a magyar állam támogatásával felépített óvodát. Az avatóünnepségen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára összefogásra buzdította a térség nemzeteit és egyházait.

A györgyfalvi római katolikus egyházközség által felépíttetett emeletes óvodaépület a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programja keretében valósult meg, és 220 millió forintba került. Amint Fábián László római katolikus plébános elmondta: másfél évig küzdöttek a bürokráciával, míg sikerült beszerezni az engedélyeket. Ezután fél év alatt bontották le a régi, kinőtt óvodát és építették fel az újat.

Soltész Miklós államtitkár elmondta: ami az itt élő magyaroknak segítség, az a románoknak, és Románia gazdaságának is hasznos. Az efféle létesítmények ugyanis az építkezés után befizetett adók mellett abban segítik Romániát, hogy minél többen maradjanak otthon a szülőföldjükön.

Az államtitkár megemlítette: Magyarország kormánya az elmúlt évek során 48 milliárd forintot fordított arra, hogy óvodák, bölcsődék épüljenek, újuljanak meg a Kárpát-medencében. Az összeg mintegy fele érkezett a Partiumba és Erdélybe, ahol 64 új bölcsőde, óvoda épül, és 367 megújul. Azt is hozzátette: a kormány nemcsak a Magyarországon kívül élő magyarok ügyét karolta fel, hanem a Magyarországon élő nemzetiségekét is. A magyarországi román közösség óvodáinak, iskoláinak a megújítására is jelentős összegeket fordított.

„Ha ebben a térségben meg akarunk maradni, nincs más út mint az összefogás. (.) Ha a térséget közösen meg akarjuk tartani, össze kell fogniuk a nemzeteknek, az egyházaknak” – jelentette ki az államtitkár.

Gabriel Costea, a Györgyfalvát is magába foglaló Erdőfelek (Feleacu) polgármestere köszönetet mondott az épületért a magyar kormánynak, és méltatta a györgyfalvi közösséget, amiért az óriási munkaerőhiány ellenére fél év alatt felépítették az óvodát.

Az óvoda bejáratánál a magyar állam és a római katolikus egyház képviselője és a község elöljárója közösen vágták el a magyar és román nemzeti színű szalagot.

A Kolozsvárral szomszédos Györgyfalván a 2011-es népszámlálás adatai szerint 1007-en laknak, a falu lakóinak 87 százaléka vallotta magát magyarnak. A falu közigazgatásilag a román többségű Erdőfelek községhez tartozik.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Nyilvánosságra hozták Trump és az ukrán elnök beszélgetését

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-

Nyilvánosságra hozták Donald Trump Volodimir Zelenszkij nemrég megválasztott ukrán elnökkel folytatott beszélgetésének leiratát, miután demokrata-párti képviselők szerint nyomást gyakorolt az ukrán politikusra, ezért alkotmányos vádeljárást indítanak ellene.

A beszélgetés leiratának első oldala

Az amerikai demokraták két évig vártak arra a pontra, amelyet végül Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő júliusi telefonbeszélgetésének nyilvánosságra kerülése tett fel az i-re. Ennek hatására úgy tűnik, hogy elgördültek az akadályok az elnök elleni alkotmányos vádeljárás megindítása elől a kongresszusban.

REUTERS/Jonathan Ernst
Zelenszkij. (REUTERS /Jonathan Ernst)

Trump ugyanis a beszélgetés tanusága szerint többször is nyomást gyakorolt Zelenszkij-re, és arra biztatta júliusi telefonbeszélgetésük során, hogy Ukrajnában indítsanak vizsgálatot az amerikai elnök demokrata párti riválisa, Joe Biden kárára az egykori alelnök fiának ukrajnai ügyletei miatt – derült ki a Fehér Ház által nyilvánosságra hozott emlékeztetőből. A szövegben Trump azt mondja: az Egyesült Államok “nagyon, nagyon jó volt” Ukrajnához, majd ezek után kért tőle egy “szivességet”. A Fehér Ház szerint a közölt leirat nem a beszélgetés szóról szóra történő leirata.

Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke kedden bejelentette: az alsóház hivatalosan elindítja az impeachment-eljáráshoz szükséges vizsgálatot Donald Trump elnök ellen. Pelosi az elmúlt hónapokban igyekezett csitítani az alkotmányos vádeljárást követelő demokratákat, de végül ő is beállt a sorba, és azzal vádolta meg az elnököt, hogy megszegte hivatali esküjét, illetve elárulta a nemzet biztonságát és az amerikai választások integritását. “Ez nem maradhat így. Elszámoltathatónak kell lennie (az elnöknek). Senki sem áll a törvények felett” – nyilatkozta.

A képviselőházi vizsgálat célja, hogy kiderítsék: valóban nyomást gyakorolt-e Trump júliusi telefonbeszélgetésében Volodimir Zelenszkij ukrán államfőre Joe Biden és fia, Hunter jövedelmező ukrajnai ügyleteinek feltárása érdekében. Az amerikai elnök 400 millió dollár (körülbelül 122 milliárd forint) ukrajnai segély befagyasztását rendelte el néhány nappal az ominózus telefonhívás előtt.

Trump leszögezte: nincs félnivalója, és engedélyezte, hogy nyilvánosságra hozzák a beszélgetés “teljes, titkosítás alól feloldott és vágatlan” leiratát. Egyúttal jelezte: továbbra sem oldják fel az ukrajnai segélyek zárolását. A vezető szerint Európának kellene nagyobb felelősséget vállalnia Ukrajna ügyében. Az EU az ukrán válság kezdete óta azonban már több milliárd eurós segélyprogramot dolgozott ki Kijev számára.

Joe Biden Trump egyik fő politikai ellenfele és a Demokrata Párt legnagyobb támogatottságot élvező pályázója az elnökjelöltségre. A CNN amerikai hírtelevízió értesülése szerint a képviselőház 235 demokrata párti képviselőjéből eddig 158-an támogatják az eljárás megindítását.

Ha a vizsgálat igazolja a vádakat, a képviselőház igazságügyi bizottsága javasolhatja az alkotmányos vádeljárás megindítását Trump ellen a talált bizonyítékok alapján. A bizottságot vezető Jerrold Nadler elmondta: év végéig szeretne döntésre jutni az ügyben. Az elnök által elkövetett egyéb szabálysértésekkel további hat képviselőházi bizottság foglalkozik.

Ha az igazságügyi bizottság megalapozottnak látja a felelősségrevonási eljárás megindítását, akkor az ügy a demokrata többségű képviselőház elé kerül szavazásra. Ha az alsóház többsége az eljárás megindítására szavaz, az ügy a szenátus elé kerül, amely a legfelsőbb bíróság vezetőjének felügyelete alatt lefolytatja a tárgyalást. Az elnök leváltását a szenátus kétharmada kényszerítheti ki. A felsőházban azonban a republikánusoknak van szűk többségük.

A fentiekből kitűnik, hogy az alkotmányos vádeljárás megindítása nem jelenti feltétlenül az elnök megbuktatását, amelyre egyébként sem volt még példa az amerikai történelemben.

A kongresszusi demokraták közül többen régóta áhítoznak arra, hogy elindítsák a felelősségrevonási eljárást Trump ellen, bár a siker esélye elenyésző. Eddig kevesen sorakoztak fel mögéjük, és Pelosi sem támogatta őket. Tovább szította indulatukat az, ahogy Trump elkerülte a számonkérést a 2016-os elnökválasztás orosz befolyásolása ügyében annak ellenére, hogy egyértelmű kétségek merültek fel viselkedésével és ügyleteivel kapcsolatban. Ezt tetézte, hogy kiderült: a politikus megvásárolta egy pornósztár hallgatását, illetve az, hogy Trump magánérdekeltségei is sokat nyertek elnökségéből. A mérleg nyelve végül az ukrajnai botránynak köszönhetően billent a másik irányba.

Bidenék ügye azért annyira fontos, mert azt jelentheti: az elnök arra használta fel hivatalát, hogy egy külföldi kormányt arra kényszerítsen, segítsen neki újból megnyerni a választást. Trump tagadja, hogy alkotmányba ütköző dolgot tett volna.

Nagy lendületet adott az alkotmányos vádeljárás híveinek az, hogy sikerült megnyerniük Pelosit az ügynek. A demokraták remélik, hogy ennek a botránynak nagyobb lesz a visszhangja, mint az orosz beavatkozásnak.

Minden amerikai elnöknek akadtak ellenfelei, akik úgy gondolták, távoznia kellene hivatalából. Azonban Bill Clinton óta senki ellen sem indítottak felelősségrevonási eljárást. A demokrata Clinton ellen a republikánusok ellenőrzése alatt álló képviselőház indított vizsgálatot, mert házasságtörő viszonyt folytatott egy fehér házi alkalmazottal. Clintont végül a szintén republikánus többségű szenátus felmentette.

Rajta kívül csak egy elnök ellen indítottak alkotmányos vádeljárást: Andrew Johnson ellen 1868-ban. A szenátus Johnsont is felmentette. Richard Nixon még azelőtt lemondott 1974-ben, hogy megindíthatták volna ellene az eljárást a Watergate-botrány miatt. Az ő helyzete meglehetősen kilátástalan volt.

Az alkotmány a képviselőházra bízza az alkotmányos vádeljárás megindítását, míg a szenátus feladata a tárgyalás és döntéshozatal. Az elnököt az alkotmány értelmében árulás, vesztegetés és más súlyos bűncselekmények miatt lehet felelősségre vonni és elmozdítani hivatalából.

(EuroNews)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Magyar Örökség Díjat kapott Vidnyánszky Attila

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-

A hétvégén Magyar Örökség Díjakat adtak át Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila színházteremtő tevékenységéért kapta meg a díjat.

Szombaton adták át a Magyar Örökség Díjakat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Idén is hét kiemelkedő személyiség és intézmény tevékenységét díjazták az elismeréssel. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila színházteremtő tevékenységéért kapta a rangos díjat.

Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. Forrás: MTI/Soós Lajos

A kuratórium díjra érdemesnek ítélte Snétberger Ferenc gitárművészetét és zenei tehetséggondozó munkásságát, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség folytonos küzdelmét és a magyarság megtartásáért vállalt küldetését, Eötvös Loránd világhírű fizikus-geofizikusnak a magyar tudományt és oktatást példamutatóan szolgáló életművét, Féja Géza írói és szociográfiai munkásságát.

A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak a magyar kultúra, gazdaság, sport és tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. A kuratórium kitüntetésben részesítette a 150 éve eredményesen dolgozó, és a leányképzésben első Veres Pálné Gimnáziumot, valamit a Fiumei úti Nemzeti Sírkertet is.

(Origo)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Palkovics László: Debrecenben megkezdődhetnek a BMW autógyár építési munkálatai

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-
Debrecen, 2019. szeptember 24. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond a város önkormányzata és a BMW Group Manufactoring Hungary közti szerzõdés ünnepélyes aláírása elõtt Debrecenben 2019. A BMW autógyárat épít a város közelében. MTI/Czeglédi Zsolt

Debrecenben aláírták az infrastrukturálisan előkészített terület adásvételi szerződését, és ezzel a beruházási terület a BMW Group tulajdonába került.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelezte: a kormány 130 milliárd forinttal járult hozzá a gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakításához, további 35 milliárdot pedig a debreceni oktatási rendszer fejlesztésére fordítanak annak érdekében, hogy hosszú távon szakképzett munkaerőt biztosíthassanak a városban működő cégeknek.

„Száz év magánynak van vége”

– mondta a miniszter arra utalva, hogy száz éve nem volt a térségben ilyen volumenű beruházás, amely az ország egyik sikertörténete.

Palkovics László felidézte:

2014 és 2019 között több mint hatezer új munkahely jött létre Debrecenben, a beruházások értéke meghaladta az 580 milliárd forintot, 2030-ig pedig további, mintegy 600 milliárd forint fejlesztési forrást „raktak össze” Debrecen számára.

Beszélt arról is, hogy az oktatásfejlesztési program keretében versenyképessé teszik a mérnökképzést a városban, az egyetemen 400-500 új mérnök hallgatót képeznek évente. Az egyetem és a vállalatok innovatív együttműködésének támogatására az országban nyolc science-parkot alakítanak ki, a debreceni park létrehozásának ügye hamarosan a kormány elé kerül – mondta Palkovics László.

Gyümölcsöző gazdasági együttműködés jött létre a kormány, Debrecen városa és a BMW gyár között. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A miniszter a high-tech beruházások „termőre fordulásával”, az alkalmazott magas technológiával és a nagy termelékenységgel indokolta az eddig jellemzően együttmozgó magyar és a német gazdaság pályájának eltérését, és felidézte, hogy Magyarországon a második negyedévben 5,2 százalékos volt a gazdasági növekedés szemben a németországi 0,4 százalékkal. Palkovics László megjegyezte, hogy

a magyar járműipar élen jár: 620 hazai járműipari vállalat van, köztük a világ 20 meghatározó cége. Hozzátette: egy legutóbbi IMF-felmérés szerint Magyarországon a high-tech-beruházások aránya 70 százalék, ezen a területen Magyarország a legnagyobb exportáló az Európai Unióban.

Michele Melchiorre, a gyár igazgatója azt közölte, hogy a debreceni BMW autógyár építési munkálatai 2020 tavaszán kezdődnek. Hozzátette: már 250 BMW- alkalmazott dolgozik a debreceni gyár munkálatainak előkészítésén, augusztusban az első négy HR-munkatárs is csatlakozott a céghez, a munkavállalók toborzása is megkezdődött. Debrecenben már irodát nyitottak, a leendő munkatársaikat nagy gondossággal választják ki, ugyanis a képzett munkaerő a legfontosabb – jegyezte meg az igazgató. Debrecenben akkumulátoros és belső égésű motorral szerelt gépkocsikat fognak előállítani.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a BMW-beruházás nemcsak Debrecennek, hanem az egész megyének, a Tiszántúlnak „szab új irányt”, aminek a hatása a határon túli területekre is kiterjed. Jelezte: Hajdú-Bihar megyében az elmúlt öt évben 40 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye. Magyarország ma évente 500 ezer személygépkocsit és 2,5 millió motort állít elő, a BMW gyárral a magyar autógyártás „újabb koronaékszerrel gazdagodik” – mondta.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a város története legnagyobb fejlesztésének nevezte a BMW-beruházást, amely a gazdaság mellett a munkahelyteremtésben, az oktatásban és a közlekedési infrastruktúrában is új távlatokat nyit a térségben.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Elutasította a Minority Safepackkel szembeni román keresetet az EU

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-

Az Európai Unió Törvényszéke megerősítette hatályában az Európai Bizottságnak a “Minority SafePack – egymillió aláírás a változatos Európáért” című kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételére vonatkozó határozatát, derült ki a törvényszék keddi közleményéből. – írja a Világgazdaság. Mint ismert, összesen 11 országból – köztük Magyarországról is – 1 millió 128 385 aláírás gyűlt össze július végéig, miután az érintett tagországok hatóságai hitelesítették az aláírásokat.

Cél a nemzeti kisebbségek védelme

A “Minority SafePack – One million signatures for diversity in Europe” elnevezésű európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot 2013-ban nyújtották be a bizottsághoz. A kezdeményezés arra kérte fel az EU-t, hogy egy sor jogalkotási aktus elfogadása útján

növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét és támogassa az EU kulturális és nyelvi sokszínűségét. A bizottság azonban még 2013-ban megtagadta a javasolt EPK nyilvántartásba vételét azzal az indokkal, hogy az nyilvánvalóan kívül esik a hatáskörén. Az európai polgári kezdeményezés szervezői a bizottság e határozatát vitatták az Európai Unió Törvényszéke előtt, amely 2017-ben ítéletével a határozatot megsemmisítette arra való hivatkozással, hogy a bizottság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. A törvényszék ítéletét követően a bizottság részlegesen nyilvántartásba vette ezt az EPK-t. Románia viszont a törvényszék előtt eljárást indított a megtámadott határozat megsemmisítése iránt. Románia szerint a bizottság értékelési hibát követett el, amikor megállapította, hogy a jogi aktusokra irányuló javaslatok “nem esnek nyilvánvalóan kívül” a bizottság azon hatáskörén, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, továbbá azt, hogy a megtámadott határozat indokolása nem elégséges.

Elutasították a román keresetet

Kedden kihirdetett ítéletével azonban az EU Törvényszéke elutasította a Románia által az Európai Bizottsággal szemben indított keresetet. Indoklásában a törvényszék emlékeztet arra, hogy az EPK célja többek között arra irányul, hogy a polgárokat bátorítsa az EU demokratikus életében való részvételre és az uniót elérhetőbbé tegye.

Az európai polgári kezdeményezés (EPK) keretében legalább egymillió uniós polgár, akik a tagállamok egynegyedének állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő javaslatot az uniós jogalkotónak jogi aktus elfogadására a Szerződések végrehajtása céljából.
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Szijjártó Péter gazdasági együttműködési megállapodást ír alá Nyugat-Virginiában

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-

Gazdasági együttműködési megállapodást ír alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Nyugat-Virginia amerikai állam kormányzójával, Jim Justice-szal.

Az állam fővárosában, Charlestonban tartott aláírási ceremóniát megelőzően az MTI-nek nyilatkozva a miniszter kijelentette: a magyar-amerikai együttműködést egyértelműen sikertörténetnek lehet nevezni mind gazdasági, mind védelmi szempontból, a republikánus kormányzat hivatalba lépése óta pedig politikai szempontból is.

A továbblépéshez azonban szükséges, hogy a kormány az egyes államokkal is jó kapcsolatot építsen ki. Ennek jegyében írták alá korábban Indianával és Ohióval is a gazdasági együttműködési megállapodást. Szijjártó Péter kiemelte: Nyugat-Virginia és a magyar gazdaság közelmúltbeli fejlődési pályája között több hasonlóság van. Az amerikai államok közül ez tudja felmutatni a leggyorsabb GDP-növekedést, az Európai Unióban pedig Magyarország. A bátor gazdaságpolitikának köszönhetően mindketten foglalkoztatási rekordokat döntöttek meg az elmúlt esztendőkben, és sorra haladták meg saját exportrekordjaikat is.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadást tart a Charlestoni Egyetemen, a nemzetközi üzleti ismeretek (International Business Class) című óráján a Nyugat-Virginiai állam fővárosában, Charlestonban 2019. szeptember 24-én. Forrás: MTI/KKM/Kkm/Burger Zsolt

A miniszter tájékoztatása szerint Magyarország számára két területen kiemelten jelentős a gazdasági együttműködés. Az egyik a vegyipar, amelyhez Nyugat-Virginia termelésének 40 százaléka kötődik, és az állam legnagyobb vállalata, a Dow Chemical Magyarországon is jelen van. Ebben az iparágban komoly kutatás-fejlesztési is potenciál rejlik, és erre szükség van a magyar gazdaság új dimenzióba történő átállásához is – emelte ki a miniszter. Magyarországon tavaly 18 százalékkal nőtt a vegyipar teljesítménye, az ágazat 97 ezer embert foglalkoztat.

A másik fontos ágazat az infokommunikáció területe.

Nyugat-Virginiában fontos informatikai adatközpont-hálózat van, és ennek folyamatos fejlesztésében a magyar IT-cégek is lehetőséget kaphatnak. A charlestoni vezetés erre nyitottságot mutatott

– hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Fontos téma az energetika kérdése is.

Közép-Európában ez még mindig kritikus terület, Nyugat-Virginia azonban energetikai csomópontnak számít az Egyesült Államokban: az államközi villamosenergia-exportban első helyen áll, és a földgázipar is komoly méreteket ölt.

Szijjártó Péter Charlestonban előadást tart a helyi egyetemen, egyebek között migrációs témákról, illetve az Európai Unió és Magyarország kapcsolatáról. A miniszter helyi cégek vezetőivel is tárgyal, köztük a vegyipari Dow Chemical és az elsősorban a védelmi ipar számára szoftvereket fejlesztő Azimuth vállalattal, valamint a gyógyszeripari Mylan céggel. Találkozik a helyi Szent Szív-bazilika tiszteletesével, Donald Higgsszel is.

(Origo / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Kövér László Kazahsztánban: A legnyugatibb keleti nép vagyunk

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-
A magyarok büszkék arra, hogy „a legnyugatibb keleti nép vagyunk” – mondta Kövér László az Országgyűlés elnöke kedden Kazahsztán fővárosában, Nur-Szultanban, az Eurázsiai Államok Parlamenti Elnökeinek IV. Találkozóján.

A házelnök beszédét Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke juttatta el az MTI-hez.

Kövér László hangsúlyozta: a magyaroknak fontosak a gyökereik, és az, hogy „őseink egy gazdag keleti kultúrához tartoztak”.

A magyar külpolitikában is kiemelten fontos a keleti, ázsiai kapcsolatrendszer fejlesztése, ami támaszkodhat a közös történelmi és kulturális hagyományokra – mondta, emlékeztetve, hogy a magyar kormány 2011-ben meghirdette a keleti nyitás külpolitikai stratégiáját, amellyel mára jelentős eredményeket sikerült elérni a kereskedelmi, gazdasági, oktatási és kulturális kapcsolatokban is.

„Magyar részről rendszeresen kifejezzük készségünket a kapcsolatok két- és többoldalú keretek közötti fejlesztésére, olyan együttműködések kialakítására, amelyek egymás szuverén jogainak tiszteletén, érdekeink pragmatikus egyeztetésén nyugszanak, kölcsönös előnyöket kínálva minden fél számára” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Arról is beszélt, hogy új, többpólusú világrend van kialakulóban, amelyben mind az európai, mind az ázsiai térség meghatározó erőközpont lehet.

Európa helyzete szerinte a geopolitikai átrendeződésben azon múlik, hogy a földrész politikai, gazdasági és katonai értelemben ütközőzóna vagy összekötő kapocs lesz-e az euroatlanti nyugati és az eurázsiai keleti térség között.

Ez a dilemma sehol sem annyira világos – folytatta a házelnök –, mint Közép-Európában, ahol a népek a történelem során többször voltak elszenvedői Kelet és Nyugat összeütközésének.

Magyarországnak – a történelmi tapasztalataiból és földrajzi helyzetéből kiindulva – a két hatalmi pólus közötti együttműködés elemi érdek, „a kapcsolatépítést a jövőbeli béke és a jólét egyetlen járható útjának tartjuk” – hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette: Magyarország szoros együttműködés kialakítására törekszik a világgazdaság meghatározó szereplőivel, és támogatja az egységes eurázsiai gazdasági, illetve a szabadkereskedelmi térség létrehozására irányuló törekvéseket.

Megjegyezte: összhangban áll a magyar érdekekkel, és kiemelt figyelmet élvez a kínai kormány Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezése, amelyre „kulcsfontosságú projektként tekintünk” az eurázsiai országok és népek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, az ehhez szükséges fizikai, logisztikai összeköttetések megteremtése céljából.

Kövér László szavait azzal zárta, hogy a magyar-kazah barátságot „a jövőben szorosabbra fogjuk fűzni”.

Szilágyi Zoltán arról is tájékoztatott, hogy az Országgyűlés elnökét fogadta Nurlan Nigmatulin, a kazah törvényhozás alsóháza, a Mazsilisz elnöke. Kövér László a találkozón kiemelt jelentőségű stratégiai partnerünknek nevezte Kazahsztánt a közép-ázsiai régióban, amely hídszerepet tölt be Európa és Ázsia között.

Kövér László Nur-Szultanban kétoldalú megbeszélést folytatott Vjacseszlav Viktorovics Vologyinnal, az orosz Állami Duma elnökével is. A két házelnök egyetértett abban, hogy dinamikusan fejlődnek a két ország és a két törvényhozás kapcsolatai.

Mind Oroszország, mind Magyarország célja a konstruktív párbeszéd fenntartása, amihez az eurázsiai országok mostani találkozója kiváló lehetőséget teremt – fogalmazott a házelnök.

A megbeszélésen az orosz Duma és az Országgyűlés elnöke megegyezett a két ország parlamentjei közötti vegyes bizottság létrehozásáról, ami a parlamenti szakbizottságok bevonásával egy hatékony egyeztető fórumként segítené elő a gazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális és turisztikai kapcsolatok erősítését.

A házelnök megkoszorúzta a kommunista diktatúra éveiben az Alzsirba és más kazahsztáni lágerekbe elhurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékművét. Az emlékhely Nur-Szultan közelében, az Alzsir nevű múzeum kertjében, az egykori láger helyén található. Itt tartották fogva a sztálini korszakban hazaárulással vádoltak feleségeit, lányait. A táborban a 18 ezer fogvatartott között 7 magyar nő is raboskodott – zárta tájékoztatását Szilágyi Zoltán.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Trump üzent Macronnak: „Washingtonnak nincs szüksége közvetítőkre”

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-
epa06795306 French president Emmanuel Macron (R) holds a bilateral meeting with US president Donald Trump (L) at the G7 summit in Charlevoix in Canada, 08 June 2018. The G7 Summit runs from 08 to 09 June in Charlevoix, Canada. EPA/IAN LANGSDON
Az Egyesült Államoknak nincs szüksége közvetítőkre az Iránnal folytatandó párbeszédhez – hangsúlyozta hétfőn New Yorkban Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia államfő diplomáciai erőfeszítéseire utaló újságírói kérdésre válaszolva.

„Nincs szükségünk közvetítőkre. Ha Irán el akar érni valamit, akkor nem hiszem, hogy szükség lenne rájuk” – mondta Tramp. „Ő a barátom, de nem keresünk senkit közvetítőnek” – tette hozzá Macronra utalva. Újságírók érdeklődésére azt is elmondta, hogy nincs tervbe véve találkozója Haszan Róháni iráni elnökkel, de hozzáfűzte, nem is zárja ki, hogy az ENSZ székhelyén esetleg létrejöhet találkozó. „Én soha semmit sem zárok ki” – mondta Trump.

Macron mindenesetre hétfőn tett próbálkozásokat annak érdekében, hogy közvetítőként elősegítse a Washington és Teherán közötti párbeszédet. Egy sajtóértekezleten jelezte, hogy ennek érdekében külön-külön tervez találkozni az amerikai és az iráni elnökkel.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter viszont korábban kizárta bármiféle iráni-amerikai találkozónak a lehetőségét. Hangsúlyozta: a tárgyalások kapuja zárva van a legutóbbi amerikai szankciók miatt. Az amerikai elnök ugyanis elzárta az iráni nemzeti bank és szuverén alap jövedelmi forrásait azt követően, hogy korábban dróntámadás érte Szaúd-Arábia olajlétesítményeit. A támadásért a felelősséget a jemeni húszik vállalták, de az amerikai kormányzat Iránt vádolta.

Továbbra is feszültség forrása, hogy Washington tavaly májusban kilépett a 2015-ben Iránnal aláírt atomalkuból, és visszavezette az Iránnal szembeni korábbi szankciókat, amire válaszul júliusban Teherán felfüggesztette az egyezményben vállalt kötelezettségeinek a betartását. Zaríf hétfőn jelezte, hogy szerdán találkozni kíván a megállapodásban bennmaradt öt ország (Franciaország,  Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország) külügyminisztereivel.

Emmanuel Macronnak már korábban is nem titkolt célja volt meggyőzni Washingtont arról, hogy enyhítse az iráni olajra kivetett szankciókat, és ezért cserébe Teherán betartaná valamennyi kötelezettségvállalását.

(Pesti Srácok / MTI, Vezető kép: MTI/EPA/Ian Langsdon)

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Külhoni magyarokkal foglalkozó honlap indult

By
Bocskai Rádió Sajtófigyelő
-

Külhoni magyarok elnevezéssel új honlapot indított a kormány, a felület célja, hogy újszerű módon mutassa be a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek életét és az anyaország értük végzett munkáját.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az volt a cél, hogy legyen egy újszerű felület, ahol minden elérhető egy helyen, és egyúttal az egész személyes is legyen.

A kulhonimagyarok.hu honlapot három részre lehet osztani: hírportálként küldetése a tájékoztatás, hogy egy helyen elérhetők legyenek a külhoni magyarságot érintő hírek. Elérhetők a nemzetpolitikai programok, pályázatok is, köztük a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, a Kőrösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-, valamint a Mikes Kelemen- és a Julianus-programok. A honlapról egy kattintással el lehet jutni a Határtalanul! program új, folyamatosan frissülő honlapjára is.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy 2010 óta a Határtalanul! program keretében 300 ezer anyaországi magyar diák jutott el külhoni magyar területekre, számuk csak ebben a tanévben eléri a 100 ezret.

A miniszterelnök-helyettes beszámolt egy nemzetismereti középiskolai vetélkedő tervéről is, amelynek meghirdetése őszre várható az új honlapon.

Semjén Zsolt kiemelte a diaszpórában működő magyar iskolákat, amelyek interaktív térképen tekinthetők meg a honlapon.

A kormányfő helyettese az MTI kérdésére elmondta: a távolabbi tervek között szerepel valamennyi tárca külhoni magyarságot érintő programjának egy helyen való bemutatása.

A felület másik részét alkotja egyfajta tudástár, ahol az aktuális jogszabályok, stratégiák, különböző kiadványok érhetők el.

Megtalálható a testvértelepülési program, amelynek bővülését interaktív térképen követhetik az érdeklődők.

A honlap harmadik, és egyben legfontosabb része a személyes történetek bemutatása, a Kárpát-medence arcai és a magyarok a diaszpórában rovatokban kisfilmekből, interjúkból lehet megismerni külhoni magyar fiatalokat, családokat, vállalkozókat. Első körben ötven ilyen történetet töltöttek fel, de ezek száma bővülni fog – jelezte Semjén Zsolt.

Célként jelölte meg, hogy kapcsolatot teremtsenek a külhoni magyarok között, élettel töltsék meg azokat a jogi kereteket, amelyeket létrehoztak, még inkább „hajszálerekkel hálózzák be” a Kárpát-medencét és az egész világot.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: az új honlap keddtől elérhető. Rövidesen egy angol változat is elkészül – jelezte az államtitkár.

Hozzátette: felhívással fordulnak az új honlapon a külhoni magyar egyetemi és főiskolai hallgatókhoz, akiktől a külhoni magyarságot bemutató személyes történeteket várnak. A legjobb munkák beküldői részt vehetnek november végén a nemzetpolitikai államtitkárság szakmai hétvégéjén Egerben. A pályázatokat október 30-ig várják. Nem csak egyetemisták, hanem bárki küldhet történetet a nemzetpolitika@me.gov.hu címre.

(Demokrata / MTI)
Reklám
Tas J Nadas, Esq
1...680681682...1 164Page 681 of 1 164

Reklám

Kövess Minket

12,430FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe

Apróhirdetések

© Bocskai Rádió - Minden jog fenntartva. Készítette és karbantartja: Molnár Zsolt
Tel: (216) 202-0486
Email: studio@bocskairadio.org