Az első két hét tapasztalatai azt mutatják, hogy hiánypótló műsor a Nemzeti Sporthíradó, amely a világ magyarságának sporteseményeit mutatja be az M1 és a Duna nézőinek – írja szerdai közleményében az MTVA sajtóosztálya.
„Az elmúlt két hétben beszámoltunk a szlovák labdarúgó-bajnokságban szerepelő DAC nagyszerű 5-2-es győzelméről a Slovan Bratislava ellen, meglátogattuk a szerb labdarúgóligát vezető Topolya SC együttesét – mondta el Bittmann Emil, a műsor főszerkesztője. – A stáb jelen volt a szabadkai félmaratonon, forgattunk egy erdélyi terepfutó-versenyen, egy csíkszeredai hegyikerékpáros futamon, valamint beszámoltunk a gyergyószentmiklósi Gyilkos-tó Kupa nemzetközi felkészülési jégkorongtornáról is.”
A főszerkesztő kitért rá, hogy meglátogatták a román élvonalbeli Sepsi OSK labdarúgócsapatát irányító László Csabát, illetve beszámoltak a birkózó-világbajnokságra készülő zentai Nemes testvérpár, Máté és Viktor utolsó hazai edzéséről.
„A kazahsztáni vb-n bronzérmet és olimpiai kvótát szerző Nemes Máté a helyszínen is nyilatkozott riporterünknek, így az ő sikere is bekerülhetett a Nemzeti Sporthíradóba. A legnagyobb öröm számunkra, hogy rengeteg pozitív visszajelzést kapunk nézőinktől a műsorral kapcsolatban. Örülnek annak, hogy a világ magyarságának sporteredményeiről itt hallhatnak” – tette hozzá.
A Nemzeti Sporthíradó, amely szeptember 2-án indult, 6.30-kor, 12.40-kor és 18.30-kor látható az M1 és a Duna csatornán.
A közlemény kiemeli: a közmédia régi tervét váltotta valóra azzal, hogy elindította a hazai mellett felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, illetve erdélyi sporthíreket, sportolókat bemutató műsorát, melyben kiemelt szerepet kapnak a határon túl zajló sportesemények, valamint a világban élő magyar, illetve magyar származású sportolók eredményei is.
A műsorvezetők olyan tapasztalt szakemberek, akik az M1 sporthíreit, illetve az M4 Sport Sporthíradóját is vezetik. Az MTVA kiterjedt tudósítói hálózattal rendelkezik a környező országokban és az ottani kollégák segítségével készülnek az anyagok. A közmédia célja, hogy ez a műsor igazodási pontja legyen azoknak a sportszerető magyar embereknek, akik a szomszéd országokban, vagy az öt kontinens bármelyikén élnek – olvasható a közleményben.
Orbán Viktor Magyarországa megmutatja, hogyan lehet felemelt fővel európainak lenni – jelentette ki a jobboldali Olasz Testvérek elnöke.
Példaképnek nevezte a visegrádi országokat, kiemelten Magyarországot Giorgia Meloni a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnöke a párt pénteken kezdődött rendezvényén Rómában, amelyen szombaton Orbán Viktor magyar miniszterelnök is felszólal. Giorgia Meloni az MTI-nek nyilatkozva elmondta, azért hívta meg a magyar kormányfőt , mivel „modellnek” tartja a visegrádi országokat, és köztük mindenekelőtt Magyarországot.
„Megmutatják, hogyan lehet Európában felemelt fővel tagállamnak lenni, miként lehet Európában erősnek megmaradni saját identitásunk, határaink, vállalkozásaink, családjaink védelmével” – jelentette ki az FdI elnöke. Hozzátette: „Orbán Viktor ezt teszi minden nap, és a FdI ezt a politikai vonalat követi”.
Hangsúlyozta, hogy hálózatot akarnak létrehozni Európában a „patrióta” mozgalmak részvételével, amelyek „az igazi Európáért küzdenek a bürokraták és technokraták hamis Európájával szemben”.
Giorgia Meloni pénteken nyitotta meg az Atreju nevű pártrendezvényt, amelyet az egymás utáni második évben ismét a római Tiberis-szigeten rendeznek meg. Az eredetileg az olasz jobboldali fiatalok politikai, kulturális találkozóját 1998-ban Giorgia Meloni indította útjára. Nevét Michael Ende A végtelen történet regényének egyik szereplőjéről kapta.
Az idei kiadás a Kihívás a csillagokig címet, Olaszország nagyot mer gondolni alcímet kapta. A három napos találkozó szekcióiban olasz és külföldi vendégek szólalnak fel: pénteken Mateo Salvini a Liga elnöke, korábbi olasz belügyminiszter volt az egyik kiemelt vendég, szombaton délelőtt Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, később Orbán Viktor magyar kormányfő mond beszédet Az emberek és népek Európája beszélgetés keretében.
Ma van a magyar dráma napja: magyar szerzők műveivel, rendhagyó programokkal és díjátadóval is ünnepelnek a színházak országszerte és a határon túl is.
A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a napon, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire, és új művek születését ösztönözzék.
Zichy Mihály illusztrációja Az ember tragédiájához
Idén a magyar dráma napján rendezik meg a Színházak éjszakáját. A rendezvényen harmincnégy budapesti teátrum várja a közönséget kulisszajárásokkal, nyílt próbákkal és mintegy kétszáz egyéb programmal, de vidéken – például Miskolcon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Szombathelyen és Debrecenben – is készülnek programokkal.
A magyar dráma napját a határon túl is megünneplik, a székelyudvarhelyi dráMA színházi találkozón például a szervező Tomcsa Sándor Színház egy ifjúsági előadását láthatja a közönség.
A Színházi Kritikusok Céhe idén 40. alkalommal ismeri el az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeit. A díjátadó gálát a magyar dráma napjához kapcsolódva vasárnap tartják a budapesti Katona József Színházban.
A lévai magyarság joggal büszke a gyermekkorában néhány évet Léván töltött költőre, Reviczky Gyulára. Tiszteletüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1913 és 1919 között az ő nevét viselte a Reviczky Társaság, s 1997-ben a társaság szellemi utódjaként megalakult, mai napig működő, Reviczky Polgári Társulás egyaránt. S most, ennyi év után, Istennek és a művésznek hála, a lévai Reviczky Házba belépve, Reviczky Gyula szobra fogadja elsőként az oda érkező vendégeket.
A művész, Túri Török Tibor keszthelyi szobrász már több alkotását is a lévai magyarságnak adományozta. Így került többek kötött Kittenberger Kálmán vagy Koháry István mellszobra a városba. A művész elmondása alapján örök hálával tartozunk történelmi nagyjainak, s ő, tehetségének köszönhetően, ily módon tiszteleg emlékük előtt.
Szeptember 19-én került sor Reviczky Gyula domborművének felavatására a lévai Reviczky Házban. Az ünnepség kezdetén a Lévai Magyar Dalárda a költő egyik megzenésített versével tisztelgett Reviczky emléke előtt, majd Wirth Jenő, a társulás elnöke, és Tolnai Csaba, Léva városának alpolgármestere köszöntötte a vendégeket. A költő verseit a Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjai és a Juhász Gyula Irodalmi Színpad szavalói tolmácsolásában hallhatta a közönség.
A Lévai Magyar Dalárda fellépése az eseményen (Fotó: Reviczky Társulás)
Ezután Kiss Beáta, a Czeglédi Péter Református Gimnázium igazgatónője mutatta be Reviczky életútját, műveit, költészetének jelentőségét.
Ki is volt Reviczky Gyula?
A költő 1855-ben látta meg a napvilágot egy arisztokrata férfi és egy cselédlány törvénytelen gyermekeként. Ezt ő maga sokáig nem tudta, hiszen apja felesége a sajátjaként szerette és nevelte. Viszont a szerető nevelőanya korán meghalt, könnyelmű apja pedig elfelejtette fiát törvényesíteni. Mikor magára maradt, kiderült, hogy apja elherdálta az örökséget, s még csak nem is Reviczky, igazi neve Balek Gyula.
Ott állt szegényen, magára maradva, nemesség nélkül, a tőkések és nemesurak Magyarországában. Tehetségéből akart megélni a kiegyezés utáni Magyarországon, tanítónak szegődött úri családokhoz, miközben újságírással is foglalkozott, s továbbra is Reviczky néven szerepelt és írt.
Versei, melyben szakít az akkori divatos népnemzeti hangvétellel, kezdetben alig kapnak helyet az újságokban, folyóiratokban. Bár költeményeivel sokszor ellenszenvbe ütközik, ő büszkén vallja a kozmopolitizmust. Ekkor már a fiatal, másra, újabbra vágyó generáció elkezdi benne látni a vezérét. Vidéken ismerkedik meg szerelmével, az arisztokrata származású Bakalovich Emmával. De szerelmük akadálya a költő bizonytalan származása. Ez a sok csalódottság, társadalmi, szerelmi, megélhetési reménytelenség adja meg versei alaphangját.
Szomorú hangú költőként tér vissza vidékről Budapestre. Megírja Apai örökség című regényét, melyet az első modern magyar regényként tart számon az irodalomtörténet. A költő kezd érdekessé lenni. A fiatalok valami újat várnak a költészettől, s Reviczkyben kezdenek reménykedni. Élete kezd elviselhetővé válni, anyagi biztonságba kerül, versei sorra jelennek meg, s népszerűségnek is örvendenek. De fiatalkori nélkülözései, csalódottsága rányomták bélyegét költészetére és az egészségre is.
Költészetében alázatos szeretettel fordul minden elesett felé, magához emeli még a utcasarkok bűnös lányait, a perditákat is. Szerelmes verseket ír hozzájuk, és szeretni akarja őket, mivel látja, hogy lehet valaki még nála is szerencsétlenebb sorsú. A költőt fiatalon utoléri a végzetes betegség, amikor a fiatal költők már szellemi vezérükként tekintenek rá.
Wirth Jenő és Újvári László leplezte le a domborművet (Fotó: Reviczky Társulás)
S ekkor köszönt be életébe a nagy szerelem is, a kor híres színésznőjével, Jászai Marival. A színésznő tette oly híressé részben a Pán halála című versét, melyet sok budapesti színpadon előadott. A harmincas éveibe lépő költő az irodalmi élet középpontjában áll. Szeret élni, alkotni. De már menthetetlen, s a szerelme is elhagyja. Ezzel a szomorúsággal hal meg, harmincnégy éves korában.
Ha a klasszikus magyar irodalom Arannyal zárul, akkor a modern nemzeti irodalom Reviczkyvel kezdődik. S bár voltak mellette vele egyenrangú, sőt, nála nagyobb költők, mégsem túlzás azt mondani, hogy Arany után és Ady előtt a magyar költészetnek ő a fő alakja.
Az előadás után az ünneplő közönség a dombormű előtt meghallgatta Sándor Ágnes tolmácsolásában Reviczky Magamról című költeményét. Majd Újvári László, a Reviczky Társulás alapítója és tiszteletbeli elnöke, valamint Wirth Jenő leplezték le a márványtáblára függesztett Reviczky Gyula mellszobrot, melynél a lévai magyar intézmények és szervezetek elhelyezték az emlékezés virágait.
Reviczky Gyula írt egy verset Katona József emléktáblájának avatására. A vers utolsó versszaka az ő szoboravatásán is elhangzott, eképpen:
„ Jó magyarok, kik ide gyültetek. Tisztelni Léva fiát, a holtat: Gondoljátok meg, mennyit szenvedett! Intő példája légyen ő e honnak, Hogy majd, ha még egy Reviczkyje lészen: Ne csak igy feltámadjon, igy is éljen! ”
Az internet szabályozása volt Donald Trump amerikai elnök és Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója közti megbeszélés egyik fő témája, amikor az elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta a vállalat első emberét – közölte Daniel Roberts, a közösségi médium szóvivője csütörtökön.A hírt Roberts közleményben jelentette be, hozzátéve, hogy Zuckerberg egyebek közt azért látogatott Washingtonba, hogy meghallgassa a politika alakítóinak aggodalmait és megbeszéléseket folytasson az internet várható szabályozásáról.
„Jó és konstruktív találkozója volt Donald Trump elnökkel a Fehér Házban” – szögezte le a szóvivő, ám nem bocsátkozott részletekbe.
Hasonlóképpen nem árult el részleteket a találkozóról Trump sem, aki Twitteren mindössze annyit írt, hogy a találkozó kellemes volt. Zuckerberg csütörtökön a Capitoliumban képviselőkkel és szenátorokkal, köztük republikánus politikusokkal is megbeszélést folytatott.
A magyarok kétharmada támogatja a kormány humanitárius politikáját a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint, tehát újra kiderült, hogy a magyar nép nagylelkű, és együttérez a távolban élő keresztényekkel – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
Hangsúlyozta: Magyarország volt az első olyan állam, amely kormányzati szinten foglalkozott az üldözött keresztények megsegítésével, és felismerte azt, hogy jelenleg a világon a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Ez letagadott valóság volt a nyugati világban és a nemzetközi szervezetek előtt is – jegyezte meg.
Mivel egyértelművé vált, hogy a liberális politikusoknak az üldözött keresztények élete nem számít annyit, mint bárki másé, a magyar kormány nagyon fontos diplomáciai munkájának tartja, hogy más országok is kövessék a példáját – emelte ki Azbej Tristan. Elmondta: eddig az Egyesült Államok csatlakozott a kezdeményezéshez és indította el – Magyarországgal együttműködésben – az üldözött keresztényeket segítő programját.
Magyar „ihletettségre” hozott határozatot a szlovák törvényhozás az üldözött keresztényeket ért atrocitások elismeréséről, illetve arról, hogy a kormány indítson programot az üldözött keresztények megsegítésére – fűzte hozzá Azbej Tristan.[*]
A műsorban elhangzott: a Nézőpont Intézet felmérése során a megkérdezettek 65 százaléka válaszolta azt, hogy a keresztényüldözés probléma, többségük pedig egyetért azzal is, hogy Magyarország jelentős összegekkel támogassa azokat az embereket, akiket a vallásuk miatt üldöznek a világban.
A Hungary Helps Program egy 2017-ben indított magyar kormányzati keretprogram, melynek célja, hogy vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül, a fejlődő országokban és a különböző válságterületeken folyó segítségnyújtási és fejlesztési tevékenységek összehangoltan valósulhassanak meg. A hármas vonatkozású programot (humanitárius, migrációs, vallásszabadsággal kapcsolatos politika) 2018 decemberében fogadta el törvényként a magyar Országgyűlés, és gyakorlatilag egybefoglalja Magyarország összes nemzetközi humanitárius és fejlesztési tevékenységét.
A támogatási program alapelve, hogy teljes mértékben törekszik igazodni az üldözött közösségek igényeihez. Ennek megfelelően a támogató a közösségek képviselői, egyházi vezetői által jóváhagyott célra ad támogatást, minden esetben mérlegelve, hogy milyen mértékben segíti elő az adott projekt a közösségek megmaradását a válságokkal sújtott területeken.
Az Egyesült Államok vezető politikusai, köztük Donald Trump elnök és Mike Pence alelnök több alkalommal elismerésüket fejezték ki a magyar kormány üldözött keresztényeket segítő programja kapcsán.
Emellett Ferenc pápa is méltatta a magyar kormánynak a világban üldözött keresztények megsegítését célzó programját. Stephen Rasche, az Aid to the Church in Need (Szükséget Szenvedő Egyház) katolikus jószolgálati világszervezet ninivei újjáépítési projektjének vezetője pedig, köszönetet mondva a magyar kormány segítségnyújtásának, az alábbiakat mondta a Hungary Helps kapcsán: „Hatvan nap alatt megmentettük Tell-Aszkuf városát! És ezt Magyarország kormánya tette!”
II. Efrém Ignác szír ortodox pátriárka így méltatta a Hungary Helps Programot: „A magyar kormány politikájának vagy egy nagyon fontos programja… A magyarok egyedülálló módon tesznek nagy erőfeszítéseket, hogy támogassák a keresztény közösségek helyben maradását főként Szíriában és Irakban.”
2018-ban a Programot áthelyezték az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Miniszterelnökséghez, vezetője pedig Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár lett.
2019-ben a Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyarországi magyarok 65 százaléka jelentős problémának ítélte a keresztényüldözést a világban. A felmérést a Miniszterelnökség megbízásából végezték országosan, 2000 fő személyes megkérdezésével. A Nézőpont Intézet a kutatás adatai alapján megállapította: Mind a kormánypárti szimpatizánsok 78, mind a kormánykritikus polgárok 66 százaléka egyetért a Hungary Helps Program fő céljával, a helyben való segítségnyújtással.[**]
Az Egyesült Államok békés megoldást szeretne a szaúd-arábiai olajlétesítményeket ért támadások nyomán kialakult konfliktusban, és olyan koalíció kiépítésén munkálkodik, amely elrettentené Iránt – jelentette ki csütörtökön Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.
Diplomáciai úton továbbra is egy koalíció kialakításán dolgozunk a béke és a békés megoldás érdekében – mondta Pompeo újságírók előtt, miután megbeszélést folytatott Abu-Dzabiban Mohamed bin Zájid koronaherceggel.
Hozzátette: reméli, hogy ezt Irán is így látja.
Korábban Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter totális háborúval fenyegetett arra az esetre, ha az Egyesült Államok vagy Szaúd-Arábia katonai csapást intézne Irán ellen.
Pompeo Abu-Dzabiban ismét kijelentette, hogy Iránt tartja felelősnek a szaúd-arábiai olajlétesítmények ellen múlt szombaton elkövetett támadásokért. „Úgy gondolom, teljesen egyértelmű, és a régióban teljes a konszenzus afelől, hogy tudjuk, ki követte el ezeket a támadásokat. Irán volt. Senkit nem hallottam a térségben, aki ezt egy pillanatra is kétségbe vonta volna” – mondta az amerikai külügyminiszter.
A perzsa állam tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, és arra hivatkozik, hogy a jemeni húszi lázadók „közleményben tudatták, hogy ők voltak”.
Pompeo nyilatkozatában megerősítette, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat fog kivetni Iránnal szemben.
Realista módon kell kezelni a klímaváltozási jelenségeket, nem szabad megengedni, hogy a témából vallási fanatizmus legyen, „látni kell a problémát, de nem szabad eltúlozni, például arról beszélni, hogy a klímaváltozási jelenségek miatt nem lesznek gyermekeink, vagy vegetariánusokká válunk” – jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő kedden Prágában.
„Látni kell a problémát, de nem szabad eltúlozni, például arról beszélni, hogy a klímaváltozási jelenségek miatt nem lesznek gyermekeink, vagy vegetariánusokká válunk” – vélekedett a miniszterelnök a cseh képviselőházban megtartott szakmai konferencián. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy
a lehetséges klímaváltozásra minél jobban fel kell készülni.
Andrej Babis szerint Csehország elfogadja azt a célt, hogy 2050-re megteremtődjön a karbonsemlegesség, de szükségesnek tartja, hogy a gazdasági változások hatékonyak és igazságosak legyenek, s a teher igazságosan oszoljon meg az egyes országok között.
Komoly változások várhatók Csehországban
Tekintettel Csehország ipari fejlettségére, Prága számára az Európai Bizottság által kitűzött cél elérése komoly változásokat eredményezne a gazdaságban. Prága alapvető követelménynek tartja, hogy az Európai Bizottság az atomenergiát is tiszta energiaforrásnak fogadja el – mondta.
Csehországnak megalapozott aggodalmai vannak, hogy a változásoknak súlyos negatív hatása lehet a cseh ipar versenyképességére. Prága ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a karbonsemlegességhez az Egyesült Államok, Kína, de például Törökország is csatlakozzanak.
„Ha Kína és az USA nem csatlakoznak, a globális karbonsemlegesség elérése irreális”
– vélte a cseh kormányfő, aki a témáról New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén is beszélni fog.
„Alapvető követelmény tehát, hogy a karbonsemlegességhez vezető út a következmények viselésében és a lakosság terheinek kompenzálásában igazságos legyen” – szögezte le a cseh kormányfő.
A Csallóközi Vásár egy ideje már elvesztette vásár jellegét, vagyis tulajdonképpen túlnőtt azon – ezt idén sem mulasztotta el kihangsúlyozni a megnyitón Hájos Zoltán polgármester.
„Manapság a vásár elvesztette vásári jellegét, az utóbbi évek alatt kulturális és gasztronómiai fesztivállá nőtte ki magát, melynek híre már rég túlnőtt a járás határain, az évtizedek során pedig eljutott külföldre is. Hiszen egy-egy ismertebb előadóművész koncertjére nemcsak a Csallóközből érkeznek érdeklődők, hanem egyre több a külföldi is” – jegyezte meg a csütörtökön délelőtt tartott hivatalos megnyitón, melyen a városvezetésén és intézményeinek vezetőin kívül megjelent Rigó Konrád kulturális államtitkár, Jozef Viskupič megyeelnök, Berényi József megyei alelnök, továbbá az MKP több megyei képviselője, mint például Menyhárt József, Fenes Iván, Orosz Csaba, Bacsú László, Agócs Gergely, illetve utóbbi felesége, a Nyitra megyei képviselő, Agócs Kőrösi Ildikó is, továbbá Dunaszerdahely testvérvárosainak képviseletében kárpátaljai Beregszász polgármestere, Babják Zoltán, illetve a vajdasági Zenta polgármestere, Czeglédi Rudolf.
Hájos Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a szervezéskor külön odafigyelnek a gyerekprogramokra, továbbá a kisállattenyésztőkre, és rendszeresen hívnak kézműveseket is, hogy a fiatal generáció megismerkedhessen a régi korok mesterségeivel. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a vásárral egyidőben rendezik meg a csallóközi kiskertészek a Csallóköz Gyümölcse terménykiállítást, mely csütörtökön délután 17 órától tekinthető meg a Vidékfejlesztési Szakközépiskolában. “Ezzel is példát mutatnak, hogy régiónkban érdemes zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozni, hiszen a hazai termék sokkal ízletesebb, mint a félig éretten leszedett termék, amely több száz kilométert utazik, majd a hipermarketek polcain csábít megvételre” – fűzte hozzá.
Magyarul is üdvözölte a megjelenteket beszéde elején Jozef Viskupič megyeelnök, aki ugyancsak a vásár régiókon átívelő, kulturális, társadalmi és idegenforgalmi jelentőségét emelte ki.
„Szorítok, hogy ennek a rendezvénynek a híre is minél inkább elterjedjen a szomszédos régiókban,
és a régiók feletti jelentőségét az idei évada is igazolja, közös kihívásunk pedig a 40. évforduló megrendezése lesz. Bízom benne, hogy az együttműködésünket, melyet hangoztattunk, miszerint együtt alkotjuk a megyét, ezen a rendezvényen is demonstrálhatjuk” – fogalmazott.
A harmadik felszólaló, Berényi József pedig arra emlékeztetett, hogy ez a rendezvény családjukban évről évre egyfajta nyárzáró. „Mindig a vásár után szoktuk meghatározni, hogy beköszöntött az ősz. Bízom benne, hogy a három nap folyamán jóidő és jókedv vár ránk, a szervezők megtettek mindent, hogy jól érezzük magunkat” – mondta.
Idén is találkozhatunk a vásárban Borutcával, amely hosszabb, mint eddig, továbbá a kézművesek utcájával, nagyobb területen helyezkednek el az attrakciók, és bővült a gasztronómiai fogásokat kínáló árusok száma is. A szoptató anyukáknak biztosítanak babájuk etetésére helyiséget a sportcsarnokban, ugyanitt található a pelenkázó is. A vásár ideje alatt egyirányúsították a Gyurcsó István utcát, a MOL Arénánál is megáll a városi kisvonat, a városi hivatal pedig azt tanácsolja a sofőröknek, hogy autójukat parkolják le a bevásárlóközpontoknál vagy a gokartpályán.
Bár Románia nem szavazta meg, így is sikerült a többség szavazatát elnyerni az Európai Unió Tanácsában.
Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselői csütörtökön megszavazták Laura Codruța Kövesi kinevezését az európai főügyészség élére, így minden valószínűséggel ő lesz az első, aki betöltheti ezt a tisztséget. A volt DNA-főügyész 22 szavazatból 17-et szerzett meg, ami elsöprő többséget jelent. A kinevezéséhez még hátra van az Európai Tanács szavazata is, de az már csak formalitásnak számít, legalábbis a román sajtó szerint. Az Európai Parlament már korábban határozott támogatásáról biztosította Kövesit. A két intézmény képviselői várhatóan szeptember 24-én ülnek össze, akkor minden bizonnyal hivatalosan is megállapodnak majd Kövesi kinevezéséről, ezt követheti a formális megerősítő szavazás a tanácsban.
Viorica Dăncilă miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán jelezte, hogy Románia képviseletében Luminiţa Odobescu a kinevezés ellen fog szavazni, ami így is történt. Ettől függetlenül Kövesi lehet az Európai Ügyészség első vezetője. Az ügyészség legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, és az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket fogja vizsgálni. 22 állam a tagja.
Laura Codruţa Kövesi[*], leánykori nevén Lascu, (Sepsiszentgyörgy, 1973. május 15. –) román jogász, 2013–2018 között a Románia Főügyészi Hivatala keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezető ügyésze. 2006-tól kezdődően Románia Legfőbb Ügyészeként tevékenykedett. Hivatalba lépésének időpontjában Kövesi volt az első nő és ezzel egyidejűleg a legfiatalabb főügyész Románia addigi történetében. Ezen felül ő az egyedüli olyan köztisztviselő, aki Románia Legfőbb Ügyészeként teljes mandátumát kitöltötte. 2013-tól 2016-ig töltötte első mandátumát a Korrupciellenes ügyészség élén (DNA), 2016. április 6-án Klaus Johannis államfő aláírta a második hároméves mandátumáról szóló kinevezést. Ezt azonban már nem tölthette ki, mert az Alkotmánybíróság döntésének engedelmeskedve, egy hónapos huzavona után, 2018. július 9-én az államfő aláírta menesztését ebből a pozícióból.2019 februárjában bekerült az első három jelölt közé, akik az újonnan létrehozandó európai főügyészi tisztségre pályáztak. Laura Kövesi 2007-ben elvált férjétől, Kövesi Eduárdtól, de megtartotta a volt férje vezetéknevét. (Wikipédia)
Ebben az évben indult a Hagyományok Háza dokumentumfilm-sorozata, amellyel az intézmény dr. Martin György, valamint népzenész és néptáncos adatközlők előtt tiszteleg. A szeptember 19-én induló őszi-tavaszi időszakban tizenhét vetítésre várják az érdeklődőket.
2019-ben indította útjára a Hagyományok Háza Martin György Médiatára azt a néprajzi dokumentumfilm-sorozatot, amelynek keretében dr. Martin György néptánc- és népzenekutató életműve mellett kiemelkedő és mértékadó népzenész és néptáncos adatközlőkről, valamint folklórgyűjtőkről és jelesnéprajzi eseményekről, szokásokról készült filmeket mutat be. A szervezők a sorozatot különösen a népzenével és néptánccal foglalkozó fiatalok, középiskolai és egyetemi hallgatók figyelmébe ajánlják, de minden érdeklődőt szívesen látnak.
A kéthetente, csütörtökönként 19:00 órakor kezdődő, egyórás vetítéseken részt vesznek a filmhez kötődő alkotók, szakértők, egyúttal a vendégek megismerhetik a Martin György Médiatárban található, a témához kapcsolódó szakirodalmat és kiadványokat.
A filmklub házigazdája: Sztanó Hédi etnográfus, filmrendező, aki pályafutása során számos, a filmekben szereplő adatközlőt személyesen is ismert.
A szeptember 19-én induló dokumentumsorozat első bevezető előadása is igazi meglepetést tartogat: az archív filmben szereplő felvételek, amelyek még táncos és néprajzos szakmai körökben sem igazán közismertek, mára már felbecsülhetetlen értékű dokumentumoknak számítanak a harmincas évek népéletéről.
A továbbiakban olyan kiváló adatközlők munkásságát mutatják be, mint Fodor Sándor „Neti”, Kalotaszeg egyik legjelentősebb prímása, és a nógrádi pásztor-polihisztor Pál István.
Andrásfalvy Bertalan 88. születésnapjához kötődik a november közepére szervezett találkozó, a március végére tervezett – a Gulyás testvérek filmjét bemutató – rendezvény pedig Kallós Zoltán munkássága előtt tiszteleg.
Martin György, Andrásfalvy Bertalan és Kallós Zoltán erdélyi gyűjtőúton. Fotó: Pesovár Ferenc
Martin György, Andrásfalvy Bertalan és Kallós Zoltán erdélyi gyűjtőúton Fotó: Pesovár Ferenc
Három tematikus este is színesíti a palettát: a márciusi első vetítés a katonadalokkal foglalkozik, a húsvét előtti Két feltámadás című zenés-táncos dokumentumfilm két falu, a kalotaszegi magyarok által lakott Magyarvalkó, és a máramarosi román Sugatag húsvéti szokásait dolgozta fel. A sorozat május végén pünkösdi témával zárul.
A filmklub helye: Hagyományok Háza, 1011 Budapest, Corvin tér 8.
Idén ünnepli harmincesztendős jubileumát a Rákóczi Szövetség
A külhoni magyar oktatás színvonala is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az idén több mint 14 000 külhoni első osztályos kezdte meg a magyar nyelvű iskolát, akik közül mintegy 9000 gyermeket köszönt a Rákóczi Szövetség az ősz folyamán. Csáky Csongor, a szövetség elnöke lapunknak elmondta: a határon túli területeken egyre inkább felértékelődik a magyar nyelv, Kárpátalja már szó szerint „magyarlázban ég”, ott sok ukrán és ruszin kisgyermeknek is inkább a magyar iskolákat választják a szülők. Ezeket a családokat elismerésként és bátorításként ösztöndíjjal támogatja a Rákóczi Szövetség. A külhoni magyarság megmaradásáért harminc éve küzdő szervezet az idei évben nyolcvan programot szervez, amelyekbe mintegy százezer nemzettársunkat vonják be.
Egyre sikeresebb a Rákóczi Szövetség Magyar iskolaválasztási programja; a 2004-ben Felvidéken indított kezdeményezés mára szinte az egész Kárpát-medencét felöleli: a Vajdaság és Kárpátalja egészében, valamint Erdély és a Partium egy részében is támogatják azokat a családokat, akik gyermekeiknek magyar iskolát választanak.
– Programunkkal elsősorban az óvodásokat célozzuk, hiszen a hat-hét éves kor sorsdöntő abból a szempontból, hogy aki ekkor nem kerül magyar közegbe, nem kapja meg időben a kötődéshez szükséges impulzusokat, annak később nem lesznek meg azok a kulturális, érzelmi kapcsolatai, amelyek megtartják őt a közösségben.
Hála istennek, a szülők részéről megvolt az igény a programra, és mostanra közel félezer település önkormányzata, számos magánember és közéleti személyiség is felsorakozott támogatóként mögöttünk – mondta el lapunknak Csáky Csongor, az idén harmincéves jubileumát ünneplő Rákóczi Szövetség elnöke.
Mint kiemelte: a program ösztöndíjjal támogatja a magyar iskolába iratkozókat – idén már kilencezer diákot –, de a családokkal már a gyermekek születésétől kezdve keresik a kapcsolatot. Évente mintegy nyolcezer újszülöttet köszöntenek speciális babanaplóval, az adventi időszakban pedig több mint húszezer magyarul beszélő óvodásnak küldenek ajándékot, szüleiknek pedig bátorító levelet.
– A program ma érinti a Felvidék 3600 iskolakezdőjét, Kárpátalján közel 2000, a Vajdaságban és Horvátországban mintegy 1400 diákot, Erdélyben és a Partiumban több mint 1800 iskolakezdőt, ezenkívül kétszáz moldvai csángó gyermeket – sorolta az elnök. Hozzátette: a határon túli magyar iskolák színvonalát, a pedagógusok kiváló munkáját egyre inkább elismerik a többségi nemzetiséghez tartozók is.
– Kárpátalján igencsak felértékelődött az utóbbi években a magyar nyelv, kis túlzással azt mondhatom, mindenki magyarlázban ég. Az ungvári, munkácsi iskolákban már kapacitáshiány van, és sok ukrán, illetve ruszin gyermeket is beíratnak, mert a szüleik szerint magyar nyelvtudással jobban tudnak érvényesülni. Több iskolában már az ukrán szülők is magyar nyelvtanfolyamokra járnak.
Erdélyben pedig említhetném például Temesvárt, ahol nemrég új iskolában indítottak magyar osztályt, ami hozzájárult a magyar diáklétszám növekedéséhez. A Vajdaságban élő magyarok is gyakorlatilag kivétel nélkül magyar iskolákat választanak – mutatott rá Csáky Csongor.
A szövetség idén 80 programot szervez, mintegy százezres létszámot megszólítva, a kisgyermekektől a nyugdíjas korosztályig. Kiemelten foglalkoznak a középiskolásokkal, elsősorban a nagy sikerű Diákutaztatási program révén. – Tavaly 15 ezer diákot utaztattunk a nemzeti ünnepeken, idén pedig ezt a létszámot már az év első felében sikerült elérnünk; reményeink szerint év végéig elérjük a húszezret is.
Őszre még hat nagy középiskolás rendezvénnyel készülünk, az október 23-i nemzeti ünnep köré pedig többnapos „rendezvénykavalkád” épül, amelyre háromezer fiatalt várunk a világ legkülönbözőbb pontjairól.
Tapasztalataink szerint a diaszpóra magyarságából is egyre többen látogatnak haza és szeretnek bele Magyarországba, olyan fiatalok is, akiknek már generációkkal ezelőtt kivándoroltak a nagyszülei vagy dédszülei. Úgy látjuk, egyre inkább trendi magyarnak lenni.
Mi pedig szeretnénk tovább segíteni ezeket a fiatalokat abban, hogy értékként tekintsenek magyarságukra, és hogy minél több magyar–magyar kapcsolat alakuljon köztük – hangsúlyozta a csaknem 27 ezres tagságú szövetség elnöke, megjegyezve, hogy a pedagógusoknak is számos rendezvényt, tábort, konferenciát szerveznek.
