Interjú a kaliforniai Berkeleyben élő, Ilona Örly Magyary és Elvira Örly Machell, harmadik generációs amerikai-magyar testvérpárral. Élettörténetüknek arról a fejezetéről mesélnek, amely egy új magyar múzeum, az Örly Múzeum a Magyar Kultúráért létrehozásához vezetett.
(Az interjú itt a weboldalon is meghallgatható a vasárnapi élőadás után.)
Interjú Szabó Előd ürmösi (Erdély) unitárius lelkésszel, Balázs Ferenc ösztöndíjassal, aki családjával együtt egy évet tölt a kaliforniai Berkeleyben és a Starr King School for the Ministry keretén belül folytat tanulmányokat.
(Az interjú itt a weboldalon is meghallgatható a vasárnapi élőadás után.)
Demokrata párti törvényhozók bejelentették, hogy felgyorsítják a Donald Trump amerikai elnök felmentését célzó eljárás (impeachment) megindítása előtti vizsgálatokat, ennek jegyében három képviselőházi bizottság is idézéseket küldött kormányzati tisztségviselőknek.
A képviselőház hírszerzési, külügyi, továbbá ellenőrzési bizottságai büntetés terhe mellett kötelezték Mike Pompeo külügyminisztert arra, hogy mutassa be Donald Trump, az elnök ügyvédje, Rudy Giuliani és az ukrán kormányzat közötti kapcsolatfelvételek dokumentumait.
Gyorsan le akarják zavarni
„Nem szabad elhúzni a dolgokat” – jelentette ki Nancy Pelosi, a demokrata többségű képviselőház elnöke pénteken. „Donald Trump nem hagy számunkra választási lehetőséget” – fogalmazott a kaliforniai politikus, és egyúttal megismételte egy nappal korábban kifejtett véleményét, miszerint az amerikai elnök „elárulta az esküjét, veszélybe sodorta a nemzetbiztonságot és a választások tisztaságát”.
A szövetségi törvényhozás a jövő hétfőtől két hétig szabadságon van, ám a három parlamenti bizottság tagjai változatlanul dolgoznak, és a jövő héttől kezdődően tervezik meghallgatni az amerikai külügyminisztérium öt tisztségviselőjét, köztük a pénteken lemondott Kurt Volkert, a külügyminisztérium ukrajnai ügyekkel foglalkozó különmegbízottját. „Sok a dolgunk. Meghallgatásokat, tanúvallomásokat tartunk és átvizsgáljuk a bekért dokumentumokat” – nyilatkozta Adam Schiff, a hírszerzési bizottság – szintén demokrata párti – elnöke pénteken újságíróknak.
Egy hónap múlva lehet döntés a vizsgálat megindításáról
Amerikai lapértesülések szerint a vizsgálatok után a képviselőház leghamarabb október végén voksolhat az elnökkel szembeni alkotmányos felelősségre vonási eljárás megindításáról. A The Wall Street Journal című lap az internetes kiadásában megjegyezte: egyelőre nem világos, hogy a demokrata párti képviselők milyen vádat vagy vádakat fogalmazhatnak meg az elnök elleni vizsgálat során.
Néhány demokrata párti vezető politikus szerint Trump „visszaélt a hatalmával”, amikor szerintük többször is nyomást gyakorolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre annak érdekében, hogy működjön együtt az ügyvédjével, Rudy Giulianival és William Barr igazságügyi miniszterrel Joe Biden volt alelnök és fia ukrajnai üzleti ügyeinek feltárásában. Biden jelenleg a demokraták legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa.
Elemzők a politikai üzenetváltások eszkalálódásának minősítik, hogy Trump újraválasztási kampányának stábja pénteken bejelentette: az Országos Republikánus Bizottsággal (RNC, a párt vezető szerve) közösen tízmillió dollárt költ olyan tévéreklámokra, amelyekkel részletesebben megvilágítják Biden korábbi ukrajnai tevékenységét és az impeachment megindítását célzó demokrata erőfeszítések hátterét.
Donald Trump pénteken a Fehér Házban találkozott a befolyásos fegyverlobbi, az Országos Fegyverszövetség (NRA) vezetőjével, Wayne LaPierre elnökkel. LaPierre ugyanazt mondta újságíróknak, hogy magánbeszélgetéseket nem kommentál, de lapinformációk szerint arról egyeztettek, hogy az NRA hogyan támogathatja Trumpot.
(Mandiner / MTI)
Kettős magyar győzelem született idén Görögországban, a Spartathlon elnevezésű 246 kilométeres ultrafutó versenyen. A nők mezőnyében Maráz Zsuzsanna, a férfiak között pedig Bódis Tamás nyert. Az Athén és Spárta között 1983 óta minden szeptember utolsó péntekén megrendezett verseny honlapja szerint az esztergomi futónő 27 óra 15 perc 12 másodperc alatt teljesítette a távot, és a férfiak közül is csak heten tudták megelőzni.
A távot leggyorsabban teljesítő Bódis Tamás ideje 23 óra 28 perc 37 másodperc. A második helyen Csécsei Zoltán, az ötödiken Simonyi Balázs végzett, Borbás Tibor pedig tizenkettedik lett. Maráz Zsuzsanna tavaly is győzött, 2017-ben második, 2016-ban harmadik lett, a most másodszor induló Bódis Tamás pedig tavaly negyedik volt a Sportathlonon, amely a Pheidippidész nevű futár Hérodotosz által dokumentált futásának állít emléket.
A magyar ultrafutók közül korábban Lubics Szilvia háromszor, Bogár János és az amerikai színekben versenyző Nagy Katalin egyszer győzött a világ leghíresebb és egyik legnehezebb ultramaratonján.
Bódis Tamás néhány hónap alatt robbant be a hazai és a nemzetközi élvonalba is. Tavaly már negyedik volt a Spartathlonon, a tavasszal pedig nagy előnnyel megnyerte az Ultrabalatont. Péntek kora reggel nem túl erősen kezdett: a CP 11-nél (11-es ellenőrzőpont) éppen befért az első tízbe, a CP 18-nál negyedik, majd a következő nagyobb ellenőrzőpontnál harmadik volt. Egyre jobban megközelítette a japán Tacuja Itagakit, sőt, a CP 41-nél már hétperces előnyben volt vele szemben, ami másfél órával később 32 percre nőtt – számolt be a csupasport.hu. Ugyanígy tört előre Csécsei Zoltán is. Napi három edzéssel készült a versenyre, és kifizetődött a befektetett munka, hiszen amikor Bódis megelőzte a japán futót, Csécsei már a harmadik helyre ugrott. Végül hatalmas bravúrt elérve Bódis Tamás lett az első, aki a biztos előnyről már nem hagyhatta elúszni a győzelmet. Csécsei Zoltán jól hajrázott, ő is megelőzte a japánt, és negyed hétkor, mintegy háromnegyed órával Bódis után célba ért. A harmadik a cseh Radek Brunner. A nőknél reggel kilenc után lett meg a győztes, méghozzá a szintén magyar Maráz Zsuzsanna, akinek 27 óra 16 perc 26 másodperc volt az ideje, és összetettben a 8. helyen ért be, vagyis ez azt jelenti, hogy a magyarok elhozták a férfi és a női első helyet is.
(Mandiner / Pesti Srácok / MTI)
A Kolozsvári Magyar Opera termében szervezett gálaelőadáson vettek részt szombat délelőtt azok a gyermekek és tanáraik, akik a legjobban szerepeltek országaikban a magyar kisiskolásoknak szervezett mesemondó versenyeken. A kolozsvári gálára négy felvidéki, hat kárpátaljai, hét székelyföldi, nyolc partiumi és három vajdasági gyermek érkezett. Kilencen közülük a tájegységük népviseletébe öltözve elő is adták azt a mesét, amellyel kiérdemelték azt az erdélyi és budapesti jutalomkirándulást, melynek a kolozsvári gála is része volt.
A mesemondó versenyekkel a szervezők a 160 éve született, és 90 éve meghalt Benedek Elekre, a nagy székely mesemondóra kívánták ráirányítani a figyelmet. A gálát köszöntő Szili Katalin miniszterelnöki megbízott megemlítette: a mesemondó versenyek, melyek győztesei eljutottak a kolozsvári gálára, összesen 6500 gyermeket mozgattak meg szerte a Kárpát-medencében. Szili Katalin elmondta: Elek apó mesekincse tiszta forrásból származik, és az identitásunkhoz, a tartásunkhoz szükséges adalékokat ad, amit a gyermekek továbbvisznek.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja a felnőttek nevében köszönte meg a gyermekeknek a meséhez való ragaszkodásukat.
A kolozsvári gálán a mesélők mellett helyi hagyományőrző gyermekegyüttesek léptek fel. A gyermekek és kísérőik a hét végén kolozsvári városnézésen, valamint játszóházi foglalkozásokon vesznek részt, hétfőre pedig Budapestre utaznak, ahol a magyar népmese napja alkalmából szervezett rendezvények vendégei lesznek, és az Országházat is meglátogatják.
(Mandiner / MTI)
Dr. Bognár Béla 2019. szeptember 24-én, 88 éves korában elhunyt
Dr. Bognár Béla a Wright State Egyetem nyugalmazott professzora 2019. szeptember 24-én, 88 éves korában elhunyt.Emlékadományukkal a Bognár Család Magyar Ösztöndíj Alapot kérik, hogy támogassák.A megemlékező gyászszertartás Dayton, Ohió közelében lesz megtartva. Pontos dátum és időpont a későbbiekben lesz közzétéve.Emléke legyen áldott!
Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Friday, October 4, 2019
A hozzátartozók mély fájdalommal tudatják, hogy Dr. Bognár Béla a Wright State Egyetem nyugalmazott professzora 2019. szeptember 24-én, 88 éves korában elhunyt.
Dr. Bognár Béla 1931. szeptember 20-án született Magyarországon Zalamegye Pákod községében. A veszprémi Piarista gimnáziumban tanult míg a Kommunista rezsim bezárta az intézményt, majd a Győri Révai gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait. Álma az volt, hogy Latin és Magyar tanár legyen, de tanári képzést csak a Pécsi matematika és kémia tanárképző szakára kapott engedélyt. Egy év után a budapesti Eötvös Lóránd Egyetemen folytatta tanulmányait.
1945-ben több társával együtt kirúgták az egyetemről, a kommunista rezsim által nem engedélyezett csoportos tevékenysége miatt. Győrben talált munkát magának az EDASZ gyárban, ahol 1956-ig dolgozott és futballozott a gyár csapatában. Későbbiekben visszaköltözött Budapestre és volt osztálytársaival csatlakozott a Petőfi Körhöz.
1956. október 23 és november 23-között részt vett az orosz megszállók elleni harcban. Ő a Soroksári és Üllői utcák harcaiban vett részt. November 10-én hazament Zalába, hogy elvegye Francia szótárát, imakönyvét és síbakancsát, hogy másnap 1956. november 11-én Ausztria felé átlépje a határt, és a belgiumi Leuven városban egy új életet kezdjen.
Dr. Bognár Magna Cum Laude kitüntetéssel 1961-ben befejezte egyetemi tanulmányait a Ecole Social de Louvain egyetemen. Belgiumban házasságot kötött Andrea Vandermotte-el, és két fiuk született. Majd Amerikába kivándoroltak, ahol a Wisconsini Egyetemen mesteri és doktori fokozatot nyert gerontológia, azaz öregkorral foglalkozó tudományág szakterületén. Folytatta tanulmányait és tanúsítványokat kapott a szellemi egészség és öregedés szakterületein Berkeleyben és Dél Kaliforniai egyetemeken.
1974-től több nemzedék szakembereit tanította a szociális munka és öregedés területein, és több publikációja és szakkönyve jelent meg ezen területeken. 15-éven keresztül tanácsadója volt az Ohioi Egészségügyi Minisztériumnak az öregkor tudománya szakterületén. 1988-ban az öregkor tudománya tanítóinak díját kapta meg az Ohiói Tanítók Szervezetétől.
1999-ben Dr. Bognár és második felesége, April Bognár létrehozták a Bognár Család Magyar Ösztöndíj Alapot amellyel elszakított területeken élő különleges képességű magyar diákok egyetemi tanulmányait támogatták a Kárpát-medencében és Amerikában.
A Bognár házaspár kérésére 2014-ben az Amerikai Magyar Koalíció átvette az Ösztöndíj Alap ügyintézését. Az Alap létrehozása óta több mint 700 ezer dollár ösztöndíjat osztott ki 255 magyar diáknak. A támogatást az amerikai magyar közösségtől, szervezetektől és egyházaktól gyűjtötte, valamint a Dorris Buffett asszony Sunshine Lady Alapítványától.
2015. augusztus 20-án Dr. Bognár a Magyar Kormány Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével volt kitüntetve.
Dr. Bognár Bélát gyászolja felesége April és két fia Steven és John és azok feleségei Julia és Jennifer, mostohalánya Melissa, unokái Lola és Lela, valamint dédunokái Beau és Dory.
Emlékadományukkal a Bognár Család Magyar Ösztöndíj Alapot kérik, hogy támogassák.
A megemlékező gyászszertartás Dayton, Ohió közelében lesz megtartva. Pontos dátum és időpont a későbbiekben lesz közzétéve.
Emléke legyen áldott!
Forrás: hacusa.org
Letették a Mol 1,2 milliárd euróból épülő poliol komplexumának alapkövét Tiszaújvárosban. Ezzel elindult Magyarország legnagyobb hazai hátterű beruházása; a Mol csoport olyan magyar brandet képvisel, amely Európában és a világon is ismertté teszi a hazai ipart, és húzóhatást gyakorol a magyar gazdaság egészére – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az alapkőletétel alkalmából.
Varga Mihály kiemelte: a cégcsoport 1,2 milliárd eurós fejlesztéséhez a kormány 131 millió eurós támogatással járul hozzá.
A magyar gazdaság olyan fejlődési szakaszban van, amikor már támaszkodhat a saját erejére, ugyanakkor kiemelt figyelmet kell fordítani a termelés versenyképességének és hatékonyságának emelésére
– mondta a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta, a vállalkozásoknak először itthon kell felépíteniük magukat ahhoz, hogy versenyképesek legyenek az exportpiacokon, és más országokban is befektetővé válhassanak.
Az ünnepségen Varga Mihály, miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Sami Pelkonen, a Thyssenkrupp Industrial Solutions Vegyipari és Folyamattechnológiai üzletág vezérigazgatója, valamint Koncz Ferenc országgyűlési képviselő tette le a létesítmény alapkövét.
A tiszaújvárosi Mol Petrolkémia lesz az egyetlen olyan cég Magyarországon és az egész közép-kelet-európai régióban, amely a kőolaj kitermelésétől kezdve a poliéter poliolok (széleskörben alkalmazott műanyag-alapanyagok) gyártásáig integrált értéklánccal rendelkezik.
A poliol-projekt 200 embernek kínál majd hosszútávú munkalehetőséget és évente mintegy 200 ezer tonna poliolt állít majd elő.
A várhatóan 2021-ben induló üzem a Mol történetének eddigi legnagyobb organikus beruházása, összesen 1,2 milliárd euróból valósul meg.
A magyar kormány 131 millió euróval (társasági adókedvezménnyel és beruházási támogatással) segíti a projektet. A Mol számításai szerint az üzem évente közel 150 millió euróval járul majd hozzá a Mol-csoport pénzügyi eredményéhez (EBITDA-hoz).
A poliol ma az egyik legkeresettebb műanyag-alapanyag, az autógyártástól kezdve a ruhaiparon át a hőszigetelésig számos iparágban használják.
A tiszaújvárosi üzemben a ma elérhető egyik leghatékonyabb és környezetkímélő módszerrel állítanak majd elő poliolt, a Thyssenkrupp és az Evonik által használt HPPO (hidrogén-peroxidból propilén-oxid) eljárással.
A beruházással a Mol-csoport a régiós vegyipar egyik legfontosabb szereplőjévé lép elő, hiszen a Mol lesz az egyetlen vállalat Közép-Kelet-Európában, amely a nyersolaj kitermeléstől a poliol előállításáig a teljes értékláncot felöleli
– mondta Hernádi Zsolt. 2021 után pedig az üzem jelentősen javítja Tiszaújváros vegyipari pozícióját, az itt meghonosított szakértelem és az új gyártási infrastruktúra további befektetőket csábíthat a térségbe.
A mai nap jelentős lépés a magyar vegyipar transzformációjában éppúgy, mint a Thyssenkrupp és a Mol kapcsolatában – tette hozzá Sami Pelkonen. – A magyar olajtársaság igazán ambiciózus növekedési pályát tűzött ki célul 2030-as stratégiájában. Büszkék vagyunk arra, hogy ennek a víziónak a megvalósításában részt veszünk, és technológiánkkal, tudásunkkal hozzájárulunk egy innovatív és fenntartható vegyipari szektort megteremtéséhez.
A Mol-csoport Enter Tomorrow üzleti stratégiájával összhangban 2030-ig 4,5 milliárd dollárt fordít közép-kelet-európai petrolkémiai és vegyipari növekedési projektekre. Ennek egyik mérföldköve a poliol beruházás, illetve a korábban átadott szintetikus gumigyár is. A Mol-csoport és a japán JSR Corporation szintetikus gumit (S-SBR) gyártó üzeme évente 60 ezer tonna műgumit állít elő, és több mint 100 új munkahelyet teremt Tiszaújvárosban. A műgumi legfontosabb alapanyaga a butadién, amelyet szintén a Mol Petrolkémia 2015-ben átadott üzeme állít elő.
(Origo / MTI)
A Kreml bízik abban, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok sosem jutnak el odáig, hogy a két ország vezetője telefonbeszélgetésének leiratát nyilvánosságra hozzák – jelentette ki pénteken az orosz elnöki szóvivő.
Dmitrij Peszkov arra reagált, hogy Washington publikálta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy telefonbeszélgetését, amely politikai botrányt robbantott ki az Egyesült Államokban. Trump ugyanis arra igyekezett rávenni hivatali partnerét, hogy segítsen terhelő bizonyítékokat felhajtani Ukrajnában Joe Biden volt amerikai alelnökkel kapcsolatban, aki jelenleg a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa és akinek egyik fia, Hunter egy ukrán gázvállalat igazgatótanácsának tagja volt.
Peszkov azt hangoztatta, hogy az ilyen beszélgetések szövegét világszerte rendszerint titkos vagy szigorúan titkos anyagként kezelik, és nem szokták nyilvánosságra hozni. Megjegyezte, hogy Ukrajna esetében a közlés kölcsönös egyetértés alapján történt.
„Természetesen szeretnénk remélni, hogy kétoldalú viszonyunkban, amely amúgy is telis-tele van problémával, nagyon súlyosakkal, ilyen helyzetekig nem fogunk eljutni” – fogalmazott a szóvivő.
Arra a kérdésre, hogy vajon a Kreml a Fehér Ház kérésére szükség esetén beleegyezne-e egy ilyen transzkripció publikálásába, Peszkov azt válaszolta, hogy minden ilyen esetet konkrétan kellene megvizsgálni, de még senki sem fordult Moszkvához ilyen javaslattal. A szóvivő a Trump-Zelenszkij-beszélgetés tartalmának nyilvánosságra hozatalát amerikai belügynek minősítette, amelybe, mint mondta, Oroszország nem kíván beavatkozni.
Peszkov egyébként azt is elmondta, Vlagyimir Putyin még nem döntötte el, hogy elutazzon-e Párizsba Jacques Chirac néhai volt francia államfő búcsúztatására.
(MTI)
A „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” idei díjazottai olyan betegségek kezelésében hozhatnak tudományos áttörést, mint az ADHD vagy az Alzheimer-kór. Dr. Bunford Nóra az érzelemszabályozásra koncentrálva azon dolgozik, hogy megoldást találjanak a figyelemhiányos-hiperaktivitás okozta negatív következmények – például a társas kapcsolatokban megélt – károsodások megelőzésére.
Dr. Fülöp Lívia pedig az idegrendszeri betegségek hatékony kezelését tűzte ki célul, így azt vizsgálja, hogy az agysejtjeinket érő
stresszhatások hogyan befolyásolják például az Alzheimer-kór kialakulását.
A klinikai pszichológia és vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 000 Ft összdíjazású elismerését. A díjjal azt
szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.
Fotó: Baksa Gábor
Dr. Bunford Nóra (a Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány kutatócsoport vezetője) a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavart (ADHD-t) egy olyan innovatív oldalról vizsgálja, amelyre napjainkban egyetlen gyógyszeres vagy pszichológiai kezelés sem ad megoldást. A kutatónő az ADHD-val diagnosztizált fiatalokkal végzett vizsgálatai során többek között azt tapasztalta, hogy sok esetben problémájuk van különböző mindennapi funkciókkal, legyen szó az iskoláról vagy a társas kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról. Ezek az úgynevezett társas károsodások sok esetben vezethetnek kirekesztettséghez, túlzott alkoholfogyasztáshoz, vagy akár szerhasználathoz, kockázatos szexuális magatartáshoz is. A kutatások során kiderült, az érintettek nehezebben szabályozzák az érzelmeiket, legyen szó pozitív vagy negatív élményekről, hatásokról.
Dr. Fülöp Lívia, (a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetében működő, Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport vezetője) olyan kutatáson dolgozik, amelynek célja a központi idegrendszeri betegségek, mint például az Alzheimer-kór, gyógyítására alkalmazható terápiák fejlesztése. Az agysejteket számos stresszhatás érheti, ezekre a sejtek esetenként önmegsemmisítő választ adnak.
A kutatónő azt vizsgálja, hogyan segíthetnének abban a sejteknek, hogy megbirkózzanak a stresszhatásokkal, és egészségesen folytassák tovább működésüket. Ha sikerül elérni, hogy a szervezet ellenállóbb legyen a molekuláris stresszel szemben, akkor az agy szerkezete nem sérül, így sok betegség, köztük az Alzheimer-kór kezelésében is áttörés következhet be. Az idegrendszert érő molekuláris stressz kutatása a jövőben nem csupán az Alzheimer-, de a Parkinson-kór vagy akár a depresszió gyógyítására is megoldás lehet. Dr. Fülöp Lívia kutatásának eredményei a betegségek szinten tartásában, illetve a gyógyszerfejlesztések területén is mérföldkövek lehetnek.
Az elmúlt 17 évben 47 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 60 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.
A korábbi díjazottak közül hárman, Dr. Helyes Zsuzsanna – Pécsi Tudományegyetem, Dr. Sperlágh Beáta- MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, és Dr. Buzás Edit – Semmelweis Egyetem, az MTA levelező tagjai lettek.
A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
Cleveland egykori, nagyon tisztelt lakójától búcsúztunk el. Szilas Szabó Margit teremtőjéhez költözött. Emléke legyen áldott!
Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Sunday, September 22, 2019
“Mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a legszeretettebb édesanya, nagymama, dédmama, rokon, életének 98-ik évében, szeptember 1-én a kaliforniai Oaklandben levő otthonában gondviselőjéhez távozott.”
a gyászoló család
Az engesztelő szentmisére szeptember 19-én, születésének napján, került sor.
Szilas Szabó Margit, született Újvári Margit amerikai életét Clevelandben kezdte, férjével és kislányukkal együtt, ahová 1950 decemberében érkeztek.
A tehetséges festőművésznő, sokak Margó nénije, mindig első volt, ha a rászoruló honfitársakon kellett segíteni. Nagyszerű mesélő volt, a magyar kulturális élet szervezője Clevelandben, majd később a San Francisco Bay Areaban.
Emléke legyen áldott!
Reményik Sándor: Viszontlátásra
Viszontlátásra, – mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek –
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,
Sohasem tudhatom:
Szoríthatom-e még
Azt a kezet, amit elengedek.
Viszontlátásra: mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra – holnap.
Vagy ha nem holnap, – hát holnapután.
Vagy ha nem akkor – hát majd azután.
És ha aztán sem – talán egy év mulva.
S ha még akkor sem – hát ezer év mulva.
Viszontlátásra a földnek porában,
Viszontlátásra az égi sugárban.
Viszontlátásra a hold udvarán,
Vagy a Tejút valamely csillagán –
“Vidám viszontlátásra” mégis, mégis!
Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság felállására várnak a Minority SafePack összeállítói. Miután az európai polgári kezdeményezés elleni román jogi támadást meghiúsította az Európai Unió Bírósága, a következő lépés a Bizottsághoz való benyújtás lesz. Remélhetőleg az új EB nem viszi majd tovább a Juncker-féle testület elutasító hozzáállását.
Mit jelent az európai polgári kezdeményezés?
Az európai polgári kezdeményezés célja, hogy az uniós polgárok közvetlenül is beleszólhassanak egy adott terület uniós szabályozásába. Az eszköz lehetővé teszi, hogy az Európai Unió lakosai egymással összefogva jogalkotási javaslat kidolgozására kérjék fel az Európai Bizottságot.
A sikeres kezdeményezés feltétele, hogy egymillió uniós polgárnak kell aláírásával támogatnia az ilyen tartalmú nyilatkozatot, illetve az aláíró polgároknak a tagállamok legalább negyedéből kell kikerülniük. Az aláírások gyűjtésére 12 hónap áll rendelkezésre, a szükséges számú aláírás elérése esetén pedig a kezdeményezés benyújtható a Bizottsághoz. Fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy az európai polgári kezdeményezés alapján végül benyújt-e jogalkotási javaslatot. Számos esetben jut például arra, hogy a kezdeményezés célja jogalkotási eszközökkel jobban megvalósítható. Ennek ellenére a kezdeményezés fontos részvételi lehetőség az európai polgárok számára: az európai uniós politikát és napirendet olyan témák irányába terelhetik, amelyek őket közvetlenül foglalkoztatják, azonban mégsem kapnak elegendő figyelmet az uniós döntéshozók részéről.
Hosszas jogi procedúra előzte meg az aláírásgyűjtést
Az Minority SafePack kezdeményezés kapcsán hosszú ideig tartó jogi procedúra alakult ki. Az eljárást tekintve fontos, hogy a kezdeményezést a szervezőknek nyilvántartásba kell vetetniük a Bizottsággal még azelőtt, hogy megkezdenék az aláírások összegyűjtését. Ennek többek között azért van jelentősége, hogy a Bizottság megvizsgálhassa, van-e hatásköre az adott kérdésben jogalkotási javaslat benyújtására.
A kezdeményezés bejegyzése iránti kérelmet a szervezők (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, FUEN) 2013. július 16-án nyújtották be, azt azonban az Európai Bizottság 2013. szeptember 13-án elutasította. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. A szervezők a Bizottság döntése ellen az Európai Unió Bíróságának Törvényszékéhez fordultak, amely megsemmisítette a Bizottság határozatát és szabad utat engedett a kezdeményezésnek.
A Bizottság ezt követően 2017-ben részlegesen (11 javaslatból 9-et elfogadva) bejegyezte a kezdeményezést, és megkezdődhetett az aláírásgyűjtés.
Romániának nem tetszett a bejegyző határozat
A Bizottság bejegyzésről szóló döntését Románia megtámadta az Európai Unió Bíróságán, és a határozat megsemmisítését kérte. Románia szerint a polgári kezdeményezés kizárólag a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogvédelmére, és nem a kulturális sokszínűség elősegítésére irányult. Azt is kifogásolták, hogy a Bizottság nem hozott fel egyetlen érvet sem hatáskörének alátámasztására. A szervezők részéről Vincze Lóránt, a FUEN elnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy Románia „ezzel önmaga rombolja le azt az általa elterjesztett mítoszt, hogy példaértékű a romániai kisebbségvédelem.”
A Törvényszék jóváhagyta a Bizottság bejegyző döntését
2019. szeptember 24-én végül döntött a Törvényszék: jóváhagyta a kezdeményezést bejegyző Bizottsági határozatot és elutasította Románia keresetét. A Törvényszék szerint a javaslat az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, amely kellően indokolta határozatát.
A testület emlékeztetett arra, hogy az európai polgári kezdeményezés intézményének célja, hogy az uniós polgárokat bátorítsa az európai döntéshozatalban való közvetlen részvételre és lehetőséget adjon nekik az európai politika alakítására. Ennek megfelelően a Bizottság csak akkor utasíthatja el a nyilvántartásba vételt, ha a kezdeményezés tárgya és céljai folytán az nyilvánvalóan kívül esik a bizottság hatáskörén, jelen esetben azonban a Törvényszék megítélése szerint nem ez volt a helyzet.
Az új Európai Bizottság megalakulásáig várnak a kezdeményezés benyújtásával
A széleskörű kampánynak és kivételes társadalmi összefogásnak köszönhetően az aláírások összegyűjtése még 2018-ban sikerrel zárult, az összegyűjtött aláírások hitelesítése 2018 nyarán megtörtént. Európában összesen több mint 1.1 millió hiteles aláírást gyűjtöttek 11 tagállamban, ezzel teljesítve az érvényességhez szükséges feltételeket.
A következő lépés pedig az, hogy a kezdeményezők benyújtják az immár sikeres kezdeményezést a Bizottsághoz. Ehhez azonban a megfelelő időpillanatot várják a szervezők, ugyanis a benyújtás ideje stratégiai szempontból fontos jelentőséggel bír.
Tárnok Balázs, a szlovákiai Magyar Közösség Pártja politikusa 2019 márciusában adott interjúban beszélt arról, hogy a szervezők vélhetően megvárják az új Bizottság megalakulását. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság ugyanis kifejezetten elutasító magatartást tanúsított a kezdeményezéssel kapcsolatban. A szervezők tehát jelenleg kivárnak, és az Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság megalakulása után fogják benyújtani a kezdeményezést.
A benyújtást követően a Bizottságnak 3 hónapja van válaszolni, a kezdeményezésre köteles érdemi indokokkal ellátott választ adni, azonban mérlegelheti, tesz-e jogalkotási javaslatot. A szervezők szerint azonban legyen bármi a folyamat eredménye, az Európai Unió reformjának egyik fontos pontja kell, hogy legyen a nemzeti kisebbségek határozottabb védelme. Az ehhez szükséges intézkedések előmozdításának folyamatában pedig fontos eszköz a Minority SafePack és az azt övező széles körű társadalmi támogatottság.
(Németh Olívia / Mandiner)
Vezető republikánus politikusok megkérdőjelezték, hogy vajon a kiszivárogtató forrásai a Fehér Házban miért nem jelentették, ha feltételezett törvénytelenséget tapasztaltak az amerikai és az ukrán elnök telefonbeszélgetésében. A The New York Times című napilap információi szerint a kiszivárogtató a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik munkatársa, ám ügyvédje elzárkózott attól, hogy megnevezze őt. Andy Biggs, arizonai republikánus politikus, a képviselőház igazságügyi bizottságának tagja a Fox televízióban csütörtökön este kifejtette: a kormányzatnak láthatóan “kiszivárogtatási gondjai vannak”, és hozzáfűzte, hogy aki titkosított információkat szivárogtatott ki, az “valószínűleg bűncselekményt követett el”.
A Fox kommentátora azt hangsúlyozta: a kiszivárogtató bejelentése, amelyet nyilvánosságra is hoztak, nem tartalmazott első kézből származó, törvénysértésre utaló információkat, hanem csak idézett fehér házi tisztségviselőket, akik szerint Trump elnök feltételezhetően erőfeszítéseket tett a Zelenszkijjel júliusban folytatott telefonbeszélgetése eltitkolására. Bejelentésében a kiszivárogtató azt állította: Trump azzal a különleges kéréssel fordult az ukrán elnökhöz, hogy kutassa fel és adja át a Demokrata Országos Bizottság (DNC, a párt vezető szerve) által használt és az amerikai CrowdStrike kiberbiztonsági cég által megvizsgált szervereket”. Ez a kérés azonban nem szerepel a telefonbeszélgetés csütörtökön, a kormányzat által nyilvánosságra hozott leiratában. A kiszivárogtató bejelentése említést tett arról is, hogy május közepén Kurt Volker, az amerikai kormány Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja fontolgatta a “kármentést”, miután Rudolph Giuliani, aki jelenleg Trump ügyvédje, felvette a kapcsolatot Ukrajnával.
A Fox televízió csütörtök este bemutatta annak az üzenetváltásnak a szövegeit, amelyek az idén júliusban születtek. Ezekből kiderült, hogy Volker valójában bátorította Giulianit arra, hogy vegye fel a kapcsolatot Ukrajnával. Ehhez segítséget is ígért neki: “összehozlak Andrej Jermakkal, aki Zelenszkij elnök bizalmasa” – olvasható Volker üzenetében. A CBS televízió híradója csütörtök este szintén a kiszivárogtató pontatlanságáról közölt riportot. Az illető bejelentése ugyanis azt is megemlítette, hogy az amerikai külügyminisztérium egyik tisztségviselője szintén jelen volt a Trump-Zelenszkij beszélgetésnél. A CBS szerint ez az állítás megalapozatlan volt.
Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor a Twitteren követelte, hogy állapítsák meg, ki volt a kiszivárogtatót informáló munkatárs a Fehér Házban. Hasonlóképpen fogalmazott Donald Trump is.
Tudni akarom, ki ez az ember! Ki ez az ember, aki információval látta el a kiszivárogtatót! Mert ez már közel áll a kémkedéshez! Tudjátok, mit szoktunk csinálni a régi jó időkben, amikor még okosak voltunk? A kémeket és az árulókat kicsit másként kezeltük, mint manapság
– fogalmazott az amerikai elnök egy magánrendezvényen egy New York-i hotelban a The Los Angeles Times című laphoz csütörtökön eljutott hangfelvétel tanúsága szerint.
(Pesti Srácok / MTI)
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára lett a Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values) nevet viselő nemzetközi, politikusokat tömörítő szervezet elnöke.
Novák Katalint – aki 2015-től a szervezet tanácsadó testületének alelnöke volt – a szervezet döntéshozó fóruma választotta meg elnökévé, a felkérést pénteken Lola Velarde, a testület ügyvezető igazgatója tolmácsolta a magyar politikusnak, aki elfogadta azt.
Az államtitkár az MTI-nek elmondta: a Politikai Hálózat az Értékekért egy öt éve alakult nemzetközi politikai szervezet, amelynek számos ország kormányzati, törvényhozási képviselője a tagja. Hozzátette: a mérsékelt, de határozott véleményt képviselő szervezet a család vitathatatlan jelentőségét hirdeti, továbbá a házasság, az élet, az emberi méltóság és a vallásszabadság tiszteletét.
Lényeges, hogy az ezen alapelveket, értékeket fontosnak tartó döntéshozók egyeztessenek, találkozzanak, kapcsolatot tartsanak, és ennek megfelelő fóruma a Politikai Hálózat az Értékekért – mondta Novák Katalin.
Kiemelte: a szervezet alapelveivel és a nem radikális hangvételével is maximálisan azonosulni tud. Mint mondta, azért vállalta el az elnökséget, mert örömmel tapasztalja, hogy Magyarországra és a magyar kormányra mintaadóként tekintenek, ha az emberi méltóságról, a család védelméről, a családi értékek középpontba helyezéséről, az emberi életről van szó.
Megjegyezte: a felkérés nem elsősorban a személyének szólt, hanem annak, amit a magyar kormány az elmúlt csaknem egy évtizedben ezen a területen elért, és ami jó példaként szolgálhat másoknak is. Jelezte: a szervezet jövő ősszel Budapesten tartja csúcstalálkozóját.
(Demokrata / MTI)
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint a szankciók értelmében Castro és közvetlen családja nem léphet be az Egyesült Államok területére.
„Castro felelős Kubának azokért a tevékenységeiért, amelyekkel támogatják a korábbi Maduro-rendszert Venezuelában erőszak, megfélemlítés és erőszak által” – fogalmazott egy közleményben Pompeo, megerősítve a Trump-kormányzat álláspontját, amely szerint Maduro már nem tekinthető Venezuela törvényes elnökének.
Az amerikai külügyminiszter szerint a kubai biztonsági erők tagjai Maduro katona- és hírszerző tisztjeivel együttműködve súlyos emberi jogsértésekben és visszaélésekben vettek részt Venezuelában, köztük kínzásokban.
Pompeo ezenkívül azt is a Kuba legbefolyásosabb emberének tartott Castro szemére vetette, hogy egy olyan rendszer felett őrködik, amely „kubaiak ezreit veszi önkényesen őrizetbe, és jelenleg is több mint 100 embert tart fogva politikai okokból”.
Noha az önmagát januárban Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánító Juan Guaidó ellenzéki vezetőt mintegy ötven ország elismerte Venezuela ideiglenes elnökének, köztük az elsők között az Egyesült Államok, más országok – például Oroszország – továbbra is Madurót tartják a latin-amerikai ország törvényes vezetőjének, és a Venezuelában jelentős hatalmi tényezőt formáló hadsereg hivatalosan továbbra is mellette áll.
(Magyar Hírlap / MTI)
