A clevelandi magyar közösség augusztus 17-én egy fesztivál keretében ünnepelte meg Szent István Király napját, az államalapítást és az új kenyér megszentelését. A DunaTV Öt kontinens egy nemzet című műsora mutatta be a Bocskai Rádió összeálítását a jeles ünnepről.
Clevelandben harmadik alkalommal került sor államalapításunk megünneplésére, a III. Szent István Napi Fesztivál keretében, amelyet az idén augusztus 17 és 18-ikán tartottak a Szent Imre római katolikus templomot körülölelő területen. Már napokkal előtte elkezdődött a készülődés, szombaton kora reggel pedig már szorgos hangyák módjára minden segítő kéz tudta, hogy mit kell csinálnia. Délre, kapunyitásra minden készen állt, a látványos színpadról szólt a magyar zene, sült a lángos meg a kolbász, a hatalmas bográcsban fortyogott a gulyás. Piros fehér zöldben pompázott a fesztivál területe, az árusok portékáikat kínálták, a vendégek kellemes asztali társaságokba verődve beszélgettek, ettek-ittak.
A kora délutáni ünnepi szentmise bemutatása után, Mezei András atya megáldotta az új kenyeret amelyet az ünneplő magyarok és a résztvevő vendégek, annak megvágása után, mindannyian meg is kóstolhattak. Az atya elmondása szerint ennek szimbolikus jelentése van, miszerint mindannyiunk tápláléka az élő kenyér, vagyis maga Jézus Krisztus. Kovács Tamás, a chicagói magyar főkonzulátus vezető konzulja, aki szintén részt vett a fesztiválon, ünnepi beszédében azt hangoztatta: “a legfontosabb üzenet az, hogy összegyűlnek itt a magyarok, ápolják a magyar tradíciókat”.
A fesztivál színes programokban bővelkedett, részt vettek a Cserkész-Regösök, akik több alkalommal is különböző magyar régiók táncaiból adtak ízelítőt, elbűvölve tudásukkal a vendégeket. Egész délután jelen volt a Harmónia Zenekar, akik hagyományos magyar muzsikával emelték a fesztivál hangulatát, voltak akik még táncra is perdültek.
A Török Testvérek neve nem ismeretlen a Clevelandiek előtt, jártak már városunkban és már akkor megcsodálhattuk zenei és ének tehetségüket. Az idei koncertjük érdekessége számunkra az volt, hogy első alkalommal láthattuk őket teljes felállásban, a teljes zenekar itt volt. Az este 8 órakor kezdődő koncerten a Török Tilla Folk Experience együttesét láthattuk, akiket most is álló tapssal jutalmazott a közönség. Ők másnap, vasárnap már a chicagói magyar közösség ünnepségén szólaltatták meg a csodálatos magyar népzenénket. Béres Anikó és Pigniczky Bendegúz vezetésével táncházzal záródott a szombati nap.
Vasárnap ünnepi szentmisére került sor a szokásos időpontban 11 órakor a Szent Imre templomban, amelyen most is szép számban vettek részt ünneplő magyarok.
A szentmise után egy agapé keretében lezárták a fesztivált, Mezei atya megköszönte mindenkinek a segítségét, hiszen ezt a rendezvényt 150 önkéntes segítette, ezzel is jelentősen hozzájárulva a fesztivál sikeres lebonyolításához. Külön köszönetet mondott az atya a támogatóknak, akik segítsége nélkül nem jöhetett volna létre ilyen magas színvonalon ez a III. Szent István Fesztivál. Isten áldja és jutalmazza mindenkinek a nemes munkáját, amely által őrizni tudjuk magyarságunkat! – mondta Mezei András atya.
A Szent István Napi Magyar Fesztivál megvalósult a Magyar Kormány Támogatásával
Harminc év után ma joggal lehetünk büszkék mindarra, amit 1989-ben elvégeztünk – jelentette ki a köztársasági elnök az augusztus 20-ai tisztavatáson mondott beszédében kedden Budapesten.
Áder János leszögezte: a magyarok sok álmából – demokrácia, többpártrendszer, szólásszabadság, az Európai Unióhoz való csatlakozás, NATO-tagság – valóság lett, néhánynak a beteljesülése azonban még várat magára.
Áder János köztársasági elnök és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka (b) a Parlament előtti Kossuth téren tartott Szent István-napi ünnepségen, ahol felvonták Magyarország lobogóját 2019. augusztus 20-án. MTI/Koszticsák Szilárd FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Harminc esztendővel ezelőtt a szabadság magját vetettük el. 1989-ben visszatért a remény, hogy a haza végre újra a magyarok otthona lesz. Otthon, ahol a világot a szívünknek kedves módon rendezzük be, ahol magunk alkotjuk törvényeinket, és ahonnan kitessékeljük az idegen, barbár eszméket – mondta az államfő.
Olyan otthon, ahol félelem nélkül lehet élni, szabadon tanulni, becsülettel dolgozni, tisztességgel, hittel gyermeket nevelni – tette hozzá.
A köztársasági elnök leszögezte: a katonákon is múlik, hogy hazánk olyan maradhasson, amilyennek Szent István megálmodta, amilyennek több mint ezer év magyarjai megtartották: hogy szabad, erős, független, európai ország lehessen.
Közölte: az ünnepnapok arra is intenek minket, ne felejtsük, milyen sok közös erőfeszítésünk van mindabban, ami ma már természetes számunkra, hogy szabadságban élünk.
A néhai német kancellár, Helmut Kohl szavait idézve kijelentette: a magyarokat “mély szabadságvágyuk” teszi értékessé Európa számára. Magyarországnak szüksége van Európára, de Európának is szüksége van Magyarországra – idézte Helmut Kohlt az államfő, hozzátéve: ez ma sincs másként.
Magyarságunk és európaiságunk több mint ezer esztendeje összetartozik – jelentette ki Áder János. Az államfő azt mondta: harminc év után emlékezni kell március 15. első, félelem nélküli megünneplésére, az ’56-os forradalmárok újratemetésére, a keletnémet menekültekre, a Magyar Távirati Iroda tudósítására, amelyben először nevezhette ismét Szent István ünnepének augusztus 20-át.
1989-ben olyan országot teremtettünk, amelyet mindenestül a magunkénak mondhatunk, jogrendjét, intézményeit, írott és íratlan szabályait, hagyományait – jelentette ki a köztársasági elnök. 1989 megtanította nekünk, hogy a szabadság nem ölünkbe pottyanó ajándék, hanem a közös munka gyümölcse – fogalmazott.
Áder János szerint harminc év után joggal lehetünk büszkék “az aprólékos, kitartó munkára, ahogy tégláról téglára bontottuk le a hazugság birodalmát, hogy helyén polgári demokráciát építsünk”.
Áder János köztársasági elnök és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka (j) a Parlament előtti Kossuth téren tartott Szent István-napi ünnepségen, ahol felvonták Magyarország lobogóját 2019. augusztus 20-án. MTI/Koszticsák Szilárd FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
A honvédtisztjelöltekhez szólva az államfő azt mondta: a legtöbben 1989 után születtek azok közül, akik most ünnepélyesen esküt tesznek, tehát “fiatalabbak a visszaszerzett magyar szabadságnál”. Büszkén viselhetik azt a magyar címert, amely a “Szent Koronával hirdeti, hogy a mi történelmünk egy bátor királlyal kezdődött” – közölte.
Katonai esküjük arról szól, hogy a hazát az életük árán is megvédik – tette hozzá az elnök, kiemelve, hogy az élet árán is vállalt hűség a ragaszkodás végső bizonyítéka.
Áder János felidézte, hogy a tisztjelöltek elődei közül sokan vállalták Vörösmarty Szózatának parancsát az elmúlt századok során: “Itt élned, halnod kell”.
Hozzátette, hogy a Szózatban a “jobb kor” bizodalma is ott van. Azé a koré, amikor már nem kell meghalni a szabadságért, de élni és dolgozni annál inkább kell érte – jelentette ki az államfő, kiemelve: “ezért a jobb korért küzdöttünk 1989-ben, ennek feltételeit teremtettük meg az elmúlt harminc esztendőben”.
Ennek a megőrzését kérjük most önöktől – szólt a honvédtisztjelöltekhez az államfő, hozzátéve: a “jobb kor”, a szabadság kora, közös életünk biztonsága az ő munkájától is függ.
Áder János hangsúlyozta: hála első királyunknak és az őt követőknek, hála mindazoknak a magyaroknak, akik szabadságot és biztonságot teremtettek ebben a hazában.
Az államfő Deák Ferenc szavaival zárva beszédét úgy fogalmazott: “csak a szabadság képes tiszta és állandó boldogságot nyújtani”, (…) “a szabadság másokkal is megosztva nem fogy, hanem erősödik, s annál bizonyosabban áll, minél többen lehetnek részesei”.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a liberális demokrácia veszélyeire figyelmeztetett Washingtonban kedden, a helyi amerikai magyar közösség augusztus 20-i ünnepi szentmiséjén.
A Magyar Örökség Háza a washingtoni katolikus bazilikától az arlingtoni Marymount katolikus egyetemig tartó, zarándoklatnak nevezett közös sétával, szentmisével, majd magyar piknikkel ünnepelte a magyar államalapítást.
A misét az egyetem kápolnájában Kiss-Rigó László celebrálta népes magyar közösség jelenlétében.
A püspök lelki és erkölcsi útravalókat is megfogalmazott, mint mondta, nemcsak a Washingtonban és környékén élő magyaroknak, hanem az összmagyarságnak.Példaként Jézus hasonlatát idézte a sziklára és a homokra épített ház sorsának különbözőségéről.“A ház akkor erős és minden próbát kiálló, ha megvannak az alapjai” – fogalmazott. Majd kifejtette: manapság egy harmadik alternatívát is próbálnak javasolni az építkezéshez, amely – mint fogalmazott – “a saját életünk, jövőnk, családjaink, a társadalom jövőjének építését jelenti”. Ezt a harmadik alternatívát Kiss-Rigó László a liberális demokrácia ajánlatának nevezte.
Kifejtette: “Sajátos technika ez, amely – azzal a jelszóval, hogy egyenlő távolságot kell tartani minden értéktől – azt javasolja, úgy építkezzünk, hogy megássuk az alapot, a szükséges anyagokat, az értékeket viszont jó messzire, körben helyezzük el, de az alapot hagyjuk üresen, és arra építsünk”.
A püspök hangsúlyozta:az így épített ház, vagyis az ilyen társadalom kínálta jövő egyértelműen destruktív és önpusztító, ez ellen, bizony, védekeznünk kell.Hozzáfűzte, hogy ez a minden értéktől való egyenlő távolságot hirdető ideológia lényegében nem más, mint a nihilizmus.
A mise után az MTI kérdésére Kiss-Rigó László kifejtette:nem lehet megkerülni Szent István értékeit, amelyek alapvető, örök, egyetemes keresztény értékek.“Az egyén személyes hitétől függetlenül a nemzet esetében adottság a keresztény alap, a keresztény gyökerek, a keresztény kulturális hagyomány. Lehet erről nem tudomást venni, lehet tagadni, de akkor az ember saját magát teszi tönkre, és ha egy társadalomban sok ilyen ember van, akkor sajnos a társadalom tömeggé silányul”– fűzte hozzá.
A szeged-csanádi püspök kiemelte:manapság, szerencsére, annak a folyamatnak vagyunk a tanúi, hogy a magyar nemzet tagjai – személyes hitüktől függetlenül – egyre jobban ráébrednek a valódi identitásukra.“Úgy fest, hogy ma a magyar nemzet nem tömeggé silányul, hanem sokkal inkább közösséggé nemesedik” – hangsúlyozta.
“Az Amerikában és az óhazában élő magyarok számára örök üzenet, hogy tudatosítani kell értékeinket, gyökereinket – a nemzet esetében ez a keresztény gyökereket jelenti -, és meg kell erősítenünk identitásunkat, hogy megküzdhessünk a kor negatív veszélyeivel” – szögezte le Kiss-Rigó László.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2019. augusztus 22., csütörtök (MTI) – Jay Inslee, Washington állam kormányzója személyében szerdán este újabb demokrata párti politikus jelentette be, hogy kiszáll az amerikai elnökjelöltségért folyó küzdelemből.
Az északnyugati tagállam kormányzója az MSNBC televízió egyik esti vitaműsorának vendége volt, amikor – láthatóan a műsorvezetőt is meglepve – közölte, hogy visszalép a versenyből. Úgy fogalmazott, “világossá vált” számára, hogy nincs esélye pártja elnökjelöltségének elnyerésére.
Bár Inslee Washington államban népszerű, országos elismertséget nem sikerült kivívnia. Kevesen adományoztak a választási kampányára, és a közvélemény-kutatási adatok alapján nem érte el azt a támogatottságot, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy részt vehessen a demokrata elnökjelölt-aspiránsok szeptemberi televíziós vitájában.
A 68 éves Inslee márciusban indította kampányát, és szinte kizárólag a környezetvédelemmel és a klímaváltozással foglalkozott. A klímaváltozást “korunk legsürgetőbb kihívásának” nevezte, tízéves tervet vázolt fel arról, hogyan lehetne az Egyesült Államokat “átállítani” az úgynevezett tiszta energiára. Felszólította még a Demokrata Országos Bizottságot (DNC, a párt vezető testülete) is, hogy szervezzen országos vitát e kérdésről.
Több elnökjelölt-aspiráns, köztük Elizabeth Warren massachusettsi, Bernie Sanders vermonti, valamint Kamala Harris kaliforniai szenátor szerdán éjjel Twitteren gratulált a washingtoni kormányzónak ahhoz, hogy a klímavédelmet a választási kampány egyik fontos témájává tette.
Július elején Eric Swalwell kaliforniai képviselő, augusztusban pedig John Hickenlooper, Colorado korábbi kormányzója jelentette be, hogy nem harcol tovább a demokraták elnökjelöltségéért. Jelenleg 22 politikus van versenyben a pozícióért.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap. Amellett, hogy Szent István király napja, a keresztény magyar államalapításra is emlékezünk ilyenkor, de volt idő, amikor az aratást, az új kenyeret, vagy éppen a szocialista alkotmányt ünnepeltük. Hát akkor hogy is van ez?
Miért István királyhoz kötődik az ünnep?
István király Magyarország első keresztény uralkodója volt, aki 997-től fejedelemként, majd 1000-től királyként egészen 1038-ig ült a trónon. Különleges rátermettsége révén egymaga vitte sikerre az államegyesítés, egyházszervezés és törvényhozás hatalmas munkáját. István a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.
Miért augusztus 20-án ünneplünk?
István király eredetileg augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját nyilvánította ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. De az ünnep dátumát Szent László király áttette augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami akkoriban a szentté avatásával volt egyenértékű.
Mi történt István halálakor?
Közvetlenül augusztus 20-a előtt, augusztus 15-én is jeles napra emlékezik Magyarország. István király élete végén, nagybetegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg, hatvankilenc éves korában. „Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
Hogyan lett ereklye a Szent Jobb?
István ereklyéjének legendáját sokféle történet őrzi. Az egyik ilyen szerint az épen maradt jobb kezet az 1083-as szentté emelésekor találták meg a halott koporsójában. Akkor ezt leválasztották, mert csodás erőt tulajdonítottak neki, innentől Szent István királyunk jobb kezének különleges helye van a magyar történelemben, olyannyira, hogy már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta a tiszteletét! Az ereklye élete során hihetetlenül kalandos utazást tett meg Európában. Ezer év, és végtelen sokféle szándék, érdek és bánásmód mellett nemcsak az a csodás, hogy épen maradt, hanem maga a tény is, hogy egyáltalán megmaradt! Boszniától a mai Dubrovnikig, Bécstől Biharig, Esztergomtól Budáig lopták, mentették és őrizték, de tisztelete és csodálata mindvégig élt.
Miért járunk Szent Jobb körmenetet?
Nem újkeletű a Szent Jobb körmenetben való tisztelete. 1771-től Mária Terézia parancsára augusztus 20-án körmenetben vitték végig a városon a Szent Jobbot. Első apostoli királyunk halálának 900. évfordulójára, 1938-ra meghirdették a Szent István jubileumi évet. Elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen megemlékeznek Szent István királyról, és ez alkalomból körülhordozzák a Szent Jobbot az országban.
Miért lapult az ereklye olyan sokáig?
A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el, itt talált rá az amerikai hadsereg. 1945 augusztusában hozták vissza Ausztriából Budapestre, 1950-ig az angolkisasszonyok őrizték. A rend feloszlatása után a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében lapult egészen 1987-ig, ez alatt az idő alatt nem volt szabad nyilvános körmenetben tisztelni. 1987-től a Bazilika Szent Jobb kápolnájában mindenki számára látható az ereklye. 1989-től ismét elindult a könyörgő körmenet: minden év augusztus 20-án az ünneplő tömeg énekkel és imával kíséri a dicső Jobb-ot.
Mindig ünnepeltük augusztus 20-át?
Szent István kultusza Európa-szerte már a kezdetekben elterjedt ugyan, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa. A szentatya akkor elrendelte, hogy Buda várának a töröktől való visszafoglalása évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről. Mária Terézia különlegesen nagy jelentőséget tulajdonított a nagy magyar királyra való emlékezésnek – hosszas diplomáciai tárgyalások után sikerült hazahozatnia az ereklyét a raguzai domonkos szerzetesektől. Elrendelte a Szent István nap megtartását, sőt, nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami az adott körülmények között valóságos nemzeti tüntetéssé vált.
Augusztus 20, mint munkaszüneti nap?
Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át. Sőt, egy tizenkilencedik század végi belügyminiszteri rendeletben már szerepel a középületek címeres zászlóval való fellobogózásának fontossága a nagy napra. A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i – Trianon előtti – Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.
Miből lett az új kenyér ünnepe?
A kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vállalta, de teljes megszüntetését, vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, inkább tartalmilag változtatott rajta. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint szocialista államalapítást, erre a napra időzítették. Így augusztus 20-át 1949-től negyven évig az alkotmány napjaként ünnepelték, és a Magyar Népköztársaság ünnepévé nyilvánították.
Feléleszteni egy ünnepet?
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, és 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az Országgyűlés a három nemzeti ünnep közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
Isten éltessen, Magyarország!
Ma az ünnep elmaradhatatlan része Magyarország lobogójának felvonása után a honvédtisztek avatása a Kossuth téren, a legrangosabb állami kitüntetések átadása, a Mesterségek Ünnepe a Várban, az elmaradhatatlan esti tűzijáték a Duna-parton, valamint az új kenyér és az ország tortájának megkóstolása.
Milyen ízű az ország tortája?
2007 óta ízlelhetjük meg minden év augusztus 20-án az ország újabb születésnapi tortáját. Idén a nevező 31 torta közül a dunaföldvári Tóth Cukrászda finomsága, a rózsaszínű Boldogasszony csipkéje nyerte el a rangos elismerést, hogy egy ország nevezze sajátjának. A Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztese pedig aszegedi Kicsi Gesztenye torta lett. Jó étvágyat hozzájuk!
Köszönetét fejezte ki Magyarországnak a német egység megteremtésében játszott szerepéért a német kancellár a soproni evangélikus templomban tartott hétfői, a harminc évvel ezelőtti Páneurópai Piknik évfordulója alkalmából tartott istentiszteleten.
Cikkünk frissült.
„Mi, németek nagy hálával gondolunk arra, ahogy Magyarország hozzájárult Európa megosztottságának megszűnéséhez és a német egység megteremtéséhez. Köszönetet mondunk ezért Magyarországnak” – hangsúlyozta Angela Merkel.
A kancellár felidézte: a 30 évvel ezelőtti piknik célja az volt, hogy a rendezők, a Magyar Demokrata Fórum és a Páneurópai Unió megünnepelje az európai békét, és azt tervezték, hogy néhány órára szimbolikusan megnyitják a magyar-osztrák határt.
A magyar kempingekben nyaraló keletnémet állampolgárok között hamar elterjedt a rendezvény híre, és mindenüket hátrahagyva százával keltek útra Sopron felé, hogy kijussanak a szabadságba – tette hozzá.
Angela Merkel világraszóló eseménynek nevezte a Páneurópai Pikniket, és kiemelte: a magyar határőrök nem lőttek a keletnémet állampolgárokra, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely a szolgálati előírások fölé helyezte az emberiességet.
A német kancellár szerint a Páneurópai Piknik az 1989-es év nagyszerű szabadságmozgalmainak szimbólumává vált, hiszen néhány héttel később, szeptember 11-én Magyarország véglegesen megnyitotta a határait nyugat felé, november 9-én pedig leomlott a berlini fal, Európa megosztottsága pedig véget ért.
A Páneurópai Piknik bizonyította, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni az emberekben. Bizonyítja azt, hogy bennünket, európaiakat a közös értékek egyesítenek, és azt is, hogy közösen mennyi mindent tudunk elérni – tette hozzá a kancellár.
Angela Merkel köszönetet mondott a harminc évvel ezelőtti Páneurópai Piknik szervezőinek, köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a németeket a menekülésben, és azoknak, aki küzdöttek a demokratikus reformokért.
A kancellár szerint ugyanakkor hála illeti azokat is, akik bátran harcoltak a szabadság kivívásáért Lengyelországban, a balti államokban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. „Ezek az emberek tovább írták Európa szabadságtörténelmét” – hangsúlyozta a kancellár. „Lebontottak egy darabot a vasfüggönyből és felépítettek egy darabot Európa egységéből” – jelentette ki.
A kancellár szerint Sopron egyenlő a szabadsággal, a szolidaritással, a békével, Sopron a példája annak, hogy milyen sokat el tudunk érni mi, európaiak, ha bátran kiállunk oszthatatlan értékeink mellett.
Az Európa előtt álló „óriási” feladatokról a kancellár azt mondta, hogy szem előtt kell tartani ezeket az értékeket.
„Tudatában kell lennünk annak, hogy egy nemzet jóléte függ a közös európai jóléttől is. Európa csak annyira tud erős lenni, amennyire egységes. Európa csak annyira lehet erős, amennyire a vitás kérdésekben is kész kompromisszumokat kötni” – jelentette ki.
Angela Merkel arról is beszélt, hogy „az európai békeprojekt nem önfenntartó”, néha át kell lépnünk a saját árnyékunkat annak érdekében, hogy vállalni tudjuk az Európáért és a világért érzett közös felelősségünket.
A kancellár szerint válságövezetekből származó, védelemre szoruló, Európában menedéket kereső emberek arra emlékeztetnek bennünket, hogy milyen fontos harcolnunk a menekülést és az elüldözést kiváltó okok ellen.
A kancellár hangsúlyozta: 1989 eseményei közelebb hozták egymáshoz Európa népeit. Ma szomszédokként, partnereként Németország, Magyarország és az Európai Unió többi állama közösen alakítja a jövőt egy egységes Európában – mondta a politikus.
„Tovább kell haladunk a szabadság, a demokrácia és az egység útján, és ehhez erőt adhat, ha visszaemlékezünk a Páneurópai Piknikre” – jelentette ki Angela Merkel.
Megkezdődött a hivatalos választási kampány, augusztus 24-től a választópolgárok már ajánlásokat is tehetnek a képviselő- és polgármesterjelöltekre, arra, hogy kik szerepeljenek a szavazólapokon.
Augusztus 24-én, szombaton, a szavazást megelőző 50. napon kezdődik az önkormányzati és nemzetiségi választás hivatalos kampánya, akkortól lépnek életbe a kampányra vonatkozó szabályok is. A törvény szerint kampánytevékenység minden, ami alkalmas a választói akarat befolyásolására, kampányeszköz például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és hirdetés, valamint a választási gyűlés.
Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció. A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy az önkormányzati választásról szóló értesítést péntekig kellett postai úton megkapniuk a választópolgároknak. Ezeken az értesítőkön minden, a szavazással kapcsolatos tudnivaló szerepel, elsősorban az, hogy a választás napján, október 13-án hol adhatja le voksát a választópolgár.
Új szabályok vonatkoznak az átjelentkezőkre, csak azoknak van erre lehetőségük, akik a választás napjának kitűzése előtt legalább harminc nappal, magyarán június 26-ig választottak maguknak tartózkodási helyet. Ebben az esetben az ottani polgármesterre és képviselő-testületre szavazhatnak, ha átjelentkeznek.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke hangsúlyozta, hogy a választások lebonyolításához speciális informatikai rendszer kiépítésére van szükség. “Bonyolultabb a rendszer, és változtak is szabályok. A rendszerünk már készen áll, volt egy igazgatási próba, folyik a jelöltajánlási rendszer tesztje, majd a választást megelőző két hétben lesz két nagy, általános próba” – mondta Pálffy Ilona, és hozzátette: a nemzetiségi szavazás miatt hosszadalmas lesz idén az önkormányzati választás, de a választási iroda mindent megtesz a voksolás gördülékeny lebonyolítása érdekében.
Képviselő- és polgármesterjelölteket, valamint megyei listát ajánlani szombattól lehet. A választópolgárok ajánlóíveken ajánlhatnak képviselőjelölteket. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat.
Az önkormányzati választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek nem kapnak állami kampánytámogatást, és a kampányra fordítható összegnek sincs felső korlátja.
Guerre 1939-1945. Roumanie. Le général Antonescu (1942-1946) et le roi Michel observant les positions soviétiques en Bessarabie occupée depuis l'autre rive du Pruth. 1940. RV-749454
HETVENÖT ÉVE ÁLLTAK ÁT A SZOVJETEK OLDALÁRA ÉS ÜZENTEK HADAT SZÖVETSÉGESEIKNEK A ROMÁNOK
1944. augusztus 23-án állt át Románia a szovjetek oldalára. A jutalom Erdély volt. Miért sikerülhetett a románoknak az, ami nekünk nem? Köő Artúr történésszel, a Magyarságkutató Intézet munkatársával beszélgettünk.
1944. augusztus 23-a délutánján a 23 éves I. Mihály román király személyesen fogadta Ion Antonescu kondukátort, és kész tények elé állítva megkérdezte, hajlandó-e szakítani a németekkel és átállni az oroszok oldalára. Mivel Antonescu nemet mondott, a király letartóztatta, a fegyverszüneti kérelemről pedig személyesen tájékoztatta Manfred Freiherr von Killinger német követet. Az új román kormány élére kinevezett Sanatescu vezérezredes azonnal bekerítette a Bukarest környékén állomásozó, kis létszámú német alakulatokat, így Mihály király este tíz órakor a rádión már bejelenthette a németellenes szövetséghez való átállásukat és a román hadsereg csatlakozását a szovjet Vörös Hadsereghez.
– A román vezetés lelki szemei előtt most is Erdély megszerzésének a lehetősége lebegett, s mivel a közvélemény sem tudott megbarátkozni az 1940-ben született második bécsi döntéssel, a román politikusoknak könnyű volt az ország lakosságával elfogadtatni döntésüket – magyarázta kérdésünkre a kiugrás fő mozgatórugóit Köő Artúr történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa.
Mint mondta: Románia politikai elitje ráadásul az ország létrejöttétől kezdve erős szálakkal kötődött ahhoz a Franciaországhoz, amely augusztus elejétől megkezdte az offenzívát, és gyorsan tört előre Németország felé. A fordulatot követő napon a náci Németország bombázni kezdte Bukarestet és több romániai célpontot is, így az új román vezetés – a megfelelő ürügyre várva – augusztus 25-én hadat üzenhetett Németországnak és Magyarországnak.
– Mind Románia, mind a Szovjet-unió elérte célját. Előbbi megszabadult a náci befolyástól, utóbbi gyorsan megszállhatta Romániát, ami – tekintettel arra, hogy Sztálin versenyt ,,futott” nyugati szövetségeseivel Berlinért – rendkívül fontos volt – állítja a történész.
A fegyverszüneti megállapodás tartalmazta, hogy Románia egyszer és mindenkorra lemond Besszarábiáról, ezért a románok nem késlekedtek, ha Erdélyről volt szó. 1944. augusztus 26-án az Úz és a Csobányos völgyén keresztül szovjet csapatok törtek be Erdélybe, nyomukban a román hadsereggel. A kiugrásuk sikerét elemezve pedig óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy miért sikerülhetett a románoknak az, ami nekünk nem.
– A románok tisztában voltak azzal, hogy átállásukkal elveszítik az 1941-es keleti hódításaikat, ahogyan azzal is, hogy Németország el fogja veszíteni a háborút, és Romániának nem szabad egy vesztes ügy mellett kitartania. Egy sikeres átállás és a Magyarországnak küldött hadüzenet viszont együtt járhat Észak-Erdély visszaszerzésének lehetőségével – mondta Köő Artúr.
A történész szerint Erdély megszerzésének vágya – ugyanúgy, mint 1916-ban, amikor az antant oldalára állva a bukaresti kormány lemondott a besszarábiai románokról, csak azért, hogy Erdélyt megszerezhesse – most is döntő tényezőnek bizonyult. Vannak olyan történészi álláspontok, amelyek szerint a román kiugrás leginkább annak köszönhette sikerét, hogy gondos előkészületek előzték meg és a román politika számos csoportja támogatta az akciót.
Mihály román király és Ion Antonescu kondukátor szemlét tart a fronton Fotó: Europress/AFP
A történész szerint azonban látnunk kell azt, hogy legalább ennyire gondosan előkészítettnek tűnt a magyar kiugrási kísérlet is, csakhogy az 1944. március 19-től katonailag megszállt Budapest teljesen más helyzetben volt, mint a kevés német csapat által „őrzött” Bukarest, és a magyar tisztikar sem volt annyira elkötelezett a kiugrás mellett, mint a román.
Az 1945 utáni tudatos történelemhamisítással ellentétben a román kommunisták csak a király rádióbeszédéből értesültek arról, hogy megkezdődött a kiugrás, így csupán statisztái voltak az eseményeknek – mutatott rá a Magyarságkutató Intézet munkatársa. Hozzátette: az Erdély okozta régi ellentét a magyar és román fél között ellehetetlenítette a németekkel szembeni együttműködést. Így, ha Horthyékat felkészülten is érte volna a román kiugrás, akkor sem valószínű, hogy kialakult volna bármi összefogás a két ország között, amitől Edmund Veesenmayer német követ, Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottja annyira félt.
– Érthető volt az aggodalma, augusztus végén ugyanis néhány napig a délkelet-európai térségben a teljes összeomlás fenyegette a német érdekeket, hiszen ha Romániát követően Magyarország is a gyors cselekvés útjára lépett volna, Németország nehezen akadályozhatta volna meg ezt. A magyarországi német követ egy néhány évtizeddel később készült interjúban beszélt arról, hogy a budapesti német követségen már össze is csomagoltak. Meggyőződésük volt, hogy a magyar és a román kormány összehangoltan cselekszik, és a két ország közösen lép ki a háborúból. Az 1970-es években azt is nyilatkozta, hogy ennek megakadályozására nem sok eszköz állt volna a rendelkezésére – véli Köő Artúr.
Horthy Miklós viszont nem kötött fegyverszünetet a Szovjetunióval, ami árulkodik arról is, hogy a kormányzónak a politikai erkölcsösség mást jelentett, mint Mihály román királynak. A román lépést ,,alávaló becstelenségnek” tartó Horthy annyiban azonban kihasználta a német pozíciók meggyengülését, hogy Sztójay Döme németbarát kormányát menesztette és Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnöknek. Lakatos azonban a neki szánt feladatot nem tudta teljesíteni. Az ország mozgásterének növelését és a kiugrást megakadályozta az, hogy a németek megkezdték a maradék magyar szuverenitás felszámolását, és a Vörös Hadsereg – nyomukban a románnal – már Erdélyben fosztogatott.
Kézművesnappal és koszorúzással emlékezett Szent Istvánra augusztus 18-án a Salánki Görögkatolikus Egyházközség.
A vasárnap délelőtti szent liturgián Csirpák József parókus megáldotta az új kenyeret, délután pedig kézműveskedésre és szabadtéri játékokra várták a gyerekeket. A résztvevők nemzeti színű gyertyát öntöttek, magyar címeres mézeskalácsot és kürtőskalácsot sütöttek.
Emellett a jelenlévők koszorút is fontak, melyet aztán a salánki történelmi emlékparkban a Szent István szobornál helyeztek el. A megemlékezés a magyar himnusz eléneklésével zárult.
Elmarasztalta az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a románok hátrányos megkülönböztetése miatt a 99,8 százalékban magyarok által lakott Gyergyócsomafalva polgármesteri hivatalát, amiért csak magyar nyelven adja ki a község közlönyét.
A határozatról a feljelentő Dan Tanasă magyargyűlölő blogger, a magyar feliratok és szimbólumok elleni pereskedéseiről elhíresült ADEC alapító elnöke számolt be a blogján kedden.
A CNCD elmarasztalta a polgármesteri hivatalt, de nem rótt ki pénzbírságot ellene. A testületben öten támogatták, ketten ellenezték a határozatot. A 2011-ben rögzített népszámlálási adatok szerint Gyergyócsomafalván a magyar etnikumú lakosság aránya 99,8 százalék. A több mint 4300 lakosú településen tíz román nemzetiségű személyt számoltak meg.
Márton László Szilárd polgármester elmondta: nem tudja pontosan, ki vallotta magát románnak a településen, de csak a helyi rendőrparancsnokot és családját ismerik románnak a községben. Hozzátette: őket hivatalos levélben kérdezte meg, hogy igénylik-e a Csomafalvi Hírlap román nyelvű kiadását, és még nem kapott választ a kérdésre. Hozzátette azonban, a rendőr és felesége is beszélik a magyar nyelvet.
Márton László Szilárd elmondta: a Csomafalvi Hírlapot havonta-kéthavonta adják ki, amikor elég közölni való közérdekű információ gyűlt össze. Ebben a község pénzügyi helyzetéről, az elhalálozásokról, születésekről, a helyi eseményekről számolnak be. A közérdekű helyi információkat tartalmazó lapot a község valamennyi portáján ingyenesen bedobják a postaládába.
A polgármester közölte: nem kapott még tájékoztatást a diszkriminációellenes tanács határozatáról, és kíváncsian várja a határozat indoklását. Ez alapján döntenek majd arról, hogy megtámadják-e az elmarasztaló határozatot a bíróságon.
„Nevetséges és felháborító az egész” – minősítette a helyzetet Márton László Szilárd polgármester. Korábban a 99,2 százalékban magyarok által lakott Gyergyóremete polgármesterét marasztalta el hasonló okból a CNCD. (mti)
A határozott bevándorlásellenesség, a brüsszeli elitekkel szembeni politizálás és a bűnözés visszaszorítása vezetett el mára ahhoz, hogy Matteo Salvini és pártja lett Olaszország legnépszerűbb politikai ereje. A Liga pár évvel ezelőtt még csupán az olasz politikai élet marginális szereplője volt, mára meghatározó erő, és a következő választás legnagyobb esélyese. Salvini határozott politizálása sikert hozott, míg a baloldal karakter- és mondanivaló nélkülisége soha nem látott mélységbe taszította a korábbi vezető pártot.
Szédületes felívelést mutatott be Matteo Salvini és Liga nevű pártja az elmúlt években Olaszországban. A 2014-es európai parlamenti választásokon a párt még csupán csak 6,15 százalékot ért el, míg a 2018-as parlamenti választáson már több mint 17 százalékot.
Az idei EP-választáson Salvini győzött, és pártja a szavazatok 34,3 százalékával Olaszország vezető politikai erejévé vált.
Mitől is lett ilyen sikeres ilyen rövid idő alatt a Liga?
Salvini a legnehezebb időkben lett a Liga vezetője
Az okot a pártvezető személyében kell keresni, Matteo Salviniben. A középosztálybeli családi háttérrel rendelkező Salvinit fiatalkori radikalizmusa és szociális érzékenysége kezdetben az akkor még Északi Liga nevű párt baloldali szárnya felé sodorta, amit idővel fel is róttak neki bírálói. Ezekre később a következőképpen reagált, miután szövetségre léptek a Marine Le Pen és Geert Wilders vezette pártokkal: „Az európai jobboldalban ma több baloldali értéket látok, mint a tényleges baloldalon. Szóval én nem látok semmi különöset abban, hogy párbeszédet folytatunk azokkal, akik megtestesítik az ellenállást ebben a hibás Európában.
Salvinit mindössze 20 évesen, a ’93-as helyhatósági választásokon beválasztották a milánói képviselő-testületbe önkormányzati tanácsosnak. Ezen tisztséget egészen 2012-ig töltötte be, majd egy évre rá a párttagok elsöprő többsége az Északi Liga főtitkárává választotta meg, ez pedig nemcsak az ő életében, hanem pártja számára is gyökeres változásokat hozott. Salvini gyakorlatilag a legnehezebb időszakban vette át az Északi Liga irányítását, hiszen a párt korrupciós botrányba keveredett, és népszerűsége rekordmélységbe zuhant.
Matteo Salvini a Liga történetének mélypontján vette át a párt vezetését FORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
2015 lett a fordulópont
A kezdetben széles ideológiai spektrumon működő, Észak-Olaszország elszakadását zászlajára tűző pártot visszahozta a realitások talajára, majd egy karakteres jobboldali, euroszkeptikus, antiglobalista irányt szabott az Északi Ligának, amelynek felívelését a baloldali kormányok kudarcba fulladt gazdaságpolitikája – ezzel párhuzamosan a Berlusconi nevével fémjelzett jobbközép hanyatlása –, majd a 2015-ben kirobbant bevándorlási válság hozta el.
Számos más nyugat-európai országhoz hasonlóan az illegális bevándorlás kérdése, valamint az arra adott elhibázott válasz Olaszországban is földcsuszamlásszerű változást eredményezett a pártrendszeren belül. A Salvini vezette Északi Liga a baloldali, populista Öt Csillag Mozgalom mellett a migráció okozta konfliktusok legnagyobb szószólója lett.
„Elsőként az olaszok”
A 2018. március 4-én lezajlott olaszországi parlamenti választásokon Salvini pártja a Forza Italiával, az Olasz Testvérekkel és a bejutási küszöböt végül el nem érő kereszténydemokratákkal lépett választási szövetségre. Az Északi Liga föderalista múltja azonban akkor még csökkentette a párt lehetőségeit, emiatt 2017 decemberében a pártvezetés arról döntött, hogy Liga (Lega) néven mérettetik meg magukat a választáson, ami végül jó taktikának bizonyult, hiszen délen is népszerűbbé vált a politikai formáció.
„Prima gli Italiani” – hangzott a Liga mottója, ami magyarul annyit tesz: elsőként az olaszok. Mindez nem áll messze a Donald Trump kampányában megismert „America First” szlogentől. Az amerikai típusú kampányüzenetek és kampánystratégiák a Liga reformjának jelképeivé váltak, azonban kétségkívül nem ez volt Salvini legnagyobb politikai teljesítménye. A már említett botránytól és a támogatók elvesztésétől szenvedő pártot Salvini a jobboldal legnagyobb erejévé tette.
Salvini megmutatta, meg lehet állítani a migrációt a tengeren is FORRÁS: AFP/ROBERTO D’AGOSTINO
Hatalmas siker
A március 4-i választásokat követően az Északi Liga végérvényesen „Liga Itáliává” vált, több helyen megdöntve a baloldal és a Forza Italia uralmát. A Ligára több mint 5,6 millió olasz adta le szavazatát, a 2013-as parlamenti választásokon elért 4,1 százalékot követően 17,4 százalékot szerzett, így Olaszország egyik legnagyobb politikai erejévé, és az olasz jobboldal vezető pártjává vált. A történelem most íródik, és a fiatal jobboldaliak átvették az irányítást – kommentálta a Liga választási eredményét Marco F. Gallina publicista, akinek a jóslata végül a kormányalakítás során beigazolódott, hiszen a jobboldal elszalasztotta a többséget, a választás üzenetét azonban megértették a „győztesek”.
Ennek üzenete pedig a következő volt: kevesebb EU, több határvédelem. Végül ez lett az új kormány összetételének kötőanyaga is.
Salvini egy percet sem tétlenkedett
A Liga vezetőjét a választásokat kísérő hosszas tárgyalások után június 1-jén iktatták be a belügyminiszteri és a miniszterelnök-helyettesi pozícióba, ám kampányígéreteinek betartásával egy percig sem késlekedett. Matteo Salvini vezérletével az olasz kormány rövid időn belül bizonyította Brüsszelnek és az összes kételkedőnek, hogy igenis megvédhetők a tengeri határszakaszok az illegális bevándorlók áradatától, ahogyan azt korábban a magyar kormány is hangsúlyozta Ausztrália példáján bemutatva.
Salvini a különféle migrációt érintő korlátozások bevezetésével és a kitoloncolások megindítására tett erőfeszítéseivel pár hónap leforgása alatt elérte azt, ami manapság minden európai, jobboldali, cselekvő politikus jutalma: brüsszeli és balliberális ellenszenv, valamint a választók szimpátiájának elnyerése. Mindez pedig elvezetett ahhoz, hogy az EP-választást fölényesen nyerte meg a Liga.
Salvini a brüsszeli elitet is élesen kritizálta FORRÁS: MTI/EPA-ANSA/GIUSEPPE LAMI
Győzelmében nagy szerepet játszott, hogy Olaszország Salvini intézkedéseinek köszönhetően olyat tett, amely korábban szinte elképzelhetetlennek tűnt. Míg 2017-ben több mint 15 ezer migráns próbált meg az országba bejutni az év első hónapjaiban, addig ez idén már csak pár száz volt. Egyértelmű, hogy a belügyminiszter lépései eredményesek.
Salvini korábban kijelentette, hogy a 2018-ig Olaszországot kormányzó baloldal nem azért engedte be a migránsokat, mert jó és nagylelkű volt, hanem mivel (a befogadásuk) évi 6 milliárd eurós üzletet hozott. Salvini arra utalt, hogy az olasz állam korábban ennyit költött évente az Olaszországba érkező bevándorlók ellátására, de mint kiderült, a források több esetben helyi politikusokat, civil szervezeteket vagy az olasz szervezett bűnözést gazdagították. Belügyminiszterként Olaszország határait és a lakosok biztonságát védem – mondta Matteo Salvini. Hozzátette, képtelenség volt milliárdokat költeni hamis menekültek hadseregének fenntartására.
Olaszország legnépszerűbb ereje
Salvini népszerűsége az EP-választási győzelmet követően is megmaradt. Jól látszik, hogy szoros összefüggésben van a politikus pártjának népszerűség-növekedése azzal, hogy élesen ellenzik az illegális bevándorlást, és a belügyminiszter nem nyitja meg az olasz kikötőket a fekete-afrikai migránsokat szállító hajók előtt. A Liga támogatottsága mára 36-38 százalékra nőtt.
Mindez elvezetett ahhoz, ahogyan arról Salvini maga is többször beszélt, hogy pártja népszerűségét kihasználva változtassa meg az olasz belpolitikát. A Liga vezetője véget vetett az Öt Csillag Mozgalommal való koalíciónak.A belügyminiszter mindent megtett az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy látványos eredményeket érjen el az ország biztonságát illetően. Matteo Salvini ügyesen taktikázott, jó a stratégiája, és annak ellenére, hogy nem kormányfő, a kormány gyakorlati irányítója lett.
A történelmi mélyponton lévő olasz baloldal, a Demokrata Párt, valamint az eltűnés szélére került Öt Csillag kétségbeesetten próbálkozik egy új kormány létrehozásával, hogy elkerüljék a számukra bukást ígérő előrehozott választást. Ez azonban – még ha sikerülne is egy koalícióba vinni az egymástól távol álló pártokat – vélhetően csak tovább csökkenti a népszerűségüket. Egy, az olaszok alig egyharmadának támogatásával rendelkező kormány nagyon gyorsan megbukna. Így előbb vagy utóbb, de úgy tűnik, törvényszerűen Matteo Salvini lesz az olasz miniszterelnök.
Szombaton kezdődik a Franciaország délnyugati csücskében fekvő Biarritz tengerparti városában a G7-csoport háromnapos csúcstalálkozója. Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok találkozója nem lesz feszültségektől mentes. 13 ezer rendőr és katona figyel a biztonságra, nagyon sok tüntető lesz.
Az egyik fő téma a Kína és az Egyesült Államok közti nem csillapodó feszültség lehet. Ennek legújabb fejleménye, hogy az ázsiai szuperhatalom 75 milliárd dollár értékű amerikai importárura 5-10 százalékos pótvámot vetett ki. Erre válaszul az amerikai kormány 250 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre a vámot a jelenlegi 25 százalékról 30-ra emeli, a szeptemberre tervezett 300 milliárd dollár értékű árura kirovandót pedig 10-ről 15 százalékra srófolja. Elemzők szerint ezzel csaknem valamennyi kínai importportéka vámtételét megemeli.
A biarritzi csúcsra egyébként vendégként meghívták néhány ázsiai ország vezetőjét, ám a kínai elnök Hszi Csin-ping nincsen köztük.
A mostani találkozó mindezek mellett Boris Johnson debütálása is lesz a nemzetközi színtéren,viszont nagyon óvatosan kell lavíroznia a még mindig elég bizonytalan Brexit miatt az európai hatalmak és kiválás miatt segítő kezet nyújtó USA között. Elsősorban az lehet a célja, hogy ne idegenítse el az uniós szövetségeseit, de Donald Trumppal se kerüljön szembe annyira, hogy annak később a kétoldalú kereskedelem lássa kárát.
Boris Johnson brit miniszterelnök FORRÁS: AFP/BEN STANSALL
Az egyik legfontosabb nézeteltérés az Egyesült Államok és az európaiak között éppen az Iránnal szembeni szankciók miatt alakult ki, ugyanakkor diplomáciai források nem számítanak arra Johnsontól, hogy Trump kedvéért elengedné kontinentális szövetségesei kezét.
A megosztottság miatt egyelőre nem tervezik záródokumentum elfogadását sem. A G7-ellenes tüntetők a Biarritztől déli irányba a spanyol határnál fekvő Hendaye településen terveznek demonstrálni, ugyanis összesen 13 ezer rendőr és katona figyel majd a biztonságra, illetve hogy ne mehessenek a politikusok közelébe.
A nemzetközi nyomás hatására Brazília elnöke pénteken engedélyezte, hogy a hadsereg is közreműködjön az amazóniai esőerdőtüzek megfékezésében.
A katonaság egyes egységei szombattól foglalják el állomáshelyeiket az érintett területeken, hogy – olvasható Jair Bolsonaro elnöki rendeletében – segítsenek a tűzoltásban, együttműködve a közbiztonsági szervekkel és a környezetvédelmi hivatalokkal.
Bolsonaro korábban az esőerdők védelmét a brazil gazdasági fejlődés – bányászat, földművelés, fakitermelés – akadályaként emlegette, amivel nemzetközi, környezetvédelmi bírálatok sorát vonta magára.
Pénteken telefonon beszélt vele Donald Trump amerikai elnök, felajánlva országa segítségét a „tűzharcban”. Ugyancsak pénteki fejlemény, hogy a brazil kormány „diplomáciai offenzívát” indított: külképviseleteinek 12 oldalas körlevelet küldött statisztikákkal, és meghagyta diplomatáinak, hogy az adatok alapján érveljenek esőerdőügyben.
Szeged, 2019. augusztus 24.
A gyõztes Kopasz Bálint a férfi kajak egyesek 1000 méteres versenyének döntõjében a szegedi kajak-kenu világbajnokságon 2019. augusztus 24-én.
MTI/Kovács Tamás
Gratulálunk!
A szombati döntők során a 22 éves Kopasz – többek között a címvédő portugál Fernando Pimentát is maga mögé utasítva – nagyszerű, taktikus versenyzést bemutatva lett első, ezzel Storcz Botond 1997-es, dartmouthi sikerét követően szerzett ismét vb-címet az országnak ebben a számban. A legjobban Pimenta kezdett, az olimpiai ezüstérmes, vb-3. cseh Josef Dostal és a győriek idén Európa Játékok-győztes kajakosa tartott csak vele. Kétszázötven és ötszáz méternél is Pimenta, Dostal, Kopasz volt a sorrend, a mezőny többi tagja messze leszakadva követte az élbolyt. Kopasz aztán – ahogy azt a pénteki középfutam után ígérte – 200 méterrel a cél előtt begyújtotta a rakétákat, s miközben a többezres közönség egy emberként ugrott talpra, elhúzott riválisai mellett.
A finisben Dostal is megelőzte Pimentát, de ez a parton szinte senkit nem érdekelt, mindenki az új világbajnokot ünnepelte, aki pályafutása legnagyobb sikerét aratva, a többiekre közel egy hajóhosszt verve diadalmaskodott a „király kategóriában”.
A következő döntőben is magyar aranyesély kínálkozott, a 30. születésnapját éppen szombaton ünneplő Csipes Tamara nem is okozott csalódást a Maty-éren szurkolóknak. Rajt-cél győzelmet aratott az olimpiai programban nem szereplő számban, gyakorlatilag ellenfél nélkül evezte végig az egy kilométert. A négyesben olimpiai bajnok Csipes a 2011-es, szegedi vb-n is megnyerte ezt a versenyt, összességben pedig pályafutása hetedik vb-címét szerezte.
Az utolsó szombati, magyar érdekeltségű fináléban, férfi K-2 500 méteren a 24 éves Noé Zsombor és a 25 esztendős Bogár Gábor sokáig harcban volt a dobogóért, de végül meg kellett elégedniük az ötödik hellyel. A rajtot először visszalőtték, majd a megismételt indítás után a fehéroroszok álltak az élre, s akkora előnyt gyűjtöttek, amely kitartott a célig. A magyarok sokáig érmes pozícióban lapátoltak, de a végére egy kicsit elfáradtak, nem tudtak már újítani.
