A krumpli-, bab- és lencsefőzelék rendszeresen terítékre kerül a legtöbb magyar családban, de ezeket is izgalmassá lehet tenni egy kis alapanyag-variálással, új fűszerrel vagy éppen feltéttel. A recept a Nők Lapja Konyha 2019/01. lapszámában jelent meg még több finomsággal együtt!
HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLYRE:
A főzelékhez: 1 kg (2,5 font) burgonya, só, bors, 1 pohár tejföl, 1 citrom leve, 1 csokor friss tárkony vagy 1 csapott evőkanál szárított tárkony, almaecet ízlés szerint
A fasírthoz: 60 dkg (1,5 font) darált hús, 2 darab zsemle, 1 tojás, 1-1 csokor snidling és petrezselyem, olaj a sütéshez
AZ ELKÉSZÍTÉS MÓDJA:
1. Megtisztítjuk burgonyát, a széleit egyenesre vágjuk, az így kapott téglalapot felkockázzuk, majd enyhén sós vízben megfőzzük a darabokat. Leszűrjük.
2. Közben a levágott részeket is feltesszük főni kb. 4 dl sós vízben, és amikor majdnem puha, hozzáadjuk a tejfölt, majd teljesen puhára főzzük. Leturmixoljuk, citromlével ízesítjük. Hozzákeverjük a főtt burgonyakockákat és a nagyobb darabokra vágott tárkonyt. (Ha szárított tárkonyt használunk, már előbb is hozzáadhatjuk.) Kevés almaecettel ízesítjük.
3. A fasírthoz a darált húst összekeverjük a vízbe áztatott, majd kinyomkodott zsemlével, a tojással, az aprított zöldfűszerekkel, sóval, borssal. Diónyi golyókat formálunk belőle, majd serpenyőben felforrósított olajon kisütjük őket. Papírtörlőn lecsepegtetjük, a főzelékhez kínáljuk.
A Fehér Ház új rendelkezése értelmében az abortuszt végző klinikák a jövőben nem pályázhatnak szövetségi támogatásokra.
A Védd az életet nevű rendelkezés értelmében a női betegeket és betegségeket kezelő, valamint családtervezéssel foglalkozó egészségügyi intézmények nem hajthatnak végre művi terhességmegszakítást, és nem küldhetnek pácienseket abortuszt végző klinikákra sem. Ahogyan a pénteken végső formába öntött rendelet fogalmaz: “fizikailag és pénzügyileg” egyaránt el kell különülniük az abortusz-klinikáktól annak érdekében, hogy a családtervezési támogatási alapokhoz pályázatot nyújthassanak be. Azok a klinikák, amelyeken abortuszt végeznek, egyáltalán nem pályázhatnak szövetségi támogatásokra.
Az abortuszokat, mint a családtervezés egyik eszközét biztosító Planned Parenthood (Tervezett Szülőség) nevű szervezet által működtetett klinikák így jelentős szövetségi támogatástól esnek el. “Ez a rendelkezés évente mintegy 60 millió adófizetői dollártól foszthatja meg a Planned Parenthoodot” – közölte a Fehér Ház döntésének nyilvánosságra kerülése után Twitter-bejegyzésében a Susan B. Anthony List nevű, országos abortuszellenes csoport vezetője.
Marjorie Dannenfelser, a szervezet elnöke hangsúlyozta: “A Védd az Életet rendelkezés egyetlen centtel sem rövidíti meg a családtervezési alapokat, hanem az adófizetők dollárjait olyan intézményekhez csoportosítja át, amelyek gondoskodnak a nők egészségéről, de nem hajtanak végre abortuszt”. Tony Perkins, a konzervatív Családkutatási Tanács elnöke azt emelte ki, hogy “az új rendelkezés egyértelmű határt húz a családtervezési programok és az abortusz között”. Perkins szervezete szerint a családtervezésnek nem lehet eszköze az abortusz.
Donald Trump döntését konzervatív és abortuszellenes csoportok már régóta szorgalmazták. Hangjuk az elmúlt hetekben felerősödött, elsősorban a New York államban már elfogadott és Virginiában egyelőre csak vitára bocsátott abortusztörvény miatt. Az új rendelkezés ugyanakkor az abortuszpárti szervezeteket és közszereplőket felháborította. A Planned Parenthood szervezet elnöke, Leana Wen “lelkiismeretlennek” és “etikátlannak” minősítette Twitter-bejegyzésében. Letitia James, New York államügyésze pedig – szintén mikroblog-bejegyzésben – “veszélyesnek és fölöslegesnek” nevezte a döntést. A rendelkezés 120 napot ad az érintett egészségügyi intézményeknek, hogy alkalmazkodjanak az előírásokhoz.
Jó barátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában.
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni” – mondta Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva, jó barátjának nevezve Orbán Viktort.
„Nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság álhírnek, dezinformációnak minősítette a magyar kormány legújabb kampányának anyagait, amelyeken Jean-Claude Juncker és Soros György magyar–amerikai üzletember fotója látható a következő szöveggel: „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel. Be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát. Gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait. Migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást.”
Juncker erre reagálva korábban kijelentette, hogy „hazugságok ellen nem sokat lehet tenni”, s úgy vélekedett, hogy a Fidesznek nincs helye az Európai Néppártban.
Teljes szolidaritásáról biztosította csütörtökön Angela Merkel német kancellár Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét a migrációval foglalkozó magyar kormányzati kampánnyal kapcsolatban.
„Teljes mértékben kiállok Jean-Claude Juncker mellett, szolidárisak vagyunk, és ezt a Magyarországgal folytatandó tárgyalásainkon is világossá tesszük majd” – mondta a német kancellár a Burkina Fasó-i elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján újságírók kérdésére válaszolva. Merkel válaszát a dpa német hírügynökség ismertette. Markus Söder, a német szövetségi kormánykoalícióban részt vevő Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke azt mondta: „Bajorország és a CSU mindig is jó kapcsolatokat ápolt Magyarországgal, de Orbán Viktor kijelentései elfogadhatatlanok.” A bajor tartományi kormányfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap pénteki számából előzetesen idézett nyilatkozata szerint hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök által választott út „sajnos rossz irányba vezet”.
Manfred Weber, az CSU alelnöke, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Süddeutsche Zeitung című német lap pénteki számában megjelenő, előzetesen ismertetett nyilatkozata szerint úgy vélekedett, hogy a magyar kormányfő évértékelő beszédének egyes részei és a migrációval kapcsolatos új kormányzati kampány „nagyfokú értetlenséget és bosszúságot váltottak ki az Európai Néppártban”. A politikus elfogadhatatlannak nevezett némely megfogalmazásokat, és hozzátette: arra számít, hogy a CSU és a nagyobbik uniópárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) is foglalkozni fog az üggyel.
A CDU elnöke a Fidesszel folytatott rendszeres párbeszéd megszakításával fenyegetett. Annegret Kramp-Karrenbauer a Der Spiegel című német közéleti magazinnak csütörtökön azt mondta, a múltban azon dolgoztunk testvérpártjaikkal az Európai Néppártban, hogy Európa egységbe forrjon, és ez azt is magában foglalja, hogy nem hagyják, hogy a vitás kérdések Európa újbóli megosztottságához vezessenek.
Ez a cél azonban veszélybe került az Orbán Viktor vezette Fidesz legújabb, „felfoghatatlan és alaptalan” vádjai miatt. „Az Európai Néppárt egésze gyengül és sérül miattuk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a CDU nyomatékosítani fogja erről szóló állásfoglalását a Fidesszel folytatott rendszeres párbeszédben. Amennyiben viszont e keretek között többé nem sikerül egyetértésre jutni az EPP céljairól, a párbeszéd értelmetlenné válik, és ezáltal véget ér – jelentette ki. Annegret Kramp-Karrenbauer szerint a magyar félnek kell tartósan bizonyítania, hogy még mindig úgy érzi, az Európai Néppárthoz tartozik.
A CDU/CSU európai parlamenti csoportjának vezetője, Daniel Caspary a Der Spiegelnek tűrhetetlennek nevezte, amit „Orbán Viktor csinál”. A CSU belpolitikai szóvivője a német szövetségi törvényhozás alsóházában (Bundestag), Volker Ullrich pedig elfogadhatatlannak nevezte a magyar kormányzati kampányt. „Világossá kell tennünk az EPP-ben, hogy az európai értékek – mint a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása – mindenkire vonatkoznak, Orbán Viktorra is”.
A héten indult Magyarországon az új bevándorlásellenes plakátkampány az „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!” szlogennel. A plakátokon Jean-Claude Juncker és Soros György, magyar származású amerikai milliárdos arcképe látható.
Tavaly ősszel robbant ki a botrány, amikor kiderült, hogy a bevándorlók mindenféle azonosítás nélkül kapnak anyagi támogatást az Európai Uniótól, és az összeget bármire elkölthetik. Az Európai Bizottság mostani válaszából megtudjuk, hogy 2018-ban összesen mintegy 40 milliárd forint értékben 90 ezren jutottak így támogatáshoz.
Tavaly novemberben Velika Kladusa környékén szinte minden bevándorló felismerte az ENSZ és az EU név nélküli bankkártyáit. Év végén az M1 stábja is talált egy anonim plasztiklapot a migránsok akkori sátortáborában. Tavaly először a szlovén Nova24 tévé számolt be arról, hogy a migránsok név nélküli bankkártyákat használnak. Ezeken csak számok, az EU jelképe és a Mastercard felirat szerepel. A Görögországban regisztrált bevándorlók 2017 óta kapnak ilyet az ENSZ és az Európai Bizottság támogatásával indult humanitárius programban.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban meglepőnek nevezte az anonim kártyák ügyét, és leszögezte, a nagyobbik kormánypárt és az európai parlamenti képviselői ezt nem hagyhatják annyiban – közölte az M1 Híradója.
Deutsch Tamás EP-képviselő november végén nyújtott be írásbeli kérdéseket az Európai Bizottsághoz az ügyben. Egyebek mellett azt kérdezte, hányféle anonim migránskártya létezik, és ezekből mennyit osztottak ki? Azt is szerette volna megtudni, az unió milyen forrásokból és mennyi pénzt utalt eddig a névtelen bankkártyákra?
A válaszok nemrég érkeztek meg. Az illetékesek azt írták, az Európai Bizottság számos országban nyújt készpénztámogatást humanitárius partnereinek, ami Görögországban előre meghatározott összeggel feltöltött készpénzkártyák formájában történik. A program keretében több mint 90 000 kedvezményezett kapott havi rendszerességgel pénzt. 2016 és 2018 között a bizottság mintegy 122 millió eurót különített el a kedvezményezettek számára.
Hozzáteszik azt is, hogy a kártyákon egy szám található, amivel azonosítani tudják a programban résztvevőket.
„Az anonim migránskártya botrány a javából” – a válaszok megérkezése után így reagált közösségi oldalán Deutsch Tamás. A fideszes EP-képviselő úgy fogalmazott, az Európai Bizottság beismerte, hogy léteznek az anonim migránskártyák. A politikus elképesztőnek nevezte, hogy a szigorú európai pénzmosás elleni törvények rendelkezéseivel szemben a kártyákon nem szerepel a tulajdonos neve. Deutsch Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy a 90 ezer anonim migránskártyára átszámítva csaknem 40 milliárd forintnyi európai uniós pénzt töltöttek fel.
A hivatalban lévő venezuelai elnök elrendelte csütörtökön az ország brazíliai határának a lezárását, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetében.
Nicolás Maduro a televízióban kijelentette, hogy „provokációnak” tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a két országban, ahonnan az ellenzék hét végén akarja bejuttatni a szállítmányokat az ő akarata ellenére. Maduro katonai vezetőkkel tárgyalva döntött a határzárról, amely Brazília esetében helyi idő szerint este lép hatályba.
Úgy döntöttem, hogy újabb utasításig február 21-én 20 órától teljesen zárják le a szárazföldi határt Brazíliával – mondta Maduro, és megismételte azt az állítását, hogy az adományok küldése a katonai invázió előjátéka lenne. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy „forró” információ vannak arról, hogy a kolumbiai katonaság nem akar segédkezni az invázióban.
A magát az ország ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezető, a parlament elnöke csütörtökön kíséretével együtt elindult Kolumbia felé a segélyért. Egy képviselő szerint három határátkelőnél fogadják a szállítmányokat szombaton.
Brazília annak a mintegy ötven állam közé tartozik, amely Juan Guaidó parlamenti elnököt ismeri el Venezuela ideiglenes államfőjeként.
Akár télen is használhatók azok az elektromos kerékpárok, amelyek egy gyergyószentmiklósi fiatal ötletéből válnak hozzáférhetővé a Gyilkos-tónál. A kétkerekű járgányok jelenlegi formájukban saját fejlesztésnek számítanak, és ezzel új, eddig ismeretlen szolgáltatást kínálnak a turistáknak. Gergely Imre írása.
A Balázs család által kifejlesztett járgányok igazából csak megjelenésükben hasonlítanak a közönséges kerékpárokra. A kerekük jóval szélesebb a megszokottnál, ami nagyon is alkalmassá teszi őket arra, hogy sárban, hóban, hegyi terepen is haladni lehessen velük, és még pedálozni sem kell. Elektromosság hajtja őket és teszi őket kényelmes közlekedési eszközzé. A Bikkla márkanév mögött egy kínai gyártmányú elektromos kerékpár „székely verziója” található.
A gyergyószentmiklósi Balázs Áron sok más fiatalhoz hasonlóan külföldre készült, hogy a jobb megélhetésért itthon hagyjon mindent, de közben sokszor töprengett azon, hogy mihez lehetne itthon kezdeni, hogy mégse kelljen elhagyni az otthont. Éppen egy éve, 2018 februárjában pattant ki az ötlet a fejéből, hogy érdemes lenne kerékpárkölcsönzőt nyitni a Gyilkos-tónál, hiszen ott jelentős a idegenforgalom, de ilyen jellegű kínálat nem létezik. Az ötletből családi vállalkozás lett, Áron elképzelését az édesapa, Balázs István is nagyszerűnek tartotta. Az alapötlet kezdett konkretizálódni: legyen olyan kerékpár, amely a gyakorlatlan, edzetlen turistát is képes körbevinni a tó körül, és amely hegyi terepen is használható. Itthon nem találtak megfelelőt, így egy kínai gyár által forgalmazott modellre esett a választás. Az eredeti típust azonban lényegesen áttervezték, fejlesztették saját elképzelés szerint. A váz felépítésén is változtattak, erősebb motor, tartósabb akkumulátor került rá. Az így készült „Bikklák” júliusban álltak szolgálatba Gyilkostón. „Édesapámmal közösen vágtunk bele, pénzünkből éppen annyira futotta, hogy beszereztük a kerékpárokat. Reméltük, hogy lesz igény a kölcsönzőnkre, ha pedig rosszabb esetben mégsem jönne be, akkor veszteség nélkül el tudjuk adni őket. Szerencsére bejött az elképzelés, sokan kölcsönzik a kerékpárjainkat” – mondja Balázs Áron.
A Gyilkos-tó körbekerülése negyven percbe kerül – Fotó: Liget.ro
A tavalyi tapasztalat mutatja, érdemes tovább lépni. Napelemes akkumulátortöltő állomást is terveznek a kölcsönzőhöz, amely hosszabb távon egy másik új szolgáltatást, elektromos autók töltését is biztosítani tudja. Addig is a járgányokat, negyvenperces, órás vagy hosszabb túrákra lehet igénybe venni, kijelölt útvonalakon. Negyven perc alatt lehet körbebiciklizni a Gyilkos-tót. A tapasztalat az, hogy akinek ideje van, az a tó körüli túra után is folytatni akarja a fáradtságmentes bringázást. Balázsék tervei szerint a következő szezontól már Szovátán is megtalálható lesz a szolgáltatásuk.
Nem nevezhető sportnak, hiszen az elektromos motor dolgozik az ember helyett, viszont egy remek kikapcsolódási lehetőség a turistáknak. Fáradtság nélkül, könnyedén juthatnak el olyan helyekre, amelyeket másként csak bizonyos edzettséggel rendelkező személyek láthatnak – mondja el Balázs Áron.
Több mint 13 millió euróból kezdődnek egészségügyi fejlesztések egy román-magyar uniós program segítségével Szatmár megye, valamint a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három kórházában, írja az MTI. A ROcHUs-Care for health in Satu Mare and Szabolcs-Szatmár-Bereg counties elnevezésű projektre a szatmárnémeti Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház és a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórház nyújtott be közös pályázatot és nyerte el a pályázati összeget.
Fotó forrása: ziare.com
A beruházás legnagyobb, több mint 11 millió eurós részét a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház használhatja fel, a fejlesztés keretében megépül egy hatemeletes, 13 200 négyzetméteres új épületszárny, amelynek a tetején helikopter-leszállót is kialakítanak. A hétszáz ágyas, jelenleg két külön telephelyen működő gyógyintézményt a fejlesztés végén egy épületbe költöztetik: az új szárnyban az intenzív terápiás osztály és a műtők kapnak majd helyet, míg a most külön épületben lévő neurológiai, belgyógyászati és szemészeti osztályokat a megyei kórház főépületébe telepítik át. A nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban csaknem 1,5 millió eurós támogatási összegből kardiológiai és érsebészeti eszközöket vásárolnak, a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórházban pedig egymillió eurót fordítanak a központi laboratórium teljes korszerűsítésére. A tervek szerint a szatmárnémeti kórház átépítése 2019 második felében kezdődhet meg.
Miközben Orbán Viktor új családpolitikai intézkedéseket jelentett be évértékelő beszédében, a bukaresti szenátus első körben leszavazta a gyermeknevelési támogatás emelését, és csak egy héttel később, az élénk társadalmi felháborodás nyomására döntött annak növeléséről. Ez a két, egymáshoz közeli esemény mindennél többet mond arról, mennyire ellentétes irányba tart jelenleg a két szomszédos ország. Másfelől jelzi azt is, hogy mennyire nélkülözi a valóság ismeretét a magyar ellenzék és a magát függetlennek mondó sajtó, amikor gazdasági, egészségügyi és egyéb témákban „bezzeg Románia!”-szerű szólamokat gyártanak. Fábián Tibor cikke.
A román gyermeknevelési pótlék összege, amit a szenátus első körben még kielégítőnek tartott, havi hatezer forint. Ezt emelték most tízezer forintra, amit 18 éves korig folyósítanak. A gyermek kétéves koráig pedig húszezer forintot kitevő támogatás jár az eddigi tizenötezer helyett. Ez a csupán pár ezer forintnyi emelés persze egyáltalán nem jelent áttörést a román családpolitikában, és az is kesernyéssé teszi ezt a csekély eredményt, hogy nem a kormány belátása és családtámogatási stratégiája nyomán született, hanem komoly társadalmi nyomás kellett az eléréséhez.
Nem csoda, hogy újfent követendő példaként emlegetik a román sajtóban és a közösségi médiában a magyar miniszterelnököt, és lázasan mazsolázzák a hétpontos családtámogatási csomag elemeit. Miközben Magyarország sajátos, úttörő irányt választott az elöregedés és a népességcsökkenés kezelésére, a Nyugat pedig a migrációval lavírozta magát patthelyzetbe az ugyanerre a kérdésre adott rossz válaszával, addig Románia harmadik úton jár ezen a téren. Ez pedig a céltalan sodródás. Az ország a gyermekeknek szánt állami támogatásokban – uniós szinten – egyenesen sereghajtónak számít.
Keleti szomszédunk csendes és passzív rezignáltsággal veszi tudomásul az évről évre nagyobb mértékű népességcsökkenést. Csupán egyetlen komolyabb, de megkérdőjelezhető jelentőségű kezdeményezés született családpolitikai fronton: a Junior Centenar elnevezésű babakötvény, amely egy megtakarítási számlát takar, és amelynek már most felemás a társadalmi megítélése, mivel éppen a létminimum alatt és a mélyszegénységben élők képtelenek élni az előnyeivel. Ugyanis évi nyolcvanezer forintnyi összeget kell letétbe helyezni ahhoz, hogy az állam további negyvenezer forinttal támogassa ezt az összeget, amely majd 18 éves kortól lesz hozzáférhető.
A céltalan sodródás eredménye a romániai népességcsökkenés drámai mértéke. A születések száma tavaly történelmi mélypontra zuhant. Miközben 2017-ben még 205 835 gyermek született, 2018-ban már jóval kétszázezer fő alatt maradt a születések száma, csupán 188 755 gyermek jött világra. A lakosság számaránya is komoly csökkenést mutat. 2018 elején 19,5 millió lakosa volt keleti szomszédunknak, aminek valóságtartalmát egyébként már most is sokan vitatják, és ami egy év alatt százhúszezres csökkenést jelent. A külföldi munkavállalók számát legkevesebb négymillióra becsülik, mások szerint eléri az ötmilliót is. Ők azok, akik életvitelszerűen évekig vagy akár évtizedekig is külföldön tartózkodnak.
Sajnos az erdélyi magyarok helyzete sem rózsásabb a többségi nemzeténél. Egy erdélyi statisztikai intézet adatai azt tükrözik, hogy 2018-ban főleg a tömbmagyar vidékeket sújtotta a magyar nemzetiségű lakosság csökkenése. A népesedési mutatók csupán a dél-erdélyi szórványmagyarság körében javultak valamicskét. Egy ENSZ által készített demográfiai felmérés szerint ha a jelenlegi tendencia nem változik, 2050-re 16,4 millióan, a nagyon távolinak hangzó 2100-ban pedig 12,1 millióan lakják majd Romániát.
Forrás: Magyar Nemzet Borítókép forrása: irishtimes.com
Tisztesség, becsület, szerelem, munka, igazság, hazaszeretet. Ezek Márai #hashtagjei, hogy időszerűen fogalmazzunk. De az az Európa és Magyarország, amelynek utolsó békeéveit Márai még megélte, nincs többé. Életének túlnyomóan nagy részét aztán a régi világrend agóniájának tüzetes vizsgálata töltötte ki. Györffy Ákos írása.
1989. február 21-én, most harminc éve Márai Sándor öngyilkos lett San Diegóban. Holttestére napokkal később találtak rá. Akkor már jó ideje egyedül élt, elképzelhetetlen magányban. Életének utolsó évtizedét a Csendes-óceán partján töltötte. A Pacific, ahogy naplóiban emlegette, lassan elárasztotta a tudatát.
Utolsó naplójánál megrendítőbb olvasmányt nehezen találhatnánk a magyar irodalomban. Ebben a könyvben mindenféle szenvelgés és önsajnálat nélkül számol le mindennel.
Nehéz olvasmány ez az utolsó napló, ismerek embert, aki inkább elvitte egy antákváriumba a saját példányát, mert nem volt képes egy légtérben tartózkodni vele. Meg tudom érteni. Márai ebben az utolsó művében igen messzire távolodik mindattól, amivel azonosítani szokás. Nyoma sincs itt már a hazájáért aggódó írástudónak, a régi Európa mítoszát őrző szellemi embernek. Illetve dehogy nincs nyoma, csak ezek a nyomok feloldódnak valami személytelen, nehezen megközelíthető atmoszférában. Mindaz, ami Márai számára fontos volt, egészen más „térfogatot” kap ezekben a jegyzetekben.
Márai műveivel két évtizede találkoztam először. Sok mindent olvastam tőle azóta, sok mindent elfelejtettem belőlük. Az évek során rá kellett ébrednem, hogy
szépirodalmi műveinél számomra sokkal fontosabbak a naplói.
Nem mintha a szépirodalmi művei olyan nagyon felejthetőek lennének. Egyáltalán nem, sőt. Legfontosabb könyvei, az Egy polgár vallomásai, a Kassai őrjárat vagy A Garrenek műve inkább lirizált naplók, mint fikciók. Talán fikcióban, a regényeiben és a novelláiban alkotott legkevésbé maradandót. A gyertyák csonkig égnek című regénye ritkán látott diadalutat járt be Európában a 2000-es évek elején. Úgy látszik, olvasói találtak benne valamit, ami szemmel láthatóan nagyrészt hiányzik a mai magyar – és európai – irodalomból.
Márai és a felesége, Lola
Márai műveiben valóban van valami, ami mára jórészt kiveszett a szépirodalomból. De nem csak onnan. Kövületnek tűnik, olykor szinte megmosolyogtatónak. Nem csoda, ha „komoly” körökben, mérvadó irodalmi diskurzusokban rég nem veszik komolyan. Amiben – érzésem szerint – nincs igazuk ezeknek az ítészeknek.
Mert igaz lehet ugyan, hogy némelyik könyvében Márai olykor veszélyesen közel merészkedik ahhoz a rejtélyes, nehezen körülírható területhez, amit giccsnek neveznek, de soha nem lépi át a határvonalat. Márai szinte irritálónak tűnik egy olyan szellemi közegben, amelynek rég nincs fogalma arról, mit jelent ragaszkodni, hűségesnek lenni valamihez egy életen át.
Az ilyen hűség, az ilyen már-már mániákusnak tűnő ragaszkodás manapság gyanús, gyanús és röhejes.
A sokszor elhangzó közhely Máraival kapcsolatban, mely szerint a „polgári” Magyarország – és Európa – étoszának írója volt, nehezen megfogható, noha kiválóan alkalmas arra, hogy úton-útfélen idézni lehessen. Nehezen megfogható, mert ma már szinte semmit nem tudunk arról, mit jelentett ez a „régi” Európa, ez a „régi” Magyarország.
Amikor Márait olvassuk – vagy egyik mesterét, a csodálatos Krúdy Gyulát –, egy olyan világba pillantunk bele, ami mára végérvényesen elveszett. Márai Sándor életének egyik tragédiája, hogy tehetetlenül kellett végignéznie ennek a régi Európának – és benne a régi Magyarországnak – az eltűnését. Életének tragédiája ugyanakkor műveinek kiapadhatatlan forrása is egyben. Ha nem ezekben tragikus, olykor infernális időkben él, valószínűleg egyike maradt volna a kor ködlovagjainak, könnyen felejthető íróinak. Könyveinek szinte töretlen – bár az utóbbi időben mintha inkább lanyhuló – népszerűsége talán abban rejlik, hogy egy olyan világot mutat fel a mai olvasónak, ami után vágyakozni lehet, ami képes betölteni – ideig-óráig – azt a hiányt, ami sokak számára alapvető tapasztalat.
Mert mintha tényleg hiányozna valami innen. Valami, ami Európát Európává, Magyarországot Magyarországgá tette.
Márai Sándor folyton valami olyasmire hivatkozik a könyveiben, ami a számára magától értetődő volt, az utókor olvasói számára viszont egyáltalán nem az. Azért nem az, mert mi már egy egészen megváltozott Európában, egy egészen megváltozott Magyarországon élünk.
Az az Európa és Magyarország, amelynek utolsó békeéveit Márai még megélte, nincs többé. Életének túlnyomóan nagy részét aztán a régi világrend agóniájának tüzetes vizsgálata töltötte ki. Sokáig értetlenül állt a jelenség előtt, nem talált fogást rajta. Az atomjaira hulló meghitt, ismerős világ látványa valószínűleg tényleg nehezen elviselhető. Aztán eljutott odáig, hogy képes volt megnevezni az érzést, amely már régóta rágta belülről: megsértődött. Sértetté vált. Amire minden oka megvolt, bár sokra nem ment a sértettségével.
Ez a sértettség aztán hosszú életének hátralévő évtizedeit mindenestül átjárta, minden sora mögött érezni lehet. A történelmi kataklizmákat, az elmondhatatlan szörnyűségeket, hazájának elsüllyedését személye elleni inzultusként élte meg. Amiben lehetett is valami. Tényleg mintha az ember szellemi-lelki integritása ellenében dolgozna a személytelen, világpusztító erő. A modern ember egyik alapvető tapasztalata ez. Márai ennyiben a modernitás határvidékén állt. De csak ennyiben. Mert minden másban kérlelhetetlenül konzervatív maradt, amennyiben a konzervatív alatt a már említett, számomra mindig is megrendítő hűségét és ragaszkodását értjük.
De mihez is? Mindahhoz, ami manapság olyannyira megmosolyogtatónak, avíttnak és dohosnak tűnik.
Tisztesség, becsület, szerelem, munka, igazság, hazaszeretet. Ezek Márai #hashtagjei, hogy időszerűen fogalmazzak.
Még komolyan vette a mára a mérvadó körökben szintúgy minimum arcrángást kiváltó alapállást, mely szerint az írástudónak felelőssége lenne. Magával szemben, a hazájával szemben, az irodalom ősöreg tradíciójával szemben. Nyilván nehéz mindezt mai ésszel megérteni, amikor jobbára azt látjuk, hogy az írók egy jelentős része jórészt arra fordítja az energiáit, hogy a szórakoztatóiparban megtalálja a helyét, hogy az éppen bombabiztosnak kikiáltott irodalmi kánonba valahogy beszuszakolja magát.
Máraitól mindez fényévekre állt, nem óhajtott senkinek sem megfelelni, s ahogy öregedett, ez a tulajdonsága csak egyre karakteresebbé vált. Olyannyira, hogy életének végén, amikor a már említett utolsó naplójának feljegyzéseit írta, szinte már csak az óceánnal érzett rokonságot. Igaz, azt írta, az óceánban minden benne van. A haza is, elveszített szerettei is, az eltűnt Európa is.
Felesége, nevelt fia, testvérei akkorra már mind halottak voltak. „Minden Istenben van. És mindenben Isten van. De Isten nem lehet a vallások istene” – írja utolsó bejegyzéseinek egyikében, 1988. július 24-én. Ehhez a summához nem nagyon lehet bármit is hozzáfűzni. Talán csak egy másik feljegyzését az utolsók közül: „Az »egész« mégis, per saldo, gyönyörű volt”. Hat hónappal később golyót repít a fejébe. Hamvait az óceánba szórták. Halálával a magyar irodalom talán legfontosabb korszaka záródott le.
Emlékérmét bocsátott ki az MNB Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója tiszteletére
RENDEZVÉNYSOROZATTAL EMLÉKEZNEK A 175 ÉVE SZÜLETETT MŰVÉSZRE
Emlékérme-kibocsátó ceremóniát tartottak szerdán a debreceni Déri Múzeumban, a Krisztus-trilógia előtt. A Magyar Nemzeti Bank tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérme kibocsátásával tiszteleg a 175 éve született Munkácsy Mihály előtt. A művész nevét viselő békéscsabai múzeum 102,5 millió forint támogatást kap, és további 29 milliót fordíthatnak az évfordulós rendezvénysorozatra. Munkácsy Mihály Az énekes című festménye is látható a Pákh Imre gyűjteményén alapuló szolnoki kiállításon.
Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérme kibocsátásával tiszteleg a festőóriás életműve előtt. Hergár Eszter, az MNB ügyvezető igazgatója a debreceni Déri Múzeum Munkácsy Termében, a Krisztus-trilógia előtt mutatta be az emlékérméket, melyek elsődleges célja az ismeretterjesztés és a megemlékezés, a mindennapi fizetési forgalomban való használatuk kerülendő, a rajtuk szereplő névérték ezen érmék gyűjtői értékének megőrzését szolgálja.
Az énekes című festménnyel gazdagodott a Pákh Imre gyűjteményén alapuló szolnoki tárlat / Fotó: MTI / Mészáros János
Az öt-ötezer példányban kibocsátott érmék első oldalán az MNB Értéktár programjában magyar állami tulajdonba került Krisztus Pilátus előtt című festmény egy jelenete látható, az érme hátlapján pedig Munkácsy portréja, melyet a festőművész 1896-os önarcképe ihletett. Felső negyedköriratként a Munkácsy felirat olvasható, valamint a művész születési és halálozási évét jelölő évszámok: 1844–1900. A motívumba rejtve, a paletta részeként jelenik meg az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye. Az ezüst- és a színesfém változatnak azonos az érmeképe, csak értékjelzésükben térnek el.A Munkácsy-évfordulóról megemlékeztek Békéscsabán is, ahol a munkácsi születésű festőművész a gyermekkorát töltötte. A nevét viselő múzeum működését 102,5 millió forinttal, az évfordulós rendezvénysorozatot pedig további 29 millióval támogatják – jelentette be Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár. Mint felidézte, a céhkönyvek bizonysága szerint Munkácsy Mihály Lang György békéscsabai asztalos inasaként is dolgozott, „itt ismerkedett meg a kétkezi munka nehézségeivel és rejtelmeivel , s talán – ezt nem tudjuk, csak sejthetjük – a kéz isteni adományával”.
A Munkácsy-életmű jelentős alkotásai is megtalálhatók a békéscsabai múzeum állandó tárlatán, az emlékszoba pedig a festő hétköznapi életét idézi meg. Az évfordulóra készült virtuális kiállítás is a festő életére és munkásságára reflektál, akárcsak a Beszéljünk újra Munkácsy Mihályról! című kiadvány tanulmányai. A múzeum új állandó kiállítást is tervez, amelynek részeként központi helyre, a Múzsák Termébe költözik a Munkácsy-relikviákat bemutató tárlat, de felvetődött egy Munkácsyról szóló film elkészítésének ötlete is – jelentette be Andó György, a múzeum igazgatója.
A Szolnoki Galériában is impozáns tárlat várja azokat, akik festményeket nézegetve emlékeznének a 175 évvel ezelőtt született művészre. A főként a Pákh Imre magyar–amerikai műgyűjtő tulajdonában levő festményeken alapuló kiállítás újabb alkotással, Munkácsy Mihály Az énekes című festményével gazdagodott a gyűjtőnek köszönhetően. Az Alaktanulmány a Mozart halála című festményhez, 1885–86 alcímű képet az április 7-ig látogatható szolnoki tárlaton ismerheti meg a nagyközönség.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Jerusalem Post című izraeli lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a magyar kormánynak Soros György nézeteivel van problémája, nem pedig a milliárdos származásával. “A legfőbb probléma Soros Magyarországra és Európára vonatkozó víziójával van, de zsidó származásával nincs” – mondta a tekintélyes izraeli lapnak adott interjújában Szijjártó.
Amikor nekünk vitánk van Soros Györggyel, annak semmi köze az ő vallásához. Az nem érdekel minket. A víziói jobban foglalkoztatnak bennünket – és neki teljesen más víziói vannak Európa és Magyarország jövőjéről, mint nekünk
– mondta Szijjártó.
Amikor Soros nyilvánosságra hozta elképzeléseit és vitába szállt a magyar kormánnyal, akkor mi is reagáltunk – emelte ki a miniszter. Szijjártó egyben azt is cáfolta, hogy Orbán Viktor antiszemita kampányt folytatna Soros ellen. Ez a vád gyakran előkerült az utóbbi időben a kormányfő bírálóinak körében.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte azt is, hogy a kormány büszke lehet a teljesítményére, amikor az antiszemitizmus elleni harcról van szó.
Zéró toleranciát hirdettünk az antiszemitizmus ellen. Igazán büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon található Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége […] ha Budapestre jössz, akkor megtapasztalhatod a pezsgő kulturális életet és azt is, hogy nincs szükség őrökre és fegyverekre a zsinagógák és a kulturális események biztosításához
– emelte fókuszba a biztonságot, Magyarország egyik alapértékét.
A készülőben lévő budapesti Sorsok Házával kapcsolatban Szijjártó elmondta, hogy a projekt körüli vitákat úgy oldották meg, hogy a magyar és az izraeli kormányfő felállított egy-egy csapatot mindkét ország részéről, akiknek megállapodásra kell jutnia a holokausztmúzeummal kapcsolatban.
Számunkra fontos, hogy minden oldalról az érintettek számára megfelelően közelítsük meg a kérdést – mondta Szijjártó. Emellett arról is beszélt, hogy a magyar állam nem próbál egyenlőségjelet tenni a nácizmus és a kommunizmus közé – amelyet sokan a holokauszttagadás egy fajtájának tekintenek. A miniszter szerint az a közös a két rendszerben, hogy mindkettő alatt milliók szenvedtek, ám a két totalitárius diktatúrát külön kell bemutatni.
Szijjártó Péter az „illiberális demokráciát” kritizáló kijelentések kapcsán Orbán Viktort idézte.
Ebben a tekintetben van egy nagyon elfogult és igazságtalan megközelítés Európában, amely szerint ha nem a liberálisok nyerik a választásokat, akkor az egész ország antidemokratikussá válik. Ebben az értelemben Magyarország illiberális, mivel nem a liberálisok kormányoznak
Bákó, 2019. január 27.
Résztvevők moldvai csángó népviseletben az első magyar nyelvű római katolikus szentmisén a romániai Bákóban, a Szent Miklós-templomban 2019. január 27-én. Engedélyezte a jászvásári (Iasi) római katolikus püspökség, hogy havi egy magyar misét tartsanak moldvai megye székhelyén.
MTI/Veres Nándor
„Nem kívánunk pápábbak lenni a pápánál, a kínai keresztények helyzetében számunkra az Apostoli Szentszék és a Kínai Népköztársaság megállapodása irányadó, és osztjuk Ferenc pápa bizakodását, hogy ez biztosíthatja a vallásszabadság megvalósulásához szükséges teret” – írta Azbej Tristan az Amnesty International (AI) Magyarországnak küldött válaszlevelében, amelyet a Magyar Nemzet számára is eljuttatott.
Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár arra reagált, hogy a Soros György által is támogatott civil szervezet igazgatója arra kérte a magyar kormányt: járjon közben a kínai vezetésnél, hogy engedjék szabadon az ázsiai országban működő Early Rain Covenant nevű keresztény egyház letartóztatott tagjait, és biztosítsák számukra a lelkiismereti és vallásszabadságot.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a szélsőségesen bevándorláspárti szervezettől provokációnak is hathat az üldözött keresztények iránt petíció formájában kifejezett szolidaritás, ám hozzátette:
„Szeretnék hinni abban, hogy az Amnesty International a kisebb joghátrányt szenvedő közösségek támogatása mellett végre megfelelő súllyal fog fellépni a világ legüldözöttebb vallási csoportja, a kereszténység védelmében. Bízom abban, hogy kezdeményezésük annak is jele, hogy felhagynak a migrációt alapjogként elismertetni akaró káros és veszélyes kampányukkal. Egyúttal megfontolják a népirtásoknak kitett, fenyegetett, diszkriminált, több száz millió keresztény ember alapvető emberi jogainak, lelkiismereti és vallási szabadságának elkötelezett jogvédelmét is.”
A katolikus csángóknak például jól jönne a támogatás Fotó: MTI / Veres Nándor
Azbej Tristan a civil szervezet számára új területként ajánlotta a diszkriminált külhoni magyarok emberi jogi védelmét, továbbá reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a Magyarország elleni rágalomhadjáratok folytatása helyett képesek lesznek megvédeni az AI alkalmazottait a saját vezetőiktől, ugyanis egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint részükről rasszista, szexista megkülönböztetésnek vannak kitéve a szervezet alkalmazottai.
Az államtitkár emlékeztetett: a Hungary Helps program humanitárius támogatásainak köszönhetően csupán az elmúlt két évben 35 ezer embert értek el, segítették hazájukba való visszatérésüket, illetve helyben maradásukat.
Külgazdasági képviseletet nyit a magyar kormány Jeruzsálemben, ami újabb előrelépés lesz a magyar-izraeli kapcsolatok szorosabbra fűzésében – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Jeruzsálemben.
A kormányfő megbeszélést folytatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, majd az azt követő közös sajtónyilatkozatban kiemelte: tájékoztatta izraeli kollégáját a közelgő európai parlamenti választásokról, amelynek egyik fontos célja lesz az antiszemitizmus visszaszorítása Európában.
Közölte: arra törekszenek, hogy a választás után olyan
új vezetők legyenek az EU-ban, akik nem finanszíroznak olyan NGO-kat, amelyek beleavatkoznak a politikai ügyekbe és Izrael-ellenes álláspontot képviselnek.
Az volt a terv, hogy a visegrádi miniszterelnökök együtt érkeznek Jeruzsálembe, ez „majdnem sikerült”, és „az első kísérlet biztató volt”, de most elhalasztják a V4-ek és Izrael találkozóját – mondta a kormányfő, a program megváltoztatását okozó lengyel-izraeli vitára utalva.
Azt mondta, jobb lett volna, ha mindenki eljött volna, hiszen mindig jobb együtt lenni, mint nélkülözni valakit. „Magyarországot jó barátság fűzi Lengyelországhoz, szorosan együttműködnek az EU-ban is, és remélhetőleg Lengyelország és Izrael közvetlenül megbeszéli és megoldja a kialakult helyzetet – fogalmazott.
Fotó: MTI / MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA / Szecsődi Balázs
Orbán Viktor emlékeztetett, hogy Magyarország és Izrael közösen lép fel több nemzetközi szervezetben, így az ENSZ-ben is.
Magyarország támogatja a helyi zsidó közösségeket, és remélhetőleg az eddigi legjobb Maccabi Játékokat rendezik meg hamarosan Budapesten
– mondta.
A gazdasági együttműködésről szólva a miniszterelnök kiemelte, hogy a 210 Magyarországon tevékenykedő izraeli cég komoly jelenlétet bizonyít, és fokozni szeretnék a két ország együttműködését az innovatív technológiák tekintetében.
A miniszterelnök elmondta: most ünnepelik a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulóját. Benjámin Netanjahu nélkülözhetetlen szerepet töltött be az Izrael és Közép-Európa közötti együttműködés újraindításában – tette hozzá.
Benjámin Netanjahu hangsúlyozta:
sok közös van a két ország múltjában, olyan kis népekről, kis demokratikus országokról van szó, amelyek a jövőt a békére, a szabadságra és a jólétre alapozva építik, ami erős köteléket jelent közöttük.
Kiemelte az együttműködés jelentőségét a terrorellenes erőfeszítésekben, mint mondta, együtt szállnak szembe azokkal, akik az emberi civilizációt vették célba, az iszlám szélsőségesekkel, a terroristákkal. Az izraeli kormányfő arról is beszélt, hogy a két ország együttműködik a védelem, a kutatás, a tudomány és a környezetvédelem területén is. A Budapesten megrendezendő Maccabi Játékok rendezvénye pedig mutatja, hogy mennyire fontosnak tartja Magyarország a kapcsolatait Izraellel – közölte.
Felidézte: Orbán Viktor tavaly is járt Jeruzsálemben, rendszeresen találkoznak, és minden alkalommal tovább erősítik a kétoldalú politikai, gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat.
Benjámin Netanjahu köszönetet mondott, amiért Magyarország kiáll Izrael mellett a nemzetközi szervezetekben, így az ENSZ-ben is. Végül azért is háláját fejezte ki, hogy Magyarország külgazdasági képviseletet nyit Jeruzsálemben, ezt fontos gesztusként értékelte.
Eredetileg a visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) vezetőinek és az izraeli kormányfőnek a csúcstalálkozóját tartották volna Jeruzsálemben. Ez lett volna az első olyan tanácskozás, amelyet a visegrádi csoport vezetői Európán kívül tartanak.
A csúcsértekezlet amiatt hiúsult meg, hogy lengyel és izraeli politikai vezetők között az elmúlt napokban nyilatkozatháború bontakozott ki arról, hogy milyen szerepük volt a lengyeleknek a holokausztban. Emiatt Lengyelország lemondta részvételét a találkozón.
Lengyelország távolmaradása miatt kétoldalú tárgyalásokat tartottak a kormányfők.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács mellett még egy magas szintű fórumot sikerült életre hívni a diaszpórában élő magyaroknak a Hétvégi magyar iskolák találkozója című rendezvény részeként — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos. Kiemelte: a pénteki, kifejezetten az oktatás területén dolgozókat megszólító programon való magas részvétel is jelzi, hogy a sokáig elhanyagolt diaszpóra élvezi a törődést.
Hazánk diaszpórapolitikája ugrásszerű fejlődésen ment keresztül az elmúlt években: a magyar kormány – régi adósságát törlesztve – 2010-től kezdve fontos célként határozza meg a diaszpórában élők és az anyaország közötti kapcsolatok rendezését, illetve a korábban meg nem szólított közösségekkel való viszony kiépítését, a szemléletmódváltás óta eltelt csaknem egy évtized pedig meghozta gyümölcsét.
Mostanra ugyanis a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága a diaszpórában élők minden korábbinál nagyobb létszámát éri el programjainak köszönhetően, amelyek az identitás megőrzésén túl annak is kiemelt figyelmet szentelnek, hogy megteremtsék a közösségek fennmaradását biztosító feltételeket, valamint bevonják őket a Kárpát-medencei folyamatokba, növelve ezzel aktivitásukat a magyarság sorsának alakításában.
A miniszteri biztos szerint a megmaradás záloga az anyanyelvi oktatás megerősítése / Fotó: Teknős Miklós – Magyar Nemzet
Ezek zászlóshajójának tekinthető a Kőrösi Csoma Sándor-program, amelynek az a célja, hogy a kiküldött ösztöndíjasokon keresztül megszólítsuk a diaszpórában élő magyarokat, megszervezzük a közösségi és kulturális életüket és fejlesszük magyarnyelv-ismeretüket – magyarázta lapunknak Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos.
Emlékeztetett, hogy a 2013-ban induló program első évében 47 ösztöndíjas utazhatott 16 országba, 2018-ra azonban már 150 ösztöndíjas juthatott el 23 országba. Mint mondta, az idén márciustól pályázható ösztöndíjasok munkája rendkívül szerteágazó: valaki cserkészettel foglalkozik, míg más magyarnyelv-tanítással, tavaly pedig egyházi ösztöndíjasokkal bővült a csapat, segítve ezzel a diaszpórában működő katolikus, református és evangélikus magyar közösségek munkáját.
– Az eredmény pedig magáért beszél, hiszen egyre több szervezet igényel ösztöndíjast. Azt látjuk, hogy a sokáig elhanyagolt diaszpóra élvezi a törődést, és örömmel veszi az anyaországhoz való kapcsolódást – hangsúlyozta Szilágyi Péter.
A miniszteri biztos szerint hasonlóan élénkítő hatással van a diaszpórára a világ különböző szegleteiben működő hétvégi magyar iskolák megszólítása. Mint mondta, a családok több száz kilométert is hajlandók utazni a hétvégéken, hogy a gyermekeik ezekben a – kezdetben szülői önszerveződésen alapuló, később hivatalos formát öltő – intézetekben tanulhassanak.
– Több mint kétszáz ilyen magyar iskolával van kapcsolatban az államtitkárság, éppen ezért nem volt kérdés, hogy a tavaly első alkalommal megrendezett, rendkívül sikeres Hétvégi magyar iskolák találkozója című eseményt idén is megrendezzük – magyarázta Szilágyi Péter.
Hozzátette: a pénteki programra 110-120 főt várnak a világ minden tájáról, ezzel is elősegítve az állandó kapcsolatot az anyaország és az intézmények között, ugyanakkor cél az is, hogy a résztvevők technikai tudást szerezzenek arról, hogyan kell a világban szétszórtan élő gyermekeket anyanyelvi ismeretekre tanítani.
Szilágyi Péter örömének adott hangot, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács mellett – amely 2011 óta évente ülésezik Budapesten – még egy magas szintű fórumot sikerült életre hívni a diaszpórában élő magyaroknak, ezúttal kifejezetten az oktatás területén dolgozókat szólítva meg. Hozzátette: a magyar nyelvű oktatás megerősítése a megmaradás záloga az anyaországtól távol élő magyarok számára, épp ezért az államtitkárság kiemelt figyelmet fordít erre a területre.
A diaszpórában működő hétvégi magyar iskolák vezetői a találkozót követő napon, február 23-án a Budapest Kongresszusi Központban megrendezett Pedagógusexpón is részt vesznek, ahova több ezer pedagógus érkezik az anyaországból és a határon túlról.
