A díj keddi átvételekor Orbán Viktor azt mondta, ha őt kérdezték volna, sok kiváló jelöltet tudott volna felsorolni a kitüntetésre. Az elmúlt évek Közép-Európa magára találásának és reneszánszának nagy kezdőlépéseit jelentették, és a visegrádi csoportban kiváló kollégák vannak, akik mind lehettek volna Az év emberei – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint a kitüntetéseket valójában ügyeknek adják, az ügyeket pedig személyeken keresztül lehet képviselni. Sok ügy érdekében lépett sorompóba az elmúlt három évtizedben, de most a Közép-Európa érdekében végzett munkáját ismerhették el a kitüntetéssel – vélekedett. Hangsúlyozta: Közép-Európa népeinek meg kell őrizniük hitbéli, nemzeti és történelmi identitásukat, „ez nem egy rossz gúnya, amit a modern korban le kell vetni, hanem páncél, amely megvéd”, segít a túlélésben és sikeressé tehet. Azok a közösségek lesznek sikeresek, amelyeknek erős az identitása – fűzte hozzá.
Orbán Viktor azt mondta: mindenképpen meg kell védeni az identitásunkat, különben „nem jut nekünk hely a nap alatt”.

A kormányfő emellett kiemelte a magyar-lengyel barátság jelentőségét, a népek és a vezetők közötti jó kapcsolat fontosságát. A magyarok a lengyelek barátságát a legtöbbre tartják a világ népeivel ápolt barátságaik között, ezért a most kapott díj értékét növeli, hogy lengyelektől és barátságból kapta – hangoztatta a miniszterelnök.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök átveszi Az év embere díjat Beata Szydlo lengyel kormányfõtõl a 26. krynicai gazdasági fórumon 2016. szeptember 6-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Igor Janke lengyel politológus, az Orbán Viktorról szóló, Magyarországon is megjelent, Hajrá, magyarok! című monográfia szerzője laudációjában felidézte a miniszterelnök politikai pályafutását. Emlékeztetett arra, hogy a kemény harc győzelmet hozott a Fidesznek 2010-ben, amikor a katasztrófa szélén állt Magyarország. A párt nagyarányú győzelmet aratott, amibe sokan nem nyugodtak bele, de a kritikusoknak nem lett igazuk, Magyarország lassan kilábalt a válságból, egyre erősebbé vált, a korábban vitatott reformok hatékonynak bizonyultak, és ma a lengyel kormány hasonló úton halad – emelte ki.

A politológus úgy vélte, Orbán Viktor megmutatta, hogy mindig van lehetőség, mindig lehet változást elérni. A magyar kormányfő erős, határozott és bátor politikus, és az olyan nehéz időkben, mint a mostani, csak az ilyenek érhetnek el változást, ilyenekre van szükség – fogalmazott.
A díjat a lengyel politikai és gazdasági élet képviselőiből álló, mintegy 30 tagú kuratórium ítéli oda. A kitüntetést Beata Szydlo lengyel kormányfő adta át Orbán Viktornak.

Reklám

Egy elemzés keretein belül sorra veszi a Sargentini-jelentés tévedéseit az Alapjogokért Központ. Az eredményeket pedig még a jelentésről szóló szavazás előtt megosztják az Európai Parlament összes képviselőjével.

Jövő héten kerül az Európai Parlament elé a Judith Sargentini holland zöldpárti politikus által készített jelentés, amely bírálja a magyarországi jogállamiság helyzetét. A jelentés alapvetően sok bírálatot kapott, és sok kérdést is felvetett. Az Alapjogokért Központ ezért is döntött úgy, hogy sorra veszi a jelentés tévedéseit.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, nincsenek hiú ábrándjai arról, hogy Sargentini az általuk készített elemzés után beismeri, hogy tévedett. Az igazgató tavaly decemberben részt vett az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) ülésén, ahol szintén megpróbálta árnyalni a magyarországi helyzetről szóló véleményeket, de ez akkor semmit nem hatott – mondta az igazgató.

A jelentés félreértelmezett tényeken alapul

Érzékelhető volt, hogy erősen félreértelmezett tényeken, részleges információkon és hazugságokon alapul a jelentés. Az Alapjogokért Központ munkatársai megpróbálják tényszerűen helyretenni ezeket, illetve rámutatni a legnagyobb jogi tévedésekre – tette hozzá.

Szánthó Miklós szerint egyszerűen és könnyedén megcáfolhatók a tévedések, hiszen jóformán nincs kapcsolata az állításoknak a magyar jogszabályokkal. A jelentésből ki kell emelni a tévedéseket, amiből rengeteg van, és ki kell emelni a legütősebbet – közölte.

Kampány

A jelenlegi frontvonalat és fő témát a bevándorlás jelenti. Európában a bevándorlást ellenzők és támogatók közötti harc zajlik – jelentette ki Szánthó Miklós. Véleménye szerint politikai értelemben természetesen ez már az európai parlamenti választások kampányához tartozik.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kialakulni látszik egy olyan tengely, ami ellenzi a bevándorlást minden fölé helyező brüsszeli, berlini és párizsi álláspontot – fogalmazott az igazgató.

A Sargentini-jelentés szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása. Magyarországgal szemben egyébként nem ez az első európai uniós eljárás, amit ilyen vagy ehhez hasonló alapokon próbálnak meg mondvacsinált indokokra hivatkozva megindítani – fejtette ki Szánthó Miklós.

A függetlenség kérdéséről van szó

Mindazonáltal véleménye szerint látni kell a fától az erdőt. Egyrészről nyilvánvalóan arról van szó, hogy a politikai kérdéseket szeretnék jogi köntösbe bújtatni. Lényeges világnézeti, ideológiai ügyeket és kérdéseket jogi mázzal próbálnak leönteni, majd olyan irányba elmozdítani a vitát, ami a hétköznapi állampolgár számára jogi, szakmai és objektív módon megítélhető témává változik – fejtette ki az igazgató.

Hozzátette: mindeközben nyilvánvaló, hogy egy komoly világnézeti problémáról van szó, tehát a jelentés nem a jogállamiság, hanem a szuverenitás kérdéséről szól.

A Soros Györgyhöz köthető nemzetközi civil szervezetek a héten már akciót indítottak a jelentés megszavazása érdekében. Közös, nyílt levélben szólították fel a képviselőket, hogy fogadják el a Sargentini-jelentést az Európai Parlamentben. Hangsúlyozták: „a jelenlegi magyar kormány letért az emberi jogok, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok tiszteletére alapuló, közös európai útról, amelyre vissza kellene terelni az országot, máskülönben csak tovább fog romlani a helyzet, ráadásul a modell terjedni fog Európában.”

A magyar nép már találkozott ilyennel, mégpedig a Szovjetunió „személyében” – hangzott el a műsorban, amellyel Szánthó Miklós is egyetértett. Hozzátette: a bevándorláspolitika a tét, és egy szélsőségesen progresszív, liberális egyenlőségelvű, a másságot és a kisebbségek érzékenységét toleráló korszellem áll szemben a józan észen, a hagyomány- és tekintélytiszteleten alapuló független nemzeti felfogással.

Ennek a két világnézetnek az összecsapásáról fognak szólni az elkövetkezendő évek – jelentette ki Szánthó Miklós.

Reklám

A kisboldogasszony napi búcsúkkal egyidejűleg megtartott ünnepségen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára beszédében azt mondta, Mindszenty plébánosként és püspöki megbízottként olyan ember volt, aki – a keresztény közösségek és az egyháznak szentjeihez, példaképeihez hasonlóan – segített eligazodni a krisztusi úton, és példát adott egyes élethelyzetekben.

Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke arról beszélt, az emlékművek fontos állomások a hercegprímás boldoggá avatásához vezető úton, amelynek végén – a remények szerint még év vége előtt – Ferenc pápa elrendelheti az erről szóló dekrétum kiadását.

A hercegprímásról megmintázott szobrot annak emlékére állították, hogy a görögkatolikusok 1946. szeptember 8-án ünnepelték a római katolikus egyházzal való egyesülés 300 éves, valamint a máriapócsi kegykép első könnyezésének 250 éves jubileumát. A hetvenkét évvel ezelőtti ünnepségre mintegy 300 ezer zarándok érkezett Máriapócsra, ahol Mindszenty József emlékezetes beszédet tartott.

Reklám

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szerint a legfontosabb nemzetpolitikai intézkedések közé tartozott a kettős állampolgárságról szóló törvény és új alaptörvény elfogadása. Hangsúlyozta, hogy a kettős állampolgárságnak köszönhetően a magyar állampolgárok száma több mint egymillióval bővült, a 2018-as országgyűlési választás pedig szavai nemzeti választás volt. A XV. Kufstein Tanácskozás elnevezésű konferenciát megnyitva Potápi Árpád úgy fogalmazott: folytatni kívánják az elmúlt években megkezdett Kárpát-medencei bölcsőde és óvodaépítési programot annak érdekében, hogy minden magyar gyökerekkel rendelkező kisgyermek magyar óvodába járhasson.

Szavai szerint támogatják a magyar iskolákat is, sőt hosszabb távon az a cél, hogy a lehető legtöbb helyen olyan oktatási centrumok jöjjenek létre, amelyekben nemcsak az alapfokú oktatás jelenik meg, de középiskola, szakiskola is működik majd. Az államtitkár köszöntőjében elismerően szólt a Kőrösi Csoma Sándor program és a Petőfi- program eddigi eredményeiről, hozzátéve azt is, hogy a jövőben növelni fogják az ösztöndíjban részesülők számát. Megemlítette a Mátyás király emlékévet is, amelynek méltó módon való megünneplésébe szavai szerint bekapcsolódtak a külhoni magyar szervezetek is; az emlékév egyik kiemelkedő eseménye lesz szavai szerint a november 14-re tervezett bécsi megemlékezés is.

A Felsőpulyán rendezett XV. Kufstein Tanácskozás központi témája a „határ” kérdése volt. A határ lehet politikai, kulturális, társadalmi és kulturális választóvonal is, de jelentheti a mai Európában biztonságot közös értékeink védelmét is – hangzott el a rendezvényen.

Reklám

Nemes Jeles László Napszállta című alkotásának ítélte a legjobb film díját a nemzetközi filmkritikusok szövetsége, a FIPRESCI zsűrije a Velencei filmfesztiválon.

A Magyar Nemzeti Filmalap pénteki közlése szerinta Napszállta a versenyprogram legjobb filmjét illető díjat nyerte el.A velencei filmfesztivál, melynek versenyprogramjában24 év után először kapott meghívást magyar alkotás, szombat este zárul a díjátadóval.A nagy presztízsű szervezet hagyományaihoz híven a hivatalos díjátadó előestéjén díjazza a legjobbakat. A velencei FIPRESCI zsűri-elnöke, Rita Di Santo (Morning Star, Tribune, Manifesto) filmkritikus, filmtörténész volt, a zsűri tagjai olasz, spanyol, német és szlovén kritikusok voltak.

Az Oscar-díjas Nemes Jeles László új filmjében nagyrészt azokkal az alkotókkal és szakemberekkel dolgozott, akikkel a Saul fiát is készítette.

A Napszállta operatőre Erdély Mátyás, zeneszerzője – az azóta elhunyt – Melis László, sound designere Zányi Tamás, casting directora Zabezsinszkij Éva, díszlettervezője Rajk László, jelmeztervezője Szakács Györgyi. A rendező a forgatókönyvet együtt jegyzi Clara Royer-vel és Matthieu Taponier-vel, utóbbi egyben a film vágója is.

A Napszállta főszereplői Jakab Juli (Leiter Írisz) és a román Vlad Ivanov (Brill Oszkár).A csaknem százfős szereplőgárda nemzetközi összetételű, a magyarok mellett román, lengyel és német színészek is játszanak a filmben.

A Napszállta a Filmalap támogatásával a Laokoon Filmgroup gyártásában, a francia Playtime-mal koprodukcióban készült, Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek vezetésével.
A Filmalap közleménye szerint a Napszállta világpremierje kirobbanó siker volt a velencei filmfesztivál versenyprogramjában a hét elején.Az észak-amerikai premier szombaton lesz a torontói filmfesztiválon.

A filmet már a világpremier előtt mintegy 70 ország filmforgalmazója vásárolta meg világszerte.Amerikában és Ausztráliában a Sony Pictures Classics forgalmazó fogja bemutatni.

A magyarországi közönség Nemes Jeles László filmjét először a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja szeptember 15-én, majd a Napszállta szeptember 27-től lesz látható országszerte a mozikban a Mozinet forgalmazásában.

Reklám

Miklósa Erika operaénekesnő a Figyelőnek beszélt új, kulturális műsoráról, karrierjéről, magyarságáról és politikáról is.

A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Miklósa Erika a Figyelőcsütörtökön megjelent számában többek között a Duna Televízión debütáló, Partitúra című kulturális műsoráról is beszélt. Elmondta, hogy nagyjából 7 éve jutott eszébe egy ilyen műsor ötlete, ami a kultúrán keresztül mutatná be Magyarországot. Azt mondta, hogy több adás leforgatása után kiderült, hogy sokkal jobb lett, mint ahogy a tervezés közben műsorvezető társával, Batta Andrással elképzelték.

A műsorral forgattak már Pécsen, Sopronban és Kiskunhalason is. Miklósa Erika röviden úgy foglalta össze: „nekem ez a műsor sok mindenről szól.

Arról az országról, ahol szeretek élni. 

Elárulta azt is, hogy a műsorvezetés és az éneklés mellett jelenleg az anyai szerep foglalja el a legfontosabb helyet az életében. Párjával nemrég fogadtak örökbe egy kislányt, akit egyébként a Partitúra forgatásaira is rendszeresen elvisz. A beszélgetésben magyarsága is szóba került, amiről részletesen beszélt az énekesnő. Azt mondta, „akármelyik párt volt kormányon, ott tudtam maradni középen. Természetesen nekem is van egy véleményem, szavazok.

Soha nem tagadtam, hogy nemzeti érzelmű ember vagyok,

de ez nem jelenti azt, hogy nekem politizálni kell. […] Ha kifejezetten politikai színezetű felkérések érkeztek hozzám, akkor őszintén elmondtam: nekem az a legfontosabb, hogy művészileg mindenki felé tudjak fordulni. Ezt meg is tudtam tartani. Ennek jó példája, hogy több kormány részéről kaptam állami elismerést.” A külföldi karrier lehetőségeiről azt mondta, ha annak idején kiköltözik, nem tudta volna beteljesíteni a sorsát, az életét. „Tehát nekem itthon kell lennem” – mondta az énekesnő.

Reklám