Reklám
Baptista gyülekezet 2018. július 29.-i adása
Eszes Zoltán csömöri-cinkotai baptista prédikátor hirdeti az igét
Reklám
Hivatalosan is kilépett Magyarország a globális migrációs csomag elfogadási folyamatából
Magyarország hivatalosan is bejelentette az ENSZ felé kilépését a globális migrációs csomag elfogadási folyamatából – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A tárcavezető újságíróknak kifejtette: bebizonyosodott, hogy a migrációt illetően feloldhatatlan az ellentét Magyarország álláspontja és az ENSZ megközelítése között.
Magyarország továbbra is fenntartja a migrációs politikáját, azon “semmilyen globális csomag nem változtat”, enne érdekében tették meg a hivatalos lépéseket – magyarázta.
Szijjártó Péter kifejtette:
alapvető hozzáállásbeli különbség van a világszervezet és Magyarország között, “máshonnan nézzük a migrációs folyamatokat, így másként is látjuk azokat”. Míg az ENSZ szerint a migráció kivédhetetlen, jó és támogatandó jelenség, Magyarország rossz, Európára és Magyarországra veszélyt hozó folyamatnak tekinti – mutatott rá. Hozzátette: ezért a következtetésük is más, az ENSZ szerint ösztönözni kell a migrációt, Magyarország szerint viszont meg kell állítani.
Úgy vélte, a globális migrációs csomag megfogalmaz “szép célokat”, például a fellépést az embercsempészek ellen. A hatása szerinte ugyanakkor ellentétes a néhány pozitív céllal is, hiszen egy migrációt inspiráló dokumentum csak az embercsempészeknek jó, akik így még több emberrel hitethetik el, hogy induljanak el, úgyis befogadják őket, mert már globális iránymutatás is van erre.
A külügyminiszter megjegyezte: Magyarország álláspontja szerint természetellenes a kontinensek lakosságát kicserélni, ezért inkább a migráció megállítására kellene összpontosítania a globális összefogásnak.
Mint mondta, olyan kötelezettségeket ír elő a migrációs csomag, amelyeket Magyarország nem fog teljesíteni. Ilyen például, hogy indulás előtt és érkezés után képzéseket szervezzenek a migránsoknak, kedvezményeket adjanak nekik, hogy olcsóbban tudják hazautalni a fizetésüket, lehetőségeket biztosítsanak a nem kormányzati szervezeteknek, hogy segítsék a migránsok panasztételi lehetőségeit, növeljék a befogadási kapacitásokat, továbbá a határátlépésre ne biztonsági, hanem emberi jogi kérdésként tekintsenek – sorolta.
Hangsúlyozta: Magyarország ezekkel “pont ellentétes intézkedéseket” hozott a magyar emberek biztonsága érdekében.
Kérdésre Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy mivel az Egyesült Államok már kezdettől nem vett részt a globális migrációs csomag tárgyalási fordulóin, és több ország is a csomaggal kapcsolatos elégedetlenségét fejezte ki a tárgyalássorozat végén, nem kell negatív következményekkel számolni a magyar bejelentés nyomán.
MTI
Reklám
Orbán Viktor: a biztonság a legfontosabb kérdés
Azonos módon látják a 21. század néhány kérdését az izraeli miniszterelnökkel, így a biztonság, a terrorizmus elleni harc, a határvédelem kérdését és a modern kori antiszemitizmus problémáját – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Jeruzsálemben.
A kormányfő Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen adott sajtónyilatkozatában kiemelte: egyetértenek, hogy a biztonság a legfontosabb kérdés, és minden nemzetnek joga van saját biztonságához, és kötelességük, hogy a polgáraiknak megadják a biztonságot.
Kijelentette: Európa ma szenved a migrációtól és a terrorizmustól, és fel kell lépni e jelenségekkel szemben.
Orbán Viktor közölte: a modern kori antiszemitizmus erőteljes formái jelentek meg Európában, ma olyan időket élünk, amikor Nyugat-Európában nő, Közép-Európában pedig csökken az antiszemitizmus.
Magyarországon továbbra is zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben
– közölte a miniszterelnök.
Közölte: a zsidó származású polgárok Magyarországon a kormány védelme alatt állnak, és “büszkék vagyunk”, hogy a zsidóságát nyíltan vállaló emberek biztonságban érezhetik magukat Magyarországon.
Sokat tettünk a zsidóság kulturális újraépítése érdekében, zsinagógákat újítottunk fel, támogatjuk az oktatást – mutatott rá.
Mint mondta,
készen állnak az együttműködésre az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarország mindig fellép azért, hogy a nemzetközi szervezetek Izraellel szemben fair, kiegyensúlyozott és elfogulatlan módon járjanak el.
A nemzetközi fórumokon továbbra is szorosan együttműködünk Izraellel – mondta.
A gazdasági kapcsolatokat illetően a kormányfő közölte: a gazdasági együttműködés erős, Magyarországon 200 izraeli cég működik, ezek ötezer embernek adnak munkát, és elsősorban a modern technológiákban tevékenykednek.
A miniszterelnök azzal a kéréssel fordult izraeli partneréhez, hogy támogassa a jövőre megrendezendő magyar kulturális évadot az országban.
“Van mit megmutatnunk”
– mondta a magyar kultúráról.
Azt is kérte az izraeli kormányfőtől, hogy támogassa a magyar nyelvű közösség múzeumának létrehozását Izraelben. “Nem pénzt, csak jóindulatot és támogatást kérünk” – mondta.
Orbán Viktor emlékeztetett: izraeli kollégája tavaly többnapos látogatást tett Budapesten, ezt viszonozza most.
Jelentősége van annak, hogy Izrael állam alapításának 70. évfordulóján történik ez a miniszterelnöki látogatás Izraelben – közölte.
Úgy vélte, a kiemelkedően jó kétoldalú kapcsolatok részben a két miniszterelnök személyes együttműködésének köszönhető, annak, hogy mindkét ország élén patrióta kormányfő áll.
Megjegyezte: jövőre lesz a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulója, ezt megünnepelik.
A miniszterelnök később Reuven Rivlin államfővel tárgyal, majd találkozik David Lau askenázi főrabbival, valamint felkeresi a Jad Vasem emlékközpontot, ahol koszorút is elhelyez, majd fát ültet el a Nemzetek Ligetében.
Netanjahu sok lehetőséget lát
A magyar kormány ellenzi az antiszemitizmust, és a magyar zsidók félelem nélkül élnek – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a sajtónyilatkozatban.
Netanjahu azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök látogatása nagyon fontos lépés a kétoldalú kapcsolatokban, és Orbán Viktor a visegrádi országokat is képviseli. Az izraeli miniszterelnök közölte: sok lehetőséget lát a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztésében.
Benjámin Netanjahu arról is beszélt, hogy a radikális iszlám veszélyt jelent a világra, az iszlám világban pedig Irán a legnagyobb ellenség.
Reklám
Elfogadták a jövő évi költségvetést
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter annak ismertetésekor a biztonságos növekedés büdzséjeként jellemzett.
A 2019-es költségvetést 128 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadták el a képviselők. A törvény elfogadása előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke közölte, az egységes törvényjavaslat összhangban van a tervezett és várható makrogazdasági és költségvetési folyamatokkal, valamint teljesíti az alaptörvény államadósság-szabályainak követelményét.
Több jut oktatásra, családra, honvédelemre
Korábban Varga Mihály a törvényjavaslat ismertetésekor elmondta: jövőre a fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is. Jövőre 4000 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg a költségvetés terhére, segítve a további gazdasági növekedést. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege a másfélszeresére nő az idei évhez képest.
Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, míg közbiztonságra és honvédelemre 156 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés. A tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát. A honvédség modernizálását célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.
Növekvő bővülést, csökkenő inflációt vár a kormány: 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tervezett.
A költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 19 580 milliárd 364,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 20 578 milliárd 798,5 millió forintban állapította meg, a büdzsé hiányát 998 milliárd 433,9 millió forintban határozza meg, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) deficitje a GDP 1,8 százaléka. A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 16 578 milliárd 886,5 millió forintra rúgnak. A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1642,151 milliárd forint, kiadási főösszege 2 044,252 milliárd forint lett, hiánya pedig 402,101 milliárd forintot ér el.
311-es euróárfolyammal számolt a kormány
A harmadik tétel, az európai uniós fejlesztési költségvetés 2019. évi bevételi főösszegét 1359,326 milliárd, kiadási főösszegét 1955,659 milliárd forintban, hiányát 596,332 milliárd forintban állapították meg. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2019. december 31-ére tervezett adóssága 311,3 forint/euró, 275,1 forint/svájci frank és 264,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 31 430,6 milliárd forint. Az államadósság-mutató 2019. december 31-ére tervezett mértéke 70,3 százalék a GDP-hez mérten, az államadósság-mutató a 2018. év utolsó napján várható 72,9 százalékhoz képest az alaptörvényben meghatározott államadósság csökkenése követelményének eleget tesz.
Történtek módosítások az eredeti javaslathoz képest, ezek közül az egyik legjelentősebb az, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 milliárd forintot. Az eredeti javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb, 650 milliárd forint szerepelt. A növelést azzal indokolták, hogy a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése érdekében indokolt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia mellett vállalható kezességállományának emelése.
Az elfogadott törvényben 14 milliárd 568 millió forintos, nullszaldós átrendezést hajtottak végre, a biztosítási adó összege ennyivel csökkent 67 milliárd 425,7 millió forintra, míg a baleseti adót ennyivel növelték 16 milliárd 968 millió forintra. A reformáció 500. évfordulójának méltó megünnepléséért felelő alapítvány 2017. október 29-én avatta fel Budapest XVI. kerületében az évfordulóra készített emlékművét. A beruházás második ütemében építik ki a parkterületet, a játszóteret, a parkolókat és a nézőteret, a törvény az ehhez szükséges 395 millió forint forrást biztosítja.
A kormányzati struktúraváltással összefüggésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alap mint költségvetési fejezet közötti átcsoportosítást is tartalmazza az elfogadott költségvetés. Ennek alapján a Határtalanul! program támogatását célzó 5 milliárd 645,1 millió forint működési kiadás és 21 millió forint felhalmozási kiadás a minisztériumtól az alaphoz került át. A fővárosi kerületekben még meglévő, belterületi szilárd burkolat nélküli, így például földutak szilárd burkolattal történő ellátására 10 milliárd forintot szánnak. A kormány 2018 márciusában határozott a fővárosi kerületek, valamint a budapesti agglomerációs települések belterületi, még ilyen burkolattal nem rendelkező útjainak szilárd burkolattal történő lefedéséről, ezt legkésőbb 2022. december 31-ig kell befejezni.
Varga: a jövő évi büdzsé a biztonságra és a növekedésre koncentrál
Az elfogadott jövő évi költségvetés középpontjában Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése áll – mondta a pénzügyminiszter a pénteki zárószavazás után tartott sajtótájékoztatón, az Országházban.
Jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol az államadósság további mérséklése mellett a magyar kormány – emelte ki Varga Mihály.
Reklám
Szenvedélyünk Tusványos – Mi ott leszünk!
Kedden kezdődik a 29. Bálványosi Szabadegyetem. A hivatalos megnyitót szerdán tartják, de már kedden várják a közönséget koncertekkel és színházi előadással. Este Rúzsa Magdi ad koncertet. A Tusványos évek óta legjobban várt programpontja Orbán Viktor miniszterelnök előadása. Idén a miniszterelnök szombaton délelőtt beszél majd aktuális politikai kérdésekről. Az ECHO TV folyamatosan beszámol a rendezvényről. Élő tudósítások, exkluzív interjúk, politika, közélet és jó hangulat!
Összetartozás-tudat és hagyományos értékek – erre épül a 29. Tusványos.
Budapesten tájékoztatta a sajtó képviselőit a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke.
Németh Zsolt elmondása szerint elindult az európai jövőképek éles versenye, amelyre „Magyarország és a Fidesz is bejelentkezik”, szövetséget építve a nemzetek Európájáért. Szenvedélyünk Tusványos, ami azt jelzi, hogy a szókimondás, a nemzeti összetartozás-tudat, valamint a hagyományos értékekre épülő európai jövőkép már identitássá vált.
A külhoni magyarok természetes szövetségesei Magyarországnak és a Fidesznek, hiszen együtt olyan európai jövőkép megvalósítására törekednek, amelyben az EU és a megerősödő nemzetállamok, továbbá a kisebbségek autonómiája jól megfér egymással.
Toró T. Tibor a kezdetekre tekintett vissza, alátámasztva, hogy az annak idején nemzetpolitikai szabadegyetemként indult tábor ma már fesztivál méretet öltve egy sajátos konstrukció, de lényegében az állandóságot és az új kihívásokat vegyíti. Továbbá az értékeket mindenképpen igyekeznek megtartani, például azt, hogy az aktuális politikai és közéleti kérdéseknek teret adnak. Célkitűzésük minél inkább előítéletek nélkül közelíteni azokhoz a témákhoz, amelyek foglalkoztatják a társadalmat.
A 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, a Magyar Ifjúsági Tanács, kiemelt partnere pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
IDŐSZERŰ TÉMÁK TERÍTÉKEN
Az idei szabadegyetemre minden nap délután 16 órától húsz lej a belépő ára, viszont diákok, egyetemisták és nyugdíjasok tíz lejért mehetnek be. A tusnádfürdői lakosok továbbra is ingyenesen vehetnek részt Tusványoson. A heti jegy hatvan lejbe kerül, míg sátrazni napi tizenöt lejért lehet.
Közel harminc programsátorban és helyszínen várják az érdeklődőket. Újdonság a Mátyás király emlékévhez kapcsolódó Mátyás-udvar és kiállítás, valamint a Vallásszabadság sátor, amely a vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulójára emlékeztet.
Tusványos szervezői idén is igyekeznek minden olyan időszerű politikai és közéleti témát terítékre tenni, ami érdekli az erdélyi magyarokat. Lesz több olyan beszélgetés is, ami Európa, ezen belül Közép-Kelet-Európa jövőjét járja körül, ugyanakkor közelebb kerülnek a nemzetpolitikai és gazdasági, valamint a kárpát-medencei térség sorsát érintő kérdések is.
Idén is közös előadást tart Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő.
Kedden koncertek, szerdától szakmai-közéleti viták:
Az ECHO TV folyamatosan beszámol a rendezvényről. Élő tudósítások, exkluzív interjúk, politika, közélet és jó hangulat!
Bővebb információk az esemény honlapjára kattintva találhatóak.
Reklám
Nemzetközi konferencia kezdődött Washingtonban a vallásszabadság helyzetéről a világban
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2018. július 24., kedd (MTI) – Háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött Washingtonban kedden a vallásszabadság helyzetéről a világban.
A miniszteri szintű konferencia – amely az első ilyen jellegű nemzetközi tanácskozás – a vallásszabadság általános helyzetének megvitatását és a vallás szabadságának előmozdítását tűzte ki céljául.
Megnyitó beszédében Sam Brownback korábbi kansasi kormányzó, az Egyesült Államok vallásszabadságért felelős nagykövete azt hangsúlyozta: “a vallás szabadságának hiánya akár csupán egyetlen helyen is, mindenütt máshol a békességet, a felvirágzást és a stabilitást fenyegeti. Leszögezte, hogy a vallás-, és lelkiismereti szabadságot ma a világban erőteljes támadások érik. Erre több konkrét példát is említett, a többi között mianmari rohingják vagy a kínai ujgurok üldözését. “Ennek meg kell változnia, és mi ezért vagyunk itt. Nem engedhetjük meg, hogy kudarcot valljunk, meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy előmozdítsuk a vallásszabadság ügyét” – hangoztatta a vallásszabadságért felelős nagykövet.
A tanácskozás első két napját a civil társadalmaknak és a vallásüldözés elől menekültek beszámolóinak szentelik, majd csütörtökön miniszteri szintű tanácskozással zárul a konferencia, amelyen több mint 80 ország képviselői és több mint 175 civil szervezet tagjai vesznek részt. A zárónapon felszólal Mike Pence amerikai alelnök is.
Mike Pompeo külügyminiszter az Amerika Hangja rádiónak adott interjújában a múlt héten aláhúzta: az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata prioritásként kezeli a vallásszabadság kérdését, és “az emberiségnek ez az alapvető joga minden egyes országgal folytatott megbeszéléseink középpontjában áll”.
Reklám
Figyelemmel követett magyar–román viszony: Csíkszeredában járt az amerikai nagykövet
Csíkszeredában járt hétfőn Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, akit Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a magyar jogsérelmekről tájékoztatott. Klemm közölte: kiemelt figyelemmel követik a magyar–román viszonyt.
Az Egyesült Államok nagykövetsége kiemelt figyelemmel követi a románok és a Romániában élő magyarok közötti viszony alakulását – jelentette ki hétfőn Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete Csíkszeredában. A diplomata többek között Borboly Csabával, a megyei önkormányzat elnökével és Jean-Adrian Andrei prefektussal találkozott. A prefektusal folytatott beszélgetést követően elmondta: egy hetet tölt Erdélyben, ahol több megyét is meglátogat, Hargita megye pedig kiemelt célpontja volt.
Ez a harmadik látogatásom itt, két éve és tavaly télen is voltam itt. Felfedeztem a megye és természetesen az emberek szépségeit is. Csodálatos, és amikor csak tudok, eljövök”
– mutatott rá Klemm. Arra a kérdésre, mi a véleménye a magyar-román viszonyról, a nagykövet elmondta, annak alakulását kiemelt figyelemmel követik. „Igyekszem derűlátó lenni azzal kapcsolatosan, hogy nem csupán a magyar, de a többi kisebbséget is teljes mértékben tiszteletben tartják Romániában” – tette hozzá Klemm.
„A magyar közösség helyzete romlott”
A nagykövet a prefektus mellett Borboly Csabával, a megyei önkormányzat elnökével és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel is zárt ajtók mögötti tárgyalást folytatott. Lapunk kérdésére Borboly Csaba közölte: a találkozón minden, a magyar közösség jogköveteléseit és sérelmeit érintő témakörről szó esett. A találkozó után a Hargita megyei önkormányzat közölte:
a megbeszélésen Borboly arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy legutóbbi, 2016 szeptemberi látogatása óta a magyar közösség helyzete nem hogy javult volna, de romlott. Ez nem csupán a politikum szintjén történt – bár tetten érhető egyes román pártok radikalizálódása –, hanem a magyarellenes küzdelem frontját „obskúrus módon áttolták a bírósági tárgyalótermekbe”.
„Az utóbbi években nőtt azon perek száma, amelyek során a kisebbségeknek biztosított jogokat a bíróságok megsemmisítik, így a bíróságok gyakorlatilag törvényhozó intézménnyé léptek elő. Bár a nemzeti kisebbségek jelképhasználatát törvény szavatolja, a magyar közösségeket és helyi választott tisztségviselőket bírósági ítéletek kötelezik a székely jelképek és a magyar nyelvű feliratok eltávolítására” – mutatott rá Borboly a találkozón.
Emlékeztetett: a Hargita megyei önkormányzat a romániai történelmi régiók jelképeiről készül kiállítást szervezni, az intézményben máris látható Moldva, Bukovina, Máramaros és Erdély zászlaja, ami „máris felkeltette azok figyelmét, akik provokálnak, és bíróságon támadják meg a magyar közösség nyelvét és szimbólumait”.
Borboly Csaba kitért azon példákra is, amelyek azt bizonyítják, hogy újraállamosítási folyamat kezdődött, amely nyomán a román állam visszaveszi a magyarok ingatlanait és közösségi vagyonelemeit, ehhez pedig néha az 50-es évek sztálinista, szekus ihletésű ítéleteit veszik alapul.
Még rosszabbra számítanak
A megyei önkormányzat elnöke szerint nyomás nehezedik a prefektúrákra és a központi kormányzatnak alárendelt megyei intézményekre, amely azt célozza, hogy tartsák életben a magyar–román feszültséget. Borboly szerint a következő két évben az várható, hogy egyes román politikai erők tovább radikalizálódnak, mivel négy választást is rendeznek.
Borboly tájékoztatta Klemmet arról is, hogy komoly problémát jelent az anyanyelvhasználat a különböző intézményekben,
beleértve a rendészeti intézményeket és az igazságszolgáltatást is. Rámutatott: bár az anyanyelvhasználatot törvény szavatolja, az gyakorlatilag lehetetlen, ezért pedig egyetlen illetékes sem vonható felelőssségre.
Valós autonómiát kérnek
A politikus szerint a diszkrimináció egyértelmű bizonyítéka az, hogy jelentős számú magyar diák bukott meg a román érettségin, hiszen létezik ugyan egy olyan előírás az oktatási törvényben, hogy a kisebbségi diákoknak különleges tanterv szerint kell a románt tanítani, illetve a vizsgákat megszervezni, ám eddig a szaktárca semmilyen intézkedést nem tett ennek érdekében.
Így gyakorlatilag magyar diákok egész generációit diszkriminálták és diszkriminálják a továbbiakban is”
– mutat rá a közlemény. Borboly hozzátette: emiatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult. Kitért arra is, hogy Klaus Johannis államfő, valamit az ellenzéki pártok, különösen a liberálisok minden olyan törvénytervezetet megtámadnak, amely a kisebbségi oktatást szolgálná.
Az elnök azt is felrótta, hogy a jelentős infrastrukturális beruházások elkerülik a régiót, akadályozva a megye gazdagsági fejlődését, ez pedig a fiatalok elvándorlásához vezet. „Valós autonómiára és a közigazgatás központosításának tényleges felszámolására van szükségünk. Minden olyan döntést, amely közvetlenül egy közössséget érint, az illető közösségnek kell meghoznia, legyen az helyi vagy területi közösség. Ez a bánságiaknak, a dobrudzsaiaknak és a székelyeknek is jó.
Bukarest nehezen mozog, és általában rossz döntéseket hoz.
Elfogadhatatlan például, hogy a jövő generációk oktatása, akiknek tovább kell építeniük Romániát, fejkvótákon alapul. Az oktatási tárca iskolák összevonásában és a fejkvóta alkalmazásában gondolkodik. Tényleg ez a jövőkép, amelyre építeni akarnak? Számunkra elfogadhatatlan ez a gondolkodás, minden iskoláért, tanárért, minden kulturális létesítményért harcolni fogunk” – szögezte le Borboly.
Klemm az ősszel visszatér
Hans Klemm a találkozón elmondta, több tárgyalást is folytatott a kisebbségi oktatásban érintett minisztériumok illetékeseivel, akik részéről jelentős rugalmatlanságot tapasztalt. Egyben javaslatot tett egy találkozóra a megyei önkormányzat elnöke és a nagykövetség emberi jogi tanácsosa között.
Hozzátette,
a farsangbúcsúztatón tett látogatása volt az az esemény, amely során valós képet kapott a Hargita megyében élő közösségek értékeiről, és amely fölkeltette az érdeklődését a vidék iránt.
Ennek nyomán Borboly Csaba meghívását elfogadva őssszel visszatér Hargita megyébe. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt román körökben felháborodást keltett, hogy a Sepsiszentgyörgyre látogató Klemm székely zászlóval fényképezkedett a háromszéki önkormányzati vezetők társaságában.
Reklám
Orbán Viktor: Zárva kell tartani a balkáni migrációs útvonalat
Segítséget ajánlott a migrációval kapcsolatos nehézségek kezelésében Orbán Viktor miniszterelnök Montenegrónak kedden Podgoricában, a Dusko Markovic montenegrói kormányfővel folytatott megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón.
A kormányfő hangsúlyozta: amikor Montenegró a saját határait védi, Magyarországot és az egész Európai Uniót is védi. Jelezte, Magyarország egy “identitásvédő álláspontot” foglal el, és megvédi területi integritását is.
Orbán Viktor azt is mondta, hogy a migráció ügyében az egyetlen siker a balkáni útvonal lezárása volt, ami Magyarország nevéhez fűződik, és amit most már egész Európában elismernek. A balkáni útvonalat lezárva kell tartani, és minden balkáni országot meg kell védeni – jelentette ki.
Kérdésre arról is beszélt, hogy Európa továbbra is súlyos hibákat követ el, nem akarja ugyanis tudomásul venni, hogy tartózkodni kell minden olyan lépéstől, amelyet Afrikában vagy a Közel-Keleten hívójelként értelmeznek. “Nem vesszük észre, hogy bizonyos mondatok és intézkedések meghívásként értelmeződnek Afrikában és a Közel-Keleten” – magyarázta, úgy értékelve, hogy az EU kétértelmű jelzéseket ad, egyszerre ad jeleket, hogy “ne gyertek”, és egyszerre ad hívójeleket. Ennek az eredménye, hogy emberek fulladnak a vízbe – mondta, politikailag észszerűtlennek és embertelennek minősítve ezt az európai politikát.
Szerinte a jövő májusi európai parlamenti választáson az emberek a migrációról fognak szavazni.
A magyar-montenegrói kapcsolatokat úgy jellemezte, hogy a két ország között nincs se taktikai, se stratégiai érdekellentét.
Szavai szerint Montenegrónak megvan az esélye arra, hogy csatlakozzon Európa gazdaságilag legsikeresebb politikai-földrajzi sávjához, Közép-Európához. A magyar kormány politikai értelemben Montenegrót közép-európai országnak látja – közölte.
Orbán Viktor reális lehetőséget lát arra, hogy Montenegró gyorsan csatlakozzon az EU-hoz, szerinte Podgorica lényegében készen áll a tagságra. Közölte, nem fogad el olyan véleményt, amely szerint a csatlakozás előtt politikai, gazdasági vagy jogállami akadályok lennének.
Montenegrót holnap reggel, de legkésőbb holnapután reggel fel lehetne venni az EU-ba, ha lenne rá akarat
– fogalmazott, azt ígérve, hogy Magyarország ennek az európai akaratnak a létrehozásában aktívan részt fog venni. Aláhúzta: az EU-nak is szüksége van Montenegróra.
Hivatalos látogatás Montenegróban // Official visit to Montenegro
Hivatalos látogatás Montenegróban // Official visit to Montenegro
Posted by Orbán Viktor on Tuesday, July 24, 2018
Ha Montenegrónak szerencséje van, az európai választások eredményeként a bővítés felé nyitottabb Európai Parlament és Európai Bizottság jöhet létre – fűzte hozzá.
Végül megjegyezte, Magyarország szívesen vesz részt a montenegrói gazdaság modernizálásában. A gazdaság célja nem a profit, hanem az, hogy az emberek jól tudjanak élni, de csak piaci alapon lehet modern gazdaságot építeni – tette hozzá.
Dusko Markovic köszönetet mondott Orbán Viktornak a határvédelemben nyújtott segítségért, és megjegyezte – bár most még nem kell, de -, előfordulhat, hogy szükség lesz a felajánlott drótkerítésre is.
Jelezte ugyanis, Albánia irányából elég nagy számban érkeznek migránsok Montenegróba.
A montenegrói miniszterelnök egyebekben arról beszélt, hogy a magyar-montenegrói kapcsolatok a legmagasabb szintűek, mindkét ország a NATO tagja, és folyamatosan fejlődik a gazdasági együttműködés.
A politikus köszönetet mondott Magyarországnak, amiért támogatta Podgoricát a NATO-integráció felé vezető úton, és hogy segíti az európai uniós csatlakozásban. “Az EU számunkra elsődleges prioritás” – hangoztatta, jelezve, folytatni fogják az európai értékek elsajátítását, erősítik a társadalom demokratizálódását.
Azt is mondta, szívesen látják a magyar beruházókat Montenegróban.
Orbán Viktor hétfőn érkezett a montenegrói fővárosba, ahol este munkavacsorán látta őt vendégül Milo Djukanovic államfő.
A hivatalos látogatás zárásaként a kormányfő megbeszélést folytatott Ivan Brajovic parlamenti elnökkel.
Orbán Viktor fényképeket osztott meg montenegrói látogatásáról Facebook-oldalán, amelyeket ITT megtekinthet.
MTI
Reklám
Özil politikai bombát robbantott Németországban
Németországban példátlanul heves vitát váltott ki, hogy a török származású világbajnok futballista, Mesut Özil lemondta a válogatottságot. Vasárnap nyilvánosságra hozott állásfoglalásával, amelyben rasszista támadásokra panaszkodott, nemcsak a német kormány integrációs erőfeszítéseit vonta kétségbe, hanem felkorbácsolta az országban élő többmilliós török kisebbség, valamint a németek közti ellentéteket is.
A már Gelsenkirchenben, bevándorló török szülök gyermekeként napvilágot látott futballista 92 válogatott mérkőzésen 23 góllal öregbítette a német csapat hírnevét. Özil töretlen pályafutásában azonban néhány, még májusban készült fényképfelvétel súlyos törést okozott, ugyanis a labdarúgó az újraválasztására készülő török elnök, Recep Tayyip Erdogan mellett feszített, akit még saját futballtrikójával is megajándékozott.
Ez már akkor óriási felháborodást váltott ki Németországban, ugyanis a török államfőt Berlinben bírálják diktatórikus intézkedései miatt. Az ellenzéki Zöldpárt egyik vezetője, a szintén török származású Cem Özdemir elítélte Özil kiállását Erdogan mellett, mert – úgymond – egy példaképnek tekinthető személy semmiképpen sem tetszeleghet egy olyan politikus oldalán, aki lábbal tiporja az emberi jogokat.
Noha a futballista akkor azzal védekezett, hogy a fényképeket nem szánta politikai üzenetnek, a vele szemben felmerült ellenérzés tovább nőtt, és miután a német válogatott az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon leszerepelt,elterjedtek olyan hírek, hogy ennek jórészt az az oka, hogy a csapaton belül feszültség támadt, amiben Mesut Özilnek is komoly szerepe volt. Tény, hogy egyetlen játékosként a német himnuszt sem énekelte a pályán.
A vb után újra klubcsapatával, az angol Arsenallal készül a következő szezonra. Vasárnap közzétett nyilatkozatával azonban politikai bombát robbantott, ugyanis bejelentette, hogy a válogatottban nem képviseli többet Németországot, miután rasszista támadások érték és tiszteletlenül viselkedtek vele szemben. Majd hozzátette, hogy a Német Labdarúgó Szövetség elnöke és vezetői számára német, ha nyer a válogatott, és migráns, ha kikap.
Özil nyilatkozata óriási elismerést aratott Törökországban. Angela Merkel kancellár viszont csak annyit közölt, hogy mindig nagyra értékelte Özilt mint labdarúgót, és tiszteletben tartja döntését.
Katarina Barley német igazságügyminiszter szerint igencsak rossz üzenete van az Özil-ügynek, és komoly figyelmeztetést jelent, ha egy olyan nagy játékos, mint MesutÖzil úgy érzi, hogy rasszista támadásoknak van kitéve Németországban, és a labdarúgó-szövetség magára hagyja.
A jó ideje Nagy-Britanniában élő és az Arsenalnál tetemes összeget kereső Özil nyilatkozatára utalva Heiko Maas külügyminiszter viszont úgy vélte, nem hiszi, hogy egy Angliában élő multimilliomos ügye betekintést engedne az integrációba. Egyébként sem amiatt esett ki Németország a világbajnokságról, hogy Özilt lefotózták Erdogannal. Minden érintettnek el kellene gondolkodnia ezen, mert senki sem viselkedett helyesen.
Az állami tévécsatorna hétfő esti híradásában ismertetett egy most készült felmérést, amely szerint a már német földön született és felnőtt törökök inkább vonzódnak felmenőik szülőföldjéhez, mint Németországhoz.
Reklám
A Trump-kormányzat 12 milliárd dollár azonnali segélyt ad a farmereknek a vámtarifák miatti veszteségeik enyhítésére
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2018. július 25., szerda (MTI) – Az amerikai kormányzat 12 milliárd dolláros azonnali segélyt nyújt a farmergazdáknak a vámtarifák miatti veszteségeik enyhítésére – jelentette be Sonny Perdue mezőgazdasági miniszter kedden egy telekonferencián.
A tárcavezető közölte, hogy a segítséget azoknak a gazdáknak adják, akik nehéz helyzetbe kerültek – a miniszter megfogalmazásában – “a megtorlásként hozott törvénytelen vámtarifák” miatt. Az agrárminiszter ezzel a Trump-kormányzat által foganatosított védővámok nyomán az amerikai portékákra kivetett kínai, kanadai mexikói és európai uniós védővámokra utalt.
Sonny Perdue leszögezte: a támogatást háromféle módon nyújtják: készpénzben, állami felvásárlásokkal, valamint a kereskedelem előmozdításának segítésével. “A ma meghirdetett program határozott kiállás amellett, hogy más nemzetek nem hatalmaskodhatnak a mi mezőgazdasági termelőink felett azért, hogy az Egyesült Államokat meghátrálásra késztessék” – jelentette ki a miniszter. Hangsúlyozta azt is, hogy az állami támogatás “rövidtávú megoldás”, és csak addig tart, amíg az Egyesült Államok és partnerei között nem születik hosszú távra szóló kereskedelmi megállapodás.
A miniszter közölte azt is, hogy a tárca számításai szerint az amerikai portékákra külföldön kivetett vámok miatt eddig 11 milliárd dolláros kár érte az amerikai gazdákat.
A program értelmében a kormányzat közvetlen pénztámogatást nyújt szója-, kukorica-, gabona- és gyapottermesztőknek, illetve sertéstenyésztőknek és tejtermelőknek. Az élelmiszer-felvásárlás és -forgalmazás keretében a szövetségi agrárminisztérium gyümölcsöt, csonthéjasokat, rizst, marha- és sertéshúst, valamint tejtermékeket vásárol fel közvetlenül a farmerektől, majd az árut szövetségi élelmezési programokhoz használja fel. A kormányzati program harmadik eleme pedig az amerikai mezőgazdasági termékek kereskedelmének előmozdítása. A kormány anyagi erőforrásokat biztosít új külföldi piacok felkutatásához.
Sonny Perdue hangsúlyozta: a kormányzati terv végrehajtásához nincs szükség a kongresszus jóváhagyására, mert egy, még az 1929-es nagy gazdasági világválság idején elfogadott törvény lehetőséget teremt rá.
Donald Trump elnök a héten a középnyugati agrárállamokban tesz látogatást. Kedden Missouriban járt, majd Illinois és Iowa államokba látogat. Az NBC televízió pár héttel ezelőtt sugárzott riportja arról tanúskodik, hogy a középnyugati farmerek bizalma a termékeikre bevezetett külföldi védővámok ellenére sem ingott meg az államfőben.
A republikánus törvényhozók első megnyilvánulásai azonban negatívak voltak. Ron Johnson wisconsini republikánus szenátor például úgy nyilatkozott: az Egyesült Államokban “szovjet típusú gazdaság van kialakulóban, ahol komisszárok döntenek majd arról, ki kaphat felmentést, és ki juthat előnyökhöz”. John Thune dél-dakotai republikánus szenátor szerint “először meg kellene kérdezni az adófizetőket is, mielőtt csekkeket osztanak a farmerek között”. Ben Sasse nebraskai republikánus törvényhozó pedig úgy vélekedett, hogy a kormány “aranymankókat” ad a farmereknek.
Reklám
Volt diplomaták kérik az amerikai külügyminisztert, hogy ne szüntesse meg a menekültekkel foglalkozó hivatalt
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2018. július 24., kedd (MTI) – Volt diplomaták levélben kérték Mike Pompeo amerikai külügyminisztert, hogy ne szüntesse meg a tárca menekültekkel foglalkozó részlegét – adta hírül a Politico című lap internetes kiadása hétfőn.
Az amerikai diplomácia vezetőjéhez intézett és a lap birtokába került levelet 43 volt diplomata, biztonságpolitikai szakember és humanitárius szervezet vezetője írta alá, s a minisztérium népességgel, menekültekkel és migrációval foglalkozó irodájának (PRM) tervezett megszüntetése ellen emelt szót.
A lap egy neve elhallgatását kérő volt külügyi tisztségviselőtől úgy értesült, hogy Mike Pompeo napokon belül dönthet az említett főosztály megszüntetéséről, amiről még elődje, Rex Tillerson határozott. A külügyminisztérium nem kívánt reagálni a lapértesülésekre.
A levelet olyan tisztségviselők írták alá, akik mind republikánus, mind demokrata párti kormányok idején szolgálatot teljesítettek. Mások mellett David Kramer külügyi államtitkár-helyettes, Wendy Sherman és William Burns volt külügyi államtitkárok, és Ryan Cocker volt afganisztáni és iraki nagykövet. Állásfoglalásukat a volt tisztségviselők elküldték a képviselőház és a szenátus külügyi bizottságainak is.
Tavaly hasonló levelet kapott Rex Tillerson is, 58 szakember kérte a hivatal megszüntetésének az elvetését.
Reklám
Az amerikai szenátus megszavazta az új veteránügyi minisztert
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2018. július 24., kedd (MTI) – Az amerikai szenátus hétfőn délután elsöprő többséggel megszavazta, hogy Robert Wilkie legyen az új veteránügyi miniszter.
A szenátus 86:9 arányban meghozott döntéssel hagyta jóvá a Donald Trump által előterjesztett jelölt megbízatását.
Az 56 éves Wilkie a védelmi minisztérium helyettes államtitkára volt, kormányzati szerepvállalása előtt pedig a magánszektorban, a védelmi minisztériummal együttműködő vállalkozások munkatársaként tevékenykedett.
A minisztériumot ügyvezetőként irányítja már március óta, amikor Donald Trump egy közpénzzel elkövetett visszaélés botránya miatt menesztette az addigi tárcavezetőt, David Shulkint. Wilkie akkor felfüggesztette a Pentagonban végzett munkáját, amelyet Peter O’Rourke vet át. O’Rourke várhatóan marad a Pentagon helyettes államtitkára.
Veteránügyi miniszterként Robert Wilkie olyan tárcát irányít majd, amelynek több mint 350 ezer alkalmazottja van és csaknem 200 milliárd dolláros költségvetéssel dolgozik. A szenátusi meghallgatáson a többi között arra tett ígéretet, hogy nem privatizálja a tárca egyes tevékenységeit.
Reklám
Szijjártó Péter: ezért fontos a magyar-izraeli együttműködés
A magyar gazdaság növekedési pályájának fenntartása szempontjából rendkívül fontos a magyar-izraeli gazdasági együttműködés sikere – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának Jeruzsálemben.
A tárcavezető Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos izraeli látogatása alkalmával tárgyalt Cahi Hanegbi regionális együttműködési ügyekért felelős miniszterrel, valamint Juvál Rotem izraeli külügyminisztériumi főigazgatóval.
A megbeszéléseiről beszámolva a külügyminiszter kiemelte: a magyar gazdaság jövőbeni sikere szempontjából meghatározó, hogy “mennyire tudunk részt venni az újkori, innovatív autóipar kialakulásához vezető fejlesztésekben”. Márpedig Izrael az egyik elsőszámú helyszíne a világon azoknak a fejlesztéseknek, kutatásoknak, amelyek meghatározzák az innovatív autóipar jövőjét, amely már az önvezető autókra, az elektromobilitásra és a mesterséges intelligencia mindennapi használatára alapul – magyarázta.
Közölte: ezért meghatározó jelentőségű, hogy már 200 izraeli vállalat működik Magyarországon, és ezek ötezer magyar embert foglalkoztatnak.
Hangsúlyozta: folytatni akarják a tavaly megkezdett, sikeres innovációs együttműködést, amelynek keretében egy kétmillió eurós közös innovációs alapot hoztak létre, amelyből tavaly hét közös, magyar-izraeli kutatás-fejlesztési, innovációs projektet támogattak. Idén szeretnék ötszörösére emelni az alap költségvetését – tette hozzá.
Szijjártó Péter kitért rá: kiemelt jelentősége lesz a kétoldalú gazdasági együttműködésnek Magyarország energiabiztonsága szempontjából is. Ugyanis a közép-európai energiaellátás szempontjából “új tényként és új realitásként fog megjelenni” az izraeli partok mentén felfedezett 800 milliárd köbméternyi gázvagyont tartalmazó mező, amelyből az energiahordozó szállításának egyik útvonala Közép-Európába fog vezetni, így 2024-2025-től realitásként lehet számolni az energiaellátásunk biztonsága szempontjából az izraeli gázzal is – mutatott rá a külügyminiszter.
Reklám
Reklám
