A csirkecombot mossuk meg, törölgessük át papírtörlővel, majd sózzuk és borsozzuk be. Hagyjuk pihenni addig, amíg elkészítjük a tölteléket. A hagymát aprítsuk fel, és kevés olajon pirítsuk meg. Rakjuk rá a megmosott, megtisztított májat, és süssük két percig. Hűtsük ki és utána vágjuk kis darabokra. A zsemlét áztassuk vízbe, ha jól megszívta magát, csavarjuk ki, és keverjük a májhoz. Adjuk hozzá az apróra vágott petrezselymet, a tojást, a préselt fokhagymát, és fűszerezzük ízlés szerint.
Tömködjük a májas keveréket a csirkecomb bőre alá, de vigyázzunk, hogy a bőr ne szakadjon át. Majd fektessük a töltött combokat kevés zsiradékkal kikent, tűzálló tálba és öntsünk alá egy deci vizet. Alufóliával lefedve süssük 4ooF fokon körülbelül 50 percig. Ha a hús puha, tehát könnyen beleszalad a villa, vegyük le róla a fóliát, és pirítsuk rá a bőrt szép barnapirosra.
Iszonyú csattanás, te jóságos ég fülemből vér csordul, hártya, fal reped a ház felrobban, mögöttem ég alig egy méter s nincs többé fejem. A pince mélyen és sötéten hallgat gyáva a lángja a gyertyacsonknak, távoli lépések, szökevények talán Csolnokról megjött kiszabadult Apám.
Az Utolsó Lépés
A parton megállok, ott ahol szakad keskeny kis határ, de ez is elválaszt folyékony bátorság, illanó akarat géppuska kattog, megkapom a választ. Árnyékomra lépek és eltaposom a jelent, a múltat mind otthagyom túl a szögesdróton, túl az aknamezőn süt a virradó nap, befényezi főm.
Szívdobbanás
A cél egyenes, a határ kanyargós alig, hogy elhagyod már megint előtted kígyóvá változott, ledobott karó a távolban puskaszó, valakit lelőttek. Anyám nem szól, nem mondja szive kihagy, már már felmondja a szolgálatot, de nem itt, nem most majd egyszer ott ahol tenger partot mos.
Végállomás
Apám rágyújt, mélyen leszívja megérintem, tán én is Apám? rámcsodálkozik, de már is nyújtja ma mindent szabad, becsaptuk a halált. Én tizenhat, Ő negyvennégy a következõ állomás még csak Bécs azután Ohio, majd Kalifornia neki végállomás, nekem rezidencia.
Határtalanok
Földönfutó voltam, az is maradok nem lelem helyem, az Űrben kutatok se itthon, se otthon nem találom nyugtom jövőmet keresem és cipelem a múltam. Pedig jól van ez így, nem panaszkodhatok miért lettünk mi, ex-magyarok határtalanok lehetett volna rosszabb, a sors sok másnak örök börtönt adott, nem szabad világot.
Farkas Tibor verse a forradalom végén a Magyarországot elhagyó egyénekhez szól, de mindazokhoz is akiknek hazájukból valamikor el kellett menekülniük.
Böjte Csaba főtisztelendő ferences rendi atya, november 5-én Clevelandban mint ünnepi meghívott vett részt és koncelebrálta Mezei András atyával közösen a Szent Imre római katolikus templom éves búcsújának ünnepi szentmiséjét.
A templom teljesen megtelt hívőkkel, voltak sokan olyanok is akik állva hallgatták végig a szentmisét, benne Böjte Csaba atya értékes gondolatait. Ez ugyanis kettős ünnep volt, az egyik az a Szent Imre hercegről elnevezett templom éves búcsúja, plusz – a templom újranyitásának ötödik évfordulója.
Böjte atya, a rá annyira jellemző alázattal, közvetlen egyszerűséggel, ugyanakkor végtelen szeretettel és bátorítással e két mozzanat köré építette fel az ünnepi szentmise prédikációját. A bátorságot, mint erényt ecsetelte és párhuzamot vont a fiatal Imre herceg bátorsága, kitartása és a clevelandi Szent Imre templom egyházközösség tagjainak bátorsága és kitartása között. Azzal érvelve, hogy míg Imre herceg bátran vállalta egy egész ország kormányzását, addig a clevelandiek is bátran és rendületlenül kiálltak templomuk újranyitása érdekében.
Természetesen az imádság erejét is szóba hozta Böjte atya a prédikációjában, amikor úgyszintén a Szent Imre templom híveinek kitartó imádsága és a kommunizmus idején elhurcolt bebörtönzött ferences atyák imádsága között vont párhuzamot, rávilágítva az imádság csodálatos erejére.
Beszéde végén az atya a magyar nemzeti összefogás szükségességét szorgalmazta, legyünk bárhol a világon, figyeljünk egymásra, vigyázzuk és ápoljuk a magyarságunkat közösen, erős összefogásban – és fáradtságot nem kímélve minden magyarnak ezen kell munkálkodnia.
A teljes szentmisét a Facebook oldalunkon vissza lehet nézni és természetesen megosztani is meglehet, sőt…,hogy minél több emberhez eljuthassanak Böjte atya egyszerűen nagyszerű gondolatai.
Az év folyamán öt alkalommal közös összefogással, Nt. Tamásy Éva evangélikus lelkész asszony vezetésével a protestáns egyházak tagjai és vezetői együtt dicsőítettek az Urat nagy kegyelméért. Az ötödik záró istentiszteleten a katolikus hívek is, Mezei András atyával együtt erősítették a clevelandi magyar összefogást. Minden protestáns felekezet lelkipásztora jelen volt: Nt. Tamásy Éva a Nyugat-oldali Evangélikus Gyülekezet részéről és a Nyugat-oldali Református Templom részéről is, Ft. Dr. Krasznai Csaba Püspök a Walton Hills-i Első Magyar Református Templom részéről, Dr. Marton Máriusz a Hetednapot Ünneplő Adventista Gyülekezet részéről, Dr. Kulcsár Sándor a Magyar Baptista Gyülekezet részéről, Nt. Tóth Péter a Lorain-i Református templomból valamint Nt. Endrei Ferenc, Nt. Orosz Csaba református, Botánszky Igor adventista, és Dr. László Imre baptista nyugalmazott lelkészek.
Az ötödik alkalom a Nyugat-oldali Magyar Református Templomban került megrendezésre október 29-én délután 3 órától közel 150 ember jelenlétével.
Az Istentisztelet a gyerekek szolgálatával kezdődött, akik igeversekkel és játékos dalokkal gazdagították a programot, amelyet a fiatalok szolgálata követe. A fiatalok táborát színesítette Illés Bertold clevelandi KCSP ösztöndíjas szavalatával, ezek után csatlakozott a clevelandi magyar egyházak közös énekkarához is, ahol több ének is elhangzott Márton Máriusz vezetésével.
Nt. Endrei Ferenc angol nyelvű kezdő imája után Ft. Dr. Krasznai Csaba hirdette angol nyelven az igét. Bevezető gondolatában az 500 évért, csak az Úrnak adta a dicsőséget mondva a híres latin mondást: „Soli Deo gloria”. Szónoklatában kiemelte az elődök munkásságának fontosságát, ugyanakkor arra kérte a hallgatóságot, hogy fogadják el az Isten legdrágább kegyelmét, Jézus Krisztust és legyenek eszközök a gyülekezetek és felebarátaink újjászületésében folytatva a reformáció munkáját.
Az angol nyelvű rész után a magyar nyelvű rész első mozzanataként, Mezei András atya olvasta fel az evangéliumból a boldog mondásokat (Mt 5:3-12), majd Kulcsár Sándor lelkipásztor kért áldást az ige hirdetőre és a jelenlevőkre. Az igehirdetést magyar nyelven Dr. Marton Máriusz lelkipásztor végezte.
Igehirdetésében kiemelte azt, hogy Luther Márton milyen változáson ment át hosszan tartó imái és bibliai elmélkedései által, amíg egy szelíd Isten félő ember lett. Luther első feladata az volt, hogy lefordította a Bibliát német nyelvre így felebarátai és hittestvérei olvashatták anyanyelvükön az igét és ők is megismerhették Jézus Krisztust, mint személyes megváltójukat. Luther élete végéig az Urat szolgálta és ez által eljutott az evangélium minden emberhez saját anyanyelvén. Máriusz lelkipásztor prédikációjának zárógondolata az volt, hogy mindnyájan legyünk Luther Mártonok, hogy vigyük tovább az evangélium üzenetét, hogy egykor mind ott legyünk tárt karokkal a visszaérkező Jézus előtt, mikor értünk jön, hogy hazavigyen és örökkön, örökké együtt élvezzük az Úr áldásait.
Az igehirdetések után az egybegyűlt gyülekezet az Úrvacsorához járult. Minden felekezetnek lehetősége volt a maga teológiai nézeteinek megfelelően a szentségekhez járulni. Míg az úrvacsora kiosztása történt orgonaszó mellett László Imre lelkipásztor olvasta az Ézsaiás 53. részét, hogy jobban tudjunk ráhangolódni az eucharisztiára.
Zárásként ismét a közös énekkar szolgált két énekkel Boda Erika karmester vezetésével, majd egy közös énekkel: „Nagy Istenem, ha nézem a világot, Mit alkotott Te szent ‘Legyen’ szavad” zárult a Reformáció 500. évfordulóját ünneplő Istentisztelet sorozat.
A szervezők szeretetvendégségre invitálták az ünneplő gyülekezetet, mely kimagasló fogása a Luther torta volt.
Istennek legyen hála az 500 évért és a clevelandi magyarok összefogásáért.
Tálas Tünde két éve volt a magyarországi Kőrösi Csoma Sándor program clevelandi ösztöndíjasa. Hat hónapi tartózkodási ideje alatt a Bocskai Rádió lelkes önkéntes csapatának is termékeny tagja volt. Legnagyobb örömünkre egyik itteni elképzelése került megvalósításra Budapesten és kerül egyre nagyobb rivaldafénybe mondhatjuk világszerte.
A Forradalom Lánya című könyvet, amely Hargitai Péter Floridában élő, Magyarországról 1956-ban menekülő költő, író tollából származik, karácsonyi ajándékként kapta. Természetesen rögtön el is olvasta és elmondása szerint “Soha életembe a tanulmányaim alatt nem sikerült ennyire közel kerülnöm a ”pesti srácokhoz”. Ami nem sikerült a történelemkönyveknek, s történelemtanáraimnak, az sikerült Hargitai Péternek, s ezért nagyon hálás vagyok neki. Nem keresem a magyarázatot arra, hogy ez miért pont Amerikában, s Clevelandben történt meg velem, hiszen ésszerűbb lett volna ha korábban megélem ezt az élményt hazámban, de az ésszerűséget az élet gyakran felülírja. Köszönöm az írónak, hogy megkönnyeztetett, hogy átélhettem a Gepárd történetén keresztül a ”pesti srácok” küzdelmeit, s az akkori Magyarország küzdelmét az elnyomó hatalommal szemben. “
Ezek a gondolatok lettek tervei megvalósításának mozgatórugói. Ami akkor egy könyv volt, mára egy díjnyertes dokumentumfilmmé érett.
Erről beszélgettünk Tündével egy telefonos interjúban, ahol bővebben elmondhatta miként sikerült összehozni ebből az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharcot regény formájában bemutató könyvből egy dokumentumfilmet.
Ebben az interjúban arról is beszélt, hogy “a regény cselekménye animációban kel életre. Animációs jelenetek szövik át a filmet és életre hívják a történelmet. Ez a dokumentumfilm időtálló és ma is időszerű, szerkezetileg újszerű, eredeti zenei felvételek gazdagítják, és személyes történelmi motívumok, melyek ma is viszonzásra találnak a világ bármely részén “.
A Forradalom lánya 53 perces dokumentumfilm a Hollywood International Independent Documentary Recognition Awards “Best Foreign-language Feature Documentary” és “Best Director of a Foreign Documentary” elismerését kapta 2017. júliusban.
Jelenleg A forradalom lánya című regénynek a rádiójáték változatán dolgoznak. A rádiójáték 10×24 perces sorozatból áll, amelyet a Bocskai Rádió hallgatói is hallhatnak a közeljövőben.
A november végén megrendezésre kerülő Magyar Kongresszuson ez a dokumentumfilm bemutatásra kerül, amelyen személyesen az író, Hargitai Péter is jelen lesz.
Jövő héten csütörtökön és pénteken tartja éves ülését Budapesten a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), mindkét rendezvény Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődik.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kedden újságíróknak elmondta: az előző évekhez hasonlóan a Máért dönt a következő tematikus évről, s amennyiben elfogadják a javaslatot, 2018-ban a középpontba a külhoni magyar családok kerülnek.
Fotó: Patterman Renáta
A zárónyilatkozatban, amelyet az ülés végén fogadnak el, idén is összegezik az elmúlt év külhoni magyarságot érintő legfontosabb történéseit.
Szilágyi Péter nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: a diaszpóratanács ülésén a tavalyi 75-el szemben idén már 93 tömörülés vesz részt. A tanácskozáson szintén beszámolnak a nemzetpolitikai terület vonatkozó programjairól.
A helyettes államtitkár kifejtette: a magyar diaszpórastratégiában négy fejlesztési irányt jelöltek ki, így az oktatás és a hétvégi iskolák fejlesztését, az anyaország és a diaszpóra gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a diaszpóra diplomáciai eszközeinek fokozott felhasználását, az emigrációs és diaszpóraközpont létrehozását.
Elmondta: jövőre pályázatot hirdetnek a hétvégi magyar iskolák működésének, infrastrukturális feltételeinek javítására. Közlése szerint világszerte 213 ilyen intézmény van, számukra igényeiket felmérendő kérdőívet küldtek szét. Emellett nyílt pályázatot hirdetnek a diaszpóra szervezetei számára, és a Rákóczi Szövetséggel közösen diaszpóra táboroztatási program indul, amelynek során 10 tematikus táborba lehet jelentkezni.
Mind az MDT, mind a Máért ülésén bemutatják a Minority SafePack nevű kezdeményezést is, amely új esély a nemzeti kisebbségek védelmére az Európai Unióban. Az ülések helyszínén lehetőség lesz a kezdeményezés aláírására is.
Potápi Árpád János jelezte azt is, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság emlékéve jövőre várhatóan Mátyás király köré szerveződik.
Az államtitkár kérdésre a külhoni magyarok szavazásáról azt mondta: eddig 300 ezren regisztráltak. Szerinte azonban ez a szám még tovább növelhető. Lát mozgásteret a ténylegesen szavazók számának növelésében, ezt – mint mondta – közelíteni kellene a száz százalékhoz.
Grezsa István kormánybiztos többek között arról számolt be, hogy óriási az érdeklődés a Kárpátalján nem magyar ajkúaknak szervezett magyar nyelvtanfolyamok iránt. Eddig 13 ezren iratkoztak be, s csak azért nem tudnak többet szervezni, mert nincs elég nyelvtanár.
A kormánybiztos kitért az óvodafejlesztési programra is, amely két lépcsőben valósul meg. A keretösszeg 38,5 milliárd forint, ebből 150 új intézmény létesül, 450-500 óvodát pedig felújítanak.
Jelenleg 1674 magyar óvoda és több mint 54 ezer magyar óvodás van a Kárpát-medencében.
Őrtűz ég Csíkszeredában, a Mikó-vár előtti téren 2017. október 29-én este. Közös imára és őrtüzek gyújtására hívta október 29-re Székelyföld népét Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. MTI Fotó: Veres Nándor
Jelképes lármafákkal világítják ki az autonómiát követelő Székelyföldet. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére több mint 100 településen gyújtottak őrtüzeket, a megmozdulás résztvevői gyertyákkal és fáklyákkal gyülekeztek, hogy felhívják a román kormány és a nemzetközi közvélemény figyelmét a térség autonómia igényére.
Maros megyében valamivel több mint tíz önkormányzat csatlakozott a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezéséhez, és immár harmadik éve lobbannak fel az autonómia lángjai Marosvásárhelyen a székely vértanúk emlékművénél.
Az ottélő magyaroknak egy hagyományos zarándokhelye az emlékmű, hiszen 1854. március 10-én ott végezték ki az egyik habsburg összeesküvésben résztvevő 3 székely vértanút, és kivégzésük napját a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájának napjává nyilvánította, és minden évben több ezer ember részvételével autonómiatüntetést tartanak a helyszínen.
Őrtűz ég Csíkszeredában, a Mikó-vár előtti téren 2017. október 29-én este. Közös imára és őrtüzek gyújtására hívta október 29-re Székelyföld népét Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. MTI Fotó: Veres Nándor
Marosvásárhelyen rettenetesen fontosak az ilyen jellegű megemlékezések, hisz valamikor Székelyföld fővárosa volt, de az utóbbi időjében az M1 tudósítója szerint a város elvesztette székely öntudatát. Az esemény főszónoka Marosvásárhelyen egyébként Tőkés László volt, és a helyszínen az autonómia kiáltványt is felolvasták.
Végül, de nem utolsó sorban a helyiek arról is beszéltek az M1 tudósítójának, hogy a lángok nemcsak Székelyföldért, Katalóniárét is égnek.
A sepsiszentgyörgyi turul szobor előtti téren a tüntetés szervezői mécsesekből rakták ki Székelyföld körvonalát, és többen fáklyát gyújtottak, de a viharos szél és a sűrű eső eloltotta a nyílt lángokat. A sepsiszentgyörgyi helyszínen Izsák Balázs SZNT-elnök székely és katalán zászló mellett olvasta fel a tüntetés kiáltványát, amely valamennyi tüntetési helyszínen elhangzott.
A dokumentum szerint Európában “megmozdult a föld”, egyre több régió, vagy önálló állammal nem rendelkező közösség fejezi ki az önrendelkezés iránti akaratát. “Legyen szó akár függetlenségről, akár államon belüli önrendelkezésről, a nemzetközi közösségnek felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését, amely szerint ez a jog kizárólag csak az államok népességét illeti meg” – olvasható a dokumentumban.
A tüntetéseken összegyűltek nevében fogalmazott kiáltvány ismét kinyilvánította a Székelyföld területi autonómiája iránti igényt. A dokumentum révén a tüntetők elégedetlenségüknek adtak hangot a román kormány párbeszédet elutasító magatartása miatt, és megerősítették ragaszkodásukat a nyolc székely széket és a 149 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyet a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé.
A párbeszéd szükségességét hangoztatta beszédében Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke is, megjegyezvén, hogy míg az olasz kormány késznek mutatkozott a tárgyalásokra a nagyobb autonómiát kérő és ezt népszavazással nyomatékosító Veneto és Lombardia tartományokkal, addig a spanyol kormány elzárkózik attól, hogy párbeszédet folytasson a katalán nép képviselőivel. Tanulságként üzente a román kormánynak, hogy a párbeszéd elutasítása az indulatok felkorbácsolását eredményezi.
A turul szobor mellett mondott imájában Kovács István unitárius lelkész megállapította, ha a szél el is oltotta a mécseseket, a mostoha körülmények nem olthatják el a szabadságvágy lángját, amelyet magukban hordoznak a székelyföldi emberek.
A megmozduláson felolvasták Szili Katalin levelét, amelyben a miniszterelnöki megbízott arra figyelmeztetett, hogy Európa nem tekinthető valódi értékközösségnek, míg egyes európaiakat megillet az autonómia, másokat pedig nem. Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy az október utolsó vasárnapján gyújtandó őrtüzek valamikor a már kivívott autonómia ünnepei lesznek.
Az SZNT közlése szerint mintegy száz székelyföldi helyszínen gyűltek össze vasárnap este őrtüzeket gyújtani, és kinyilvánítani a székelység autonómiaigényét.
Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott nemzeti megemlékezésen, a Papp László Budapest Sportarénában.
Szavai szerint nem véletlen, hanem „Isten kegyelmének megnyilvánulása”, hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll. Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte „a kereszténységből kisarjadt létformák”, az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely „a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette”.
A kormányfő – aki egyben a reformáció emlékbizottság elnöke – azt is mondta ugyanakkor, hogy a magyarságnak és a keresztény Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége. Jelezte: „az ebből ránk eső részt (…) vállaljuk”.
Arról is beszélt a sportarénában összegyűlteknek, hogy „az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban, ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk”.
Fotó: MTI Fotó: Máthé Zoltán
„Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött (…), hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, kiváltságnak tartja, hogy „a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében”.
A miniszterelnök azt is mondta: Isten segítségét látják abban is, hogy „bár súlyos erők, sőt világerők ellen is sorompóba kell lépnünk, még mindig állhatunk, még mindig állunk a lábunkon”.
Hozzátette, amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy „szépen tudjanak élni”, igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel.
„Mi nem csak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája – ezt már szinte el is értük -, de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja, az utcasepréstől az ország kormányzásáig” – fogalmazott a kormányfő.
Szerinte „a körvonalak már látszanak”: hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. „Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága” – mondta.
„Azt már tudjuk, hogy a felismert igazság szabaddá tesz, azonban a végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is.”
„Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. (…) Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria” – zárta szavait Orbán Viktor.
öbb mint 10 év hallgatás után újra összeállt a hetvenes évek végének legendás csapata: a Piramis, az öt koncertből álló sorozat nyitóbulija december 27-én a Sportcsarnokban került megrendezésre (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Meghalt Som Lajos, a Piramis együttes egykori vezetője. A basszusgitáros, dalszerző, aki évtizedek óta betegeskedett, 70 éves korában hétfőn hunyt el.
A hosszú évek óta az alkoholizmussal és betegségekkel küzdő zenész halálhírét Gallai Péter, a Piramis billentyűse erősítette meg az MTI-nek. A hard rock csapat a hetvenes évek második felében talán a legnépszerűbbnek számított Magyarországon, fennállása alatt, 1974 és 1982 között hét lemezt jelentetett meg.
öbb mint 10 év hallgatás után újra összeállt a hetvenes évek végének legendás csapata: a Piramis, az öt koncertből álló sorozat nyitóbulija december 27-én a Sportcsarnokban került megrendezésre (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
“Elképesztő energiával tudta képviselni a Piramist. Nyolc éven át végig ő volt a zenekar vezetője, szinte mindent ő intézett, a hátán vitte a csapatot. Ő tartotta a kapcsolatot az ORI-val, a Hanglemezgyárral és az Interkoncerttel is. Neki köszönhető elsősorban, hogy a Piramis nemcsak Magyarországon, hanem Kelet-Európában is rendkívül népszerű tudott lenni, volt olyan év, amikor kétszáz koncertünk volt” – idézte fel Gallai Péter.
Kitért arra, hogy Som Lajos fénykorában zenészként is a legprofibbak közé tartozott és basszusgitárosként nagyon sokat tett hozzá a Piramis zenéjéhez. “Koncertjeinken sokszor két basszusgitárral játszott: az egyik a nyakában lógott, a másik előtte, egy állványra volt felfüggesztve”.
Som Lajos zenéket és szövegeket egyaránt írt a Piramisnak, mások mellett olyan slágerek születésénél működött közre, mint a Ha volna két életem, a Mondj egy mesét, A becsület, az Ajándék, A szerelem ördöge vagyok, a Gyere szoríts erősen, a Hív a sötét, a Kóbor angyal vagy a Nincs kegyelem.
A Piramisban Som és Gallai mellett Závodi János gitározott, Révész Sándor énekelt és Köves Miklós dobolt. A csapat 1992-ben és 2006-ban is visszatért néhány nagy koncertre, de Som tizenegy évvel ezelőtt már csak a fellépés elején és végén állt a színpadra. A Piramis után egy ideig a Senatorban zenélt, de annak 1987-es feloszlását követően nagyon ritkán hallatott magáról mint zenész, a sajtóban rossz egészségi állapotáról, alkoholizmusáról lehetett olvasni. 2011-ben azzal keltett feltűnést, hogy sajtótájékoztatón bejelentette, Storm néven újra zenekart alapít, de ebből végül semmi nem lett.
Som Lajos a hatvanas évek közepén a Record együttesben kezdett zenélni, később tagja volt a Tűzkeréknek, a Neotonnak és a Taurusnak. Írt dalokat korábbi feleségének, Karda Beátának is. Piramis néven jelenleg is aktív az a formáció, amelyben Závodi, Gallai és Köves mellett Nyemcsók János énekel és Vörös Gábor basszusgitározik.
Elindult a Száraz November. A kezdeményezés résztvevői megtapasztalhatják, mi történik a szervezetükben, ha harminc napig kiiktatják életükből a szeszes italokat.
Száraz November – harminc nap alkohol nélkül.
A kezdeményezés azoknak szól, akik nem alkoholisták vagy nagyivók, de akár naponta a jelentéktelennél nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztanak el. Egyébként heti egy liter bor vagy három liter sör fölötti mennyiség elfogyasztásának már az egészségügyi kockázatai lehetnek – figyelmeztetnek szakemberek.
Az alkoholbetegen ez a kezdeményezés nem segít, azoknak lehet hasznos, akik azt veszik észre, hogy az utóbbi időben egyre többször nyúlnak a pohár után.
Probléma lehet, ha valaki már az elején feladja vagy már a gondolatától is irtózik, hogy egy hónapra lemondjon teljesen az alkoholfogyasztásról. Akik kipróbálták, rendszerint arról számolnak be, hogy több az energiájuk, kevésbé fáradékonyak és némi túlsúlytól is megszabadultak. A fő cél azonban a kontrollált és tudatos alkoholfogyasztás, hogy az ember maga döntse el, mikor iszik egy kevés szeszes italt.
Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője korábban az InfoRádióban többször is beszélt arról, hogy az alkoholfogyasztás sokkal súlyosabb probléma, mint ahogy az a köztudatban szerepel.
„Magyarországon nagyon sok az alkoholista. Komoly az alkohol okozta halálozás, a májcirózis, a daganatos betegségek – Európa élvonalában vagyunk. Ha ma találnák fel az alkoholt, a világ legféltettebb titkának kellene lennie, mert az elmúlt évszázadokban, évezredekben ez okozta a legtöbb problémát az emberiség életében.”
Az egyhavi teljes alkoholmegvonás ötlete Nagy-Britanniából származik, ott azonban nem novemberben, hanem az egy nappal hosszabb januárban vagy októberben tartják azok, akik csatlakoznak a kezdeményezéshez.
Sayfullo Saipov, the suspect in the New York City truck attack is seen in this handout photo released November 1, 2017. St. Charles County Department of Corrections/Handout via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY - RC176FA03940
Kezd körvonalazódni a New York-i gázolásos merénylet elkövetőjének háttere; az üzbég származású férfi egy éve tervezett merényletet – mondta az M1 aktuális csatorna tudósítója New York-ból a csütörtök esti Híradóban.
Kedden egy kisteherautó forgalmas bicikliútra hajtott Manhattan délnyugati részében, több embert elgázolt, majd egy iskolabusszal ütközött. A támadásban nyolcan meghaltak és több mint tízen megsebesültek.
A 29 éves üzbég elkövetőt, miután éjjel megműtötték, kihallgatta a rendőrség. A NBC csatorna korábban azt közölte: Sayfullo Habibullaevic Saipov nemcsak nem bánt meg semmit, hanem dicsekvően szólt a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet nevében elkövetett akciójáról.
Az M1 tudósítója a Híradóban azt mondta: a tettes Üzbegisztánban könyvelőként dolgozott a szállodaiparban, 2010-ben – vízumlottó révén állampolgárságot kapva – költözött az Egyesült Államokba. Először Ohióban apja barátjához ment, s szeretett volna szakmájában elhelyezkedni.
Viszont nem volt, aki segítette volna, angoltudása sem volt megfelelő. Otthonából ki kellett költöznie, vállalkozó lett, sofőrként kezdett dolgozni. Államról államra költözött, „nem találta a helyét” – fogalmazott a tudósító. Feleségül vett egy szintén üzbég származású nőt, akitől három gyermeke született.
Lukóczki Gábor kifejtette: miután a férfi élete nem úgy alakult, ahogy tervezte, a vallás felé fordult, s elkezdett radikalizálódni, három éve szakállat is növesztett. A tudósító szerint ismerőseinek arról kezdett beszélni, hogy hazaköltözik, mert az Egyesült Államok „nagyon unalmas”. Egy éve tervezte merénylet elkövetését – mondta az M1 tudósítója.
Magyarország és Lengyelország is otthont adna a Franciaországban található, Szent II. János Pál pápát ábrázoló szobornak, amelynek keresztjét egy francia bírósági határozat szerint el kell távolítani. Rétvári Bence lapunknak kifejtette: az identitásnélküliség nem identitás. Az államtitkár hozzátette: ha egy közösség elfelejti a gyökereit, úgy rövid időn belül egy másik kultúra jelenik meg az üres helyen.
Belpolitikai viszályból határokon átnyúló diplomáciai ügy kerekedett abból, hogy a francia Államtanács október 25-én elrendelte a kereszt eltávolítását Szent II. János Pál pápának az északnyugat-franciaországi Ploërmel város főterén álló emlékművéről. A közigazgatási legfelső bíróság szerepét betöltő Államtanács az egyház és az állam szétválasztásáról rendelkező 1905. évi törvényre hivatkozva – amely tiltja vallási szimbólumok köztereken való kihelyezését – úgy határozott: Zurab Cereteli orosz szobrász alkotásáról hat hónapon belül el kell távolítani a keresztet, különben az egész emlékművet elbontják.
A bretagne-i települést továbbá 3000 euró megfizetésére kötelezték: meg kell térítenie a Szabadgondolkodók Nemzeti Szövetsége nevű humanista szervezet perköltségeit, amely szervezet korábban sikeresen lobbizott betlehemi jászolok felállítása ellen. A nyolc méter magas pápai emlékmű 2006-os felavatása óta társadalmi vita tárgya Franciaországban. Míg jobboldali politikusok a keresztény gyökerek kiirtására tett törekvések közé sorolták a bírósági döntést, a francia katolikus püspöki kar kiegyensúlyozott ítéletről beszélt.
A budaörsi Szent Benedek Általános Iskola és Középiskola felajánlást tett Ploërmel polgármesterének
Patrick Le Diffon polgármester közölte: nem akar vallásháborút szítani, kompromisszumos megoldásként ezért magántulajdonba adná a közterületet, ahol az emlékmű áll. Mint mondta, a kereszt már tizenegy éve képezi a város részét, és nem zavarja a helyieket, sőt vonzza a turistákat.
Terve meghiúsulása esetén Lengyelország és Magyarország is kész új otthont adni az emlékműnek, illetve a keresztnek. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök minapi közleményében figyelmeztetett: a politikai korrektség diktátumai a kultúránk számára idegen értékeket népszerűsítenek. Mint mondta, Szent II. János Pál egy nagyszerű lengyel és nagyszerű européer volt, a kereszténység és az egyesült Európa jelképe, a róla készített szobrot „meg kell menteni a cenzúrától”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: a magyar kormány állja a felmerülő költségeket és vállalja az adminisztrációs terheket annak érdekében, hogy az eltávolításra ítélt keresztet Ploërmel városából Magyarországra lehessen szállítani, amennyiben a franciaországi település vezetése hozzájárul ehhez. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy Európa jövője szempontjából elképesztően káros minden olyan döntés, amely képmutató módon a toleranciára hivatkozva a kereszténység visszaszorítására irányul és keresztény szimbólumok eltávolítását rendeli el.
– Nyugat-Európában a média és a politikai elit befolyásos része nem meri felvállalni keresztény gyökereit, ezért óriási identitásválság alakul ki. Józan ésszel fel nem fogható, hogy kit zavar II. János Pál pápa szobra egy kereszttel. Az identitásnélküliség nem identitás. Ha valaki elfelejti a gyökereit, akkor a helyére rövid időn belül egy másik kultúra lép. Az európai életforma alapja a kereszténység és annak emberszemlélete. Aki a keresztény alapú kultúrát megtagadja, az európaiságot ássa alá – nyilatkozta lapunknak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Fotó: Reuters A nyolc méter magas pápai emlékműről a 2006-os felavatása óta társadalmi vita folyik
A keresztet a budaörsi Szent Benedek Általános Iskola és Középiskola fogadná be. – Felháborított bennünket a francia Államtanács döntése. Kollégáimmal együtt gondolkodva azt a felajánlást tettük, hogy iskolánk befogadná a keresztet. Miután a hét végén a 777blog.hu-n megjelent az erről szóló írásom kivonata, felkerestek bennünket a külügyminisztériumból, hogy a ploërmeli polgármesternek írt levelemet a párizsi magyar nagykövetség segítségével eljuttatják a címzettnek. Felajánlásom kedden érkezett meg Ploërmelbe, választ egyelőre nem kaptunk – mondta a Magyar Időknek Czuczor Gergely igazgató, a budaörsi tanintézet vezetője. Arra a kérdésünkre, hogy lát-e tendenciát arra vonatkozóan, hogy Nyugat-Európa fokozatosan kitaszítja magából a keresztény értékeket, azt mondta: „Európa eddig csöndesen hallgatott. Merész kiállás egészen addig nem volt a kereszténységünk védelmében, amíg a visegrádi országok – élén a magyar kormánnyal – fel nem emelték szavukat. A keresztény műveltség kétezer éves fundamentuma kontinensünknek. Enélkül nem létezne Európa.”
– Az ominózus, 1905-ben született francia törvényt a harmadik köztársaság idején fogadták el, amikor még élt a katolikus egyházzal szembeni revans az állami eszmeiségben. A társadalom egy modern állam kiépítésére vágyott, és akadályt látott a dogmatikus vallási tanokban – mondta a Magyar Időknek Cseke Bence külpolitikai elemző. – A törvény az államot és az egyházat szisztematikusan, szigorúan elválasztotta egymástól úgy, hogy azok nem szólhatnak bele egymás ügyeibe, ám a mai Franciaországban ez inkább akadály, mintsem előny, hiszen a törvény nemcsak a többségben lévő keresztények, hanem a kisebbségi vallási közösségek államhoz való viszonyát is befolyásolja. Márpedig az elmúlt évek terrortámadásai után a francia politikai elit a radikális hitszónokok kiszorítása érdekében egyre inkább államilag szabályozná az imámképzést – hangsúlyozta a szakértő.
