Németország
Csökkent a menekültkérdés jelentősége, és ennek komoly hatása van a választási esélyekre – mondta a műsorban Kiss J. László.
„A menekültkérdés tette naggyá az Alternatíva Németország Pártot, és mivel a menekültkérdés súlya és a politikai napirenden elfoglalt helye jelentősen csökkent, ezzel
Merkel komoly előnyre tett szert.”
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hozzátette, hogy a német kormánykoalíció két pártja, a CDU és a CSU a menekültkérdésben sincs teljesen azonos állásponton.
„A CSU ahhoz ragaszkodott, hogy kétszázezer menekült évente, ebbe az úgynevezett felső határba Merkel nem ment bele, viszont a CSU csinált egy saját bajorországi pártprogramot, ami nem a CDU-val közös választási program része, amelyben szerepel ez a felső határ.
A két kereszténydemokrata pártnak kifelé egységet kell mutatnia, a választási kampányban ezeket, az ellentétes kérdéseket háttérbe szorították.”
Nehéz helyzetben van a SPD, a német szociáldemokrata párt is, hiszen a koalíció részeként felelős a menekültügyben hozott döntésekért – folytatta az elemzést Kiss J. László.
„Míg Merkel az Európa-politikájában az állam- és kormányközi szempontokra helyezett nagy súlyt, ha megfigyeljük azt egymást követő válságokat, addig Schulznak elképzelésében egy erős európai állam létrehozása szerepel, ahol centralizálni kell a menekültpolitikát is, ezt sokkal markánsabban, határozottabban képviseli, mint Merkel.”
Az egyetemi tanár beszélt Németország Európa-politikájáról is, ami megváltozott Donald Trump amerikai és Emmanuel Macron francia elnökké választása, illetve a Brexit miatt.
Újra előtérbe került a kétsebességes Európa létrehozása.
„Az eurozóna elmélyülése azt jelentené, hogy a keleti bővülés előtti uniós állapot állna vissza, ami nem előnyös, mert első- és másodosztályú tagállamok lennének.”
Németország és Franciaország közös érdeke, hogy együtt fejleszthessék az eurozónát, de a több Európa azt is jelenti, hogy a német adófizetőknek mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk – fogalmazott Kiss J. László.
Ausztria
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint Ausztriában is gyengül a jobboldali, populista Szabadságpárt támogatottsága a menekültek számának jelentős csökkenése miatt. Kiss J. László azt mondta: lényeges változások nem lesznek az októberi parlamenti választásig; minden bizonnyal a Néppárt kerül majd ki győztesen.
„Sebastian Kurz személyes karizmája játszik döntő szerepet, a közvélemény-kutatások a Néppártot jelzik befutónak, messze 30 százalék fölött mérik.”
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára rámutatott, hogy az egyes osztrák pártok térségi politikája jelentősen eltér egymástól.
„A jobboldali, populista Szabadságpárt orientációja erősen Közép-Európába tart. Ez egy hagyományos dimenziója az osztrák külpolitikának. A Kern-féle szociáldemokrata politika inkább a merkeli vonal és az uniós orientációjú, míg Közép-Európát külön útnak tekinti, negatív értelemben. A néppárti Sebastian Kurz pedig a kettő között határozza meg magát.”
Kiss J. László szerint a menekültkérdés a magyar-osztrák viszonyra, illetve Ausztria és a V4-ek kapcsolatára is hatással van.
„A szociáldemokrata Christian Kern legutóbbi megnyilvánulása, amire a magyar külügyminiszter reagált, arra vonatkozott, hogy a kvótakérdés álláspontja miatt gazdasági szankciókat alkalmazzanak Magyarország és Lengyelország ellen. Ez azért hangzik kicsit visszásan, mert
Ausztria profitál abból a politikából, ami szerint a nyugat-balkáni utak le vannak zárva,
hiszen Ausztriába is kevés, illetve ellenőrizhető menekült érkezik.”
Fontos változás a jobboldali, populista osztrák Szabadságpárt támogatottsága a választás előtt három hónappal visszaesett a menekültek számának jelentős csökkenése miatt – fűzte hozzá Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio.hu
