A következő percekben a Nem jó az ördögöt a falra festeni című szólást fogjuk közelebbről megvizsgálni, mint szoktuk O. Nagy Gábor Mi fán terem című könyvéből merítve a magyarázatot. Elmondja Hargitai István.
Gombás aszalt-szilvás húsos káposzta
Hozzávalók:
- maréknyi szárított erdei gomba, vagy kétmaréknyi friss erdei (róka)gomba
- 1-2 vöröshagyma
- 5 dkg szalonna
- 2 ek zsír
- 1.5 kg savanyú káposzta
- 1.5 kg fejes káposzta
- 1 kg vegyes vörös hús (olyan porkoltnekvalo fele)
- 3-4 babérlevél
- fél kiskanál őrölt fekete bors, so
- 50 dkg füstölt kolbász
- 25 dkg kolozsvári szalonna
- 25 dkg csiperkegomba
- 10 magozott aszalt szilva
- 1 pohár száraz vörösbor
- 1 evőkanál sűrített paradicsom
Elkészítése:
Egy bográcsot közepesen erős tűz fölé állítunk. A hagymát finomra vágjuk, majd a felkockázott szalonnával és a fele zsírral együtt a bográcsba tesszük. Kevergetve addig pirítjuk, míg a szalonna zsírja kiolvad, a hagyma pedig üveges lesz. A savanyú káposztát hozzáadjuk, enyhén megsózzuk. A lángot mérsékeljük alatta (ugy, hogy feljebb emeljük a bográcsot), és lefödve kb. 45 percig pároljuk. Közben többször megkeverjük, és ha kell, egy kevés vizet is öntünk alá, nehogy leégjen!
Közben a húst kockákra vágjuk, ahogy a pörkölthöz szokás, majd egy másik bográcsban, a maradék zsiradékon megpirítjuk. A babérral és a borssal fűszerezzük, lefödve 45-50 perc alatt félpuhára pároljuk, közben ha kell, egy kevés vizet is öntünk alá.
A gombát fölszeleteljük, a húshoz adjuk, es a legyalult fejes káposztát is. Ekkor belerakjuk a füstölt kolbaszt is és kb. 15 percig lefödve pároljuk.
Ekkor kerül bele a kockákra vágott kolozsvári szalonna es a cikkekre szelt csiperkegomba.
Kb. 35 percnyi puhítás után a savanyú káposztával összeöntjük, a borral ízesítjük, annyi vizet öntünk rá, amennyi épp ellepi, és lefödve kb. 45 perc alatt az egészet puhára főzzük. Az aszalt szilvát 15 perccel azelőtt tesszük bele, hogy az étel elkészülne. Végül a sűrített paradicsommal ízesítjük, utánafűszerezzük, ha kell. Akkor jó, ha állaga a székelykáposztáéhoz hasonlatos.
„Csodálatos zene egy csodálatos parkban”
A clevelandi Magyar Kulturális Parkba Liszt Ferenc koncertet hirdettek június utolsó vasárnap délutánjára. Június 25-én, a rendkívüli szabadtéri eseményt kitűnő időjárási körülmények között sikerült megtartani. A mélykék égbolton hófehér vatta-felhők úsztak, ezüstös fénnyel sütött a nap, sugárzásának erejét épp kellemesre tompították a meg-meglóduló fuvallatok. Két óra körül, amikor a helyszínre érkeztünk, a nézőtér fehér kempingszékei többnyire megteltek, voltak akik a környező árnyékos, füves helyre telepedtek. Az előtérben, egy frappáns kis fehér sátor alatt, már készen állt a zenészek pódiuma, a mikrofonok és hangsugárzók állványaival.
Pontban két óra húsz perckor a himnuszokat énekeltük el tiszteletteljesen, az intonálást Ted Horváth vezette. Carolyn Balogh köszöntötte a megjelenteket, majd elsorolta a Magyar Park aktuális fejlesztési munkálatait, valamint az idei nyári és őszi kulturális programokat. Az aznapi rendezvényt Bob Kita rádióbemondó vezette fel, bemutatva Vera Holczer zongoraművészt. Ezt követően a művésznő szólt az általa alapított Aurora Zeneiskoláról, és a tanoda itt fellépő diákjairól. Kedvesen tudtára adta a közönségnek azt is, hogy bár Liszt Ferenc nevét választották a koncert címéhez, de megszólalnak majd Bartók Béla számok is, és egy hozzánk, magyarokhoz közel álló Brahms muzsika.

Az előadások folyamát öt zenei blokk alkotta. Erőteljesen indult és megkapó volt mindjárt a nyitány, a „Magyar táncok” Bartók darab, majd a szívhez szóló és az érzelmeket megmozgató Este a székelyeknél című ugyancsak Bartók szerzemény – Jimmy Thompson hegedült, zongorán az igazgatónő kísérte.
Két Liszt zongoramű következett ezután: a 6. Magyar rapszódia és a Vigasztalások (Consolations) ciklus népszerű 3. darabja; a desz-dúrban írt széles ívű, szárnyaló témát Ruth Logan zongorista kellő érettséggel bontotta ki.
Daléneklés következett ezután, Hannah Flower fiatal kora ellenére meglepő dinamikával szólalta meg a Heinrich Heine, Die Loreley c. versére írt Liszt balladát.

A műsorfolyam negyedik blokkjában Vera Holczer zongorázott, a Vándorévek címet viselő Liszt-ciklusból a Genfi harangok-at adta elő, azt követően pedig a Paganini-etűdök sorozat 2., Esz-dúrban írt darabját. A brilliáns skálamenetek és szédítő iramú oktávok eljátszása minden kor művészeinek komoly erőpróbája…
Vera Holczer Budapesten született és nagyon korán kezdte zenei tanulmányait. Az Ifjú zongoristák versenyé-nek első díjasaként került a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumba – mindeközben odahaza és Németországban szólókoncertezett. 1996-ban nyert felvételt a világklasszis zongorista és tanár Vitaly Margulis osztályába, Los Angelesben, a Kaliforniai Egyetem. 2000-ben költözött Cleveland-be, továbbképzést szerezni az itteni Zenekonzervatóriumban. Előadói karrierje mellett mind nagyobb elhivatottságot érzett a tanításra, ilyenképpen alkotta meg és vezeti az Aurora Zeneiskolát.
A Magyar Kulturális Park Liszt-koncertjének befejező zenei blokkjában a 13 éves Brian Harper játszott, először Liszt Vándorévek ciklusnak második, a Wallenstadti tónál címet viselő darabját, majd Bartók Szonatinájából a Dudások című tételt. Ezt követően egy fiatal hölgy, Rochelle, adta elő csellón Johannes Brahms Magyar táncok, eredetileg zongorára írt művét.
A koncert pontosan egy órát tartott. Az előadók felé, akik mindahányan kivívták a hallgatók tetszésnyilvánítását, Bob Kita rádiós mondott köszönő szavakat és nyújtott át virágot a vezető-szervező művésznőnek, Vera Holczernek. A mintegy 150-170 fős közönség szép zenei élménnyel gazdagodva távozhatott június 25-én, a hónap utolsó vasárnapjának délutánján a clevelandi Magyar Kulturális Parkból.
Id. Szilágyi László


További képek és angolnyelvű beszámoló olvasható a clevelandpeople.com portálon.
Gulyás Gergely az Országgyűlés fideszes alelnöke az Egyesült Államokba látogatott [interjú]
Gulyás Gergely az Országgyűlés fideszes alelnöke az Egyesült Államokba látogatott június 27-30 között. Gulyás Gergely kongresszusi tagokkal, kutatóintézetek vezetőivel és munkatársaival, különböző szervezetek – így például egy családvédelmi, egy adóreformot vizsgáló és egy, a kereszténység védelmét céljául kitűző központ – képviselőivel is folytatott megbeszéléseket. Látogatása célja minél szélesebb körben megvitatni amerikai törvényhozókkal a magyar-amerikai kapcsolatokat, valamint az Európa és a NATO előtt álló kérdéseket.
Kérésünkre az alelnök úr pénteken délelőtt egy rövid telefonos interjúban készségesen válaszolt az általunk feltett kérdéseinkre. Az alábbi linken a péntek délelőtt Gulyás Gergellyel készült interjút teljes terjedelmében meglehet hallgatni.


Gulyás Gergely a MTI tudósítójának is nyilatkozott:
Washington, 2017. június 29., csütörtök (MTI) – Miközben a magyar-amerikai gazdasági és biztonságpolitikai, katonai kapcsolatok és együttműködés nagyon jó, ettől a szinttől “indokolatlanul elmaradnak a politikai kapcsolatok” – jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva szerdán este Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke, aki háromnapos látogatáson tartózkodik Washingtonban.
Gulyás Gergely kongresszusi tagokkal, kutatóintézetek vezetőivel és munkatársaival, különböző szervezetek – így például egy családvédelmi, egy adóreformot vizsgáló és egy, a kereszténység védelmét céljául kitűző központ – képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Látogatása célja minél szélesebb körben megvitatni amerikai törvényhozókkal a magyar-amerikai kapcsolatokat, valamint az Európa és a NATO előtt álló kérdéseket. Hangsúlyozta: “a közvetlen parlamenti diplomácia sokat segít a kétoldalú kapcsolatok alakításában”.
A parlament alelnöke találkozott mások mellett Chris Smith New Jersey-i, Dennis Ross floridai, Steve King iowai és Marcy Kaptur ohiói képviselővel. Megbeszélést folytatott a Heritage Alapítvány elnökhelyettesével és egyik vezető kutatójával, a Családkutatási Alapítvány elnökével, egy adóreformot szorgalmazó szervezet nemzetközi igazgatójával és a fiatal republikánusokat tömörítő szervezet képviselőivel.
Bejelentette, hogy várhatóan az ősszel kétpárti amerikai kongresszusi delegáció érkezik Magyarországra.
Arra a kérdésre, hogy miben látja a politikai kapcsolatok elmaradásának okát, Gulyás Gergely kifejtette: “az a demokrata párti adminisztráció, amely nyolc éven keresztül meghatározta a politikát, és ideológiai kérdéseket helyezett a politika előterébe, valamint a szükségesnél nagyobb mértékben avatkozott be a belpolitikába mindenhol – Közép-Európában nem csak mi panaszkodunk erre, hanem a csehek, a szlovákok és a lengyelek is -, úgy tűnik, a kormányváltással még nem ért véget.” Amerika és Magyarország “közös szerencsétlensége”, hogy az Egyesült Államokról Magyarországon élő kép lényegesen rosszabb, mint amilyen valójában. “Amerika sokszínű ország, de alapvetően sok tekintetben konzervatív, itt sokféle világ él együtt, s ebben a világban benne van egy konzervatív, keresztény hitét naponta ápoló és megélő világ is. Amerikából mi csupán a neoliberalizmus felmutatását és ránk erőltetésének szándékát kapjuk, noha nem biztos, hogy ez a többségi irányzat az Egyesült Államokban” – szögezte le.
A parlament alelnöke aláhúzta, hogy Magyarország törekszik a korrekt párbeszédre, bár álláspontja szerint ennek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén “komoly korlátai vannak”. Példaként a civil átláthatósági törvény elfogadását említette, amellyel – mint fogalmazott – Magyarország nem távolodott, hanem éppen hogy közeledett az Egyesült Államokban ma is létező joggyakorlathoz. Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a törvény ügyében a magyar kormány megvárta a Velencei Bizottság döntését, és felvette a kapcsolatot a budapesti amerikai nagykövetséggel is. Ennek ellenére a törvény elfogadása után az amerikai nagykövetség bírálta azt. “Tudomásul vesszük, hogy pillanatnyilag az amerikai külügyi adminisztráció, beleértve a budapesti nagykövetséget is, sokkal inkább gátja, mint elősegítője a két ország jó politikai kapcsolatainak” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy hogyan javítható a magyar országimázs, Gulyás Gergely leszögezte: “Jelen kell lenni! A személyes benyomások sokat számítanak. Magyarországnak képesnek kell lennie és képes is arra, hogy az elmúlt hét év kormányzati teljesítményét korrekt módon bemutassa, úgy, hogy az vonzó legyen az Egyesült Államok számára is”. Hangsúlyozta, hogy a migrációval kapcsolatos magyar kormányzati politika nagyon közel áll a jelenlegi amerikai elnök álláspontjához, Magyarország egyébként is évek óta olyan politikát folytat, amely közel áll a jelenlegi amerikai elnök véleményéhez.
Mint mondta, látogatása során fogadókészséget és kifejezett egyetértést tapasztalt a jelenlegi magyar politikával. “A Magyarországról közölt negatív cikkek ellenére itt is tisztában vannak azzal, hogy e cikkek a valóságtól távol állnak. A politikai közgondolkodásra ugyan nem maradnak hatástalanok, de nem is átütő hatásúak” – szögezte le Gulyás Gergely.
Járai Judit / MTI
Török sajtó: Budapest Ankara oldalán áll több EU-országgal ellentétben


A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnököt (b) fogadja Recep Tayyip Erdogan török államfõ Ankarában 2017. június 30-án.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Budapest Ankara oldalán áll a Törökországot bíráló EU-országgal ellentétben – emelték ki a török lapok Orbán Viktor miniszterelnök ankarai látogatásának másnapján, szombaton.
A török napilapok beszámoltak arról, hogy Orbán Viktort Binali Yildirim török kormányfő és Tayyip Erdogan török elnök is barátságos fogadtatásban részesítette. A jó kedélyű találkozók hangulatát az újságcikkek fényképfelvételekkel támasztották alá.
A fő kormánypárti napilap, a Sabah hangsúlyozta: a magyar vezetés szerint Törökország védte és védi meg a menekültáradattól Európát, amelynek ezért szüksége van Ankarára.
Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-ai török népszavazással elindult alkotmánymódosítás az elkövetkező időszakban sikerrel zárul, és ez még inkább megerősíti Törökországot Európa védelmében – emelte ki az újság.
A Sabah nyomatékosította: Yildirim köszönetet mondott a magyar miniszterelnöknek azért, hogy Magyarország a tavaly július 15-ei katonai puccskísérlet éjszakáján “igaz barátként” támogatásáról biztosította a török kormányt.
A szintén kormányközeli, Aksam című lap Orbán Viktor szavaira hivatkozva azt írta: Ankara és Budapest kapcsolatait tekintve “sok a teendő, a fejlemények jók, de még több a lehetőség.”
Az újság közölte: az 5 milliárd dollár elérése a cél a két ország közötti éves kereskedelmi forgalomban, amely már idén átlépheti a 3 milliárd dollárt. Ennek érdekében a felek öt területre – a kultúrára, az erdőgazdálkodásra, a víz- és oktatásügyre, valamint a sportra – vonatkozóan írtak alá megállapodásokat.
A napilap példaként említette a történelmi emlékek restaurálását, a diaszpórapolitikában kialakítandó tapasztalatcserét, továbbá egy közös egyetem és egy kétnyelvű középiskola létrehozásának tervét.
Az újság megelégedéssel számolt be arról, hogy a magyar miniszterelnök nagyon szereti a török fürdőt, és otthon érzi magát abban a Törökországban, amellyel hazája “történelme összefonódott”.
A Habertürk című tekintélyes napilap rámutatott: Magyarország továbbra is támogatja a Törökország teljes uniós tagságára irányuló csatlakozási tárgyalásokat.
Orbán Viktor leszögezte, hogy a folyamat során Brüsszelnek meg kell adnia Ankarának azt a tiszteletet, amelyet az utóbbi a menekültválságban tanúsított szerepvállalásával kiérdemelt – írta a lap.
Az újság címlapján látható fotón Orbán Viktor és Erdogan egymásba karolva sétálnak az ankarai elnöki palotában, ahol a török államfő ebéd keretében fogadta a magyar miniszterelnököt.
A magyar-török kapcsolatok mellett a szombati török napilapok beszámolóinak egyik leghangsúlyosabb eleme ugyanakkor egységesen az volt, hogy Yildirim felszólította az Európai Uniót: cselekedjen gyorsabban a török csatlakozási tárgyalások ügyében.
MTI
„A surrogó lapokból valami életélmény” – elhunyt a nemzet művésze, Jókai Anna

Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, számos könyv, novella és esszé szerzője. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban és a keresztény értékek. Jókai Annát a magyar kormány, a Magyar Művészeti Akadémia és a józsefvárosi önkormányzat saját halottjának tekinti.
Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze – tette közzé honlapján a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amelynek az alkotó rendes tagja volt.
“Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett” – olvasható az MMA honlapján található méltatásban.
Könyvelő, népművelő és művészeti előadó, két gyermek édesanyja
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten, a Józsefvárosban. Már gimnazistaként írt verseket, novellákat, az érettségit követően a Színművészeti Főiskolára és egyetemre is jelentkezett, de egyik helyre sem vették fel. 1951 és 1961 között volt könyvelő, népművelő és művészeti előadó, közben két gyermeke született.

MTI Fotó: Mohai Balázs
Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal
A tanulás vágya azonban mindennél erősebb volt benne, 1956-ban beiratkozott az ELTE bölcsészkarának magyar és történelem levelező szakára. Diplomáját 1961-ben szerezte meg, ezt követően 1970-ig általános iskolában, majd a Vörösmarty Gimnáziumban tanított.
Több művének élményanyagát, témáját is iskolai tapasztalatai adták. 1976-ban szabadúszó lett, akkor már több regény és novelláskötet (4447, Tartozik és követel, Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal) volt mögötte. 1970-ben tagja lett a Magyar Írószövetségnek, melynek 1986-tól alelnöke, 1989-tól elnökségi tagja volt, 1990-ben pedig két évre megválasztották a szervezet elnökévé.
Szívesen vett részt a közéletben, tagja volt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnökségének, az Artisjus vezetőségének, vezette az Arany János Alapítvány kuratóriumát, a Nemzeti Színház Baráti Társaságot és az Evangélium Színház Baráti Körét. 1998-tól az Írók Szakszervezetének elnöki tisztségét töltötte be, 2000 és 2006 között elnökölt a Nemzeti Kegyeleti Bizottságban.
1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjai sorába választotta.
Klasszikus hagyományok
Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. évi megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők.
A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta, stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.
Biblia, Tolsztoj, Kodolányi
Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia tanításainak, mestereinek Lev Tolsztojt, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányi Jánost és Várkonyi Nándort tartotta. Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye és a több mint húsz kiadást megért, filozófiai mélységű, az öregedés, az elmúlás problematikáját újszerű módon megközelítő Ne féljetek című regénye is, Imitatio Christi címmel beszélgetéskötete jelent meg.

Legismertebb művei közé tartozik még a Mindhalálig és a Jákob lajtorjája című regény, népszerűek esszékötetei és versei. Számos művének színpadi változatát, rádió- és tévéjátékát is bemutatták, műveit idegen nyelvekre is lefordították.
2007-ben jelent meg Godot megjött című műve, 2012-ben pedig Éhes élet című regénye, amelyben megértő iróniával és józan tárgyilagossággal beszélt az öregedésről, a halálról, a fiatalok és az idősek családon belüli kapcsolatáról, a rontott és élő szerelmekről. 2015-ben adták ki Válaszoltam című interjúgyűjteményét.
Megvonta a mérleget
A 2008-as Szeretet szigetek és a 2013-as A remény ablaka című beszélgetős kötetek után 2015-ben jelent meg a hit, remény és szeretet kérdését körbejáró trilógiájának harmadik kötete, A hit kapuja címmel. A csütörtökön kezdődő Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Átvilágítás című önéletrajzi regénye, amelyben megvonta élete mérlegét.
Jókai Annát 80. születésnapjára 2012-ben tanulmánykötettel köszöntötte a Magyar Művészeti Akadémia, írói munkásságát első ízben értékelte konferencia. Az MMA Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában pedig néhány hónapja jelent meg pályaösszegzés Jókai Annáról Imre László irodalomtörténész, kritikus tollából.

Elismerések sora
Az írónő sokrétű munkásságáért számos rangos elismerést kapott: 1970-ben József Attila-, 1994-ben Kossuth-, 1999-ben Magyar Örökség-, Tiszatáj-, 2000-ben Magyar Művészetért díjat, 1999-ben övé lett az Év Könyve jutalom, 2003-ban az Arany János-nagydíj, majd 2004-ben a Prima Primissima díj is. 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben a Köztársasági Elnök érdemérmével tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét és Budapest díszpolgári címét is. 2013-ban Bocskai István-díjban részesült és átvette az Emberi Méltóság Tanácsának kitüntetését. 2014-ben Kossuth Nagydíjjal tüntették ki a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért. Ugyanabban az évben az első alkalommal odaítélt Nemzet Művésze címben részesült, és megkapta a Magyar Szabadságért díjat.
Olvasni „egészen más dolog”
Jókai Anna két éve az M1-nek azt mondta: a digitális fejlődés mellett, egy könyvet kézbe venni mindig különös élmény marad.
„Az egész életművem fenn van az interneten, a digitális akadémia tagja vagyok. De én azt soha nem éreztem konkurenciának” – mondta Jókai Anna, hozzátéve: az internet arra jó, ha az ember meg akar tudni egy adatot, vagy hogy melyik regényben ki a főszereplő, akkor ott megtalálja. „De olvasni, higgyék el nekem, az valami egészen más dolog. (…) Leülünk egy könyvvel esténként, amikor lecsendesedik a család. És a surrogó lapokból valami életélményt szerzünk a lámpának a fénykörében” – mondta.
Eltemették Rubovszky Györgyöt

Eltemették szombaton Rubovszky Györgyöt, a KDNP országgyűlési képviselőjét. A politikus végső búcsúztatását, a közös imát a Szent István-bazilikában, majd a gyászszertartást a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában tartották.
A gyászszertartáson ott volt Kövér László házelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke is.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
A június 21-én, 74. életévében meghalt képviselő 1994 óta volt – kisebb megszakítással – a parlament tagja. Rubovszky György 1989-ben a KDNP alapító tagjaként létesítette első párttagságát, 1991-től a KDNP budapesti szervezetének elnöke, 1992-től ügyvezető titkárként a párt országos elnökségének tagja, 2002-től a KDNP pártügyésze volt.
Az 1990-es őszi önkormányzati választáson a Fővárosi Közgyűlés tagja lett. 1994-ben a KDNP országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot, az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagja lett. 1998-ban a Fidesz listáján szerzett parlamenti mandátumot, 2002-ben képviselőjelölt, majd 2003 nyarán az elhunyt Varga László helyére behívták az Országgyűlésbe, ahol ismét tagja lett az alkotmány- és igazságügyi bizottságnak. 2006-ban közös jelöltként a Fidesz-KDNP országos listájáról jutott mandátumhoz, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja lett, valamint a KDNP frakcióvezető-helyettese.
Rubovszky György 2010-ben ismét a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként szerzett mandátumot, a KDNP frakcióvezető-helyettese, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke, valamint az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja volt, 2014-től pedig az igazságügyi bizottság elnöki posztját töltötte be és tagja volt a törvényalkotási bizottságnak.
Forrás: origo.hu
Orbán Viktor: Kohl a nemzetek és a kereszténység Európáját képviselte
Helmut Kohl egykori német kancellár a nemzetek és a kereszténység Európáját képviselte – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornának Strasbourgban, a német konzervatív politikus rendkívüli európai búcsúztatását követően.
A kormányfő leszögezte: a nemzeteknek meg kell kapniuk a megbecsülést és az elismerést, mindent, ami “megilleti” őket.
“Tisztelni kell a jogaikat, nem lehet tőlük azokat elvenni, nem lehet föléjük erőszakolni, vagy föléjük ügyeskedni lopakodó alkotmánymódosításokkal valamilyen építményt, amiben a végén senki nem érzi magát jól” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
(…) Az Európai Unió jövőjére vonatkozó kérdésre leszögezte, hogy Európa jövője az emberi karaktereken és jellemeken múlik. “Ha lesznek olyan vezetőink, akik a kellő pillanatban jellemerősnek bizonyulnak, akkor lesz fejlődés Európában. Ha nem, akkor így maradunk, ahogy vagyunk, ebben a mostani bénult állapotban” – mondta.
Orbán Viktor felidézte, hogy 1998-ban meglátogatta Helmut Kohlt, és a beszélgetésnek volt egy pillanata, amikor arról kérdezte, hogyan áll a morál, az erkölcs kérdése a politikában. Helmut Kohl erre válaszul azt mondta, ami üzenet a jövőre nézve is: ami jó a magánéletben, az jó a politikában, és ami rossz a magánéletben az rossz a politikában is – tette hozzá a kormányfő.
A miniszterelnök kijelentette: ha lesznek olyan vezetők, akik ki tudják mondani az egyszerű igazságokat, akik merik vállalni népeik véleményét például a migrációról, a nemzetről és a kereszténységről, akkor lesz Európának jövője.
“Egy dolog biztos, Magyarországon nem fog múlni” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
(…)
Méltó volt Európához a búcsúztatás abból a szempontból, hogy a vezetők egyenesen és őszintén beszéltek Kohl kancellárral kapcsolatos munkatársi, kollegiális vagy baráti érzelmeikről. Mi közép-európaiak is megszólalhattunk, a mi hangunkat Donald Tusk hangja jelentette, hiszen ő, mint az Európai Tanács elnöke beszélhetett, és ő úgy beszélt, mint egy lengyel Gdanskból – jegyezte meg Orbán Viktor.
(…)
Elmondta: Helmut Kohl győzte meg arról az 1990-es években, hogy igaza volt “a régi nagyoknak”, akik azt mondták, Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.
Helmuth Kohl “nagyapai szeretettel” a mi nemzedékünket arra terelgette, hogy vannak divatok, de egyetlen biztos pont van, amire Európát értékek szempontjából építeni lehet, ez pedig a kereszténység. Európa értékei ebből sarjadtak, és ezt meg kell őrizni, akkor is, ha ez nem mindig népszerű – mondta.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy az egykori kancellár mondandója mögött a keresztény derű és szeretet húzódott meg, és régen ez a hang az európai politika világában nem volt idegen. Mára ez teljesen kiveszett: most a kioktatás, a lebecsülés és a sértegetés kultúrája erősebb, mint a keresztény derűnek és szeretetnek a kultúrája – mondta a kormányfő, hozzátéve: biztos benne, hogy ezt a kultúrát nem tették sírba Helmut Kohllal együtt. (…)
Forrás: korkep.sk
522. honismereti rejtvényjáték – 2017.07.02.
A BOCSKAI RÁDIÓ
522. honismereti rejtvényjátéka. 2017. július 2.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
- Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
- A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
- Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114
Telefon:
(216) 523-3900
Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Tragédia Spanyolországban: lelőttek két magyart – videóval
Egy 30 éves magyar férfit lelőttek, egy 39 éves magyar nőre pedig rálőttek Vilanova i la Geltrúban, ő súlyosan megsérült.
Még csütörtök délután történt a lövöldözés a város központjában lévő közkedvelt zenés bárban – írja a La Vanguardia. A halálos áldozat az egyik pincér volt, míg a nő az üzlet tulajdonosa. A támadás nem sokkal délután kettő előtt történt, amikor a bár terasza és a közeli sétány is tele volt emberekkel, rengeteg szemtanúja volt a gyilkosságnak. A helyszínre két mentőhelikopter és három rohammentő is érkezett.

Az elkövető elmenekült a helyszínről, nagy erőkkel keresik a barcelonai rendőrök. Az első hírek szerint egy közeli bárban veszett nyoma. Az oda kiérkező rendőröket pedig baleset érte: az egyikük fegyvere véletlenül elsült, és vállon talált egy járőrt, őt kórházba vitték, és megoperálták.
A támadó indítékai egyelőre nem ismertek, vélhetően személyes ellentét volt a lövöldöző és a meglőtt magyarok között.
Forrás: inforadio.hu





















