Igét hirdet Nt. Tamásy Éva lelkipásztor.
Reklám
Hetednapi Adventista Gyülekezet 2017. április 23-i adása
Igét hirdet Marton Máriusz lelkipásztor.
Reklám
512. honismereti rejtvényjáték – 2017.04.23.
A BOCSKAI RÁDIÓ
512. honismereti rejtvényjátéka. 2017. április 23.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Thurner Klára, Thuróczy András, Kaczvinszky Borbála.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
- Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
- A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
- Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1301 East 9th Street
(földszint)
Cleveland, Ohio 44114
Telefon:
(216) 523-3900
Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Reklám
FIDESZ: LÁTNI KELL A MIGRÁNSSZERVEZETEK KÜLFÖLDI TÁMOGATÁSÁT
A Fidesz szerint az embereknek látniuk kell, hogy a migráns-szervezeteket hogyan pénzelik külföldről.
Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében arra reagált, hogy napközben több civil szervezet, köztük az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért képviselői azt mondták, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat csak a szervezeteik megbélyegzésére jó, alkotmányellenes, ezért azt vissza kellene vonni.
„A magyar embereknek látniuk kell, hogy ezeket a migránsszervezeteket hogyan pénzelik külföldről” – fogalmazott Hidvéghi Balázs a közleményben, hozzátéve, erről szól az amerikai mintára készült külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló kormánypárti törvényjavaslat, amelynek értelmében a szervezeteknek be kell jelenteniük a bíróságnak, ha a külföldről több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak.
A magyar embereknek joguk van tudni, kik támogatják a migránsszervezeteket
A Fidesz kommunikációs igazgatója azt írta, „Soros György milliárdokat költ arra, hogy migránsokkal árassza el Európát és ezt az olyan migránspárti szervezeteken keresztül teszi, amelyek minden eszközt és témát felhasználnak arra, hogy nyomást gyakoroljanak hazánkra azért, hogy beengedjük a migránsokat, bontsuk le a határzárat és fogadjuk el a betelepítési kvótát”.
„A Soros-szervezetek nyilvánvalóan nem akarják, hogy a magyar emberek lássák a pénzügyi hátterüket, ezért inkább hazug dezinformációs kampányt folytatnak most is” – tette hozzá Hidvéghi Balázs.
Forrás: magyaridok.hu
Reklám
Borbély Zsolt: Vállalhatatlanná vált a Jobbik, amely beállt az álbaloldal mellé
Vona Gábor mostani politikájával a baloldal szavazóbázisát szeretné megnyerni, ezzel viszont szembekerül a Jobbik és a szimpatizánsok magjával – erről beszélt az M1-nek Borbély Zsolt Attila, a párt egykori nemzetpolitikai kabinetvezetője. A közíró és politológus szerint a Jobbik azzal, hogy nem szavazta meg a kvóták elutasításáról szóló alkotmánymódosítást, nemzetárulást követett el.
Családi indíttatásból nemzetben gondolkodó ember vagyok, az elején még nagyon radikálisnak sem tűntek – válaszolta az M1-nek Borbély Zsolt Attila közíró és politológus, a Jobbik korábbi európai parlamenti képviselőjelöltje arra a kérdésre, hogy korábban miért szimpatizált a Jobbikkal.
Hozzátette: a kezdetekkor még úgy tűnt, hogy át tudják menteni a szalonképes oldalra a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) a mondanivalóját, ez a dogmamentes nemzetépítést jelenti, amit egyébként Orbán Viktor is képvisel. Tehát, hogy az alapján hoznak döntést, hogy mi jó a nemzetnek.
Már korábban voltak nézeteltérések
Borbély Zsolt Attila elmesélte azt is, hogy még a 2010-es évek elején „volt egy kis csörtéjük” Vona Gáborral, a Jobbik elnökével. E szerint a korábbi európai parlamenti képviselőjelölt azt kérdezte jobbikos pólóban a pártvezértől egy rendezvényen, hogy miért állítja, hogy a 2010-es kormányváltás után nem volt cezúra a nemzetpolitikában, miközben a Fidesz törvénybe iktatta a határon túli magyarok állampolgárságát, Trianon emléknapot intézményesítettek, nagyon megváltozott a kormányzati kommunikáció, valamint a határon túli szervezetekhez fűződő viszony is. Vona Gábor erre csak annyit felelt, hogy ezeket a kérdéseket inkább fideszes pólóban kellett volna feltennie, érdemben pedig mellébeszélt.
Kiemelte: az nem tetszett neki, hogy már akkor igazságtalanok voltak a kormánnyal szemben.
Mint mondta, nagyjából 2016 ősze volt már az az időpont, amikor már vállalhatatlan volt, amit a népszavazással kapcsolatban képviselt a Jobbik. Addig is egyet nem értéssel hallgatta azokat a jobbikos fordulatokat, mint például Orbán=Gyurcsány, de ezt be tudta a politikai adok-kapoknak, a pártpolitikába ez belefért – gondolta.
A népszavazásnál a kormány mellé kellett volna állni
Borbély Zsolt szerint a tavaly őszi bevándorlási népszavazásnál egy nemzeti pártnak igenis a kormány mellé kellett volna állnia, ugyanis az az egész kontinens jövőjét meghatározó referendum volt. Szerinte itt nem kellett volna taktikázni, ellenzéki politizálást folytatni, ki kellett volna mondani, hogy mindenki menjen el szavazni.
Emlékeztetett: Vona Gábor ezt elmondta korábban, a kampányban azonban már nem. Szerinte az is nonszensz volt, hogy a Jobbik elnöke lemondásra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt. Hozzátette: a népszavazásra azért volt szükség, hogy ország-világ lássa, hogy a magyar nép nem akar egy vegyes Magyarországot, magyar Magyarországot akar. Nem akarunk multikultit, illetve hogy az unokáinknak vagy akár már nekünk félnünk kelljen, ha az utcára lépünk. Magyarország magyar akar maradni – felhívta a figyelmet, hogy ez korábban a Jobbik egyik jelmondata is volt.
Szerinte a fenti a taktikázás egy rendkívül súlyos vétek volt a nemzeti értékek ellen, amit Vona Gábor még azzal is tetézett, hogy az érvénytelen népszavazás után, – amiben 98 százalék szavazott nemmel a migrációra -, hogy nem ezt emelték ki, hanem „hisztiztek” és Orbán Viktort szólították fel lemondásra.
Személyes példaként említette, hogy a jobbikkal szimpatizáló baráti körének szinte teljes egésze megütközéssel fogadta ezt a megnyilvánulást.
Kimeríti a nemzetárulás fogalmát
Borbély Zsolt szerint ezeken felül viszont az már simán kimeríti a nemzetárulás fogalmát, hogy a Jobbik előbb feltételhez kötötte a népszavazáson való részvételét, majd amikor a kormány részben ezt teljesítette a letelepedési kötvények kivezetésének kilátásba helyezésével, akkor egy teljesen demagóg retorikával „legazdagmigránsozta” és „legazdagterroristázza” azokat az embereket, akik komoly összegekért állampapírokat vásárolnak és azt állították, hogy Orbán Viktor meggyengülve megy Brüsszelbe, miután a Jobbik meggyengítette.
Borbély szerint ilyet eddig csak a „magát baloldalnak nevező bűnszövetség” követett el. Mint mondta, ez volt az a pont, amikor szembekerült a Jobbikkal és a barátaival is.
Ugyanez történik most a CEU kapcsán
Hozzátette: ezt a vonalat követi most a Jobbik a CEU-ügy kapcsán is, miután a párt nem szavazta meg a felsőoktatási törvény módosítását, majd pedig beállt az „álbaloldal”, valamint a „globális világhatalom helyi adminisztrációja” mellé. Véleménye szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a CEU egy „liberális agymosoda”, miután egészen biztos, hogy Soros György nem fog komoly összegek áldozni arra, hogy ne az ő világnézeteit terjesszék, amit gyakran hangoztat is: mindenkit be kell fogadni, a migráció Európa számára egy nagy lehetőség. Miközben nap mint nap lehet látni, hogy van egy baltás támadás, egy gázolásos merénylet, az illegális bevándorlók „még meg se melegedtek Európa területén”, máris dzsihádot üvöltenek.
Felhívta a figyelmet, hogy azok az emberek nem menekültek, akik az anyaországukba mennek vissza nyaralni, hódító szándékkal érkeztek, hogy a kontinens a saját képükre formálják. Soros Györgynek a tevékenységét ezen a szemüvegen keresztül kell figyelni – tette hozzá. A Jobbik pedig szerinte az Orbán-Soros harc során a rossz oldalra állt, a pártnak Toroczkai László álláspontját kellett volna képviselni, ami a CEU bezárását jelenti. Egy nemzeti pártnak cselekedeteit ilyen esetben nem az ellenzéki pozíciónak kell diktálnia, hanem a nemzetérdek.
Borbély Zsolt Attila szerint a Jobbik ezek miatt jelen pillanatban vállalhatatlan. Mint mondta, az hogy a frakcióban nem volt egyetlen ember sem, aki azt mondta volna, hogy amit csinálnak az vállalhatatlan, az egy nagyon szomorú dolog. Vélemény szerint egyáltalán nem kizárt, hogy Vona Gábort megbuktatják és, hogy a Jobbikból egyszer még nemzeti párt lesz.
A politológus szerint Vona Gábor manővere, amivel baloldali szavazókat akar elcsábítani, az egyszerűen nem működhet. Amennyi szavazót esetleg sikerülne megnyerniük a Jobbiknak, ahhoz képest jóval többet fognak veszíteni a jobboldalról.
Borbély Zsolt szerint a mostani teljesen elhibázott politika már teljesen összenőtt Vona Gábor nevével. Nem nagyon látja, hogy ezek után a Jobbik elnöke válthat még egyszer és lehet még az a Vona Gábor, aki évekkel ezelőtt volt.
Forrás: hirado.hu
Reklám
Török népszavazás – A legfőbb ellenzéki párt a legfelsőbb bíróságnál kérelmezte a népszavazás érvénytelenítését
Ankara, 2017. ápirlis 21., péntek (MTI) – A legfőbb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) pénteken benyújtotta kérelmét a legfelsőbb bírósághoz arra vonatkozóan, hogy választási csalás miatt érvénytelenítse az elnöki rendszer bevezetéséről döntő vasárnapi népszavazás eredményét – jelentette az NTV török hírtelevízió.
A CHP, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), valamint a parlamenten kívüli, nemzeti radikális Haza Párt (VP) kedden a Legfőbb Választási Tanácshoz (YSK) fordult hasonló kérelemmel, miután állításuk szerint a YSK legalább 2,5 millió olyan borítékot és szavazócédulát érvényesnek fogadott el a voksok összesítésénél, amelyek nem voltak hivatali pecséttel ellátva és ez befolyásolhatta a népszavazás kimenetelét. A YSK szerdán visszautasította a panaszokat.
Az NTV beszámolója szerint a CHP pénteken azt javasolta a legfelsőbb bíróságnak, hogy amíg a testület nem dönt az ügyben, a YSK se hozza nyilvánosságra a népszavazás végleges eredményeit. A YSK vasárnap azt közölte, hogy 10-12 napon tudatják a hivatalos adatokat.
Atilla Kart CHP-képviselő pénteken újságíróknak azt nyilatkozta: az igazságszolgáltatás intézményei felelősek a népszavazás felügyeletéért. A vasárnapi referendum esetében törvénytelenséggel állunk szemben. Kart kiemelte: a szabálytalanságok ugyanakkor a nem szavazatokat is érintik.
A CHP korábban jelezte: szükség esetén a párt kész az alkotmánybírósághoz vagy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni az ügyben. Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön erre reagálva leszögezte: az ügy nem tartozik sem az alkotmánybíróság, sem az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatáskörébe.
100 százalékos feldolgozottságát mellett, de a nem hivatalos adatok szerint a szavazók 51,41 százaléka igennel, 48,59 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A két szavazótábor közötti voksok különbsége 1 millió 379 ezer 934. A részvétel 85,1 százalékos volt.
MTI
Reklám
Átírhatja a választási erőviszonyokat a párizsi támadás
Elemzők szerint a választók további jobbratolódását eredményezheti a csütörtök esti párizsi terrortámadás, melyben egy rendőr meghalt, kettő pedig súlyosan megsebesült. Két nappal az elnökválasztások első fordulója előtt a legesélyesebb jelöltek a tragédiára való tekintettel felfüggesztették kampányukat.
A francia belső elhárítás emberei napok óta figyelmeztettek: komoly terrorista készülődés zajlik, amely a választások megzavarását célozza.
Három napja két férfit letartóztattak Marseille-ben, ők a rendőrség szerint Francois Fillon-t akarták lelőni a Nizzában tartott kampánygyűlése alatt. A dolgok komolyságát mutatta, hogy a hatóságok akkor arra kérték Fillon-t, pódiumra lépése előtt öltsön golyóálló mellényt, ám ezt az érintett megtagadta.
A csütörtök esti párizsi lövöldözés
éppen a jelölteket, illetve programjaikat bemutató utolsó televíziós műsor ideje alatt történt,
és az értelemszerűen teljesen átírta a beszélgetések forgatókönyvét. A hangsúly a radikális iszlám elleni küzdelemre tevődött át.
Bár péntek reggel a klasszikus közvéleménykutatók továbbra is Emmanuel Macron-t hozták első helyen, a szélsőjobboldali Marine Le Pen-t pedig másodikon,
elemzők szerint a választások első fordulójáig hátralévő két napban a francia szavazók további jobbra tolódása várható.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a csütörtök esti, amúgy a rendőrség által végül lelőtt terrortámadás elkövetője egy olyan 39 éves férfi, akit 2003-ban lövöldözés miatt 20 év börtönbüntetésre ítéltek, ám ítéletét 2005-ben 15 évre enyhítették.
A bíróságokat évek óta túlzott engedékenységgel vádolók most újabb szigorításokat és börtönök építését követelhetik, márpedig ezt kizárólag a jobb- és a szélsőjobb jelöltjei fogalmazták meg programjaikban.
A másik szempont az, hogy a radikális iszlám elleni fellépés kérdése hirtelen újra meghatározó elemmé vált a kampányban, ez viszont rendkívül kínos az iszlamizmus mentegetésére vagy legalábbis annak minimalizálására hajlamos baloldal számára.
A fentiekkel együtt korántsem biztos, hogy egy terrortámadás dönti el a választások első fordulójának az eredményét.
A korábban már többször említett, az internetes adatok feldolgozása alapján választási előrejelzéseket készítő kanadai Filteris nevű társaság eredményei ugyanis már három napja azt mutatják:
Francois Fillon, a jobb- és a jobbközép jelöltje az első helyre küzdötte fel magát,
második helyen a szélsőbaloldali Jean-Luc Melenchon, harmadikon a szélsőjobboldali Marine Le Pen áll, miközben Emmanuel Macron a negyedik helyre csúszott vissza.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Székelyföld jövőjének szellemi alapját próbálta megfogalmazni a Székely Kongresszus
Székelyföld jövőjének a szellemi alapját próbálta megfogalmazni csütörtök este Marosvásárhelyen megnyitott III. Székely Kongresszus. A szombatig tartó tudományos konferencia keretében Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön 16 szekcióban mintegy száz előadó tart előadást Székelyfölddel kapcsolatos témákról.
A konferenciát levélben köszöntötte a fővédnöki szerepet vállalt Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes úgy vélte: „Székelyföld magyarságában való megmaradása azon áll, hogy egységbe tudjuk-e fogni hagyományaink megőrzését napjaink szakmai, tudományos és gazdasági teendőivel.
Egyed Ákos történész előadásában az 1902-ben megszervezett első székely kongresszust idézte. Megjegyezte, az első kongresszus öt szekciója közül a székelyek elvándorlásának a megállítását célul kitűző szekciót tartották a legfontosabbnak a szervezők. Hozzátette, az vezetett a székelyek tömeges elvándorlásához, hogy a székelység a 20. század elején is megmaradt a maga konzervativizmusában. Az iparűzést méltóságán alulinak találta. Az akkori kongresszus előadói úgy ítélték meg, hogy szükség van a modernizációra, de valamilyen módon a hagyományokat is meg kell őrizni.
Kolumbán Gábor fizikus, vállalkozó, a 2002-ben tartott II. Székely Kongresszus főszervezője megállapította: a székelység leszakadása a 20. század eleje óta is folytatódott. Úgy vélte: 1902-ben a modernizáció érte felkészületlenül Székelyföldet, a 21. század elején pedig Románia NATO- és EU-csatlakozása.
„Rajtunk múlik, hogy milyen lesz a Székelyföld jövője. Senki nem fog minket kívülről megváltani. Ki kell találnunk azt a megoldást, ami fenntarthatóvá teszi a székelyföldi létformát” – fogalmazta meg a székely kongresszusok célját Kolumbán Gábor.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke köszöntésében azt hangsúlyozta, valami mégis megváltozott a korábbi székely kongresszusok óta: immár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vállalta a szervezést. Szerinte ezáltal a tudományos konferencia otthonra lelt.
Dávid László, a Sapientia rektora is az egyetem szerepvállalását hangsúlyozta. Felidézte, Amerika mai fejlődésének egyik motorja, a Szilícium-völgy a 19. században egy mezőgazdasági övezet volt. Az emelte ki a környezetéből, hogy 1891-ben létrehozták itt a Stanford egyetemet, amely a gyakorlatias oktatást tűzte ki célul. Úgy vélte, hasonló szerepet tölthet be a Székelyföld számára a Sapientia egyetem.
Bakk Miklós politológus, a konferencia főszervezője a rendezvény több célját is megjelölte. Szerinte a kongresszus egyfelől megpróbálja áttekinteni, hogy különböző tudományos területeken milyen tudás halmozódott fel Székelyfölddel kapcsolatban. Azt is célnak tartotta azonban, hogy a tanácskozás révén kialakuljanak a székelyföldi tudományos együttműködés új útjai. Fontosnak tartotta ugyanakkor a konferencia közpolitika-gerjesztő jellegét. Megjegyezte: felkérték a konferencia szekcióvezetőit, hogy zárják tanácskozásukat közpolitikai javaslatok megfogalmazásával. A politológus a székelyföldi regionális identitás megerősítését is a konferencia céljának tartotta.
A konferencia marosvásárhelyi helyszínén a székelyföldi értéktár, a nyelvi jogok és a Székelyföld társadalmi állapota szekciókban hangzanak el előadások.
Csíkszeredában a regionalizmus földrajzi és településhálózati vetületei; a régióépítés szerepe a székelyföldi közigazgatásban és önkormányzati működésben; vállalkozók és vállalkozások Székelyföldön; a vidék és az agrárium szerepe Székelyföld gazdaságában szekciók ülései zajlanak. Sepsiszentgyörgyön a történelem, a székelyföldi oktatás, népegészségügy, épített örökség helyzete, a közösségi gazdálkodás és a falusi kultúrházak helyzete és funkcióváltása témakörökben hangzanak el tudományos előadások.
MTI / erdely.ma
Reklám
BL: ekkor folytatják a csapatok – íme, a pontos menetrend!
Pénteken az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) svájci székházában, Nyonban kisorsolták a Bajnokok Ligája elődöntőjének párosítását. A címvédő Real Madrid a városi rivális Atlético Madriddal került össze, míg a Juventus az AS Monacóval találkozik a legjobb négy között. Nem sokkal a sorsolás után hivatalossá vált a mérkőzések pontos kezdési időpontja is.
BAJNOKOK LIGÁJA
ELŐDÖNTŐ
ELSŐ MÉRKŐZÉSEK
Május 2., kedd, 20.45 óra: Real Madrid (spanyol)–Atlético Madrid (spanyol)
Május 3., szerda, 20.45 óra: AS Monaco (francia)–Juventus (olasz)
VISSZAVÁGÓK
Május 9., kedd, 20.45 óra: Juventus (olasz)–AS Monaco (francia)
Május 10., szerda, 20.45 óra: Atlético Madrid (spanyol)–Real Madrid (spanyol)
DÖNTŐ
Június 3., Cardiff, Millennium Stadion
AS Monaco (francia)/Juventus (olasz)–Real Madrid (spanyol)/Atlético Madrid (spanyol)
Forrás: nemzetisport.hu
Reklám
Tuzson: Döntő ütközetre készülünk migrációs ügyben
Nyáron át akarja erőltetni Brüsszel az állandó letelepítési kvótákat – így látja itthon a kormány. Völner Pál államtitkár szerint a hazai “migránsbarát szervezetek” is próbálnak segíteni ebben az ügyben az Európai Bizottságnak. Az államtitkár megerősítette, hogy azért érdemes minél nagyobb számban visszaküldeni a nemzeti konzultációs leveleket, mert ez erősítheti a kormány álláspontját a bevándorlás ügyében – az M1 Ma Este című műsorában beszélget a témában Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
Már nyáron eljöhet az az időszak, amikor a bizottság megpróbálja áterőltetni a kötelező kvótákat, ezért is van nagy jelentőségük a konzultációs kérdőíveknek. Döntő ütközetre készülünk migráció kérdésében – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: a jelenlegi adatok szerint 200 ezer körül van a visszaküldött kérdőívek száma, több tízezren töltötték ki interneten keresztül is.
A kötelező kvótán túl, a jogi és a fizikai határzár felszámolását akarja Brüsszel elérni. Ezért kell mindenképpen kiállni Magyarország érdeke mellett, mind a fizikai, mind a jogi határzár ügyében – jelentette ki. A kvóták esetében is harcolni kell, hiszen Nyugat-Európából nem telepíthetnek Magyarországra embereket – fűzte hozzá.
Ha az EU felszámolja a külső határait, a nemzetek maguk kezdenek el védekezni és belső határokat hoznak létre. Ha Brüsszel nem lép fel határozottan a migrációval kapcsolatban szét eshet a schengeni határrendszer.
Európai szintű megoldás kell
Magyarországnak már több javaslata is volt a migrációs kérdés megoldására, ezeket a javaslatokat kellene végrehajtani. A migráció kérdését nem Európa határainál, hanem azon kívül kell kezelni – hangsúlyozta Tuzson Bence.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Biztosítani kell az átláthatóságot
Vannak olyan külföldről támogatott civil szervezetek és csoportok, akik a migrációt segítik, jellemzően Soros György által támogatott szervezetek. Ezek a csoportok nem akarják nyilvánosságra hozni, milyen pénzből működnek, pedig a magyar emberek tekintetében fontos lenne az átláthatóságuk, főleg pénzügyi működés szempontjából, valamint, hogy milyen érdekeket szolgálnak.
Hogyan kerül a képbe az NGO?
Vannak olyan szervezetek, akik hasznot húznak a migrációból. Jogi képviseletet vállalnak, majd a képviselet végén pénzt követelnek a magyar államtól. Ez egy olyan „biznisz”, amely ellen a leghatározottabban kell fellépni, nem fordulhat elő, hogy Magyarország kárára gazdagodjanak meg. Hiszen milliárdokról van szó – tette hozzá az államtitkár.
Példaként említette a bangladesiek ügyét, akiket nem engedtek be az ország területére, így Magyarországot 3 millió forint kifizetésére kötelezték, majd ugyanennyi összeget kértek az NGO-k is, akik eljártak a két férfi ügyében.
Ez a döntés az európai jogággal is ellentétes és minden olyan szabállyal, amely az emberi jogokra vonatkozik. A döntést meg is támadták, hiszen hamis tényeken alapul, Magyarországnak az az érdeke, hogy a magyar emberek biztonságban legyenek. Magyarország mindig betartja az Európai Uniós szabályokat.
Forrás: hirado.hu
Reklám
Íme, a „nem létező” Soros-hálózat: 226 EP-képviselőt tart a markában a spekuláns
A Magyarországot CEU-ügyben kritizáló Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő is rajta van a Soros Györgyhöz kötődő European Policy Institute azon listáján, amely a „megbízható szövetségeseket” veszi sorba – írta a Nézőpontok.hu-ra hivatkozva a pestisracok.hu. Az Open Society Foundations belső adatbázisából kiszivárgott kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel Soros embereként, vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több „megbízható szövetségese” van a brüsszeli parlamentben, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció összlétszáma. Épp ezért nem meglepő azon Soros-bérenc politikusok megnyilatkozása, akik a CEU-ügyben a magyar kormányt ekézik, vagy épp a Fidesz kizárását követelik az Európai Néppártból.
A DC Leaks nevű szivárogtató portál 2016 augusztusában publikálta az Open Society Foundations (OSF) belső adatbázisából származó mintegy 2500 dokumentumot – írták a honlapon. A „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019” nevű kiadvány a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel, vagyis az anyag szerint a Soros-hálózatnak több „megbízható szövetségese” van a brüsszeli parlamentben, mint amennyi a legnagyobb, néppárti frakció összlétszáma (215 fő). A listán olyan befolyásos nevek köszönnek vissza, mint
Martin Schulz, az Európai Parlament volt elnöke
Olli Rehn, egykori gazdasági és pénzügyi biztos
Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció vezetője
Alexander Lambsdorff, az EP alelnöke
illetve Elmar Brok, Guy Verhofstadt, Sophie in’t Veld és Ulrike Lunacek.
Több jobboldali politikusról – például a CEU-ügyben megszólaló, a magyar kormányt és Orbán Viktort erősen kritizáló luxemburgi Frank Engelről – megjegyzik, hogy adott esetben készek szembe fordulni saját pártcsaládjukkal. A kézikönyvszerű kiadvány bevezetője megjegyzi, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványnak „tartós és bizalomra épülő” kapcsolatokat kell kiépítenie a 11 bizottságban és 26 delegációban helyet foglaló, „bizonyítottan vagy valószínűsíthetően” Open Society-szövetséges politikusokkal. Minő véletlen, hogy éppen a listán szereplő képviselők közül estek neki a magyar kormánynak a Soros alapította Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében. Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője ennek kapcsán felhívta a figyelmet:
“Ezzel a létszámmal Sorosé a legnagyobb frakció a Brüsszelben és Strasbourgban is ülésező testületben, a néppárti (EPP, ide tartozik a Fidesz-KDNP is) tömb méretét (215 fő) is meghaladja. az elmúlt hetek történéseit figyelve nem okoztak meglepetést a hazai balliberális média által felkarolt, a Soros alapítványok számára megbízható szövetségesnek tartott néppárti politikusok kijelentései, amelyek például a Fidesz kizárását javasolták a Néppártból. Az elemző hozzátette: Soros jól kiépített hálózata ellenére a Néppárt többségének álláspontja nem ilyen elfogult, hanem Manfred Weber véleményét osztja, aki azt hangsúlyozta, hogy a hisztériakeltés helyett az Európai Bizottság objektív vizsgálatára van szükség a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán.”
Forrás: hirado.hu
Reklám
MEGTORPANT A NAGY MENETELÉS
LEHET, HOGY ÚJRA KELL GONDOLNI TRUMP SZEREPÉT ÉS ÍGY A VILÁG HELYZETÉT IS.
Orbán Viktor az év elején azt mondta, hogy 2017 a lázadás éve lesz. Ezt elfogadva ma már az is látszik, hogy nemcsak a lázadás, hanem a küzdelem éve is lesz ez az esztendő. Küzdelem, mégpedig a globalista elit és a nemzetek szuverenitását védő erők között. Ez a XXI. század meghatározó törésvonala.
2016 még egyértelműen a szuverenitáspártiak áttörését hozta, hiszen júniusban megtörtént a brexit, vagyis a britek az EU-ból való kilépés mellett voksoltak, és novemberben a patrióta Donald Trump nyerte a választásokat. Igaz, hogy Norbert Hofer, az osztrák néppárti elnökjelölt végül elbukott a zöldpárti jelölttel, Van der Bellennel szemben, ám annyira csekély volt a különbség a két jelölt között, hogy ez is inkább sikernek tűnt, mint vereségnek.
2017 első fele azonban újabb fordulatot hozott: Hollandiában a szuverenista, migrációellenes és nemzeti radikális Geert Wilders vezette Szabadságpárt jelentős vereséget szenvedett a jelenleg is kormányzó Néppárttól.
Emellett a francia elnökválasztás hajrájához érkezve a balról középre húzó, de leginkább globalista és kozmopolita nézeteket hangoztató, a központosított unióban hívő Emmanuel Macron beérte a korábban magasan vezető nemzeti radikális Marine Le Pent, a Nemzeti Front vezetőjét, akinek a második fordulóban való esetleges győzelmére kevesen fogadnának az igen erős baloldali hagyományokkal rendelkező Franciaországban.
És mindehhez hozzá kell tennünk Németországot, ahol az AfD, a migrációellenes és nemzeti radikális Alternatíva Németországért nevű párt visszaesett a legutóbbi tartományi választásokon, és elnöke visszalép az őszi választásoktól.
Eközben a két globalista, a csúcsföderális Európai Unióban hívő hagyományos középpárt, a CDU–CSU pártszövetség és a Szociáldemokrata Párt, élén Angela Merkellel és az Európai Parlamentből hazajött Martin Schulz-cal uralja a politikai mezőnyt, és szinte biztos, hogy a szeptember 24-i országos választáson kettőjük közül kerül ki a győztes.
Megjegyzem, a Merkel és Schulz közötti választás nem igazán jelent alternatívát a globalizmus versus nemzeti szuverenitás törésvonalán, hiszen mindketten ugyanazon az oldalon állnak, legfeljebb Merkel – taktikai okokból és jól felfogott érdekből – némileg visszafogta a nevéhez fűződő, migránsimádó Willkommenskulturját és a migránsok szabályozottabb befogadását hangoztatja az utóbbi időben.
Ám talán a fenti változásoknál is jelentősebb, két fontos fordulat következett be az Egyesült Államokban, méghozzá nem a nemzeti szuverenitás híveinek kedvező irányban.
Az időben első: Donald Trump elnök a napokban menesztette eddigi legfontosabb főtanácsadóját, Steve Bannont a Nemzetbiztonsági Tanácsból.
Azt a Steve Bannont, aki a Breitbart volt főszerkesztőjeként végig segítette az elnök kampányát és lényegében Trump fő ideológusának (volt?) tekinthető. Ő az, aki leginkább támadta a globális pénzügyi és gazdasági elit uralmát, az amerikai patriotizmust hirdette és a lecsúszó fehér amerikai középosztály érdekében lépett fel. Még aggasztóbb az a hír, amely szerint Trump fontolgatja Bannon főtanácsadói posztról való menesztését is.
Az időben második: az amerikai hadsereg Donald Trump utasítására április 7-én hajnalban rakétatámadást intézett a szíriai Homsz egyik katonai légibázisa ellen, megtorlásul a keddi, feltételezett vegyifegyver-támadásért, amelynek elkövetésével az Aszad-rezsimet vádolják.
Trump ezzel éles fordulatot hajtott végre külpolitikájában, hiszen az elmúlt években Barack Obamát is azzal vádolta, hogy fölöslegesen avatkozik be a szíriai konfliktusba, ami nem hozhat semmi jót az Egyesült Államoknak.
Mindez azért függ össze ismételten Steve Bannon személyével, mert a – jelenleg még – főtanácsadó kifejezetten azon az állásponton volt, hogy Amerikának tartózkodnia kell a külföldi katonai szerepvállalástól és helyette – az America first! szellemében – a gazdasági érdekeit kell előtérbe helyeznie. Ezzel szemben veje, Jared Kushner mindig is a beavatkozás híve volt a közel-keleti térségben (Izrael érdekében), úgy látszik tehát, hogy a két főtanácsadó küzdelméből utóbbi került ki győztesen.
Donald Trump szíriai beavatkozását nyugodtan felfoghatjuk úgy, hogy az elnök alávetette magát a demokrata és republikánus elit hagyományos oroszellenességének, amely a globalista pénzügyi körök geopolitikai terveinek, az egypólusú világrend megteremtése koncepciójának is tökéletesen megfelel.
E fejleményekre már csak azért is kötelességem reagálni, mert a Trump gigászi küzdelme című, április 3-án megjelent cikkemben a következőket írtam: „Azt javaslom, erősen figyeljünk a konzervatív és patrióta Steve Bannonra, Trump jobbkezére, elnöki főtanácsadóra, ugyanis ő az egyik leginkább elszánt, legtudatosabb és eszmeileg felvértezett harcostársa Trumpnak a globális elittel szembeni küzdelemben. Amíg ő jelen van, addig nincs nagy baj, de ha távozásra kényszerülne, akkor komolyan aggódni kezdhetünk.”
Steve Bannon még „jelen van”, de már nem mernék fogadni arra, hogy egy hónap múlva is jelen lesz a Fehér Házban. Most mondjam azt, hogy figyeljünk Gorka Sebestyénre, mert amíg ő ott van Trump közelében, addig nem lehet baj?
Mi történt tehát Donald Trumppal?
Nem állítom azt, hogy máris totális vereséget szenvedett és végleg beadta a derekát a globalista uralkodó köröknek és az őket kiszolgáló washingtoni politikai elitnek. Valószínűbbnek tartom, hogy igyekszik valamilyen, számára is elfogadható kompromisszumot kötni: a kül- és katonapolitikában visszatér a hagyományosnak mondható, birodalmi típusú fellépéshez, amelyben az Egyesült Államok nem pusztán „first”, azaz első az egyenlők között, hanem egyben a világot uraló, országok felett álló világcsendőr, aki igazságot oszt az egyes térségekben háborúzó felek között – természetesen a geopolitikai érdekeinek megfelelően.
Cserébe a gazdasági, kereskedelmi kérdésekben ragaszkodni fog majd az általa választott, protekcionista, nemzeti érdekvédő, a totális szabadkereskedelmet korlátozó elképzeléseihez. Ennek megfelelően – egyelőre – nem fog lemondani a védővámokról, a Kínával szembeni hatékonyabb gazdasági érdekérvényesítésről, a szabadkereskedelmi megállapodások beszüntetéséről, az általa – talán indokoltan, talán nem – feleslegesnek tartott klímavédelmi egyezmények visszavonásáról és így tovább.
Vagyis, népiesen szólva, a cipész inkább visszamegy a kaptafájához, ahhoz, amihez igazán ért – a bizniszhez, és ott próbálja megőrizni a beiktatási beszédében még ragyogóan sugárzó új szellemiségét.
Valószínűnek tartom, hogy Trump személyisége sok magyarázattal szolgál minderre: ugyanis Trump olyan ember, aki nem szeret és nem tud veszíteni, és nem szeretne idő előtt, megszégyenülten távozni a Fehér Házból. Viszont az látszik, hogy valóban nem eléggé felkészült arra, hogy a globalista-birodalmi elit minden hájjal megkent, minden hatalommal és eszközzel felvértezett ellentámadását minden vonalon kivédje; a globális elit nem ad időt neki, hogy lélegzethez jusson és még azelőtt megtanulja a kormányzás művészetét, mielőtt kicsinálják.
Nyilván ott kénytelen engedni, ahol nem érzi igazán otthon magát: külpolitika, hadügy, biztonságpolitika, titkosszolgálat, globális uralmi tervek, geopolitika. Ő azonban nem engedi meg magának, hogy veszítsen, helyette inkább az ügy élére áll: hiú természetének az felel meg a legjobban, ha úgy tesz, mintha mindig is a legelszántabb oroszellenesség jellemezte volna és a legnagyobb híve a birodalmi jellegű rendcsinálásnak a világ minden táján.
Mintha ezt a váltást ő akarná, ő akarna globalista lenni, nem pedig rákényszerítik e szerepet.
Egyszóval innentől kezdve szerintem cum grano salis (némi fenntartással) és realistán kezeljük Trump elnök urat. Ne ájuljunk el tőle és ne tartsuk megváltónak sem – ezt javaslom. És csak óvatosan számítsunk rá, ha lépünk valamilyen keményet itthon valamilyen területen – például Soros György ellen. Ne legyünk naivak, Trump nem a mi súlycsoportunk, ezért nem belőlünk indul ki, nem velünk foglalkozik, hanem a saját és Amerika érdekeivel. Persze ezzel mi is így vagyunk, ne csodálkozzunk tehát.
Jobb, ha csak magunkra számítunk. Az a legtöbb esetben bejön.
A szerző politológus / magyaridok.hu
Reklám
Almássy Ferenc: a cél az, hogy ne legyenek nemzetállamok
A francia óvodákban, általános és középiskolákban minden gyereket felkészítenek terrortámadásra, robbantásra.
Franciaországnak vége – Magyarországon szép az élet címmel április elején jelent meg interjú a Magyar Hírlapban Almássy Ferenccel, aki úgy döntött, nem édesapja, hanem édesanyja hazájában él ezentúl. Az azóta indult Visegradpost.com hírportál főszerkesztőjével most erről a Franciaországról beszélgetett Lovas István.
– Tavaszi interjúnk alkalmával azt mondta, „Franciaországnak vége”. Kifejtené, miben van vége?
– Annak a Franciaországnak, amelyet ismertünk, annak vége van, és ami jön, az valami más lesz. A régi Franciaországnak már csak mutatós maradványai vannak. És nagyon kevesen vannak Franciaországban, akiket én franciának neveznék. Aki szívből és észből francia. Mutasson nekem olyan harminc alatti franciát, aki még el tud énekelni egy népdalt! Egy egyetemet végzett fiatalokból álló társaságban meséltem Magyarországról. Lejátszottam nekik egy magyar népzenei darabot. Azt mondták, milyen szép és milyen kár, hogy ilyen nincs Franciaországban. Azt kérdeztem, miről beszéltek? Franciaországban még több népdal van, hiszen annyi régiója van, saját népdalokkal, népzenével. De ők ezek közül egyetlenegyet sem hallottak. Képzelje, milyen műveletlenek.
– A hangrögzítő bekapcsolása előtt azt mondtam önnek, figyelje meg, bekapcsolom a Klubrádiót és fél órán belül gyalázni fogják a magyarokat, más nemzetekkel ellentétben. Ez két perc múlva történt meg. Van hasonló adó Franciaországban?
– Ott ez másként történik. Itt a balliberális média nem azt sulykolja állandóan, hogy alsóbbrendűek, hátramaradottabbak vagyunk másokhoz képest, hogy nem vagyunk jók semmire. E médiának persze egyszerűen meg kell nézni, kik a tulajdonosaik, és azoknak mi az érdeke. A francia médiában nem így támadják a francia identitást, a francia öntudatot. Az ottani módszer első számú eszköze az önkorbácsolás, a bűntudat felébresztése. Utalva a gyarmati korszakra, a második világháborúra.
– A Vichy-kormányra?
– Persze. Verklizik a gyarmatosítás évszázadai alatti rabszolgatartást Afrikában, bedobják az inkvizíciót, a keresztes hadjáratot is. Másrészt folyamatosan támadják a francia gazdasági modell szociális elemeit. Melyek jóval szociálisabbak az angolszász modelleknél. A franciáknál erős állam van, amelynek az lenne a feladata, hogy magát az államot és a népet védje. Az áruló elit, amely az angolszász elit szövetségese, nem akarja, hogy Franciaország ezt a modellt kövesse, számára ez nem eléggé neoliberális.
– Az említett Klubrádió, amely nálunk e társaság szócsöve, szintén kötelező jelleggel naponta többször is a skandináv modellt magasztalja égig, noha az a francia modellhez áll közelebb. Mi ez az ellentmondás az itteni és franciaországi neo- és balliberális imamalmok között?
– A tönkretétel módszerei országonként változnak. A lényeg: egy nép identitásának tönkretétele. Jacques Attali, Mitterrand volt francia elnök tanácsadója, az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapítója és első elnöke azt mondta, a jövőben az országok olyanok lesznek, mint a hotelek. Az elitnek az a célja, hogy legyen egy világfalu, amelyben mindenki odamegy, ahová akar. És hogy semmilyen azonossága ne legyen a nemzeteknek, azok pusztán egy-egy szállodaként fungáljanak. A lényeg, hogy az emberek ne kötődjenek népekhez. A cél az, hogy ne legyenek nemzetállamok, történelmi államok, csupán szuperhotelek.
– Interjúnk előtt mondta, a francia óvodákban bevezették a terrorizmus elleni védekezési gyakorlatokat. Erről mondana részleteket?
– Manuel Valls francia miniszterelnök kijelentette, a franciáknak meg kell tanulniuk együtt élni a terrorizmussal. Ez most már része lesz a mindennapi életnek.
– Ez olyan, mint az, hogy a franciáknak szinte kötelező inni aperitifnek egy pohárka Pernod-t?
– Igen, de a Pernod kellemesebb a terrorizmusnál. Tragikus, hogy ezt az együttélést a franciák elfogadták. A tanintézményekben – óvodákban, általános és középiskolákban – minden gyereket felkészítenek terrortámadásra, robbantásra, vagy arra, mit kell tenni, ha bejönnek fegyveres emberek az épületbe. Ez a különleges gyakorlat most szeptembertől lesz kötelező, évente három alkalommal. Most júniusban Verdunban volt egy kirívó eset. Négyéves óvodásokkal teli szobába füstöt eresztettek. Mindenkit az asztal alá parancsoltak, hogy a gyerekek megtanulják: ha füstöt látnak, csöndben kell maradni és az asztal alá bújni.
– Nyilván átvitt értelemben is. A minapi Libération című ultraliberális francia napilap azzal a címoldalas követeléssel kedveskedett olvasóinak, hogy az állam – értve rajta a rendfenntartó erőket – szüntesse be a menekültek elleni erőszakot. És nem fordítva. Ha léteznének virtuális oroszlánok, e lap munkatársait eléjük dobná ebédre?
– Mivel nagyon szeretem az állatokat, és jót akarok nekik, inkább nem tenném.
– A Libérationnak ki a tulajdonosa?
– Édouard de Rothschild 2005-ben vásárolt tulajdonrészt a lapnál. A fő tulajdonosa Patrick Drahi, marokkói születésű francia–izraeli állampolgárságú dollármilliárdos, akinek több médium van a kezében.
– Mint e kedves lap, amely Florence La Bruyère-en – a rákosista időkben a Szabad Népben, ma a Népszavában író Várkonyi Tibor egyik barátja – keresztül szakmányban fasisztázza Magyarországot.
– Patrick Drahi Svájcban él és a Forbes szerint több mint tizennégymilliárd eurója van.
– A Russia Today globális orosz tévéállomás francia honlapjának köszönhetően láthattunk képeket arról, hogy a párizsi Szent Rita-templomból a rendőrök erőszakkal hurcolják ki az embereket, és a miséző papot a templom padlóján húzzák kifelé. Miközben a jobboldali Frédéric Lefebvre képviselő a pápát kérte levélben, hogy a francia hatóságok ne alakítsák át a templomot parkolóvá. Ez mekkora nyilvánosságot kapott a francia sajtóban?
– Tudja, most nyár van. Mindenki nyaral. Ilyenkor lehet ilyesmiket csinálni. Ilyenkor be lehet vezetni például a munkaügyi törvény reformját. Nincs, aki sztrájkoljon. A diákok nyaralnak vagy dolgoznak, hogy ki tudják fizetni a következő tanévet. Azon újságok, amelyek említették a Szent Rita-ügyet, arra hegyezték ki cikkeiket, hogy a szélsőjobb sajátította ki a templomot.
– Ha nálunk a rendőrség kiürítene egy templomot, ahonnan a korábbi SZDSZ-es parlamenti képviselőt, Iványi Gábort kivonszolnák az utcára, a Libération és hasonló lapok újságírói hirtelen visszatérnének nyaralásukból?
– Nyilván megvárnák, mit mondanak nekik itteni liberális informátoraik, és akkor döntenének arról, hogy „megszakítsák-e” vakációjukat a földön heverő téma kedvéért. Azaz a fordítás elvégzéséért. A Szent Rita-templom egyébként egy egyesület tulajdonában van, amely el akarja azt adni. Egy olyan embernek, aki ott inkább parkolót szeretne látni. Itt persze lehet hivatkozni a jogszabályokra. De ha Jézus Krisztus ismerte volna a jogszabályokat, sok mindenről lemaradunk.
– Ha húsz migráns bemenne egy francia székesegyházba, a rendőrök kivonszolnák őket?
– Persze, hogy nem. Párizsban is sok épületet foglalnak el migránsok jogsértően. Vagyis a Szent Rita-templomban a brutális fellépés indokolhatatlan. A bírósági végzés végrehajtásával legalább megvárhatták volna a mise végét. De nem. És ennek oka van. Ez üzenet.
– Szintén az interjú előtt beszélgetve azt mondta, a francia vidék is tönkremegy. Ami megdöbbentő. Hogyan lehet ezt érzékelni a valóságban?
– Franciaország nagyon változatos ország. Már a második világháború óta erőlteti a politika az urbanizációt. Azt, hogy minél többen menjenek el vidékről a városokba. Sokan akarják – így a minisztériumokban az agrárlobbisták –, hogy nagyjából amerikai mintára óriásfarmok legyenek. És hogy véget vessenek a hagyományos mezőgazdaságnak. A másik az, hogy kiürülnek a falvak. A legutóbbi húsz évben nagyon leredukálták az állami szolgáltatások elérhetőségét. Nem egy helyen nyolcvan kilométerre van a kórház. Vagy harmincöt kilométerre a posta. És most már migránsokat telepítenek kis falvakba. Mint például Chardonnay faluba, ahol kétszázan laknak, és negyvenegy afrikai migránst küldtek oda.
– Milyen módon hat ez a változás a híres francia gasztronómiára?
– Franciaország nem tudta úgy megvédeni termőföldjeit, mint Magyarország. Ott egyre több a génmódosított étel. A termelőkre pedig olyan adóteher nehezedik, hogy nyereségesen gazdálkodni iszonyatosan nehéz. Nagyon sok francia paraszt van, aki havonta ezer eurónál is kevesebből él. Elérik azt a célt, hogy a termőföldet nagy cégek vegyék meg, és ott nagyüzemi, gyári gazdálkodás folyjon. Az állatok – akár az Egyesült Államokban – génmódosított, szemét tápot kapnak. Franciaországban egyre nehezebb jó minőségű ételekhez jutni. Miközben persze a receptek a régiek. Ha Párizsban valaki nem hajlandó harminc-ötven eurót fizetni a vendéglőben, igen kicsi a valószínűsége, hogy jó minőségű ételt kap. Ma már Párizsban a legtöbb helyen nem francia szakácsok dolgoznak. És fagyasztott ételeket használnak, nem friss termékeket.
– Mit gondol, többen költöznek majd el Franciaországból?
– Igen, de nem milliók. Az elkövetkező években néhány tízezren érkeznek majd a térségbe, vagyis az egykori vasfüggöny országaiba. Ezek középosztálybeli, átlagos képzettségű nyugati polgárok lesznek. Ez nagyon pozitív dolog lehet. De csak akkor, ha felkészülünk rá és nem nézzük ezt passzívan. Mert többségükben jóakaratú emberek lesznek ők, mint egykor a svábok, vagy IV. Béla király alatt az olaszok és franciák, akik hoznak tőkét, tudást, jóakaratot, de attól még fel kell készülni erre, és nem szabad hagyni azt, hogy itt nyugati liberálisok telepedjenek le, akik hagyták, hogy az történjen a nyugati országokban, amit látunk. Nehogy második esélyt kapjanak arra, hogy itt ugyanazt hajtsák végre.
– A lapunknak adott korábbi interjúban elmondta, megindítják a Visegradpost.com honlapot, amely franciául és angolul tájékoztat a visegrádi négyek országainak eseményeiről. Beindult a honlap?
– Igen. És szeptembertől „beizzítjuk”, hogy a csoport országainak minél több kulturális eseményéről számolhassunk be. Ha majd a honlap elkezd profitot termelni, akkor bővítünk.
Lovas István
Magyar Hírlap
Reklám
Félmilliárd forintra pályázhatnak a muravidéki magyar vállalkozások
Félmilliárd forint gazdaságfejlesztési forrást biztosít Magyarország a muravidéki magyar vállalkozásoknak 2017-ben – mondta Kiss-Parciu Péter határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár telefonon az MTI-nek kedden.
A politikus egy lakossági fórumon vett részt a muravidéki Dobronakon, ahol háromszáz érdeklődő előtt jelentette be a Kárpát-medence legkisebb határon túli közösségét célzó gazdasági fejlesztési program indítását.
Kiss-Parciu Péter elmondta, hogy három kategóriában hirdetnek pályázatot a térségben. Az elsőben a mezőgazdasági tevékenységet támogatják, azon belül is a parasztgazdaságokat, hogy azok versenyképessé válhassanak. A másodikban a kis- és középvállalkozók pályázhatnak eszközbeszerzésre, illetve kisebb beruházásokra. A harmadik a turizmus fejlesztését célozza meg, ebben mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak kapacitás bővítésre és innovációra.
Hozzátette: a pályázatokat május elsejétől lehet benyújtani május 31-ei határidővel, majd ezt követően egy legfeljebb 90 napos értékelési folyamat következik, miután a jóváhagyott pályázatok vissza nem térítendő anyagi támogatásban részesülnek.
Kiemelte: örül annak, hogy sokan voltak a fórumon. „A nagy számú közönség egyben garanciát is jelent arra, hogy lesz megfelelő számú pályázó, és megfelelő számú színvonalas pályázat, amelyen keresztül a félmilliárd forint a lehető leghatékonyabb módon kerül felhasználásra a muravidéki magyar emberek érdekében” – fogalmazott Kiss-Parciu Péter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium muravidéki partnere a Magyar Regionális Nemzetiségi Fejlesztési Intézet Lendva nevű helyi szervezet. Feladata a pályázati feltételek megjelentetése, a pályázatok befogadása, továbbá tanácsadás, a pályázatok értékelése és felterjesztése. A szervezettel kedden írt alá együttműködési szerződést a minisztérium képviselője.
MTI / erdely.ma
Reklám
Reklám
