Reklám
Megszavazták a zárt tranzitzónák létrehozását
Megszavazta az Országgyűlés az úgynevezett idegenrendészeti őrizet bevezetését: Szerbia felé nyitott tranzitzónákat hoznak létre a déli határ mentén, ahová gyakorlatilag bezárják az illegális bevándorlókat, hogy ne mozoghassanak szabadon Magyarország területén.
Megszavazta az Országgyűlés az úgynevezett idegenrendészeti őrizet bevezetését: Szerbia felé nyitott tranzitzónákat hoznak létre a déli határ mentén, ahová gyakorlatilag bezárják az illegális bevándorlókat, hogy ne mozoghassanak szabadon Magyarország területén. Herczeg Zsolt összefoglalója.
A migránsok csak ezekben a tranzitzónákban nyújthatják be a menedékkérelmüket és ott is kell megvárniuk annak elbírálását – mondta Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának szóvivője.
„Ez a tranzitzóna Szerbia felé nyitott lesz, tehát nyugodtan lehet távozni az eljárás közben is Szerbia felé. Fontos változás az is, hogy az ország területén illegálisan tartózkodó személyt nemcsak a határjeltől 8 kilométeren belülről kell és lehet a tranzitzónába kísérni, hanem az ország egész területéről ide fogják elkísérni. Ez az új szabályozás csak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején alkalmazható. Ezt a kormány a múlt héten szeptemberig meghosszabbította. A fő cél, hogy megvédjük a magyar embereket és Európát is, ez a javaslat mindkettőt szolgálja egyszerre. Szomorú az, hogy volt a parlamentben 28 képviselő, akik nem a magyar emberek biztonságára szavazott, hanem a migránsok mellé állt. Ezek a baloldali képviselők voltak, ahogy a szavazási lista mutatja. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, ez március 18-a vagy 19-e lesz.”
Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint az új szabályozás megjelel az uniós szabályoknak, de ettől függetlenül nyilván vitázni fognak róla Brüsszellel.
„Állunk elébe. Szerintünk ez megfelel az uniós jognak, a dublini egyezménynek, minden szempontból eleget teszünk a nemzetközi kötelezettségeinknek.”
Kósa Lajos cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a magyar rendőrök és katonák verik a migránsokat a határon.
„Ez is megalapozatlan. Eddig mindegyik annak bizonyult. Joggal tételezzük fel, hogy a rendőrök épp úgy jártak el, mint eddig és azok az emberek nem mondanak igazat.”
Az Együtt elfogadhatatlannak tartja, hogy az országgyűlés drákói szigort vezet be a déli határon – mondta a párt független képviselője. Szelényi Zsuzsanna emlékeztetett arra, hogy a védett korosztály korhatárát korábban 18-ról 14-re szállították le, így egy egyedül érkező 15 éveseket is bezárják ezekbe a tranzitzónákba, ami szerinte a magyar és a nemzetközi gyermekjogi előírásokkal is ellentétes.
Reklám
Orbán: Európa a világ legjobb helye
Donald Tusk előző napi újraválasztása az Európai Tanács élére Magyarország számára Európa működőképességéről szólt, nem pedig egyik vagy másik tagállamról – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően.
Tudomásul kell venni, hogy az európai politika pártpolitikai alapon működik, márpedig a magyar kormányzó pártok – a kereszténydemokraták és a Fidesz is – az Európai Néppárthoz tartoznak, ezért annak egyetlen jelöltjét támogatta Magyarország – fogalmazott Orbán.
Mint mondta,
“mindent megtettünk, hogy ésszerű kompromisszumra jussunk”,
ez azonban olyan csata volt lengyel részről, amely nem megnyerhető.
Hozzátette, akkor is bele kell nyugodni a döntésbe, ha van olyan tagállam, amely számára ez nem fogadható el.
A mostani döntés nem befolyásolja a lengyel-magyar szövetséget, továbbra is szilárdon kiállunk Lengyelország mellett a méltánytalan támadásokkal szemben – szögezte le a kormányfő.
Európa továbbra is a világ legjobb helye
Európa minden nehézség ellenére továbbra is a világ legjobb helye, s ennek a pozíciónak a megőrzése a cél – mondta az Európai Unió jövőjéről szólva Orbán Viktor.
A magyar kormányfő a római szerződés aláírásának 60. évfordulója közeledtével elmondta: az európai kultúra, civilizáció és gazdaság a második világháború óta eltelt időszakban példátlan eredményeket ért el, és nem szabad elhallgatni, hogy
Európa jó eséllyel pályázik arra a címre, hol lehet a világon a legjobban, legboldogabban élni.
A magyar kormányfő ugyanakkor leszögezte: az uniós tagállamok jogai nem vonhatók el.
Figyelik az ausztriai magyarok helyzetét
Magyarország létrehoz egy monitorozó, nyomkövető bizottságot annak figyelésére, hogy romlik-e a magyarok helyzete Ausztriában az ott tervezett jogszabályváltozások hatására – jelentette be Orbán Viktor.
Elmondta, hogy Brüsszelben kétoldalú megbeszélést folytatott Christian Kern osztrák kancellárral, és értésére adta, hogy
ha Magyarország romlást tapasztal az Ausztriában dolgozó magyarok helyzetében, “ezzel arányos helyzet fog bekövetkezni” a másik oldalon is.
Hozzátette, Magyarország uniós fórumokon is fel fog lépni annak érdekében, hogy az osztrák helyzet térjen vissza az uniós jog keretei közé.
A magyar miniszterelnök hangoztatta: egyetértettek abban, hogy el kell kerülni az általános kapcsolatromlást a két ország között, és a konfliktusokat az adott témára kell korlátozni.
A migránsok őrizetbe vétele nem egyenlő a fogva tartással
A migránsok idegenrendészeti őrizetbe vétele nem egyenlő a fogva tartással, ugyanis aki nem akarja megvárni az ügyének lezárását, az Szerbia irányába távozhat ezekből a központokból – jelentette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy az új magyar migrációs jogszabályról folyatott megbeszélésen a tagállami vezetők nem emeltek kifogást az új magyar szabályozás ellen, hiszen a jogszabály megegyezik azokkal a javaslatokkal, amelyeket Németország és Ausztria is sürgetett.
Ez azt jelenti, hogy a jogszabály értelmében
Magyarország területéről nem érkezhet olyan migráns Németországba, nem mozoghat szabadon Európában, aki nem tisztázta belépésének okát
– emelte ki a miniszterelnök.
Reklám
Zöld utat kapott Paks!
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy magyar állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.
A bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának. Brüsszel a mélyreható vizsgálat során megállapította, hogy a két új nukleáris reaktor (Paks II.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására.
“Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen.
Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján”
– szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos.
Az uniós szerződések értelmében az EU-tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.
A brüsszeli bizottság a mélyreható vizsgálat során arra jutott, hogy a magyar állam a paksi beruházás vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást tartalmaz. Az állami támogatás csak akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik és azokkal arányos.
A bizottság közleményében rámutatott:
Magyarország bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon.
Mindenekelőtt több jelentős kötelezettséget vállalt a verseny potenciális torzulásainak korlátozása érdekében.
Az atomerőmű nyereségét csak két célra, vagy a magyar állami beruházás visszafizetésére vagy a normál költségek fedezésére lehet fordítani. A piaci koncentráció elkerülésének érdekében Paks II. funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt.) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól. A piaci likviditás biztosítása érdekében Paks II. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt villamosenergia-tőzsdén, a fennmaradó részt pedig objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árveréseken értékesíti majd.
Mindezek alapján az Európai Bizottság jóváhagyta az állami beruházást, mivel a támogatás összege a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és azokkal arányos, az állami támogatásból eredő versenytorzulást pedig minimálisra mérséklik.
Magyarország 2015 májusában kérte az Európai Bizottságot arra, hogy értékelje, az uniós szabályozás alapján tartalmaz-e állami támogatást a paksi beruházás. A magyar kormány azon az állásponton volt, hogy a projekt nem tartalmazott az EUMSZ 107. cikke értelmében vett állami támogatást, mivel piacgazdasági befektető is meg tudná valósítani az intézkedést hasonló feltételek mellett.
Reklám
Horthy Miklós emlékével ilyen még nem történt soha
Mintegy négyszáz oldalon tekinti át a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó alakjának életpályáját Catherine Horel francia történész műve, a Horthy című kötet, amelynek magyar kiadását kedden mutatták be Budapesten.A szerző az eseményen arról beszélt: Horthy Miklós életében ugyanúgy az első világháború vége hozott “brutális cezúrát”, mint Magyarország történetében; el kellett dönteni, milyen jövő felé induljanak. Művében bő teret szentel a hatalomra kerülésekor már ötvenéves, így korosnak számító főtiszt előéletének, valamint annak, hogy az mi módon hatott világképe, kormányzói pályája alakulására – ismertette a szerző.
Megjegyezte: eddig ismeretlen anyagokra is bukkant munkája során, köztük – Portugália berni nagykövetségén – a Horthy-család vízumkérelmének irataira, de nagy reményeket fűz ahhoz is, hogy a vatikáni levéltárban megnyitják a tudósok előtt XII. Pius pápasága idején keletkezett anyagokat is.
A Bookline.hu így mutatja be a kötetet:
A neves francia történész a hazai elfogultságoktól és történelmi emlékezetzavaroktól mentesen, távolságtartással ad teljes képet
Horthy személyes, katonai és politikusi életútjáról.
A szerzőt méltatva Pók Attila történész arról beszélt: Catherine Horelről témái és származása miatt is “nyugodtan mondhatjuk, hogy magyar történész”, aki a nyelvet is beszéli, különlegessége pedig az, hogy a történelmi problémákat az emberi viszonyok, konfliktusok szintjén képes vizsgálni.
Romsics Ignác történész kiemelte: azóta, hogy 1919-ben a politika színpadára lépett, Horthy “a magyar történelem egyik jelen lévő és megosztó személyisége”, akinek uralmát az akkoriak többsége a gonosztól való megszabadulásként értékelték, míg mások “egy gyilkost, egy fenevadat láttak benne”.
Felidézte: Horthy kormányzóvá választása “mindenki számára ideiglenes megoldás volt”, amíg nem lesz ismét királya az országnak, de nemsokára már az állami adminisztráció építette annak az imázsát, aki 1938 és 1941 között “majdnem újrateremtette a régi Magyarországot”.
Az 1940-es évek második felében ő lett “az ördög, akitől minden rossz származott”, de igényes átfogó monográfia még évtizedekig nem készült róla – tette hozzá. Hangsúlyozva: Horthy legfőbb gondolata az volt, hogy “rendnek kell lennie”, így a szélsőbaloldali és a szélsőjobbos tüntetőkbe is hajlandó volt belelövetni, egy neki tulajdonított bon mot szerint annyi különbséggel, hogy utóbbiakba sajnálattal.
Romsics Ignác a 19. századi értelemben vett konzervatív emberként jellemezte Horthy Miklóst, aki adottságként kezelte az 1848-49-es polgári átalakulást, de az állam irányítására nem volt felkészülve. Mai értelemben véve antiszemita volt, de a rendszer támaszát adó zsidó származású nagytőkéseket partnernek tekintette – tette hozzá.
Azt mondta, “nem lehetett nem revizionistának lenni a két világháború közti Magyarországon”, megemlítve, hogy a konzervatív társadalmi rendet felforgatni akarókkal szemben “nagyon elutasító és agresszív állásponton” volt.
Reklám
Meglepő együttműködést ajánl a WikiLeaks
Felajánlotta a CIA hekkereszközeiről szerzett információit a technológiai cégeknek a WikiLeaks.
Azt követően, hogy a WikiLeaks kedden több mint nyolcezer titkosított információt hozott nyilvánosságra, egyebek mellett arról, hogy az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA milyen eszközöket használ információk gyűjtésére, hogyan alakít át például okostelefonokat és okostévéket lehallgatóberendezésekké vagy milyen módszerekkel veszi át az uralmat számítógépek fölött, Julian Assange, a portál alapítója bejelentette, hogy megosztják a technológiai cégekkel az efféle kibernetikai hírszerzéshez szükséges programokat is.
“Úgy döntöttünk, együttműködünk velük, kizárólagos hozzáférést biztosítunk az általunk megismert technikai részletekhez, hogy az emberek biztonságának érdekében helyrehozhassák szoftvereik hiányosságait – fogalmazott online sajtótájékoztatóján Julian Assange.
A WikiLeaks érvelése szerint ugyanis az érintett programokat ellopták a CIA-től, több hekker is megszerezhette őket, egyiküktől kapta meg – állítása szerint – maga a portál is a közzétett adatokat.
Jonathan Liu, a CIA szóvivője közleményben reagált: “Mint már korábban elmondtuk, Julian Assange nem éppen az igazság és tisztesség bástyája”. “A CIA folytatja a hírszerzést annak érdekében, hogy “megvédje Amerikát a terroristáktól, az ellenséges nemzetállamoktól és más ellenségektől” – tette hozzá.
Az Apple és az android operációs rendszert fejlesztő Goolge közölte, hogy az ismertetett hiányosságok közül sokat már maguk kijavítottak korábbi frissítéseikkel. A Samsung és a Microsoft közölte, hogy megkezdték a vizsgálatot. Hasonlóképp reagált több más cég is, amelynek eszközeit feltörték vagy az adatok fényében feltörhetőnek minősítették.
Reklám
A rendőrség vizsgálódik Erdőszentgyörgy polgármesteri hivatalában és a polgármesternél
Házkutatást tartott Erdőszentgyörgy polgármesteri hivatalában és Csibi Attila Zoltán polgármester otthonában a Maros megyei rendőr-felügyelőség gazdasági bűncselekményeket kivizsgáló osztálya, a segesvári bíróság ügyészeinek vezetésével.
„Kilenc házkutatást tartanak március 3-án Erdőszentgyörgy városának egyik intézményében valamint egyes személyek otthonában hivatali visszaélés gyanúja miatt” – írja a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség közleménye.
Az Agerpres hírügynökség bírósági forrásoktól úgy értesült, hogy egy 2015-ös – közbeszerzési eljárás nélkül aláírt – szerződés ügyében indult „in rem” bűnvádi eljárás, azaz a bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú megalapozottságát vizsgálják.
A rendőrök több helyszínen is tartottak házkutatást, többek közt annál a személynél is, aki megkapta a szerződést.
FRISSÍTÉS – Reagált a polgármester
Csibi Attila Zoltán közösségi oldalon számolt be a történtekről. „A gyermekeim anyjukhoz bújva, rémülten figyelték a csúnya bácsikat. Kollégáim értetlenül tettek eleget a szervek kéréséinek. Próbáltam nyugodt maradni, megérteni, mi folyik körülöttem, és bátorítani azt, akinél eltörött a mécses. Egy dolgot viszont nem értek, miért kellet így megjelenni ma Erdőszentgyörgyön? Ha egy ember besétál az önkormányzathoz és elmondja, hogy egy feljelentés miatt kéri ezt vagy azt a szerződést, iratot, bármit, hát odaadtam volna.”
Úgy tűnik azonban, hogy az elöljárót nem tudták megfélemlíteni, a bejegyzés végén így köszön el az érte aggódóktól: „Itthon vagyunk, együtt a család, köszönöm a sok érdeklődést, együtt érző hívást, írást. Nem kívánom ezt a napot és ezt az érzést még a feljelentőimnek sem, de túl leszünk rajta, ezen is. Önökért, értetek, értünk!”
Reklám
SZIJJÁRTÓ PÉTER HATÁROZOTT VÁLASZT ADOTT A SVÉD KÜLÜGYMINISZTERNEK
A magyar kormánynak a magyar emberek a legfontosabbak, az ő biztonságuk, és nem az, hogy a biztonságos országokból érkező illegális bevándorlók törvénytelen úton bejussanak Magyarországra és szabadon mozogjanak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az MTI-vel.
- Margot Wallström korábban nyilatkozatban aggódott a magyar menekültügyi eljárást módosító törvény miatt, tarumát és frusztrációt is emlegetett.
- Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy egy magyar lánynak nem segítettek a svédek, ellentétben az illegális bevándorlókkal.
- A svéd kormány természetesen eldöntheti, hogy számára kik a fontosak, de ugyanígy tesz a magyar kormány is.
A tárcavezető arra reagált, hogy a Göteborgs Posten csütörtökön közölte Margot Wallström nyilatkozatát, amelyben a svéd külügyminiszter azt mondta a magyar menekültügyi eljárást módosító törvényről, hogy aggódik, annak milyen következményei lehetnek. Úgy látja, a Human Rights Watch, az Amnesty International és mások jogosan mondták, hogy „ez a lépés törvénytelen lehet, de mindenekelőtt nem humánus”. Fontos, hogy „mi, akik kritikusan viszonyulunk hozzá, ki is mondjuk ezt”, és uniós körben meg kell vitatni, a Tanács ülésén biztosan hamarosan napirendre is kerül – közölte.
A svéd külügyminiszter azt is mondta: részt vett egy külügyminiszteri ülésen, ahol nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország azon országok egyike, „amelyek szögesdrótot vásároltak nagy mennyiségben, miközben mi takarókat szereztünk be; ez a szemléletet is jól szimbolizálja”. A biztonsággal érvelnek, de a tapasztalatunk az, hogy a legtöbb érkező menekült, háborúból jönnek, vagy a szegénység miatt keresnek új otthont és jövőt maguknak – fogalmazott.
Svédországnak a bevándorlók a legfontosabbak, Magyarországnak pedig a magyar emberek biztonsága
Az újságíró megjegyzésére, hogy a menekültek magyarországi üldözéséről érkeznek hírek, Margot Wallström kijelentette: „ez nem normális dolog, olyan szemléletet tükröz, amely rettenetes, azt mutatja, hogy az ember bármire képes”. Az EU-ban „állandó traumát és frusztrációt jelent, hogy ekkora nézetkülönbség van köztünk” – tette hozzá.
SZEMLÉLETBELI KÜLÖNBSÉG VAN
Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban kifejtette: a svéd külügyminiszter „szemléletbeli különbségről beszél, és igaza van”.
Amikor nem is olyan régen egy sérült magyar lánynak kellett volna segíteni, hogy Svédországban tudjon maradni, mert kizárólag ott élnek rokonai, akkor Svédország erre nem látott lehetőséget, ezt a segítséget nem adta meg, pedig a magyar lány ottmaradásának költségeihez a magyar kormány is hozzájárult volna
– idézte fel.
A külügyminiszter úgy fogalmazott, a sérült magyar lánynak nem jutott „pokróc” Svédországban, ellentétben az illegális bevándorlókkal. Ez az a képmutató szemlélet, amelyet a magyar kormány nem tud, és nem is akar átvenni – jelentette ki.
A MAGYAR KORMÁNYNAK A MAGYAR EMBEREK A LEGFONTOSABBAK
Hangsúlyozta:
a svéd kormány természetesen eldöntheti, hogy számára kik a fontosak, de ugyanígy tesz a magyar kormány is.
A magyar kormány nem a svéd miniszterelnök és külügyminiszter elvárásainak akar megfelelni, a magyar kormánynak a magyar emberek a legfontosabbak, az ő biztonságuk, és nem az, hogy a biztonságos országokból érkező illegális bevándorlók törvénytelen úton bejussanak Magyarországra és szabadon mozogjanak – mutatott rá Szijjártó Péter.
Ez a mi szemléletünk, ez ilyen egyszerű – jelentette ki.
Reklám
Kitört a kanyarójárvány Magyarországon!
Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Referencia Laboratóriuma kanyaró megbetegedést igazolt négy egészségügyi dolgozónál, aki a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ (CSMEK) Makói tagintézményében dolgozik. Az országos tisztifőorvos a mai napon a járványügyi biztonság érdekében elrendelte a kórházi teljes zárlatot, ezzel párhuzamosan gondoskodott a folyamatos betegellátásról és intézkedési tervet ad ki, amelyet a járványügyi helyzet változásának függvényében folyamatosan aktualizál – tudatta az ÁNTSZ.
Hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolt esettel összefüggő esetből is csak 12-t jelentettek hazánkban. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.
A romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell. A betegellátás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé – hívta fel a figyelmet az ÁNTSZ.
A csecsemők és az oltásban nem részesültek a veszélyeztetettebbek
A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró.
Azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két MMR oltás meglétét, a jelenlegi járványügyi helyzetben, a Romániával határos megyékben MMR oltásban szükséges részesíteni.
Azoknak, akik a kanyarófertőzés kockázatnak vannak kitéve, haladéktalanul meg kell bizonyosodniuk arról, hogy két MMR oltásban részesültek-e.
Ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fejen, arcon, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával.
Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessenek időpontot az orvossal, hogy az orvosi vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessenek meg például a váróteremben.
Zár alatt a makói kórház
Az egészségügyi személyzet körében kimutatott kanyaró megbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbetegeket ellátó osztályain és sürgősségi részlegein – jelentette be a helyszínen a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője szombaton.
Bosnyákovits Tünde az intézkedésről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, hogy
a kórház tíz munkatársánál jelentkeztek kanyaró megbetegedésre utaló tünetek,
közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést.
A szakember az MTI kérdésére elmondta, a kanyarógyanús dolgozók 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatársnál nem igazolták még a fertőzést.
Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója közölte,
a zárlat miatt a makói intézményben új betegeket nem tudnak fogadni,
de a már felvett páciensek ellátása garantált. A kórházban ápoltak nem fertőződtek meg.
A központ az országos tisztiorvosi szolgálatnál kezdeményezte a területi ellátási kötelezettség módosítását. Ez alapján a térség Békés megyéhez közeli településein lakó 2800 ember fekvőbeteg és sürgősségi ellátását az orosházi kórház végzi. A Maros-menti települések 13 ezer 800 lakóját a Szegedi Tudományegyetem klinikái látják el, a makóiakat, illetve a szomszédos községekben élőket a hódmezővásárhelyi tagintézménybe szállítják, ez 28 ezer 800 embert érint – tudatta a szakember.
A főigazgató közölte, a zárlattal egy időben látogatási tilalmat is elrendeltek a makói intézményben.
Kallai Árpád elmondta, az érintett egészségügyi dolgozók jól vannak, otthonukban lábadoznak, számukra a fertőzés továbbterjedését megakadályozó magatartási szabályokat írtak elő.
A szakember közölte, a járványügyi szabályoknak megfelelően vizsgálják honnan indult el a fertőzés.
Romániában 2016 eleje óta 3109 kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak, a legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek.
Reklám
Kaptunk egy szabadnapot ajándékba
Az Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét.
A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott.
A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon
tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amelyek hétköznapra esnek, illetve eshetnek:
január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23., november 1-je, december 25-e és 26-a.
A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, amelyen a keresztények Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg – emlékeztetnek az előterjesztők indítványukban, hozzátéve, a munkaszüneti nap nagypéntek méltó megünneplését segíti elő.
Ennek a napnak az üzenete, hogy áldozat nélkül nincs ünnep, halál nélkül nincs föltámadás, nagypéntek nélkül nincs húsvét – fogalmazott Balog Zoltán a javaslat általános vitájában, hozzátéve, az Országgyűlés ezzel a lépéssel a rendszerváltoztatás elmúlt 25 évének egyik fontos adósságát törleszti.
A nagypéntek Európában 14 országban ünnep. A miniszter kitért arra is, hogy a munkaszüneti napok száma nem feltétlenül befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét. Példaként említette, hogy Németországban 17 munkaszüneti nap van, Bulgáriában 16, Szlovákiában 15, Horvátországban 14, Ausztriában, Csehországban, illetve Lengyelországban 13, Dániában, Franciaországban és Belgiumban 12.
Orbán Viktor miniszterelnök 2016 októberében, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nappá kívánják tenni nagypénteket.
Reklám
LÁTHATATLAN FALAK NÉMETORSZÁGBAN
Arab külsejű férfi huppan le a müncheni metróban az egyenes derékkal ülő német polgárok közé. A hétköznapi út folytatódik, ám a rendkívül halk metró utazóközönsége erős zajra lesz figyelmes. A férfi fülhallgatójából arab zene kezd üvölteni, ezzel elég egyértelművé téve származását. Egy idősebb, elegáns, piros kabátba öltözött hölgy ciccegni kezd, a férfi azonban láthatólag észre sem veszi, hogy esetleg zavarhat másokat. A többi utas valóban fel sem emeli a fejét. Mintha mi sem történt volna, tovább olvasgatnak, nyomkodják a telefonjukat. Csak néhány oldalsó, óvatos odapillantásból látni, hogy a németeknek ez mégsem tetszik.
A bajor főváros főpályaudvarára érve sötét tekintetek kísérik az utazókat. A Hauptbahnhofon bevándorló külsejű férfiak álldogálnak látszólag tétlenül, ki tudja, mire várva. Az utasok többsége ezért inkább nem pihen le csomagjaival a padokon és a pályaudvarra nyíló kávézókban. Jobb döntés mihamarabb vonatra szállni. „Ez egy nagyon összetett kérdés, nem tudok rá egy mondatban válaszolni” – esik kétségbe egy német szociológushallgató lány, amikor a véleményét kérdezem a müncheni reptéren. „Segíteni kell a bajba jutott embereken, de persze vannak problémák is. Több óra kellene, hogy elmondhassam a véleményem, sajnálom” – teszi hozzá elutasítóan. Egy másik, húszas évei végén járó nő mintha a liberális sajtó leckéit mondaná fel, magyarázni kezdi, hogy minden menedékkérőt be kell fogadnia Európának, és a falak nem jelentenek megoldást. Az álláspont tavaly óta cseppet sem változott: a társadalom egyik fele befogad, a másik pedig hallgat.
A feszültség persze a színfalak mögött növekszik. Az elfojtott indulatokat jól érzékelteti, hogy Németországban egyre nagyobb problémát jelent a bevándorlók elleni internetes kampány. „Számos hamis történet kering a világhálón a bűnöző menekültekről” – írja a Deutsche Welle című német lap, amely szerint ezek a hírek a közösségi médiában elképesztően népszerűvé váltak az utóbbi időben. Az egyik ilyen weboldal az „Einzelfall Map”, azaz „az egyedi esetek térképe”, amely rendőrségi jelentések alapján a bevándorlók által elkövetett bűncselekményeket és erőszakos támadásokat gyűjti össze és jelöli be a térképen. A lap mögött egyébként nem tudni, ki áll, de sokan az oroszokkal hozzák összefüggésbe. A bevándorláspárti média mindenesetre ellentámadásba lendült, és sorra jelennek meg az álhíreket lebuktató oldalak is.
De nem csak a neten keringenek bevándorlásellenes indulatok. A német belügyminisztérium adatai szerint tavaly legalább 3500 támadás érte a menekülteket és menedékkérőket, illetve szállásaikat. Ez azt jelenti, hogy átlagosan naponta tíz ilyen erőszakos cselekmény történt Németországban, ebből hét közvetlenül emberek ellen irányult. 560 ember sérült meg, közöttük 43 gyerek. De nem csak támadással védekeznek az érintett helyi lakosok.
Migránsok várakoznak a müncheni főpályaudvaron. Távol Afrikától
Münchenben tavaly építettek egy falat a helyi lakóházak és egy fiatalkorú menedékkérők számára készülő közösségi szállás között. A szomszédok az erős zajra hivatkozva harcolták ki az engedélyt egy négy méter magas fal építésére – közpénzből. A berlini falnak is nevezett építmény a jogvédő szervezetek szerint azért került oda, mert az emberek egyáltalán nem akarnak a közelükbe menekülteket. A szállás egyébként áprilisban fogad majd 160 kiskorú menedékkérőt. Németország 2015-ben több mint egymillió menekültet fogadott be, tavaly pedig további 280 ezer érkezett. Azóta Münchenben és a város körül 15 ezren tartózkodnak.
Sokak szerint ez nem elég: folytatódik a menedékkérők gyorsabb befogadását célzó kampány is. Március elején német bevándorláspárti szervezetek arra szólították fel Angela Merkelt, hogy az uniós mechanizmusnak megfelelően gyorsítsa fel a befogadást, hiszen a szeptemberig vállalt 27 500-ből még csak kétezret fogadott be. Münchenben egyébként február közepén mintegy háromszázan tüntettek akkor is, amikor 18 elutasított afgán menedékkérőt deportáltak a német hatóságok a reptérről. Ez volt a harmadik eset, amikor Kabulba indítottak ilyen járatot, korábban 80 – többségében felnőtt – férfit küldtek vissza Afganisztánba. A szervezetek azt nehezményezték, hogy Afganisztán nem biztonságos ország, így a menedékkérőket veszélybe küldik. Egy tavalyi, bizalmasnak minősített uniós dokumentum szerint mintegy 80 ezer olyan afgán tartózkodik az EU-ban, akiket elvileg ki kellett volna toloncolni.
A tüntetés azután történt, hogy Münchenben aláírtak egy megállapodást az EU és Afganisztán között. Az egyezmény szerint a migránskérdésben való együttműködésért – elsősorban visszafogadásért – cserébe az EU és az uniós tagállamok 2020-ig évente 1,2 milliárd eurót, vagyis 372 milliárd forintot utalnak ki az országnak. Kérdés persze, hogy ez mennyire lesz sikeres, és hogy az egyezmény mennyiben jelent megoldást a problémára. És kérdés persze az is, hogy mikor lehet újra nyugodt lélekkel megpihenni a müncheni Hauptbahnhof padjain.
CSÚCS A TÁBOROKRÓL
Olaszország, Németország, Franciaország és az észak-afrikai országok részvételével csúcstalálkozót terveznek az olasz fővárosba az afrikai migránstáborok felállításáról – jelentette be Marco Minniti olasz belügyminiszter a Corriere della Sera olasz napilap honlapján. Elmagyarázta, hogy az Afrikában felállítandó táborok a migránsok ellenőrzését szolgálják majd az Európába illegálisan bevándorolni akarók és a menedékkérők azonosításával. Elmondta, hogy a februárban Líbiával és Tunéziával aláírt migrációs egyezség után az olasz kormány ugyanilyen megállapodás aláírására készül Nigerrel és Etiópiával is, de az afrikai országokkal való együttműködésnek „európainak, nem csak olasznak” kell lennie. Marco Minniti hozzátette: „Lehetetlenség mindenkit befogadni, helyre kell állítani a határok védelmét.” Megjegyezte, hogy tavaly több mint 181 ezren érkeztek Olaszországba, szinte mind Líbiából indultak el, de líbiai egyáltalán nem volt közöttük. „Aki háború vagy éhínség elől menekül, annak joga van a menekültstátusra, a többieket haza kell toloncolni” – mondta. (MTI)
Reklám
A FEHÉR KÖNYV MAGA A PROBLÉMA
Juncker elnök elkészítette az EU jövőjével kapcsolatos öt lehetséges fejlődési utat leíró fehér könyvet. A 32 oldalas anyag nem tartalmaz túl sok újdonságot. Egyrészt azt érezzük ki belőle, hogy a brexit miatt némi pánik uralkodik az EU-ban, és ahelyett, hogy annak okait őszintén feltárnák, az emberekkel megvitatnák, inkább a belül maradt országokat szeretnék még szorosabban összefűzni, természetesen Brüsszel, illetve a mögötte lévő erős államok irányításával.
Csakhogy éppen az volt a brexit egyik oka, amely miatt a britek a kilépésre szavaztak, hogy elegük volt Brüsszel egyre bürokratikusabbá váló, minden döntést magához vonni akaró magatartásából. Ennek ellenére jól érzékelhetjük a fehér könyvben vázolt forgatókönyvekből, hogy Brüsszel nem változott, nem tanult: továbbra is még több központi hatalmat akar azzal a teljesen abszurd indokkal, hogy csak ez mentheti meg Európát. Azoknak az országoknak pedig, amelyek ettől húzódoznának, azt üzeni, hogy ha nem értenek egyet a brüsszeli akarattal, akkor jobb, ha számolnak azzal, hogy nagyon sok hátrány érheti majd őket. Vagyis a fehér könyv megfogalmazásaiból fenyegetés is kiolvasható.
De nézzük, mit is jelent az öt lehetséges fejlődési út. Az első az úgynevezett „csak így tovább” változat. Lényege, hogy az EU további vitákon keresztül, lassú változtatásokkal bár, de szisztematikusan halad tovább a föderalizáció felé. Például a migrációs ügyet továbbra is központból kívánja kezelni, de ennek lényege nem a migráció lassítása, hanem a migránsok szétosztása. Ez az út a jelenlegi állapotok és megoldások továbbgörgetése, vagy ahogy a fehér könyv fogalmaz, a „szokásos üzletmenet”.
A második lehetőség az EU „visszaminősítése egyszerű közös piaccá”, vagyis egy olyan országcsoporttá, amelyen belül fennmarad az áruk és a pénz szabad áramlása, de csak ez. Az ezen túli megállapodásokat a tagországok közvetlenül egymással kötik meg. Ez a változat jelentős bürokráciacsökkentést hozhatna. De ebben a változatban nem garantált például a munkaerő szabad áramlása és a határok könnyű átjárhatósága. Nincs automatikus lehetőség a diákok számára a más országokban való továbbtanulásra sem. Vagyis ez a változat jelentős visszalépést jelentene egy sokkal korábbi állapothoz.
A harmadik változat neve: „azok akik többet akarnak, tehessenek is többet”. Ez gyakorlatilag a többsebességes Európa modellje. Ebben a változatban, amely mellett egyébként a négy legerősebb ország – Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország – vezetője március 6-i versailles-i találkozóján hitet is tett, létrejön egy egymással gyakorlatilag szoros uniót alkotó tömb, amelyen belül teljesen megszűnik az országok pénz- és adóügyi, költségvetési önállósága. De közös lesz a rendőrség, a hadsereg is. Gyakorlatilag egy államként működnek tovább abban a hitben, hogy ez biztosítani fogja számukra a gyorsabb fejlődés lehetőségét. A többi ország pedig elvileg abba csatlakozik bele, amibe akar, illetve amikor akar. Ezt a rendszert valószínűleg nem lenne könnyű irányítani, és a blokkon kívül maradók számára még több bürokráciát, még lassabb brüsszeli döntéshozatalt jelentene. Ugyanakkor a blokkországok valószínűleg csak az üzleti hasznot látnák a perifériára szoruló, kevésbé fejlett országokban.
A negyedik lehetséges út a „csináljunk kevesebbet, de sokkal hatékonyabban” elnevezést kapta. Nehezen értelmezhető változatról van szó, ezért nem lenne könnyű megállapodni a későbbiekben a konkrét tartalmáról. A lényege, hogy az országok kiemelnének néhány hangsúlyos területet, amelyeken együtt, de gyorsabban döntenének, a többi területet pedig nemzeti hatáskörben hagynák. Az együttesen kezelt feladatokra példa lehetne a közös versenypolitika, a bankfelügyelet, a migráció, a kül- és hadügyi politika. De például az egészségügy, az oktatás vagy a regionális fejlődés maradna nemzeti döntési hatáskörben.
Ezt a változatot egyébként nehéz megkülönböztetni az első, „csak így tovább” változattól. Viszont a gyakorlatiasságának hiányára mutat rá az, hogy egy állandóan változó világban a „prioritási területeket” nem lehet rögzíteni, hiszen azok is állandóan módosulnak.
Végül az ötödik változat a gyors és teljes föderalizáció, vagy ahogy ezt a változatot a fehér könyv nevezi: „sokkal többet, és mindannyian együtt”. Ez gyakorlatilag az Európai Egyesült Államok modellje egy központi hatalommal, amely valószínűleg az erős gazdaságú országok dominanciáját jelentené.
A fehér könyvből az sugárzik, hogy ez utóbbi az a változat, amit Brüsszel akar, és a versailles-i négyek is valójában ezt szeretnék. Azonban Európában egyrészt több országban is választások lesznek, aminek következtében még újabb irányok, lehetőségek is megfogalmazódhatnak; másrészt a V4-országok is kialakították saját jövőképváltozatukat, amely szerint nem egyre mélyebb, hanem inkább egyre bővülő, más országokat is befogadó Európai Uniót szeretnének.
A legnagyobb gond azonban az egész üggyel az, hogy a fehér könyv nem más, mint pótcselekvés. A háttérben a valódi központi érdek a föderális Európa kierőltetése. Ez azonban az eltérő fejlettségű országoknak rossz megoldás lenne. Éppen úgy, ahogy az eurózónához való túl korai csatlakozás folyamatos csődhelyzetbe kormányozta Görögországot. A különböző fejlettségű, gazdasági és társadalmi felzárkózási igényű országok egységes rendszerbe szorítása hasonló hatással járhatna: tovább romlana a kevéssé fejlettek felzárkózási esélye, hiszen miért feltételezhetnénk, hogy ha 2004 óta nem sikerült a kevésbé fejlett országokat felzárkóztatni, akkor egy teljesen központosított irányítási rendszer esetén ez a folyamat sikeresebb lehetne?
A 2004-től 2015-ig (csak eddig van meg a statisztikai adat) eltelt 11 év alatt egyetlen V4-es ország egy főre jutó bruttó hazai termék értéke sem érte el az EU-s átlagértéket! Még Csehország közelítette meg 2015-ben a leginkább az akkori 87 százalékos értékével, de ez is csupán 11,5 százalékos felzárkózás a 2004. évi 78 százalékhoz képest 11 év alatt. (A 2004-es adat a bázis.) A magyar érték csupán 68 százalék volt 2015-ben, ami a 2004. évi 61 százalékhoz viszonyítva szintén 11,5 százalékos közeledés az EU-átlaghoz 11 év alatt.
Éppen ezért a V4-országoknak nem az a jó, ha egy egységesített és központosított rendszer alkotóelemei lesznek, hanem az, ha képesek arra, hogy saját nemzeti stratégiára építve fejlesszék gazdaságukat és alakítsák társadalmukat, beleértve azt a döntést is, hogy akarnak-e migránsokat befogadni, és ha igen, mennyit és honnan.
Végső soron azonban az EU-nak mint országcsoportnak sem lesz jó a sokkal központosítottabb szervezetben való további működés, hiszen ez nem fogja megoldani a legnagyobb gondot: a világtól leszakadó versenyképességet és innovációs eredményességet, amit – többek között – az eddigi sikertelen gazdasági modellek okoztak. Ezeken a területeken ugyanis éppen hogy nem központi vezérléssel, hanem a helyi lehetőségek jobb hasznosításával, a kreativitás, az ötletek érvényre juttatásával lehetne előrejutni. Azt pedig a kutatások és a gyakorlat is igazolja, hogy minél nagyobb a hatalom összpontosítása, annál gyengébb lesz az innováció.
A fehér könyv létrejöttével ezért kisegérnyi eredmény született, hiszen a felvetett változatok és a mögöttük valójában meghúzódó összpontosítási szándék nem a megoldás, hanem maga a probléma.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár / magyaridok.hu
Reklám
Sokkoló hír az Európai Unióról
Több mint 5000 bűnszervezet működik az Európai Unióban – derült ki az uniós rendőri együttműködést koordináló Európai Rendőrségi Hivatalnak (Europol) a szervezett bűnözésről szóló, csütörtökön Hágában ismertetett jelentéséből.
Az elemzés szerint a szervezett bűnözés az elmúlt négy évben érezhetően fokozódott, és Rob Wainwright, az Europol igazgatója szerint jelentősen át is alakult. “Erre nekünk is fel kell készülnünk” – tette hozzá az igazgató.
A mai bűnszervezeteknek már alig van valami közük a régi maffiafilmek közhelyeihez, és szinte már multinacionális vállalatokként működnek – írta a dpa német hírügynökség a jelentést ismertetve. Az Europol által összegyűjtött adatok tanúsága szerint a bűnszervezetek működése egyre inkább nemzetközi jelleget ölt, jó kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, és a legkorszerűbb technológiákkal dolgoznak.
Az Europol illetékesei egyebek között arra számítanak, hogy a kábítószercsempészek hamarosan drónokat vetnek be. A szervezett bűnözés több mint harmadának van köze drogok előállításához, kereskedelméhez vagy eladásához, és a kábítószer-kereskedelem jelenti még mindig a legnagyobb piacot a maffiához hasonló csoportosulások számára. Emellett az Európai Unió “kulcsrégiónak számít a szintetikus kábítószerek ipari mértékű termelése miatt” a nemzetközi drogkereskedelem számára – olvasható a jelentésben, amely szerint évente ezek a bűnszervezetek mintegy 24 milliárd euró (7400 milliárd forint) bevételre tesznek szert szintetikus drogok előállításával és terjesztésével.
Az Europol szakértői egyre nagyobb fenyegetést látnak a kiberbűnözésben is a lakosság biztonságára nézve, az internetet kihasználó bűnözők ugyanis egyre gyakrabban követnek el adatlopást vagy zárolnak számítógépeket, amelyek fölött az ellenőrzést csak váltságdíj fizetése után adják vissza a tulajdonosoknak. “Az adatok nagyon értékes árut jelentenek a bűnözők számára” – olvasható a dokumentumban. Az Europol szerint az egyszerű felhasználók mellett vállalatok és kormányok is áldozatul eshetnek ilyen bűncselekményeknek.
Ugyanakkor a kiberbűnözők a szolgálataikat nemcsak a darkneten – az internetnek speciális technológia révén névtelenséget biztosító, a bűnözők által szívesen használt részében – ajánlják fel, hanem a legális árucsereoldalakon is. “A bűnözés szolgáltatássá lett” – jellemezte az új trendet Wainwright.
A jelentés megállapította, hogy a migrációs válsággal összefüggésben az emberkereskedelem is jelentősen megnőtt, de a “hagyományos bűncselekmények” sem mentek ki a divatból, a bűnszervezetek az autólopás, csalás, pénzmosás és zsebtolvajlás területén is aktívak maradtak.
Reklám
Lengyelország haragszik Tusk újraválasztása miatt
Európa megosztott, Németország diktál – figyelmeztetett Lengyelország, miután felháborodottan vette tudomásul, hogy a volt lengyel miniszterelnököt, Donald Tuskot újraválasztották az Európai Tanács élére.
Az már az elmúlt hetekben is világos volt, hogy a jobboldali lengyel kormány az európai nyilvánosság elé akarta vinni belpolitikai eredetű sértettségét. Donald Tusk volt miniszterelnök és Jaroslaw Kaczynski, a most kormányzó Jog és Igazságosság Párt vezérének mély ellenszenve közismert.
Az, hogy Tusk mostantól továbbra is az Európai Tanács elnöke marad, méginkább felháborította a lengyel politikai vezetést. „Európát Németország dominálja” – volt Kaczynski válasza Tusk meghosszabbítására a poszton.
Azzal is megvádolta a többi vezetőt, hogy szabályellenes módon választották újra politikai riválisát.
„Megszegték azt a szabályt, hogy a magasrangú posztra jelölt vezetőknek hazájuk támogatásával is rendelkezniük kell” – mondta.
A lengyel ellentámadás részeként Witold Waszcykowski külügyminiszter arról beszélt, hogy „mérgező viszony alakul ki Európában, amely sok országnak kárt okoz majd. Tudjuk, hogy Berlin diktál az Unióban” – tette hozzá.
Beata Mazurek, a kormánypárt szóvivője pedig megjegyezte: „Tusk újraválasztása rossz jel Európának, immár nem egységes az Unió”.
A lengyel kormány annyira dühös, hogy nem volt hajlandó aláírni a pénteken végetért EU-csúcs zárónyilatkozatát, így a többi 27 tagállam egy nemhivatalos kommünikét adott ki.
Varsó még odáig is elment, hogy az ügyet úgy állította be: az példája annak, ahogy a még nagyobb hatalomra törő Brüsszel megpróbálja elnyomni a nemzeti érdekeket.
Tuskról ugyanakkor nem egy absztrakt, nemzetek felett álló testület, hanem a többi tagállam kormányainak választott vezetői szavaztak. Nem állt ki Varsó mellett még a szövetségesnek tekintett magyar és a brit miniszterelnök sem.
A Guardian például Lázár Jánosra hivatkozva azt írta, hogy Orbán Viktor kormányfő kompromisszumos megoldást próbált találni, de végül Tuskot támogatta.
Beata Szydlo lengyel miniszterelnök az újraválasztást követően elutasította, hogy Lengyelország elszigetelődött volna az Unión belül, miközben Donald Tusk hazája kormányának is üzenve úgy fogalmazott: „Vigyázzatok, hogy milyen hidakat égettek fel, mert ha azok eltűnnek, akkor soha többé nem tudtok átmenni rajtuk”.
Reklám
Reklám
