Szijjártó Péter óriási sikernek tartja, hogy a kelet-közép-európai ország csoportjából Magyarországot választották be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába.
A külgazdasági és külügyminiszter szombaton Békéscsabán a világszervezet közgyűlésének döntéséről azt mondta, a szavazati arány – Magyarország 144 szavazatot kapott, míg az utána következő Horvátország 114-et – világosan mutatja, hogy az „inzultusok, támadások, a nemzetközi sajtóban velünk szemben elkövetett hazug támadások dacára, a világ azt gondolja rólunk, hogy mi az Emberi Jogi Tanácsba valók vagyunk”.
Szerinte erre kell figyelni a jövőben és nyilvánvalónak nevezte, hogy 2017 és 2019 között Magyarország aktív tagja lesz a tanácsnak.
Magyarország az egész világon az emberi jogok és a demokrácia érvényesüléséért fog fellépni, valamint azért, hogy a világ hiteles képet kaphasson minden országról – tette hozzá. „Ne engedjük azt, hogy egyes erők, legyenek azok nyugatiak, keletiek, vagy nemzetköziek egy-egy országot megpróbáljanak besározni, mint ahogy minket megpróbáltak az elmúlt években! Ez ellen fogunk dolgozni az Emberi Jogi Tanácsban” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A kelet-európai térségnek fenntartott két helyért három ország versengett: Magyarország mellett Horvátország és Oroszország, ez utóbbi a most lejáró 3 éves ciklusban már tagja volt a szervezetnek. Horvátország szintén megelőzte az oroszokat, akik csak 112 szavazatot kaptak. Ebben valószínűleg része volt annak is, hogy a hét elején több mint 80 humanitárius szervezet arra szólította fel a világszervezet tagállamait, hogy Szíriában játszott szerepe miatt Oroszország ne kerülhessen be újra az Emberi Jogi Tanácsba.
A tanács fontos kormányközi testülete a világszervezetnek. Az ENSZ Közgyűlése – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának utódjaként – 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata: az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés és ajánlások megfogalmazása.
Magyarország egyszer már volt tagja, mégpedig 2009-től 2012-ig. A mostani mandátum három évre szól és 2017-ben kezdődik.
Francois Hollande francia elnök örömét fejezte ki, hogy a migránsok calais-i illegális táborát, a “dzsungelt” sikerült incidensek nélkül felszámolni, és kijelentette, hogy Franciaország nem tűr meg földjén migránstáborokat, amelyek “gúnyt űznek a szolidaritás nemzeti értékéből”.
“A francia nép tökéletesen megértette, hogy mit teszünk, és egyetlen incidens sem történt, sem a távozáskor, sem az érkezéskor” – hangsúlyozta az államfő a közép-franciaországi Doue-la-Fontaine befogadóközpontjában tett látogatása alkalmával, a calais-i tábor kiürítésére utalva.
A francia elnök közölte, hogy nem fogják eltűrni a spontán táborokat, és így a párizsi migránstábort is fel fogják számolni. A migránsokat Párizsból az ország különböző részeiben felállított hivatalos befogadóközpontokba fogják szállítani – jelezte, hozzátéve, hogy Franciaország 9 ezer férőhelyet alakítanak ki számukra.
A francia hatóságok az elmúlt héten mintegy 6 ezer migránst szállítottak el a Calais melletti táborból. Országszerte három tucat menekülttáborban helyezték el őket, lehetővé téve számukra azt is, hogy szabadon válasszanak közülük. Mintegy 1500 kiskorú migránst ideiglenes táborban helyeztek el Calais-ban, ahonnan a megfelelő ellenőrzések lebonyolítása után Nagy-Britanniában élő rokonaikhoz távozhatnak.
Humanitárius szervezetek szerint azonban a calais-i migránsproblémát nem sikerült teljesen megoldani, sok menekült – egyes vélemények szerint számuk a kétezret is meghaladja – nem volt hajlandó a francia hatóságokkal kapcsolatba lépni. Egy részük különböző francia városokban rejtőzködik, mások pedig a párizsi spontán táborba költöztek át.
Angela Merkel német kancellár, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke nem megy el a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió jövő hét végi kongresszusára Münchenbe, ahol vendégként beszédet mondott volna – közölték CSU-forrásokból.
A Bild am Sonntag című lap híradása szerint erről egy bizalmas négyszemközi megbeszélésen péntek este, a kancellári hivatalban született megállapodás Angela Merkel és Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke között.
A döntés hátterében a menekültválság ügyében a két vezető német politikus között hosszabb ideje fennálló feszültség húzódik meg – írta a dpa.
Az erdélyi, illetve a felvidéki magyarságot érő jogsértések miatt három ügyben négy petíció fekszik az Európai Parlament petíciós bizottságának asztalán – jelentette be Tőkés László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Forrás: kolozsvariradio.ro
„Az egyik a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásának érdekében született, a másik a szlovák állampolgárságuktól önkényesen megfosztottak ügye. Két petíció is született a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezésének ügyében” – sorolta a politikus. Mint elmondta, az egyházi ingatlanok ügye a tulajdonjogot és a vallásszabadságot sérti. Példaként említette, hogy csak szeptemberben 12 visszaszolgáltatási kérelmet utasítottak vissza a román hatóságok és újból államosították a református Székely Mikó Kollégiumot.
Tőkés László közölte: a szlovák állampolgárság megvonása etnikai diszkrimináció, illetve alkotmányos jogfosztás a szlovák alkotmány szerint is. Hozzátette, a Benes-dekrétumok ügyében pedig a kollektív bűnösség elve, etnikai diszkrimináció, illetve rasszizmus érvényesül a felvidéki magyarokkal szemben. Annál is inkább, mert 2007-ben a Szlovák Nemzeti Tanács megerősítette a Benes-dekrétumok hatályát – emlékeztetett.
Az EMNT elnöke hangsúlyozta: eredményként könyvelhető el, hogy a bizottság befogadta a petíciókat és várhatóan a jövő év elején tűzik napirendre. Előrehaladást jelent, hogy a bizottság azzal a kéréssel fordult Romániához, hogy adjanak magyarázatot a kialakult helyzetre. „A román hatóságok választ is adtak, ám az csupa mellébeszélés, csúsztatás és hamisítás” – fogalmazott az EP-képviselő. Közölte, az állampolgárság ügyében is bekérték a szlovák hatóságoktól a magyarázatot és az Európai Bizottságtól is szakvéleményt kértek, hozzátéve: ahogy ezek megérkeznek, készen áll az ügy a bizottsági vitára, amiben reményei szerint számíthatnak az Európai Néppártra.
Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy ugyan Romániával és Szlovákiával javulnak a kapcsolatok, de mindkét országban folytatódik a magyarellenes politika. Közölte, a szlovák állampolgársági törvény ügyében azt a tájékoztatást kapta Brüsszelből, hogy az Európai Bizottság elismeri: a petícióban vannak olyan elemek, amelyek esetében fennáll az európai jogszabályok megsértésének gyanúja. Ezért elképzelhető, hogy maga a bizottság indít eljárást. Ilyen jogsértés – folytatta –, hogy az állampolgárság visszavonása tekintetében teljesen hiányzik a jogorvoslat lehetősége.
Lomnici Zoltán közölte: az egész erdélyi magyarság megmaradása szempontjából fontos, hogy az egyházak folytathassák tevékenységüket. Vagyis alapvető érdekük, hogy visszakapják azokat az ingatlanjaikat, amelyek a Románia EU-csatlakozásakor tett vállalásában is szerepelnek. Az a cél, hogy az EU hívja fel Romániát és Szlovákiát arra, hogy az uniós jogszabályokat tartsa be – fűzte hozzá. Kiemelte, ha a szlovákiai és a romániai magyarság fogyását meg kívánják állítani, akkor határozottan fel kell lépni a jogsértésekkel, a beolvasztó törekvésekkel szemben. A petíciókat civil szervezetek, ezeknek vezetői, egyházi vezetők, illetve magánszemélyek adták be a bizottsághoz.
Hétfőn hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvényt, amely feloldja a volt Szekuritate 1945. március 6. és 1989. december 22. között összeállított dossziéinak titkosítását.
A Szekuritate teljes személyzetének (tisztek, kollaboránsok, informátorok) leleplezéséről szóló tervezet megvitatásának határideje október 21-én lejárt. A Dan Cristian Popescu liberális képviselő által kezdeményezett törvénytervezet előírja egyebek mellett azt is, hogy a törvény megjelenésétől számított 60 napon belül, minden olyan intézmény, amelynek irattárában a Szekuritate személyzetére (tisztek, kollaboránsok, informátorok) vonatkozó dokumentumok vannak, feloldja ezek titkosítását és átadja a Szekuritate irattárát vizsgáló bizottságnak (CNSAS). A tervezetről a felsőház hoz végleges döntést.
Böde Dánielék (jobbra) ismét a Haladással kezdenek (Fotó: Móricz-Sabján Simon)
A Magyar Labdarúgó-szövetség elkészítette az NB I őszi szezonjának teljes menetrendjét, így hivatalossá vált a csapatok programja a 19. fordulóig. Ezzel egy időben az MLSZ a televíziós közvetítések rendjét is közreadta, mely szerint fordulónként két bajnokit tűz a műsorára az M4 Sport. Az őszi idény december 10-én zárul a 19. kör mérkőzéseivel. A szezon első FTC–Újpest derbijét szeptember 24-én 20.30 órától rendezik meg az Üllői úton.
Böde Dánielék (jobbra) ismét a Haladással kezdenek (Fotó: Móricz-Sabján Simon)
A bajnoki idény július 16-tól 2017. május 28-ig tart. Akárcsak az előző kiírásban, ezúttal is három kört rendeznek. Az utolsó tizenegy forduló sorsolását úgy készítik, hogy a 2015–2016-os évad tabellájának első hat helyezettje hatszor otthon és ötször idegenben szerepeljen, a bajnokság többi résztvevője pedig fordítva, azaz ötször hazai pályán és hatszor vendégként lépjen pályára.
Az MLSZ versenybizottsága figyelembe vette, hogy a Vasas és az Újpest, valamint a DVTK és a Mezőkövesd, illetve az MTK és a Honvéd az első hét fordulóban ugyanazt a pályát használja, ezért e párok csapatainak – ahol lehetőség nyílt rá – ellentétes sorsolásuk lesz ősszel.
Érdekesség, hogy tavaly nyáron a Ferencváros ugyancsak a Haladással mérkőzött az első játéknapon, ám akkor Szombathelyen. Az ezüstérmes Videoton Felcsúton kezd, a Diósgyőri VTK-t látja vendégül ideiglenes otthonában.
LABDARÚGÓ NB I, 2016–2017
1. FORDULÓ Július 16., szombat 18.00: Újpest–Honvéd 18.00: Mezőkövesd–Gyirmót FC Győr (Tv: M4 Sport) 20.30: Ferencváros–Haladás (Tv: M4 Sport)
Mindenki ismeri a mondást: ép testben ép lélek. Ám ez elsősorban fordítva igaz: ha lelkünk ép, úgy testünk is jól működik, ha nem, akkor a sérült lélek előbb-utóbb megbetegíti a testet. A kettő között ugyanis életünk során egy végtelenül pontos, finom harmóniának kell fennállnia – ideális esetben.
Ha ez a harmónia megbomlik – például úgy, hogy életünk valamelyik területén nyugtalanok, boldogtalanok vagyunk –, a kapcsolat miatt a lelkünkben felgyülemlő negatív energiák „megfertőzik” a szervezetünket is. Az emberek többsége ilyenkor orvoshoz rohan, fájdalomcsillapítóért, piruláért nyúl – pedig inkább az okot kellene megszüntetni, nem az okozatot.
Ijesztő emlék is megbetegíthet
Mindig az a testrész, szerv betegszik meg, amelyik mintegy jelképezi az adott pszichés problémánkat. Ez régi megfigyelés: már az ókori görögök is meséltek egy királyfiról, aki azért nem tudott gyermeket nemzeni, mert kisfiú korában meglátott egy pásztort, aki épp egy kost ivartalanított.
A látvány nyilván annyira beégett a rémült gyerek tudatába, hogy lelki blokkot okozott, amely pont a nemzéssel kapcsolatos betegségben nyilvánult meg. Szerencsére azonban Melampusz, a híres orvos meggyógyította őt úgy, hogy jelképesen „törölte” az emléket. Ez jó példa rá, mennyire összefügg a tudat, az emlékezet, a lelkiállapot – és a testi betegségek.
A nemi téren történt sérelem, megaláztatás, gátlás például természetesen női, illetve férfibetegségeket okoz. Világszerte megfigyelték, hogy a nők meddőségét okozhatja, ha tudat alatt félnek a szüléstől, vagy az anyaságtól – például azért, mert nem tartják magukat elég érettnek a gyermekvállalásra. Hangsúlyozzuk: ez általában tudat alatt lapul, így az illető nő elkeseredve bizonygatja: „pedig én igenis nagyon, nagyon szeretnék gyereket!”
Nem bírom megemészteni…
„Kirúgtak a munkahelyemről, és ezt annyira a szívemre vettem!”, „Allergiás vagyok a szomszédomra!”, „Nem bírom megemészteni, hogy otthagyott a férjem!” Ugye ismerős panaszok? A magyar nyelv képes beszéddel sugallja: e problémák szó szerint úgy és ott betegíthetik meg a testet, ahogy ez a szóhasználat mondja.
Ha például gyomrunk nincs rendben, fel kell tennünk magunknak a kérdést: mi az, amit nem tudunk megemészteni? A gyomor amúgy is nagyon érzékeny a stresszre, szorongásra, túlzásba vitt aggodalomra. Az epe viszont akkor kezdhet el „rosszalkodni”, ha cinikusak vagyunk („epés” megjegyzéssel illetünk másokat), vagy ellenkezőleg: mi magunk nem viseljük el a másoktól származó gúnyt, sértéseket.
A belek szintén hű tükrei személyiségünknek, illetve pillanatnyi lelkiállapotunknak is. Aki hasmenésre hajlamos, az tudat alatt gyorsan ki akar magából lökni valamilyen negatív érzelmet – például szorongást, dühöt, csalódottságot. Ellenben székrekedéstől azok szoktak szenvedni, akik magukba zárják, tartogatják fájdalmas emlékeiket, és folyton azon őrlődnek: miért úgy és miért nem másképp csináltak, vagy mondtak valamit.
Túlvállaltam magam
Napjainkban az orvostudomány gyökeres változáson megy keresztül. Egyre jobban rádöbbennek: a betegségek mögött negatív gondolatok, lelki válságok, életvezetési hibák állnak. Így kezelésük során is elsősorban életvitelünket, gondolkodásunkat kell rendbe tenni, mivel sokszor már ez elég ahhoz, hogy a szervi probléma is elmúljon.
Tibornak, az 53 éves taxisofőrnek például folyton fájt a válla. Fél évig kilincselt az ortopédiai rendelőkön, majd feltette magában a kérdést: vajon nem vállalta-e túl magát? (Nem véletlen az összefüggés a „váll” és a „vállal” szavak között.) Dehogynem, csodálkozott rá: évek óta nem volt nyaralni, szinte másodpercenként csörgött a mobilja, mivel a taxizás mellett még biztosítási ügynökként is dolgozott. Feleségével, aki arra panaszkodott, hogy elhanyagolja őt, válófélben voltak.
„A vállam csak azt akarta nekem üzenni: túlvállaltam magam, itt az idő lassítani!” – nevet Tibor. Hozzátette: (szó)viccen kívül, tény, hogy vállfájdalmai miatt vissza kellett fognia magát a munkával, mivel alig bírta tekerni az autó kormányát. Teste tehát szabályosan kikényszerítette, hogy lelkét, életét, házasságát is rendbe tegye, és ez sikerült is neki.
A testi tünet azonban konkrét pszichés bajoknak is lehet a segélykiáltása. Megfigyelték például, hogy aki nem fogadja el magát, önvádtól, bűntudattól szenved, annak immunrendszere legyengül, és fogékonyabb lesz a betegségekre. Mintha testünk is megsértődne azért, mert nem szeretjük eléggé magunkat.
Legjobb gyógyszerünk: saját magunk
Mindezt az ősidőkben jól tudták az emberek – és nem csak a gyógyítók. Napjainkban azonban Rüdiger Dahlke, a híres német természetgyógyász ismerte fel újra, hogy testünk minden pontja hű tükre lelki életünk megfelelő területeinek. Könyvének címe is sokat mondó: A betegség mint szimbólum. Dahlke általában úgy véli, hogy minden betegség valójában a „sértődött lélek felkiáltása”.
Lelkünk azonban, ha segítségért próbál kiáltani, nem szavakkal tudja ezt tenni, hanem testi fájdalmakkal, tünetekkel. Ezért, ha meg akarunk gyógyulni, első feladatunk elgondolkodni a következő kérdéseken: boldog és elégedett vagyok? Nem egészen? Mi az, ami bánt? Mit hiányolok életemből? Mikor jelent meg a testi problémám, és mi az a lelki trauma, esemény, emlék, amellyel összefüggésben lehet?
Természetesen ez nem helyettesítheti azt, hogy bizonyos betegségek esetén az orvos segítségét is igénybe vegyük. Ám gyógyulásunk csak akkor lehet teljes, végleges, ha önmagunk lelki életét megértjük, tisztába jövünk azzal, mire is vágyik legbelső énünk. Ahogy Paracelsus, a neves középkori orvos mondta: „az ember legjobb gyógyszere az ember maga!”
Hétköznapi nyelvhasználatban elégy gyakran halljuk azt a kifejezést, hogy nagy port ver föl, amikor arra utalnak, valamely esemény nagy érdeklődést keltett fel. A következő percekben erre kapunk bővebb magyarázatot O. Nagy Gábor Mi fán terem című könyve segítségével. Elmondja Hargitai István
A sütőt 420°F-ra előmelegítjük, és egy sütőlemezre sütőpapírt rakunk.
A sütőtököt megmossuk, meghámozzuk, kimagozzuk, majd közepes kockákra vágjuk. Az összeset a sütőlemezre szórjuk.
A fokhagymát megpucoljuk, mindegyik gerezdet hosszában félbevágjuk és a sütőtök közé szórjuk. Az egészet meglocsoljuk az olajjal. Sóval és borssal fűszerezzük. Rászórjuk a finom csíkokra vágott zsályát, a száráról lehúzott kakukkfű leveleket, és a durvára vágott diót.
A múlt vasárnap, október 16-án, stúdiónk vendége volt Cleveland egyik új ösztöndíjasa, aki a Mikes Kelemen Program keretében érkezett az itteni magyarsághoz. Név szerint dr. B. Stenge Csaba az, aki az itteni magyaroknak abban segít, hogy könyvtári és levéltári hagyatékaikat hazajuttassák az Országos Széchenyi Könyvtárhoz.
dr. B. Stenge Csaba a Bocskai Rádió súdiójában
A vele készült interjú során megtudhattuk, hogy Csaba történészként végzett tanulmányokat, jelenleg a Tatabányai levéltárnak vezetője. Kutatásának immáron két évtizede része a diaszpórában élő honvéd légierőkről szóló tematika mind jobbani feltérképezése.
Az interjúban arra is választ kaptunk, hogy a Bocskai Rádión keresztül sikerült értesülnie a Mikes Kelemen Program tevékenységéről és személy szerint ő négy hónapon át tevékenykedik Clevelandben és környékén és segíti a könyvek, személyes iratanyagok begyűjtését és hazajuttatását. De a beszélgetésben több információt is megosztott a hallgatósággal a program menetéről és a gyűjtés hogyanjáról.
A teljes interjút az alábbi linkre kattintva hallgathatják meg a kedves hallgatók:
A Magyar Fiatalok Határok Nélkül alapítvány által szervezett nyári egyetem Székelyföldet ismertette meg a résztvevőkkel. Habár a rendezvény központi témája az úgynevezett “hungarikumok” voltak, az érdeklődő szem betekinthetett a helyiek életébe, gazdálkodásába.
Erdélyről és Székelyföldről sokunknak a hegyek, erdők, várromok és a múltba meredő mindennapok jutnak eszünkbe. A falvakban valóban rengeteg az évszázados házikó, de folyamatosan újulnak meg, nem devizahitelből, hanem a régi alapokat megtartva minden székely tudást és leleményt felhasználva. A jellegzetes lovas deszkakordék mellett már megjelennek a modern gépek. A murvás mellékutcán végigballag a tehéncsorda, de a szövetkezeti istállók sem üresek , vállalkozó szelleműek töltik meg egyre igényesebb vérvonalú állománnyal. Ezek a modern telepek egyenrangú üzletfelei a helyi kisgazdálkodóknak, hiszen a szükséges takarmány nagy részét tőlük vásárolják. Nem is lehetne máshogyan, hiszen a székelyek nem engedik ki kezükből kicsiny földjüket. Nem volt itt soha nagybirtok, a helyiek akár az életük árán is szembeszálltak a főurakkal, a kapitalista vállalkozókkal a párttikárokkal, ahogy az idők hozták. Az erdők és legelők nagy része közös tulajdonban van, úgynevezett “közbirtokosság”, amelyből az egész közösség részesedik. A szántóföldek és a kaszálók pedig kicsiny parcellák formájában oszlanak meg a helyiek között.
Persze nem csak megőrzik a földjüket, hanem kemény munkával meg is művelik azt, erről tanúskodik a sajátságos látkép. A keskeny parcellák színes csíkokként tekerednek fel a domboldalakra, felettük lépcsőzetesen emelkedő kaszálók, közéjük vadgyümölcsösök ékelődnek, ezután következnek a tehénlegelők, legfelül pedig az erdők és a hegyi juhlegelők találhatóak a jellegzetes hegyi szállásokkal, esztenákkal. Szó szerint minden rögöt megragadnak ezen a szép de vad tájon, hogy eltartsák a népes falvaikat, miközben a zsíros alföldi rónákon tizedelődik, feleződik, sőt negyeződik a falvak lakossága.
A Ceaucescu korabeli Románia nem a lazuló “jóléti” szocializmus irányába mozdult el ( ahogyan a kommunista országok többsége próbálkozott ezzel ) A totális hatalmi rendszer a lakosságot a szegénység és a nyomor határán tartotta, mind gazdasági mind kultúrális szempontból. Különösen jellemző volt ez a vidéki térségekben ahol a meglévő ám rendkívül eredménytelenül gazdálkodó állami gazdaságok és szövetkezetek mellett fennmaradt az önellátó paraszti gazdálkodás és falusi kézműipar. Még amit ezekben a nyomorúságos évtizedekben elértek az is elveszett, az úgynevezett privatizáció idején, ugyanolyan szabadrablás vette kezdetét mint Kelet- Európa többi részén.
Már ekkor kialakult egy vállalkozói réteg, aki igyekezett megszerezni a jövedelmező üzletágakat ( kereskedelem, fafeldolgozás) majd lassan éledni kezdett a turizmus, vendéglátás és egyéb szolgáltatások. A férfiak nagy többsége azonban kénytelen volt elhagynia otthonát és vendégmunkásként elhelyezkednie. Ekkor árasztották el Budapestet a romániai maszek kőművesek, ácsok és segédmunkások. A család többi tagja viszont otthon maradt és ellátta a néhány hektáros birtokot az állatokat. Közben érkezett a külföldön megkeresett pénz ( nem ritkán használt gépek, berendezések formájában) sok férfi hazatért, felnövekedett egy új generáció. Éledni kezdett a vidék s ebben a pillanatban érkezett az Európai Únió. A maga szigorával, de a maga támogatásaival is, amik itt nem a komplett agrárszektorokat megszerző oligarchákhoz és falusi parasztbárókhoz kerültek, hanem eloszlottak a székely kisgazdák között lehetőséget teremtve az életbenmaradáshoz.
A mai gondolkodással az a legnagyobb baj, hogy egy alig félévszázados rendszert tart természetesnek. Igen a fogyasztói társadalmat, ahol kórházban születünk iskolába, főiskolára járunk, majd elhelyezkedünk a munkaerőpiacon, lakást bérlünk, kölcsönből házat, kocsit vásárolunk , piacon, bevásárlóközpontban, plázában shoppingolunk. Ebbe az életmódba kóstolhattunk bele a Titó rendszerben vagy a Kádár korszakban. Legtisztábban azonban Nyugat – Európában volt megfigyelhető, annak is a legfejlettebb részén, ami az Európai Úniót életre hívta. Az úgynevezett jóléti rendszer tulajdonképpen a második világháború borzalmaira adott választ. A világégés elsöpörte az addigra elavult hatalmakat, a nácizmus sírbaszállt a német birodalommal együtt a megmaradó fasiszta rezsimek és a kommunista blokk (nagy része) a hetvenes évektől ,a maga módján,jóléti szocializmussá szelídült. Már ekkor kialakult egy vállalkozói réteg, aki igyekezett megszerezni a jövedelmező üzletágakat ( kereskedelem, fafeldolgozás) majd lassan éledni kezdett a turizmus, vendéglátás és egyéb szolgáltatások. A férfiak nagy többsége azonban kénytelen volt elhagynia otthonát és vendégmunkásként elhelyezkednie. Ekkor árasztották el Budapestet a romániai maszek kőművesek, ácsok és segédmunkások. A család többi tagja viszont otthon maradt és ellátta a néhány hektáros birtokot az állatokat. Közben érkezett a külföldön megkeresett pénz ( nem ritkán használt gépek, berendezések formájában) sok férfi hazatért, meg hát egy új generáció is felnövekedett. Éledni kezdett a vidék s ebben a pillanatban érkezett az Európai Únió. A maga szigorával, de a maga támogatásaival is, amik itt nem a komplett agrárszektorokat megszerző oligarchákhoz és falusi parasztbárókhoz kerültek, hanem eloszlottak a székely kisgazdák között lehetőséget teremtve az életbenmaradáshoz.
