A tíz évvel ezelőtt nyilvánosságra került őszödi beszéd igazi hatása nem 2006 és 2010 között volt, legfontosabb következménye 2010 után volt látható – jelentette ki Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke csütörtökön a témában rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen.
Az ügy lényege és tanulsága az, hogy “alapvetően hazugságra politikát építeni nem lehet”, még akkor sem, hogy ha egyébként átmeneti sikert el lehet érni, hiszen a cinikus zártkörű beismerés lényege az volt, hogy másfél év alatt végig hazudva, az országot becsapva meg lehet nyerni egy választást – mondta Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet Böszmeségem története – 10 éves az őszödi beszéd címmel, a Terror Háza Múzeumban tartott kerekasztal-beszélgetésén.
A szocialisták valóban megnyerték akkor a választást, de az őszödi beszéd legfontosabb következménye 2010 után volt látható: kétharmados parlamenti többséggel jobbközép kormány alakult, és ezzel a felhatalmazással gyökeres változásokat tudott elindítani, a baloldal pedig a mai napig nem állt helyre abból a “bűnből, amit Gyurcsány Ferenc a saját népével és a politikai oldalával elkövetett” – mondta.
Gulyás Gergely szerint a beszéd hiba volt, de az eredendő bűn az volt, amit az MSZP az országgal tett.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója közölte: az őszödi beszédből kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc “ragadózóként, egyfajta zsákmányként tekintett a szocialista pártra, azt megszerezte, és azt akarta felhasználni személyes ambícióinak kiélésére”.
Mindezért kirabolta az MSZP-t, elvett tőle mindent, ami az identitását adta, amitől a párt működőképes volt, aztán otthagyta és kiszakított belőle amit tudott – mondta.
Schmidt Mária kitért arra is, hogy az őszödi beszédnek és Gyurcsány Ferenc politikai tevékenységének hatására hosszú távon megváltozott a pártstruktúra Magyarországon.
Kijelentette: “Gyurcsány (…) azt példázza, hogy nem lehet a magyar nemzeti érdekeket valamiféle külső központok nagyon más indíttatású elképzeléseinek alárendelni”.
Nem lehet, hogy egy magyar miniszterelnök a legitimációt “ne a magyar emberek felhatalmazásában keresse, hanem a külföldi erőközpontok dicséretében” – tette hozzá Schmidt Mária.
Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, az LMP volt társelnöke arról beszélt, hogy szerinte nem értékeljük helyesen a tíz évvel ezelőtti eseményeket, ha pusztán Gyurcsány Ferenc személyét “diabolizáljuk”, és az ő személyére fűzzük fel ezt az eseménysort.
Gyurcsány felbukkanása szerinte egy válságtünet volt. Schiffer András úgy vélekedett: a magyar modell arról szólt, hogy ország minél inkább legyen vonzó a külföldi befektetők előtt, miközben az ezredfordulóra kiderült, hogy a modell tartalékai kimerültek.
Gyurcsány ebből nem vett észre semmit – jegyezte meg.
Mint mondta, egy elhúzódó válságnak volt a nagyon látványos tünete, ami 2006 őszén történt, és a beszéd “brutálisan” pontosan azt az illúziót törte szét, hogy “bármilyen értelme van annak a voksnak, amit négyévente behúzok a szavazófülkében”.
Schiffer András szerint a 2006-os eseményekért elsősorban azok a felelősek, akik a beszéd nyilvánosságra kerülése után igyekeztek Gyurcsány Ferencet tisztára mosdatni.
Az első számú politikai felelős Lendvai Ildikó, aki akkor frakcióvezető volt – mondta.
Galló Béla politológus szerint az őszödi beszéd nagyon fontos politikatörténeti tény volt, de Gyurcsány Ferenc nem emiatt, hanem a kormányzása miatt bukott meg.
A miniszterelnökként eltöltött ideje a”politikusi féltehetségét” bizonyítja. Tehetsége volt megragadni a hatalmat, de alkalmatlan volt a pártja és az ország vezetésére – mondta.
Hozzátette: szerinte a társadalom döntő többsége az egész Gyurcsány-korszakra mint sikertelenségre emlékszik, és ennek releváns része volt az őszödi beszéd.
Megadja Gábor eszmetörténész arról beszélt, hogy szerinte az őszödi beszédnek semmi köze a beismeréshez, mint ahogy azt Gyurcsány Ferenc értékeli, hiszen az zárt körben hangzott el, pont az érintettekkel nem közölte az igazságot.
Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i került nyilvánosságra, és ez országszerte tüntetéseket, utcai zavargásokat váltott ki. A 2006. május 26-án zárt körben elhangzott, helyenként durva szavakkal kísért beszédében Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a kormány “végighazudta” az előző másfél két évet, négy évig nem csinált semmit, és ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit.
