Igét hirdet id. Kulcsár Sándor a Clevelandi Magyar Baptista Gyülekezet lelkipásztora.
A nők és a kistelepülések lakói a legboldogabbak Magyarországon
Magyarországon először készült olyan kutatás, amely megmutatja, hogy a különböző régiókban és városokban mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és ez milyen összefüggésben van az életkorral, a családi állapottal vagy éppen az iskolázottsággal.
A kutatás egyik célja az volt, hogy láthatóvá váljon, melyek azok a térségek, ahol boldogabbak vagy kevésbé boldogok az emberek, hogy aztán célzott kezdeményezésekkel lehessen segíteni ott, ahol erre a legnagyobb szükség van – emelte ki Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke, a kutatás kezdeményezője a program budapesti sajtótájékoztatóján kedden.
Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának vezetője, a felmérés szakmai irányítója elmondta, hogy a kutatással ki akarták deríteni, milyen széles skálán mozog a magyar lakosság boldogságszintje és ez milyen összefüggésben van a demográfiai és a pszichológiai tényezőkkel.
A térkép tehát a boldogság eléréséhez és megtartásához szükséges képességek közötti párhuzamok segítségével mutatja meg, hogy hol és mennyire boldogok a magyarok – fűzte hozzá.
Elmondta, hogy a kutatásban részt vevő nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, de az is látszik, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói, illetve, hogy a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a mentális egészség csúcsán vannak. Boldogabbak a diplomások, a nyugat-magyarországiak, illetve azok, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és a boldogság fenntartása terén. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok; minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel.
A legboldogtalanabbak Nógrád, Heves, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők.
Oláh Attila elmondta azt is, hogy a boldogság világnapja alkalmából az ENSZ felkérésére minden évben közzéteszik az országok boldogságrangsorát, amelyet összetett mutatók alapján készítenek el. “A mi kutatásunk több mutatója megegyezik ezzel a nemzetközi kutatással, hogy nemzetközi adatokat is mérhessünk, de alapvetően a mi célunk azoknak a pszichológiai tényezőknek a vizsgálata volt a boldogságszinttel összefüggésben, amelyeknek fejlesztésére a pszichológia tudománya eszközökkel rendelkezik.”
Az eredmények szerint az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét szoros együttjárást mutat a mentális egészség szintjével. A nemzetközi kutatási eredményekhez viszonyítva a vizsgált magyar populáció 12,3 százaléka éri el a mentális egészség csúcsállapotát, ezzel az értékkel Magyarország európai viszonylatban hátulról a hatodik helyen áll, Bulgáriát, Szlovákiát, Oroszországot, Portugáliát és Ukrajnát megelőzve.
“A kutatással arra is szeretne rávilágítani, hogy a boldogság, a pozitív érzelmek kiemelkedően fontos szerepet játszanak a mentális egészség meghatározásában, befolyásolják a munkavégzés hatékonyságát és a várható élettartamot is” – fűzte hozzá.
A szakemberek úgy tervezik, hogy ezentúl évenként megismétlik majd a felmérést, hogy nyomon követhessék, hogyan alakul a magyarok boldogságszintje.
MTI / ma.hu
Lassan a testtel
Mai adásunk folyamán a magyar szólások rovatunkban közismert de mégis érdekes eredettel rendelkező szólást analizálunk. Ismerjük és gyakran is alkalmazzuk tolakodó, furakodó és nagy sebbel-lobbal igyekvő emberekre azt, hogy “lassan a testtel”. Azt viszont kevesen sejtik, hogy eredetileg ezt a mondást nem élő testre alkalmazták. Nos halljuk mit mond O. Nagy Gábor a Mi fán terem c. könyvében. Elmeséli Hargitai István.
Pásztorhús
Hozzávalók kb. 6 adaghoz:
- 2-3 font marha hús
- 2 hagyma
- 2 friss piros paprika
- 2 közepes paradicsom
- 1 font tarhonya
- 2 font krumpli kisebb kockára vágva
- 1 evőkanál zsír
- só, frissen őrölt kömény, bors, paprika
- 1 csokor petrezselyemzöld
A marhahúsból készítsünk egy hagyományos pörköltet, akár előző nap.
(Másnap) a tarhonyát a zsíron megpirítjuk és felöntjük annyi vízzel ami legalább 2 ujjnyival ellepi. Sózzuk, borsozzuk, és közepes lángon addig főzzük, míg a lé nagy része felszívódik. Ekkor körülbelül félpuhára főtt a tarhonya. Ekkor a kész pörkölthöz adjuk a kisebb kockákra vágott krumplival együtt. Addig főzzük amíg a tarhonya a pörkölttel és a krumplival jól összeáll. Frissen őrölt köménnyel ízesítjük.
Ajánlatos gyakran megkeverni, mert hamar leragad, odakap.
Öntsünk hozzá még annyi vizet ami jól ellepi, ízesítsük utána, és folyamatos kavargatás mellett főzzük készre. Mire a krumpli megpuhul, addig a tarhonya is elkészül. Majd adjunk hozzá egy csokor összevágott petrezselyemzöldet.
Jó, ha a pásztorhús szaftos marad, mert ahogy áll, a tarhonya még szív magába folyadékot. Nem jó, ha nyögvenyelős lesz.
Jó átvágyat kívánok
Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa
Anyámnak fáj a feje,
nem iszik feketét —
Anyámnak fáj a feje,
nem szed be porokat:
szótlanabb sápadtsággal
feji meg tehenét,
szótlanabb sápadtsággal
söpröget, mosogat.
Anyámra durván szólnak
jöttment idegenek?
Anyám az ijedtségtől
dadog és bereked.
Sötét kendőjét vonván,
magányát húzná össze:
ne bántsa többé senki,
félelmét ne tetőzze.
Anyám utakon lépdel
s nem jut el sehova.
Szegénység csillagától
sebes a homloka;
vállára még az orgonavirág
is úgy szakad,
mintha csak teher volna,
jószagú kárhozat.
Nyár van égen és földön,
zene szól, muzsika,
Anyám csönd-sivatagján
el kell pusztulnia.
Gépek, gyártmányok zengnek
csodáktól szélütötten,
de egy se futna hozzá:
„segítek, azért jöttem”.
Anyámnak fáj a feje —
anyámnak fáj a semmi,
Anyám fekete rózsa
nem tud kiszínesedni.
Egy éjjel földre roskad,
megtört lesz majd, kicsi —
Bejön egy madár érte
s csőrében elviszi.
Szent Imre névtábla avatás
Ahogy minden településre beérkezvén egy névtábla fogadja az utazót, épp így a templomok homlokzatán, vagy a templomok előtt is egy-egy felirattal jelzik, hogy hova érkezett a vándor. Ezidáig a Szent Imre templom előtt aki eljárt nem találkozhatott ilyennel, bár a templom oldalán eddig is jelezte egy panó, hogy kinek a tiszteletére van felszentelve a templom, de most ezen hiányt pótolták a névtábla felállításával. Ezt a táblát ugyanaz az erdélyi fafaragó mester faragta, aki a hirami székely kaput is, nevezetesen Adorjáni Gergely, aki épp az idén nyáron járt látogatóban Clevelandben és a vele való találkozáskor született az ötlete Mezei András atyának, hogy egy névtáblát is kéne faragni, amit a templom elé állíthatnak.
A gondolatokat tettek követték és így a szeptember 11-i vasárnapi 11 órás szentmisét követően ünnepélyes keretek között felszentelte András atya a névtáblát és a mellette álló nemzeti zászlókat is megszentelte, melyek közt a magyar és amerikai zászló mellett ott díszeleg a pápai- és a székely zászló is. A szentelés után előbb a pápai himnusz csendült fel, majd a magyar, a székely és az amerikai himnuszt is együtt énekelte a mintegy 180 érdeklődőből álló ünneplő sereg.
Szeptember 11-én vasárnap a 11 órás szentmisét követően ünnepélyes keretek között felszentelte Mezei András atya a névtáblát és a mellette álló nemzeti zászlókat is megszentelte, melyek közt a magyar és amerikai zászló mellett ott díszeleg a pápai- és a székely zászló is. A szentelés után előbb a pápai himnusz csendült fel, majd a magyar, a székely és az amerikai himnuszt is együtt énekelte a mintegy 180 érdeklődőből álló ünneplő sereg. További részletek a Bocskai Rádió weboldalán.https://www.bocskairadio.org/szent-imre-nevtabla-avatas/
Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Tuesday, September 13, 2016
Az ünnepélyes szentelést követően egy szerény agapéra gyűlhettek össze a hívek a templom pincéjében, ezzel is szorosabbá fűzve kapcsolataikat.
Forrás: Pethő Krisztina / korosiprogram.hu
Bemutatjuk Pethő Krisztinát Cleveland új KCSP ösztöndíjasát
Pethő Krisztina Kézdivásárhelyről érkezett Cleveland-be a Kőrösi Csoma Sándor Program idei ösztöndíjasaként. Fogadószervezetei együttesen a Clevelandi Magyar Múzeum és a Bocskai Rádió. A program célja, hogy a diaszpórában élő magyarsághoz küldjenek ösztöndíjasok személyében segítőket, akik a helyi közösségekben próbálnak bekapcsolódni a magyarság életébe és annak egyre jobb működését segítsék munkájukkal. Ezen szellemben végzett korábbi, írországi munkásságáról és a mostani terveiről mesélt nekünk a rövid beszélgetés során.
Ugyanakkor korábbi rádiós tapasztalatairól is beszámolt, hisz önkéntes munkatársa volt az Erdélyi Mária Rádió kolozsvári studiójának. De szót ejtett korábbi tanulmányairól és jövőbeni terveiről is.
Alig két hete érkezett közénk, de máris bekapcsolódott a helyi magyarság életének vérkeringésébe. A magyar közösségben megélt tapasztalatairól, a szerető fogadtatásról is örömmel mesélt nekünk. Elmondása szerint a nemrégiben megtartott hagyományos cserkésznap felejthetetlen élmény volt számára.
Tervei is vannak az itteni 9 hónapos tartózkodása idejére, amelyekből párat meg is osztott a hallgatósággal.
A vele készült teljes interjút az alábbi linken hallgathatják meg:
Mojzes Gergő, a CTP programon keresztül két évig Clevelandben tanul
Ugyancsak most vasárnap volt a rádiónk vendége Mojzes Gergő is, aki a CTP (Calasantius Training Program) ösztöndíjasa, így a John Carroll University diákja.

Gergő a Dunakanyar vidékéről, Verőcéről került a távoli Amerikába. Alapképzési diplomáját a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerezte turizmus-vendéglátás szakon, majd pénzügy és számvitelt is tanult a későbbiekben.
Elmondta, hogy a CTP ösztöndíjprogrammal már egy általános iskolai tanárnője révén ismerkedett meg – aki ugyancsak része volt a programnak. Felcseperedve a korábbi tanári biztatásra hallgatva, hogy érdemes a program által kínált lehetőségekkel élni pályázott és ezt pozitívan bírálták el. Így ma már a két éves képzését töltheti itt, Clevelandben a John Carroll Universityn Nonprofit Administration szakon.
Az alábbi linkre kattintva hallgathatják meg a Gergővel készült beszélgetést, melyben az itteni tanítási rendszer másságáról beszél és a magyar közösségben szerzett tapasztalatairól:
Forrás: Pethő Krisztina / korosiprogram.hu
Interjú dr. Mezei Tibor patológussal, egyetemi tanárral, ki Clevelandben van továbbképzésen
Dr. Mezei Tibor patológus kutatóorvos, egyetemi adjunktus a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetemen. Vele készített interjút Csibi Lóránd, melyben itteni szakmai tapasztalatairól és az itteni magyarsággal kialakult kapcsolatáról kérdezte.
Jelenleg a négy hetes tanulmányi útját tölti itt dr. Mezei Tibor, Clevelandben a Cleveland Clinic-en. Elmondása szerint – annak ellenére, hogy alapjáraton elég zárt a kórházi közösségi munka -, mégis a szakterületének és a tanulmányi programnak köszönhetően jó rálátást kap arra, hogy itt, Clevelandben milyen módszerekkel kezelik a betegségeket. Ő is elismeréssel méltatta és tapasztalatai alapján aláírta, hogy méltóan híres a Cleveland Clinic világszinten is. Ahogy a program célja is fontosnak tekinti, úgy ő is már szeretné az itt megszerzett új ismereteket hazatérve kamatoztatni. Az interjú során az otthoni orvosi helyzetről is röviden beszámolt.
A beszélgetésből megtudhattuk, hogy milyen örömmel tölti el őt, hogy az itteni magyarság milyen segítőkész volt a tanulmányi útjának kivitelezésében és a magyar összefogásnak köszönhetően hogyan talált erre a rövid időre szállást, befogadó és kedves közösséget.
A doktor úrral készült interjút az alábbi linken hallgathatják meg:
Forrás: Pethő Krisztina / korosiprogram.hu
Megkezdődtek a Clevelandi Magyar Múzeum előadássorozatai

A 2016/2017-es évi múzeumi előadássorozatot Alex Kézdi, a Clevelandi Magyar Múzeum elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Lauer Editnek, a program koordinátorának. Miután hivatalosan megnyitásra került az idei programsorozat, bemutatták az első előadót, dr. Müller Pétert, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelv és Irodalomtudomány Tanszékének tanárát. Dr. Müller Péter szakterülete az irodalom és a színház kutatása. Ebben a tanévben a Cleveland State Universityn ő a Fulbright ösztöndíjas tanár Magyarországról, Pécsről.

A Magyar Múzeumban tartott előadásának témája az Anyaországi felsőoktatás alakulása a kezdetektől napjainkig volt, melyet nagy érdeklődés övezett. Átfogóan beszélt a magyarországi egyetemek kialakulásáról és azok fejlődéséről, átalakulásáról is. Az előadás során felvázolta, hogy hogyan szélesedett ki a szakterületek skálája a kezdetben teológia-filozófia alapokra épülő oktatásból egész a jogi, orvosi, majd társadalomtudományi és különböző természettudományi ágazatok fele. Beszélt többek közt a világháborúk és a kommunizmus alatti átalakulásokról, ideiglenes beszüntetésekről, egybeolvasztásokról és a különböző névváltoztatások szükségességéről is. Ugyanakkor összehasonlító számokat is megosztott, hogy milyen a mostani felsőoktatás utáni igény a rendszerváltás körüli évekhez képest. Szót ejtett arról is, hogy Magyarország egyre több külföldi ösztöndíjprogram fele nyit, illetve más nemzetiségű diákot is szívesen látnak az intézményekben. Ezt az is könnyíti, hogy az Európai Csatlakozást követően nem sokkal a Bolognai rendszerhez is csatlakozott Magyarország.
Előadásából azt is megtudhattuk, hogy Magyarországon az egyetemi oktatás épp Pécsen – az ő egyetemén – indult és jövőre 650 éves fennállását ünnepli.
Bizakodunk, hogy a további alkalmakat is hasonlóan sok érdeklődő tiszteli meg jelenlétével.
Reményeink szerint dr. Müller Péterrel és családjával a jövő vasárnapi műsorunkban egy interjút is tudunk készíteni, melynek keretében bemutathatjuk őt a kedves hallgatóknak.
Forrás: Pethő Krisztina / korosiprogram.hu
Nullázott a magyar válogatott a Feröer-szigeteken

Gól nélküli döntetlent ért el a magyar labdarúgó-válogatott a Feröer-szigetek otthonában a 2018-as oroszországi világbajnokság selejtező-sorozatában, a B-csoport 1. fordulójában.
A mérkőzés első félidejében a Feröer-szigetek válogatottja remekül megtervezett, rövid passzos, kombinatív játékkal rukkolt elő, a magyar válogatott játéka pedig esetlegesnek tűnt, kevésbé ötletesen támadott, és a védekezésébe is csúszott hiba bőven. A ferörieknek voltak nagyobb helyzeteik, és többször is ekrültek a tizenhatoson belülre, mint Bernd Storck együttese. Az átlagosnál keskenyebb, rövidebb, műfüves pályán a magyar szélsők sem tudtak érvényesülni, ráadásul a középpálya előtt (Kleinheisler László) és a középpálya mögött (Nagy Ádám) szereplő játékos nem sokat tudott hozzátenni az összjátékhoz. Persze a csapatból nem lógtak ki, ugyanis a többiek is szürkébbek voltak az elvártnál. De lássuk, mi történt az első negyvenöt percben.

A 10. percben Jóan Símun Edmundsson lőtt középről, mintegy huszonöt méterről ballal, de a húszméteres lövés nem okozott gondot Gulácsi Péternek, még úgy sem, hogy pont előtte pattant le.
Rögtön ezután a tizenhatos vonalától nagyjából fél méterre, jobbról lőhetett szabadrúgást a hazai csapat, Brandur Hendriksson a rövid – azaz a bal – felsőt vette célba, de mintegy fél méterrel célt tévesztett.
A 35. percben Gunnar Nielsen előrevetődve (na jó, inkább dőlve) kaparintotta meg Dzsudzsák balázs jobb oldalról érkező, ballábas beadását.
Egy perccel később Dzsudzsák ugratta ki Kleinheislert, aki elől Nielsen könnyedén mentett, de ügyetlenül Szalai Ádám elé terelte a labdát, a magyar cserecsatár pedig ballal eltörte azt, gyatrán mellé gurított.
Minden ugyanúgy folytatódott, a feröeriek “nyomása” a 61. percben tetőzött: előbb Dzsudzsák és Kleinheisler egymásra várt, ebből lett a hazaiak lehetősége, majd rögtön ezután Gulácsinak csak azért nem kellett védenie, mert a megpattant lövés szögletre vánszorgott.
A 86. percben a feröeri kapufa mentette meg a magyar válogatottat a kapott góltól.
A mérkőzés után Bernd Storck, Gulácsi Péter és Nagy Ádám is nyilatkozott az M4 Sportnak.
A két csapat harmadszor találkozott egymással, s ez volt az első alkalom, hogy nem magyar győzelemmel zárult a meccs.
Bernd Storck szövetségi kapitány csapata október 7-én a hozzá hasonlóan Eb-nyolcaddöntős Svájcot fogadja, majd három nappal később Lettország vendége lesz.
Világbajnoki selejtező, B csoport, 1. forduló:
Feröer-szigetek – Magyarország 0-0
Tórshavn, 3500 néző, v.: Slavko Vincic (szlovén)
Sárga lap: Benjaminsen (53.), illetve Kádár (10.), Kleinheisler (42.), Fiola (80.)
Feröer-szigetek: Nielsen – Hansen, Gregersen, Nattestad, Davidsen – Benjaminsen – Vatnhamar, Hendriksson, Hansson (Vatnsdal, 91.), Jönsen – Edmundsson
Magyarország: Gulácsi – Fiola, Guzmics, Lang, Kádár – Nagy – Dzsudzsák, Elek, Kleinheisler (Stieber, 80.), Németh (Nikolics, 70.) – Priskin (Szalai, 27.)
B csoport:
Svájc-Portugália 2-0 (2-0)
Gólszerzők: Embolo (24.), Mehmedi (30.)
Piros lap: Xhaka (93., Svájc)
Andorra-Lettország 0-1 (0-0)
Gólszerző: Sabala (48.)
A csoport állása:
1. Svájc 1 1 – – 2-0 3 pont
2. Lettország 1 1 – – 1-0 3
3. Magyarország 1 – 1 – 0-0 1
Feröer-szigetek 1 – 1 – 0-0 1
5. Andorra 1 – – 1 0-1 0
6. Portugália 1 – – 1 0-2 0






























