Theresa May, a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik miniszterelnök-jelöltje szerint “a Brexit Brexitet jelent”, és az Egyesült Királyság mindenképpen kilép az Európai Unióból.
Ugyanezt üzente a brit kormány annak a több mint négymillió aláírónak, akik csatlakoztak az újabb EU-referendumot követelő petícióhoz.
Theresa May belügyminiszter kapta a legtöbb voksot a távozó jelenlegi kormányfő, David Cameron utódjelöltjeit kiválasztó csütörtöki alsóházi frakciószavazáson, és a másik jelölttel, Andrea Leadsom energiaipari államtitkárral verseng a párt 150 ezer szavazásra jogosult tagjának voksaiért a szeptember 9-én lezáruló vezetőválasztási kampányban.
A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilapnak adott, szombaton ismertetett interjúban Theresa May kijelentette: nagyon fontos annak felismerése, hogy a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás eredményeként az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból. Hozzátette: az ő nagyon egyértelmű álláspontja szerint “a Brexit Brexitet jelent”, és ha ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, akkor az ország az ő vezetésével ki is fog lépni az EU-ból.
Theresa May kijelentette azt is, hogy ez a külföldi EU-állampolgárok szabad mozgásának “szabályozásával” is jár majd.
A belügyminiszter nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy ez pontosan milyen intézkedéseket jelent. Korábbi nyilatkozataiban azonban már utalt arra, hogy a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok eddigi jogainak érvényesülését a brit kormány csak viszonossági alapon tudja garantálni, vagyis akkor, ha az EU-tagállamokban élő britek jogait is garantálják a fogadó országok.
Hasonlóképp nyilatkozott a minap Philip Hammond brit külügyminiszter is, aki az alsóház külügyi bizottságának meghallgatásán a külföldi EU-állampolgárok jövőbeni státusát firtató kérdésre kijelentette: a brit kormány elismeri azt az “életfontosságú” hozzájárulást, amelyet a külföldi uniós munkavállalók nyújtanak a brit gazdaságnak, de azt kéri az uniós társállamoktól, hogy a viszonosság alapján ismerjék el a náluk élő és dolgozó britek szerepének fontosságát országuk gazdaságában.
Theresa May a The Daily Telegraphnak adott szombati interjúban hangsúlyozta: a kormány felelőssége most az, hogy a kilépési tárgyalásokon a lehető legkedvezőbb egyezséget érje el Nagy-Britannia számára. Kijelentette azt is, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, a folyamat irányítására külön kormányhivatalt hoz létre, amelynek élén olyan politikus áll majd, aki a népszavazás előtt a kilépés mellett kampányolt.
May nem fedte fel, hogy kit szán erre a tisztségre. A belügyminiszter maga a referendum előtt a bennmaradást pártolók táborához tartozott, bár a kampányban aktívan nem vett részt.
A brit kormány szombaton válaszolt arra az online petícióra, amelynek 4,1 millió aláírója új népszavazást követel az EU-tagságról, új szabályokkal. A kezdeményezők szerint kötelezővé kellene tenni az újabb referendumot, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak.
A brit EU-tagságról szóló júniusi népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.
A kormány nevében a külügyminisztérium nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a júniusi referendumról külön törvény intézkedett, és a jogszabály nem írt elő minimális részvételi arányt. A közlemény kiemeli: David Cameron miniszterelnök és a kormány is egyértelművé tette, hogy ilyen népszavazást nemzedéknyi időtávlatban csak egyszer lehet megrendezni, és az eredményt tiszteletben kell tartani. A referendumon a törvényben meghatározott feltételekkel 33 millióan vettek részt, és ez volt a brit történelem egyik legnagyobb demokratikus aktusa – áll a külügyminisztérium közleményében.
Barack Obama egy nappal lerövidíti európai útját, és a jövő hét elején Dallasba utazik, ahol öt rendőrt öltek meg orvtámadásokban – közölte helyi idő szerint péntek este a Fehér Ház.
Az amerikai elnök a varsói NATO-csúcs után szombaton Madridba repül, ahol másnap találkozik VI. Fülöp spanyol királlyal és a kormány képviselőivel, felkeresi a dél-spanyolországi Rota melletti NATO-támaszpontot, de Sevillába már nem utazik. Barack Obama a tervezettnél egy nappal korábban, vasárnap este tér vissza Washingtonba.
Dallasban közben újabb és újabb információkat hoznak nyilvánosságra a rendőrgyilkosságokról. A rendőrök házkutatást tartottak – a jelenleg egyedüli elkövetőként említett – Micah Johnson lakásában Mesquite-ben, Dallas egyik elővárosában. A robotra szerelt bombával likvidált 25 éves férfi lakásán fegyvereket, lőszereket, golyóálló mellényeket, bomba készítéséhez szükséges anyagokat találtak és egy naplót is, amelyben a férfi gondosan feljegyzett magának “harci taktikákat”. Minderről a dallasi rendőrség péntek délutáni közleményében számolt be, hangsúlyozva, hogy Micah Johnson korábban nem került a rendőrség látóterébe, nem voltak gyanús ügyei.
Péntek délután már nem csupán David Brown rendőrfőnök és Mike Rawlings dallasi polgármester, hanem a szövetségi belbiztonsági miniszter, Jeh Johnson is megerősítette, hogy a támadó egyedül lövöldözött, nem voltak tettestársai. Rawlings szerint a lövések mindegyikét Johnson adta le egy parkolóház épületéből, de különböző emeletekről. Jeh Johnson belbiztonsági miniszter pedig New Yorkban újságíróknak úgy fogalmazott: “pillanatnyilag úgy tűnik, hogy egyetlen elkövető volt, akinek nem voltak kapcsolatai nemzetközi terrorszervezetekkel, és az eddig feltárt adatok szerint tettét nem terrorizmus inspirálta”.
A Dallasban péntekre virradóra elfogott és letartóztatott három gyanúsítottról sem a rendőrség, sem a belbiztonsági minisztérium nem közölt információkat. Micah Johnsonról kiderült, hogy az egyik közösségi portálon fehérek ellen intézett kirohanásokat, különösen egy-egy rendőri túlkapás után. A Facebookon a kedvencei között volt az Afrikai Amerikai Védelmi Liga nevű szélsőséges szervezet, a Mississippi Fekete Párducainak szervezete, illetve a Dallasban alapított Új Fekete Párducok nevű szerveződés is. Johnson afroamerikai, középiskolát végzett, a hadseregben pedig két szakmát is kitanult: kőműves lett és ács.
Több ezren látogattak ki idén az Ezer Székely Leány Napjára a csíksomlyói nyeregbe – számol be Iszlai Katalin a szekelyhon.ro-n. A regisztrációs adatok alapján 1775 népviseletbe öltözött leány és pontosan 800 legény jelent meg népviseletben.
A két Somlyó-hegy közötti nyeregben a néptánccsoportok bemutatói előtt ünnepi beszédek hangzottak el. Többek között Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is szólt az ünneplőkhöz. „Itt nálunk a legnagyobb a vallási elkötelezettség és elhivatottság, itt még mindig tele vannak a templomok, fontosak az ünnepek, fontos a keresztség, az elsőáldozás, a bérmálás, a házasság ünnepe. Ezért vagyunk ma itt, ezért lehetünk itt, mert nekünk ez az érték még megmaradt, megtartottuk.”
Böjte Csaba ferences szerzetes is meleg szavakkal szólt a jelenlevőkhöz, majd felkérte a 99 éves Antal atyát, hogy ossza meg érzéseit az ünneppel kapcsolatosan – hisz ő részt vett az első ilyen rendezvényen 1931-ben.
Fotó: MTI, Veres Norbert
A jövő évi rendezvényen a házigazda Tusnádfürdő lesz, ugyanis a lakosság számához viszonyítva onnan jelentek meg legtöbben népviseletben a találkozón – írja a szekelyhon.ro
Budapesten – minden bizonnyal a Dagály Úszóarénában – lesz 2020-ban az úszó és a vízilabda Európa-bajnokság – jelentette be a LEN-vezérkar döntését Paolo Barelli, a szervezet elnöke Budapesten.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány célja a minél nagyobb számú nemzetközi esemény megrendezése, ennek jegyében támogatta a mostani pályázatokat. A mostani döntést nagyszerűnek nevezte.
Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke emlékeztetett, hogy 2017-ben felnőtt vizes vb-t, 2019-ben ifjúsági vb-t rendez Budapest.
“Most már csak 2021-re kell valamit kitalálni” – fogalmazott.
Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke arról beszélt, hogy már két éve felvetette a lehetőséget Barellinek a 2020-as Eb-re, ezt pedig azóta többször is megerősítette.
A nagy klasszikusokon, a nikotin-, alkohol- és drogfüggőségen túl ma már számos egyéb szenvedélybetegségről tudunk. A kényszeres vásárlás is egyfajta függőség, amit a közhiedelemmel ellentétben nem a globalizáció, hanem lelki problémák okoznak.
Meglátjuk a kirakatban vagy a katalógusban, megtetszik a színe, az anyaga vagy a tulajdonságai, és úgy érezzük, nem tudunk ellenállni neki. Mindennél jobban vágyunk rá, pedig tudjuk, hogy nem engedhetnénk meg magunknak, mert sokba kerül, és különben is, kifizetetlen számlák tömkelege hever az íróasztalunkon. Ennek ellenére kifejezetten jóleső érzéssel tölt el bennünket, ha az adott tárgyat végre megkaparinthatjuk. Ismerős, ugye? Nyugalom, amíg csak ritkán történik meg velünk, ezekkel a kilengésekkel nincs semmi baj. A kényszeres vásárlás azonban már más tészta: nem véletlenül szerepel a súlyos addikciók listáján.
A kényszeres vásárlás tünetei
A kényszeres vásárlók nemcsak esetenként, hanem rendszeresen érzik azt a leküzdhetetlen vágyat a vásárlásra. A szükséglet rohamszerűen érkezik, a betegek elmondása szerint ekkor egész egyszerűen képtelenség megállni, hogy ne költsenek pénzt. Amint sor került a vásárlás aktusára, a szükséglet kielégítődik, a feszültség csökken, a betegek pedig megkönnyebbülnek. A fizetésüket azonban nem szükséges használati cikkekre vagy élelmiszerekre költik, hanem olyan dolgokra, amikre valójában semmi szükségük: ékszerekre, ruhákra, parfümre, műszaki cikkekre. Épp emiatt gyakori, hogy a várva várt csomaggal a hónuk alatt már a hazafele úton óriási bűntudat keríti hatalmukba őket. A vásárlási kényszer azonban nem sok egérutat hagy a betegeknek: néhány órán vagy napon belül ismét jelentkezik az ellentmondást nem tűrő szükséglet, amit menetrendszerűen fékevesztett költekezés követ. Könnyen belátható, hogy a kényszer számtalan negatív következménnyel jár.
A függőség negatív vonzata
A függőség sajnálatos módon rövid időn belül kiiktat a betegek életéből a vásárláson kívül minden örömforrást és addig szeretett tevékenységet, beleértve a társas kapcsolatokat is. Mivel minden vagyonukat szenvedélyükre költik, anyagi biztonságuk meginog, így idővel sem a rezsit, sem a lakáshitelt nem tudják majd törleszteni. Az állandó vásárlási vágy súlyosbodásával a hatékony munkavégzés is lehetetlenné válik számukra, ami persze azonnal szemet szúr a kollégáknak és a főnöknek is. Ami pedig a hozzátartozókat illeti: sokuk teljesen kiborul, esetenként el is fordul a betegtől, amikor szembesül vele, hogy a függő családtag a család minden spórolt pénzét értelmetlen dolgok vásárlására költötte. A negatívumok listáján tehát az életminőség romlását szorosan követi a szociális izoláció jelensége.
Ami a kényszeres vásárlás hátterében áll
A pszichológusok és addiktológusok egybehangzóan állítják, nem a multik és plázák uralta világ, sokkal inkább pszichés tényezők okozzák a kényszeres vásárlást. A betegek jó része általában hiányt szenved az egészséges társas kapcsolatokból: baráti és párkapcsolatai zaklatottak, konfliktussal terheltek, vagy éppen hiányoznak életéből. Ez esetben a vásárlással a kapcsolatok iránti vágyukat igyekeznek kompenzálni. A szakértők szerint a kóros vásárlást a szorongással, problémákkal terhelt hétköznapok, stresszes életvezetés is kiválthatja.
Az esetek többségében ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kényszeres vásárlás kéz a kézben jár az önbecsülési problémákkal is. A betegek általában butának, csúnyának és értéktelennek látják magukat, emiatt pedig állandó önbizalomhiánnyal küszködnek. Hogy önbecsülésüket növeljék, az egyetlen épkézláb ötletnek a vásárlás tűnik számukra. Az anyagi javak birtoklásától ugyanis azt remélik, hogy szebbek, sikeresebbek és boldogabbak lehetnek. Bár a bizarr függőség a kívülállók számára sokszor csupán egy zavaró hóbortnak tűnik, nem árt fejben tartani: megelőzve a függőség súlyosbodását, a betegek minden esetben szakértői kezelésre szorulnak.
Mielőtt elkezdenénk a mai adásunkban a szóban forgó Tótágast áll szólásunk eredetét elemezni, több hallgató kérésének szeretnénk eleget tenni, hogy a rovatunkban megemlített Mi fán terem című könyvet hol is miként tudnák megszerezni. Könyvünket a magyarországi Libri könyvforgalmazónál rendeltük meg, de már csak egy szépséghiba miatt visszamaradt példányt tudtak nekünk elküldeni, mert a könyv jelenleg nincs forgalomban. O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvét az Akkord Kiadó a 9. kiadásban publikálta 2005-ben. A Nemzetközi könyvszám a következő: ISBN 963 9429 65 1.
Most pedig hallgassuk meg a magyarázatot a Tótágast áll szólásunk eredetére. Elmondja Hargitai István.
A padlizsánokat megmossuk, félbevágjuk, kanállal kikaparjuk a magos részét és félretesszük a darabokat. A kivájt félpadlizsánokat szépen, sorba belehelyezzük egy jókora tepsibe és meglocsoljuk egy kis olívaolajjal.
Kevés olajon megfonnyasztjuk az apróra vágott hagymát, a megtört fokhagymát, rátesszük a darált húst és pirítjuk. A paradicsomot forró vízbe tesszük, lehúzzuk a héját és jó apróra összevágjuk az húsát. Rátesszük a darált húsra a kivájt és apróra vágott padlizsán darabokat, a pirospaprikát, a paradicsomot, az apróra vágott petrezselymet vagy bazsalikomot, majd ízlés szerint sózzuk és borsozzuk. Jól összeforraljuk az ízeket és mikor kész szépen belekanalazzuk a kivájt padlizsánokba. Sajtot reszelünk rá leöntjük tejszínnel és . forró sütőben készre sütjük. Akkor jó, ha a sajt a tetején kissé pirult. Kínáljuk rizzsel, de csak úgy egymagában is mennyei eledel!
Az élet a zsibárusok világa, Egy hangos vásár, melynek vége nincs. Nincs semmi tán, melynek ne volna ára, Megvehető akármi ritka kincs. Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak Kufár lélekkel hasznot, üzletet; Itt alkusznak, amott már áll a vásár, A jelszó mindig: eladok, veszek!…
Raktárra hordják mindenik portékát, Eladó minden, hogyha van vevő: Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság, Rajongás, hit, eszmény és szerető. Aki bolond, holmiját olcsón adja, Az okos mindig többet nyer vele, A jelszó: egymást túl kell licitálni, Ádáz versennyel egymást verve le!
A szív az üzlet leghitványabb tárgya S eladják mégis minden szent hevét. Akad vevő rá, egymást licitálja, Hogy a holmit atomként szedje szét. Folyik a vásár harsogó zsivajban, Az egyik kinál, másik meg veszen, Csak néhol egy-egy végképen kiárult, Kifosztott lélek zokog csendesen.
Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben, Bolondok bizton, balgák szerfelett, Eddig az ő példájukat követtem, Ezután én is másképpen teszek, Lelkem, szívem kitárom a piacra, Túladok én is minden kincsemen… … De nincs erőm ily nyomorulttá válni,
A hanganyag a vasárnapi élő adás után itt is meghallgatható.
A trianoni békeszerződés területi rendelkezései 1938 és 1941 év között négy lépcsőben módosultak. Az első bécsi döntés által visszakerült a Felvidék déli sávja, 1939. márciusában Kárpátalja, egy évvel később – 1940. augusztusában – pedig Észak-Erdély nagy része. A revíziós sikereket Bácska, Muraköz és a baranyai háromszög 1941. áprilisi visszaszerzése zárta le. Az olasz és döntően német segítséggel levezényelt revíziós területgyarapodásnak ugyanakkor óriási ára volt: Magyarország elveszítette függetlenségét és a szovjeteknek küldött hadüzenettel Németország oldalán belesodródott a második világháborúba. A Horthy-korszak külpolitikája és a revízió – 2. rész.Bevonulás Kolozsvárra, 1940. – Forrás: felvidek.ma
A Felvidék déli sávjának német-olasz döntőbíráskodás által való visszakerülését a magyar társadalom kitörő lelkesedése kísérte. Az eufórikus szólamok közé fals hangok legfeljebb csak amiatt szűrődtek be, hogy sokan voltak, akik elégedetlenek voltak a visszakapott terület nagyságával és még ennél is többre tartottak volna igényt. Ezt a véleményt a politikai elit jelentékeny része – köztük Bethlen István – is osztotta. Az elégedetlen magyar politikusok véleményét Adolf Hitler a revízió előkészítésekor zajló tárgyalásokon azzal szerelte le, hogy kijelentette: „aki enni akar, annak a főzésből is ki kell vennie a részét”. Már eddig is, az 1. bécsi döntés után pedig még inkább nyilvánvalóvá vált, hogy újabb területi nyereségeket csak Németország segítségére alapozva lehet majd a jövőben elkönyvelni. A magyar politika ezért különböző engedményekkel iparkodott a német fél további támogatását biztosítani. Az Imrédy Béla vezette magyar kormány engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének, a Magyarországi Németek Népi Szövetségének (közkeletű nevén a Volksbundnak) a megalakulását, 1939 januárjában pedig – német biztatásra – kilépett a Népszövetségből. Emiatt a Szovjetunió átmenetileg megszakította a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.
Horthy Miklós kormányzó és Adolf Hitler 1939-ben Hamburgban. – Photo: Berliner Verlag/Archiv
A magyar revízió következő célja Kárpátalja visszaszerzése volt, amelynek katonai úton való megszerzéséhez is készültek tervek. Berlin ugyanakkor jóváhagyta, hogy a régió Magyarországhoz kerüljön. Kárpátalja birtokba vétele 1939. március 15 és 18 között zajlott le, akkor amikor Németország gyámsága alatt az önálló Szlovák Köztársaság is megalakult. A visszaszerzett terület nagysága közel 12 ezer négyzetkilométer, amelyen 700 ezer lakosa élt. Ahogy az eseményről a pesti hírlap egyik publicistája beszámolt: „A csekély számú magyar haderő a magas hóval borított hegyek között, zimankós időben az ukrán terroristák kétségbeesett ellenállási próbálkozásait rendkívüli támadó készséggel gyorsan törte meg, s szinte menetrendszerű pontossággal nyomult előre az ezeréves magyar határ felé, ahol a lengyel csapatok testvéri kézfogása várta. A Felföld bércein magyar zászló leng: a honvéd kitűzte a nemzeti lobogót Verecke fölé, s az ősi Kárpátalja hazatért az anyaország örök határai közé.” Az öröm ellenére fontos leszögezni, hogy szemben az első bécsi döntéssel, amelyben a magyar nemzetiség aránya túlnyomó volt, a „visszatért” Kárpátalját nem lehetett nemzetiségi érvekkel alátámasztani. A magyarság aránya a területen mindössze 5–10% volt, a ruszin lakosságé pedig 70–75% közé volt tehető. Ezért volt különösen sajnálatos, hogy az új miniszterelnöknek, Teleki Pálnak nem sikerült az az elképzelése, hogy a visszakapott területnek autonómiát biztosítson.
Bevonuló magyar bakák Kárpátaljára, 1939 – Forrás: pannonhalma70-74.gportal.hu
Csehszlovákia területi „megnyirbálását” és egy német protektorátus alatti bábállam létrehozását követően Németország következő célja Lengyelország lerohanása volt. Annak a fejében, hogy a német csapatok használhassák az észak-magyarországi vasútvonalakat, a maradék Szlovákiát felajánlotta Magyarországnak, amit ugyanakkor a magyar politikai vezetés elutasított. Ebben a hagyományos lengyel-magyar barátság mellett az attól való félelem is húzódott, hogy ezzel a magatartásával Magyarország elveszítené a nyugat – mindenekelőtt Nagybritannia – jóindulatát. Ráadásul miután Hitler magyar segítség nélkül is – ekkor még szövetségesével: Sztálinnal együtt – lerohanta Lengyelországot, Teleki Pál titokban még magyar légiót is szervezett, Magyarország pedig északi határainak megnyitásával tömegesen fogadta be a títezrével érkező lengyel menekülteket.
Német páncélos hadoszlop Nyugat-Lengyelországban – Forrás: ritkanlathatotortenelem.blog.hu
A hovatovább háborúba sodródó Európát látva kulcsfontosságúvá vált a fegyveres küzdelemre való felkészülés. Ezt szolgálta az egyik korábbi adásunkban említett győri program is, amely öt év alatt egymilliárd pengőt kívánt részben a hadseregfejlesztésre, részben pedig infrastruktúrális fejlesztésekre fordítani. Teleki Pál politikájának az egyik célja politika ugyanakkor a „fegyveres semlegesség” megőrzése volt egészen a háború végéig, emellett a maximális területi revíziót is igyekezett elérni. A közvélemény szemében a legfontosabb területnek – a magyar történelemben játszott különleges szerepe miatt – Erdély számított. Erdély visszaszerzésére 1940 nyarán nyílt esély, amikor Hitler a magyar-román feleket a vitatott területről tárgyalások megkezdésére utasította. A magyar-román egyeztetésekre Szörényvárban (vagy Turnu Severinben került sor), 1940 augusztus 16–24-e között. A magyar delegáció 70 ezer négyzetkilométernyi területet követelt vissza, amelynek viszont román többsége volt. A román álláspont viszont egyedül az erdélyi magyar lakosság kitelepítését illetve a magyar területek autonómiáját javasolta. A vélemények különbözősége miatt – a csehekkel két éve folytatott komáromi vitákhoz hasonlóan – ezek a tárgyalások is eredmény nélkül zárultak. Ismét Németországra és Olaszországra hárult hát a feladat, hogy döntsenek a vitatott területről.
Horthy Miklós kormányzó falragaszon (Észak-Erdély, 1940) – Forrás: HVG.hu
A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hirdették ki. A határozat értelmében Magyarországhoz került 43 ezer négyzetkilométernyi terület 2,5 millió lakossal. Az 1941-es magyar statisztika szerint ennek 52%-a volt magyar, 38%-a román és 10%-a német. Az 1930-as román statisztika szerint ugyanakkor a román lakosság tett ki 49%-ot, a magyarok aránya 38%-ra, a németeké pedig 13%-ra rúgott. A relatív magyar többség ugyanakkor a visszakerült területen egyértelműnek tűnik. Dél-Erdélyben mintegy 400 ezernyi magyar maradt, akik keserűen vették tudomásul a döntést, sok ezren pedig megkezdték az Észak-Erdély visszakerült terültére való átköltözésüket. Magyarországhoz a döntéssel több mint egymillió román került. Észak-Erdély és a Székelyföld visszakerülését talán még a Felvidékinél is nagyobb eufória kísérte. A fokozatosan birtokba vett területeknek köszönhetően újra Magyarországhoz tartozott Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagykároly és Marosvásárhely. A Kolozsvárra bevonult Horthy Miklós így köszöntötte a kincses város lakosságát az ünnepi dísszemlén: „Boldogan köszöntöm Kolozsvárról Erdély visszatért országrészeit!Huszonkét évi keserves megpróbáltatás után valóra vált, amiben bízni nem szűntem meg soha, egy percre sem. És most, mikor végre valóban itt állhatok a szabad Erdély szabad földjén, olyan mélyen meghat ennek a történelmi pillanatnak a nagyszerűsége, hogy érzelmeim kifejezésére alig találok méltó szavakat.Gondolatban ma itt van minden magyar!Őszinte, mélyen átérzett szeretettel gondolunk azokra a testvéreinkre, akik most nem tértek vissza az ősi honba. Kérem őket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat! Sorsuk felett őrködünk!Ismerem az erdélyi faj kemény, ellentálló, küzdőképes tulajdonságait. Ezért teljes bizalommal tekintek az ott felnőtt ifjúságra is, kiket az új sorsfordulón, nagy nemzeti céjaink odaadó szolgálatára hívok fel, a haza és egész Európa javára.”
A helyiek ünneplik a bevonuló magyar honvédeket (Észak-Erdély, 1940) – Forrás: konfliktuskutato.huÜnneplők (Észak-Erdély, 1940) – Forrás: konfliktuskutato.hu
Az első bécsi döntéstől eltérően a másodikat nem fogadta akkora nemzetközi elismerés. A döntés jogosságát Románia mellett – aki azt rákényszerített diktátumként értelmezte – az Egyesült Államok és Nagybritannia is megkérdőjelezte, így legitimitásához kétségek férkőztek. A Horthy Miklós nevéhez kapcsolódó kultusz mindenesetre a revíziós sikerek éveiben újabb jelzővel, az országgyarapító kormányzóéval bővült. Annak, hogy Észak-Erdély és a Székelyföld visszatért ára is volt: a Volksbund a német kisebbség egyetlen törvényes hazai szervezetévé válhatott. De ezzel még a német-olasz döntöbíráskodás honorálása nem ért véget: Magyarország belekezdett harmadik zsidótörvénye előkészítésébe, 1940. novemberében pedig csatlakozott a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez is. Az egyetlen olyan szomszédos államnak, amelyre Magyarország még támaszkodhatott Jugoszlávia számított, akinek képviselőivel 1940. december 12-én írták alá a magyar-jugoszláv „örökbarátsági szerződést”, amely nem bizonyult hosszú életűnek. A németellenes belgrádi fordulat miatt négy hónappal később Adolf Hitler Jugoszlávia lerohanását határozta el, és ebben számított a magyar fél aktív részvételére is. A cserébe ajánlott Délvidék visszaszerzése a magyar politikát nehéz választás elé állította: Ha a magyar állam csatlakozik, újra egykor birtokolt terület térhet vissza, a nyugati hatalmak viszont borítékolhatóan Magyarország ellen fordulnak. Ha elutasítja, a nyugat szimpátiáit megőrizheti, a lépés a magyar társadalom előtt lesz nehezen magyarázható, ráadásul kiteszik az országot a német megszállás veszélyének. 1941 tavaszára az önálló magyar külpolitizálás kontúrjai kezdtek végleg elmosódni. Nagyjából ekkorra ért utolsó fázisához az a semlegességi-politika, amelyet Teleki Pál miniszterelnök képviselt, és amelynek kudarcával szembesülve – egyéb magánéleti bajoktól is indíttatva – öngyilkosságot követett el.
Teleki Pál temetési menete – Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
Zágrábban kikiáltották az önálló Horvátországot, ezzel tehát Jugoszlávia megszűnt. Másnap, április 11-én, a magyar honvédség átlépte a magyar határt és a szerb fegyveresekkel vívott szórványos csatározásokkal néhány nap alatt elérte a régit is. Sőt, a magyar gyorshadtest német alárendeltségben még ezen is túlment. A katonai akcióért cserébe Magyarország visszakapta Bácskát, a baranyai háromszöget és Muraközt. A 11, 5 ezer négyzetkilométeren 1 millió harmincezer ember él. Közülük – a magyar statisztika szerint – 39% volt magyar, 19% német és 16% szerb. A szerb statisztika ettől eltért, ők 30%-os magyar arányt és 43%-os délszláv arányt mutattak ki.
Magyar katonák a Délvidéken (1941) – Forrás: wikimedia.org
Magyarország a többlépcsős revíziós politika következtében visszaszerezte a Trianonban elveszített területek 40%-át. Az ország kiterjedése 93 ezer négyzetkilométerről 172 ezer négyzetkilométerre nőtt, lakosainak száma pedig elérte a 14, 6 millió főt. A visszacsatolt terülteteken élő nagyszámú nemzetiségi lakosság miatt a nemzetiségek aránya az országban 21% lett. Közülül legtöbben a románok voltak, 7,5%-al, a németek 5%-al, a ruszinok közel 4%-al és a szlovákok majdnem 2%-al.
Magyarország 1941-re kialakult etnikai térképe – Forrás: origo.hu
A bácskai bevonulás következtében az ország visszakapta ugyan a Délvidék nagy részét is, és kiteljesítette a revíziót, de elveszítette a nyugat jóindulatát, amit a diplomáciai kapcsolatok megszakítása jelzett. A Nyugat ugyanis – fenyegetései ellenére – nem üzent azonnal hadat, egyelőre Nagybritannia is csak a diplomáciai kapcsolatokat függesztette fel Magyarországgal. A Birodalmi Németország járszalagjára való kerülés, azaz a fegyveres-semlegesség taktikájának totális csődje csak a Szovjetunió elleni június 26-i hadiállapot deklarálásával realizálódott.
Bárdossy László miniszterelnök (1941–1942), aki deklarálta a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval – Forrás: holokausztmagyarorszagon.hu
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. 3. kiadás, Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 247–252.
Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Kalligram kiadó, 2009.
Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély. 2. kiadás, Budapest, Jaffa Kiadó, 2015.
Magyar szólásmondások rovatunkban az után kutatunk hogyan keletkezett az a szólásunk, hogy Mással kapartatja ki a gesztenyét, amikor azt kívánjuk kifejezni, hogy valaki mással végezteti el a piszkos munkát – tehát ő égesse meg magát a tűzzel és a forró gesztenyével. Ismét a Mi fán terem című szólás-gyűjteményhez fordulva, mindjárt meg is tudjuk, honnan jött ez a szólás. Elmeséli Hargitai István.
