Először fordult elő, hogy nem a győztes gárdából került ki a díjazott.
A gólkirály Antoine Griezmannt választották a vasárnap befejeződött franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság legjobb játékosának.
Az európai szövetség (UEFA) hétfői döntése azt jelenti, először fordult elő, hogy nem a győztes válogatottból került ki a díjazott. A végül ezüstérmes hazai csapat csatára ugyanakkor hatszor volt eredményes a tornán, így nem okozott meglepetést az egyéni elismerése.
Az UEFA technikai bizottsága által megválasztott álomcsapatba négyen kerültek be az aranyérmes portugál együttesből Cristiano Ronaldo, Raphael Guerreiro, Pepe és a kapus Rui Patricio révén. A franciákat Griezmann mellett Dmitri Payet képviseli a legjobb tizenegyben. A maradék öt játékost pedig az elődöntőben kiesett walesi és világbajnok német csapat adja Aaron Ramsey és Joe Allen, illetve Toni Kroos, Jerome Boateng és Joshua Kimmich révén.
A legjobb fiatal játékos címet pedig a portugál Renato Sanches érdemelte ki.
Magyarországi látképek címmel tegnap délután 2 órakor a helyi Magyar Múzeumba új kiállítás megnyitására került sor, kb. negyven ember részvételével.
Lázár András, a clevelandi Magyar Múzeum kurátora
Lázár András, a clevelandi Magyar Múzeum kurátora, köszöntötte a nagyérdemű közönséget, kiemelve a kiállítás kialakulása és témája körüli lépéseket. Mint a címe is utal rá – Magyarországról szól a kiállítás és mivel hatalmas anyagot lehetne erről bemutatni, kellett keresni valamilyen kritériumot, ami alapján kategorizálhatóak legyenek a fotók. Így a következő kategóriákból lettek kimutatva látképek, mint történelmi, kulturális, építészeti és természeti látképek. Az utóbbi három alcsoportba is van osztva: nemzeti parkok, feltűnő tereptárgyképek valamint termálfürdők. A múzeumban felszerelt érintős képernyős számítógépeken digitálisan kiállított látképek is megtekinthetők.
Lauer Edit
Ezt követően Lauer Edit bemutatta a meghívott vendéget – Magyarország tiszteletbeli főkonzulját John E. Parkerson Jr.-t, ő három déli állam, nevezetesen Alabama, Georgia és Tennessee államok tiszteletbeli főkonzulja. A díszvendég a rövid bemutatkozása alatt elmesélte, hogyan lett törzsgyökeres amerikai létére Magyarország tiszteletbeli főkonzulja. Majd egy hosszabb előadásban kifejtette csodálatát és mérhetetlen tiszteletét Magyarország iránt, benne minden ami építészet, vallás, gasztronómia, domborzat és a többi alkotó elemei hazánknak. Ezekből mutatott be néhány olyan különlegességet amelyek nagy hatással voltak rá és amelyek még néhányunknak is, magyaroknak is tényleg újdonság volt. Ilyenek mint magasztos templomok, borvidéki szőlősök, nagyszerű hidak, építészeti remekművek, gyönyörű fürdők és sok sok más olyan dolog amelyek egy turista szívét azonnal elvarázsolják.
John E. Parkerson
Elmondása szerint órákat tudna mesélni a Magyarországon eltöltött látogatásain történtekről, de megjegyezte nem ezek a fontos dolgok számára, hanem amikor csak teheti és ideje engedi mindig nagy izgalommal és várakozással utazik hazánkba felfedezni újabb nagyszerű dolgokat és helyeket.
Nagy megtiszteltetés számára a konzuli feladatok ellátása, amelyet a legjobb tudásának megfelelően végez és az ezzel kapcsolatos mindennemű segítséget megad a hozzá forduló igénylőknek.
John E. Parkerson
A tárlat megtekinthető októberig a múzeumban a heti nyitva tartás ideje alatt, minden érdeklődőt szívesen várnak.
Múlt vasárnap ért véget a jubileumi X. Csipke Tábor a Michigan állambeli Sauk Walley-i táborhelyen. A idén is telt házas volt ez a rendezvény, Salamon József rendező és kedves felesége Andrea elmondása szerint, akikkel az utolsó esti gálaműsor előtt beszélgettünk.
Eddig ebben az évben volt a legtöbb gyerek, kb. 74, akiknek a hét minden napján a hegedű meg néptáncórák közt rengeteg szórakozási lehetőség is adódott. A felnőttekkel együtt körülbelül kétszázötven ember fordult meg a táborba a nyolc nap alatt.
Az idei meghívott zenekarok az erdélyi Heveder és a budapesti Üsztürű zenekar volt, utóbbi egyik tagjával, nevezetesen Szász Lőrinccel készítettünk egy rövid interjút, amelyben a tábori élményekről és magáról a bandáról kérdeztük.
Velük együtt érkezett három profi néptánc tanár páros is, akiknek a néptánc tanítás volt a fő feladatuk. Szintén a meghívottak között volt Navratil Andrea népdalénekes, aki énekhangjával járult hozzá a napi programok színesebbé tételéhez. Andrea először járt a Csipke táborba ezért is voltunk kíváncsiak a véleményére, amelyet egy rövid interjúban ki is fejtett.
Találtunk még másokat is, akik szintén először jártak ebben a néptánctáborba. Közülük egyik Vitos Etelka, aki egyenesen Erdélyből, csángóföldről, Gyimesből érkezett ide svájci születésű férjével Vucsics Zsigmonddal együtt. A velük készült rövid beszélgetésben arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen benyomásokat keltettek bennük az elmúlt hét színes eseményei.
Természetesen a sok önkéntes munkának hála minden a legnagyobb rendben zajlott, látszik hogy a szervezők az előző kilenc tábor tapasztalataiból levonták a megfelelő következtetéseket.
Az idén szászcsávási csárdást és sóvidéki táncot tanultak az ide érkező minden korosztályt képviselő vendégek. A táborzáró gálaműsor számomra legfelemelőbb része az volt, amikor megjelentek a szebbnél-szebb magyar népviseletbe öltöztetett gyermekek. Kicsik és nagyok, lányok és fiúk, mindenki izgatottan várta, hogy bemutathassa a héten elsajátított tudását. Ennyi magyar gyereket én még hegedűvel a kezében nem láttam egy színpadon és főleg, amikor felcsendült egyszerre a magyar csárdás, hát az volt számomra maga a beteljesedés.
Ezekből is látszik, hogy a Csipke Tábor egy profi módon megszervezett, színvonalas, mondhatni világszerte egyik legelismertebb magyar hagyományőrző tábor. A rendezők egy rövid, frappáns kijelentéssel zárták a X. Csipke tábort:
A trianoni békeszerződés rendelkezéseinek következtében mintegy 3,2 millió magyar került az új határokon túlra. Közülük egymillió Csehszlovákia, 1,6 millió Románia, félmillió a Szerb-Horvát-Szlovén királyság keretei közé, mintegy 70 ezren pedig Ausztriába. Ez utóbbi állam kivételével különféle diszkriminatív intézkedéseknek voltak kitéve. Az elnyomásukat, politikai-, nyelvi-, gazdasági háttérbe szorításukat és kulturális lehetőségeik korlátozását önszerveződéssel és kisebbségvédelmi jogok garanciáival igyekeztek tompítani. A határontúli magyar kisebbségek története a két világháború között.
Magyar nemzetiségek 1920-ban – Forrás: atankonyvontul.wordpress.com
A területi veszteségeken túlmenően az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés legnagyobb horderejű – és Magyarországon talán a legnagyobb sokkot okozó – döntése volt, hogy több, mint 3,2 millió magyart is határokon túlra csatolt. Az új országokba került mintegy 10,6 milliónyi lakosnak 30%-át tették ki magyar nemzetiségűek. Ők az elcsatolásukat követően önálló magyar intézményrendszer kiépítésére vagy megerősítésére kényszerültek.
Pozsony (Mihály kapu utca) – Forrás: csemadok.sk
Az első Csehszlovák köztársaság 1918. október 28-án alakult meg. Bár az adminisztratív módon „idekerült” felvidéki magyarok száma egymillió hetvenezer főt tett ki, az ország legnagyobb kisebbségét nem a magyarok, hanem a mintegy 25%-ot kitevő németség alkotta. A 3 millió főt is meghaladó németség mellett a szlovák lakosság száma 2 millió körüli volt, akik az összalkosság 15%-át alkották. A magyar nemzetiség tagjai közül majdnem 900 ezer Szlovákiában, mintegy 180 ezer fő pedig Kárpátalján élt, összességében 90%-uk a magyar határ mentén. Az ország Prága központtal egyközpontú maradt és nem teljesültek az 1918-ban lefektett elvek közül az sem, amelyik a szlovákság autonómiáját ígérte, a Prága központú kormányzat célja ugyanis a csehszlovák nemzetállam felépítése volt. Az 1919. szeptemberében aláírt Saint Germain-i szerződés értelmében Csehszlovákia garanciát vállalt a kisebbségvédelmi jogok betartatására, és Kárpátalja autonómiájára. A felvidéki magyarok számára a legfontosabb feladat a saját intézményrendszer létrehozása volt. A felvidéki magyar politizálásnak három ága volt. A Szüllő Géza vezette Országos Keresztényszocialista Párt szavazói bázisát többnyire katolikusok adták. A reformátusok leginkább a Magyar Nemzeti Pártra szavaztak, amelynek élén Szent-Iványi József állt.
Esterházy János – Forrás: ujszo.com
A két párt 1936-os egyesülésével alakult meg az Egységes Magyar Párt, Jaross Andor vezetésével és Esterházy János ügyvezetői tevékenységével. Mivel az országban működő Csehszlovák Kommunista Párt programjában a nemzetiségek önrendelkezési jogainak érvényesítése és a földreform igazságatalanságainak a hangoztatása is szerepet kapott, többen ideszavaztak. De voltak hívei – ha nem is sok – az úgynevezett aktivista politizálásnak is. Ők nem önálló magyar pártok működésében, hanem már létező nagyobb csehszlovák pártokon belüli magyar szekciók érdekérvényesítő képességében bíztak. A parlamenti képviselet mellett a régióban stabilabb gazdasági helyzet és liberálisabb közélet érvényesült, mint a környező országokban. Az országban általános és titkos választójog alapján szavaztak és az egyéni szabadságjogok is jobban érvényesültek, mint másutt, ez pedig jól működő szociális rendszerrel kiegészült. Az anyanyelvi oktatás a magyar nyelhatáron belül többnyire megmaradt, a gimnáziumok és szakiskolák kis száma mellett a legnagyobb gondot a magyar felsőoktatási intézmények hiánya jelentette. Az országban két évtized alatt a magyar kisebbség megfogyatkozott: Szlovákiában arányuk az 1921-es 21%-ról, 1938-ra 17%-ra csökkent. Különösen a nagyvárosok ürültek ki: Pozsonyban és Kassán a magyarok aránya 20% alá, Érsekújváron, Rozsnyón, Rimaszombatban 50% alá csökkent.
Kassa, képeslapon – Forrás: zbieramtemafila.sk
A nyelvtörvény – még ennek következetlen betartatása – mellett is súlyos hátrányokat okozott a hagyományos megyerendszer átszabása, valamint a nagybirtokokat felosztó földreform is. Az új földekből ugyanis a magyar nemzetiségű lakosok alig részesültek. A magyaroktól ráadásul hűségesküt követeltek. Az állam szempontjából fontos állásokból és hivatalokból – a vasutak, a posták, az üzemek, a közigazgatás és a tanári kar állományából – a szlovákiai magyarokat kiszorították. A magyar identitás fenntartásához nélkülözhetetlen jelképeket pedig, mint amilyen a magyar himnusz éneklése, a trikolór kitűzése és a nemzeti ünnepek tartása volt, betiltották; aki pedig ezekkel az irredenta jelképnek tekintett elemekkel élt, megbüntették.
A régi Ungvár – Forrás: bdk.blog.hu
Kárpátalja, a régió legfejletlenebb részeként szintén Csehszlovákiához tartozott. Gazdasági elmaradottságát jól jelzi, hogy az iparban 10% körüli, a kereskedelemben dolgozóké pedig még ennek is csak a fele volt. Itt volt a legmagasabb az analfabetizmus aránya is. A korszakban ugyanakkor történtek beruházások, leginkább az infrastruktúrában. A kárpátaljai magyar pártok a szlovákiai magyar pártokkal ugyan együttműködtek, azoktól elkülönülve politizáltak. A földreform során a magyaroktól elvett földeket ruszin és cseh parasztok között osztották szét, és cseh lakosok betelepítésével telepesfalvakat is létrehoztak. Az ígéret ellenére a régió nem kapott autonómiát, 1928-ban csak Csehszlovákia egyik tartománya lett, amit Prágából kinevezett kormányzó irányított. Ungvár és Munkács városai számítottak a régió központjainak, a magyar jellegét legtovább őrző Beregszászt viszont nagyközséggé fokozták le. Az 1930-as népszámlálás szerint 750 ezer lakosa volt, ebből ruszin 450 ezer, magyar 110 ezer, zsidó pedig 91 ezer volt. Az első bécsi döntéssel 1938. november 2-án területének mintegy egyötöde, a déli sávja, újra Magyarországhoz került.
A beregszászi nagyzsinagóga, képeslapon – Forrás: karpatalja.blog.hu
Romániában, amelyben a magyar különállóságnak – a Felvidéktől eltérően voltak hagyományai – változó intenzitású, de még a csehszlováknál is diszkriminatívabb politika érvényesült. A mintegy 15 milliós összlakosságból a románok az ország összlakosságának több mint kétharmadát adták. Mellettük a legnagyobb kissebbség a magyarok voltak – 1938-ban – 8%-al, majd a németajkú szászok következtek 4%-al. Ugyanakkor a román többség mellett Erdélyben a magyarok aránya elérte a 30%-ot. 1918–1922 között közel 200 ezer magyar menekült át Magyarországra. A román állami nemzetépítés modellje a 19. századi francia homogén nemzetállam mintája volt. 1923-ban a román állam egységes nemzetállammá nyilvánította Romániát, a döntés pedig az 1918. december 1-ei gyulafehérvári nyilatkozatban megígért nemzetiségi jogokkal is szembement.
1924-ben újabb jogi diszkrimináció következett: az állampolgársági törvény. Ez az állampolgárság kritériumaként legalább négy év folyamatos egyhelyben lakást írt elő. A diszkriminatív jogszabályok sorát gazdagították azok a harmincas években hozott rendelkezések is, amelyek több vállalatot, bankot és üzemet utasítottak arra, hogy vezetőiknek legalább 50, dolgozóiknak pedig legalább 80%-a román nemzetiségű legyen. A városi és megyei közhivatalokban, a postaforgalomban, a kereskedelmi könyvelésben és az igazságszolgáltatásban pedig a román államnyelv használata vált kötelezővé. Ahogy Iuliu Maniu, jogász, későbbi miniszterelnök fogalmazott: „A román nemzeti állam szempontjából, illetve az állam területi épségének biztosítása és nemzeti jellegének megőrzése céljából […]a következő lépések szükségesek: 1. Az állam hivatalos nyelve legyen a román nyelv. 2. A központi kormányzat, a törvényhozás, valamint a központi államvezetés és intézményei hivatalos nyelve legyen a román nyelv. […] Semmilyen anyagi eszközt nem kímélve, az államnak minden hatalmát külön korlátozás nélkül igénybe kell venni annak érdekében, hogy a román tudomány, művészet és irodalom, illetve ezek bármely megnyilvánulási formáját az ország egész területén szétterjessze és ismertté tegye […].” A legsúlyosabb csapás azonban a magyar gazdasági életet szétziláló 1921-ben hozott földreform volt, amelynek döntései régióként különböztek, közülük pedig az erdélyi volt a legradikálisabb. A megművelhető földek mellett, egész birtokokat sajátítottak ki, ráadásul elvették nemcsak azok földjeit is, akik 1918 decembere és 1921 nyara között külföldön – azaz Magyarországon tartózkodtak – de azokét is akik magyar állampolgárságot szereztek. Nagy vérveszteséget szenvedtek a történelmi egyházak is. A magyar egyházak birtokainak közel 85%-át kobozták el. Nem egyszer egész székely közbirtokosságok kerültek köztulajdonból állami kézbe. Az érvényesülést és a gazdasági boldogulást nehezítette az is, hogy Erdélyben több adót fizettek – volt, hogy néha kétszer annyit, mint az országos átlag – ráadásul korlátozottan, vagy egyáltalán nem juthattak a Román Nemzeti Banktól hitelekhez.
Kós Károly – Forrás: mercuriustour.ro
Röviddel az impériumváltást követően, 1921-ben, pártok alakultak. Kós Károly vezetésével ekkor jött létre létre a Magyar Néppárt és ekkor alakult meg a Magyar Nemzeti Párt is. A két párt 1922 végén egyesült, új neve ettől kezdve Országos Magyar Párt lett. Ahhoz, hogy a magyarságnak parlamenti képviselete legyen, 1923-ban a titkos csucsai megállapodással paktumot kötöttek az Avarescu vezette Néppárttal. Cserébe a kisebbségi parlamenti helyek mellett a magyar egyházak azokon a településeken, ahol a magyar lakosság a 25%-ot elérte bizonyos fokú autonómiát nyertek és itt a magyarok szabad használhatták anyanyelvüket. 1926-ban viszont már a Liberális Párttal működtek együtt. Az önkormányzati választásokon a magyarok által is támogatott jelöltek közül 49 erdélyi városban 30 győzött. A májusi parlamenti választásokon pedig a magyar kisebbség a román parlament 14 képviselői és 12 szenátori helyét szerezte meg. A kisebbségi jogok megígért fokozottabb érvényesítéséből és a diszkirminatív intézkedések mérsékléséből ennek ellenére semmi sem lett. Mivel a választási törvény előírta, hogy parlamenti helyet csak olyan párt szerezhet, amely országos szinten eléri a szavazatok 2%-át és legalább egy megyében abszolút többséget szerez, a biztos bejutás érdekében a magyar vezetők még a német kisebbség képviselőivel úgynevezett kisebbségi blokk létrehozásával is kísérleteztek, ez azonban nem sokáig állt fent. A huszas évék végétől egy évtizeden keresztül képviselt önálló politizálás mellett a magyar kisebbséget ért sérelmeket nemzetközi fórumok elé is eljutottak. Ilyennek számított az Európai Nemzetiségi Kongresszus és a Népszövetség is. Komoly sikert, ugyanakkor nem értek el. A szellemi utánpótlást mintegy 800 intézményből álló iskolahálózat biztosította, amelynek fenntartását – állami támogatás híján – többnyire a történelmi egyházak és a magyar nemzetiségek szervezetei gazdálkodták ki. Az iskolák mellett régmúltra tekintő közművelődési egyesületek működtek, a két világháború között megjelenő magyar lapok száma pedig 25–30 között mozgott. Ebben az időben alkotott nagyot Kós Károly, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Kemény János és Krenner Miklós is.
Szent István tér, Szabadka – Forrás: wikimedia.org
A Szerb-Horvát-Szlovén királyság összlakossága 1921-ben 12 millió fő volt. Az összlakosság 39%-a tartozott a szerb, 24%-a a horvát, 8%-a pedig a szlovén nemzetiséghez. A trianoni békeszerződés alapján a Jugoszláv királysághoz mintegy félmillió magyar került, az összes idecsatolt lakos 29–30%-a. Az 1920-ban lebonyolított agrárreform – a kisantant államok gyakorlatához hasonlóan – nyíltan nacionalista szempontokat érvényesített. A reformból a magyarokat kizárták, a magyar határhoz közeli részekre pedig államhűség szempontjából megbízható telepeseket – úgynevezett dobrovoljácokat – telepítettek le.
Újvidék katolikus temploma – Forrás: mek.oszk.hu
A harmincas évek végére a vajdasági földeknek már csak kevesebb, mint 15%-a maradt magyar kézben. Az utódállamok magyarsága közül utoljára, 1922-ben alakult meg a vajdasági magyarok képviseletére létrehozott Jugoszláviai Magyar Párt, amelynek elnökéül – a párt zentai kongresszusán – dr. Sántha György orvost választották. A párt a magyarságot ért sérelmek orvoslásának programját és a különfélek korlátozások korrekcióját képviselte – az alkotmányos kereteken belül. 1925-ben még nem jártak sikerrel a parlamenti választásokon, két évvel később azonban már bejutottak a belgrádi parlamentbe, igaz, mindössze két képviselővel. 1922-ben új közigazgatási reformot vezettek be, amelynek révén a régi tartományi- és megyerendszer megszűnt. A gazdasági károk mellett hatalmas veszteség érte a magyar oktatási hálózatot is. A 71 magyar középfokú iskolából az időszak végére mindössze kettő maradt meg: a zentai négyosztályos- és a szabadkai nyolcosztályos gimnázium. Leépítették a magyar tanítói kart is: az 1800-as létszámból 1941-re mindössze 250 – a kezdeti állomány 14 %-a – maradt meg. A magyar anyanyelvű diákok magyar iskolábajárását korlátozta, hogy azok, akik nevének „szlávos hangzása” volt, akkor sem járhatott magyar iskolába, ha csak ezen a nyelven értett. Ez volt az úgynevezett „névvegyelemzés”, amelyet Romániában és Csehszlovákiában is alkalmaztak. 1929. januárjában Sándor király feloszlatta a parlamentet, megszüntette a politikai pártokat, cenzúrát hirdetett ki és királyi diktatúrát vezetett be. 1931-ben pedig új, oktorjált alkotmányt vezettek be, a kormányzópárton belül pedig a rendszerhez hű magyar szervezetet hoztak létre, amellyel való együttműködéstől a feloszlatott Jugoszláviai Magyar Párt képviselői elzárkóztak. A magyar kulturális szervezetek működését folyamatosan különféle korlátozásokkal súlytották, a közeledő magyar-jugoszláv politikának köszönhetően ugyanakkor 1940. januárjában engedélyezték a Jugoszláviai Magyar Közművelődési Szövetség létrehozását. Még ez év végén, 1940. decemberében került sor a magyar és jugoszláv kormány közti „örökbarátsági szerződés” megkötésére, ami háború felé tartó- és egyre önállótlanabbá váló magyar küpolitika egyik utolsó állomása volt.
A revíziós sikerek – Forrás: 3szek.ro
A harmincas évek végétől Magyarország több lépcsőben kapta vissza a trianoni békében elcsatolt területeinek egy részét. Az örömön túl, amit az jelentett, hogy végre újra egyesülhettek „anyanemzetükkel”, az ebben a két évtizedben elszenvedett sérelmekből és jogfosztásokból is fakadt, hogy a határontúli magyar kisebbségek a visszacsatolásokat mindenütt felszabadulásként élték meg.
Július 5-én volt pontosan egy éve, hogy Mezei András atya megtartotta a Szent Imre római katolikus templomba első Szentmiséjét. Ezen a Szentmisén és ezek után többnyire mindeniken telt ház fogadta az atyát, aki reményteljes szívvel, nagy tenni akarással, sok ötlettel és nagy-nagy lelkesedéssel vetette bele magát a rengeteg tennivalóba.
A Bocskai Rádió egy éve elsőként ültette mikrofon elé az atyát, aki már akkor megosztott velünk néhány nagyon fontos gondolatot és célkitűzést amelyekből azóta néhányat már valóra is váltott. Ilyenek mint az ifjúság bevonása a liturgiába, szorosabb kapcsolat a cserkészekkel, az itt élő magyarok megismerése, kapcsolattartás minden magyar egyesülettel. A leghangsúlyosabban az egyház fontos szerepét emelte ki a külföldön élő magyarság mindennapi életében.
A mögöttünk hagyott egy év alatt számtalanszor bebizonyosodott a fenti állítás, alátámasztva alázatos, tettre kész cselekedetekkel. Hogy ez mennyire igaz azt igazolják azok a rendezvények amelyeken részt vett az atya, azok az általa kezdeményezett programok amelyeknek a kivitelezéseiben aktívan részt is vett. Nagyon hosszú lenne ez a lista de kiemelnék belőle néhány fontosabb ilyen eseményt mint például a Szent Imre templomba visszavezette az őszi ebédet, lelki gyakorlatot tart a böjti időszakban, ifjúsági szentmisét tart minden hónapban egyszer. Minden magyar rendezvényen igyekszik jelen lenni, fontosnak tartja a magyar egyesületek, magyar egyházak közötti jó kapcsolattartást. Szívén viseli a cserkészet ügyes-bajos dolgait, kint járt a Jubi Táborban is Fillmoreban.
A mindennapi lelkipásztori teendői mellett egyre több családhoz látogat el, megismerve őket, ezáltal egy szélesebb ismeretre téve szert az emigrációban élő magyarokról.
Kulturális programokat szervez, a Magyar Kongresszuson is részt vett, a legfrissebb közösségépítő program pedig, amelyet az atya szervezett az a csíksomlyói zarándoklat, ahová 37 clevelandi magyarral utazott el közösen és amelynek biztosan lesz folytatása jövőre is, mivel sokan már most feliratkoztak.
Nagyon szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen nagyszerű lelkipásztort kapott a clevelandi katolikus közösség, de nemcsak ők hanem mindenki másnak is fontos egy ilyen meghatározó személy jelenléte és töretlen, fáradhatatlan munkája a clevelandi magyar közösségnek mindennapi életében. Nagyon-nagy szükség volt és van egy ilyen lelkipásztorra.
Kedves Mezei András atya, kívánunk sok erőt és kitartást a további munkához és mi minden tőlünk telhetőt megteszünk a remélhetőleg hosszú évekig tartó apostoli feladat elvégzéséhez.
A NATO-Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősítik meg “a keleti szárny” védelmét – szögezte le szombaton a magyar sajtónak nyilatkozva Orbán Viktor miniszterelnök, miután részt vett az Észak-atlanti Tanács kétnapos, a varsói NATO-csúcson tartott tanácskozásán.
Orbán Viktor kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett “maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük”.
“Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
“A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el” – foglalta össze Orbán Viktor a varsói csúcson hozott döntés lényegét.
Információink szerint a háromból 2 ellenzéki frakció biztosan elmegy a Miniszterelnökség által a kanadai szabadkereskedelmi megállapodásról kezdeményezett jövő heti ötpárti egyeztetésre.
Az Európai Bizottság legutóbbi állásfoglalása alapján a Kanada és az Európai Unió között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás nem vegyes szerződés, tehát elég Brüsszelben rábólintani, a tagállamok parlamentjeinek nem szükséges ratifikálniuk.
Ám a magyar Országgyűlés összpárti konszenzussal nemrég az LMP-s Schiffer András javaslatára elfogadta, hogy parlamenti ratifikáció nélkül nem fogadható el ilyen szabadkereskedelmi megállapodás.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a brüsszeli csúcstalálkozó után nyilatkozott a kérdésről.
„Úgy látom, hogy bár ezt nem mondták ki – én ugyan kérdeztem, de nem kaptam választ erre a kérdésre –, hogyha a kanadait nem kell ratifikálni a nemzeti parlamenteknek, ez azt jelenti, hogy az amerikait se kell? Szerintem ez egy súlyos kérdés” – fogalmazott a miniszterelnök.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délután jelentette be, hogy a kormány ötpárti egyeztetést kezdeményez a kérdésről.
„Mert egyébként demokratikus legitimációval nem rendelkező bürokraták majd eldöntik, hogy az jó vagy nem jó Európának. (…) Ez megengedhetetlen, ezen az úton nagyon gyorsan vissza kell fordulni, és a nemzeti szuverenitást igenis, például a parlamenti fölhatalmazások tekintetében erősíteni kell” – mondta Lázár János.
Az ellenzéki frakciók közül az MSZP később alakítja ki álláspontját a kérdésről, a Jobbik és az LMP azonban várhatóan részt vesz az ötpárti egyeztetésen. Szél Bernadettet, az LMP társelnökét hallják.
„Nagyon fontos az, hogy Magyarország fel tudjon lépni a saját érdekében, és álláspontunk szerint ez azt jelenti, hogy a CETÁ-nak nemet kell mondanunk” – mondta Szél Bernadett.
Az LMP szerint ugyanis az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményhez hasonlóan a Kanadával tervezett paktum is csak ártana mind az uniónak, mind Magyarországnak.
Házi őrizetre enyhítette a román legfelső bíróság a december óta előzetes letartóztatásban lévő Szőcs Zoltán és Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) erdélyi, illetve kézdivásárhelyi szervezetének vezetője elleni kényszerintézkedést, a döntés jogerős – közölte szombaton az Agerpres hírügynökség.
Forrás: kronika.ro
A HVIM erdélyi aktivistáit azzal gyanúsítják, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén a román nemzeti ünnepre szervezett december elsejei katonai parádé közben.
A román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) május 19-én emelt vádat ellenük. Beke Istvánt közösség elleni merénylet kísérletével, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt a két említett bűncselekményre való felbujtással vádolják.
Az ügyészség szerint gyilkoló erejű bombát lehetett volna gyártani azokból a petárdákból, amelyeket a házkutatáson az egyik vádlottnál találtak a nyomozók. A vádirat olyan lehallgatott beszélgetések leiratát is közli, amelyekben a HVIM székelyföldi vezetői egy gázvezeték felrobbantásáról, valamint arról beszélnek, hogy orosz szervezetektől szeretnének támogatást szerezni a műveletekhez.
A vádiratban a DIICOT arra kéri a bíróságot, hogy nyilvánítsa fasiszta, rasszista és xenofób szervezetté a Romániában jogi személyiséggel nem rendelkező HVIM-et, valamint a Romániában is bejegyzett Szent László Serege Egyesületet. Az erdélyi magyar lapok szerint az ügyészek a román közvélemény érzelmeire is hatni próbáltak azzal, hogy folyamatosan a vádlottak román- és Románia-ellenességét, valamint Nagy-Magyarország visszaállításának a veszélyét hangoztatják.
A székelyföldi terrorvád miatt decemberben estéről estére, majd januárban heti egy alkalommal demonstrációt rendeztek Kézdivásárhelyen, amelyek résztvevői a vizsgálati fogságba helyezettekkel szolidaritásukat, a román hatóságok eljárásával szemben pedig bizalmatlanságukat fejezték ki. A vádemelés után a HVIM, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Minta ifjúsági szervezetek májusban újabb tüntetésen fejezték ki szolidaritásukat a merényletkísérlettel vádolt Beke Istvánnal és a felbujtással vádolt Szőcs Zoltánnal.
A román hatóságok Beke Istvánt tavaly december elején, Szőcs Zoltánt pedig a hónap végén tartóztatták le. Az érdemi tárgyalás még nem kezdődött meg: a per még előzetes szakaszában van, amelynek során a bíróság zárt ülésen formai szempontból ellenőrzi a vádirat törvényességét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagállamok varsói csúcstalálkozója alkalmával négyszemközti találkozón tekintette át Philip Hammond brit külügyminiszterrel a brit népszavazás nyomán előállt helyzetet.
Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében kiemelte: a magyar kormány tiszteletben tartja a brit polgárok döntését, és teljes mértékben ellenzi az uniós intézmények Nagy-Britanniára irányuló nyomásgyakorlását a kilépési szándék mielőbbi bejelentésére vonatkozóan.
A külügyminiszter a találkozón elmondta, hogy Magyarország két nagyon fontos érdeket fog képviselni a kilépésről szóló tárgyalásokon: egyrészt azt, hogy a lehető legszorosabb gazdasági együttműködés maradjon fenn Nagy-Britannia és az Európai Unió között, hiszen a brit vállalatok komoly szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, a magyar-brit kereskedelmi forgalom pedig dinamikusan bővül. Másrészt fontos érdekünk, hogy megvédjük a Nagy-Britanniában dolgozó magyar emberek munkavállaláshoz fűződő jogait és érdekeit.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a brit népszavazás tanulsága egyértelmű: az Európai Uniónak alapvető és mély változásokra van szüksége, és világossá vált, hogy európai politikát nem lehet az európai emberek akaratával szemben folytatni.
A magyar kormány mindig nagyra értékelte a Nagy-Britanniához fűződő kétoldalú kapcsolatok szorosságát, és a jövőben is ennek fenntartására fog törekedni – olvasható a közleményben.
Az Országgyűlés elnöke szerint veszélyben vannak azok a keresztény értékek, amelyek Európát létrehozták és ma is összetartják. Kövér László erről a szombathelyi Szent Márton-találkozón beszélt.
Kövér László úgy fogalmazott: ha Szent Márton életútjára tekintünk, azt látjuk, hogy ő nemcsak egyházi ember volt, nemcsak az evangéliumot hirdette, de annak a folyamatnak is a részese volt, amely Európát mint közösséget létrehozta, a kereszténység alapjaira állította.
Ma, 1700 évvel Szent Márton születése, és kétezer évvel a kereszténység világhódító útjának elindulása után úgy tűnik, hogy az az Európa, amely a kereszténységből merítette erejét, erre építette fel civilizációját, mintha megfeledkezne saját alapjairól – mondta. Ha pedig szánt szándékkal szedik fel és rombolják az alapokat, akkor Európának nem lesz hosszú jövője – jegyezte meg a kormánypárti politikus.
Kövér László szerint Közép-Kelet-Európában és benne Magyarországnak is van még tartaléka a keresztény értékrendből, ezért is tartja fontosnak, hogy Szombathelyen ünnepelhették meg Szent Márton születésének 1700. évfordulóját.
A kétnapos találkozó ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet Dominik Duka prágai bíboros-érsek celebrált, és amelyen jelen volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia majdnem minden tagja, továbbá a szomszédos országokból és Európa számos más országából is érkeztek püspökök, egyházi méltóságok.
Szombaton – mások mellett – Böjte Csaba ferences szerzetes és Zacher Gábor toxikológus tart előadást. Vasárnap délelőtt a székesegyházban Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrál szentmisét. A főpásztor ezen a szentmisén búcsúzik a szombathelyi hívőktől, hiszen ezután Győrben folytatja püspöki munkáját.
