A múlt vasárnapi adásunk alatt élőben készült interjúban az MBK által megrendezett évi Itt-Ott találkozóról Dr. Kovalszki Pétertől kaptak egy rövid tájékoztatót hallgatóink. A szokásos augusztus havában megrendezett évi találkozó az idén augusztus 13-20 között lesz megtartva immár a negyvenedik alkalommal. Erre mindjárt rá is mutatott Dr. Kovalszki az interjú alatt, kihangsúlyozva, hogy az idei Itt-Ott egy jubiláló megrendezés lesz.
Miután egy-két mondatban röviden ismertette a hallgatóságot a Magyar Baráti Közösség múltjáról és évtizedes magyar identitást gyarapító és megtartó munkásságáról, az MBK gondnoka, azaz a szervezet elnöke, részletesen vázolta az egy hetes program tervezetet, amiben kiváló előadók neveit találhatjuk.
Elsőnek Böjte Csabáról, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójáról tesz említést Dr. Kovalszki, majd Prőhle Gergelyről a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjéről, aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzetközi és Európai Uniós Ügyekért felelős helyettes államtitkára is egyben. Harmadiknak pedig Kis Eszterről Kapunk tájékoztatást, aki mint a budapesti Katona József Színház művésznője, már nem első alkalommal vesz részt a Reménység Tavánál megtartott összejöveteleken.
Az interjú végén a vendégek elhelyezéséről és a kabinok költségéről kapunk tőle tájékoztatást. Köszönjük Péter a nagyon informatív tudósítást és a szíves személyes meghívást erre az élményekkel gazdagnak ígérkező találkozóra.
A teljes interjú tartalmát web oldalunk látogatói az alábbi linkre való kattintással meghallgathatják.
Múlt vasárnap vasárnap, azaz 12.-én volt az Észak-Kelet Ohioi Magyar Kultúr Központ első piknikje és a Tégla Járda hivatalos felavatása. Szép napsütéses, bár kissé hűvös napnak ígérkezett az eseménydús délután. Már du 1:00 órakor szinte tele volt a precízen és frissen felfestett parkoló terület és a konyha előtti hosszú sorok már előre tanúskodtak a piknik sikeréről. A látogatók főleg magyarokból és szlovákokból tevődött össze, hiszen az öreg Buckeye utca szomszédsága a különböző nemzetiségekből állt.
Délután két órakor zászlófelvonással indult a program megnyitása, amerikai, magyar és szlovák színek díszítették a magas zászlórudat, amit aztán e három nemzet himnuszának az eléneklése követett. Nt. Krasznai Csaba ünnepélyes és szívhez szóló szavaival dedikálta a kapu mögötti tégla járdát, melyekbe a támogatók nevei be lettek gravírozva tanúskodva a pénzgyűjtési akció momentumáról és annak folytatásáról a park épületeinek nagyszabású felújítására.
A Harmónia zenekar egész délután magyar és szlovák zeneszámokat és népdalokat játszva megadta a kellő hangulatot a mulatozásra. Erre az alkalomra újdonság szerűen a különböző árusok sátrainak jelenléte nagyszabású fesztivál jelleget nyújtott a pikniknek. Számos sátorban ínyenc falatokat, különböző vásárfiákat, képeket és kézműves, egyedi tárgyakat árultak. A Bocskai Rádió sátra, a hirami rendezvények már közismert résztvevője, pólóingeket, DVD felvételeket és régi bakelit hanglemezeket kínált látogatóinak.
A rendezőség tudósítása szerint több mint 550 látogató lépett be a parkba, melynek eredményeként minden kínálatra feltett finomság már 5 óra felé el is fogyott. A csalóka hűvös hőmérséklet a tűző nappal kombinálva biztosította azt is, hogy a vendégsereg nagy része kissé lebarnulva tért haza otthonába. Gratulálunk a rendezőségnek a jól megszervezett és élményekben dús délutánért.
Múlt vasárnap, 2016. június 12-én, szomorú hírt kellett tudomásul vennünk, hogy George Voinovich, egykori ohioi szenátor elhunyt. George Voinovich életének 80. évében (Cleveland, 1936. július 15. – Cleveland, 2016. június 12.), hagyta abban a munkát, amit vállalt az ohiói polgárokért. Hivatalosan több mint 46 évet dolgozott köztisztviselőként, 1963-ban, mint Ohio állami helyettes igazságügy miniszterként (Assistant Attorney General of Ohio) kezdte pályafutását, majd mint az Ohio állam kormányának képviselője és Cuyahoga megye megyei ellenőre volt. 1979-ben lett először megválasztva, mint Cleveland város polgármestere, majd 1981 és 1985-ben is a clevelandi szavazó polgárok őt látták a legmegfelelőbbnek erre az állásra. Ő volt a város 54. polgármestere és egyben az utolsó republikánus polgármester is.
George Voinovich-et 1990-től két egymást követő terminusra megválasztották Ohió állam kormányzójának, majd mint republikánus szenátor képviselte az ohiói érdekeket Washington DC-ben 1999-től 2011-ig.
Voinovich urat egész élete alatt a kemény munka jellemezte, ő mentette meg Cleveland városát a csőd széléről és sosem felejtette el, hogy az adópénzek a dolgozó nép zsebéből származnak. Voinovich volt Ohio állam legtámogatottabb politikusa, ő volt az egyetlen kormányzó, aki a szavazatok 72%-át megnyerte és az egyetlen szenátor, aki 3 és fél millió szavazatot kapott.
George Voinovich horváth és slovén bevándorló szülők gyermekeként mindig is képviselte a nemzeti kisebbségek érdekeit. Őt a szenátusban „a Balkán” vezető szakértője és a kelet-európai országok külügyi kapcsolatok kulcs személyiségének ismerték.
A clevelandi magyarsággal is jó kapcsolatokat őrzött. Személyesen volt alkalmam találkozni vele a Clevelandi Magyar Múzeum új helységének avatásán, és 2014-ben saját lakásán is volt alkalmam meglátogatni, ahol egy interjút készítettem vele, amikor a magyar származású Jack Schront támogatta, mint Cuyahoga megyei végrehajtó (Republican candidate for county executive).
George Voinovich az interjúban elmondja, hogy miért tiltakozott a szent korona hazaküldéséért, majd hogy hogyan küzdött a volt szocialista államok NATO-hoz való csatlakozásáért és így Magyarország a bővítések első körében tudott csatlakozni a NATO-hoz. Ugyancsak az interjúban mondja, hogy amikor még csak kormányzóként dolgozott már jó kapcsolatai voltak Magyarországgal, mivel az ohiói állam katonai kiképzésben részesítette a Magyar Hadsereget.
Életének egyik legkimagaslóbb napjának tartja azt, mikor Budapesten kitüntették az állami (kettőskereszt) érdemrenddel, amit azok a külföldi személyek kapnak, akik kimagasló munkát végeznek Magyarországért. Munkájának legnagyobb eredményeként a látogatói vízum eltörlését tartja, amiért több mint két évet dolgozott és ez által az Amerikai és Magyarországi kapcsolatok szorosabbá váltak.
A következőkben hallgassák meg ezt az interjút, emlékezve George Voinovich munkásságára, amit tett a magyarságért itt Clevelandben, egész Amerikában és Magyarországon is.
Márton Áron püspök a kisebbségi létet vállalva szállt szembe a kommunista hatalommal, kérte számon a magyarság törvényes jogainak érvényesülését akkor is, amikor tudta, hogy az igazság kimondásáért ellehetetlenítés és börtön vár rá – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium aulájában látható tárlat megnyitóján.
A kiállítás a Márton Áron-emlékév alkalmából az erdélyi katolikus püspök kiemelkedő külpolitikai horderejű értekezéseit és leveleit mutatja be.
Potápi Árpád János úgy fogalmazott, Márton Áron nemcsak a magyar nemzet ügyét viselte a szívén, hanem kiállt a görögkatolikusok üldözésével szemben, felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, és támogatta, gyámolította a munkatáborokba elhurcolt reményvesztetteket is.
Hozzátette, Márton Áron személyének, munkásságának széles körű bemutatása a magyarság közös érdeke, ezért az idén számos magyarországi és határon túli programmal emlékeznek a püspökre az emlékév keretében, amelynek megrendezésére nyolcvanmillió forintot biztosított a költségvetés.
Az államtitkár az emlékév állomásait felidézve fontosnak nevezte, hogy a fiatalokkal is megismertessék Márton Áron életútját, ezért ennek a korosztálynak is számos programot kínálnak. Kiemelt helyszínek a Kárpát-medencei nyári szabadegyetemek, és bekapcsolódnak a Krakkóban tartandó katolikus ifjúsági világtalálkozó programjaiba is, ahová 45 magyarországi és 45 külhoni fiatal kiutazását biztosítják.
Tájékoztatása szerint a Kőrösi Csoma Sándor-program segítségével a diaszpórában élő magyarokat is bevonják majd az emlékév programjaiba.
A nemzetpolitikai államtitkárság tavaly decemberben döntött az emlékév megrendezéséről, a püspök születésének 120. évfordulója alkalmából.
A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért az akkori hatóságok kiutasították Kolozsvárról. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. Márton Áronnak 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ igaza címet adományozta.
Őexcellenciája Barack H. Obama úr, az Amerikai Egyesült Államok elnöke Washington, D.C.
Tisztelt Elnök Úr!
Mély megrendüléssel fogadtam a szomorú híreket a floridai Orlandóban történt kegyetlen fegyveres támadásról, mely számos ártatlan áldozatot követelt.
Engedje meg, hogy Magyarország népe és a magam nevében ezúton fejezzem ki őszinte részvétünket az áldozatok rokonainak, hozzátartozóinak. E nehéz órákban mindnyájukkal együtt érzünk, és szívből osztozunk nagy fájdalmukban. A merénylet sebesültjeinek mielőbbi gyógyulást kívánunk.
Mindent meg kell tennünk, hogy a békés emberek életét sehol se fenyegethessék az erőszak, a pusztítás, a terror megszállottjai. Magyarország kész kivenni részét azokból a közös erőfeszítésekből, melyek révén tovább erősíthetjük országaink és állampolgáraink biztonságát.
Nagy Imre akkor emelkedett a legmagasabbra, amikor a legmélyebb megaláztatással, az igaztalan halálos ítélettel sújtották – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az egykori miniszterelnökre és mártírtársaira emlékezve a budapesti Vértanúk terén rendezett központi ünnepségen.
A miniszter felidézte: az 1958-ban mártírhalált halt miniszterelnököt nem szabad választással létrejött parlamenti többség, hanem valamiféle spontán népakarat emelte a kormányfői székbe. Őt a vértanúság, a magyar néppel vállalt sorsközösség vállalása legitimálta azzal, hogy nem kért kegyelmet és elutasította a magyar nép szabadságát eltipró erőkkel a kollaborálásnak még a lehetőségét is – mondta.
Nagy Imre így lett valamennyiünk hőse: nemzeti hős – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, a Nagy Imre-per koncepciós per volt, az ítélet előre készen állt: ha nem is egy papírra gépelve, de a pártvezetéssel teljes politikai egyetértésben lévő, a párt politikáját kiszolgáló vádlók és bírák fejében.
A miniszter azt mondta: Nagy Imrétől halálában többen féltek, mint életében. A Kádár-rendszer magabiztossága sok mindent megengedett, például a társadalomkritikát, a bürokrácia ostorozását, de 1956 és Nagy Imre szerepe, élete és halála akkor is tabu maradt, amikor a rezsim ereje teljében érezhette magát. A rendszer érezte, hogy az erről folytatott szabad vita alapjaiban vonná kétségbe legitimitását.
Trócsányi László hangsúlyozta: a történelmet nem lehet előre kiszámítani, még kevésbé valamilyen egységes hatalmi központból irányítani.
Kitért arra, egyes történészek a 20. századot rövid évszázadnak nevezik, amely 1914-től, az első világháború kitörésétől 1989-ig, a kommunista világrendszer és a hidegháború végéig tartott. Ha ez így van, akkor számunkra Nagy Imre és vádlott-társai újratemetése és rehabilitálása a 21. századi magyar történelem, de mindenképpen egy új korszak kezdete. Jelkép erejű, sorsfordító esemény, amelyre érdemes emlékezni – mondta.
Az 1956-os forradalom eltiprása nemcsak a szabadság, hanem a jog halála is volt: mindkettő egyszerre esett áldozatul a sortüzekben, a statáriális bíráskodásban, a Vörös Hadsereg tankjaival vívott utcai harcokban. Nagy Imre és mártírtársai újratemetése sem csak a szabadság, hanem a jog újjászületését is jelezte. “A koporsókból az új, szabad, alkotmányos Magyarország bölcsője lett” – fogalmazott.
Felidézte azt is, hogy a kommunista rendszer elvetette a jog uralmát, helyette proletárdiktatúrát, osztályharcot hirdetett; 1989 egyik első nagy követelése pedig a jogállam helyreállítása volt, amely a szabadság, nem pedig valamilyen politikai hatalom, ideológiai irányzat védelmezője.
A miniszter idézte az alaptörvényt, amely rögzíti: “az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége”. Hozzátette: az alaptörvény sok olyan eszményt emel az alkotmányos védelem sáncai mögé, amelyeket 1956 is zászlajára tűzött, és amelyekért Nagy Imre végső soron életét adta.
Az alaptörvény Nagy Imrét nem nevezi meg, ám 1956 emlékét magasztos szavakkal kodifikálja – mondta. A nemzeti hitvallásban ez áll: “Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki” – idézte.
Emlékeztetett: Nagy Imrét és mártírtársait titokban, jeltelen sírokba temették a vérbírók és a hóhérok. Ezzel akaratlanul saját rendszerük sírját ásták meg, a kivégzettek pedig rögtön a nemzeti panteonba kerültek – fogalmazott.
Trócsányi László kiemelte: az 1956-os forradalom és szabadságharc, ezáltal hőseinek, vértanúinak emléke már a magyar alkotmányos identitásnak is része, ami a legméltóbb elégtétel számukra.
A Vértanúk terén tartott központi megemlékezésen virágokat helyeztek el a mártír miniszterelnök szobránál. Az eseményen részt vett mások mellett Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, Szél Bernadett, az LMP társelnöke, valamint minisztériumok, az Alkotmánybíróság és 56-os szervezetek képviselői.
Június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország kivégzésük 58. és újratemetésük 27. évfordulóján.
Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait – Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét – huszonöt éve, 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában. A Hősök terén tartott gyászszertartás, majd az azt követő rákoskeresztúri temetés a magyar rendszerváltás katartikus eseménye volt, amely a szocialista korszak végét is jelképezte.
Belehalt sérüléseibe Jo Cox brit parlamenti képviselőnő, akit csütörtökön, angliai választókerületében ért fegyveres támadás. A politikai pártok a támadás után, még a képviselőnő halálhírének bejelentése előtt közös kezdeményessel felfüggesztették a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás kampányát.
A 41 éves, kétgyermekes Jo Cox, az ellenzéki Munkáspárt alsóházi képviselője, aki a tavalyi parlamenti választásokon nyerte el mandátumát, éppen képviselői fogadóórájáról jött ki az észak-angliai Leeds egyik elővárosa, Birstall könyvtárából, amikor a támadás érte. A területileg illetékes Nyugat-Yorkshire megyei rendőrség wakefieldi központjában a nyomozás vezetői csütörtök este megerősítették, hogy őrizetbe vettek egy 52 éves gyanúsítottat. A rendőrök fegyvereket is lefoglaltak, köztük egy lőfegyvert.
A tájékoztatás szerint megsérült egy 77 esztendős férfi is. Szemtanúk szerint ő megpróbálta feltartóztatni a támadót, aki késsel megsebesítette. A környékbeli lakók a BBC-nek elmondták, hogy az őrizetbe vett merénylő egy Tommy Mair nevű helybéli lakos. Szemtanúk szerint a támadó egy régi típusúnak, vagy házilagos készítésűnek tűnő kézifegyverből három lövést adott le Jo Coxra, majd késsel is megsebesítette, végül belerúgott a földön fekvő sebesültbe.
A Nyugat-Yorkshire megyei rendőrség főparancsnoka, Dee Collins a csütörtök esti tájékoztatón hangsúlyozta: a hatóságok egyelőre nem ismerik az elkövető indítékait. Hozzátette, hogy az őrizetbe vett férfin kívül nincs más gyanúsított.
A támadás hírének hallatán az EU-párti és a kilépésért kampányoló csoportok együttes nyilatkozatban jelentették be, hogy egyelőre minden kampánytevékenységet felfüggesztenek.
David Cameron konzervatív párti miniszterelnök Gibraltáron mondott volna kampánybeszédet, de ezt az eseményt is törölték. Cameron a képviselőnő halálhírének bejelentése után a BBC televíziónak kijelentette: Jo Cox személyében „nagyformátumú, szenvedélyesen kampányoló politikai sztárt” veszített el Nagy-Britannia. A kormányfő szerint a történtek után a népszavazási kampány felfüggesztése volt a helyes döntés. Jo Cox a brit EU-tagság fenntartását pártoló kampánycsoport aktív tagja volt, képviselővé választása előtt pedig segélyszervezeti aktivistaként afrikai válságövezetekben tevékenykedett.
Nagy-Britanniában hat éve is támadás ért egy parlamenti képviselőt, de halálos végű merénylet több mint három és fél évtizede nem történt. A szintén munkáspárti Stephen Timms 2010 májusában választókerületében, az északkelet-londoni East Ham kerületben ugyancsak képviselői fogadóórát tartott, amikor egy brit muszlim diáklány késsel megsebesítette. A merénylőt, a 21 éves Roshonara Choudhryt a helyszínen őrizetbe vették, és még ugyanabban az évben életfogytig tartó börtönre ítélték. Timmst két szúrás érte gyomortájékon, de sérülése nem volt súlyos, és a képviselő azóta teljesen felépült. A bírósági eljárás során kiderült, hogy Choudhry bosszúból követte el a támadást, amiért Timms 2003-ban megszavazta Nagy-Britannia katonai részvételét az iraki háborúban.
A legutóbbi halálos végű merényletet 1979-ben követte el az egyik legszélsőségesebb észak-írországi katolikus britellenes terrorcsoport, az Ír Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (INLA), amely a londoni alsóház parkolójában máig nem tisztázott módon felrobbantotta Airey Neave-nek, az akkori konzervatív árnyékkormány Észak-Írországért felelős tagjának autóját. A politikus nem sokkal később belehalt sérüléseibe. Az INLA 1998-ban tűzszünetet hirdetett, és elnézést kért „a múltban okozott szenvedésekért”, 2009-ben pedig hivatalosan is felhagyott a fegyveres támadásokkal.
Pert indított a székely zászlót a Kovászna megyei önkormányzatnak adományozó Kulcsár Terza József ellen a prefektus. Csíkszeredában megfellebbezték a tanácstermi lobogók eltávolítását elrendelő ítéletet – számol be Bíró Blanka és Kovács Attila a kronika.ro-n.
Romániában már adományozni sem szabad – állapította meg keserűen Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke a sepsiszentgyörgyi székelyzászló-ügy újabb fejleményei kapcsán.
A polgári párti politikus a napokban kapta meg a bírósági idézést, miszerint őt is beperelte Sebastian Cucu prefektus, amiért székely zászlót adományozott a megye tanácsának. Az idézést postán kézbesítették, és egyelőre csak annyi derült ki, hogy Sebastian Cucu a Kovászna megyei törvényszék közigazgatási részlegén kérte: semmisítsék meg a zászló adományozására vonatkozó szerződést, vonják vissza a jelképet a megye közvagyonaként iktató tanácsi határozatot, illetve kötelezzék a tanács elnökét, hogy távolítsa el a lobogót a megyeháza díszterméből. A prefektus emellett az adományozó Kulcsár Terza Józsefet is beperelte.
A polgári párti politikus lapunknak elmondta, pereskednek, és reméli, érvényesíteni tudják az igazukat, ahogyan a himnuszperben is sikerült. „Ha kell, nemzetközi szintre visszük az ügyet, hiszen az elfogadhatatlan, hogy egy európai uniós országban egy népcsoport nem használhatja a zászlaját, és azt még adományozni is tilos” – jelentette ki Kulcsár Terza. Az MPP Kovászna megyei elnöke a márciusi tanácsülésen egy székely zászlót adományozott az önkormányzatnak, amit Tamás Sándornak, a közgyűlés elnökének jóváhagyásával ki is tűztek a díszteremben. Egy következő tanácsülésen az adományt határozatba foglalták, és a zászlót iktatták a megye ingó vagyontárgyai közé, leltári számot is kapott, így nem lehet eltüntetni. A prefektus már akkor jelezte, hogy törvénytelennek tartja a határozatot, mert szerinte a törvényesen el nem fogadott zászlókat nem lehet sehova kitűzni.
Csíkszeredában fellebbeznek
Eközben Csíkszeredában a jogerős ítélet megsemmisítését kérelmezi Füleki Zoltán alpolgármester abban a perben, amelyet a városháza tanácstermében kihelyezett zászlók eltávolítása érdekében indított a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), közölte lapunkkal az elöljáró. Az egyesület a pert mind első-, mind másodfokon megnyerte, a marosvásárhelyi ítélőtábla jogerős végzése értelmében a magyar és székely zászló, illetve a város lobogója nem maradhat a tanácsteremben.
Füleki Zoltán az ítélethozatal előtt csíkszeredai polgárként, magánfélként kérte perbe beavatkozásának elfogadását az ítélőtáblától, de kérelmét nem vették figyelembe. Kérésében arra hivatkozott, hogy Tanasának nincs érdekeltsége az ügyben, de arra is, hogy nem a magyar állam zászlaja van a tanácsteremben, hanem a magyar nemzeté, az összmagyarságé. Ugyanakkor azért is tartotta fontosnak a beavatkozást, mert ha a hivatal jogerősen veszít a perben, nem fellebbezhet európai bíróságokon, ellenben egy polgár megteheti.
Felfüggesztett végrehajtás
Füleki Zoltán alpolgármester most kérése elutasítására alapozza azt a rendkívüli perorvoslati kérelmet, amelyet az ítélőtáblához fog benyújtani, emiatt kérve a jogerős bírósági döntés érvénytelenítését, mondta. „Ez azt jelenti, hogy amíg erről nem dönt az ítélőtábla, addig a jogerős ítélet végrehajtását fel kell függeszteni” – fejtette ki kérdésünkre az elöljáró, aki azután döntött a kérés benyújtásáról, hogy megérkezett a végzés írásbeli közlése a polgármesteri hivatalba. A tanácsteremben lévő székely, magyar és városzászlók így egyelőre a helyükön maradnak – írja a kronika.ro
Csúszópénz elfogadása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a kolozsvári orvost, aki februárban megalázott egy olaszteleki kislányt – számol be Kőrössy Andrea a kronika.ro-n.
Alapfokon három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a kolozsvári gyermekkórházban dolgozó Ioan Dobrescu sebészorvost, akinek neve februárban vált ismertté, amikor ügyeletesként durván megalázott egy olaszteleki kislányt és családját, mert nem beszéltek jól románul. A Kolozs megyei törvényszék csúszópénz elfogadása miatt ítélte három év felfüggesztett börtönre, illetve további négyéves próbaidőre.
Ha a következő hat évben bűncselekményt követ el, azonnal börtönbe zárják. Az igazságügyi minisztérium honlapján közzétettek szerint az ítélet ellen 10 napon belül lehet fellebbezni.
Az ügyet korábban már tárgyalták alapfokon: a kolozsvári bíróság évekkel ezelőtt felmentette az akkor még jogtalan haszonszerzéssel vádolt Dobrescut, a táblabíróság azonban 2014 decemberében semmissé nyilvánította az ítéletet, és újabb alapfokú tárgyalást rendelt el, ezúttal pedig csúszópénz elfogadására változtatták a vádat. Az újabb per tavaly augusztusban kezdődött el. A törvényszék arról is döntött, hogy az elítélttől egyrészt elkobozzák a csúszópénzként kért 500 lejt, Dobrescunak ugyanakkor további 3000 lejes perköltséget kell fizetnie.
Az orvost négy évvel ezelőtt érték tetten, amint egy műtétre váró kislány nagymamájától átvette a csúszópénzt. A sebésznek nem ez volt az első pere hasonló bűncselekmény miatt: évekkel ezelőtt azzal vádolták, hogy 100 angol fontot fogadott el ugyancsak azért, hogy elvégezzen egy műtétet. A kolozsvári bíróság azonban abban az ügyben is felmentette 2011-ben, ugyanis akkor nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy Dobrescu az operáció elvégzését kizárólagosan a csúszópénzadáshoz kötötte.
Úgy tűnik, hogy az olaszteleki kislánnyal és családjával szembeni diszkriminatív viselkedésének sem lesz komolyabb következménye. Mint ismeretes, a lány azért került a gyermekkórházba, mert elütötte egy autóbusz, az ügyeletes Dobrescu azonban ahelyett, hogy azonnal ellátta volna, megalázóan viselkedett vele, amiért nem tud jól románul, másnap pedig szüleit is megrótta ugyanezért. A sérültet végül másik kórházba vitték – írja a kronika.ro.
A magyar válogatott végig nagyszerűen játszva, teljesen megérdemelten győzte le a kicsit nagyképű, mélyen tudása alatt játszó osztrák válogatottat első Európa-bajnoki csoportmeccsén. Szalai Ádám góljával vezettünk, Stieber Zoltán már emberelőnyben duplázta meg az előnyünket.
Európa-bajnokság, F csoport Ausztria-Magyarország 0-2 (0-0) – Élő közvetítésünk Bordeaux, Nouveau Stade de Bordeaux, vezette: Turpin (FRA)
Ausztria: Almer – Klein, Dragovic, Hinteregger, Fuchs – Baumgartlinger, Alaba – Harnik (Schöpf, 78.), Junuzovic (Sabitzer, 59.), Arnautovic – Janko (Okotie, 65.). Szövetségi kapitány: Marcel Koller
Magyarország: Király – Fiola, Guzmics, Lang, Kádár – Gera, Nagy Á. – Dzsudzsák, Kleinheisler (Stieber, 79.), Németh K. (Pintér Á., 89.) – Szalai (Priskin, 69.). Szövetségi kapitány: Bernd Storck
Bernd Storck nem csak szavakban bátor, kimondottan támadó szellemű csapatot rakott fel az Ausztria elleni Eb-nyitómeccsre. Igazi védekező középpályás nélkül (Gera Zoltán és Nagy Ádám volt a két belső középpályás), a balszélső helyén is egy csatárral, Németh Krisztiánnal kezdett a magyar válogatott, amelyben pályára lépett a vasárnap kisebb sérülést szenvedett Kádár Tamás is.
A támadó felállás nemcsak minket, szurkolókat lepett meg, hanem az osztrákokat is. Igaz, az első percben egyből kapufát lőtt David Alaba (óriási faultból indult az osztrákok támadása), de ezen a helyzeten kívülremekül játszotta át az osztrák letámadást a bátran kezdő magyar csapat.Kleinheisler László kétszer is ígéretes helyről lőhetett, és bár igazi veszélyt nem tudtunk kialakítani az ellenfél kapuja előtt, az első negyedóra minden várakozásunkat felülmúlta.
Martin Harnik és Kleinheisler Forrás: AFP/Tobias Schwarz
Ez azért is volt fontos, mert korábban Dárdai Pál azt mondta, az első 20 percben kiderül, milyen formában érkeztünk az Európa-bajnokságra. Az első félidő fele azt mutatta, kiválóban, hiszen nemhogy egyenrangú felek voltunk, de a mezőnyben jobbak voltunk Ausztriánál, a magyar válogatott irányította a játékot.
Dzsudzsákot kivették a játékból
Gera és Nagy bátor játéka tartást adott a középpályának, a bal oldalon pedig Németh Krisztián és Kleinheisler játszott össze többször is biztatóan. Az osztrákoknak nem ízlett a magyarok lelkes, szervezett játéka, ami elsősorban a passzaikon érződött:az első fél órában 66 százalékkal passzoltak, azaz minden harmadik átadásukat elrontották.Könnyebb lett volna kihasználnunk ezt, ha Dzsudzsák Balázst nem veszik le a pályáról az osztrákok, de a magyar csapat kapitányát nagyon szorosan őrizte az ellenfél.
Az első félidő végére kiegyenlítettebbé vált a játék, de ekkor sem szorultunk be, bár a játék áttevődött a magyar térfélre. A védelem nem állt rosszul a lábán, Guzmics Richárd kicsit bizonytalannak tűnt, és ekkor többen is eltűntek a mezőnyben néhány percre, aminek köszönhetően többször is helyzetbe kerültek az osztrákok, de sem Arnautovic megindulásából, se Harnik komoly helyzetéből nem született gól.
Az első félidő remekül sikerült Fotó: Polyák Attila – Origo
Az első félidő végén aztán ziccerig is eljutott a magyar csapat,egy gyors kontra végén Kleinheisler parádés labdával találta meg a védője mögé belépő Dzsudzsákot,aki rosszul vette át a labdát, ami így a jobb lábára került. A magyar csapatkapitány elvállalta így is, de a lövése keresztbe elpattogott a kapu előtt.
Dzsudzsáknak jobbal kellett lőnie Forrás: Getty Images/2016 Getty Images/Dennis Grombkowski
Az első félidőben tökéletesen megvalósítottuk Storck taktikáját, sok rövid passzal játszottuk át az osztrák letámadást, és több remek egyéni teljesítmény (Gera és Kádár mellett Nagy Ádám és időszakosan Kleinheisler és Németh) is összejött.
Stabilak maradtunk a szünet után is
A második félidő elején előbb az osztrákok, majd mi is helyzetbe kerültünk, Király kapuja előtt Guzmics takarított jól, a magyar ellencsapásnál pedig Kleinheisler passzolt rossz irányba. Az 54. percben aztán Dzsudzsák is jelezte, hogy a pályán van: 30 méterről bődületes lövést küldött a kapura, de Robert Almer szögletre paskolta a labdát.
Végig a magyarok hangja hallatszott Fotó: Polyák Attila – Origo
Szalai Ádám minden szempontból a szokásos játékát hozta: jól zavarta az osztrák labdakihozatalokat, rengeteget harcolt a védőkkel, kiharcolt egy sárgát Dragovicnak, de a támadójátékot nem igazán tudta segíteni. A 62. percben aztán a Hannover csatára egyszerre intette csendre kritikusait, és robbantotta fel a lelátót.
Lassan mondom: ve-ze-tünk!
Egy felívelést tett le mellel Kleinheislernek, aki visszatette a labdát a védőjétől elszakadó, a leshatárról meginduló csatárnak. Szalai nem a legjobban vette át a labdát, de még így is előbb ért oda rá, mint a kapujából kirontó Almer, és becsúszva eltette az osztrák kapus alatt.
A gól után nagyon megindultak az osztrákok, és gyorsan helyzetbe is kerültek. A magyar csapat meleg pillanatokat élt át a 16-osán belül összevissza pattogó labda miatt, amit végül be is lőttek az osztrákok, de csak sípszó után. Dragovic ugyanis csúnyán rácsúszott Kádárra, és mivel már volt egy sárgája (Szalai harcolta ki), megkapta a pirosat is. Ember- és gólelőnyben folytathatta a magyar válogatott.
Szalainak mindent megbocsátunk Fotó: Polyák Attila – Origo
A következő percekben kétszer is eldönthettük volna a mérkőzés sorsát, de Nagy Ádám lövése elkerülte a kaput, Németh bombáját pedig kipiszkálta a kapufa mellől az osztrák kapus.A mieink emberelőnyben pont azt csinálták, amit kell:okosan passzolgattak, lassították a játékot, és ha lehetőségük nyílt, azonnal megindultak a kapu felé.
A hajrában eldöntöttük
Storck csapatát nem nyomta össze a tét, hogy emberelőnyben kell megharcolnia a győzelemért, az osztrákok pedig képtelenek voltak ritmust váltani, a mieink a labdaszerzésekből szinte mindig felértek az ellenfél kapuja elé.
Ez történt a 87. percben is, amikor egy felívelést kifejeltek a védőink, Priskin azonnal megindította a jobb oldalon vágtázó Stieber Zoltánt. A pár perccel korábban beállt szélső kapura vezette a labdát, felnézett, majd 22 méterről, jobbról szemtelenül átlöbbölte a labdát a kapujából messze kifutó Almer fölött. Klasszisgólt lőttünk, ezzel minden el is dőlt.
A hátralevő percekre már nem maradt sok izgalom, az osztrákok erőtlenül próbálkoztak a szépítéssel, de nem volt benne a gól a játékukban. Inkább még mi lőhettünk volna gólt, de már nem koncentráltak eléggé a játékosok. Annyi baj legyen.
A lefújás után óriási örömünnep tört ki Bordeaux-ban, a szurkolók és a stáb is elérzékenyült a váratlan, de teljesen megérdemelt győzelem láttán. Nem csoda, elképesztő bravúrt hajtott végre a magyar csapat.
Óriási öröm fogadta a magyar egyenlítő gólt (Fotó: Action Images)
Óriási öröm fogadta a magyar egyenlítő gólt (Fotó: Action Images)
A magyar labdarúgó-válogatott 1–1-es döntetlent játszott Izlanddal a franciaországi Európa-bajnokság F-csoportjának második fordulójában. A szigetországi együttes az első félidőben tizenegyesből vezetést szerzett, de a mieink a 88. percben Birkir Már Saevarsson öngóljával pontot mentettek.
LABDARÚGÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG F-CSOPORT, 2. FORDULÓ IZLAND–MAGYARORSZÁG 1–1 (1–0) Marseille, Stade Vélodrome, 60 842 néző. Vezette: Karaszjov (orosz) IZLAND: Halldórsson – Saevarsson, R. Sigurdsson, Árnason, Skúlason – Gudmundsson, G. Sigurdsson, Gunnarsson (Hallfredsson, 67.), B. Bjarnason – Sigthórsson (Gudjohnsen, 84.), Bödvarsson (Finnbogason, 69.). Szövetségi kapitány: Lars Lagerbäck és Heimir Hallgrímsson MAGYARORSZÁG: Király – Lang, Guzmics, Juhász (Szalai, 85.), Kádár – Gera Z. – Dzsudzsák, Nagy Á., Kleinheisler, Stieber Z. (Nikolics, 67.) – Priskin (Böde, 67.). Szövetségi kapitány: Bernd Storck Gólszerző: G. Sigurdsson (40. – 11-esből), ill. Saevarsson (88. – öngól)
Nem túlzás, a továbbjutásért lépett pályára Bernd Storck együttese szombaton Marseille-ben. Az Izland elleni összecsapásra több mint 15 ezer, közel 20 ezer magyar drukker kísérte el a nemzeti együttest, és a szurkolók fenomenális hangulatot teremtettek a kikötővárosban – már az összecsapás kezdete előtt is.
Storck Fiola Attilára sérülés miatt nem számíthatott, a felcsúti jobbhátvéd posztján Lang Ádám kapott lehetőséget, így középen Juhász Roland lett Guzmics Richárd párja. Juhásznak ez volt a 92. fellépése címeres mezben, amivel az örökranglista harmadik helyén beérte Fazekas Lászlót, és már csak Bozsik József (101) és a kapuban 105. alkalommal álló Király Gábor van előtte. Az osztrákok ellen gólt szerző Szalai Ádám helyén Priskin Tamás kezdett, az első fordulóban ugyancsak betaláló Stieber Zoltán pedig Németh Krisztiánt szorította ki kezdőből.
A magyar drukkerekre nem lehetett panasz (Fotó: Hegedüs Gábor)
Bátran kezdtük a találkozót: az UEFA statisztikái szerint az első húsz percben 69 százalékban volt nálunk a labda, de igazán nagy helyzetet nem tudtunk kidolgozni. Priskin fejese a kapu fölött szállt el, az ezúttal is jobbszélsőként játszó Dzsudzsák Balázs első löketét blokkolták, a második pedig mellé ment.
Aztán a 31. percben egy pillanatra elcsendesült a fantasztikus magyar tábor, amikor Kádár Tamástól játszi könnyedséggel vette el a labdát Jóhann Berg Gudmondsson, aki közelről lőtt, de Király hatalmas bravúrral hárított. Nem sokkal később Kleinheisler László csavart ballal kevéssel a jobb felső mellé.
Hiába támadtunk többet és hiába játszottunk jobban, Izland mehetett boldogan szünetre. A 39. percben Király kiejtette a labdát egy szögletet követően, majd Kádár előtt Aron Gunnarsson nagyot homorított, az orosz Szergej Karaszjov pedig a tizenegyespontra mutatott. A büntetőt Gylfi Sigurdsson magabiztosan bevágta, az izlandiak egygólos előnnyel várhatták a folytatást. 1–0
Ez volt az első, Európa-bajnokságon kapott gólunk, amely tizenegyesből született.
Óriási csatát vívott egymással a magyar és az izlandi válogatott (Fotó: Hegedüs Gábor)
Storck nem várt sokáig: a 67. percben pályára küldte Nikolics Nemanját és Böde Dánielt. Utóbbinak jó emlékei vannak az északi szigetországokról – októberben Feröer ellen a kispadról beállva duplázott.Fordulás után is mi voltunk aktívabbak, ami a támadásokat illeti, az első olyan lehetőségünk, amelynél felpattantunk helyünkről, a 64. percben adódott, de Nagy Ádám túl sokat hezitált az ötös sarka közelében.
Aztán Dzsudzsák kísérletezett kétszer szabadrúgásból, de mindkét alkalommal Hannes Halldórssoné lett a labda. Böde fordulásból lőtt, de lövése gyengére sikeredett.
A hajrában bosszantó hibákat követtünk el, egyre frusztráltabbak lettünk, de erőfeszítéseinknek meg lett a gyümölcse: a 88. percben sikerült egyenlítenünk. Nagy Ádám nagyszerűen passzolt Nikolicshoz a jobbon, akinek centerezését követően Birkir Már Saevarsson – a gólra éhesen a nyakában lógó Bödét megelőzve – a saját kapujába juttatta a labdát. Öngól! 1–1
Az utolsó percben az izlandiak a tizenhatosunk vonaláról, középről lőhettek szabadrúgást Lang szabálytalansága után, de szerencsére a labda elakadt a sorfalban, és az ismétlés sem talált kaput.
Ezt megúsztuk! (Fotó: Hegedüs Gábor)
A magyar válogatott négy ponttal áll az F-csoportban. Az esti Ausztria–Portugália meccs eredményétől függetlenül a harmadik helynél hátrébb már nem végezhetünk a kvartettben, ami továbbjutással kecsegtet.
A csoportok első két helyezettje és a négy legjobb harmadik helyezett továbbjut a nyolcaddöntőbe. Jelen állás szerint a legjobb harmadikak a három-három ponttal álló Szlovákia, Észak-Írország páros.
Járt a köszönet a közönségnek (Fotó: Hegedüs Gábor)
Felvetődik a kérdés, hogy hol a határ az ártalmatlan poharazgatás és a komoly alkoholizmus között.
Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, mert minden ember másként reagál az alkoholra. Sokat számít az is, hogy valaki nő vagy férfi, mekkora testmérettel rendelkezik, mennyi idős és milyen az anyagcseréje.
Mennyi alkoholt lehet inni?
Minden nehézség ellenére is időről-időre megpróbálják meghatározni, hol is kezdődik az alkoholizmus. Az Ontario Research Foundation definíciója szerint, ha valaki naponta csak 60 gramm alkoholt (1dl pálinka, 2 korsó sör vagy 3 dl bor) iszik meg, akkor még a biztonságos sávon belül marad, és nem lesz alkoholbeteg. Ezzel szemben, ha 150 grammnyi alkoholt fogyaszt, akkor szinte biztosan szervi elváltozásokat okoz nála az italozás. Az amerikai Addiction Research Foundation szerint egy férfi hetente maximum 120 gramm, egy nő 90 gramm alkoholt fogyaszthat el büntetlenül, de ebből egyszerre, egy alkalommal csak 30-40 grammot ihat meg. Javasolják továbbá, hogy az italfogyasztások között legalább 3 nap szünetet tartsanak.
Az alkoholizmus legjellemzőbb tünetei
Ha valaki a fenti mennyiségeknél többet, vagy rendszeresebben iszik, akkor nagy valószínűséggel kialakul nála az alkoholbetegség. Ennek legjellemzőbb tünetei:
sóvárgás, azaz leküzdhetetlen, kínzó vágy az ital után
kontrollvesztés, ha elkezd inni, akkor nem tudja abbahagyni
tolerancia, az alkoholhoz hozzászokik a szervezet, vagyis egyre többet kell inni azonos hatás eléréséhez
megvonás, az ivás felfüggesztését követő órákban-napokban heves testi tünetek alakulnak ki (remegés, izzadás, szapora szívverés, hányinger)
Szomorú statisztikai adat, hogy Magyarországon minden harmadik 15-29 éves férfi közvetve vagy közvetlenül az alkohol miatt veszíti el az életét. Erre a korra egyébként is jellemző, hogy ekkor kezdődik a rendszeres alkoholfogyasztás, majd ezt követően a harmincas években mérséklődik. Vannak azonban olyanok, akik ilyenkor sem csökkentik a bevitt alkohol mennyiségét, hanem folytatják az ivást. Ezeknél szinte biztosan kialakul az alkoholbetegség, és 40 éves korukra komoly szervi elváltozásokkal kell számolniuk. Az alkoholisták átlagban 10 évvel hamarabb halnak meg, mint egészséges társaik.
Ön vagy ismerőse már rabja az alkoholnak?
Ha esetleg nem tudja eldönteni, hogy Ön vagy hozzátartozója rabja-e már az alkoholnak, akkor az alábbi kérdések őszinte megválaszolása segít eldönteni a kérdést.
Érezte már valaha, hogy sokat iszik, és abba kellene hagynia az ivást?
Aggódott már valamelyik barátja, ismerőse, családtagja amiatt, hogy Ön túl sok alkoholt fogyaszt?
Érezte már magát rossznak vagy bűnösnek az ivási szokásai miatt?
Kezdte már a reggelt egy feles elfogyasztásával, csak hogy megszabaduljon a másnaposságtól, vagy hogy megnyugtassa az idegeit?
Ha csak egyre is a fenti kérdések közül igennel válaszolt, akkor Önnek vagy ismerősének gondja van az ivással. Ha egynél több kérdésre mondott igent, akkor több mint valószínű, hogy Ön alkoholbeteg, érdemes lenne segítséget kérnie!
