Igét hirdet Nt. Tamásy Éva evangélikus lelkipásztor.
Reklám
Bélszínszeletek, fűszeres, tárkonyos mártással
Ha valami nagyon fejedelmi fogást szeretnénk készíteni, viszont nem szeretnénk nagyon sokat bíbelődni a főzéssel, akkor csak ajánlani tudom ezt a receptet.
Hozzávalók:
- 80 dkg bélszín (kb. 10 szeletes)
- szalonna
- bors, csipetnyi majoránna
- mustár
- olaj
- liszt
- zsír
A mártáshoz:
- 0,5 dl víz
- 0,5 dl ecet
- 1 hagyma
- 1 jó csokor tárkony, lehet szárított, vagy ecetben eltett is
- 7 szem bors
- 5 tojássárgája
- 1 dl tejszín
- 15 dkg vaj
- só, bors
Elkészítés
A bélszínt előkészítünk a párolásos sütéshez: vékony szalonnacsíkokkal megtűzdeljük, törött borssal és csipetnyi majoránnával megszórjuk, egész vékonyan bedörzsöljük mustárral, olajjal gyengén megcsepegtetjük és hűtőszekrénybe tesszük pácolódni – ezt csináljuk reggel, ha vacsorára szeretnénk tálalni.
Sütés előtt a bélszínt megsózzuk – lisztbe mártjuk. Közben egy magasabb tepsibe 10 dkg zsírt felhevítünk és a hús minden oldalát hirtelen megsütjük jó erős tűzön. A hirtelen sült húst alufóliával fedjük le, toljuk be a sütőbe és amíg készül a mártásunk addig megsül a hús is.
Közben elkészítjük a következő mártást: 1/2 dl vízbe 1/2 dl ecetet öntünk, egy kis fej apróra vágott hagymát, a vágott tárkony felét, 6-7 szem gorombára tört fekete borsot teszünk bele és fedő alatt addig főzzük, amíg a leve majdnem elfő és a fűszerek íze teljesen kioldódott. Finom szűrőn habüstbe szűrjük át és ha kihűlt, adjuk hozzá az 5 tojássárgáját és az 1 dl tejszínt. Sózzuk meg és mérsékelt tűzön, habverővel gyors és állandó keveréssel addig verjük, amíg könnyű, habszerű masszává áll össze, kb. úgy, mint a borsodó. Ekkor levesszük a tűzről és további folytonos keverés mellett, vékony sugárban hozzáöntünk a 15 dkg langyos, felolvasztott vajat. Végül egy késhegynyi fehér borssal, nagyon kis cukorral és a megmaradt apróra vágott tárkonylevéllel ízesítjük. Jól elkeverjük és vízgőz fölött melegen tartjuk tálalásig.
A jól sikerült kész mártás méz sűrűségű, könnyű, habszerű és a benne levő fűszerektől enyhén csípős, kellemes ízű..
Ha a húsunk átsült, vegyük ki a sütőből és jó éles hússzeletelő késsel vágjuk szép egyenletes szeletekre. A bélszínszeleteket a tálalás pillanatában egy-egy csepp sutőzsírral fényezzük le – vagy tegyünk 1-1 szeletke petrezselyemben megmártott nyers vajat minden szeletre.
Külön előmelegített mártásos csészében adjuk hozzá a mártást.
Párolt rizzsel, krumplipürével, vagy natúr krupplit adjunk hozzá köretnek.
Jó étvágyat kívánok hozzá…
Reklám
Clevelandtől Csíksomlyóig
Mezei András atya a clevelandi Szent Imre templom plébánosa 37 clevelandi zarándokkal utazott a Csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Négy nappal korábban találkoztak a zarándokok Budapesten, ahonnan egy rövid magyarországi kitérő után Erdély északi részén beléptek a mai Románia területére, érintve néhány fontosabb magyar várost, megtekintve azok magyar vonatkozású nevezetességeit.
Pünkösd szombatján már mindannyian utazásuk fő célpontjához érkeztek, a csíksomlyói búcsúba, ahol több százezer, a világ majdnem minden tájáról érkezett magyar testvéreikkel együtt élték át azt a felemelő, együvé tartozás érzését, amelyet csak ezen a szent helyen lehet megérezni.
Mezei atyát az előzőleg megbeszélt időpontba, a búcsú utáni vasárnap, szülőfalujából Gyergyóditróból telefonon, élő adásba bekapcsoltuk a Bocskai Rádió műsorába. Itt az atya elmondta utazásuk néhány fontosabb állomásait, majd a csíksomlyói búcsún átéltekről is kérdeztük. Erről a témáról elmondása szerint pár óra sem volna elég, hogy elmesélje azokat, de tervezünk az atyával és a zarándokokkal is egy hosszabb közös élménybeszámolót visszatértükkor.
Az élő beszélgetés végén a hátralévő pár napról is kérdeztük az atyát, akinek elmondása szerint még nagyon sok szép látnivalóban lesz részük visszautazásuk előtt. Amelyre a maga részéről csütörtökön kerül sor, vannak olyanok akik még maradnak, azok már nem szervezetten, hanem a saját elképzeléseik szerint alakítják további programjukat.
A Duna tv két bemondója azzal zárta az ünnepi szentmise előtti élő adásukat, hogy ez az a hely ahová minden magyart hazavárnak. Mezei atyának a szavaiból is ezt a gondolatot lehetett kiolvasni.
Az alábbiakban hallgassák meg ezt a telefonos interjút, amelyet Molnár Zsolt készített.
Képek: Király Franciska
Reklám
Áder János jelenlétében avatták fel Márton Áron szobrát
Áder János köztársasági elnök jelenlétében avatták fel Csíkszereda főterén Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök szobrát.
Ünnepi beszédében Áder János kijelentette, Márton Áronnak a szobor által megörökített útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak. Azt üzeni: “Menj, teremj sokszoros gyümölcsöt! Légy bátor félelem nélkül élni! Ne add a szíved gyűlöletre! Őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másét! Légy hű a hazádhoz és a neked rendelt hivatáshoz!”
Az államfő a székely püspök helytállását felidézve kijelentette: “A tiszta lelkületű embert onnan lehet nagy bizonyossággal felismerni, hogy minden elnyomó hatalom ellenséget lát benne.(…) Mert a tiszta ember hitét nem lehet megtörni. Erkölcse nem eladó. Mert jósága, állhatatossága bátorsággal tölt el másokat is”.
A köztársasági elnök felidézte, hogy 1944-ben a Gyulafehérvárról román útlevéllel érkező Márton Áront a magyar rendőrparancsnok utasította ki Kolozsvárról, amikor súlyos szavakkal ítélte el a zsidók elleni bűntetteket, és tiltakozott a deportálások ellen. “Márton Áron gyalogosan hagyta el Kolozsvárt. Csendes léptei azt üzenték: az emberéletről nincs alku. Nincs méricskélt gyilkosság, nincs viszonylagos népirtás” – fogalmazott Áder János.
A püspöknek azt a nézetét is megemlítette, hogy a “népért végzendő munka nem külön foglalkozási ág, hanem minden hivatással elválaszthatatlanul együtt járó kötelesség”. Mint fogalmazott, a püspök hadvezérként állt gyülekezete, egyháza, közössége, népe elé, és szolgája lett mindenkinek.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Márton Áron a népéért vállalt küzdelemben “emelkedett fehér vértanúvá”. Az Európára nehezedő migrációs nyomásra utalva kijelentette: ma is minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját népe, nemzete iránt van felelőssége.
“Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld nélkül nem lesz és nem lehet jövendője a magyar nemzetnek” – állapította meg Lezsák Sándor.
A szoborállítást kezdeményező Márton Áron római katolikus férfiszövetség tagjaként felszólaló Ráduly Róbert, Csíkszereda korábbi polgármestere arra is kitért beszédében, hogy miért van jó helyen a püspök szobra a város főterén. Mint mondta, a szobor helyén korábban kápolna, majd a kommunista politikai rendőrség székháza állt. A reményvesztettség cáfolatának tekintette, hogy “Márton Áronnak a csíkiak a milicia és a securitate (a kommunista erőszakszervek) hűlt helyén állítanak szobrot”.
Forrás: hirado.hu / MTI
Reklám
A legfelsőbb bíróság támogatja Maduro kezdeményezését, az ellenzék szerint pártos a testület
A venezuelai legfelsőbb bíróság egyhangúlag jóváhagyta Nicolás Maduro elnök döntését a rendkívüli állapot kihirdetéséről helyi idő szerint csütörtökön, és az alkotmány szellemével összhangban állónak minősítette az erre vonatkozó törvényt.
Ez azt jelenti, hogy innentől a hadsereg és a kormányzó szocialisták ellenőrzése alatt álló polgárőrség ügyel a közrend betartására, és ők jogosultak élelmiszerosztásra, illetve -eladásra.
A Maduróhoz közel álló legfelsőbb bíróságot az ellenzék régóta pártossággal vádolja.
A latin-amerikai ország elnöke a hét elején hirdetett ki rendkívüli állapotot, amelyet a konzervatív parlamenti többség alkotmányellenesnek nevezett.
A hatalmas kőolajtartalékokkal rendelkező Venezuelában pattanásig feszültek az idegek az élelmezési válság, az infláció, valamint a szocialista Maduro és a konzervatív többségű parlament közötti folyamatos csatározás miatt.
A Demokratikus Egység Kerekasztala (MUD) elnevezésű jobboldali pártkoalíció hónapok óta azon fáradozik, hogy népszavazással elmozdítsa helyéről a Hugo Chávez 2013-as halála óta hivatalban lévő elnököt. Az ellenzék adatai szerint eddig csaknem kétmillió, a kezdeményezést támogató aláírást gyűjtöttek össze.
Maduro állítása szerint a leváltását követelő ellenzék bábmestere az Egyesült Államok, amely Venezuela megszállására készül. Vladimir Padrino venezuelai védelmi miniszter erre hivatkozva úgy döntött, hogy pénteken és szombaton a hadsereg vezetésével katonai gyakorlatokat rendez a lakosságnak „Függetlenség 2016” néven.
Reklám
Orbán Viktor: Több tiszteletet várunk el az Egyesült Államoktól
Magyarország és Lengyelország is több tiszteletet érdemel az Egyesült Államoktól Orbán Viktor szerint. A kormányfő arra reagált, hogy Bill Clinton volt amerikai elnök „putyinizálódással” vádolta a két országot. Hozzátette: a Kelet-Európát érő tengerentúli támadások mögött „Soros Györgyöt kell látnunk”. a miniszterelnök arról is beszélt: a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően a kormány tudja növelni az oktatásra szánt összeget.
„Úgy kerültünk ebbe a történetbe, mint Pilátus a krédóba. Egy amerikai választási kampány logikájából lehet leginkább megérteni, mit miért mondtak. Ettől még a tiszteletlenség tiszteletlenség, a sértés pedig sértés marad” – fejtette ki a kormányfő a Kossuth Rádióban, aki több tiszteletet vár el az Egyesült Államoktól.
Orbán Viktor megjegyezte, tetszik neki, amit Jaroslaw Kaczynski, a lengyelországi kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke mondott az ügyben, vagyis hogy Bill Clintonnak orvoshoz kell fordulnia.
A miniszterelnök szerint ugyanakkor a Magyarországra, Lengyelországra és általában Közép-Európára tett negatív megjegyzések, amelyek megszaporodtak a migránsválság óta, nem véletlen elszólások. Ugyanis “a Demokrata Párt vezetői mögött (…) Soros Györgyöt kell látnunk”, aki azt hirdette meg, hogy minden évben be kell engedni legalább egymillió muszlimot Európába – mondta, hangsúlyozva, hogy Magyarország akadályát jelenti ennek a Soros-féle amerikai tervnek, „nem is fogják azt itt végrehajtani, amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van”.
A kormányfő ezek alapján Bill Clinton szavait úgy kommentálta: „a száj Clintoné, de a hang Soros Györgyé”.
Hozzátette azt is, hogy a magyarországi ellenzék ereje elmarad a Soros György által finanszírozott szervezetek politikai befolyásától, „ez egy háttérhatalom”.
A lengyelekkel kapcsolatban megismételte azt az álláspontját, hogy Brüsszelben méltatlanul bánnak velük, megsértik őket. „Akármennyire nagyfiúknak is gondolják magukat Brüsszelben, ezt a csatát a lengyelekkel szemben Brüsszel sosem fogja megnyerni” – fogalmazott.
A népszavazásból Brüsszelben is értenek – hangsúlyozta a kormányfő
A kvótareferendum ügyében Orbán Viktor azt mondta: a népszavazás az egyetlen olyan dolog, amelyet Brüsszelben sem lehet félvállról venni. Szerinte ha sikeres lesz a magyarországi referendum, Brüsszel meg fog hátrálni.
A magyar kormány egy demokratikus Európai Uniót akar, amelynek a belső viszonyait, életszabályait, etnikai összetételét, kultúráját az európaiak határozzák meg, nem pedig egy brüsszeli bürokratikus elit, amely jelenleg az európai népek akarata ellenére cselekszik – fejtette ki. Hozzátette, az ellenőrizetlen bevándorlást nem emberi jogi, hanem biztonsági kérdésnek tartja. „Senki sem akarja odaadni a lakásának kulcsait vadidegen embereknek” – fogalmazott. Szerinte ha Magyarország megengedné a betelepítést, 10-20 év múlva nem lehetne ráismerni Budapestre és más magyar nagyvárosokra.
A miniszterelnök arról is beszélt, lassan bekövetkezik, hogy Németország és Közép-Európa nevezhető együtt az EU magjának, mivel e térség nélkül az unió gazdasági teljesítménye nem nőne évről évre, hanem csökkenne.
Orbán Viktor: A gazdaságban megvan a forrás a korszerű oktatáshoz
A miniszterelnök az oktatás kérdését érintve leszögezte: a magyar gazdaságban megvan egy korszerű, modern ismereteket nyújtó, kiszámítható és megbízható oktatási rendszerhez szükséges pénzösszeg. Jelezte, az idei költségvetés módosítása a pedagógusokkal kötött megállapodás miatt szükséges.
„S miután a gazdaság jól teljesített – bár az utolsó negyedévben azért vannak árnyékok – (…), felelősen lehet vállalni a 2016-os költségvetés módosítását, amellyel tudjuk növelni az oktatásra fordított pénzösszegeket” – fejtette ki.
A 2017-es költségvetésben javasolt élelmiszeráfa-csökkentésről szólva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a kispénzűeknek jelenti a legnagyobb segítséget, hiszen az ő jövedelmükből megy a legnagyobb arányban kiadás az alapvető létfenntartási cikkekre.
Szólt az éttermi szolgáltatásokat terhelő áfa 18 százalékra tervezett csökkentéséről is, amit azzal magyarázott, hogy a mostani adóterheket a vendéglátásban törvénytisztelő módon alig lehet kigazdálkodni. Megjegyezte, hogy ő egy lépésben szerette volna 5 százalékra mérsékelni a vendéglátás forgalmiadó-terhét, “de a pénzügyminiszternek igaza van, ezt egy lépésben megtenni több mint istenkísértés”. Ezért elfogadta Varga Mihály álláspontját, hogy első körben 18 százalékra csökkentsék a terhet, majd vizsgálják meg, hogy 2018-ra lehet-e tovább mérsékelni.
Több fiatal jobb lenne, ennek a megfelelő családpolitika a kulcsa
A kontinens demográfiai helyzetével kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: fel kell tenni a kérdést, hogy akar-e Európa részt venni egy népesedési versenyben. „Miért kellene nekünk ugyanolyan sebességgel növekedni népesség szempontjából, mint azt a világ más országai teszik?” – kérdezte. Szerinte Európa a mai népességével vagy valamivel kisebb létszámmal is élhető, életképes és fenntartható.
Az valóban jobb lenne, ha több fiatal lenne, de ez csak családpolitikával érhető el – hangsúlyozta. Magyarországon „ha megtaláljuk azokat a gazdasági eszközöket, hogy a családok úgy érezzék, tudnak boldogulni két, három, négy, öt gyermekkel is, akkor szerintem ezt majd vállalni fogják. (…) De ezt ne kérjék rajtam, rajtunk számon néhány év elteltével. Ehhez még kell nekünk egy-két parlamenti ciklus” – fejtette ki a miniszterelnök.
„Ez nem politika, ez arról szól, mire képes Magyarország”
Orbán Viktor a rádióinterjú végén méltatta a Bocuse d’Or európai döntőjének magyar győztesét, a magyar jégkorong-válogatottat és a magyar úszók teljesítményét a londoni vizes Európa-bajnokságon. „Vannak magyarok, akik tehetségesek, szorgalmasak, kitartóak és a táguló lehetőségekkel egyre nagyobb arányban képesek élni. (…) Ez nem politika, ez nem a kormányról szól, hanem arról, mire képes Magyarország” – fogalmazott.
Forrás: magyarhirlap.hu
Reklám
A BOOKR Kids a meseolvasás új, még szórakoztatóbb formája!
Egy érdekes és úgy gondoljuk hogy megfontolandó, a mai modern időkkel lépést tartó, magyar nyelvet tanulni és tanítani vágyó telefonos és tabletes applikációról szeretnénk hírt adni, hátha valakinek megtetszik és kipróbálja. A következő termékbemutató levelet teljes egészében az alábbiakban megosztjuk, ahol az applikáció egyik munkatársa megmagyaráz minden fontosabb tudnivalót.
Kedves kisgyerekes amerikai és kanadai-magyar szülők, nagyszülők!
Boldog Anna, volt Kőrösi Csoma Program ösztöndíjas fiatal hungarológus révén ezúton szeretném sok szeretettel figyelmetekbe ajánlani a BOOKR Kids díjnyertes magyar applikációt, ami különösen a 3-11 év közötti gyerekek magyartanulásában nyújthat komoly segítséget külföldön élő magyar közösségek számára: https://www.bookrkids.hu
A Magyarországon fejlesztett, okostelefonokra és tabletekre letölthető, kimondottan gyerekeknek szóló BOOKR Kids alkalmazás tulajdonképpen egy digitális mesekönyvtár, amely már jelenleg is több mint 100 magyar mesekönyvet tartogat polcain, 22 díjnyertes magyar színész hangjával, aminek segítségével a külföldön felnövő magyar gyerekek könnyen és élvezetesen ismerkedhetnek meg Janikovszky Éva örök-kedvenc műveivel, a Reich Károly által illusztrált történetekkel, Petőfi János vitézével, vagy akár a Kincskereső Kisködmönnel, illetve olyan kortárs magyar írók műveivel is, mint Tóth Krisztina vagy Erdős Virág.
A BOOKR Kids Mesetár azért könnyű és hatékony megoldás a külföldön élő magyar családok számára, mert egy egyszerű letöltéssel és havi előfizetéssel elérhető a magyar gyerekirodalom színe-java, olvasgathatóak a szülők, nagyszülők gyerekkori kedvencei, és a Magyarországon megjelenő újdonságok is.
És ami a legfontosabb: a gyerekek a mindennapok kapkodásában játékosan és mesésen ismerkedhetnek a magyar nyelvvel, a felolvasó-szövegkiemelő funkciónak, valamint a játékoknak köszönhetően pedig nem csak a hallott szövegértésük, hanem az olvasás- és íráskészségük és a szókincsük is fejlődhet! A Mesetár repertoárja ráadásul hetente legalább egy könyvvel bővül, így a szórakozás és a tanulás sosem ér véget.
Az alkalmazás a Google Play áruházból vagy az Apple App Store-ból könnyen letölthető és most 2 hétig, teljesen korlátlanul kipróbálható az alábbi ajándék kuponkódoddal: MARTUDOKMAGYARUL (Beváltható: 2016. május 6-tól június 30-ig.)
Ezzel kapcsolatos kérdésekkel Annához lehet bizalommal fordulni: anna@bookrkids.hu.
Üdvözlettel,
Anna
Reklám
Szijjártó: véget kell vetni az esztelen állapotnak
Európában egyre többen akarnak egyenesen és őszintén beszélni a migránskérdésről, és egyre többen látják úgy, hogy véget kell vetni annak az esztelen állapotnak, ami hónapok óta zajlik – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában szerdán, amelyben az Európa Tanács szófiai külügyminiszteri ülésén elhangzottakról beszélt.
Kiemelte: az Európát érő kihívásokról szóló vitán felszólalásában rámutatott arra, hogy Európának a második világháború lezárását követően még soha nem kellett annyi és olyan súlyú kihívással szembesülnie, mint jelenleg. “Az elmúlt hónapok eseményei azt bizonyítják, hogy Európát teljesen felkészületlenül érte történelmének legsúlyosabb kihívása, és ez azzal járt, hogy növekedett a terrorfenyegetettség, és jelentősen romlott a közbiztonság” – húzta alá a tárcavezető.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a további áldozatok elkerülése érdekében “Európának végre egyenesen és őszintén kell beszélnie, és meg kell hozni azokat a szükséges döntéseket, amelyek garantálják az európai emberek biztonságát”. Mint mondta, az illegális bevándorlás lehetőséget biztosított a terrorszervezeteknek arra, hogy elküldjék a terroristáikat Európába. “Ebből fakad az a nagyon fontos feladatunk, hogy véget vessünk annak az esztelen helyzetnek, hogy Európa határain úgy lehet ki- és bejárkálni, ahogy a kénye-kedve tartja naponta több ezer embernek” – szögezte le.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a helyzetet kezelése érdekében három lépést kell megtenni. Először is az Európa Tanácsnak nem szabad összekevernie a fogalmakat, azaz figyelembe kell venni, hogy a biztonságos élethez való jog alapvető emberi jog, de “biztonságos országok között határt sérteni nem alapvető emberi jog, mint ahogy az sem, hogy valaki egy határon megtámadja a másik ország területét védő rendőröket vagy határőröket, és az sem alapvető emberi jog, hogy valaki megválassza, hogy kénye-kedve szerint melyik országban kíván élni”.
Emellett Európának vissza kell szereznie azt a képességét, hogy megvédje a saját határait, ami “szuverenitáskérdés is, és az Európa Tanácsnak tartózkodnia kell attól, hogy azokat az országokat bírálja, amelyek a szükséges lépéseket teszik meg a határaik védelme érdekében”.
Végül Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy fokozni kell a terrorszervezetek elleni küzdelmet, mivel ezek a szervezetek jelentik “az első számú okot arra, hogy embereknek el kell menekülniük az otthonaikból”. Rávilágított arra, hogy ebben a harcban Magyarország is részt vesz, hiszen azon 23 ország közé tartozik, amely katonákat küldött az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcba. Jelenleg 126 katona teljesít szolgálatot Észak-Irakban, és ezt az év végéig 150-re növelik.
Reklám
Hemzsegnek a hibáktól a történelem tankönyvek
Hemzsegnek a hibák a középiskolai kísérleti történelem tankönyvekben – hívja fel a figyelmet a Történelemtanárok Egylete. Hidas Gábor, az egylet tankönyvelemző műhelyének térképésze az InfoRádiónak azt mondta, a javítások ellenére még mindig nagyon sok a súlyos pontatlanság.
„A vízrajz nem jó a térképeken, nincsenek víznevek. Rengeteg földrajzi név hiányzik, nincs földrajzi környezet, amelybe be lehet helyezni az egyes eseményeket. Vannak nagyon konkrét hibák, például Magyarország határa a Kárpátok gerincén fut, de a gerinc általában vízválasztó és itt olyan folyók láthatók, amelyek elindulnak az országhatáron belülről, átmennek a vízválasztón és úgy folynak tovább – ilyen a valóságban elképzelhetetlen, teljes nonszensz” – mondta Hidas Gábor, a Történelemtanárok Egyletének térképésze.
Hozzátette: tartalmi hibák és ábrázolásbeli problémák is akadnak. A vallási térképeken például lutheránus területre esik Debrecen, amit kálvinista Rómának is hívnak, a dél-franciaországi hugenották területe pedig átcsúszik Spanyolországba.
„Rengeteg topográfiai hiba fordul elő és felcserélt településeket is látni. Eszék nem a Dráva mellett, hanem jóval északabbra található. Ha nem a folyó mellett fekszik, akkor miért kellett hidat verni a folyó fölött a törököknek? Egy másik helyen Drégely felkerült a Felvidékre Divény helyére, Szeged pedig elkerült a Maros-Tisza összefolyásától az Alföldre” – számolt be a hibákról a térképész.
Mint mondta, a tárgyilagosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy az első kiadáshoz képest sokat javítottak a könyveken. A Történelemtanárok Egylete jelezte a problémát és alapos kritika is készült a kilencedikes történelemkönyvről.
„A középiskolai és az általános iskolai tankönyvek is nagyon sok hibát tartalmaznak. Hivatalosan a rendelet szerint két darab tankönyv lehet fent a tankönyvjegyzéken, ezekből lehet választani, de még azok a korábbi tankönyvek is szerepelhetnek a jegyzéken, amelyeknek van érvényes tankönyvi engedélye” – fogalmazott Hidas Gábor.
Hozzáfűzte: 2012-ben, amikor megjelent az új kerettanterv, a tankönyvkiadók is az új kerettanterv felé igyekeztek igazítani a meglévő tankönyveiket, ezért tankönyvi engedélyt kaptak. Ezek az engedélyek 5 évre szólnak és 2018-ban fognak lejárni. 2018-tól valószínűleg már csak az állami tankönyvek maradnak a jegyzéken.
Arra a felvetésre, hogy van-e fogadókészség a jelzett hibák kijavítására, Hidas Gábor úgy válaszolt:
„Nekem olyan érzésem van, hogy elbeszélünk egymás mellett, „a mundér becsülete” miatt. Eleresztjük a fülünk mellett a hibákat és úgy teszünk, mintha ezek a tankönyvek alapvetően jók lennének” – mondta Hidas Gábor, a Történelemtanárok Egyletének térképésze az InfoRádiónak.
Ilyen hibák fordulnak elő a tankönyvekben – Hidas Gábor szemléltető magyarázata a térképekhez
“A tizenötéves háború térképén látszik a jelenség, amiről beszélünk. A határ a vízválasztón fut, a folyók pedig nem igazodnak ehhez. A reformkor kultúrája és gazdasága térképeken összevissza futnak a folyók északon és keleten is.
A tizenötéves háború térképén teljes a káosz északon a települések között. Drégely és Divény, Hollókő és Somoskő helyet cserélt. Magyarország északkeleti részéről két török hadjárat is indul, amelyből az egyik sajátos módon a török kézen levő Pestet támadja.
A reformkori kultúra térképén Szeged a Tisza–Maros összefolyásától „becsúszott” a Duna–Tisza közére.
A reformkor gazdasága térképen viszont barnaszenet bányásznak a Duna–Tisza közén.
A nemzetiségek a XIX. században térképen horvátok élnek a lengyel határ mellett, románok Bácskában, de ugyanott szerbek nem. Hatalmas folt jelez németeket délen, a Dunától északra, de a baranyai és tolnai svábok szinte teljesen eltűntek. Az eltűnt svábok helyén és a nyugati országhatár mentén viszont egy, a jelmagyarázat által nem említett, ismeretlen népcsoport él.”
Reklám
Szijjártó: Szükség van az EU és a NATO együttműködésére
Az Európai Unió és a NATO együttműködésére minden eddigieknél nagyobb szükség van, mivel az európai biztonságot súlyos mértékben rontja a bevándorlási válság – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek pénteki brüsszeli tanácskozását követően.
Elmondta: az Európai Unió történetének legsúlyosabb válságát éli át, mivel a bevándorlási válság azt jelenti Európa számára, hogy a terrorfenyegetettség jelentősen megnövekedett, a közbiztonság pedig jelentős mértékben romlott.
A napi többezres kontrollálatlan bevándorlás lehetőséget adott a terrorszervezeteknek arra, hogy azt kihasználva Európába küldjék terroristáikat, amelynek következményeit már tapasztalni is lehetett – mondta.
Ezért világos, hogy a bevándorlási válság komoly biztonsági kockázatot jelent Európa számára, ami biztonsági kockázatot jelent a teljes transz-atlanti közösség számára is. Az unió és a NATO együttműködésére azért is van szükség, mert bizonyos tagállamok szuverenitásuk egy részét elvesztették azáltal, hogy képtelenné váltak saját határaik ellenőrzésére – tette hozzá.
A külügyminiszter kiemelte: a magyar miniszterelnök Schengen 2.0 terve többek között arról szól, hogy Európa visszaszerezze a területi ellenőrzés képességét.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a bevándorlók jelentős része Afganisztánból indult útnak Európa irányába, ahol a politikai helyzet továbbra sem stabil.
A miniszter hozzátette, hogy az eredeti terv szerint az észak-atlanti szövetség 2016 végén vonná ki csatapatait az országból, de a NATO- tagállamok külügyminiszterei úgy látják, a helyzet még nem érett meg erre. Azt javasolták: a NATO-nak meg kell hosszabbítania afganisztáni misszióját 2020-ig az ázsiai ország és a térség stabilitása érdekében. Ellenkező esetben újabb embertömegek menekülnek el és érkeznek bevándorlóként Európába – fűzte hozzá.
A külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország készen áll arra, hogy fenntartsa a 110 fős magyar katonai jelenlétet Afganisztánban 2016 után is az ország stabilitása érdekében.
Kiemelte: a magyar kormány arról döntött, hogy 2020-ig kiterjeszti azt az időszakot, amely alatt évente félmillió dollárral támogatja az afganisztáni biztonsági erők fejlesztését.
Reményét fejezte ki, hogy az eddigi, általánosan megfogalmazott politikai kijelentések a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón konkrétumokat tartalmazó közös nyilatkozatot fogadnak el.
Reklám
Bogár László: Boldog Ausztria
Ez a sok száz évvel ezelőtt keletkezett mondás már akkor is arra utalt, hogy az a birodalom, amelynek Ausztria volt a központja, korábban is inkább a békés egyezkedést részesítette előnyben a háborúval szemben.
Nagyjából egy évszázaddal ezelőtt Ausztria a birodalom összeomlásával a semmibe hullott. A történelmi tét az volt, hogy képes lesz-e ez az aprócska, jelentéktelen kis nemzetállam a „boldog Ausztriára” vonatkozó intelmet a drámai módon megváltozott helyzetben is beteljesíteni. Ma már elmondhatjuk, hogy ez nagyszerűen sikerült, de számos jel utal arra, hogy az eddig követett modell tovább nem nagyon alkalmazható. Egy egészen új konstrukcióra volna szükség, és a jövő nagy kihívása éppen az, hogy a mai uralmi elitek szinte semmit sem értenek meg ennek a folyamatnak a történelmi természetéből. A múlt század első húsz évében egyre nyilvánvalóbb módon elkerülhetetlennek látszott valamilyen „nagy német” egyesítés nyomán létrejövő újabb birodalomba való integrálódás, ami aztán az Anschluss nyomán be is következett. Az osztrák elitek és a társadalom mindezt, mint az egyetlen lehetséges „realitást” kezelte, reménykedve abban, hogy az ennek fejében viselendő majdani esetleges történelmi büntetés nem lesz túl súlyos. És nem lett.
Bár egy évtizeden át szovjet megszállási övezetté vált az ország, de mindez nem járt a berendezkedésének megváltoztatásával, sőt az 1955-ös államszerződés a katonai blokkoktól való távolmaradás fejében egészen különleges státus elérését tette lehetővé az ezt követő harmincöt évben. Ennek a különleges státusnak a lényege az volt, hogy Ausztria egyfajta hatalomgazdasági zsilipként üzemelt. A Kelet és Nyugat birodalmi elitjei Ausztria fizikai testén keresztül bonyolították le nagy diszkréciót igénylő „intim laison”-jaikat.
A technológiailag érzékeny termékek rejtett adásvételétől a laxenburgi „rendszerkutató” kutatóintézetnek álcázott globális hírszerzői klubon keresztül a Creditanstalt Wien máig sem feltárt hatalomgazdasági tranzakcióiig tulajdonképpen sikert sikerre halmozott a Made in Austria politikai-ipari művek, amelynek magyar–osztrák megnyilvánulása az újabb K. und K., vagyis a Kreisky–Kádár együttműködési rendszer volt. Az elmúlt évszázadban minden kétséget kizáróan ez az új Ausztria legsikeresebb időszaka.
A siker mögött a belső politikai erők rendkívüli műgonddal összecsiszolt együttműködési rendszere épült ki. Bár Ausztria mintademokráciaként üzemelt, de mindenki tudta, hogy a választások kimenetelétől (majdnem) függetlenül ugyanaz a pragmatikus hosszú távú stratégiai együttműködésre épülő rendszer működik folyamatosan. És amikor a vasfüggöny lebontásának látványtechnikai tűzijátékával ez a korszak véget ért, a rejtett nagykoalíció joggal bízott abban, hogy a „rendszerváltás rendszerének” létrejötte Keleten nemcsak, hogy nem borítja fel ezt a módfelett gyümölcsöző egyezséget, hanem éppen ellenkezőleg, újabb távlatait nyitja meg.
Így is lett, és most mutatkozott csak meg igazán, hogy Ausztria „helyismerete” a szó szoros értelemben aranyat ér! Az osztrák kereskedelmi- és pénztőke-struktúrák nemcsak saját pozíciójukat erősítették meg, hiszen Németország és az Amerikai Egyesült Államok mögött mindenütt a harmadik legfontosabb partnerré váltak, de egyúttal mindezt a globális véleményhatalmi térben, mint hatalmas pozitív teljesítményt tudták „eladni”.
Ez a korszak mostanában egyszer és mindenkorra véget érni látszik. Ennek a konstrukciónak a globális hatalmi talapzata ugyanis arra a biztatóan formálódó eurázsiai együttműködési rendszerre épült, amelynek főszereplője Európa, Oroszország és Kína. De a hanyatlóban lévő amerikai birodalom most éppen ezt a talapzatot kívánja szétzúzni, lévén, hogy ez a konstrukció a legfőbb riválisa. Európát a bevándoroltatás fegyverével, Oroszországot az ukrán polgárháborúval, Kínát pedig a gazdasági növekedése kikerülhetetlen lelassulásával járó feszültségeire épülő mesterséges hisztériakeltéssel próbálja meggyengíteni. De a birodalom cinikus, gátlástalan kiszolgálására épülő európai uralmi csoportokat, köztük az osztrák politikai struktúrákat mindez lehetetlen helyzetbe hozta. Egyáltalán értelmezni sem tudják azt, ami történik, de – ha esetleg mégis képesek lennének erre, akkor sem bátorságuk, sem becsületük nincs ahhoz, hogy stratégiai megoldást találjanak; sőt ahhoz sem, hogy elemi szinten kezelni tudják a kialakult tektonikai erejű feszültségeket.
Jörg Haidert – bár 1999-ben demokratikusan választották meg és lett a kormányzás részese – megbélyegezte a „demokratikus” Európa, amely önkényesen nemkívánatos személynek minősítve Ausztriát, megzsarolta az országot: kis híján kizárta az Európai Unióból. Végül Haider 2008-ban luxus-BMW-je roncsai közt lelte halálát. Ma már egyre több jel utal arra, hogy az általa 1999-ben feltett kérdések nagyon is léteznek, másrészt pedig most ennél az 1999-es kísérletnél sokkal mélyebb és átfogóbb változásokra lenne szükség ahhoz, hogy Ausztria folytatni tudja történelmi sikerszériájának az elmúlt évszázad során felépült rendszerét. Ehhez azonban ma még elképzelhetetlen dimenziójú változásokra volna szükség.
Az osztrák kancellár látványos lemondása az első lépés volt, és talán rövidesen kiderül, hogy képes lesz-e az elmúlt évszázad sikerországa belépni ebbe az új korszakba. Ausztria ennek nyomán oktatófilmszerű példa lehet arra, hogy Európa vagy más lesz, vagy nem lesz.
Forrás: magyarhirlap.hu
Reklám
Fúzióra készül a világ két legnagyobb vegyipari cége
A világ két legnagyobb vegyipari cége, az elsősorban gyógyszerek gyártására szakosodott német Bayer és a vetőmag, valamint növényvédő szerek előállításával élvonalba tört amerikai Monsanto az egyesülésre készül.A hírt egy olyan pillanatban jelentették be, amikor az Európai Unió növényvédő szerekkel foglalkozó szakbizottsága a széles körben elterjedt glifozát nevű gyomirtó esetleges rákkeltő hatását vitatta meg, azonban éppen a berlini kormányt ebben a kérdésben megosztó viszály miatt a döntést egy későbbi időpontra halasztotta. A glifozát legnagyobb előállítója ugyanis a Monsanto és ha létrejön a fúzió, no meg az EU-ban továbbra is engedélyezik a kétes hírű gyomirtó használatát, a Monsanto átvételére kínált 42 milliárd dollár hamarosan megtérül a Bayer számára – jelenti németországi tudósítónk, Vincze András.
A több mint 100 éves múltra visszatekintő amerikai Monsanto cég tavaly egy svájci vegyipari vállalat megvételére tett kísérletet, azonban egy kínai konszern nagyobb összeget kínált és a maga javára döntötte el az ügyletet. Azóta a Monsanto áramvonalasításba kezdett, világszerte alkalmazott mintegy 20 ezer dolgozójának 15 százalékos leépítését vette tervbe és megkezdte telephelyeinek ritkítását is. Noha az amerikai vállalat értékét 42 milliárd dollárra becsülik – annyira, amennyit most a német Bayer cég az átvételre felajánlott – évi össztermelése nem haladja meg a 14 millárd eurót. A bevétel oroszlánrészét ugyan ma is a növényvédő és gyomirtó szerek eladása teszi ki, azonban a mezőgazdák számára felkínált számítógép-programokból is jelentős összeg folyik be. Jól értesült források szerint a több mint 150 évvel ezelőtt a Rajna parti Leverkusenban alapított Bayer cég már jó ideje szemet vetett a Monsantora, mert a fúzió révén megalakulhatna a növény-védőszerek, vetőmagok és genetikailag kezelt növények előállításával foglalkozó legnagyobb konszern. Jelenleg a növényvédő szerek világméretű forgalmának 17 százaléka a Bayertöl származik.
A terv azonban felkeltette az Európai Unió kartell-hivatalának érdeklődését is, ugyanis az egyesülés révén az óriásvállalat a gyomirtó szerek gyártása terén magához ragadhatná a nemzetközi termelés közel egy-harmadát. Környezetvédők, köztük a Greenpeace szervezet németországi tagozata attól tart, hogy a fúzió már olyan politikai befolyást is biztosíthatna az óriáscégnek, amely már az egész emberiség étrendjére is kihatással lenne.
A Bayer és a Monsanto összeolvadására vonatkozó terv nyilvánosságra hozatalának némi pikantériát kölcsönöz, hogy a hírt akkor tették közé, amikor az Európai Unió növényvédő szerekkel foglalkozó szakbizottsága ismét napirendjére tűzte a glifozát nevű gyomirtó engedélyezésének ügyét, miután számos tanulmány a termék rákkeltő hatására utalt. A glifozát legnagyobb előállítója a Monsanto.
Reklám
Vay Ádám az észak-amerikai profi jégkorongligába igazolt
Az észak-amerikai profi jégkorongligában (NHL) szereplő Minnesota Wild leigazolta Vay Ádámot.
A St. Paul-i klub szerdán a honlapján közölte, hogy kétéves szerződést kötött a 22 esztendős válogatott kapussal.
Mivel a magyar kapus nem az amatőröknek rendezett választáson (drafton) kelt el, ezért úgynevezett szabadügynökként került az NHL-es klubhoz. A szerződést az újoncokra vonatkozó feltételekkel kötötték, azaz a Minnesota tartalékcsapatához is kerülhet Vay.
A 196 centiméter magas kapus a világbajnokságon hívta fel magára a figyelmet, Kanada, Finnország és az Egyesült Államok ellen is remekelt, a lövések 91,1 százalékát hatástalanította.
Vay Ádám kapus az oroszországi jégkorong-világbajnokság B csoportjának negyedik fordulójában Finnország ellen játszott mérkõzésen Szentpéterváron 2016. május 11-én. (MTI/AP/Dmitrij Loveckij)
Vay az előző idényben, a Mol Ligában a Debrecenben játszott, és a szezon legjobbjának választották. Ezt megelőzően szerepelt már a tengerentúlon, az Egyesült Államokban, ahol a nyugati államok hokiligájában (WSHL) érdekelt El Paso Rhinosban két szezont húzott le.
Magyar játékos még sosem játszott az NHL-ben. Szuper Levente a Calgary Flames cserepadjáig jutott, míg Vas János a Dallas Stars tartalékjai között szerepelhetett. Gröschl Tamás játékjogát 1999-ben lefoglalta az Edmonton Oilers, ám végül nem kötött vele szerződést.
Reklám
Reklám
