Kedden, március 29-én, tartotta a hirami magyar klub a havi gyűlését. Ezen a mostani gyűlésen a vezetőség beszámolt a jelenlévőknek néhány a klubot érintő fontos eseményről és döntésről. Természetesen szó volt az általunk is hirdetett tégla járdáról is, amelyet a tervek szerint az első piknikre elkészítenek. Eddig a két különböző méretű téglából kb. 150 kerül majd a helyére a júniusi piknik kezdetére, amely egyben a 2016-os év első hirami piknikje is lesz. Az ígéretekhez híven lesz még ennek az akciónak folytatása jövő január elsejétől, azért is hogy akinek tetszeni fog és kedvet kap, hogy akár magának, akár a családjának vagy éppen a vállalkozásának a nevét megörökítse, ezzel is hozzájárulva a klub fennmaradásához, annak legyen lehetősége megtenni. Azért is örül a klub vezetősége ennek a kezdeményezésnek mert elmondásuk szerint ezáltal is jelentős összeghez sikerült hozzájutni az épület tatarozásához szükséges pénz alapot kipótolva, ezzel is jelentősen gyarapítva a ősszel tervbe vett felújítási munkálatok költségvetését. Ugyanis arról is döntés született hogy idén ősszel az utolsó piknik után rögtön elkezdődik a főépület teljes felújítása, beleértve egy teljesen korszerűsített, tusolókkal ellátott női és férfi illemhelyet is. Ezzel egyszerre egy teljesen felújított konyha is felszerelésre kerül, a nagy terem pedig téli hőszigetelést kap, belső burkolatot, ezáltal minden évszakba használható lesz.
De nemcsak a főépülettel vannak nagyszabású tervek hanem a focipályával is vannak elképzelések na meg persze van néhány olyan elképzelés is, ami egyelőre csak a gondolatok szintjén van, de érdekesnek tűnnek.
Még egyszer, talán sokadszorra megfogalmazódott az az igény, hogy nagy szükség volna fiatal önkéntesekre, aki segítenének a piknikek előtti készülődésben, legyen az férfi vagy nő. Tudom és ők is tudják hogy egyre kevesebb az ilyen önzetlen, önfeláldozó ember, de ha mégis valakinek akadna szabad ideje, vagy tud valakit, aki szívesen feláldozná ezt az időt a hirami klubnál, azt bármikor nagy szeretettel és tárt karokkal várják. Csak halkan mondom, hogy azok mind kapnak ingyen belépőt a piknikekre, igaz nem nagy összeg, de nagyon jó érzés tudni, hogy mi is hozzájárulunk amennyivel az erőnk és időnk engedi egy régmúltú magyar klub fennmaradásához.
A nyári eseménynaptáruk nagyon sűrű és nagyon ígéretes, lesz egy közös piknik a szlovákokkal júniusba, majd egy régi autó kiállítással egybekötött piknik júliusba, augusztus néz ki a legzsúfoltabbnak, tervek szerint először lesz székely piknik, talán Szent István napi rendezvény is egy szombati napon. A William Penn biztosítótársaság az időn először ők is itt tartják majd az éves piknikjüket, szeptemberbe pedig a szüreti bálos rendezvény van beütemezve.
Csak az időjárás legyen kegyes hozzánk a többit megoldjuk, mondta záró gondolatként a vezetőség a keddi gyűlésen.
Március 12-én rendezte a New York-i Magyar Ház vezetése az idei adománygyűjtő estjét, amelynek dr. Áder János köztársasági elnök volt a fővédnöke. A vacsorával egybekötött estén 127 adományozó vett részt. Az estén köszöntő beszédet mondott dr. Kumin Ferenc nagykövet, főkonzul úr aki kivételesen köszöntötte a rendezvényen részt vevő dr. Somogyi Balázst Connecticutból. Ez az alkalom azért volt különleges mert Dr. Somogyi Balázs március 15.-e alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetést. Kumin Ferenc beszédében tájékoztatta a közönséget, akik nagy örömmel gratuláltak a kitüntetettnek.
dr. Kumin Ferenc nagykövet
SOMOGYI BALÁZS, a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület alapító elnöke, a New York-i 1956-os Magyar Emlékmű Bizottság alelnöke is. Többen között még az Itt Ott társaság vezetői tanácsának is tagja, aki az elismerést az amerikai magyarság kulturális életét kibontakoztató, az intézményes keretek megszervezése mellett a működtetés terén is kimagasló, önzetlen és fáradhatatlan munkája elismeréseként kapta ezt a kitüntetést. Gratulálunk neki mi is innen és kívánunk neki egészséget és kitartást a további munkájához.
A magyar kormány komolyan veszi a terrorfenyegetést, és megtette a szükséges intézkedéseket – közölte a washingtoni atomcsúcson résztvevő Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának pénteken adott interjújában.
Orbán Viktor az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: a magyar kormány komolyan vesz mindenfajta terrorfenyegetést. Arra az információra, melyet a napokban a The Washington Times című lap közölt, miszerint az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet név szerint Magyarországot is megfenyegette, azt mondta:
“nem lehet egy ilyen fenyegetést nem komolyan venni”.
Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyar kormány megtette a szükséges intézkedéseket, kapcsolatban áll az európai és az amerikai illetékes szervekkel. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a kormány tizenöt pontos terrorellenes akciótervét az ellenzéki pártok is támogatják.
A magyar kormányfő a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozó alkalmából péntek délelőtt kétoldalú tárgyalásokon vett részt. Először Grúzia elnökével folytatott megbeszélést.
Barack Obama az atomcsúcson
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a mapi napig egyetlen terrorszervezetnek sem sikerült atomfegyverre vagy “piszkos bombára” szert tennie. Felszólította azonban a világ vezetőit, hogy erősítsék meg a nukleáris létesítmények védelmét.
Obama emlékeztetett arra, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet régóta nukleáris anyagok beszerzésére törekszik, és “a párizsi és a brüsszeli merényletekben érintett személyek filmre vették egy nukleáris létesítmény tisztségviselőjét”. Az amerikai elnök ezzel arra utalt, hogy a belga és nemzetközi sajtó tájékoztatása szerint a március 22-án Brüsszelben elkövetett robbantásokat magára vállaló Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet brüsszeli sejtje “piszkos bombát” – radioaktív anyagot hagyományos töltetek felrobbantásával szétszóró fegyvert – akart előállítani, és ennek érdekében az el-Bakraoui fivérek filmeztek egy belga atomszakértőt.
Ibrahim el-Bakraoui az a terrorista, aki felrobbantotta magát a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren, testvére, Khaled pedig nem sokkal később a brüsszeli metróban követett el öngyilkos merényletet. A hivatalos információk szerint a terrortámadások 32 halálos áldozatot szedtek és további 340-en megsebesültek.
Az amerikai elnök szerint kétségtelen, hogy ha az Iszlám Állam “őrültjei” nukleáris fegyverhez jutnának, felhasználnák arra, hogy a lehető legtöbb emberrel végezzenek. Obama hozzátette, a csúcstalálkozón “a Brüsszelben lezajlott borzasztó tragédia fényében” az Iszlám Állam elleni további lépésekről is tanácskoznak.
Leszögezte, hogy a terroristák számára nehezebbé válhat a nukleáris anyagok beszerzése a hamarosan hatályba lépő, 102 ország által ratifikált “kulcsfontosságú szerződés”, a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezménynek köszönhetően.
Török Gábor szerint a Fidesz mindaddig nyertes lesz a következő választásokon, amíg nem lesz egy olyan politikai erő, amely magához tudja vonzani a kormányváltást kívánó szavazókat. A politikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában az oktatást, az egészségügyet és a korrupciót nevezte az ellenzék legfőbb témáinak.
„Szerintem az ellenzék mára megtalálta a muníciót:
oktatás, egészségügy, korrupció
– ez az a három terület, amelyek a Fidesz-kormány legnagyobb támadási felületét adják.
Ezek azok a témák, amiket a Fidesz próbál a migrációval elrejteni és elleplezni. Ez egy klasszikus politikai küzdelem és majd az idő eldönti, hogy ennek kapcsán a választók mit fognak gondolni” – fogalmazott Török Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában.
Hozzátette: nem mindegy, hogyan tesszük fel a kérdést.
„Ha most idehívnánk szavazókat, és hosszan beszélnénk velük a migrációról és arról, hogy milyen veszélyeket rejteget, talán a Fideszre szavaznának. Ha utána idehívnánk ugyanezeket a szavazókat, és hosszan beszélnénk velük az oktatás helyzetéről, a magyar egészségügyről és arról, hogy helyesnek tartják-e azt a zsákmányszerzést és klientúraépítést, ami most zajlik, könnyen lehet, hogy mégsem szavaznának a Fideszre” – hangsúlyozta az elemző.
Török Gábor szerint a média napirendjén nagyon jelentős szeletet hasít ki a korrupció, ráadásul nem csak kevesek által olvasott politikai napilapokban vagy televíziókban.
„Nincs olyan nap, hogy ne erről szólnának a hírek. Ez pedig befolyásolja és meghatározza a választói gondolkodást, nem véletlen, hogy ezzel kapcsolatban médiapolitikai küzdelmek zajlanak. De ezt nagyon nehéz megváltoztatni, hiszen az ellenzék is ráérzett – gondoljunk csak Vona Gábor és Orbán Viktor parlamenti csörtéire, vagy Juhász Péter ezzel kapcsolatos törekvéseire.
Az elemző úgy véli azonban, más kérdés, hogy erről a választók mit gondolnak.
„Egy tanulságos felmérés azt mutatta, hogy amikor a közvélemény kialakítja politikai véleményét, akkor nem veszik figyelembe a korrupció mértékét. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek nem gondolják, hogy létezik, épp ellenkezőleg, meg vannak győződve róla, hogy van korrupció. Sőt ebben a felmérésben a Fideszt jelentősen korruptabb pártnak tartják, mint a szocialista pártot, pedig ez nem így volt 6-8 évvel ezelőtt” – hangsúlyozta Török Gábor.
Mint mondta, az emberek problémának látják a korrupciót, de azt gondolják, hogy ezen nem lehet változtatni, és már nem is veszik figyelembe, amikor döntenek.
„Fontos felmérés volt, mert megmutatta, hogy mennyire lehet hatásos a korrupcióval való politika. Nem véletlen, hogy az egészségügy és az oktatás, vagyis a magyar közállapotok kérdése nagyobb hatást gyakorol a választói gondolkodásra, csak sokkal nehezebb ezekben értelmezhető politikai mondanivalót megfogalmazni, mint azt mondani, hogy lopnak” – jegyezte meg Török Gábor.
A Szent Korona Ballon megálmodója és létrehozója Mede Ferenc felvidéki vállalkozó. Neve ismerős lehet a szerves művéltség iránt érdeklődő közönség körében, mivel az elmúlt években számtalan magyarsághoz és történelmünkhöz kapcsolódó jó ügyet szolgált támogatóként és létrehozóként egyaránt. Ilyen a Felvidéken évek óta működő Baranta Völgy, ahol egyre nagyobb közösséghez jut el a szerves tudás számos rendezvény, előadás, tábor formájában.
Mede Ferenc 1998 óta rendszeresen hódol egyik kedvenc időtöltésének, a hőlégballonozásnak, kezdetben utasként és kísérőként, mostanra végzett pilótaként. Másik érdeklődési területe immár 15 éve a Szent Koronával összefüggő információk gyűjtése és azok megértése. A két érdeklődési kör találkozásából született meg végül az ötlet, egy saját hőlégballon megtervezése és elkészíttetése. A Szent Koronáról szerzett ismeretei olyan mély hatással voltak rá, hogy úgy gondolta, hogy ez olyan méltó megjelenítése lehet az „égből alászálló” Magyar Szent Koronának, amely hűen tükrözi annak szakrális és felsőbb mivoltát, illetve annak eredetmítoszát.
A Szent Korona Ballon nem másolat! Jelkép, és mint olyan a magyar megmaradást és kárpát-medencei összetartozást hivatott kihangsúlyozni. Megjelenése az „égen” a Magyar Szent Korona fontosságára kívánja felhívni a figyelmet a mai rohanó és szakralitását vesztett ember mindennapjaiban. A Szent Korona Ballon Európa egyik legkorszerűbb hőlégballon gyártója, a Morvaországi Berény városában székelő Kubícsek családi vállalkozás munkáját dicséri. A ballon kupolája közel négy hónap alatt készült el, ezt pediglen mintegy öt hónapnyi grafikai és rekonstrukciós előkészítő munka előzte meg.
Az előkészületek szakrális, lényegi munkájában Pap Gábor művészettörténész nyújtott teljes körű szaktudást és segítséget. A Korona hátoldalán szintén az ő szakmai segédletével megfestett, sokat vitatott három lecserélt kép feltételezett mása látható.
A kupola alsó felén Makoldi Sándor festőművész magyar néphagyományból kiinduló állatövi jegyeket ábrázoló mennyezeti kazettás festményének a ballon mértanához alakított másolata látható. A ballon 2.200 köbméteres kupola-térfogatával a sport-, illetve versenyballonok kategóriájába tartozik, ami annyit jelent, hogy teherbírása maximum 3 fő (beleértve a pilótát is). A cél nem elsősorban az utaztatás, hanem a Szent Koronanának, mint a mai korban is teljeskörű útmutatásként szolgáló jelképnek a láttatása. Terveink között szerepel a történelmi Magyarország „körberepülése”, valamint azon helyszínek felkeresése, ahol a történelem során a Magyar Szent Korona tartózkodott.
A hőlégballon kizárólag arra méltó eseményeken jelenhet meg az éppen érvényes – üzemeltető által megszabott – díjszabás ellenében. Ezen túlmenően hagyományos hőlégballonos sport-, illetve ünnepi rendezvényeken látható. Az utasok kilétét, és az események/rendezvények megfelelőségét minden esetben az üzemeltető által megbízott ügyintézővel kell egyeztetni, és jóváhagyatni, bárminemű – a Magyar Szent Koronához méltatlan, – nem odaillő esemény elkerülése érdekében.
A Szent Korona Ballon egyik legfontosabb küldetése megismertetni és láttatni az igaz múltunkat, történelmünket a ma emberével. Ennek ismerete nélkül ugyanis lehetetlen (!) a magyar jövő építése. Erősíteni kívánja a gyökereket, melyek nélkül a törzs és a lombozat elhalásra van ítélve.
Washington, 2016. április 1.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) a nukleáris biztonságról tartott csúcsértekezleten Washingtonban 2016. április 1-jén, a kétnapos tanácskozás második napján.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Szekcióülésekkel folytatódik pénteken a nukleáris biztonságról szóló, előző este megnyílt washingtoni csúcsértekezlet a rendezvényre meghívott ötvenhat állam-, illetve kormányfő, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével.
Washington, 2016. április 1. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) a nukleáris biztonságról tartott csúcsértekezleten Washingtonban 2016. április 1-jén, a kétnapos tanácskozás második napján. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs
Az Obama elnök által helyi idő szerint csütörtök este a Fehér Házban adott díszvacsorával egy időben a külügyminisztériumban John Kerry tárcavezető látta vendégül a konferencián részt vevő külföldi kollégáit. Köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy bár a nukleáris biztonság ügye néha lassan halad, és változatlanul sok a tennivaló, “minden egyes lépés, amelyet megteszünk, távolodás a veszélyektől”.
A kétoldalú találkozók sorában Barack Obama amerikai elnök mások mellett Abe Sindzó japán kormányfővel, Pak Gun Hje dél-koreai és Hszi Csin-ping kínai államfővel tárgyalt, és találkozott Francois Hollande francia elnökkel, akiről azt mondta, hogy terrorellenes küzdelmével “felrázta az európai közösséget”. Obama Recep Tayyip Erdogan török államfővel is tartott egy nem hivatalos találkozót.
A konferenciának az ad különös aktualitást, hogy az utóbbi napok-hetek terrorcselekményei hatására a világ vezető politikusai sürgetőnek érzik a nukleáris biztonság garantálását, elsősorban annak megakadályozását, hogy terroristák kezébe kerüljenek hasadóanyagok, nukleáris fegyverek vagy “piszkos bombák” (hasadóanyagokat hagyományos töltet felrobbantásával szétszóró, sugárfertőzést okozó szerkezetek) készítéséhez szükséges anyagok.
“Tudjuk, hogy terrorista csoportokban megvan a szándék arra, hogy hozzáférjenek hasadóanyaghoz, és hogy legyen atomfegyverük” – mondta csütörtökön Ben Rhodes, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese. A képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a Ed Royce pedig arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az amerikai politikusok számolnak azzal: “terroristák kutatják a nukleáris létesítmények, atomerőművek gyenge pontjait szerte a világon”. Bár a 2010-ben rendezett első atomcsúcs óta jelentős előrelépés történt, még mindig sok a feketepiacon forgalomban lévő, nagyfokon dúsított urán – tette hozzá.
A szekcióüléseken olyan kérdéseket vitatnak meg, mint annak a fenyegetésnek a megelőzése, illetve minimalizálása, amelyet a nem biztonságos nukleáris anyagok jelentenek. Elemzők szerint azonban áttörés nemigen várható, hiszen két atomhatalom – Oroszország és Pakisztán – nincs jelen a washingtoni csúcsértekezleten, és nincsenek megbízható adatok a radioaktív anyagok feketekereskedelméről sem.
Az Egyesült Államok éppen a csúcsértekezlet előestéjén hozta nyilvánosságra magas fokon dúsított uránkészletének leltárát. A Fehér Ház által közölt összeállítás szerint a készlet 1996 és 2013 között 741 tonnáról 546 tonnára csökkent.
Magyarországot a csúcsértekezlet egyik kísérő redezvényén – más országokkal együtt – elismerésben részesítette az amerikai külügyminisztérium a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletének felszámolásáért. A díjat a csúcsértekezlet helyszínén, a washingtoni konferenciaközpontban adta át Suzan Eisenhower, Dwight D. Eisenhower néhai amerikai elnök unokája Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek.
Eddig 825 ezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat a külhoniak közül – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki plenáris ülésén Budapesten.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az MTI tudósítása szerint kifejtette: 762 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy 61-62 ezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy őseik a mai Magyarország területéről mentek el. A politikus kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt. Jelezte: folyik az új elektronikus személyigazolvány előkészítése, amely a magyar állampolgárságot kapott külhoniaknak is ingyenesen rendelkezésére áll, és útlevélként is funkcionál.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását, a minisztériumi keretek nélkül 22 milliárdos keret áll rendelkezésre a Bethlen Gábor alapnál és a nemzetpolitikai államtitkárságnál. Jelezte: 2017-től azokra a fejlesztésekre lesz forrás, amelyek be vannak tervezve a költségvetésbe, ezért előre fel kell mérni, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, „arányos nagyságrendű” gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani.
Semjén Zsolt beszámolt a tematikus évekről, és jelezte: a magyar óvodások, kisiskolások és felsősök éve után fokozottan a gazdasági szempontokat szeretnék érvényesíteni. Ennek jegyében hirdették meg a szakképzés évét és fiatal magyar vállalkozók évét is. „Utóbbi iránt óriási az érdeklődés” – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság akkor marad meg a szülőföldjén, ha ott meg is tud élni.
A miniszterelnök-helyettes ismét rögzítette: a magyar nemzetpolitika elvi alapokon áll, és nem függhet az utódállamok tetszésétől vagy a világpolitikától. „A külhoni magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek ne az egyetemes emberi jogokon nyugodnának, és másoknak ne járnának” – mutatott rá.
A KMKF 2004 decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját. A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.
Puskás Ferencet választották a futballtörténet legjobb játékosának a goal.com honlap szavazásán.
A Legendák Világbajnoksága elnevezésű online viadalon az Aranycsapat kapitánya – akinek pénteken lenne 89 éves – a holland Marco van Basten, az argentin Diego Maradona és a francia Zinedine Zidane búcsúztatásával jutott a Cristiano Ronaldo elleni fináléba. A Real Madrid legendás magyar játékosa a királyi gárda jelenkori portugál kiválósága ellen az internetes szavazók által leadott 192 471 voks mintegy 69 százalékát gyűjtötte be.
A goal.com beszámolója kiemeli, hogy Magyarországról 97 323 szavazat érkezett a csütörtökön zárult döntőben Puskásra, vagyis a magyar lakosság közel egy százaléka voksolt az olimpiai aranyérmes, vb-ezüstérmes játékosra.
Ma van az autizmus világnapja, amelynek alkalmából országszerte számos programot, sétát, érzékenyítő éttermi akciót, Budapesten pedig filmvetítéseket és kiállítást is rendeznek.
Az ENSZ 2007-ben nyilvánította április 2-át az autizmus világnapjává, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az autizmusra és az autizmus spektrum zavarra, amely tízmilliókat érint világszerte.
A magyarországi programokat szervező Autisták Országos Szövetsége felhívására országszerte számos városban tartanak sétát és előadásokat, programokat az autizmusról, valamint pénteken és szombaton éttermi érzékenyítő akciót is szerveztek. Az AutSense (autizmus-szenzitív) Éttermek kampányhoz csatlakozott vendéglátóhelyek vállalták, hogy étlapjukat a szervezet olyan vizuális segítséggel gazdagítsa, amely “akadálymentes szolgáltatást” biztosít az autisták számára. Ezzel a vendégek megtapasztalhatják a fejlődési zavarral születettek speciális szükségleteit.
Budapesten megrendezik a Magyar Tudományos Akadémiától a Március 15. térig tartó, már hagyományos sétát, az Uránia Nemzeti Filmszínházban pedig filmvetítést tartanak. Az érdeklődők láthatják az egy autista kislány és szülei mindennapjairól szóló, Maria és én című spanyol dokumentumfilmet, és az Asperger-szindrómás, tízéves Mika történetét bemutató, Ló az erkélyen című osztrák családi filmet.
A Madách téren délután Nők kékben címmel autista gyermekeket nevelő családokról készült fotókból nyílik szabadtéri kiállítás, amelyen Komka Péter, az MTI/MTVA fotóriporterének lencséjén keresztül elevenedik meg négy, autista gyermeket nevelő édesanya és egy fiatal autista lány élete.
A Ragyogjon Kéken (Light It Up Blue) globális kampányhoz csatlakozva idén a Gellért-hegyi Szabadság-szobor és az Uránia Nemzeti Filmszínház kap kék díszkivilágítást, olyan emblematikus épületekhez hasonlóan, mint a londoni Big Ben vagy a New York-i Empire State Building.
A szakmai szervezetek becslése szerint ma Magyarországon 100 ezer, a világon több tízmillió ember él autizmussal, azzal a széles spektrumú, változatos formában jelentkező fejlődési zavarral, amelynek következtében a társas viselkedés, a kommunikációs készségek és a gondolkodás fejlődése sérül.
Minden századik gyermek autizmussal él Magyarországon
A becslések szerint Magyarországon minden századik gyermek autizmussal él, a gyógypedagógiai terápiák révén azonban jól fejleszthető ez az állapot – mondta az Autisták Országos Szövetségének elnöke.
Kővári Edit elmondta, az autizmus nem gyógyítható genetikailag meghatározott állapot, amely különböző mértékben, egyéni módon, változatosan jelenhet meg az érintetteknél.
A szövetség nagy munkát fektet a társadalmi szemléletformálásba, a családokat információkkal látják el, jogi segítséget nyújtanak, szülői tréningeket tartanak – ismertette az elnök, hozzátéve, fontos a döntéshozók felé megnyilvánuló lobbitevékenységük is.
Kővári Edit elmondta, negyvenhat program kapcsolódik az autizmus világnapjához országszerte, színházi előadások, könyvbemutatók, kiállítás.
Az autizmus világnapja alkalmából idén először a budapesti Gellért-hegyi Szabadság-szobrot kék színnel világítják meg.
Ha valaki más beszédébe beleszól főleg akkor, mikor még semmi szakértelme sincs a témához, azt szokták az ilyennek mondani, Kotty belé szilvalé. Hogy miként kapcsolódik ez a szilvaléhez, azt mindjárt megtudjuk O. Nagy Gábor szólásmondás szakértő segítségével, melyet a Mi fán terem című könyvében fejteget. Elmondja Hargitai István
Elkészítés: A tejport és a kakaót jól átszitáljuk, hogy semmiképp ne legyen csomós, majd a cukrot 2 dl vízzel folytonos kavargatás mellett sűrű sziruppá főzzük. Mikor kezd gyöngyözni, a kakaót lassanként, kanalanként, majd a tejport belekavarjuk. A tűzről levéve beleadagoljuk a masszába a vajat és az apróra tört diót is, és addig kevergetjük, míg langyosra nem hűl. Közben előkészítünk egy kivajazott lapos üveg tálat, és beletöltjük a csokit.
Körülbelül félóra alatt elkezd keményedni, kicsit nehéz kivárni ezt az időt, de megéri. Utána vágjuk hosszanti csíkokra, majd kockázzuk fel a masszát. Ha marad még belőle, tároljuk egy jól záródó dobozban.
Károlyi Mihály, a Népköztársaság elnöke (index.hu)
Tisza István halála szimbolikusan is jelezte, hogy a háború előtti világ véget ért. Az őszirózsás forradalom nyomán kikiáltott első magyar köztársaság kedvezőtlen belső és külső körülményekkel nézett szembe. Ennek ellenére egyszerre kísérelte meg a régóta óhajtott demokratikus reformok végrehajtását, és próbált – igaz csak tárgyalásos úton – az ország területi épségét veszélyeztető nemzetiségi vezetőkkel és a szomszéd államok képviselőivel dűlőre jutni. Mindezeken túl a törékeny újszülött köztársaságnak valamiféle nemzetközi legitimitást is igyekezett kieszközölni. A polgári demokratikus forradalom és a Népköztársaság.
A forradalom katonái a sapkarózsákkal – Forrás: e-kompetencia.si
Legutóbb vázlatosan felelevenítettük a katonák sapkájára került őszirózsákról elnevezett forradalom eseményeit, amikor az utca nyomásának köszönhetően a miniszterelnöki pozícióba Károlyi Mihály került. A háború alatti pacifista szólamaival országosan ismertté vált politikus népszerűségével ekkor senkié sem vetekedett. Az utcára vonuló széles tömegek tőle reméltek megoldást a megelégelt nélkülözésekre, a korábbi ellenzéki pártok pedig a régóta esedékes demokratikus reformok lebonyolítását várták személyétől és kormányától. A volt függetlenségi párti politikusnak ráadásul jó kapcsolatai voltak a korábbi politikai vezetőréteg tagjaival is. A már halálos beteg Ady Endre életművének utolsó versében maga is „köszönti” a forradalmat.
Üdvözlet a győzőnek (1918. november)
Ne tapossatok rajta nagyon, Ne tiporjatok rajta nagyon, Vér-vesztes, szegény, szép szívünkön, Ki, íme, száguldani akar. Baljóslatú, bús nép a magyar, Forradalomban élt s ránk hozták Gyógyítónak a Háborút, a Rémet Sírjukban is megátkozott gazok. Tompán zúgnak a kaszárnyáink, Óh, mennyi vérrel emlékezők, Óh, szörnyű, gyászoló kripták, Ravatal előttetek, ravatal. Mi voltunk a földnek bolondja, Elhasznált, szegény magyarok, És most jöjjetek, győztesek: Üdvözlet a győzőnek.
Ady Endre (nullker.hu)
Ugyan Tisza István meggyilkolásával az országot korábban irányító régi konzervatív-liberális politikai elit pótolhatatlan veszteséget szenvedett, a fővárosi akciók nem jártak erőszakos eseményekkel. Vidéken ugyanakkor számos esetben került sor lincselésekre és önbíráskodásokra. Az élelmiszerraktárak kifosztóit értelemszerűen a szükség és a nyomor enyhítésének szándéka vezette. Hozzájuk csatlakoztak a világháborúból kiábrándult hazatérő katonák is, akik sok esetben fegyvereiket megtartva hajtottak végre erőszakos atrocitásokat. Motivációik mögött az elveszített háború miatt különösen értelmetlennek és feleslegesnek látszó pusztulás miatti düh és távollétük alatt a családjuk nélkülözése miatti felháborodást kereshetjük. Áldozataik zömében a helyi „hatalmasságok” közül kerültek ki: a távollétük alatt az otthoniakkal hatalmaskodó jegyzők, az ínség ellenére „részvétlen” földesurak, a kúria elfogott intézői, vagy a háborús nélkülözés ellenére árdrágító és gazdagodó – sok esetben – zsidó származású szatócsbolt-tulajdonosok és kereskedők. A vidéki burjánzó erőszakos eseményekről értesülve a kormányzat nép-, és nemzetőrségeket állított fel és ezekre alapozva kísérelt meg úrrá lenni a felforduláson.
A Károlyi-kormány 1918. október 31-én alakult meg. Tagjai a korábbi radikális ellenzék pártjaiból érkeztek. Két fő szociáldemokrata, kettő polgári radikális volt, többségében ugyanakkor – 5 fővel – a miniszterelnök által vezetett Függetlenségi és 48-as Károlyi párt tagjai voltak.
A Károlyi-kormány nemzetközi helyzete mindvégig nagyon ingatag volt. 1918 őszén több-, a Monarchiához tartozó tartomány deklarálta függetlenségi és elszakadási törekvéseit. 1918. október 28-án Prágában a Cseh Nemzeti Tanács, másnap Zágrábban a Horvát Nemzetgyűlés, harmadnap – október 30-án – Túrócszentmártonban a szlovákság képviselői, október 31-én pedig a galíciai ukránok hirdették ki önállóságukat. A Monarchia képviselőjeként Weber tábornok az olaszokkal 1918. november 3-án fegyverszünetet kötött, amelynek értelmében az osztrák-magyar csapatok kiürítették az olasz részeket és ezeken túl még Horvátországot is. A francia tábornok, Franched d’Esperey viszont a fegyverszünetet és annak a tartalmát nem tekintette érvényesnek, csapatával pedig tovább nyomult észak felé. A magyar kormány éppen ezért kényszerült november 13-án vele Belgrádban katonai konvenciót kötni. Az új, szigorú szerződés értelmében a magyar kormány köteles volt kiüríteni a Szamos folyótól keletre, a Marostól délre és az Arad-Szeged-Pécs vonaltól délre eső területeket. Emellett az egyezmény jelentősen korlátozta a magyar haderő létszámát is. Az egyezménybe való beletörődése miatt azóta is gyakran bírált Károlyi döntése mögött az az elképzelés húzódott, hogy együttműködéséért cserébe kedvezőbb elbírálást remélt a békekonferencián, és a délen húzott vonalat pedig csupán ideiglenesnek és átmenetinek gondolta. A szerződés aláírását követően a szerb, a román és a francia hadsereg is gyorsan megszállta a kijelölt területeket.
A románok gyulafehérvári gyűlése. (erdelyimagyar.files.wordpress.com)
A kormánynak, Jászi Oszkár személyében külön, tárcanélküli nemzetiségügyi minisztere volt, akire az elszakadás küszöbén álló nemzetiségi vezetőkkel való tárgyalások lefolytatását bízták. Az elkésett megegyezési szándékoknak ekkor már nem sok realitása volt. A novemberben és decemberben zajló egyeztetések nem jártak eredménnyel. A románoknak felajánlott nyelvi kantonok helyett azok képviselői a december 1-jei gyulafehérvári gyűlésükön a román királysággal való egyesülésüket mondták ki, a kisebbségeknek adott széleskörű autonómia ígérete mellett. Kudarccal végződtek Jászinak a szlovákokkal folytatott tárgyalásai is, amikor azok a szlovák-magyar nyelvhatár helyett jóval délebbre – nagyjából a mai határnak megfelelő vonalban – képzelték el a leendő határvonalat. A szerbek a november 25-i újvidéki gyűlésükön csatlakoztak Szerbiához, a január 8-i medgyesi gyűlésen pedig már a szászok hirdették ki az általuk lakott területek Magyarországtól való elszakadását és csatlakozásukat a román államhoz.
1918. november 13-án az uralkodó, IV. Károly lemondott. Ahogy – az azóta is eltérően értelmezett – eckartsaui nyilatkozatában fogalmazott:
„Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minélelőbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mely háború keletkezésében semmi részem nem volt.Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva.Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.Kelt Eckartsau, ezerkilencszáztizennyolc, November hó tizenharmadikán.Károly”.
Az ideiglenes törvényhozó hatalom ezt követően – formálisan – a Nemzeti Tanácsra szállt. A Magyar népköztársaságot 1918. november 16-án, a Parlament lépcsőjéről hirdették ki. A miniszterelnökké választott Károlyi Mihályt a következő év januárjától már köztársasági elnökké választották. Utóda Berinkey Dénes lett.
Károlyi Mihály, a Népköztársaság elnöke (index.hu)
A kormány első nagy céljai közé a földtörvény és az új választójogi törvény lebonyolítása tartozott. A földreformtörvény a néhány száz holdon felüli birtokok kisajátítását és kedvező részletfizetés mellett néhány holdas parasztbirtokok létrehozását hirdette meg, de megvalósítására nem került sor. Az új választójogi törvény – eddig példátlan módon – a lakosság 50 százalékát ruházta fel a szavazati joggal, de a törvény alapján kiírt választásokra végül nem került sor. Sikertelenek voltak a kormányzat intézkedései a felgyorsult infláció visszafogására, sőt a fedzetlen papírkénz kibocsátás gyakorlata tovább folytatódott. A kormánynak nem sikerült a vagyonok egyszeri 10-25%-ának elkobzását tartalmazó vagyondézsma lebonyolítása sem.
Az elvetélt bel- és külpolitikai lépések aktivizálták a kormányzat jobb – és baloldali ellenzékét is. A felbomlás folyamatát érzékelve a Károlyit korábban még támogató jobboldali ellenzék is aktivizálta magát. Képviselőik jobboldali elitváltást, diktatórikus hatalmat, mindenekelőtt azonban a határok hathatós védelmét szorgalmazták. Közülük kerültek ki az 1918 novemberében alakult Magyar országos Véderő Egyletnek (MOVE) és a decemberben alakult Ébredő Magyarok Egyesületének (ÉME) tagjai. A kormányt jobbról bíráló csoportosulás volt a Nemzeti Egység Pártja, amelynek tagságát magas rangú politikusok és nagybirtokosok adták. A kormányzat baloldali ellenzékéhez a kommunisták és a szociáldemokraták balszárnya tartozott. Az előbbiek 1918. november 24-én alakították meg a Kommunisták Magyarországi Párját, amelynek vezetője és legbefolyásosabb tagja a háború előtti kolozsvári pénztári tisztviselő, az Oroszországból hazakerült hadifogoly, Kun Béla volt. A kormányon belül feloldhatatlan vitákat és Károlyi meggyengült tekintéjét jelezte, hogy a függetlenségi pártiak kiléptek a kormányból.
A balról és jobbról is érkező bírálatokkal szemben a kormány 1919 februárjában fordult szembe. Feloszlatták a MOVÉ-t feloszlatták, és több házkutatást tartottak jobboldali szervezetekben és a baloldali Vörös Újság szerkesztőségében is. A kommunisták által szervezett február 20-i erőszakos tömegfelvonulást pedig erélyesen felszámolták, és a vezetőket – így a kommunista párt vezérkarát – börtönbe zárták.
„Magyarország sohasem fogja elfelejteni, hogy a háború öt keserű esztendeje után a székely katonák nem mentek vissza a családi tűzhelyükhöz, hanem a háború minden nyomorúságát átszenvedve, volt annyi lelkierejük, hogy ismét sorompóba állja- nak az egész ország ügyéért.[…]Hallja meg innen azt egész világ, hogy nem lehet egy nemzetet legázolni, nem lehet egy népből kiirtani az önfenntartási ösztönt, mely azt mondatja vele, hogy élni akar. Nem lehet elpusztítani egy olyan országot, melynek más célja nincs, mint hogy minden polgárának egyforma jogot biztosítson. De hallja meg és értse meg a világ azt is, hogy ha a párizsi békekonferencia a wilsoni elvek, a népek önrendelkezési joga és a megegyezési béke ellen döntene, akkor mi végszükség esetében fegyverrel is felszabadítjuk ezt az országot.”
A székely hadosztály előtt elhangzott február 20-i beszéde már Károlyi elkésett elszánását mutatja az ország határainak fegyveres védelmét illetően. A március 20-án kapott Vix-jegyzék ugyanakkor Károlyi teljes politikai csődjét jelentette. A jegyzék tartalma szerint ugyanis a román hadsereg tovább nyomulhatott a Szatmárnémeti-Nagykároly-Arad vonalig előre, ettől nyugatra pedig egy semleges zónát hoznak létre. Ennek aláírását Károlyi visszautasította.
A székely hadosztály tagjai Szatmárnémetiben, 1919. március 2. (mek.oszk.hu)
Úgy képzelte, egy „tisztán” szociáldemokratákból álló kormány képes lehet Szovjet-Oroszország támogatására alapozva ellenállni. A szociáldemokraták többsége azonban Károlyi háta mögött megegyezett a kommunista vezetéssel a hatalom közös átvételéről. Ez – a lényegét tekintve puccs – viszont nemcsak Károlyi Mihály bukását, de az első magyar köztársaság végét is jelentette.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. 3. kiadás, Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 112–123.
Szarka László: A történeti Magyarország felbomlása – Katonai akciók, demarkációs vonalak. In: Bárdi Nándor – Fedince Csilla – Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Budapest, Gondolat Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet, 2008. 14–21. (https://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/olvasoszoba/intezetikiadvanyok/kisebbsegimagyarkozossegeka20szazadban.pdf)
A hanganyag meghallgatható a vasárnapi élőadás után itt is.
Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam a munkát. Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom. Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal, százig olvasva s mérges altatókkal. Az, amit irtam, lázasan meredt rám. Izgatta szívem negyven cigarettám. Meg más egyéb is. A fekete. Minden. Hát fölkelek, nem bánom az egészet, sétálgatok szobámba le- föl, ingben, köröttem a családi fészek, a szájakon lágy, álombeli mézek s amint botorkálok itt, mint részeg, az ablakon kinézek. Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? Te ismered a házam s ha emlékezni tudsz a a hálószobámra, azt is tudhatod, milyen szegényes, elhagyott ilyenkor innen a Logodi-utca, ahol lakom. Tárt otthonokba látsz az ablakon. Az emberek feldöntve és vakon vízszintesen feküsznek s megforduló szemük kancsítva néz szét ködébe csalfán csillogó eszüknek, mert a mindennapos agy-vérszegénység borult reájuk. Mellettük a cipõjük, a ruhájuk s õk egy szobába zárva, mint dobozba, melyet ébren szépítnek álmodozva, de – mondhatom – ha igy reá meredhetsz, minden lakás olyan, akár a ketrec, Egy keltõóra átketyeg a csöndbõl, sántítva baktat, nyomba felcsörömpöl és az alvóra szól a harsány riasztó: «ébredj a valóra». A ház is alszik, holtan és bután, mint majd száz év után, ha összeomlik, gyom virít alóla s nem sejti senki róla, hogy otthonunk volt-e, vagy állat óla. De fönn, barátom, ott fönn a derûs ég, valami tiszta, fényes nagyszerûség, reszketve és szilárdul, mint a hûség. Az égbolt, egészen úgy, mint hajdanába rég volt, mint az anyám paplanja, az a kék folt, mint a vízfesték, mely írkámra szétfolyt, s a csillagok lélekzõ lelke csöndesen ragyog a langyos õszi éjjelbe, mely a hideget elõzi, kimondhatatlan messze s odaát, õk, akik nézték Hannibál hadát s most néznek engem, aki ide estem és állok egy ablakba, Budapesten. Én nem tudom, mi történt vélem ekkor, de úgy rémlett, egy szárny suhan felettem s felém hajol az, amit eltemettem rég, a gyerekkor. Olyan sokáig bámultam az égbolt gazdag csodáit, hogy már pirkadt is keleten s a szélben a csillagok szikrázva, észrevétlen meg-meglibegtek és távolba roppant tûzcsóva lobbant, egy mennyei kastély kapuja tárult, körötte láng gyult, valami rebbent, oszolni kezdett a vendégsereg fent. a hajnali homály mély árnyékai közé lengett a báléj, künn az elõcsarnok fényárban úszott, a házigazda a lépcsõn bucsúzott, elõkelõ úr, az ég óriása, a bálterem hatalmas glóriása s mozgás riadt, csilingelés, csodás, halk nõi suttogás, mint amikor már vége van a bálnak s a kapusok kocsikért kiabálnak. Egy csipkefátyol látszott, amint a távol homályból gyémántosan aláfoly egy messze kéklõ, pazar belépõ, melyet magára ölt egy drága, szép nõ és rajt egy ékkõ behintve fénnyel ezt a néma békét. a halovány ég túlvilági kékét, vagy tán egy angyal, aki szûzi, szép mozdulattal csillogó fejékét hajába tûzi és az álomnál csendesebben egy arra ringó, könnyûcske hintó mélyébe lebben s tovább robog kacér mosollyal ebben. aztán amíg vad paripái futnak a farsangosan-lángoló Tejutnak arany konfetti-záporába sok száz bazár között, patkójuk fölsziporkáz. Szájtátva álltam s a boldogságtól föl-fölkiabáltam, az égbe bál van, minden este bál van és fölvilágolt mély értelme ennek a régi, nagy titoknak, hogy a mennynek tündérei hajnalba hazamennek fényes körútjain a végtelennek. Virradtig maradtam így és csak bámultam addig. Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél ezen a földön, mily silány regéket, miféle ringyók rabságába estél, mily kézirat volt fontosabb tenéked, hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél és annyi rest éj s csak most tünik szemedbe ez az estély? Ötven, jaj ötven éve – lelkem visszadöbben – halottjaim is itt-ott, egyre többen – jaj, ötven éve tündököl fölöttem ez a sok élõ, fényes, égi szomszéd, ki látja, hogy a könnyem morzsolom szét. Szóval bevallom néked, megtörötten földig borultam s mindezt megköszöntem. Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem s azt is tudom, hogy el kell mennem innen. de pattanó szivem feszitve húrnak, dalolni kezdtem ekkor azúrnak, annak, kirõl nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony, ma már, hogy izmaim lazúlnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hol lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak vendége voltam.
