Főoldal Blog Page 958

Magyar vagyok, magyar…irodalmi és népdal est a Clevelandi Magyar Iskolában

A clevelandi Magyar Iskola idén is megtartotta hagyományos szavalóversenyét. A kétfordulós vetélkedőn a tanulók két verssel készültek. Az elődöntőn mindkét verset elszavalták, míg a döntőre szabadon kiválaszthattak, mely verssel szeretnék a zsűri tagjait és a nagyközönséget elkápráztatni. Minden osztályban hirdettek első, második és harmadik helyezettet.

SV1

Az idei döntő különlegessége volt, hogy egy népdaléneklési előadás is társult a vetélkedőhöz. Ez jó alkalom volt minden diák számára, hogy a feszültséget kiadja magából és kedvére énekeljen, nem utolsó sorban a szülők is élvezettel hallgatták gyermekeiket.

Az iskola tanulói elénekelték mindazon népdalokat, melyeket az év során nagy lelkesedéssel és örömmel tanítottam nekik. Ez egy széles sávon mozgó válogatás volt, olyanok mint széki, moldvai csángó, szatmári, galgamenti és néhány mindenki számára jól ismert dallam  is szerepelt. Az énekek hangszeres kísérettel szólaltak meg furulyán, hegedűn és citerán, így még jobban megadva az egyes tájegységekből származó dalok hangulatát.

A közös finálé szám az Örökségünk Rólad szól című dala volt, melyet minden osztály egy szívvel-lélekkel, közösen énekelt. Álljon most itt a dal néhány megérintő sora:

„Mert én megtanulom, megőrzőm

Tanítom, továbbadom,

A szüleim nyelvét a gyerekeim hangját

Elkopni nem hagyom

Megtanulom, megőrzőm

Tanítom, továbbadom.

A szüleim nyelvét a gyerekeim hangját

Elvenni nem hagyom.”

Bízva bízhatunk benne, hogy amíg Clevelandban a szüleink nyelvét, hagyományait ilyen gyönyörűen őrzik, és átadják gyermekeiknek, addig van jövője a magyarságnak itt, Észak-Amerikában.

Szerencsésnek érzem magam, hogy ennek tanúbizonyságát személyesen élhettem át, mely szép emlékét soha nem feledem.

Török Dancsó Ádám clevelandi KCSP ösztöndíjas

Képek: László F. Petra

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Több tízezer ember vett részt a központi rendezvényeken

Sikeresen befejeződtek a nemzeti ünnep programjai; a központi rendezvényeken több tízezer ember vett részt a nap folyamán – közölte a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH).

nemzeti muzeum
Az Operatív Törzs jelentése szerint a programok rendben lezajlottak az állami események helyszínein. A hűvös, esős idő ellenére sokan voltak kíváncsiak a Magyar Nemzeti Múzeum előtt megrendezett ünnepi műsorra és a budai Várban meghirdetett programokra. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett Március 15. – “Tisztelet a bátraknak!” elnevezésű ünnepi rendezvénysorozat sikeresen zárult – írta a HM NRH.
Az “idén is biztonságosan lebonyolított nemzeti ünnep kapcsán” a HM NRH kiemelte továbbá, hogy a rendőrség, a meteorológiai szolgálat, a mentők, a fővárosi közlekedésfelügyelet és a katasztrófavédelem képviselőiből álló Operatív Törzs évek óta megfelelően működik.
A központi rendezvények a hagyományokhoz híven a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődtek, ahol katonai tiszteletadás mellett, Áder János jelenlétében felvonták Magyarország lobogóját. Onnan az ünneplők a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekara vezetésével átvonultak a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol fél 11-kor kezdődött a díszünnepség. Itt Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet, Tarlós István főpolgármester pedig köszöntőt.
A Kossuth- és Széchenyi-díjakat Áder János államfő és Orbán Viktor délután az Országház Kupolatermében adta át.
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Ma van a zászló és a címer napja

Az Országgyűlés 2014. december 16-án a magyar zászló és címer napjává nyilvánította március 16-át.

trikolor_angyalos

A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd frakcióvezető-helyettes előterjesztését. A határozat szerint “az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére, március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja”.

Az indoklás kifejtette, hogy a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.

A magyar zászló és címer napjának a beterjesztők eredetileg március 23-át, az 1848-as XXI. törvénycikk elfogadásának napját javasolták, de mivel ez a nap 2007 óta a magyar-lengyel barátság napja, végül március 16-át jelölték ki az ünnep megtartására. (A mindössze két paragrafusból álló 1848. évi XXI. törvény tette kötelezővé nyilvános ünnepek alkalmával az összes középület, közintézmény és magyar hajó esetében a nemzeti lobogó és az ország címerének használatát.) A magyar zászló és címer napja alkalmat ad az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, a civil szervezeteknek, közösségeknek nemzeti jelképeinkhez kapcsolódó hagyományaink, irántuk érzett megbecsülésünk kinyilvánítására. A napot 2015-ben ünnepelte először az ország.

Az Alaptörvény értelmében Magyarország zászlaja három egyenlő szélességű, sorrendben (felülről) piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe. Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín. Az 1848. évi követelések egyike volt, hogy “a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak”, amit a XXI. törvénycikk szentesített.

A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi.

Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. Ez volt Magyarország hivatalos címere 1918-19-ben, 1946 és 1949 között, majd 1956-ban. Az Országgyűlés 1990-ben komoly vita után döntött a koronás címer alkalmazása mellett.

Forrás: inforadio.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Új világ kezdődik Európában

Március 20-án rajtot vesz Európa legújabb-kori történetének legnagyobb szabású és legellentmondásosabb migrációs művelete a görög szigetekre illegális úton érkező személyek szisztematikus visszafordításával. Erről állapodtak meg pénteken az EU28-ak Törökországgal, amely többek között a vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások holtpontról való elmozdulását kapta cserébe.

éjszaka1

Három tárgyalási fordulóra volt szükség pénteken az EU-intézmények vezetői és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök között annak a gondosan kiegyensúlyozott alkucsomagnak a véglegesítésére, ami az EU reményei szerint gyökeres fordulatot hozhat a menekültválság kezelésében.

Donald Tusk, aki az EU28-ak állam- és kormányfőitől kapott mandátum birtokában pénteken több körben is egyeztetett a török kormányfővel, a délutáni órákban látta meg a határozott esélyt a menekültalku nyélbeütésére. Az EU28-ak és Törökország támogatását is élvező megállapodás értelmében március 20-án új világ kezdődik a Törökországból az Égei-tengeren át a görög szigetekre érkező menekültek és migránsok életében.

A vasárnap éjfél után illegális útvonalon érkező menedékkérőket a menedékjogi eljárások egyéni lefolytatása és elbírálása után vissza lehet majd küldeni Törökországba, amelyet ezentúl biztonságos harmadik országnak fognak tekinteni Görögországban, ami alapján a nemzetközi szabályok értelmében vissza lehet küldeni a migránsokat a határ török oldalára.

A visszaküldési terv célja, hogy ne érje meg többé a szíriaiaknak és másoknak életük veszélyeztetése árán és az embercsempészek szolgálatainak igénybe vételével illegális úton bejutni az EU-ba, mert kevés kivételtől eltekintve rövid úton visszaszállíthatják őket Törökországba.

A megállapodás értelmében minden egyes Törökország által visszafogadandó szíriaiért cserébe az EU kész lesz egy ott tartózkodó szíriai menekültet az UNHCR segítségével közvetlenül áttelepíteni Európába. A programban való részvétel önkéntes lesz a tagállamok számára, ami a magyar kormány legfontosabb célkitűzésének számított.

Az EU a törökökkel kötött megállapodásban azonban világosan kijelölte a határokat, amelyek között a program sikeresnek bizonyul. Amennyiben a Törökországba visszafordított szíriaiak száma megközelítené a 72 ezres keretet (ez a jelenleg futó áttelepítési programból még szabad 18 ezer helyből és a kötelező áthelyezési keretből még lekötetlen 54 ezer helyből tevődik össze), akkor a programot felülvizsgálnák. Ha pedig a létszám meghaladja a 72 ezer főt, akkor a programot sikertelennek minősítik és lefújják. Ezáltal érdekeltté kívánják tenni a török felet abban, hogy ne csak a már az EU-ba belépett menedékkérők visszafogadásában legyen aktív, hanem az illegális határátlépés megelőzésében is.

A felek a megállapodásban leszögezik, hogy az uniós és a nemzetközi szabályokkal összhangban minden illegális úton érkező személy dossziéját egyéni alapon bírálják majd el, tartózkodni fognak az automatikus és a kollektív visszatoloncolás gyakorlatától.

A terv jogi aspektusai mellett a program elindításának időpontja, a törökök által kért további anyagi támogatás és a csatlakozási tárgyalásokon új fejezetek megnyitása volt az a négy kérdés, amiről az EU-delegáció és a török kormányfő között pénteken tárgyalások folytak.

Ankara végül nem vitatta azt az uniós álláspontot, ami nem adott neki biankó csekket a június végi vízumliberalizációra, elfogadva azt, hogy mind a 72 előzetes feltételnek meg kell felelnie, és így végső soron rajta múlik majd, hogy az általa remélt júliusi időpontig sor kerülhet-e a vízummentesség megadására 75 millió török állampolgár számára.

Törökország számára valójában a holtponton veszteglő csatlakozási tárgyalási folyamat újraindítása és új tárgyalási fejezetek megnyitása volt a csomag legvonzóbb eleme – ismerték el a BruxInfónak török diplomáciai források. Bár Ankara eredetileg öt új fejezet megnyitására is garanciát szeretett volna kapni, végül be kell érnie azzal, hogy kimondottan csak egyre, a költségvetési fejezet megnyitására kapott ígéretet a holland soros elnökség alatt. Igaz, ezzel párhuzamosan az EU kilátásba helyezte azt, hogy további fejezetet megnyitásának előkészületeit is felgyorsítják, ahogy azon egyébként az alkutól függetlenül az Európai Bizottság már egy ideje dolgozik.

A fenti formula révén elkerülhetővé vált Ciprus vétója, amely hat tárgyalási fejezetet tart blokkolva, Ciprus de facto elismerésétől függővé téve a feloldásukat. Mivel kezdettől fogva látható volt, hogy a török kérés teljesítése túl nagy áldozatokat követelt volna Ciprustól, ezért Tusk és Davutoglu alternatív megoldásokat keresett. Így keltette fel a figyelmüket a Franciaország által még blokkolt három tárgyalási fejezet, ezért egy ponton külön tárgyalást tartottak Francois Hollande köztársasági elnökkel. Végül a költségvetési fejezet megnyitását áldozták be a megállapodás érdekében.

Ami a pénzügyeket illeti, a Görögországban elutasított menedékkérők visszaküldésének költségeit az utolsó fillérig az EU állja majd. Abban is egyetértettek a felek, hogy már a következő napokban közös projektlistát készítenek annak érdekében, hogy felgyorsulhasson az első 3 milliárd eurós pénzügyi támogatási keretből a menekültek életkörülményeinek javítását szolgáló pénzek folyósítása. Az EU28-ak emellett további 3 milliárd eurót is készek folyósítani, de erről csak a későbbiekben döntenek majd. A tárgyalás során jelzett egyik fő török aggodalom az ígért pénzügyi támogatás lassú folyósítása volt.

InfoRádió

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Klaus Iohannis román elnök visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését.

Klaus Iohannis román elnök visszavonta Tőkés László román állami kitüntetését. Az államfő csütörtökön az elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón jelentette be döntését. Emlékeztetett arra, hogy a minapi bírósági ítélet nyomán kellett döntenie, amelynek értelmében érvényben maradt a kitüntetés visszavonását javasló becsületbírósági határozat. Iohannis kifejtette: annak, aki román állami kitüntetést kap, tiszteletben kell tartania, a román alkotmányt és azokat az értékeket, amelyek ennek alapját képezik.

1457028202_5333

A hír előzménye, hogy szerdán befejeződött az érdemi tárgyalás a bukaresti törvényszéken  abban az erkölcsi kártérítési perben, amelyet Tőkés László EP-képviselő indított az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen.

Filip Teodorescu, a Securitate – az egykori kommunista titkosrendőrség – kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpes, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója azt állították 2014 szeptemberében az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hogy Tőkés László 1989-ben a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt.

Kincses Előd, a felperes ügyvédje a magyar közmédiának elmondta: a tárgyalás korrektül folyt le, csak a műsor két meghívottját idézték be. Taples és Teodorescu a volt temesvári lelkésznek egy magyarországi egyházi adomány átvételéről 1989-ben írt elismervényével próbálták a bíróság előtt alátámasztani azt az állításukat, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott.

Az ügyvéd felidézte: 1989 októberében a kommunista diktatúrát nyíltan bíráló Tőkés László már több mint fél éve fizetés nélkül élt, ekkor érkezett Temesvárra két magyarországi református lelkész a hívek által összegyűjtött 20 ezer lejnyi segéllyel. Mint mondta, az adomány átvételéről írt elismervényt több ízben is megpróbálták a “szekusok” Tőkés László lejáratására felhasználni, amit az ügyvéd azért is nevetségesnek tart, mert valódi kém nyilvánvalóan nem írna alá olyan iratot, amely lebuktathatná.

Tőkés László nem számított rá, hogy visszavonják tőle  a Románia Csillaga érdemrendet. Korábban azt mondt : azért akarják megvonni tőle a rendszerváltozásban játszott szerepéért kapott állami kitüntetést, mert 2013-ban Tusnádfürdőn, a Bálványosi nyári szabadegyetemen tartott előadásában Magyarországnak az erdélyi magyarság fölötti “védhatalmi szerepének a megerősítését” kérte. “Azt a szerepkört kértem, amit Ausztria gyakorolt az Olaszországhoz tartozó dél-tiroli osztrákok fölött, vagy amit Románia gyakorol a moldovai, ukrajnai vagy szerbiai románok fölött, amikor védelmezőjükként lép fel” – magyarázta.

A törvényszék várhatóan két héten belül hirdet ítéletet.

 

Forrás: hirado.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

A székely szabadság napja – összefoglaló

Hogy mindenki értse Nyugaton is
Az Európát elárasztó migránsok és az őshonos székelyek helyzetét állította szembe több szónok is a székely szabadság napjának csütörtöki marosvásárhelyi rendezvényén, amit a Székely Nemzeti Tanács szervezett, s amelyen a hivatalos becslések szerint 4-5 ezer ember vett csak részt a várt negyvenezer helyett.

Míg a romániai magyar és a magyarországi sajtó kisebb-nagyobb terjedelemben és változó empátiával számolt be a demonstrációról, addig a román média nagyrészt elhallgatta az eseményt.  A ritka kivételek azt tartották fontosnak kiemelni, hogy a tüntetés nem volt „engedélyezett”, a részvevők Trianont átkozták, a tömeg lehurrogta az RMDSZ-t és csatlósait, de nem történt különösebb rendbontás.

Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének felszólalásáról már írtunk.
A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a különböző autonómiaformák, amelyekkel más európai kisebbségek rendelkeznek, jár a székelyeknek és jár valamennyi külhoni magyar közösségnek. A nemzetpolitikai államtitkárság támogatja a székelység törekvését, hogy anyanyelvét és szimbólumait szabadon használhassa, ugyanakkor a leghatározottabban elítéli a Székelyföld önkormányzati vezetői, polgármesterei ellen irányuló román hatósági fellépéseket – áll a székely vértanúk 1854. március 10-ei marosvásárhelyi kivégzésének évfordulóján kiadott közleményben.
Szabolcs Attila fideszes országgyűlési képviselő, a székely zászlót elsőként kitűző magyarországi önkormányzat, Budafok-Tétény korábbi polgármestere úgy vélte, hogy a migrációs nyomás alatt élő Európában hasznos lehet a székelység tapasztalata. “A kötelező betelepítésből láttak már az itt élők egyet s mást az elmúlt száz évben. A nyelvi elnyomásból, a kulturális kisemmizésből pedig annyi tapasztalatuk van, hogy egyetemet nyithatnának. Persze nem magyar nyelven, mert az itt szinte lehetetlen” – jelentette ki az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. Szabolcs Attila azt is hangsúlyozta, hogy az a nép kéri Székelyföldön az autonómiát, amelyik ezer éven át védelmezte Európa határait.
Hogy mindenki értse Nyugaton is
Hogy mindenki értse Nyugaton is
Nyugat-Európából érkezett szónokok is szóltak az összegyűlt tiltakozókhoz. Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) flamand nemzetiségű igazgatója kijelentette, nincs méltányos fejlődés, amíg minden döntést Bukarestben vagy Brüsszelben hoznak. Nincs egyenlőség, amíg Bukarest fenyegetésként tekint a székelyekre. A pártigazgató szerint Klaus Iohannis államfő, aki maga is egy nemzeti kisebbséghez tartozik, több megértéssel lehetne a székely követelések iránt.  Nagy tapsot aratott Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője, aki kijelentette: ha Katalónia független állammá válik, nem fogja elfelejteni a székelységhez hasonló, szabadságukért küzdő népeket. José Mari Etxebarria, a Baszk Nemzeti Párt képviselője többek között arról beszélt, hogy a népek békés együttéléséhez szükség van a bizalomra, és a bizalom megteremtéséhez szükség van a tartós párbeszédre, a gesztusokra, és a bizalmat erősítő tettekre.
Vegyes fogadtatásban volt részük a tömeg részéről az erdélyi magyar pártok vezetőinek. Már Tőkés László utalt arra beszédében, hogy a bukaresti parlamenti párt, az RMDSZ Maros megyei vezetői – bejelentésük szerint – csak magánemberként vannak jelen, mert nem tartják olyan politikai rendezvénynek a székely szabadság napját, amelyre intézményes politikai választ kellene adniuk. A bejelentésre a tömeg füttyszóval válaszolt.
Még nagyobb füttyöt kapott Biró Zsolt, az RMDSZ-szel szövetségben politizáló Magyar Polgári Párt elnöke, akit simán leárulózott a tömeg. Gyakorlatilag nem hagyták szóhoz jutni, perceken át fújolták. Biró üvölteni kezdett, hogy hallathassa a hangját, de bármit mondott, füttyel fogadta a többezres hallgatóság.
Az RMDSZ-esek nem akartak csatlósuk, Biró Zsolt sorsára jutni, ezért inkább elbújtak
Az RMDSZ-esek nem akartak csatlósuk, Biró Zsolt sorsára jutni, ezért inkább elbújtak

Nagy tapsot aratott viszont Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki kijelentette: az erdélyi magyarság és a székelység olyan országban akar élni, ahol egyik sem fél a másiktól, ahol a románok és magyarok együtt döntenek, és nem töltik „Bukarest feneketlen zsákjába” az adóikat, hogy Európa legdrágább autópályája épüljön belőlük. „Tiszteletben tartjuk a románok nyelvét kultúráját, és ugyanezt várjuk mi is Bukaresttől” – jelentette ki az EMNP elnöke, aki szerint a történelmi régiók újraélesztésével kell kialakítani Románia új közigazgatási régióit.

Szűcs Péter az Erdélyi Magyar Ifjak nevében szólva felszólította az erdélyi magyarságot, hogy mondjon nemet a román állam fenyegetéseinek, mire a tömeg hosszan éltette Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom politikai okokból letartóztatott és Bukarestben fogva tartott képviselőit.
A székely vértanúk obeliszkje előtt adta át Izsák Balázs az SZNT által alapított Gábor Áron-díjat, melyet idén Haáz Sándor zenepedagógusnak, a szentegyházi gyermekfilharmónia alapítójának és vezetőjének ítéltek oda. A pedagógus arra kérte a székelyeket, hogy minden nap énekeljenek, és menjenek el választani a június 5-i romániai önkormányzati választásokon.
Méltóságteljes volt a felvonulás
Méltóságteljes volt a felvonulás

A tömeg tömött sorokban távozott a Postarétről, a székely vértanúk emlékművétől a város főtere felé, a Maros Megyei Prefektúra elé, ahol átadták a Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót a kormány területi képviselőjének. A rendezvényt nagy erőkkel biztosító csendőrség szóvivője az MTI-nek azt mondta: a székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés és a részvevők elvonulása rendbontás nélkül történt, eldicsekedve azzal, hogy a hosszabb, vastagabb zászlórudakat már a megemlékezés előtt elkobozták a megemlékezésre érkezőktől, mint mondta, elővigyázatosságból. Arról, hogy a városközpontba vonulás és a megyeháza előtti tüntetés során történt-e bármilyen incidens, a csendőrség a következő napokban közleményt tesz közzé. A román hatóságokat ismerve akkor is találnak majd „elrettentő példákat”, ha semmi törvénybe ütköző nem történt.

Forrás: itthon.ma

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Orbán Viktor egységbe hív minden európai nemzetet

Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba – jelentette ki Orbán Viktor kedden Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumnál. A kormányfő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott díszünnepségen elutasította a kényszerbetelepítést, jelezte: nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek.

orban6-e1455820646584-1024x576

Orbán Viktor közölte, “eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot”, hogy “szembeforduljunk és ellenálljunk”, illetve hogy “szövetségeseket gyűjtsünk”, hogy megakadályozzák Európa tönkretételét.

“Pártállásra való tekintet nélkül egységbe hívjuk Magyarország minden polgárát és egységbe hívunk minden európai nemzetet” – fogalmazott ünnepi beszédében, hangsúlyozva: Európa egységét helyre kell állítani.

A miniszterelnök szerint Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban.

Elmondta, összefogással sikerül az egységet helyreállítani, de ha “széthúzunk, elbukunk”. “Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Vagy együtt, vagy sehogy. Ma ez a törvény” – közölte.

Szerinte “a népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot”. Kifejtette: humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás. Ami térfoglalás nekik, az térvesztés nekünk – tette hozzá.

Először csak néhány százról, egy-kétezer betelepítettről van szó, de ma egyetlen felelős európai vezető sem meri “letenni a nagyesküt”, hogy ez a szám nem szaporodik-e fel tíz- és százezrekre – közölte.

Orbán Viktor azt mondta, “javíthatatlan emberjogi harcosok falkái” éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket.

A miniszterelnök szerint a magyar nemzet történelme a befogadások és a kultúrák összekapcsolódásának történelme is.

“Aki új családtagként, szövetségesként vagy életéért futó jövevényként bekéredzkedett, azt beengedtük és nálunk új hazát talált” – hangsúlyozta. Szerinte azonban az mindig ellenállásba ütközött, aki az ország átalakításának céljával vagy erőszakkal érkezett.

Orbán Viktor kijelentette: a népvándorlás megállításához először Brüsszelt kell megfékezni. Hozzátette: nem hagyják, hogy Brüsszel a törvények felé helyezze magát.

“Nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltesse kozmopolita bevándorláspolitikájának gyümölcseit. Nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát, zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra. Nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések. Nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra” – jelentette ki.

Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok nem fogják megengedni, hogy mások mondják meg, kivel éljenek együtt, kivel osszák meg az országot.

A folyamatot úgy írta le: először megmondják, kit kell befogadnunk, aztán arra kényszerítenek, hogy “idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban”, végül odajutunk, hogy “kiadják az utunkat a saját országunkból”.

A miniszterelnök kifejtette: elutasítják a kényszerbetelepítést, nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek.

Mint fogalmazott, ma, 168 évvel az európai népek nagy szabadságharcai után “a mi közös otthonunk, Európa nem szabad”, a kontinens “ma olyan hervatag, erőtlen és bágyadt, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág”.

Szavai szerint Európa ma azért nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, márpedig “ma Európában tilos kimondani az igazságot: fonják akár selyemből is, a szájkosár az szájkosár marad”.

Tilos kimondani, hogy “ma nem menekültek érkeznek”, hanem népvándorlás fenyegeti Európát, ahogyan azt is, hogy a bevándorlás bűnözést, terrort hoz a kontinensre, és azt is tilos kimondani, hogy “ez nem véletlen”, hanem egy “kitervelt, irányított akció, ránk irányított embertömeg” – sorolta a kormányfő, úgy fogalmazva: Brüsszelben ma azon mesterkednek, hogy “minél gyorsabban ideszállítsák és betelepítsék közénk az idegeneket”.

Tilos kimondani – folytatta -, hogy a betelepítés célja Európa vallási, kulturális, etnikai átrajzolása, “felszámolva ezzel az internacionálé utolsó akadályát jelentő nemzetállamokat”.

Orbán Viktor szerint arról sem szabad beszélni, hogy “Brüsszel ma lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunk újabb és újabb szeleteit, hogy Brüsszelben ma sokan egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amelyre soha senki nem adott felhatalmazást”.

Úgy látja azonban, “az igazság elfojtására épülő Európa gerendái mindenhol recsegnek és ropognak”, a kontinens “jólétben szunyókáló” népei “lassan felébrednek”, mert talán megértették: a jövőjük forog kockán.

A kormányfő arról is beszélt: a mai magyar életet az 1848-as és az 1956-os forradalom szellemi örökösei és leszármazottai rendezték be, “e forradalmi hagyomány szívverése mozgatja és irányítja ma is a nemzet politikai, gazdasági és szellemi életét”.

Szerinte a magyaroknak két forradalmi hagyományuk van. Az egyik 1848-tól 1956-on keresztül, a rendszerváltáson át az alaptörvényig és a mai alkotmányos rendig vezet, míg a másik hagyomány “vérvonala” a jakobinus európai elődöktől 1919-en át a második világháború utáni kommunizmusba, a magyarországi szovjet világba fut – fejtette ki. Az 1918-1919-es forradalmat úgy jellemezte, hogy az a magyargyűlölő, idegen érdekből és célokért kirobbantott bolsevik felforgatásokról szóló lexikonban található.

Elmondta, az ünnep emelkedettsége sem feledteti, hogy a 1919-es hagyomány is velünk él még, “bár szerencsére inkább csak pislákol, ha néha hangoskodik is”. Hozzátette: gazdaállat híján megvannak számlálva a napjai, ha nem érkezik újabb nagy szellemi és politikai infúziós segélyszállítmány külföldről, akkor a gyökerei is elszáradnak az internacionalizmus befogadására alkalmatlan magyar anyaföldben.

InfoRádió / MTI

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Itt az EU terve a migráció megállítására, de mit akar a magyar kormány?

Minden új, a görög szigetekre illegális úton érkező migránst vissza fognak küldeni Törökországba, akiknek a menedékjogi kérelmét a görög hatóságok az uniós szabályokkal összhangban elutasították – áll az EU-török megállapodás BruxInfo birtokába került tervezetében, ami az áttelepítéssel, a török vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások felgyorsításával, és az új pénzügyi támogatással összefüggő rendelkezéseket is tartalmaz.

08-EUNevet (1)

Kiosztották az EU-tagállamok állandó brüsszeli képviselőinek azt a három oldalas dokumentumot, ami a megerősített EU-török cselekvési terv pontjait tartalmazza. A BruxInfo birtokába került tervezet – amit előbb még a nagykövetek vitattak meg, mielőtt csütörtökön az állam- és kormányfők elé kerülne – az embercsempészet üzleti modelljének szétzúzását és a Törökországon át Európába tartó illegális migráció felszámolását jelöli meg közös célként.

A közös közlemény Donald Tusk, európai tanácsi elnök által kidolgozott szövegtervezete valamennyi kérdésre kiterjed, amit az EU-nak tett ajánlatában március 7-én a török miniszterelnök vetett fel: a szír menekültek visszafogadásáért cserébe ugyanakkora számú szír menekült EU-ba történő áttelepítését; újabb illegális migrációs útvonalak kialakulásának megelőzését; a vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, és egy újabb 3 milliárd eurós pénzügyi támogatást a törökországi menekülttáborok lakóinak.

Az alku EU számára legfontosabb eleme annak kilátásba helyezése, hogy minden újonnan a görög szigetekre illegálisan (a tengeren keresztül) érkező migránst vissza fognak küldeni Törökországba. Még ezt megelőzően azonban az érkező személyeket helyben regisztrálni fogják és az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével összhangban fogják az általuk benyújtott menedékjogi kérelmet elbírálni a görög hatóságok. Végső soron azokat fogják az uniós szabályokkal összhangban visszaküldeni Törökországba, akik vagy nem kértek menedékjogot Görögországban, vagy akiknek a menedékjogi kérelmét elutasították. A jogi természetű aggodalmaknak elébe menve az Európai Tanács tagjai “üdvözlik Törökország kötelezettségvállalását arra, hogy a hozzá visszafordított migránsoknak a menekültekkel való bánásmódra vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban védelmet nyújt majd és tiszteletben fogja tartani azt az elvet, ami megtiltja a menekültek minden további nélküli visszaküldését.

A tervezet második pontja leszögezi, hogy minden egyes Törökországba visszaküldendő szíriaiért cserébe egy másik szíriait fognak áttelepíteni Törökországból az EU-ba. Azok a migránsok élveznek majd elsőbbséget, akik korábban nem próbáltak meg illegálisan bejutni az EU-ba. Az EU részéről az első időben a 2015 júliusában elfogadott 22 és fél ezres önkéntes áttelepítési kvótából még nem felhasznált 18 ezres keretet töltenék ki, majd ezt követően a 160 ezres áthelyezési mechanizmusból egyelőre talonba tett 54 ezer személyre vonatkozó kvóta terhére lehetne folytatni az áttelepítést. Az utóbbi szükségessé teszi az ideiglenes áthelyezési mechanizmusról tavaly szeptemberben elfogadott tanácsi döntés módosítását. Amennyiben a Törökország által visszafogadandók száma meghaladná az áttelepítési keretet, akkor utóbbit revíziónak vetnék alá.

A harmadik pontban Ankara ígéretet tenne arra, hogy minden szükséges intézkedést meg fog hozni az új migrációs útvonalak megnyílásának megakadályozására és ennek érdekében szorosan együttműködik majd a szomszédos országokkal, valamint az EU-val (ez elsősorban Bulgáriára vonatkozik).

A negyedik bekezdés leszögezi, hogy ha egyszer véget érnek, vagy legalább számottevő mértékben csökkennek az illegális határátlépések Törökország és az EU között, az ideiglenes és rendkívüli áttelepítési program átalakul egy önkéntes humanitárius befogadási programmá, amire tavaly decemberben terjesztett elő javaslatot a Bizottság. Ehhez a tagállamok önkéntes alapon járulhatnak hozzá.

Az ötödik pont szól a vízumliberalizáció felgyorsításáról, előirányozva a vízumkényszer legkésőbb 2016 június végéig történő megszüntetését a török állampolgárokkal szemben. Törökországnak ennek érdekében maradéktalanul teljesítenie kell a vízumliberalizációs útitervben szereplő valamennyi feltételt, amelyet követően a Bizottság április végi javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács hozná meg a végső döntést.

A hatodik bekezdés foglalkozik a Törökország által kért plusz 3 milliárd euró kérdésével. A felek mindenekelőtt a már jóváhagyott első 3 milliárd eurós támogatás folyósításának meggyorsításáért szállnak síkra. A szöveg szerint, mihelyt a forrásokat teljesen felhasználták, és azokkal sikerült elérni a kívánt eredményeket, “az EU készen áll döntést hozni egy pótlólagos pénzügyi támogatásról, 3 milliárd euró összeghatárig, 2018 végéig”.

A 7-ik pont szűkszavúan említést tesz arról, hogy az EU Törökországgal együtt az első lehetséges alkalommal elő fogja készíteni a csatlakozási tárgyalásokon új fejezetek megnyitásához szükséges intézkedéseket, a 2015 októberi Európai Tanács következtetéseire alapozva.

Végül az utolsó (8-ik) bekezdés leszögezi, hogy az EU és tagállamai Törökországgal együttműködve fognak dolgozni a humanitárius körülmények Szírián belüli javítása érdekében, ami lehetővé fogja tenni a helyi lakosság és a menekültek számára azt, hogy biztonságosabb helyeken tartózkodjanak.

A felek a tervben vázolt intézkedések megvalósulását havonta fogják áttekinteni.

InfoRádió

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Állami kitüntetéseket adott át Balog Zoltán – A távlatok közösek: szabadság és összetartozás

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt állami kitüntetéseket adott át 2016. március 11-án a Pesti Vigadóban.

timthumb

Az ünnepségen Balog Zoltán a kitüntetettekhez szólva elmondta: „Munkájukkal nemcsak önmaguk szűk körében nyitnak távlatokat és építik fel azokat, hanem egy seregnyi polgártársunknak, köztük egy seregnyi fiatalnak is.” A kitüntetettek hitet, tudást, bizalmat adnak, akadályokat hárítanak el, óvják a kultúrát, gazdagítják a tudományt, közösséget építenek, emberi kapcsolatok létrejöttében segédkeznek, kérdések és válaszok megszületésében szorgoskodnak. Mindaz, amit tesznek, egyszerre építi az egyéneket, a közösségeket és rajtuk keresztül az egész nemzetet- hangsúlyozta a tárca vezetője.

A miniszter Márai Sándort idézve megjegyezte: „Az igazán fontos dolgok az életben legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok.” A kitüntetések mögött sokszor egy élet munkájával létrehozott, ha kell, elhordozott és összerakott türelemjátékok állnak. Ehhez egyszerre van szükség bátorságra, elkötelezettségre, kitartásra és hitre – tette hozzá.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett tevékenysége elismeréseként Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést adott át:

  • ÁCS MARGIT, Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas író, esszéista, műkritikus, az MMA rendes tagja,
  • ARANY-TÓTH FERENC, nyugalmazott agronómus, az 1950-es években működő Magyar Ellenállási Mozgalom tagja,
  • Dr. BOGNÁR LÁSZLÓ, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Idegsebészeti Klinika igazgatója, egyetemi tanár, az Idegsebészeti Szakmai Kollégium elnöke,
  • Dr. CZÉDLI GÁBOR, a matematikai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar egyetemi tanára, az egyetem Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának vezetője,
  • CSEPIN PÉTER, a Bakonyi Poroszkálók Hagyományőrző- és Sportegyesület elnöke,
  • Dr. ERTL TIBOR, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára, gyermekgyógyász és neonatológus szakorvos,
  • Dr. FODOR ISTVÁN, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója, régész-muzeológus,
  • FÜLÖPNÉ Dr. ERDŐ MÁRIA, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora,
  • Dr. HÜTTL KÁLMÁN, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Képalkotó Diagnosztikai Részlegének vezetője, egyetemi tanár,
  • Dr. KERÉNYI LAJOS, a budapesti Szent Kereszt Plébánia plébánosa,
  • Dr. KIRÁLY MIKLÓS, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, a Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára,
  • Dr. KOLLÁR LAJOS, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Érsebészeti Klinikájának egyetemi tanára, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának volt főigazgatója,
  • MAROSI ILDIKÓ, irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő,
  • Dr. MOLNÁR DÉNES, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának volt igazgatója, egyetemi tanár,
  • Dr. ŐZE SÁNDOR, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történettudományi Intézetének vezető egyetemi tanára,
  • Dr. PETRÓ BÁLINT, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszékének professor emeritusa,
  • Dr. REUSZ GYÖRGY, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika részlegvezető egyetemi tanára, csecsemő- és gyermekgyógyász,
  • SOLYMOSI ZOLTÁN, Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Állami Operaház, a Holland Nemzeti Balett és a Brit Royal Ballet volt szólistája, a Magyar Táncművészeti Főiskola adjunktusa,
  • SUNYOVSZKY SYLVIA, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes művész,
  • Dr. SVÉBIS MIHÁLY, a Bács-Kiskun Megyei Kórház, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórházának főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke,
  • TÓTH JÓZSEF, nyugalmazott hajókovács, az 1950-es években működő Magyar Ellenállási Mozgalom tagja,
  • TÓTH SÁNDOR, József Attila-díjas költő, író, műfordító, újságíró, nyugalmazott egyetemi docens,
  • Dr. ZOLTÁN ANDRÁS, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szláv és Balti Filológiai Intézetének professor emeritusa,
  • METZGER MÁRTA, Liszt Ferenc-díjas táncművész, Kiváló és Érdemes művész, a Magyar Állami Operaház próbavezető balettmestere részére.

Kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:

  • BARÁTH JULIANNA, Dunántúli Református Egyházkerület lelkipásztora,
  • BÁBINÉ SZOTTFRIED GABRIELLA, védőnői szolgálatért felelős volt miniszteri biztos, volt országgyűlési képviselő és polgármester,
  • Dr. BAGOLY KATALIN, a pápai Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő osztályvezető főorvosa,
  • BAJÁRI LEVENTE, Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, a Magyar Állami Operaház első magántáncosa,
  • Dr. BALOGH ZOLTÁN, reumatológus főorvos, az egykori Állami Gyógyfürdőkórház nyugalmazott főigazgató főorvosa,
  • Dr. BÁNÓCZYNÉ Dr. PALLER JUDIT, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalának megbízott országos tisztifőorvosa,
  • BENCSIK ANDRÁS, újságíró, a Magyar Demokrata főszerkesztője,
  • BONIFERT KATALIN, Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Duna Művészegyüttes táncos szólistája, női tánckari asszisztense,
  • BOROSS CSILLA, a Magyar Állami Operaház szerződéses operaénekese,
  • BUDA ATTILA, irodalomtörténész, bibliográfus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtárának vezetője,
  • Dr. CHARAF HASSAN, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense,
  • CZEBE TÜNDE, Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Pécsi Balett balettmestere,
  • Dr. CS. VARGA ISTVÁN, irodalomtörténész, író, szerkesztő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének nyugalmazott egyetemi tanára,
  • Dr. CSELIK ZSOLT, klinikai onkológus és sugárterápiás szakorvos, a Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum, Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetének főorvosa,
  • Dr. CSEPLÁK GYÖRGY, nyugalmazott bőrgyógyász főorvos,
  • CSERTA JÓZSEF, Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Állami Operaház első magántáncosa,
  • Dr. DÚLL ANDREA MAGDOLNA, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Intézet Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszékének vezetője, egyetemi docens,
  • ENDRÉDI JÓZSEFNÉ, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója,
  • FARKAS ZOLTÁN “BATYU”, Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének oktatója, a Budapest Kortárs Táncfőiskola tanára,
  • FEKETE MARIANNA, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gazdasági igazgatója,
  • FUSZ GYÖRGY, Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész, szobrászművész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánhelyettese, egyetemi tanár,
  • Dr. GÁLLA ZOLTÁN, belgyógyász szakorvos, háziorvos,
  • HALMAI LÁSZLÓ, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány szerzetese, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium nyugalmazott tanára és kollégiumi nevelője,
  • Dr. HEGEDŰS IDA, a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézet, Kardiológiai Klinika Ambulancia és Echokardiográfiás Laborának vezetője, egyetemi docens,
  • KARGER KOCSIS LÁSZLÓ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkári Kabinet sport-diplomáciai főtanácsadója,
  • KÉKESI MÁRIA, Liszt Ferenc-díjas táncművész, Kiváló és Érdemes művész,
  • LÁNG GUSZTÁV, József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus,
  • M. ROMÁN BÉLA, a Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola nyugalmazott igazgatója,
  • MENYHÁRT JÁNOS, gitáros, dalszövegíró, zeneszerző,
  • NAGY FERÓ, énekes, zeneszerző, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere,
  • NAGY GYULA, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Építőmérnöki Intézetének főiskolai tanára, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok volt főszerkesztője,
  • Dr. NAGY KÁROLY, háziorvos,
  • Dr. NÉMETH ATTILA, a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója, a Magyar Pszichiátriai Társaság volt elnöke,
  • Dr. PESTI FERENC, gyógyszerész, volt országgyűlési képviselő,
  • ROMÁNYI LÁSZLÓ, iparművész, belsőépítész,
  • Dr. SÁNTA SÁNDOR, háziorvos, Makó város volt polgármestere,
  • SERLEY ISTVÁNNÉ PATTANTYÚS ANNA MARGIT, Liszt Ferenc-díjas balettmester, a Budapesti Operettszínház koreográfus asszisztense,
  • SZABÓ RÓZA, az Oktatási Hivatal Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központjának vezetője,
  • SZALAYNÉ FARKAS JULIANNA, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója,
  • TÉGLÁSY FERENC, filmrendező, szerkesztő,
  • Dr. TEMESI MÁRIA, a Magyar Állami Operaház operanagykövete, Liszt Ferenc-díjas szerződéses operaénekese, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanszékvezető professzora,
  • TÓTH GY. LÁSZLÓ, politológus, publicista,
  • TÓTH JÁNOS, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatója,
  • TÓTH JÓZSEF, Balázs Béla-díjas fotóművész, kiváló és érdemes művész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotóművészeti Tagozatának volt elnöke,
  • Dr. VAJDA ZSOLT, a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Egyetem Egészségügyi Központjának igazgatóhelyettese, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Idegsebészeti Klinikájának címzetes egyetemi docense,
  • VÁRADI ZITA, a Magyar Állami Operaház szerződéses operaénekese,
  • Dr. ZALAI KÁROLY, gyógyszerész, a Magyar Gyógyszerészi Kamara főtitkára, a Richter Gedeon Gyógyszergyár Rt. PR és kommunikációs főmunkatársa.

Balog Zoltán, magas színvonalú munkája és példamutató tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést adott át:

  • ÁDÓK ISTVÁN, a csanádpalotai Kelemen László Művelődési Ház igazgatója,
  • Dr. ARATÓ ANTAL, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár nyugalmazott címzetes igazgatója, a Vörösmarty Társaság alelnöke,
  • BÁLINT JÓZSEF, újságíró, szerkesztő,
  • Dr. BERCSÉNYI LAJOS, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház főigazgató főorvosa, önkormányzati képviselő,
  • BERECZKI SÁNDOR, a Pesti Magyar Színház főügyelője,
  • BERECZKY ILDIKÓ, a Harkány-Márfa Református Társegyházközség lelkésze,
  • BÍRÓ JÓZSEF, költő,
  • BORSINÉ ARATÓ ÉVA, akusztikus szakértő, az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület Akusztikai Szakosztályának elnöke, a Magyar Mérnöki Kamara Akusztikai Tagozatának elnöke,
  • Dr. BUDAI LÁSZLÓ, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola professor emeritusa,
  • BUHÁLY JÓZSEF, festő- és grafikusművész,
  • BURAI ISTVÁN, festő- és grafikusművész, a Művészek és Műpártolók Debreceni Egyesületének alapító tagja, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének alapító tagja és alelnöke,
  • CSÁNYI JÁNOS, operaénekes, a Magyar Állami Operaház volt magánénekese,
  • Dr. CSERVENYÁK LÁSZLÓ, etnográfus, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója,
  • Dr. DIENES OTTÓ IMRE, író, képzőművész, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium, a Teleki Blanka Gimnázium és a franciaországi Université Catholique de Lille volt tanára, a Vörösmarty Társaság elnökségi tagja,
  • FALUSI KÁROLYNÉ, a Budapesti Gazdasági Egyetem gazdasági igazgatója,
  • GÁL TIBOR MÁTYÁS, grafikusművész, portrékarikaturista,
  • Dr. GARA ISTVÁN, gyógyszerész, a Magyar Gyógyszerész Kamara alapító tagja, a Megyei Elnökök Értekezletének volt elnöke,
  • GYURÓKOVICS TIBOR, zenepedagógus, a barcsi Vikár Béla Állami Zeneiskola nyugalmazott trombita és kamarazene tanára,
  • HADOBÁS PÁL, az Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely igazgatója,
  • HEROLD LÁSZLÓ, a Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium nyugalmazott igazgatója és tanára,
  • Dr. JÓZSA TIVADAR, nyugalmazott orvos, író, költő,
  • KEMÉNY ISTVÁN, a Budapest Bábszínház művésze,
  • KOPPÁNY ZSOLT, költő, író, kritikus, esszéista, a József Attila Szabadegyetem volt tanára,
  • LAKATOS ANDOR, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője,
  • LŐRINCZ GYÖRGY, író, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány alapító elnöke,
  • MAYER KÁROLY LÁSZLÓNÉ, nyugalmazott táncpedagógus, a Nagyatádi Fürjecske Néptánc Egyesület elnöke és művészeti vezetője,
  • NAGY BÉLA, a Magyar Sportlövők Szövetségének elnökségi tagja, a Technikai és Versenybíró Bizottság vezetője, a Budapesti Sportlövők Szövetségének főtitkára,
  • NÉMETH KATALIN, a Nemzeti Táncszínház vezető művészeti menedzsere,
  • OLÁH ANNA, fizikus, Bolyai-kutató, nyugalmazott tanár,
  • Dr. PÁLL ISTVÁN, a Sóstói Múzeumfalu nyugalmazott intézményvezetője,
  • PÉTER LÁSZLÓ, néptáncművész, koreográfus, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagja,
  • Dr. SZALONTAI ÉVA, újságíró, az Egészség-Élet című újság alapítója, főszerkesztője,
  • SZEKERES JÁNOS, a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum felnőttképzési vezetője,
  • SZÜLE TAMÁS, a Magyar Állami Operaház szerződéses magánénekese,
  • Dr. TAMÁS LAJOS, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszékének egyetemi tanára,
  • TURZÓNÉ LÁBADI GIZELLA, a Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnázium és Kollégiumának nevelőtanára,
  • VAVRINECZ ANDRÁS, népzenész, népzenetanár, népzenekutató, a Hagyományok Háza zenei könyvtárosa,
  • ZENOVITZ ZÉNÓ ZOLTÁN, a Magyar Állami Operaház festőművész részére.

Kimagasló színvonalú munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

  • ÁCS IMRE, a Kecskeméti Szakképzési Centrum Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola tanára, mesterpedagógus,
  • HORVÁTH ANIKÓ, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa,
  • HORVÁTHNÉ PŐR CSILLA, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Könyvtár és Levéltárának igazgatója, a Dékáni Titkárság vezetője,
  • LŐRINCZ SÁNDOR, újságíró, író, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Somogy Megyei Kirendeltségének vezető főtanácsosa,
  • MAGONY ENIKŐ, a Pesti Magyar Színház korrepetítora és zongoristája,
  • MAGYARI LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézetének megbízott igazgatója,
  • PASZTIRCSÁK POLINA, a Magyar Állami Operaház operaénekese,
  • RÁCZNÉ WEISZ MÁRIA, a szolnoki Széchenyi István Gimnázium intézményvezető-helyettese,
  • SÁRKÖZI BÉLA, előadóművész, zenekarvezető, prímás,
  • WROCZYNSKINÉ Dr. MIHÓK OLGA, volt belgyógyász szakorvos, háziorvos,
  • SZEREDY KRISZTINA, operaénekes.

Magas színvonalú munkájáért Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

  • BORDÁS ISTVÁN, a Sárospataki Képtár vezetője,
  • CSALA JUDIT, előadóművész, magyar nóta- és népdalénekes,
  • GREKSA LÁSZLÓ, fuvolatanár, mesterpedagógus, közoktatási szakértő, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola Fúvós Tanszakának volt vezetője,
  • GULYÁSNÉ DÓCZI LÍVIA, a Budapest Bábszínház bábkészítő csoportvezetője,
  • HAJDÚ GYÖRGYNÉ, Budapest Főváros XIII. kerületi Polgármesteri Hivatalának nyugalmazott köznevelési referense,
  • HIDVÉGINÉ CHLUMETZKY ILDIKÓ, fazekas népi iparművész,
  • KESZEINÉ TÓTH BERNADETT, a Győri Balett művészeti titkára,
  • PAÁL KRISZTINA, a Kispesti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény táncpedagógusa,
  • SMIDT RÓBERT, fafaragó szobrászművész,
  • SZAKÁCSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, Tényő és Sokorópátka községek védőnője, a Sokorópátkai Vöröskereszt Alapszervezetének titkára,
  • LÓLÉ MIHÁLY, előadóművész, a Rajkó Művészegyüttes tagja,
  • RAB EDINA, táncművész, a Honvéd Együttes – Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája.

(EMMI)

Forrás: kormany.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott Kassai Lajos

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott Kassai Lajos lovasíjász, íjkészítő részére, az ősmagyar hagyományok felelevenítését és átörökítését a hazai lovasíjász sport megteremtésével és népszerűsítésével szolgáló, értékteremtő munkája, valamint öt Guiness-rekordot eredményező rendkívüli sportteljesítménye elismeréseként!

12841410_247440235594039_4140487135925651534_o

Áder János szavaival élve: “Tisztelt Kitüntetettek! Biztatva Önöket a további munkára, az újabb sikerek elérésére, a mai napon a magyar nemzet nevében talán egyetlen szót is elég lett volna mondanom: köszönöm!”
Forrás: facebook.com
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Határon túli megemlékezések: 1848 öröksége a magyar identitás fundamentuma

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége a magyar identitás egyik legkiemelkedőbb fundamentuma – jelentette ki Hoppál Péter kulturális államtitkár, aki a svédországi magyar szervezetek meghívására Stockholmban és Göteborgban mondott beszédet a március 15. alkalmából tartott ünnepségeken.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétfői közlése szerint az államtitkár hangsúlyozta: olyan értékekhez érdemes viszonyítani önmagunkat, mint azok a forradalmaink és szabadságharcaink, amelyeknek során a magyarok megőrizték szabadsághoz fűződő jogukat, és egyben kiálltak Európa értékeiért. Hoppál Péter hozzátette: Magyarország a schengeni határok megvédésével ma sem tesz mást, mint teljesíti kötelezettségét. Ezzel a szabadságot és az európai értékeket védi ugyanúgy, mint 1989-ben, amikor megnyitotta a határokat. A kultúráért felelős államtitkár kiemelte: a magyarok nem különbek, de nem is alábbvalók más nemzeteknél: vérükkel megharcolt jussuk Európa polgárainak lenni, éljenek a Kárpát-medencében vagy a nyugati diaszpórában.

Bécsben hétfőn délután az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Klub szervezésében megkoszorúzták Bessenyei György testőríró szobrát. Az ünnepi főhajtáson részt vett Perényi János bécsi magyar nagykövet, Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke és Wurst Erzsébet, a Kaláka Klub vezetője. Ezt követően a Trautson-palotában tartottak ünnepi megemlékezést, amelyen beszédet mondott Wolfgang Brandstetter osztrák igazságügyi miniszter és Szilágyi Péter helyettes államtitkár.

Wolfgang Brandstetter üdvözölte az osztrák-magyar jószomszédi viszonyt. Az 1956-os eseményeket felidézve elmondta: amikor szükség volt, akkor szolidaritás és kölcsönös segítségnyújtás jellemezte a két nép kapcsolatát. A miniszter egyúttal üdvözölte a magyar kisebbségi népcsoport ausztriai jelenlétét.

Szilágyi Péter helyettes államtitkár beszédében kiemelte: 1848 a nemzeti egységet teremtette meg, és megtanított arra, hogy az igazság melletti kiállás mindig győzedelmeskedik. Úgy vélte: a megemlékezés nem csupán múltidézés, hanem bátor kiállás azon eszmék mellett, amelyekért őseink megharcoltak. Ezt követően Perényi János bécsi magyar nagykövet felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyarokhoz írt levelét.

Szlovéniában a központi megemlékezést hétfőn Lendván tartották, ahol megkoszorúzták Széchenyi István és Kossuth Lajos emléktábláját, ezt követően pedig a város színház- és hangversenytermében ünnepi köszöntőt mondott Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Pánczél Károly (Fidesz-KDNP), az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke és Szilágyiné Bátorfi Edit szlovéniai magyar nagykövet.

Páncél Károly beszédében hangsúlyozta, hogy március 15. az az ünnep, amelyre szinte minden magyar ugyanúgy gondol. Igaz ez az anyaország és a Kárpát-medence magyarjaira, valamint a távoli diaszpóra magyarságára is. “Szívünk legkedvesebb ünnepe, ez tulajdonképpen a magyar nemzet születésnapja” – mondta Pánczél Károly.

 

InfoRádió / MTI

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Az EU-török megállapodás főbb pontjai

Az alábbiakban az AFP és az Európai Tanács honlapja alapján ismertetjük az Európai Unió és Törökország között pénteken létrejött megállapodás (nyilatkozat) főbb pontjait:

eu-and-turkey-1024x597

Visszafordított migránsok

A megállapodás legfőbb pontja: 2016. március 20-ától kezdve minden Törökországból a görög szigetekre érkező új (irreguláris) migránst visszafordítanak Törökországba.

Az “irreguláris migráns” fogalma magában foglalja mind a (háborús) konfliktusok és üldöztetés elől menekülőket, mind a gazdasági migránsokat, függetlenül a menekültek származási helyétől – jegyezte meg az AFP. A megállapodás az intézkedést “ideiglenes és rendkívüli” lépésnek nevezi, amelynek célja: “véget vetni az emberi szenvedésnek és helyreállítani a közrendet”.

A dokumentum a későbbiekben úgy pontosítja az összes migráns visszaküldéséről szóló kijelentést, hogy a nemzetközi jog előírásainak megfelelően “a migránsokat annak rendje és módja szerint regisztrálják, a görög hatóságok minden menedékkérelmet egyénileg bírálnak el (dolgoznak fel)”. S mindazokat a migránsokat, akik nem nyújtanak be kérelmet, vagy akiknek a kérelmét elutasítják, visszaküldik.

A visszafordítási eljárás költségeit az Európai Unió állja.

Egy főért egy fő

A görög szigetekről visszaküldött minden egyes szíriai menekültért cserébe, egy másik szíriait telepítenek át Törökországból az Európai Unióba. Az elképzelés mögött az húzódik meg, hogy a szíriai menekültek számára ne legyen vonzó az embercsempészek hajóinak igénybe vétele, mivel jó esély kínálkozik a közvetlen áttelepítésre menekülttáborokból. Előnyt élveznek mindazok, akik korábban nem léptek, illetve nem próbáltak belépni az EU területére szabálytalan módon – állapította meg az AFP.

Az Európai Unió felhasznál 18 ezer szabad helyet, amelyek egy korábbi áttelepítési terv nyomán maradtak meg, s “hasonlóan önkéntes alapon” számba vesz egy pótlólagos 54 ezer fős keretet migránsok szétosztására.

Amennyiben az “irreguláris átkelések” abbamaradnak, vagy legalábbis lényegesen és tartós jelleggel csökkennek, Önkéntes Humanitárius Bebocsátási Terv lép életbe. Az EU tagállamai önkéntes alapon fognak hozzájárulni a terv végrehajtásához.

Vízumkérdés

Az Európai Unió egyetért azzal, hogy fel kell gyorsítani a schengeni övezetbe irányuló vízummentes utazásokra vonatkozó tervek megvalósítását török állampolgárok esetében, “feltéve, hogy minden előírás teljesül” (Ankara részéről). A gyakorlatban Törökország számára szinte lehetetlen lesz teljesíteni a 72 követelményből álló brüsszeli listát – jegyezte meg az AFP. A vízumkényszer feloldását legkésőbb 2016 júniusának végére tervezik.

Még több segély

Az Európai Unió egyetért azzal, hogy fel kell gyorsítani a törökországi menekültek számára megajánlott 3 milliárd eurós segély kifizetését, amelyet a novemberi csúcsértekezleten határoztak el. Ugyancsak egyetért “egy további 3 milliárd eurós plafonnal 2018 végével bezárólag” – de a kifizetés csak akkor történhet meg, ha már az első 3 milliárdot elköltötték, s bizonyos feltételek teljesülnek.

Új fejezetek

Az Európai Unió és Törökország megerősítette a török EU-csatlakozás folyamatának felgyorsítása melletti elhatározását. Üdvözölték a 17. tárgyalási fejezet megnyitását 2015. december 14-én, s következő lépésként a 33. fejezet megnyitását még a mostani, június végéig tartó holland elnökség idején. A nyilatkozatban szó van a további fejezetek megnyitását célzó előkészítő munka felgyorsításáról is.

 

InfoRádió / MTI

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Büntetik a Székely Szabadság Napján felvonulókat?

Sorozatban küldik ki a törvénytelen büntetéseket azok számára, akik részt vettek a székely szabadság napján, 2016. március tizedikén, de olyannak is, aki ott sem volt Marosvásárhelyen – számolt be közleményében a HVIM.

12993_11458149034

Újabb brutális román állami megfélemlítést kell elszenvednie az autonómiáért küzdő hazafiaknak, sorozatban küldik ki a törvénytelen büntetéseket azok számára, akik részt vettek a székely szabadság napján, 2016. március tizedikén. Videofelvételek alapján azonosítják és próbálják megfélemlíteni az autonómiáért kiálló hazafiakat.
Különösen elfogadhatatlan, hogy olyan embernek is küldtek pénzbírságot, mint Szőcs Csongor HVIM tag, aki bár szívesen ott lett volna az autonómiáért kiálló székely nép között, de március tizediken a szinten román állami terrort elszenvedő testvérénél, a HVIM erdélyi vezetőjénél, Szőcs Zoltánnál volt látogatóban. Aljas és diszkrimináló Bogyor Balázs esete is, akinek azért kellene fizetnie, mert túl hangosan beszélt.
Kíváncsiak vagyunk arra, hogy ezt a tényt milyen eszközökkel állapították meg, annak tudatában, hogy egy olyan tiltakozás volt, amelyen tízezer ember vett részt? Ezennel követeljük a román belügytől, hogy adjanak magyarázatot, hogyan lehet úgy büntetni, hogy valaki ott sem volt az említett rendezvényen! Mi alapján büntetik meg az embereket, miért nem vehetnek részt egy hivatalos egyesület által szervezett hivatalos rendezvényen? Kíváncsian várjuk, hogy Románia felvállalja-e az európai közvélemény és az Európai Parlament előtt ezeket a nagyon súlyos jogsértéseket, amelyek teljesen egyértelműen szembe mennek a Románia által is állítólag elfogadott európai alapjogokkal. A HVIM megteszi a szükséges jogi lépéseket.
[Forrás: HVIM Hírszolgálat]

 

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Képek: magasan a mélyben – világcsúcsot döntött a magyar!

Világrekordot állított fel február 21-én Tósoki Ernő, aki a Chilében található Ojos del Salado nevű vulkánon 6380 méteres tengerszint feletti magasságban – jelenlegi ismereteink szerint a világ legmagasabban fekvő merülhető állóvízében – sikeres búvármerülést hajtott végre. A magyar búvárt társa, Nagy Patrícia hegymászó, korábbi válogatott cselgáncsozó segítette a sikerhez – áll a Magyar Búvár Szakszövetség közleményében.

Tósoki Ernő beszámolója szerint az eddigi világrekordként nyilvántartott 5900 méter körüli eredményt érdemben 1982 óta nem tudta túlszárnyalni senki, noha egy 6400 méter körüli merülés lehetősége, mint következő lépés, már legalább tizenöt évvel ezelőtt kirajzolódott.

A merülés rendkívüli összetettségéről, nehézségeiről, rendhagyó kockázatairól és az Atacama sivatagban uralkodó körülményekről tanúskodik, hogy nem tudni olyan expedícióról, amely – az erős versenyhelyzet ellenére – a sikertelensége után ismételten próbálkozott volna.

tosoki3
Magasan a mélyben (Fotó: Magyar Búvár Szakszövetség)

A Tósoki-Nagy páros harmadszorra jutott el a merülésig, úgy, hogy a szokásos 8-12 fős expedíciókkal ellentétben csupán ketten vágtak neki a megpróbáltatásoknak.

A magyar búvárnak a merülés során kétméteres maximális mélységet sikerült elérnie (ami az extrém magasság miatt összehasonlíthatatlan egy tengerszinten végrehajtott merüléssel).

A csaknem nulla méteres látótávolság mellett a felszín alatt töltött idő körülbelül tíz perc volt, amit egy víz alatti videofelvétel elkészítése (ezt a technika végül meghiúsította), valamint a lecsapó hó- és jégvihar miatt több alkalommal is meg kellett szakítani.

Az időjárási körülmények végül a felszerelések teljes hátrahagyására kényszerítették a magyarokat, akik az azonnali ereszkedés mellett döntöttek, és felszereléseikért másnap kellett visszamászniuk.

Magasan a mélyben (Fotó: Magyar Búvár Szakszövetség)

A merülést speciális eljárások előzték meg és zárták, a merülés egyedi felszereléssel történt, százszázalékos orvosi oxigén használatával. Az 5500 méter feletti, extrém magashegyi búvárkodás során a siker esélye mindössze néhány százalék, így itt csak hosszú távra érdemes tervezni.

Magasan a mélyben (Fotó: Magyar Búvár Szakszövetség)

Tósoki Ernőék sikerét öt év előkészület – egyebek mellett heti hét nap edzés – és tapasztalatgyűjtés előzte meg, ennek köszönhető, hogy a magyar búvár lett az első a világon, aki 6000 méter feletti magasságban merült!

Forrás: nemzetisport.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Reklám

Kövess Minket

12,415FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe