Ugyanazt a képet közli a brüsszeli csúcsértekezletről a baloldali Süddeutsche Zeitung, és a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. A felvételen a mosolygó kancellár, a török kormányfő, az Európai Bizottság elnöke és félprofilból a holland miniszterelnök látható. A két lap azonban eltérően értelmezi a mosolygás hátterét.
Elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb vonalairól az EU-tagországok állam- és kormányfői, valamint Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden hajnalban véget ért rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján. Az ülés végén elfogadott uniós zárónyilatkozat értelmében a tagországok vezetői a jövő heti, március 17-18-i EU-csúcson tovább tárgyalnak a török kormányfő váratlanul előterjesztett új javaslatának részleteiről.
Míg a Süddeutsche Zeitung szerint mintegy kínjukban mosolyognak a képen látható nyugati politikusok, addig a török kormányfőt az elégedettség ösztönzi a nevetésre. A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont azt írta a felvétel alá, hogy kimondott tervet még nem fogadtak el Brüsszelben, de megnyílt az áttörés a menekültkérdés megoldása felé.
A két képaláírás jól tükrözi, hogy mennyire eltérnek egymástól az uniós csúcstalálkozóval kapcsolatos német vélemények.
A német állami tévécsatorna, az ARD eddigi gyakorlatától némileg eltérve már tegnap késő este pódiumbeszélgetésben foglalkozott az Európai Unió csúcsértekezletével. Erre vezető politikusokat hívott meg mind a kormánypártok, mind pedig az ellenzék táborából. Habár senki sem mondta ki nyíltan, csaknem egybehangzóan utalt arra, hogy a menekültválság rendezésében Ankara kezében az ütőkártya, és ezt Törökország az uniós csatlakozásának felgyorsítása esetébe akármikor ki is használhatja.
Némi meglepetést váltott ki az adásba Brüsszelből bekapcsolt tudósító, Rolf Dieter Krause, aki megbízató forrásokat idézve arról számolt be, hogy az ankarai feltételeket gyakorlatilag az elmúlt napokban a berlini és a hágai kormány dolgozta ki a török miniszterelnökkel. Alighanem ezért is ragaszkodott a kancellár azon álláspontjához, hogy csakis uniós szinten, Törökország együttműködésével lehet szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt. Így szinte magától értetődött, hogy a televíziós vitában a két kereszténypárt képviselője üdvözölte az Ankarával körvonalazódó megállapodást.
Az ugyancsak kormánypárti szociáldemokrata küldött már kétkedésének adott hangot, míg az ellenzék részéről mind a zöldpárti, mind pedig a baloldali résztvevő a terror támogatását, valamint a szabadságjogok semmibevételét vetette a török kormány szemére, és veszélyesnek mondta egy ilyen rendszerrel való együttműködést a menekültválság megoldásában.
Ezzel szemben a Süddeutsche Zeitung úgy véli, hogy Ankara sokat követel, de nagyszabású ajánlatot kínál. Az Európai Uniónak viszont semmi esetre sem lehet morális érvekkel fellépnie akkor, amikor Törökországgal egyezkedik a menekültkérdés rendezésében.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a kancellárt idézve folyamatban lévő áttörést emleget, amire Angela Merkelnek azért is van égető szüksége, mert három német tartományban is vasárnap parlamenti választásokat tartanak.
Hasonló álláspontra helyezkedik a Die Welt című lap kommentátora is, aki azonban utal arra is, hogy nem véletlen halasztották a végső döntést az EU jövő hétre beütemezett csúcskonferenciájára, mert még távolról sem egységes az uniós tagállamok véleménye a kiváltképpen a kancellár által szorgalmazott megoldást illetően.
Angela Merkel: nagyon fontos lépést tettek az uniós tagországok vezetői
Nagyon fontos lépést tettek az EU állam-, illetve kormányfői a menekültválságról folytatott megbeszélésükről kidolgozott nyilatkozat elfogadásával, mert a dokumentum a Törökországgal kezdett együttműködés elmélyítéséről és a görögországi helyzet fenntarthatóságának biztosításáról szól – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben a hajnalban véget ért brüsszeli uniós csúcsról.
A kancellár Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a nyilatkozatnak a balkáni migrációs útvonalon zajló áramlás megszűnéséről szóló része csupán “helyzetleírás”.
Ez a helyzet egyoldalú döntések miatt keletkezett, amelyeket Németország nem üdvözölt, mert fenntarthatatlan állapotokat idézett elő Görögországban – tette hozzá Angela Merkel.
Ugyanakkor a nyilatkozat azt is megjelöli, hogy miként kell megszilárdítani a balkáni migrációs útvonalon és Görögországban kialakult helyzetet, vagyis a tagállami vezetők egy következetes dokumentumot fogadtak el – emelte ki a német kancellár.
A brüsszeli találkozó eredetileg elsősorban a migrációs hullám megfékezésére az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között novemberben létrejött egyezmény végrehajtásáról szólt volna.
Ankara abban vállalta, hogy megerősíti határainak védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat, cserébe pedig az Európai Unió és tagállamai hárommilliárd euróval segítik Törökországot az országban tartózkodó menekültek ellátásában.
Hétfőn azonban Ankara további pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben. Ankara viszonzásul visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező és nemzetközi védelemre nem jogosult, valamint a már a török partoknál feltartóztatott migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után kijelentette, hogy véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy valódi változást fog hozni a csúcstalálkozón megszületett megállapodás, a jövőben a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak el Európába. Juncker szerint az új egyezmény nyomán nem lesz értelme annak, hogy a menekültek fizessenek a bűnözőknek az átkelésért.
Vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempészek útvonalát, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben újságíróknak a csúcstalálkozót követően.
Megerősítette, hogy Magyarország élesen ellenzi azt az utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Magyarország Szlovákiával közösen jogfenntartó nyilatkozatot tett, amelyben kimondták, hogy a szöveget nem tudják támogatni. Ennek oka az, hogy perlik az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik.
Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező betelepítési kvóta egyetlen eddig elfogadott módszerével sem, ezért támogatta azt a lengyel indítványt is, amely kimondja: semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi áttelepítési, áthelyezési és betelepítési mennyiségen felül újabb kötelezettségek jöhetnének létre – közölte Orbán Viktor.
Az uniós vezetők támogatják a migrációs válság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait – közölte Angela Merkel német kancellár, hozzátéve, a fő cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt.
Francois Hollande francia államfő leszögezte, hogy kizárólag akkor lehetséges a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara megfelel a vonatkozó előírások mindegyikének. Törökország uniós felvételéről Hollande azt mondta, hogy “addig még hosszú az út”, az EU pénzügyi támogatásának megnöveléséről szólva pedig kifejtette, hogy az lehetséges, de csak 2018 után.
Nincs többé balkáni migrációs útvonal, Szlovénia a jövőben csak azokat a személyeket engedi be területére, akik rendelkeznek a schengeni belépéshez szükséges dokumentumokkal – jelentette ki Miro Cerar szlovén miniszterelnök a csúcstalálkozó után. Úgy értékelte: noha a zárónyilatkozatba nem az került bele, hogy “a balkáni útvonal mostantól le van zárva”, hanem helyette “az illegális migráció véget ér” kifejezéssel értettek egyet a vezetők, szerinte lényegében mindkét mondat ugyanazt jelenti.
Görög, francia és orosz sajtóvélemények
A görög sajtó szerint “török bazár” hangulatát idézte az előző nap Brüsszelben lezajlott EU-török csúcstalálkozó, amelyen elvi megállapodás született az Európai Unió és Törökország között a migrációs válság kezeléséről körvonalazódó egyezmény főbb vonalairól.
“A migrációs krimi folytatódik” – írta címoldalán az Ethnosz című görög bulvárlap. Az újság kifejtette, Németország és Görögország megegyezett, Törökország alkuszt játszott és a “szélsőségesek” (a visegrádi négyek) éltek a vétójukkal.
Az Efimerída ton Syntaktón című baloldali görög lap “Törökország felháborító követelései és Orbán provokatív vétója” című írást közölt kedden.
A Makedonia című, Thesszalonikiban megjelenő újság közben arról számolt be, hogy a görög-macedón határ közelében fekvő Idomeninél kialakult, hevenyészett sátortábor “a legszörnyűbb félelmeket is felülmúlta”. A görög városnál jelenleg 12-13 ezren várakoznak arra, hogy a határ esetleges megnyitása esetén továbbutazhassanak Nyugat-Európába.
Borúlátóan ítélik meg tekintélyes külföldi lapok a menekültválság rendezésének kilátásait a brüsszeli EU-török csúcs után.
A francia Libération szerint Európa mostantól nem titkolja, hogy “erődítmény”, “ez az ára annak, amit a 28-ak és Törökország vezetői hajlandók megfizetni azért, hogy az uniós projekt túlélje azt a példátlan humanitárius válságot, amellyel szembesül”.
A lap szerint az állam és kormányfőknek Brüsszelben “csak annyi maradt, hogy tudomásul vegyék a német migránsbefogadási politika kudarcát, és Törökországra bízzák a tömeg visszatartását”. A német kancellár a lap szerint elvesztette a csatát, amelyet azért folytatott, hogy az Európai Unió nagyvonalúnak mutatkozzon, és olyan menekültek százezreit fogadja be, akik egy békés és gazdag világban kérnek menekültstátuszt.
A Le Figaro szerint “eljött az ideje, hogy a balkáni útvonal, amely embertelennek bizonyult a migránsok számára és az azt övező országok számára is, lezáruljon”. A konzervatív lap szerint a “józan ész azt diktálja”, hogy a szíriai határon kell ellenőrizni, hogy ki jogosult menekültstátuszra és a kiválasztott jelölteknek biztosítania kell, hogy eljuthassanak egy befogadó országba. A Le Figaro szerint ugyanakkor a megoldás túl későn érkezik ahhoz, hogy teljesen rendezze a helyzetet. Görögországot ugyanis jelentősen támogatni kell ahhoz, hogy “ellen tudjon állni az inváziónak, ha a migránsok végállomása lesz”. Ezenkívül a terv nem foglalkozik Albániával, amely a következő állomás lehet Olaszország felé, s mindennek megvalósulása alapvetően Törökország jó szándékán múlik, amely ország viszont “a tétek emelésének mestere, nem csak euróban”.
A Le Monde szerint a tervezet alapján felmerül a kérdés, hogy az Európai Unió lemond-e az értékeiről azért, hogy véget vessen az eddig megoldhatatlannak bizonyult migránsválságnak. Az új német-török terv az EU-n kívülre hárítja a probléma megoldását a lap szerint. A legnagyobb titokban Németország és Törökország által kidolgozott “merész intézkedések” nem ütköztek a Le Monde szerint elvi akadályokba a többi ország vezetői részéről, jóllehet egyeseket kínosan érezték magukat, s a megállapodás véglegesítését tíz nappal elhalasztották az európai vezetők. A csúcstalálkozó egyetlen győztese a lap szerint Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, akiknek “sikerült minden kritikát megúsznia a sajtószabadságról a találkozó konklúziójában”, és még azt is megengedhette magának, hogy Törökországot “minden menekült hazájaként” állítsa be.
A találkozóról az állami média részét képző orosz vesti.ru hírportál “EU-csúcs – Európa elfogadta a török zsarolás feltételeit címmel” számolt be. A tudósítás szerint a migránsok végeláthatatlan, az EU-ba tartó áradatának napjai meg vannak számlálva, mert Ankara beleegyezett a Brüsszelnek való segítségnyújtásba. Törökország az unió pénzéért kész visszafogadni az EU-ba tőle érkezett illegális migránsokat, függetlenül azok állampolgárságától. Cserébe Európa lehetővé teszi a vízummentes beutazást a törökök számára.
A lehetséges török EU-tagság kérdésével kapcsolatban azonban, amely eredetileg nem szerepelt a csúcs napirendjén, a török miniszterelnöknek felhívták a figyelmét arra, hogy hazájában megsértik a tömegtájékoztatás szabadságát, aztán közölték vele, hogy a politikai nézetkülönbségek a migrációs megállapodás ellenére nem szűntek meg.
Ahmet Davutoglu ugyanakkor ígéretet kapott a katonai támogatásra, amiben a vesti.ru szerint szerepe volt a “hírhedt orosz fenyegetésnek”. A találkozóról az állami média részét képző orosz vesti.ru hírportál EU-csúcs – Európa elfogadta a török zsarolás feltételeit címmel számolt be. A tudósítás szerint meg vannak számlálva a napjai a migránsok végeláthatatlan, az EU-ba tartó áradatának, mert Ankara beleegyezett a Brüsszelnek való segítségnyújtásba. Törökország az unió pénzéért kész befogadni az EU-ba tőle érkezett illegális migránsokat, függetlenül azok állampolgárságától. Cserébe Európa utazhatnak a legális migránsok és lehetővé teszi a vízummentes beutazást a törökök számára.
A török sajtó győzelemről ír, Orbán Viktort ünneprontónak nevezi
Meglepő győzelemként ünnepelte a török sajtó kedden az Európai Unió és Törökország előző napi brüsszeli csúcstalálkozóján történteket, a Vatan című tekintélyes török napilap ugyanakkor a címlapján ünneprontónak nevezte Orbán Viktort magyar miniszterelnököt, aki megvétózta a menekültválság megoldására tett török javaslatot.
A Vatan megállapítja, hogy a magyar kormányfő nem kíván országában muzulmán menekülteket látni. Értesülései szerint Orbán Viktor a találkozón azt mondta: “Ha szíriai menekülteket fogadnék be, engem Budapesten nyilvánosan felakasztanának.” A lap hozzáteszi: Magyarország korábban is azt a politikát képviselte, amely szerint a migránsok maradjanak Törökországban.
Az újság belső lapjain hosszabban is ismertette Orbán Viktornak a hétfői tárgyalásról alkotott véleményét: “Szerintünk Európa országai nagy számban fogadhatnak be muzulmán menekülteket. Ez az ő választásuk, de Brüsszel olyan ígéreteket tesz Törökországnak, amelyeket nem tud majd betartani. Illúzió az a terv, hogy az EU képes elosztani a Törökországtól átvállalt menekültek százezreit. Ezt egyetlen uniós ország sem tudja kivitelezni” – idézte a magyar kormányfő szavait a Vatan.
A keddi török sajtó egységesen támogatta a török diplomácia Brüsszelben tett lépéseit, meglepő győzelemként ünnepelve a történteket. Törökország mindent elért, amit gondolt – írták.
A Posta című újság szerint a migránsválság megoldásáról szóló tárgyalásokon Törökország szabja a feltételeket.
A Takvim című népszerű kormánypárti napilap újságírója, Ergün Diler írásában egyenesen úgy értékelte a sikert, hogy az Európai Unió új határa egészen a szíriai Aleppóig kiszélesedik majd. Az újság úgy véli, hogy a menekültügy annyira térdre kényszerítette az Európai Uniót, hogy még az is reális lehetőségként merült fel a csúcstalálkozón, hogy a törököknek a korábban ígért időpontnál hamarabb, már idén június végéig megadják a vízummentességet.
“Most gondolkodjon az EU!” – írta a Habertürk című napilap. “A labda az unió térfelén pattog” – fogalmazott címoldalán az Aksam.
A Sabah című legfőbb kormánypárti napilap szerint a hétfői EU-török csúcson Ankara olyan javaslattal állt elő, amely valódi megoldást nyújt a menekültkrízisre.
A Hürriyet című legnagyobb ellenzéki napilap ugyanakkor elismerte, hogy Törökország ajánlata radikális elemeket tartalmaz, Ahmet Davutoglu miniszterelnök Brüsszelben olyan ajánlatot tett, amelyet meglehetősen nehéz valamennyi EU-tagállamnak elfogadnia. Az újság hangsúlyozta: Törökország, amelyet korábban több kritika ért, miszerint nem tesz konkrét intézkedéseket a migránshullám megállítására, “utolsó lehetőségként” tekintett a hétfői találkozóra és “egy hirtelen mozdulattal” sikerült is nehéz helyzetbe hoznia az európai országok vezetőit.
Az ellenzéki Hürriyet – a Cumhuriyet című, újságíróinak letartóztatásáról elhíresült kormánykritikus orgánumhoz hasonlóan – kitért arra, hogy a sajtószabadság az Európai Unió egyik kulcsfontosságú alapértéke. A törökországi újságírókat és szerkesztőségeket érő korlátozások negatívan hatnak az európai uniós csatlakozási folyamatra – sugallta az ellenzéki sajtó.
Forrás: InfoRádió / MTI
Reklám 
