A háború harmadik évének végén járunk, a kárpátaljaiak mindennapjait továbbra is a szűnni nem akaró bizonytalanság árnyékolja be. A családok bele vannak fáradva a tehetetlenségbe. Mégis azt tapasztaltam a film készítése közben, hogy ebben a sötét időszakban is megmaradt – ha nem növekedett – a hit ereje és a közösségbe való kapaszkodás fontossága. 2024 augusztusában forogtak ezek a riportok. Kiviláglott a megszólalók mondataiból, hogy az anyagi segítséggel együtt reményt is kaptak amerikai magyar testvéreiktől.
Többedszerre köszönöm a clevelandi diaszpóra tagjainak az önzetlen, bőkezű támogatását a szürteiek nevében! Köszönöm, hogy enyhítitek a számomra kedves és ismerős családok hétköznapi terheit.
Hála azokért, akik adtak, és azokért, akik képesek megmaradni emberségükben és hitükben a legnehezebb időkben is. Hiszem, hogy a történet üzenete mindannyiunk számára: a szeretet erősebb a távolságnál és a nehézségnél.
Dorgay Zsófia
Közreműködők:
– Csizmár Lajos
– Ignácz Mária
– Kiss Ibolya
– Kiss Ilona
– Kótyuk Zsolt
– Nagy Imre
– Pálfi Margit
– Pásztornyicki Júlia
– Pohareczky Róbert
– Simon Ilona
Készítette: Dorgay Zsófia és Molnár Zsolt
