Először megjelent a hungarianconservative.com portálon angol nyelven.

A 19. századi magyar orvos és tudós, Semmelweis Ignác életéről, az antiszeptikus eljárások korai úttörőjéről szóló magyar film világpremierjére az ‘56-os forradalom és szabadságharc évfordulóján, 2023. október 23-án került sor New Yorkban. A Nemzeti Filmintézet (NFI) és a New York-i Liszt Intézet által szervezett eseményen jelen volt Csák János kulturális és innovációs miniszter, Káel Csaba, a filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, az NFI elnöke, Koltai Lajos rendező, Tamás Lajos producer, Vecsei H. Miklós főszereplő és Palotai Csenge, a Liszt Intézet igazgatója. A premieren több mint húsz ország nagykövete vett részt. Kiemelt vendég volt Courtenay Rattray, António Guterres ENSZ-főtitkár kabinetfőnöke és Stewart Simonson, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgató-helyettese.

YouTube player

Az NFI támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készült romantikus történelmi dráma Semmelweis Ignác, az elhivatott magyar orvos és tudós életét és munkásságát mutatja be, aki a hagyományos orvosi elméletekkel dacolva igyekezett legyőzni a 19. század egyik legpusztítóbb betegségét. A film 1847-ben játszódik és felidézi a 19. század közepének bécsi hangulatát, az akkori kórházi életet, az osztrák és a magyar orvosok közötti kibékíthetetlen, politikai ellentéteket, és az orvos és az ápolónő közötti, akkoriban társadalmi szempontból elfogadhatatlannak tartott szerelmet.

A vetítés előtt Csák János kifejtette, hogy a magyarok jelenleg több hőst is ünnepelnek: nemcsak az ‘56-osokat, hanem a 200 éve született híres költőt, Petőfi Sándort is, valamint a neves írót, Madách Imrét, akinek fő drámáját, Az ember tragédiáját az Economist az emberi fejlődésről szóló valaha írt legjobb  parabolának választotta – Goethe Faustját, Milton Elveszett paradicsomát és Dante Divina Comedia-ját megelőzve. Szintén 120 éve született Neumann János, a számítógép magyar atyja. A kultúra az én felfogásomban nemcsak képet és zenét jelent, hanem életmód- és gondolkodásmódot, ezért magában foglalja a művészetet, a tudományt és a sportot is. Ha már a tudománynál tartunk, idén két magyar Nobel-díjast is ünnepeltünk: egyet az orvostudományban, egyet pedig a fizikában.” A miniszter hangsúlyozta: Semmelweis Ignác útja követendő példa, hiszen – osztrák felettesei és kollégái irigysége, rosszindulata és sokszor aljas támadásai ellenére – megvalósította elképzeléseit, és ő lett az „anyák megmentője”. Emberek millióinak életét mentette meg ugyanúgy, mint Karikó Katalin, a 2023-as orvosi Nobel-díjasunk – hangsúlyozta Csák János, majd így folytatta: „100 évvel később, Szegeden, egy dél-magyarországi városban élt egy Szentgyörgyi Albert nevű úriember, aki 1937-ben Nobel-díjat kapott a C-vitamin felfedezéséért. Én közvetlen kapcsolatot látok Semmelweis, Szentgyörgyi és Karikó között, aki épp ugyanabban a szegedi intézményben dolgozott, mint elődje”. Magyarország egy kis ország, a magyar egy kis nemzet: az országhatárokon belül kb. 10 millióan, globálisan 15 millióan vagyunk, de hatásunk a világra ennél sokkal nagyobb, és mindig a kultúra és a biztonságos élet megőrzése érdekében cselekszünk. Erre büszkék vagyunk, és ez az oka annak, hogy sokat fektetünk az oktatási rendszerünkbe – zárta beszédét a miniszter.

ReklámTas J Nadas, Esq
Lajos Tamás, Palotai Csenge, Koltai Lajos, Káel Csaba és Vecsei H. Miklós a New York-i vetítésen 2023. október 24-én. (NFI/MTI)

Káel Csaba arra utalt, hogy a premiernek otthont adó Mozgókép Múzeum a legendás Kaufmann Stúdió mellett található, amelyet a Magyarországon született és nevelkedett Adolf Zukor, a Paramount Pictures alapítója épített. Nagyon büszke lenne, ha látná, hogy New Yorkban magyar filmet vetítenek – vélte a biztos, majd így folytatta: A filmek, a zene és a művészetek nagyon erősen benne gyökereznek a magyar DNS-ben, ahogy az amerikaiakéban is. Sok híres magyar vált ismertté az Egyesült Államokban, kemény munkával és művészi tehetséggel. A titkos összetevő, a tehetség, egy találékony nemzettől származik, és ez a magyar.” A kormánybiztos szerint  „a gyakran regionális kulturális metropoliszként is emlegetett Budapest és testvérvárosa, a kétségtelenül igazi metropolisz, New York között több közös vonás, mint gondolnánk: mindkét város vibráló, dinamikus és a kreativitás központja. Budapestet, amely Európa szívében fekszik, a hatások keveredése alakítja, különösen az építészetben, amelyet a világ minden tájáról érkező filmesek ellenállhatatlanul vonzónak találnak.” Mint mondta, az elmúlt években Magyarországra olyan mérföldkőnek számító produkciók érkeztek, amelyek London után Budapestet Európa második legnagyobb városi filmes központjává tették. A nálunk forgatott nemzetközi kasszasikerek és kritikusok által is elismert filmek listája folyamatosan bővül; Magyarország sokoldalú, vonzó háttérként mutatkozott meg a filmes történetmesélés számára – jelentette ki Káel Csaba. Az NFI stratégiai jövőképére reflektálva kifejtette: nemcsak a magyar filmek kreatív tehetségének támogatása és a magyar filmes örökség megőrzése a cél, hanem az ígéretes jövőbe való megfelelő befektetés is. „Elkötelezettek vagyunk a helyi tehetségek támogatásában és a nemzetközi együttműködések elősegítésében. Egy nemzet gazdag öröksége a filmkészítők számára rengeteg történetmesélési lehetőséget és kész forgatókönyvi lehetőséget biztosít. Semmelweis csak egy példa ezekre a tehetségtörténetekre; egyben kiváló lehetőség arra, hogy egy magyar tehetséget világszerte bemutassunk és elmeséljük történetét. A film iránt nagy a nemzetközi érdeklődés, amit tovább fokoz, hogy az elmúlt hetekben két magyar Nobel-díjat is ünnepelhettünk.” Szerinte a magyar orvos felfedezése a saját korában olyan jelentőséggel bírt, hogy Nobel-díjat érdemelt volna, ha akkor már létezett volna ez az elismerés.

Palotai Csenge ismertette: a filmet október 23-án, a magyar nemzeti ünnepen mutatták be, mivel a film Semmelweis Ignác töretlen hitére és küzdelmes életére emlékezik, aki olyan hős volt, mint ‘56-ban a magyar szabadságharcosok. Története nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon nagy jelentőséggel bír; és nagy lehetőség, hogy a tengerentúlon is bemutatható – tette hozzá Tamás Lajos. A WHO jelenlévő képviselője fontos lehetőségnek nevezte, hogy a szélesebb közönséggel is megismertetik a neves magyar orvos személyét, és elmagyarázzák, munkássága milyen alapvető jelentőségű volt a holisztikus orvoslás terén. Mint azt Vecsei H. Miklós korábban hangsúlyozta, a történelmi filmek esetében fontos, hogy ne csak a hősök pozitív jellemvonásait mutassák be. Szerinte Semmelweis nem szent volt, hanem az igazságát kereső, gyarló ember, aki hivatását (melyben az motiválta, hogy megakadályozza a rábízott anyák és csecsemők halálát) fontosabbnak tartotta magánéleténél.

Káel Csaba Semmelweis New York-i bemutatóján 2023. október 24-én. (NFI/MTI)

Semmelweis Ignác volt a legelső orvos, aki felismerte, hogy a halálos gyermekágyi lázat valójában azok az orvosok okozták, akik boncolást is végeztek ugyanabban az intézményben, ahol szüléseket vezettek le; és egyáltalán nem voltak tudatában annak, hogy ők maguk terjesztik a hulláktól elkapott fertőzést. A magyar orvos (és mellé álló honfitársai), akik kétségbeesetten próbálták felismerni, „mit csinálnak rosszul”, meg kellett küzdeniük az osztrák kórház elfogult vezetésével, akik mindent megtettek tekintélyük megvédése érdekében a „megszállott magyar orvos” felfedezéseinek következményeitől. Osztrák kollégái elviselhetetlenül erőszakosnak tartották a magyar orvost, akit valóban csak az anyák egészségének „szent ügye” érdekelt, és ez nem tartotta vissza attól, hogy bármilyen akadályt áthágjon, bármilyen szabályt megszegjen. Dr. Kein, a kórház igazgatója – aki számára Semmelweis volt a kellemetlen, élő lelkiismeret, hiszen ha az ő elmélete igaz, akkor minden orvos gyilkos –, egy adott pillanatban a magyar orvosokat kollektíven felfüggesztette, mert kiálltak kollégájuk mellett – akit egyébként korábban azért függesztett fel, mert ragaszkodott ahhoz, hogy a szülészeti osztályra lépés előtt minden orvos klóros vízzel mosson kezet, ugyanis – mint sok kísérletezés után rájött – ez volt az egyetlen vegyszer, amely eltüntette a hullaszagot (és a fertőzést).

Bár még magyar kollégái sem értették igazán Semmelweis-et, megszállottnak tartották (vagy legalábbis egy furcsa figurának, aki nem képes élvezni a bécsi élet örömeit, hanem csak a munkájának él), de legalább megpróbálták támogatni, megvédve őt indulatos viselkedésének és kihágásainak következményeitől. Az egyetlen, aki igazán hitt benne, egy fiatal ápolónő, Hoffman Emma volt, aki segítette őt odaadó munkájában, kétségbeesett éjszakai kutatásaiban, és közben viszonozta gyengéd érzelmeit is. Őt azonban megzsarolta egy karrierista osztrák főorvos, aki a kórház leendő igazgató posztjára pályázott, és ezért aljas akadályokat próbált Semmelweis útjába gördíteni, akár az anyák (és csecsemőik) életét is veszélyeztetve. A vezetés által sikertelennek minősített háromhetes kísérlet után Semmelweis a szakmai bíróságon találta magát, ahol több esetben szakmai vétséggel vádolták és sarlatánnak nevezték. Emma segítségével végül kiderült az igazság, és az orvos „az anyák megmentőjeként” vált ismertté. A per után még a szülészeti osztály vezetését is felajánlották neki, amit azonban visszautasított, és visszaköltözött Magyarországra.

A Semmelweis-film egy szakmai szabadságharc és egy társadalmilag elfogadhatatlan szerelem története, Koltai Lajos hatásos rendezésében és Nagy András gyönyörű fényképezésében. Vecsei H. Miklós alakítása is a tőle megszokott szuperlatívusz: valóban elhisszük, hogy ő egy „megszállott magyar orvos”, és büszkék vagyunk rá szakmai eredményei miatt. Az egyetlen meglepetés a Nagy Katica által alakított női főszereplő, aki nemcsak az orvos, hanem a nézők szívét is meghódítja – és nem elsősorban szépségével, hanem bátorságával és szakmája (és az orvos) iránti odaadásával. A mellékszereplők többségét a magyar színházi szférában „nagy neveknek” számító színészek alakítják: Gálffi László, Kovács Tamás, Lengyel Ferenc, Szűcs Nelli, Elek Ferenc, Kovács Lajos, Györgyi Anna, Znamenák István, Hajduk Károly, Simon Kornél, Mészáros Blanka. A film drámaírója Goda Krisztina, aki a londoni National Film and Television Schoolban szerzett rendezői diplomát, az UCLA-n pedig drámaíróként végzett, és Magyarországon a Szabadság, szerelem című 56-os film révén vált ismertté. A film New York után a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon is bemutatásra került, november 30-án pedig a magyarországi mozikba az InterCom forgalmazásában.

Antal-Ferencz Ildikó

Először megjelent a hungarianconservative.com portálon angol nyelven.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.