Mióta ünneplik a szilvesztert? Mi a zajkeltés eredete? Miért fogadkozunk ezen a napon? Milyen népi hagyományok vonatkoznak az újévre? Íme, a szilveszteri kisokos.

Az ünnep a IV. századi Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, mivel az év utolsó napján halt meg. A hajnalig tartó ünnepség a római szaturnálikból hagyományozódott ránk. Hatalmas mulatságok voltak ezek, ahol még a rabszolgák is leülhettek az urak asztalához. A dorbézolás később elterjedt a világ számos részén és szilveszteri tradícióvá vált. A honfoglaló magyarok inkább az évszakváltást ünnepelték újévként, tavasszal és ősszel. Ilyenkor hajtották ugyanis ki- és vissza az állatokat a levedelőkről. Európában sokáig mozgóünnepként ülték, az is előfordult, hogy vízkereszt idejére esett az ünnepség. Ezt követően sokáig XVI. századig karácsonnyal esett egybe az ünnep. Végül XII. Ince Pápa pontot tett az ügy végére, és 1691-ben kihirdette, hogy az újév napja mindig január 1. legyen.

Újévi népi tradíciók

Rengeteg népi szokás, babona, tiltás kapcsolódik a szilveszterhez és az év első napjához. Protestáns hagyomány például az óvétemetés. Bizonyos vidékeken pedig – a termékenység érdekében – nyájfordítást tartottak, az állatokat felkeltették, hogy rávegyék őket, hogy feküdjenek az egyik oldalukról a másikra. Erdélyben egykor kiharangozták ez elmúlt évet és énekeltek az újév beköszöntével. Volt ahol álmokból jósolták meg a következő évet, ezért fontos volt, hogy jusson idő a vigadalom mellett némi szundításra is.

Újév napján

Egykor a falusiak számára nagyon fontosak voltak az újévi köszöntők, amelyeknek mindig pozitív tartalma volt. Még ma is él a hiedelem, hogy ami az új esztendő első napján történik, az meghatározza  az egész évünket.
Elterjed népi babona például, hogy az új esztendő első napján nem szabad megszabadulni a szeméttől, mert azzal a szerencse is távozik az otthonunkból. Nők, illetve jószágok nem végezhettek munkát ezen a napon.
Fokhagyma kalendárium: 12 gerezd fokhagymát tettek ki, amelyek a hónapokat szimbolizáltak, ezekre sót tettek. Ha a gerezdek átnedvesedtek reggelre, akkor az azt jelölő hónapra sok csapadékot jelentett. Az sem volt mindegy, milyen vendég érkezik a házhoz újévkor. Ha férfi jött az szerencsét jelentett, ha nő az balszerencsét. Az egészségre is több hiedelem vonatkozott, például friss vízben mosdottak meg annak érdekében, hogy egész évben megőrizzék vitalitásukat.

A zajkeltés eredete

Eredetileg az ártó, gonosz szellemeket űzték el a hangoskodással. Régen dudával, ostorral, kolomppal verték fel a falunépét. Ma már a zajkeltő eszközöket felváltotta a tűzijáték, petárda és más fülsiketítő pirotechnikai eszközök. A zajjal az óév rossz dolgait, bánatát feledtetjük el, hagyjuk hátra, hogy az újévben csupa boldogság, szerencsés történés következhessen be. Erre szolgál egyébként a bulizás is.

Miért fogadkozunk?

Elsősorban azért fogadtunk meg dolgokat, hogy hátrahagyjuk eddig hibáinkat és tisztalappal kezdhessük ez új esztendőt. Ilyenkor ki lehet nyíltan mondani mit nem csináltunk jól eddig, és miben szeretnénk változtatni a következő évben.

Együtt boldogabb

Az ökör iszik magában – tartja a mondás. Nem véletlen, már az ókorban is sokan együtt ünnepeltek. A bánatot, fájdalmat, hibákat nem is lehet egyedül hátrahagyni, sokkal jobb ezt csoportosan tenni. Inni, bulizni, ünnepelni, de fogadkozni is együtt érdemes

Étkezés, ételek újév napján

A népi hiedelmek az étkezésre is vonatkoznak. Az esztendő első napján nem szabad baromfit fogyasztani, mivel az „elkaparja a szerencsét”. Sertést azonban érdemes enni, ugyanis az „előtúrja a szerencsét”. Kifejezetten ajánlott szemes terményeket, lencsét vagy babot fogyasztani, mert az sok pénzt hozhat a házhoz.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.