Az őszi és a téli szezonban egy-egy irodalmi témájú összejövetelt tartottak a Clevelandi Magyar Evangélikus Egyház templomában a Hilliardon, amelyek Hamvas Béláról és Kőrösi Csoma Sándorról szóltak. Tavasszal márciusban folytatódott a sorozat Kodály Zoltánnal a középpontban, a május 11-i záró előadás témája pedig Romhányi József költői munkássága lesz.

Családias légkörben és alkalmanként növekvő érdeklődés mellett zajlottak eddig az irodalmi estek a Nyugat-oldali Magyar Evangélikus Templomban. A választott témák és az előadások mind hozzáadott értéket és különleges színt jelentenek a clevelandi magyar közösség programkínálatában, amely egyébként is gazdag, így a szombat esti evangélikus események többször egy napra estek pl. a Magyar Múzeum előadásaival. Az érdeklődők átérnek a délutániról az esti programra – volt is példa rá, hogy a lelkes toborzás hatására többen egyenesen a Múzeumból kocsikáztak át a Hilliard Road-i templomba –, mégsem szerencsés az egybeesés, és egyik lehetséges oka a vendégszám ingadozásának.

Nt. Tamásy Éva lelkész előadása Hamvas Béláról

Talán éppen ennek köszönhető, hogy egyre nagyobb szervezettséggel követték egymást az események, ami minden szempontból jót tett a sorozatnak. Ez megmutatkozott az előadók és egyéb közreműködők kiválasztásában, a felkészültségben, a mind több szemléltetőanyagot használó prezentációkban, illetve a program meghirdetésében is. A harmadik alkalomra pl. komplett kis műsoros estté sikeredett a Kodály-összejövetel, amely igazán lélekemelő élményben részesítette a megjelenteket.

Október 13-án az egyik legnagyobb magyar filozófus-író, Hamvas Béla (1897-1968) munkássága volt az előadás témája. Nt. Tamásy Éva lelkész ismertette a sokáig tiltólistás szerző életét, külön kiemelve, hogy édesapja evangélikus lelkész volt. Hamvas a 20. századi magyarság egyedülálló gondolkodója volt, akinek géniusza kiterjedt a társadalomtudományok, a filozófia, a politika, a történelem, a művészetek, a metafizika, az emberi létezés, a nyelvek és az ősi kultúrák elemzésére, de jelentős szépirodalmi műveket is írt. Amikor a 2000-es évek elején Szegeden végeztem a magyar szakot, főként az utóbbiakról tanultunk: olvastuk néhány esszéjét és a Karnevál című nagyszerű regényét, amely méltatlanul alulreprezentált az irodalmi kánonban, illetve fejből idéztük A bor filozófiája c. írását.

Lecsóvacsora az októberi program végén

A hányattatott sorsú Hamvas (ld. bővebben IDE kattintva) „rehabilitációja” csak részben, főként irodalmi körökben történt meg, miután a ’90-es években megkezdődött műveinek szerkesztett kiadása. A kommunizmus alatt csak szamizdatban terjedhettek az írásai, amelyeket évtizedeken át „az asztalfióknak” írt, miközben nappal raktárosként dolgozott, szabad idejében pedig szanszkrit, görög, héber és más élő és holt nyelveket, szövegeket tanulmányozott, fordított, és írt. Weiner Sennyei Tibor írásait, illetve a Hamvas Béla ezerarcú élete és műve című friss könyvét ajánlom az érdeklődők figyelmébe, aki sokat tesz Hamvas terjedelmes és szerteágazó életművének érdemi újrafelfedezéséért. Napjainkban ideológiai-politikai mozgalmak és New Age-es, ezoterikus divatok is zászlajukra tűzték Hamvast, kiragadva részleteket a közéletről, az erkölcs és a vallásosság hanyatlásáról is határozott véleménnyel bíró esszéiből. „Írásai (…) elidegeníthetetlen részei a magyar szellemnek, nagyon sokat segíthetnek abban, hogy fejlődjünk, önismeretre tegyük szert, nem csupán mint egyének, hanem mint közösség, nemzet is ” – fogalmazott a könyvbemutatón Weiner Sennyey Tibor. Majd hozzátette: „Hamvas központi állítása, hogy van egy közös őstudás, amit hagyománynak nevezünk, ehhez vissza lehet nyúlni, és amely a jelen romlottságával, korrupciójával szemben segíthet az embernek megtalálnia önmagát.”

Azért idéztem ezt ilyen hosszan, mert megfogalmazódik benne az evangélikus estek célja is: a nagy hatású alkotók életének, munkásságának felidézése és a hagyományhoz való visszatérés az önismeret fejlesztését kívánja elősegíteni. Tamásy Éva pl. egy videós összeállítással egészítette ki a Hamvas-bemutatóját, amely a Láthatatlan történet című esszékötetből emelt ki idézeteket, illetve hozott egy válogatást a szerző vallásosságra, illetve a helyes életvezetésre vonatkozó gondolataiból. Utóbbit az előadást követő, vacsorával egybekötött beszélgetésen osztotta meg velünk, amit élénk véleménycsere, helyenként vita követett.

A december 16-i irodalmi est témája a nagy magyar utazó, nyelvtudós, könyvtáros és tibetológus, ösztöndíjunk névadója, Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) kalandokban bővelkedő élete és tevékenysége volt. A magyarság eredetét „lángoló hazaszeretettel” kutató tudós irigylésre méltó elhivatottsággal hitt abban, hogy Keleten megtalálja népünk mint „kultusznemzet” bölcsőjét. Leitgeb Edina, az evangélikus egyházközösség tagja részletgazdag alapossággal mutatta be nemcsak Kőrösi Csoma életét, hanem az őstörténet-kutatás előzményeit, mai álláspontját és eredményeit is. Mondandóját térképekkel, metszetekkel, korabeli levelekkel, útinaplókkal és más idézetekkel illusztrálta.

Leitgeb Edina előadása Kőrösi Csoma Sándorról az adventi időszakban

A március 23-i esemény Kodály Zoltánról (1882-1967) szólt, akinek munkássága máig ható érvényességgel van jelen a hagyományokat és a népzenét ápoló clevelandi közösség mindennapjaiban is. Talán ennek köszönhető, hogy erre a programra többen voltak kíváncsiak. Imával és az egyházközség Kis Magyar Kórusának fellépésével kezdődött az est, majd a háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós és népzenekutató életét ezúttal is Leitgeb Edina ismertette. Újra a kórus következett, amelyhez ezúttal a közönség is csatlakozhatott, hiszen ismert népdalokat adtak elő Kodály gyűjtéséből, kivetítve a kottát és a szöveget.

A meghívott előadó, Balássy Béres Anikó – aki nemrég költözött ide Magyarországról, és azóta elindított a cserkészházban egy táncházmozgalmat – személyes hangvételű előadásában Kodály népzenei gyűjtéseiről beszélt. Sokáig professzionális táncosa volt a Honvéd Együttesnek, és tanított a Magyar Táncművészeti Egyetem néptánc tagozatán. Azzal a vallomással kezdte az előadását, hogy hivatásának érett szakaszában értette csak meg igazán Kodály művészetének jelentőségét, amely nemcsak az élő népzene gyűjtésében érhető tetten, hanem a tudományos módszertan alapján való rendszerezésében is. Ez tette kutathatóvá és elsajátíthatóvá az anyagot, amelyet ma is használunk. Beszélt Kodály és Bartók kapcsolatáról, Kodály tanítványáról, a néptáncot gyűjtő és lejegyző Martin Györgyről, a tanításban világszerte népszerű Kodály-módszerről, a „Legyen a zene mindenkié!” zenei köznevelési és népszerűsítő misszióról és a kórusmozgalomról. Zárásként levetítették az Ars Sacra Fesztivál néhány évvel ezelőtti Esti dal-flashmobját, valamint egy archív híradós felvételt Kodályról, végül közös énekléssel és eszem-iszommal zárult a tartalmas program.

A következő irodalmi estet május 11-én tartják, amelyen Romhányi – becenevén Rímhányó – József költő-műfordító élete és munkássága lesz műsoron. Én kíváncsian várom, jöjjenek el önök is!

A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.

Avatar
A Bocskai Rádió Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa 2018/19-ben. Rádiós és újságírói tapasztalataival 9 hónapig segítette munkánkat. Színvonalas eseménybeszámolóival, interjúival, esszéivel gazdagította írott és rádiós anyagainkat. Részt vett a Cserkész Rádió és TV szerkesztésében, a Duna TV számára készített riportok készítésében, valamint Diaszpóra hírek és Clevelandi emlékek témában saját rovatokat indított. Ötletéből született meg az 56-os karácsonyi emlékek háromrészes filmes riport. Színházi és dramaturgi tapasztalataival hozzájárult a nemzeti ünnepek méltó clevelandi megünnepléséhez az október 23-i és március 15-i műsorok összeállításával. A Bocskai Filmklub első évadának szakmai szervezője volt.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.