Mintegy négymillió német választópolgár járul az urnákhoz vasárnap két regionális választáson, ahol az AfD és a radikális baloldal előretörése újabb megrázkódtatásokat okozhat Berlinben, és hatással lehet a már így is meggyengült pozíciójú Friedrich Merz kancellárra.
A berlini és az északkelet-németországi Mecklenburg-Elő-Pomerániai tartományban a szavazóhelyiségek helyi idő szerint 8 órakor nyíltak meg, a voksolás 18 óráig tart, amikor várhatóan közzéteszik az első becsléseket.
A 70 éves Friedrich Merz válságértekezletet hívott össze konzervatív pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) számára, amelyre közvetlenül az első eredmények kihirdetése után kerül sor.
A szavazás esetleges következményeire számítva a kancellár lemondta a New Yorkba tervezett utazását, ahol az ENSZ Közgyűlésén kellett volna részt vennie.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt két héttel ezelőtt vereséget mért a CDU-ra Szász-Anhalt tartományban, amely szintén az ország keleti részén, a CDU fellegvárában található.
A közvélemény-kutatások szerint az AfD vasárnap várhatóan újabb előrelépést tesz, de ez nem lesz olyan látványos, mint Szász-Anhaltban, ahol csupán néhány mandátum hiányzik az abszolút többség eléréséhez.
A Balti-tenger partján fekvő Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban a konzervatív párt csupán nézője a tartományi elnök, a népszerű Manuela Schwesig vezette SPD és az AfD közötti párharcnak.
A jobboldal 37 százalékra számít, a szociáldemokraták (SPD) pedig 35 százalékra, míg a CDU teljesen lemarad, és veszélyesen közel kerülhet a regionális parlamentben való képviselethez szükséges 5 százalékos küszöbhöz.
A CDU összeomlása e küszöb alá történelmi első lenne, és újabb elutasítást jelentene Merz számára.
A városállamként működő Berlinben a helyzet egészen más, de a CDU számára szintén feszült, hiszen a pártból származik a jelenlegi polgármester, és a párt fej-fej mellett halad a radikális Baloldallal (Die Linke) (mindkettő mintegy 20 százalékot szerezhet). Őket szorosan követi az AfD 18 százalékkal.
A CDU veresége ott újabb pofont jelentene a kancellár számára, annál is inkább, ha azt a Baloldal okozná, amely azzal vádolja a kancellárt, hogy szétzúzza a jóléti államot.
A 16 hónapja hatalomban lévő Merz azt ígérte, hogy fellendíti a stagnáló nemzetgazdaságot, újrafegyverzi az országot az ellenséges Oroszország elrettentése érdekében, és visszaszorítja az illegális bevándorlást, hogy visszanyerje az AfD-hez átállt választókat.
Bár egyes ügyekben történt előrelépés, ez nem fékezte meg az AfD előretörését, amely mára az országos közvélemény-kutatások élére került. Merz népszerűsége pedig alig haladja meg a 10 százalékot, amit több botrányos kijelentés és sértő megjegyzés is rontott.
A kancellár helyzetét nem segíti a nemzetközi helyzet sem: Európa többi részéhez hasonlóan Németország is szenved a közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros lezárása által kiváltott világpiaci zavaroktól, amelyeket az elmúlt napokban a Vörös-tengeren kialakult új front tovább súlyosbított.
Az üzemanyagárak visszatértek a tavaszi első áremelkedés idején tapasztalt szintekre: szombat délben a dízel átlagára literenként 2,42 euró (880 forint) volt.
Erre reagálva a kormány pénteken bejelentette, hogy az egész őszre új, literenként körülbelül 17 eurócentes (61,8 forintos) adókedvezményt vezet be, valamint megbeszéléseket kezdeményez.
Borítókép: Ulrich Siegmund, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt szász-anhalti listavezetõje, Tino Chrupalla, a párt társelnöke és Alice Weidel, a párt és a frakció társelnöke (b-j) sajtóértekezletet tart Berlinben 2026. szeptember 7-én. Fotó: EPA/Clemens Bilan
