Nyolc éven át volt tanyaparancsnok, a magyar iskolát pedig 21 éven át igazgatta. Négy gyermek édesapja, és korát meghazudtoló módon kiváló kondícióban és jókedélyűen tett eleget a cserkészek interjúra való felkérésének. Bizonyára sokan rájöttek, hogy az alábbiakban Szentkirályi Ödön életéről, pályafutásáról, magyarsággal és cserkészettel kapcsolatos világnézetéről lesz szó. Júliusi adásunk további részében pedig hírt adunk egy korábban természetes, de a pandémia óta még jobban megbecsült és felértékelt eseményről, a cserkész csapattáborról, amely személyes jelenléttel, terepen valósulhatott meg.

(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)

Ödönbá Győrben született 1932-ben. Katonai környezetben nőtt fel, édesapja  magyar hadsereg tüzérlaktanyájának főhadnagya volt, és nagyapjai is ilyen pályának szentelték életüket. Családjuk életét, Ödönbá gyermekkorára rányomta a bélyegét a második világháború, fiatalkorát pedig az 1956-os forradalom árnyékolta be. Ekkor dönt úgy feleségével, hogy nekivágnak az ismeretlennek egy biztonságosabb jövő érdekében. Az akkori elhatározásáért most nagyon hálás neki az a sok clevelandi magyar, akinek a cserkészetben végzett munkájával segített, vagy azok a tanulók és tanárok, akik a magyar iskolában szorosan együttműködtek vele. Az Amerikába való kiköltözést megszakításokkal ugyan, de a második világháborús menekülés előzte meg. Még ma is tisztán emlékszik, hogy tizenkétévesen mindössze annyit látott a háborúból, hogy közelről láthat ágyúkat, tankokat, és az édesapja izgalmas történeteket mesél egykori katonatársainak.

Ő maga is volt katona, szolgálatát beárnyékolta édesapja pályafutása, és az, hogy fiatal fiú létére hangot adott nem tetszésének a különösen kemény kiképzés miatt. 1955-ben szerelt le, hazatérése után hamarosan megházasodott. Dolgozott útépítőknél és autóbuszvezetőként, egyetemre nem mehetett politikai okoknál fogva. Amerikában tanul majd rajzolni, hogy mérnök válhasson belőle.

A cserkészettel először elemi iskolában találkozott, majd pedig a gimnáziumi évek alatt kapcsolódik egy csapathoz. Nagy jövője sajnos nem lehetett ebben, mert a kommunista időszakban – 1951-től – tiltva volt a cserkészek működése. Felnőttként, a clevelandi beilleszkedés idején kerül közel ismét a tevékenységéhez. Elvégezte a cserkésztisztképző tábort és később az amerikai cserkészeknél is képezte tovább magát, a “Woodbadge” táborban és kiváló tudást kapott tőlük. Elmondása szerint a cserkészet nem munka, hanem hivatás. A fegyelem, a kötelességtudás és a segítőkészség mindig az élete alapvető értékei közé tartoztak, ezért hitelesen tudta ezeket hangsúlyozni a saját gyermekeinek és a cserkészeknek.

Legkiemelkedőbb tevékenysége a magyar iskolához kötődik, Papp Gábor lemondása után 21 évig vezette a clevelandi magyar cserkészek oktatási centrumát. „Igyekeztem nem tanítani” – az volt az érzése, hogy igazgatóként a szervezésre és ügyintézésre kell fektetnie a hangsúlyt. A tanári gárda lelkesen szánta idejét a gyerekek oktatására. „A magyarságot és a tudást igyekeztem átadni.” – az anyanyelv megfelelő ismeretén túl történelmi és földrajzi ismeretet várt el a cserkészektől vizsgák alkalmával.

A Szentkirályi Ödönnel készült interjú teljes kivonata itt érhető el 

Légy résen! – a felkészültségre és a munkára hívta fel a figyelmet a tábor végén Szigeti Mátyás. Arra bíztatta őket, hogy a mindennapjaikba is ültessék át azt a lelkes hozzáállást és aktivitást, amiről a táborban bizonyságot tettek.

Szigeti Mátyás számolt be a Cserkész Rádió hallgatóknak a clevelandi 34-es sz. Görgey Arthur fiú cserkészcsapat egyhetes csapattáboráról. Június 12-19. között tették otthonukká a természetet, a táborba 12 gyerek érkezett. Már az is magában örömet okozott mindannyiuknak, hogy a szabadban lehettek, ismét sátorban alhattak, és közösen főztek. Erőnlétet kívánt a fiúktól az evezős alkalom és a kenuportya. A beszámolóért köszönet illeti Baki Tibort, aki a Teleki Pál Cserkésztanyáról tudósított.

A csapattábor tematikája a színház világa körül forgott. A hét napjain különböző részletekkel bővítették a keretmesét, ami megoldandó kihívásokkal szembesítette a résztvevőket. Voltak benne rejtélyes ügyek, bűntények és szórakoztató elemek.

A csapattábor rendszeressége azért kiemelten fontos, hogy a cserkészszövetség erős alegységekből álljon, az őrsök tagjait pedig a barátság tartsa össze. Ha erős a csapatszellem, akkor a közös munka is könnyű, ez a mozgatórugója az egész hálózatnak. A tábor során a gyerekek elmélyíthették az olyan gyakorlati tudásukat, mint a csomózás, sátorállítás, favágás, tűzrakás. De az sem elhanyagolható, hogy hét napon át magyar környezetben voltak, ami a kulturális ismereteiket bővítette, magyar szókincsüket erősítette. Ünnepélyes részét képezte a tábornak, hogy idén is volt fogadalomtétel, egy taggal bővült a fiúcsapat.

Dorgay Zsófia
Kárpátalja

Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!

Támogatom!

Kárpátalján születettem, jelenleg is itt élek. Igyekszem aktív és hasznos tagja lenni a közösségemnek. Hamar felismertem a kisebbségi életben rejlő értékeket és előnyöket. Az írást még gimnáziumban elkezdtem, majd az egyetemi magyar diákszervezet sajtósa voltam. A Bocskai Rádióval egészen friss a kapcsolatom. Boldog vagyok, hogy cikkeimmel segíthetem a munkájukat.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.