A NAGY HÁBORÚ SZÁZÉVES NYOMÁBAN – könyvbemutató és fotókiállítás Washingtonban

2022. április 6-án, az Egyesült Államok hadba lépésének a 105. évfordulóján került sor Szalay-Berzeviczy Attila A nagy háború százéves nyomában (In the Centennial Footsteps of the Great War) című könyvének bemutatójára. A rendezvénynek és a hozzá kapcsolódó fotókiállításnak a washingtoni Doughters of American Revolution (DAR) koncertterme adott otthont. A szervezők részéről a Washingtoni Magyar Nagykövetség képviselőjével, Dr. Takács Szabolcs nagykövet úrral beszélgettünk, a könyv megszületéséről pedig a szerzőt kérdeztük.

Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász, hadtörténész 8 évvel ezelőtt, az első világháború kitörésének centenáriumán kezdett hozzá a könyvhöz. Az április eleji washingtoni bemutató és kiállítás szervezésekor még sejteni sem lehetett, hogy az eseménynek és a kiadványnak komoly aktuálpolitikai üzenete és jelentősége lesz. A háborúk soha nem világháborúnak indulnak, a nagy háború sem úgy indult. Pont ezért fontos levonni a történelem tanulságait, és emlékezni, hogy bár a béke természetesnek tűnik, soha nem lehet evidens. Nagykövet úr kiemelte, hogy mindannyian meg kell próbálnunk a magunk eszköztárával a béke irányába terelni a történéseket. Az első világháborúból azt is megtanulhatjuk, hogy a béke mindenki egyforma érdeke és felelőssége.

A könyvbemutatóra meghívást kaptak diplomáciai és katonai testületek, az amerikai első világháborús hagyományőrzők, a Doughboy Foundation, a Daughters of the American Revolution (DAR) tagsága, és a magyarországi Mathias Corvinus Collegium (MCC) képviselői.  Dr. Takács Szabolcs kifejezte örömét az iránt, hogy olyan országok diplomatái is találkozhattak a könyv apropója kapcsán, amelyek az orosz-ukrán konfliktusban legalább annyira érintettek, mint a magyarok. A Washingtoni Lengyel Nagykövetségről érkezett delegációt külön üdvözölte beszédében. A magyar társadalom tagjai, a kis- és nagyvárosok, az egyházi szervezetek mind-mind gyorsan és nyitott szívvel reagáltak a menekültek megsegítésére. A lengyelek csakúgy, mint a magyarok, befogadták ezeket az embereket a saját életükbe, otthonukba. A két nép egyaránt megtapasztalta az elnyomást és a szenvedést, Közép-Európában különösen tudják értékelni a békét.  

A magyar kormány politikája a békét szolgálja. Az április 3-án tartott országgyűlési választások eredményei azt igazolják, hogy a magyar társadalom jövőről alkotott elképzelése megegyezik a kormányzati pozícióval. Mindkét jövőkép központjában a béke és a biztonság áll. Nagykövet úr küldetésének tekinti, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok fejlődésén munkálkodjon, és folytatódjon a kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés a két ország között.

Ez egy békeprojekt lett, nem a katonaság és a háború ünneplése. – Fogalmazott alkotásáról Szalay-Berzeviczy Attila. Az aktualitást 8 évvel ezelőtt a centenáriumi megemlékezések jelentették, a konkrét ihletet pedig az adott a hadtörténésznek, hogy Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet, az iszlám állam pedig előre tört a Közel-Keleten. Ezek az ijesztő folyamatok indították el azon az úton a szerzőt, ami a nyomdáig vezetett. Az út kihívásokban bővelkedett, már önmagában azért, mert nem archív, hanem mai képekkel szerette volna elmesélni a nagy háború történetét. 57 országba utazott el, több mint 200 000 fotót készített, hogy teljes körű képet adjon 1914-1918 történéseiről. Főként a legjelentősebb háborús emlékművekről, katonai temetőkről készített felvételeket, de olyan kompozíciókat is alkotott, amelyek visszaadják a háború izgalmas jeleneteit. Különböző országok hagyományőrzői voltak segítségére, hogy minél több esemény, akció legyen a könyvben. Az akkor háborúzó országok mai vezetőit is lencsevégre kapta: járt az amerikai, olasz, francia, orosz elnöknél, külön megtiszteltetésnek érezte, hogy II. Erzsébettel találkozhatott. Nagy felkészülést igényeltek a fotózások, Attila rengeteg helyszínen járt, ahol engedélyekre kellett várni, számos feltételnek eleget tenni. Sem a Szuezi-csatorna helyszínét, sem az Egyesült Államok elnökét nem volt a legkönnyebb megközelíteni.

A könyv egyelőre angol és magyar nyelven érhető el, a Mathias Corvinus Collegium kiadásában jelent meg. A célközönséget most elsősorban az angolszász országok jelentik, hiszen náluk van talán a legnagyobb hagyománya az első világháború megemlékező kultúrájának. A nagy háború százéves nyomában nem csupán hadtörténészeknek a figyelmét keltheti fel, mindenki számára rejt érdekességet, aki érdeklődik a 20. sz. történelme iránt. A különleges, napjainkban készült fotók pedig közelebb hozzák a könyvet fiatal generációhoz. A nagy háború százéves nyomában  kereskedelmi forgalomba az Egyesült Államokba kerül, a Great War Books weboldalon lehetséges rendelni. Ugyancsak ezen a honlapon lehet érdeklődni a magyar verzió megvásárlásáról is. A vételár a házhoz szállítás költségét is tartalmazza. Fontos tudnivaló, hogy minden eladott példány árából, 2 dollárral lehet hozzájárulni a washingtoni Pershing Parkban található első világháborús emlékmű befejezését.

Az interjú végén arra kértük Szalay-Berzeviczy Attilát, ossza meg a könyv fő üzenetét: Az első világháborúban 57 ország harcolt, mindegyiknek megvannak a maga áldozatai, maga szomorúsága. Három fő leckét biztosan tanulhatunk az 1914-1918-as cselekményekből: Az autokratikus országok agressziójával kezdődik a háború, de mindig demokratikus államok győzelmével végződik. A hazájukat védő kisebb országok morális fölényben vannak, így a katonai potenciáljukhoz képest általában sokkal nagyobb erőre és egységre képesek. A békeszerződések ritkán kreálnak igazi békét, az egyezmények még sokáig nem hoznak azonnali megnyugvást.

Bízzunk benne, hogy világunk jelenlegi vezetői is levonják a tanulságokat most, amikor a harmadik világháború kitörésétől való félelem telepedik rá az emberek lelkére!

Dorgay Zsófia