A clevelandi magyar cserkészek az ősz folyamán is – a hagyományőrzés és a közösségépítés jegyében – változatos programokkal várták tagjaikat: a regösök a Magyar menyegző című film vetítésével idézték meg Kalotaszeg világát, a nagy- és kiscserkészek pedig kirándulásokon vehettek részt. Az adásban Pigniczky Eszti az 1956-os emlékek megőrzéséről és a regös moziest hátteréről mesélt, Csajka Tessza az őszi programokat mutatta be, Szabó János néptáncművész, koreográfus pedig a hagyományok generációkon átívelő továbbadásáról és a 2027-es regös körút terveiről beszél.
Október 20-án kulturális programra gyűltek össze a clevelandi magyarok, a regösök szervezésében a Nyugat-oldali Magyar Református Templomban vetítették le a Magyarországon nagy sikert aratott Magyar menyegző című filmet. A vetítés lehetőségét Aradvári László, a chicagói főkonzulátus kulturális diplomatájának közreműködésével sikerült megszervezni.
A filmválasztás sem volt véletlen, ugyanis a történet Kalotaszegen játszódik, így gazdag népi motívumokat, hagyományos viseleteket, néptáncot és népszokásokat mutat be. Pigniczky Eszti, a regös csoport vezetője elmondta, hogy már a film előzetese is felkeltette az érdeklődésüket.
Az est jótékonysági célt is szolgált: a szervezők vacsorával egészítették ki a programot, a bevételt pedig a 2027-es regös körút támogatására fordítják. A marhapörköltet nokedlivel Baki Júlia, Szentkirályi Judit és Vibek Mária készítette, így a magyaros étel és a közös étkezés is hozzájárult a jó hangulat megteremtéséhez.
A Clevelandi Cserkész Regös Csoport számára a kalotaszegi kultúra nem csupán egy távoli színpadi produkció vagy filmen látott jelenség. A regösök idei táncanyagában is több kalotaszegi falu táncai szerepelnek. A viseleteik között megtalálható a bogártelki öltözet, amelynek elkészítésében egy helyi néni segített, valamint megvan a csoport több évtizeddel ezelőtt készült kalotaszegi viselete is. Pigniczky Eszti már két alkalommal járt a vidéken regös körút során, és személyesen is megtapasztalhatta az ottani közösségek élő hagyományait. Mérán például egy bérmálkozáson vettek részt, amelyet családi együttlét követett.
A moziest alkalmával Esztivel az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról is beszélgetett Csajka Tamás. A megszólaló számára a történelmi emlékezet különösen személyes ügy, hiszen mindkét szülője, valamint nagyszülei is részesei voltak a korszak megpróbáltatásainak, családját pedig a kuláknak minősítés is sújtotta. A cserkész nagyon meghatónak tartotta az októberi clevelandi megemlékezést, ahol Megyimori Mária kezdeményezésére az érintett generáció még élő tagjai személyes történeteiket osztották meg a hallgatósággal:„Nagyon klassz volt, hogy felkérte azokat a még velünk levő idősebb néniket, bácsikat, akik beszámoltak nekünk a saját élményeikről. Ez csodálatos volt, hogy ezeket végighallgathattuk.” Azzal kapcsolatban is örömét fejezte ki, hogy a Bocskai Rádió felvételt készített az előadásról, és megmaradnak az utókornak azon személyek történetei is, akikét korábban még nem ismerték a helyi közösségben.
A történelmi emlékezet megőrzéséhez Pigniczky Eszti rendezőként tevékenykedő húga, Réka is hozzájárult: Magyarországon négynapos filmfesztivált szervezett a Corvin moziban, ahol különböző, 1956-hoz kapcsolódó alkotásokat mutattak be. A rendezvény szimbolikus jegyára 1956 forint volt. Eszti az 56Films (avagy: Fifty Six Films) online felületét is ajánlotta azoknak, akik szeretnének többet megtudni családjuk történetéről és az 1956 filmes feldolgozásáról.
Az ősz a clevelandi cserkészcsapat életében a kirándulások és a szabadtéri programok időszaka is. A nagycserkészek hagyományos őszi táborukat a cserkész tanyán tartották, ahol egész hétvégén sátoroztak, a kiscserkészek pedig egy közeli farmot fedeztek fel.
Csajka Tessza segédtiszt elmondta, hogy a tíz év feletti cserkészek programjában a hagyományos cserkésztudás elmélyítése kapta a főszerepet: csomózással, építkezéssel, tűzrakással, természetismerettel és elsősegéllyel foglalkoztak, illetve új népdalokat tanultak. Az idei táboruk különlegessége a cserkésztörténeti keretmese volt. A résztvevők képzeletbeli időutazáson vettek részt, amelynek során megismerkedtek Robert Baden-Powell életével, a Brownsea-szigeti első cserkésztáborral, a híres 1993-as gödöllői dzsemborival és a vági tutajtúrával, ami Magyarország első hivatalos cserkésztábora volt 1913-ban.
A kisebbek számára szervezett farmkirándulás egészen más jellegű élményeket kínált. A programban kukoricalabirintus, séta, népi játékok és természetes alapanyagokból készített kézműves foglalkozások szerepeltek. A gyerekek őrsi keretek között fedezhették fel a farmot, de a játszótér és a lovasszekerezés is nagy sikert aratott körükben. „Szerintem a lovasszekér volt a kedvenc, mert óriási, gyönyörű szép fekete lovak voltak, és azt mindenki nagyon élvezte” – mesélte Tessza. A programok célja az volt, hogy a szórakozás mellett a kiscserkészek is megtapasztalják az őrsi összetartozást, és játékos formában találkozzanak a cserkészet alapértékeivel.
A novemberi cserkész adásban megszólalt Szabó János néptánctanár is, aki hosszú évek óta szoros kapcsolatot ápol a regösökkel. Első közös körútjuk 2001-ben volt, azóta pedig rendszeresen visszatérő vendége a clevelandi magyar közösségnek. A következő, immár ötödik körútra 2027-ben kerül sor, ezúttal ismét a Nógrád megyei Kazáron.
A tervek szerint a fiatalok néhány napot a palóc településen töltenek, ahol gömöri táncokat tanulnak majd: botolót, verbunkot, lassú és friss csárdást. Szabó János külön örömnek tartja, hogy az első, 2001-es körút résztvevőinek gyermekei közül ma már többen is a csoport tagjai. Ez szerinte jól példázza, hogy a hagyományőrzés valóban generációkon átívelő folyamattá vált.
A falusi élet hagyományos elemei ugyanakkor az elmúlt negyed évszázadban sokat változtak. Kazáron egyre kevesebb háznál tartanak állatokat, művelik a kerteket, és a hagyományos viseletet is mind ritkábban lehet látni a mindennapokban. Azonban úgy látja, a változások ellenére Kazár továbbra is fontos találkozási pont lehet a diaszpórában élő fiatalok számára. A közös tánctanulás, a helyi emberekkel való találkozás és a személyes élmények olyan tapasztalatokat adnak, amelyeket sem könyvekből, sem filmekből nem lehet ugyanígy elsajátítani.
A beszélgetésben röviden a 2028-as tervekre is kitért, amikor is fennállásának 55. évfordulóját ünnepli majd a Clevelandi Cserkész Regös Csoport. A jubileumi műsor részletei még formálódnak, így János egyelőre annyit árult el, hogy tíz különösen erős emberre lesz szükség a megvalósításhoz.
A palóc néptáncművész számára a clevelandi közösséghez fűződő kapcsolat személyesen is nagyon fontos. Korábban kilenc hónapot töltött a városban a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként, amelyet élete egyik legfontosabb élményének nevezett. Az ott töltött idő alatt három csoport is alakult, köztük a fiatalokból álló közösség, amelynek tagjai ma is a regös utánpótlását jelentik.
A hagyományok továbbadását saját családjában is természetesnek tartja. Unokái már ismerkednek a néptánccal, de nem erőltetik rájuk a tevékenységet: hagyják, hogy maguktól fedezzék fel és szeressék meg a magyar kultúrát.
A clevelandi cserkészeknél tehát nem telt eseménytelenül az október: a filmvetítés, a kirándulások és a néptánc mellett az idősebb generáció személyes történetei is hangsúlyt kaptak a programokban. A fiatalok ezeken az alkalmakon saját élményeket szerezhettek, amelyeket később ők adhatnak tovább az utánuk jövő generációnak.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
