A hét verse

Rónay Györgynek Forduljatok hát ellenem ti meglapuló szörnyek, az omló folyosókon át hatolva egyre följebb, nyomuljatok be szabadon, futótüzet kiáltva lassan fölétek rakodó hatalmas éjszakámba! Csupaszra vetkőztessetek, semmit se hagyva rajtam, vegyétek el a homlokom, a...

Bármi történjen, én mindennap szeretlek. Boldog az én szívem, hisz része életednek. Rólad zeng dalokat, te veled sző álmot, csak együtt képzel el jövőt, szép világot. Egyetlen csoda...

Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon’... Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot, Fényes tengelyt, cifra bakot: S egy a lelkem! Soha meg se’ irigyeltem. Nem törõdtem bennülõvel, Hetyke...

Hogy mondjam el? A szó nem leli számat: kimondhatatlan szomj gyötör utánad. – Ha húsevő növény lehetne testem, belémszívódnál, illatomba esten. Enyém lehetne langyos, barna bőröd, kényes kezed, amivel...

Az Óév már menni készül, pár élménnyel kiegészül, aztán veszi a kalapját, s áttáncolja végső napját. Tavaly Őt is nagyon vártuk, szívünk-lelkünket kitártuk, reménykedtünk, hittünk benne, bárcsak csodás évünk lenne… Az év...

Keress okot a nevetésre, a szép dolgokat vedd csak észre! Ne sírj, panaszkodj szüntelen, ne hagyd, lelked feszült legyen! Lazíts és élvezd ki a percet, s amíg akad, s...

Egyszer volt, hol nem volt… Elmesélem szépen. Éldegélt egy csillag fenn a magas égen. Szép ezüst ruháját, ezer éve hordta, a csillagport róla néha leporolta. Olyankor szikrát szórt, csillámlott az égbolt, s mindenki csodálta, aki...

Az első gyertya - tompítja a fájdalmunk, A második lobbanás - legyőzi a félelmünk, A harmadik láng - átmelegít reménységgel, A megváltó alázatosan indulni készül a Földre. Közénk....

Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden füszál lágy leple alatt egyenessen...

Mikor megszülettél még önmagad voltál, aztán a lelkedtől messze kóboroltál. Mit elvártak tőled, pont olyanná váltál, megfelelni másnak folyton megpróbáltál. És azóta mindig rajtad ez az álarc, még mindig...

https://youtu.be/QcxGe0rDl8s Aranyosi Ervin: Halottak napján ott a helyed? Ruhátlan fák közt ballagsz csendben, körülötted a sok kereszt. A temető, a bús hidegben, csak visszahúz, és nem ereszt. És minden évben...

Ha számbavetted mind a vétkeid Szemed ha metszőn önmagadba látott: Az ismeretlen sok-sok bűnödért Még mondj el egypár miatyánkot! Mert szüntelen a mi bűnbeesésünk, Mert végtelen a vétkeinknek száma S...

Embernek lenni! Csak-embernek, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek! Lerázom magamról a port, Amit a századok ajka rámlehelt, Ledobom a palástot, Amit a Hivatal rámtekert, És az apostol...

Csend van, csak a szél súg valamit a fülbe, bámulom a tájat mélán, elmerülve. Levelek reszketnek félve elmúlástól, fatörzs áll konokul, s rettegést palástól. Felhők rohangálnak az ezüstszín...