Hazudni nemcsak helyzetünk javítása érdekében tudunk – és szoktunk is bőven –, hanem jelenlegi helyzetünk megőrzésének vágya is könnyen hazugságba kergethet minket. És bár a másoknak mondott hazugságok is károsak és erkölcsi szempontból többnyire helytelenek, a legnagyobb veszélyt mégis az önmagunknak ismételgetett hazugságok jelentik. Azok a hazugságok, amelyek mögé életünk irányításának felvállalása elől menekülünk.
Az egyik legnagyobb és leggyakrabban előhúzott hazugságcsokor emberi kapcsolataink megítélésével áll összefüggésben. Persze ebben nincsen semmi meglepő, hiszen társas lények vagyunk, ráadásul tökéletlenek is, és ez a kombináció garanciát jelent arra, hogy életünk során jó néhány csatát megvívjunk embertársainkkal – és önmagunkkal. A csatákból pedig a hazugság látszik a legkönnyebb menekülési útvonalnak.
Megoldhatatlannak tűnő konfliktusok. Mérgező párkapcsolatok. Elnyomó szülők, vagy hálátlan gyermekek. Bonyolultabbnál bonyolultabb élethelyzetek. Tényleg azok – mert azzá tesszük őket. És amikor ott állunk tehetetlenül – vagy ücsörgünk tétlenül – egy fájdalmas, kilátástalannak tűnő probléma kellős közepén, akkor beindul az énvédő mechanizmusunk: hazugságokba menekülünk. Minél nehezebb a tükörbe nézés, annál nagyobb hazugságokba.

Hazugságaink kicsiny tárháza

Sokféle formában tudunk szembemenni a valósággal, ha az túlságosan kétségbeejtőnek látszik. Egy nő megmagyarázhatja másoknak, sőt, egy ideig még önmagának is, hogy miért kell benne maradnia egy olyan kapcsolatban, ahol veri őt a barátja vagy a férje. Sokan benne is maradnak. Egy férfi megmagyarázhatja, hogy miért fontosabb a pénz, mint az otthon elkészített és közösen elfogyasztott vacsora. Két egymással inkompatibilis ember megmagyarázhatja, hogy miért maradnak együtt évekig, vagy akár egész életükben a közös gyerekre hivatkozva. Egy felnőtt, saját életét élő ember megmagyarázhatja, hogy miért hagyja egy barátjának, szülőjének vagy rokonának, hogy rendszeresen ba… a vérét szívja. Mindent meg lehet magyarázni, és sokan meg is teszik.
Csak tudod, mi a gond ezekkel a magyarázatokkal? Az, hogy rohadtul nem számítanak. Egy ember soha nem lesz boldog, ha félelemben él. Soha nem lesz boldog, ha egy érzelemmentes kapcsolatban marad. Soha nem lesz boldog, ha az energiáját folyton lecsapolják mások, vagy értelmetlen harcokra pazarolja. Egy gyermek soha nem lesz boldog, ha a szülei nem boldogok. Legalábbis addig, amíg gyerek, egész biztosan megszívja. Felnőttkorában pedig vagy komoly munkával (és többnyire rengeteg segítséggel) helyre tudja tenni gyermekkori lelki sérüléseit, vagy az egész életét elcseszi. Egyik példa sem extrém, sok ilyen emberrel találkozhatsz.
Bár látszólag igen széles a repertoár, annyira azért mégsem vagyunk jók ebben a hazugság műfajban. Csak éppen annyira, hogy rövid ideig ható fájdalomcsillapítóként használjuk a hazugságainkat. Aztán megismételjük őket. Aztán növeljük a dózist. Aztán már nincs hatásuk, többé nem hisszük el őket, és rájövünk: elcsesztük.
Vannak, akik ilyenkor változtatnak. Szembenéznek önmagukkal, kilépnek a méltatlan vagy szánalmasan egysíkú élethelyzetükből, és elkezdik irányítani a saját életüket. Vállalják, hogy elvesztik mindazt, amit korábban behazudtak maguknak, és új alapokra építenek egy tartalmasabb, boldogabb életet.
Sokan azonban nem ilyenek. Sokan maradnak ott, ahol voltak, és a változástól való félelmük által megbénulva inkább őrizgetik tovább addigi életüket – a kis várukat, amelynek falai trágyából épültek, és hazugsággal vannak kikenve, hogy szebbek legyenek. De ettől még büdösek.

Egyetlen dolgot keress

Változtatnék, de nem tehetem. Leállítanám a vérszívót, de hát mégiscsak az anyámról/apámról/testvéremről/barátomról van szó. Kilépnék a mérgező kapcsolatomból, de hát ott a közös múlt, a gyerek, vagy a néhány jó pillanat, amiben azért időnként részem lehet. Mennék én, de hát nincsen hová. Kizárhatnám a másik embert az életemből, de hát reménykedem, hogy biztos majd megváltozik.
Persze, biztosan. Biztosan nagyon erős mindegyik magyarázat, csak tudod, az életed attól még kicsit sem változik, hogy megmagyarázod, miért nem változtatsz rajta. Mert az a helyzet, hogy ha Te nem teszed meg, akkor senki más nem fogja megtenni helyetted. Senki mást nem terhel a felelősség, csak a Te válladat fogja nyomni egész életedben. És még csak az sem számít, hogy érdekelnek-e bárkit is a kifogásaid, mert egy-egy hátba veregetésnél vagy pillanatnyi jó érzésnél többet úgysem fog tudni adni neked senki sem. A kifogásaiddal nem jutsz előbbre az életedben; attól még, hogy újabb és újabb hazugságrétegeket festesz a várad falaira, azok büdösek maradnak.
nemet_mutat
Amikor két (vagy több) ember kapcsolatáról van szó, valójában egyetlen egy dolog számít csak. Egyetlen dolog határoz meg egy emberi kapcsolatot: a szeretet. Ez sokkal fontosabb, mint a biológia, az együtt töltött idő hosszúsága, a társadalmi elvárások, vagy bármilyen más körülmény. Ahol szeretet van, ott az otthonod. Akik őszintén szeretnek, azok számítanak igazán az életedben. A többiek csak átutazók, alkalmi segítők, közömbös idegenek, vagy akadályok az életedben. Esetleg egyszerre több kategóriát képviselnek, vagy az idő múlásával egymás után többféle – akár egészen ellentétes – szerepet is betöltenek. A kapcsolataid minőségét viszont minden esetben a bennük lévő szeretet mennyisége és minősége határozza meg.
Igen, a minőség is sokat számít. Hiába kapsz rengeteg szeretetet, ha azzal a másik ember megfojt Téged. Hiába szeret valaki, ha neked másfajta szeretetre van szükséged. Vagy hiába kapod azt, amire szükséged van, ha az feltételekhez van kötve. Nagyon sokat számít a szeretet minősége.
A szeretetnek csak akkor van valódi értéke, ha azt, akkor és olyan mennyiségben adják, amire a másiknak szüksége van.

Nézd meg, mi van a poharadban

De hát ő tényleg szeret – mondhatod magadat nyugtatgatva. És tényleg. De kit vagy mit szeret valójában? Szereti, hogy ott vagy neki? Szereti, hogy nincs egyedül? Szereti azt csinálni veled, amit hagysz neki, hogy megtegyen? Szereti egy-két jó tulajdonságodat? Vagy tényleg Téged szeret, őszintén, tiszta szívből?
Ha szomjas vagy, és kapsz egy pohár vizet, nagyon nem mindegy, hogy mi van benne. Tiszta vizet kortyolgatsz? Vagy több benne a homok, mint a víz maga? Esetleg beleszart egy galamb, vagy egy lassan ölő mérget adagolsz be magadnak ivás közben? Emberi kapcsolataink terén sincs ez másképp. A szeretet akkor értékes, ha tiszta, és nem tartoznak hozzá feltételek.
Azt hiszed, számítanak a társadalmi prekoncepciók? Nézd meg, hányan várják el, hogy pozíciójuknál vagy rangjuknál fogva szeressék őket, mégis visszataszítóak mások szemében. Azt hiszed, számít a vér meg a biológia? Nézd meg, hányan nem szeretik a saját gyereküket vagy a szüleiket. Azt hiszed, számítanak a külső körülmények és az élethelyzetek? Nézd meg, hányan hagyják ott a másikat, ha egy nagyobb (vagy akár kisebb) akadállyal szembesülnek, míg vannak néhányan, akik akkor is maradnak, amikor már mindenki más feladta.
Nem, nem számítanak ezek. Még csak az sem számít igazán, hogy a múltban kitől mit kaptál. Nem tartozol senkinek. Semmivel. Sem a párodnak, sem a szüleidnek, sem a rokonaidnak, sem a barátaidnak. Bármilyen furcsának, vagy akár arrogánsnak is tűnik ez a kijelentés, de nem tartozol senkinek semmivel.
pohar_viz_2
Csak gondolj bele: mi volt a pohárban, amit kaptál? Milyen szeretetet kaptál másoktól? Ha valaki őszintén, tisztán adta a jót, akkor nem vár érte cserébe semmit, mert amint csere alapon kezd működni a dolog, azt úgy hívják, hogy üzlet. De gondolom Te nem akartál üzletelni. Kiskorodban nem is volt beleszólásod, de felnőttként már igen, és szerintem akkor sem üzleti alapokra kívántad helyezni a szeretetet. Úgyhogy tényleg nem tartozol senkinek semmivel.
Ha valakit szeretsz, szeresd, de ne azért, mert egy nem létező számlát próbálsz kiegyenlíteni. Ha építő és lelket ápoló a kapcsolatotok, őrizd meg őt az életedben, ha pedig romboló, akkor vagy változtassatok közösen, vagy zárd le a kapcsolatot.

Sokkal egyszerűbb, mint hiszed

Ahhoz, hogy tisztán láthasd kapcsolataid valódi minőségét, egyáltalán nem kell nagy erőfeszítéseket tenned. Elég, ha csak figyelsz. Figyelsz az apró részletekre. Figyelsz, hogy a másik ember figyel-e rád. Figyelsz, hogy tartozik-e árcédula a kapott szeretethez. Figyelsz, hogy a „szeretlek” szót követi-e egy „de”. Mert ha szeretetről van szó, akkor az olyan szavak, mint a „de”, a „csak” és a társaik, nem mondatrészeket kötnek össze, hanem egészen egyszerűen törlik a mondat első részét. Azt a részét, amiben a „szeretlek” szó szerepel.
Tényleg nem kell ezt túlbonyolítani. A szeretet hiányát egyből megérzed, ha pedig van szeretet, akkor annak minősége is hamar megmutatkozik. Olyan egyszerű élethelyzetekben is, mint egy hibádra adott reakció, egy apró figyelmesség (vagy annak hiánya), vagy akár egy családi ebéd. Kalocsai rokonaim például tudják, hogy mi a szeretet. Egy ideje nem szoktam ebédelni, és ezt eleinte furcsállták, próbáltak győzködni, hogy azért egyek valamit, de ha nem vagyok éhes, akkor nem eszem. Nálam ez ilyen egyszerű. Akinek ez probléma, az az ő problémája, nem az enyém. Nekik viszont nem probléma, nem sértődés tárgya, és már nem is furcsa. Amikor megyünk, megkérdezik: „Eszel velünk?” És ha igen, akkor nekem is szednek, ha nem, akkor ugyanúgy mosolyognak, és ugyanúgy elbeszélgetünk az asztalnál, amíg ők esznek. Ez a tiszta szeretet. Ego nélkül, csatolt feltételek nélkül, elfogadva azt, hogy a másik embernek mire van szüksége.
„Ha madarat szeretsz, égbolt legyél, ne kalitka.”
Szabó T. Anna
Emberi kapcsolataid sokkal egyszerűbbé és tartalmasabbá válnak, ha hazugságok, kifogások és menekülőutak helyett csak az őszinte, tiszta, feltétel nélküli szeretetet keresed. És persze ezt adod másoknak is, mert csak így működik.
Akinek tényleg fontos vagy, az tesz érte, hogy az életed része maradjon. Aki tényleg szeret, az figyel rád és a szükségleteidre. A többiek jobb, ha csak átutazók vagy ideiglenes vendégek az életedben. Attól még, hogy szomjas vagy, nem kell mindent meginnod, amit kínálnak neked. Ha a pohárban tiszta víz van, fogadd el, de ha nem tiszta, akkor nem megfelelő helyről kértél inni.
Csak az őszinte, tiszta, feltétel nélküli szeretet számít; a többi csak nagy, üres, fölösleges, messziről bűzlő kifogás.
Ha Neked hasznos volt, másoknak is az lehet. Segíts eljuttatni hozzájuk is!

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.