„…az ITT-OTT mindig is itt lesz velünk.” – hangzik a bíztató sor Németh Pákolicz Tamás előadásában a videó elején. A dal üzenete számunkra az, hogy napjaink szokatlan bezárt világában is lehet kapcsolódni a közösséggel, és folytatni azt a szép értékmentő programot, hagyományt, amit az ITT-OTT találkozó már évek óta megteremtett a diaszpóra közösségében. Cikkünkből kiderül, hogy Kiss Eszter előadása Oravecz Imre Kaliforniai fürj című regénye miért aktuális, és miért azonosulhat mondanivalójával az amerikai magyarság és határtalanul minden testvérünk. Ahogy az idei (online) ITT-OTT szlogenje szól: Összetartozunk: határtalanul!

Augusztus 3-8. között teszi közzé a Magyar Baráti Közösség az idei ITT-OTT-ra tervezett előadásokat, amelyeket a helyzet miatt virtuálisan tudnak eljuttatni az érdeklődőkhöz. Kiss Eszter és Németh Pákolicz Tamás hat napon osztanak majd meg verset, prózát, amiből kedvükre és ízlésükre mazsolázgathatnak az irodalomkedvelők. Az első adásban egy Oravecz-regény trilógiával foglalkozott Eszter. A ​századfordulón főleg parasztemberek tömegei, de jómódúak is útra keltek Magyarországról Észak-Amerikába. Eredetileg csak új egzisztenciát, pénzt akartak teremteni, hogy hazatérve tulajdont szerezzenek maguknak, házat építhessenek gyerekeiknek. De legtöbbször ezek a célok megváltoztak, és a jobb élet reményében az Újvilágban maradtak. Oravecz Imre és Kaliforniai fürj (a trilógia középső része) pótolni kívánja azt az űrt a magyar irodalomban, ami az emigránsokat családi történetek és egyéni sorsok tükrében mutatná be.

A szerző a Bükk alatti kis faluból, Szajlából származó Árvai család történetét meséli el, azt, hogy mit jelentett a kivándorlás az apának, mi játszódott le a feleségben olyan sorsdöntő lépésnél, mint a végleges letelepedés. A cselekmény szerint 1898-ben érkeztek az Ohio-beli Toledoba, ahol már egy népes hazai kolónia élt, de még kiépülőben volt a magyar negyed. A legtöbb területet nem házak, hanem szántóföldek és rétek borították. Viszont a kiköltözött magyarok otthonteremtését segítette az állam, munkásházakat kaptak, amit később, ha szorgalmasan dolgoztak, meg is tudtak vásárolni. Ezek a családok ragaszkodtak ahhoz, hogy házat építsenek, legyen egy kis udvaruk konyhakerttel, ahol a maguk urai lehetettek. Az óhazából zsellér paraszti létből érkezve beléjük ivódott az a törekvés, hogy valami csak az övék legyen.

A videó alatt bejátszott képek, erdei felvételek mind-mind Oravecz Imre vidékén, és a Szajla-környéken készültek. Az irodalmi kiránduláson résztvevő néző úgy érezheti, hogy ott a Mátra közeli erdőben, nyugalomban, madárcsicsergés halk zenéjére olvassa a regényt. A kis fürjek a regény felétől fontos szerepet játszanak, aztán pedig minden életeseménynél megjelennek Árvai István főszereplő életében.

Kiss Eszter

Egy környékbejáráson ismerte meg a számára új madárcsapatot, majd lexikonokban olvasott róla a helyi könyvtárban. Sokat tanulmányozta őket. Maga sem tudja, hogy miért, de viselkedésük az otthonát és apjával való kapcsolatát, régi sebeit juttatta eszébe. A későbbiekben még közelebb kerül a kaliforniai fürjhöz, talál egy sérült fiókát, amit hazavisz a gyerekeinek, hogy megerősödve útjára engedjék. Akkor is megjelenik a fürj-motívum, amikor István eldönti, hogy már nem viszi haza hatgyermekes családját, hanem végleg Amerikában maradnak. Miközben döntése helyességről tanakodik, újra meghallja a fürjeket. Mintha azt énekelték volna: így lesz jó, így lesz jó. Tudta, hogy ez neki szól, és biztatás arra vonatkozólag, hogy minden rendben lesz. Hirtelen nyugalommal és hálával lett csordultig a szíve.

Ajánljuk:

A magyar emigráció krónikása – interjú Oravecz Imre íróval

A regény következő részében már letelepedtek Dél-Kaliforniában, az apa dolgozik, az anya a háztartást vezeti. Ekkora már beállt az életükbe az a rend, hogy vasárnaponként együtt a természetbe mennek. A trilógia második része Annának, a feleségnek magánéletét hozza közel. Erdészlányként otthon kapta a természet-szeretetét, és szoros kapcsolatát különösképp a virágokkal. István tudta, hogy felesége szeret néha egyedül lenni, picit kiszabadulni, a gondolataiban és a virágokban gyönyörködni. Egy erdei sétája alkalmával ismeretlen madárhang vonta magára Anna figyelmét, kiszakítva őt a gondolataiból egy fehér virágos bokorhoz vezette. Olyan virágokra talált, amik az otthonira hasonlítottak, szedett egy csokorral családjának. 

Beilleszkedtek a magyar közösségbe. Vallásos katolikus családként vasárnap délelőttönként mindig misére mentek. Eleinte nem volt templomuk, hanem egy bizonyos John Tóthról elnevezett Tóth Hall nevű vendéglőben gyűltek össze. Ugyanitt zajlott egyébként a magyar egylet megbeszélése, és minden mulatság is. Egy idő után megelégelték, hogy nincs állandó magyar istentiszteletük, az összefogásnak, és egy bizonyos Paulovics atya közbenjárásának köszönhetően tudtak templomot építeni és saját papot kapni. Hivatalosan is megalapították a birminghami egyházközséget. A férfiak mise előtt együtt pipáztak, falusi szokás szerint korábban érkeztek, hogy beszélgethessenek csoportba verődve. István és Anna megismerkedtek földijeikkel, érezték, hogy jó helyen vannak, és milyen kicsi a világ.

Németh Pákolicz Tamás

Kiss Eszter ajánlja Oravecz trilógiáját, hátha a részletekbe bepillantva Önök is kedvet kaptak az egész mű elolvasásához. Az előadást Németh Pákolicz Tamás zárta a Sziget című versdallal.  Legközelebb a magyar költészet remekeivel jelentkeznek majd. A programtervezetet az ITT-OTT találkozó weboldalán találják,  de lehet tájékozódni a Magyar Baráti Közösség Facebook oldalán is. A szervezők kellemes időtöltést kívánnak az előadásokhoz!

Dorgay Zsófia
Kárpátalja

Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!

Támogatom!

Kiss Esztertől további érdekes és izgalmas irodalmi filmeket a kalandoor.hu oldalon lehet megnézni.

 

Dorgay Zsófia
Kárpátalján születettem, jelenleg is itt élek. Igyekszem aktív és hasznos tagja lenni a közösségemnek. Hamar felismertem a kisebbségi életben rejlő értékeket és előnyöket. Az írást még gimnáziumban elkezdtem, majd az egyetemi magyar diákszervezet sajtósa voltam. A Bocskai Rádióval egészen friss a kapcsolatom. Boldog vagyok, hogy cikkeimmel segíthetem a munkájukat.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.