„Ez nem csak nosztalgia, ez identitás” – 56. Magyar Biblia Konferencia a westlake-i adventistáknál

A magyar adventista közösség egyik legrégebbi és legfontosabb észak-amerikai hagyománya folytatódott Westlake-ben, ahol az 56. Magyar Biblia Konferenciának adott otthont a Magyar Hetednapi Adventista Gyülekezet. Az Egyesült Államok és Kanada több pontjáról érkező résztvevők három napon át közös istentiszteleteken, igehirdetéseken, zenei szolgálatokon és közösségi programokon vettek részt. A találkozó idei mottója, A remény vándorai, egyszerre utalt a keresztény ember földi útjára és arra a reménységre, amely az adventista hit szerint Krisztus visszatérésében és az örök életben teljesedik be. A konferencia túlmutatott a vallási alkalmon: a szétszórtan élő észak-amerikai magyarok számára a magyar nyelv, a közös énekek és a személyes találkozások révén az identitás megőrzésének fontos fóruma is.

A Magyar Biblia Konferencia története az 1950-es évekig nyúlik vissza. Sesták Sándor, a westlake-i gyülekezet egyik vezetője felidézte: az első magyar adventista Biblia-konferenciát 1955-ben rendezték meg New Yorkban. Azóta – néhány kényszerű megszakítástól eltekintve, így a koronavírus-járvány idején is – szinte minden évben összegyűlnek a magyar adventisták. „Régi hittestvérek, barátok találkozunk újra, felújítjuk a mi baráti kapcsolatainkat, és egymás hite által megerősödünk” – fogalmazott Sesták Sándor.

Az elmúlt években három város, Toronto, New Jersey és Cleveland adott otthont felváltva a konferenciának. A helyszín változik, a közösség azonban ugyanaz marad: olyan magyar adventisták találkoznak, akik Észak-Amerika különböző részein élnek, és sok esetben a hétköznapokban angol nyelvű gyülekezetekhez tartoznak. Novák Harold, a Torontói Magyar Adventista Gyülekezet lelkipásztora szerint éppen ezért van különös jelentősége a konferenciának. A résztvevők nem csupán Clevelandből, Torontóból vagy New Jerseyből érkeznek, hanem Floridából, Kentuckyból és más államokból is. „Az emberek szét vannak szóródva, messze élnek. (…) Ezekre a konferenciákra eljönnek, hogy egy kicsit otthonosabban érezzék magukat.”

A magyar adventista közösségek között a kapcsolatot az egyházi szervezet mellett a gyülekezeti hírlevelek és mindenekelőtt a személyes kapcsolatok tartják fenn. Az említett konferencia ezek közül kiemelkedő jelentőségű, hiszen évente egyszer nagyobb közösségben is lehetőség nyílik a találkozásra.

Reklám

A clevelandi esemény programja természetesen nem merült ki az istentiszteletekben. A résztvevőket sűrű menetrend várta, amelyben az igehirdetések és a közös bibliatanulmányozás mellett fontos szerepet kapott a zene és az éneklés is. Több helyről érkező zenészek és lelkipásztorok gazdagították a hétvégét, a közös éneklés pedig a konferencia egyik meghatározó élményévé vált. „Igyekezzünk bevonni a különböző helyekről a vendégeinket, a talentumokat kimeríteni, úgy énekben, mint zenében” – mondta Sesták Sándor a házigazdák nevében.

A közösségi programok a fiatalabb korosztályokat is megszólították. A szombat esti istentiszteletet követően a résztvevők egy sportkomplexumban folytatták az együttlétet, ahol úszásra, röplabdára, kosárlabdára és más közös programokra is lehetőség nyílt. A szervezők számára ugyanis fontos, hogy a konferencia ne csupán lelki, hanem valódi közösségi élmény legyen a gyermekek, fiatalok és felnőttek számára egyaránt.

A torontói Novák Harold számára az idei találkozóból számára különösen a zenei szolgálatok maradtak emlékezetesek. „Nagyon sokat énekeltünk, nagyon sokat zenéltünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a közös éneklést az igehirdetések tették teljessé. A konferencia üzeneteinek középpontjában Krisztus második eljövetele állt.

Az idei konferencia meghívott vendégszónoka Balla Lóránd erdélyi adventista lelkipásztor volt, aki Romániában az Adventista Egyház etnikai és kiadványi területén végez szolgálatot. Munkájának egyik fontos része a különböző nemzetiségi közösségek – köztük a magyar, roma és ukrán adventisták – identitásának megőrzése.

„Még mindig látom a mamák szemében, a taták szemében, a középkorosztály szemében azt, hogy könnyek jelennek meg a szemekben, amikor magyar beszédet hallanak. (…) Ez nem csak nosztalgia, ez identitás.”

Észak-Amerikában járva azt tapasztalja, hogy a magyar közösségek számára az anyanyelv megőrzése különösen fontos kérdés. A diaszpórában ugyanis folyamatosan jelen van az asszimiláció veszélye: a következő generációk már sokkal természetesebben használják az angol nyelvet, miközben a magyar nyelvű vallási és kulturális örökség egyre nehezebben adható tovább. Balla Lóránd szerint azonban a magyar nyelvű bibliai szöveg, az igehirdetés és az éneklés olyan mélyen kötődik az ember személyes történetéhez, hogy ezeknek különleges identitáserősítő erejük van.

A lelkipásztor két bőrönddel érkezett a konferenciára: az egyikben személyes holmijai mellett magyar Bibliákat, a másikban pedig magyar nyelvű kiadványokat hozott. Mint mondta, az észak-amerikai közösségeknek továbbra is szükségük van magyar nyelvű lelkipásztorokra, könyvekre, Bibliákra és az anyaországi, illetve erdélyi kapcsolatokra.

A konferencia mottója, A remény vándorai, Balla Lóránd szerint különösen találó az észak-amerikai magyar közösségek történetére nézve. A Kárpát-medencéből kivándorolt generációk valóban hosszú vándorutat jártak be, de a lelkipásztor szerint a vándorlás az emberi élet egészének is találó metaforája: „Az egész élet egy vándorút. „A lényeg az, hogy a vándorlás közepette mi ragad ránk?”

Az adventista hit szerint az ember földi útja nem végállomás. A végső cél az örök haza, amelyet a keresztény reménység a mennyországgal azonosít. Balla Lóránd szerint a szenvedés, a betegség és a földi nehézségek között éppen ez a reménység ad erőt. „Bárhol lehetsz, érezheted, hogy vándor vagy, de tudod azt, hogy van egy más hazád, egy örök hazád, amit mi mennyországnak nevezünk” – mondta.

A lelkipásztor az adventista közösség három fontos alappillérét is kiemelte: a Biblia és az olvasás szeretetét, a nevelést, valamint az egészség fontosságát. Mint hangsúlyozta, az adventista egyház kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektetett a könyvekre és a Biblia tanulmányozására, emellett az oktatás és a testi-lelki egészség területén is jelentős intézményrendszert épített ki.

A három jelentősebb magyar adventista gyülekezet – Cleveland, Torontó és New Jersey – mellett számos olyan magyar hívő él, aki angol nyelvű gyülekezetbe jár, de továbbra is keresi a kapcsolatot a magyar közösséggel. Novák Harold torontói lelkipásztor szerint éppen ezért a Biblia-konferencia nem egyszerűen egy éves egyházi program. A találkozás lehetőséget ad arra, hogy az egymástól távol élő emberek újra megéljék a közösséghez való tartozás érzését.

A jövő évi konferenciának várhatóan Toronto ad majd otthont, szintén a nyári időszakban, amikor a gyermekek és fiatalok számára is könnyebb a részvétel. A résztvevők pedig addig is a remény vándoraiként élhetik meg hitüket abban a biztos tudatban, hogy bármerre is járnak a világban, ugyanabba az irányba tartanak: az örök haza felé.

Dorgay Zsófia